Népszava, 1995. január (123. évfolyam, 1–26. sz.)
1995-01-11 / 9. szám
1995.JANUÁR SZERDA BELFÖLD 4. Közhang a népességcsökkenésről A Magyar Televízió tegnap esti Közhang című műsorának témája a népességcsökkenés volt. Az élő vitaműsorban ismertették a Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet felmérésének legfontosabb eredményeit, a Népszava most részletesen is bemutatja a Medián elemzését. A felmérés 1994. december 15. és 20. között készült. A kérdezőbiztosok 1200,18 éves és ennél idősebb állampolgárt kérdeztek meg személyesen. Az úgynevezett véletlen mintavételből adódó, elkerülhetetlen kisebb torzulásokat az elemzés során a népszámlálási adatok alapján matematikai eljárással, súlyozással korrigálták. A minta lakóhely, nem, életkor és iskolai végzettség szerint reprezentálja a felnőtt népességet. A minta méretéből adódó statisztikai hiba ± 3-5 százalék. Magyaroszág népessége hosszú ideje fogy - Európában egyedülálló mértékben. Az utóbbi időben a sajtó is egyre többet foglalkozik a jelenség okaival, következményeivel és a kilátásokkal. A Medián felmérése szerint a közvéleményt is foglalkoztatja a probléma és szinte mindenki (93 százalék) fontosnak tartja, hogy ne csökkenjen tovább az ország népessége. A népességszám alakulásának attól függetlenül nagy jelentőséget tulajdonítanak az emberek, hogy mit tudnak erről, illetve egyáltalán az ország lélekszámáról. Ez utóbbiról csupán minden második embernek van többé-kevésbé pontos ismerete: kérdésünkre a relatív többség (33 százalék) a közmondásos tízmilliós számmal felelt, 17 százalék pedig ennél finomabb és a valóságot is jobban közelítő becslést adott (10,1 millió és 10,5 millió közötti számot említett). Az „alulbecslők” aránya 13 százalék, a „felbecslőké” 22 százalék, 15 százaléknak pedig elképzelése sincs arról, hogy mennyi Magyarország népessége. Azzal, hogy az ország népessége csökken, 74 százalék van tisztában, de nagy a bizonytalanság a tekintetben, hogy az utóbbi öt évben mekkora volt a csökkenés mértéke: csupán minden ötödik ember becsüli (a valóságosat közelítő) százezres nagyságrendűre. Ami a kilátásokat illeti, úgy tűnik, a polgárok nagy részének véleménye egybecseng a szakemberekével: 74 százalék arra számít, hogy a közeljövőben tovább csökken az ország lakossága. Az, hogy fontosnak tartják az emberek ezt a jelenséget, nem jelenti feltétlenül azt, hogy károsnak is tekintik. A közgondolkodásban azonban lényegesen nagyobb súllyal vannak jelen a népességfogyás negatív következményei, mint a pozitívak. Legalábbis ez derült ki akkor, amikor az embereknek hat véleményt soroltunk fel, amelyek a népességfogyás következményeit vették számba (lásd az 1. ábrát). Noha a felsorolt vélemények közül egyaránt háromban szerepeltek az előnyök és a hátrányok, lényegesen többen fogadták el az utóbbiakat, mint az előbbieket: minden negyedik ember (24 százalék) kizárólag a hátrányokat látja reálisnak és további 50 százalék szerint is inkább ezek dominálnak. Mindössze 7 százalék szerint pozitív a következmények egyenlege, 19 százalék pedig ambivalens egyensúlyban látja az előnyöket és a hátrányokat. A népességcsökkenést kétszer annyian magyarázzák a születések csökkenésével (30 százalék), mint ahányan a halálozás növekedésével (14 százalék), a többség (56 százalék) azonban mindkét tényezőre visszavezeti. Azt, hogy