Népszava, 1995. február (123. évfolyam, 27–50. sz.)

1995-02-01 / 27. szám

2 1995. FEBRUÁR 1., SZERDA BELFÖLD RÖVIDEN Az államfő Olaszországba és Máltára látogat Göncz Árpád február 6. és 11. között hivatalos látogatást tesz az Olasz Köztársaságban, majd pedig magánlátogatás keretében felkeresi a Vatikánt, s magánkihallgatáson találkozik I. János Pál pápával. Február 9-én a köztársasági elnök Ugo Mifsud Bonnici máltai köztársasági elnök vendégeként hivatalos látogatásra Vallettába érkezik. A delegáció tagjain kívül üzletemberekből álló küldöttség is elkíséri majd az elnököt. A Saját Úton Alapítvány sajtótájékoztatója A Korai Kötődés Munkacsoport a Saját Úton Alapítvány, a Pszichonalitikus Gyermek- és Serdülőterápiás Intézet részeként alakult az első gyermeküket váró kismamák érdekében. Lusz Iván pszichiáter, az alapítvány kuratóriumának elnöke szerint azt nem tudják megmondani, mit kell csinálnia a serdülőknek, a leendő anyáknak konfliktusaik megoldására, de segíteni tudnak abban, hogy rájöjjenek problémáik okaira, hogy önismeretük fejlesztésével, önbizalmuk megtalálásával saját életüket alakítsák. Akinek épp segítenek, nekünk háttal ül. Előzetes alkotmánybírósági közlemény Az Alkotmánybíróság befejezte az életüktől és szabadságuktól politikai okokból jogtalanul megfosztottak kárpótlásáról szóló törvény alkotmányossági vizsgálatát. A testület február 6-án, hétfőn 11 órakor kezdődő nyilvános ülésén hirdeti ki határozatát - jelentették be tegnap. Megszigorították a határellenőrzést Megszűnt az úgynevezett integetős ellenőrzés a magyar határállomásokon, elsősorban a nemzetközi bűnözés visszaszorítása érdekében. Krisán Attila ezredes, a Határőrség szóvivője kedden elmondta, hogy valamennyi belépő külföldi állampolgár útlevelét elkérik, és abba bepecsételik a belépés napját. A kilépő külföldiek úti okmányát is ellenőrzik annak érdekében, hogy megállapítsák, jogszerűen tartózkodtak-e a Magyar Köztársaság területén. A szigorított ellenőrzés a magyar állampolgárokat annyiban érinti, hogy - személyazonosítás céljából - az ő útlevelüket is minden esetben elkérik a határőrök. A népjóléti miniszter határozott cáfolata Szó sincs arról, hogy a Népjóléti Minisztérium kifizeti a Zalaegerszegi Megyei Kórház 300 millió forintos hiányát. Az az állítás, amely szerint erre a tárca ígéretet tett, nem felel meg a valóságnak - szögezte le tegnap Kovács Pál népjóléti miniszter azzal kapcsolatban, hogy a kórház vezetője a napokban ilyen értelmű nyilatkozatot tett a televízióban. Gazdasági, kulturális megállapodás Megállapodást írtak alá Miskolcon Borsod és az oroszországi Vologda megye között a közvetlen gazdasági és kulturális kapcsolatok kialakításáról. Az oroszországi régió hasonló ipari struktúrával rendelkezik, mint a borsodi térség, ami pedig a kulturális megállapodást illeti, egyebek között a borsodi önkormányzat és a vologdai közgyűlés kezdeményezi a közvetlen kapcsolatok felvételét borsodi és Vologda megyei középiskolák között. Tanulónként és havonta járna kedvezmény A jelenleginél nagyobb arányú adóalap-csökkentésre kapnának lehetőséget azok a gazdálkodók, akik nem a szakképző iskolákkal, hanem közvetlenül a tanulókkal kötnének szerződést a gyakorlati képzésre. Ez a kedvezmény tanulónként és havonként járna. Többek között ezt tartalmazza az Országos Képzési Tanács tegnapi ülésén megvitatott, a szakképzési törvényhez kidolgozott szakminisztériumi módosítási javaslat. A témát még napirendre tűzik, de ez már nem érinti a képünkön látható tanulókat és oktatójukat. Fegyveres postarablót fogtak el Tiszaföldváron, a Döbrei János úti postahivatalban kedden 9 óra után néhány perccel fekete símaszkot viselő férfi - egyik kezében pisztollyal, a másikban tőrkéssel - arra kényszerítette a hivatalvezetőt, hogy adjon át 100 000 forintot. A tiszaföldvári rendőrök néhány perccel a történtek után a lakosság segítségével a lakásán elfogták L. Ferenc János 39 éves helyi lakost, aki alaposan gyanúsítható a bűncselekmény elkövetésével. « Fodor Gábor bírja a támadásokat Bak Mihály NÉPSZAVA - A keddi kérdéseken és interpellációkon túl az elmúlt hetekben egymást érik az önt illető kritikák. Egyetért azzal, hogy utaznak önre, miniszter úr? - Természetesen igen, de jól bírom. Vannak ilyen periódusai a munkának, de azt kezdettől tudtam, hogy rendkívül érzékeny területen dolgozom, amely az elmúlt évek ideológiai háborúitól barázdált. Akik ebben aktívan részt vettek, árgus szemekkel figyelik minden lépésemet. Azt is tudom, hogy aki tesz valamit, azzal mindig érdekeket sért, ha felkavarjuk az állóvizet, sértett emberek lesznek. A minisztériumban rendkívüli jelentőségű programok indultak el, mint a közoktatásfejlesztési stratégia, a Nemzeti alaptanterv, a kulturális alapelvek. Ezek évek óta késtek, a másfajta gondolkodásmódot nehezen fogadják el azok, akik belemerevedtek a korábbi viszonyokba. A kemény kritikát természetesen leírni kell. Hétfői beszédében Horn Gyula a konkrétan szóba hozott területek közül a legkeményebb bírálatban az oktatásügyet illette, akárcsak a legutóbbi kormányülésen, ahol a kultúrharc ellen emelte fel szavát. Egyetért-e azzal, hogy azonosak a kormányfő és az ellenzék érvei? - Az valóban sajátos, hogy két SZDSZ-es tárcát említett, de a művelődésire nézve én nem hallottam ki ebből negatívumot. Bejelentette, hogy fontosnak tartja a közoktatás ügyét. Végre. Ezért küzdöttem magam is. Bejelentette, hogy nem szeretné, ha kultúrharc irányába mennének a döntések. Én is így gondolom- A kormányfő szavaiból, amelyekhez nem fűzött bővebb magyarázatot, ennek ellenkezőjét is ki lehetett olvasni. Az, hogy nem támogatja a pártérdekeknek alárendelt kultúrkampfot, akár az SZDSZ-es miniszterre is ráérthető. Világos, de szó sincs erről. Több, mint egy hete beszéltem a miniszterelnök úrral ezekről az ügyekről, amelyek hátterével teljesen tisztában van. A megjegyzést az ellenzéknek szánta. A miniszter úgy érzi, hogy helyén van a szíve Tapolcsányi Éva felvétele Határvonal Danó Anna NÉPSZAVA A koalíció helyzetéről több mint kétórás rendkívüli frakcióülést tartott a szabad demokraták parlamenti képviselőcsoportja. A hétfői koalíciós egyeztetés után tett nyilatkozat hitet tett a koalíció érvényessége mellett. Ez egyben azt is jelentette, hogy a két párt együttműködése határvonalhoz érkezett. Hack Péter szerint a szabad demokraták nem osztják Gál Zoltán szocialista képviselőnek, az Országgyűlés elnökének nyilatkozatát, miszerint a koalíció erősebb, mint az bármikor volt. Pető Iván pártelnök elmondta, hogy érvénytelenek mindazok a nyilatkozatok, melyeket eddig különböző ügyekben - a miniszterelnök parlamenti beszédében - elhangzottak és a kormányprogram kiigazításáról beszéltek. Azok javaslatok, de semmiképpen sem a két koalíciós fél egyetértésére épültek. Ha továbbra is érvényesnek tekintik a koalíciós megállapodást, akkor nem lehet eltérni sem a koalíciós megállapodásban foglaltaktól, sem a kormány programjától. A szabad demokrata képviselők változást követeltek a koalíció tartalmi működésében. A jövőben a koalíciós egyeztetési szabályoktól eltérő javaslatokat írásban kell a Koalíciós Egyeztető Tanács elé vinni, továbbá egyoldalú nyilatkozatokkal nem lehet politikai kérdéseket eldönteni. BK Miért drágább a burgonya? Azonnali kérdések és válaszok órája az Országgyűlésben Fodor Gábor művelődési miniszter három azonnali kérdést kapott: Dávid Ibolya (MDF) az iránt érdeklődött, vajon meddig tekinthető belső ügynek a minisztérium átszervezése. Surján László (KDNP) arra volt kiváncsi, mi volt a miniszter programja január 27-én, Tóth István (MSZP) pedig az országos igazgatási és szakértői névsor közreadását firtatta. Torgyán József (FKgP) a népszavazási aláírásgyűjtőket akadályozó rendőrség alkotmányellenes eljárása ellen tiltakozott kérdés formájában a belügyminiszternél, míg Gyuricza Béla (Fidesz) és Fedor Vilmos (MSZP) a honvédelmi miniszterhez fordult. Az előbbi az alakulatok létszámának csökkentése miatt, az utóbbi pedig a Miskolcon gazdátlanul maradt nagy mennyiségű lőszer elszállítása ügyében. Az ipari és kereskedelmi minisztert Kristóf István (MSZP) a burgonyaárakkal kapcsolatos intézkedéseiről kérdezte, Lányi Zsolt (FKgP) pedig a kelenföldi gázvezetékről. Benedek Mihály (MSZP) a közhasznú munkavégzést érintő jogszabály szigorításáról kért magyarázatot a munkaügyi