miért nem vállalnak gyereket az emberek, általában valamilyen szociális okkal magyarázzák (lásd a 2. ábrát). A további elemzés azt igazolta, hogy ezek a szociális jellegű magyarázatok erősen összefüggnek egymással, egy véleménycsoportot alkotnak. Az elemzés két másik véleményirányt is elkülönített: a második véleménycsoportot azok alkotják, amelyekben szerepel valamilyen konkrét erkölcsi mozzanat, illetve utalás a hagyományra, a harmadikat pedig azok, amelyekben valamilyen irracionális elem szerepel (lásd a táblát). A további elemzés azt mutatta, hogy a szociális szempontok kiemelkedő jelentősége a társadalom minden rétegében elfogadott, azonban azok, akik maguk is nevelnek kiskorú gyermeket, az átlagosnál is nagyobb jelentőséget tulajdonítanak a szociális tényezőknek. A morális megközelítés és az irracionális szempontok lényegesen kisebb szerepet játszanak a fiatalok (18-39 év közöttiek) gondolkodásában, mint az idősebbekében: ez arra utal, hogy ezeket a „fogyatékosságokat” az idősebbek róják fel azoknak, akiknek a gyermekvállalás még valóságosproblémát jelent - ők úgy érzik, hogy ebben a döntésben alig • van szerepe irracionális és morális megfontolásoknak. A születésszám csökkenésének több okai szociális okok , bizonytalan a megélhetés • a gyermekes családok nehezebben élnek • a nehéz megélhetés miatt a nőknek is muszáj dolgozni • az állam nem támogatja megfelelően a gyerekes családokat tradicionális, morális okok elterjedt az egygyerekes családmodell, az „egykézés” • túl sok a házasságon kívüli szexuális kapcsolat • a nők túl könnyen mennek abortuszra • a nőknek fontosabb a karrierjük, mint a család irracionális félnek attól, hogy betegen születik a gyerek • csökken a vallás szerepe • kihalásra ítélte magát a nemzet A népességfogyás következményei túl kevés lesz a munkaképes ember 75% kisebbségbe kerül a magyarság 59% elfogy a nemzet 50% csökkenő munkanélküliség 26% könnyebb megélhetés 9% 2 lesz elég lakás 8% ra A születésszám csökkenésének okai bizonytalan a megélhetés 95% gyermekkel nehezebb a megélhetés 90% a nőknek is muszáj dolgozni 88% állami támogatás hiánya 70% egygyerekes családmodell 52% házasságon kívüli szexualitás 47% betegen születő gyerek 37% túl könnyű az abortusz 33% a vallás szerepének csökkenése 32% a nőknek fontosabb a karrierjük 27% kihalásra ítélte magát a nemzet 24% CM Orbán cáfolta a gazdasági igazgató menesztését A pártelnök nem foglalkozik a Wachsler-nyiatkozatokkal A Fidesz elnöke nem tud arról, hogy Simicska Lajos gazdasági igazgató megbízatása megszűnne. Ezt Orbán Viktor mondta a tegnapi tájékoztatón a sajtóban megjelent hírre reagálva. A Népszava értesülése szerint egy korábbi döntés értelmében Simicska társadalmi megbízatása a párt gazdálkodásának átállásával véget ért volna. NÉPSZAVA-információ Orbán Viktor, a Fidesz elnöke nem tud arról, hogy Simicska Lajos gazdasági igazgató megbízatása megszűnne. Miután a pártelnök hatáskörébe tartozik a gazdasági igazgató kinevezése vagy felmentése, ezért a Simicska menesztéséről szóló hírek alaptalanok, szögezte le a párt elnöke. Az igaz, hogy a párt költségvetési gazdálkodásra tér át, de ez még hónapokig elhúzódhat. Az nem derült ki, hogy mi lesz a jelenlegi gazdasági igazgatóval az átállás után. A Népszava értesülése szerint született korábban egy döntés, amely szerint a gazdálkodás átállása után nem lenne szükség a jelenlegi gazdasági igazgató munkájára. Orbán a Wachsler Tamás alelnökkel a napokban megjelent interjúkra nem kívánt reagálni, mert azokban szerinte nem voltak konkrét állítások. Véleménye szerint a miniszterelnök kérdésével is felesleges még foglalkozni. Aki ma azt firtatja, hogy lesz-e a Fidesznek miniszterelnök-jelöltje, az előreszalad, szögezte le a pártelnök. Azt is furcsállotta a fiatal demokraták elnöke, hogy Wachsler a bírósághoz fordult, amiért véleménye szerint ellentétes a párt alapszabályával, hogy a Fidesz gazdasági igazgatójának és helyettesének önálló képviseleti és aláírási joga van. Orbán szerint ilyen esetben a párt alkotmányügyi bizottságához kellett volna fordulnia az alelnöknek. Wachsler a Népszava kérdésére leszögezte, a párton belüli érdekérvényesítés minden eszközét végigjárta, ezért fordult a bírósághoz. Kérdésre a pártelnök kijelentette, Wachsler nyilatkozatairól még nem született testületi állásfoglalás, ezért azt nem minősítheti. A pártelnök kritizálta az új kormány féléves működését. Az előző kormány a Fidesz szerint rossz elképzeléseket eltökélten kívánt megvalósítani. Ez még mindig jobb, mint a mai kabinet, amely koncepciótlan és zűrzavaros. Azt is furcsállja Orbán, hogy a koalíció egyik pártjának elnöke a miniszterelnök ellenzéke. Orbán úgy véli, a kormány rossz működése rányomja bélyegét a parlamenti munkára. A gazdasági csúcsminisztérium elképzelését is kritizálta a Fidesz elnöke. Szerinte ma már a Pénzügyminisztérium rendelkezik minden olyan jogosítvánnyal, amely szükséges egy csúcsminisztériumhoz. Véleménye szerint nem jó, ha a pénzügy kerül előtérbe és a gazdasági szempontok háttérbe szorulnak. Ha Horn ezen nem változtat, akkor nem lesz sikeres az ország gazdaságpolitikája. Orbán kijelentette, az ország nemzetközi megítélése rosszabb, mint 1990 óta bármikor. Értékelése szerint a Horn-kabinet elvesztette ítélőképességét. Deutsch Tamás, a parlamenti frakció munkáját értékelve kijelentette, az MSZP visszaélt parlamenti többségével. A Fidesz önálló képviselői indítványait napirendre sem tűzték, még ha egyet is értettek azokkal. A Fidesz reméli, hogy az új évben a fontos gazdasági törvényeket is tárgyalhatják a honatyák, s az MSZP a kétharmados törvényeknél törekszik a konszenzusra. Szomorú szívvel ezúton értesítjük az ismerősöket, a magyar nyomdásztársadalmat, hogy SOPRONI BÉLA az Athenaeum Nyomda nyugalmazott vezérigazgatója 1994. december 27-én, 81 éves korában elhunyt. Hamvait - saját kérésére - szűk családi körben, 1995. január 9-én helyeztük örök nyugalomra. a gyászoló család és az Athenaeum Nyomda Rt. A Fideszben vitatják az ellenzéki nászt NÉPSZAVA-információ Nem dőlt még el, vajon hosszan tartó házasságra lép-e a Fidesz az MDF-fel és a KDNP-vel, egy szoros ellenzéki együttműködést hozva létre - értesült lapunk a párt vezető köreiből azt követően, hogy a múlt hét közepén Orbán Viktor pártelnök munkaebéden állapodott meg Für Lajossal, az MDF elnökével egy január végi csúcstalálkozóról. Ezen egy szorosabb pártközi együttműködésről tanácskoznak - nyilatkozta lapunknak csütörtökön Für Lajos, aki közölte azt is: a megbeszélésen tárgyalnak majd arról, hogy bizonyos kérdésekben közös stratégiát dolgozzanak ki, közös álláspontot tegyenek közzé. Az önkormányzati választások előtti néhány napban, de azt követően is, Orbán Viktor pártelnök többször elmondta: a három párt együttműködése a választásokig tart, tartott. Az önkormányzatokban nem hoznak létre közös frakciót - így történt ez a fővárosban is -, csak ha a helyi szervezetek erről külön megállapodtak. A Fidesz elnöksége karácsony előtti ülésén azonban foglalkozott a két párt kapcsolatával, felhatalmazva Orbán Viktort, hogy előkészítsen egy, az elnökök és szakértők bevonásával megtartandó munkaértekezletet. A Fidesz tagsága, sőt különféle vezető testületei ma meglehetősen megosztottak az ellenzéki együttműködés kérdésében. Információnk szerint az elnökségi ülésen Orbán Viktor vetette fel, hogy előbbre kellene lépni, „lendületből folytatva” a polgári együttműködést. A vita azon volt, hogy időszerű-e ez most, s egyébként is, merre tartson a Fidesz. Az elnökség zöme az együttműködés mellett foglalt állást, ám míg Orbán Viktor az MDF-fel való tárgyalás megkezdését javasolta, addig Szájer József frakcióvezető a KDNP-t vette volna előre. Ami mögött valószínűleg az a meggondolás húzódhatott meg, hogy a tagság könnyebben fogadja el a korábbi kormánykoalícióban kevésbé kompromittálódott kereszténydemokratákkal való szorosabb szövetség gondolatát, mint a fórummal való együttműködést. Végül mégis az MDF-es változat győzött, annál is inkább, mert az önkormányzati választások óta a fideszes pártelnök több jelzést is kapott a fórum Bem téri székházából, ahol a fiatal demokraták néhány önkormányzati koalíciója miatt, melyet a szabad demokratákkal kötöttek, kételkedni kezdtek a Fidesz szándékaiban. Arról, hogy valóban lesz-e együttműködés, s ha igen, mennyire lesz szoros, még éles viták folynak a tavaszra tervezett Fidesz-kongresszus előtt, annál is inkább, mert itt tisztújításra is sor kerül. A megosztottságról tanúskodik, hogy egy minap megjelent belső hírlevélben az Országos Választmány egyik fővárosi tagja Orbán Viktornak szánt soraiban leszögezi: kis embernek érzi ugyan magát a párton belül ahhoz, hogy vitákat generáljon e témában, de mégis el kellene gondolkodni a párt jövőjén. A tagság - már ami a szétesőben és lemorzsolódóban lévő vidéki tagságból megmaradt - háromfelé húz. Kisebb részük gondolja csak úgy, hogy a Fidesznek a következő választásokon egyedül kell elindulni. Nagyobb részük amellett van, hogy csupán választási koalíciót kell kötni a másik két párttal. De akad egy harmadik tábor is, mely valamiféle uniót tervezne a három párt között. Ez hosszabb távon vagy egy közös új párt létrehozását, vagy egy szorosabb - s végül szintén összeolvadással végződő - együttműködést jelentene. Az uniós megoldást az MDF-es Szabó Iván ügyvezető elnök vetette fel először, aki úgy nyilatkozott, hogy az unió, az együttműködés majd kitermeli az új vezetőket. Mind az MDF-ben, mind a Fideszben vannak olyanok, akik úgy vélik: ha nem is lenne az unió első embere Orbán Viktor, ő kapná a miniszterelnök-jelölti posztot. Az uniót ellenző fideszes hangadók viszont attól tartanak, hogy a párt ezzel ki is lenne fizetve, más stallumra nem számíthatnának. Ez pedig számukra nem elfogadható. Ráadásul időről időre különféle variációkat lehetővé tevő óvatos jelzések érkeznek mind a szabad demokratáktól, mind a szocialistáktól, így a három párt között csak a tárgyalás, s nem a megállapodás biztos. Orbán Békési Joe fotógrafikája