minisztertől. Pálffy Katalin NÉPSZAVA Dávid Ibolya (MDF) könyvtárosok levele nyomán arra hívta fel Fodor Gábor figyelmét, hogy az átszervezések négyezer önkormányzati könyvtár dolgozóit bizonytalanították el. Nem tudják, hova tartoznak, hiszen a minisztériumban jelenleg nincs felelőse a közművelődésnek. A miniszter válaszában kifejtette: a képviselőnő által kifogásolt nagyszabású átszervezés mindössze annyit jelentett, hogy egyetlen ember átült egyik osztályról a másikra. Pontosan azért, hogy egy helyre kerüljön az önkormányzati könyvtárak és a művelődési házak felügyelete. Surján László azt rótta fel a művelődési miniszternek, hogy január 27-én nem rótta le kegyeletét Sík Ferencnek, a Nemzeti Színház főrendezőjének ravatalánál. Fodor Gábor elmondta: személyesen soha nem találkozott a főrendezővel. A családnak táviratban fejezte ki részvétét, a ravatalnál a tárcát Honti Mária államtitkár képviselte. Tóth István (MDF) az 1993-as közoktatási törvény azon rendelkezését kérte számon Fodor Gábortól, amely előírja az országos vizsgáztatási és szakértői névjegyzék elkészítését, és amelyre közel háromezer pedagógus adta be pályázatát. A minisztérium a névjegyzéket máig nem hozta nyilvánosságra. A miniszter a közoktatási törvény folyamatban lévő módosításával indokolta a késlekedést, de megnyugtatta a képviselőt: mindent megtesznek, hogy a jegyzéket mielőbb közreadják. Kristóf István (MSZP) elmondta: Baján és tudomása szerint az ország más területein is száz forint fölé emelkedett a krumpli kilójának ára. Mit tett a miniszter az árak leszorítása érdekében? A krumpli valóban drágább, mint a narancs - válaszolta a miniszter. Ennek oka a korábbinál 15-17 százalékkal alacsonyabb krumplitermés és a szabad árak. A minisztérium azzal próbálja befolyásolni a krumpliárakat, hogy engedélyezte 30 ezer tonnányi importburgonya 50 százalék helyett 10 százalékos vámtétellel való behozatalát. Ha ez nem elég, további 20 ezer tonnára terjeszti ki a kedvezményt, s ha szükséges, más eszközöket is igénybe vesz. Parlamenti interpelláció a nyolcadik csodáért A parlament tegnapi ülésén az azonnali kérdések és válaszok után az interpellációk fele is a Fodor Gábor művelődési és közoktatási miniszterhez szólt. Dr. Kávássy Sándor kisgazda képviselő tavaly nyáron kezdeményezte, hogy Szatmárcsekén emeljenek szobrot a millecentenárium alkalmából a Himnusz tiszteletére, Kölcsey Ferenc és Erkel Ferenc emlékére. Tegnapi inter- Torgyáni pellációjában kifogásolta, hogy egy szeptemberi levelet leszámítva gyakorlatilag semmi sem történt. Kávássy szerint azonban monumentális műalkotásról („a világ nyolcadik csodájáról”) van szó, amelyet központi keretből kell finanszírozni. Fodor Gábor elmondta, hogy szobrok emeléséről nem központi szervek, hanem a helyi önkormányzatok döntenek. Ha a költségeket nem tudják fedezni, akkor a művelődési tárca támogatást nyújt, amit pályázat útján lehet megszerezni. Kobajacsi Kenicsiro ügyét Torgyán József hozta fel interpellációjában. A kisgazdák frakcióvezetője szerint döbbenetes az a levél, amelyben a művelődési tárca helyettes államtitkára kifogásolta, hogy az Állami Hangversenyzenekar vezetőjének szerződését a tárca mint felügyeleti szerv véleményének megkérdezése nélkül hoszszabbították meg. A levél végén Török András ugyanis azt írja, hogy ez a lépés a minisztériummal szembeni bizalmatlanságot jellemzi, ezért ne csodálkozzanak, ha ez viszont is így lesz. Fodor Gábor rögtön leszögezte, hogy az ügynek semmi köze a neves karmesterhez, csupán az eljárásról van szó. A közalkalmazotti törvény szerint bizonyos fontos döntésekhez a felügyeleti szerv hozzájárulása szükséges. Az ügy január 2-án lezárult, azóta az igazgató 70 ezer forint prémiumot is kapott. György Bence NÉPSZAVA Békési Joe fotógrafikája Megromlott a viszony a szakszervezetekkel Darócz Dávid NÉPSZAVA Megromlott a kormány és a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének (MSZOSZ) viszonya - derült ki a legnagyobb szakszervezeti tömörülés keddi sajtótájékoztatóján. A szövetség a kormányt okolja emiatt. „Útelágazáshoz értünk” - fogalmazott Vágó János, a szakszervezet alelnöke, aki reméli, hogy ez csak kapcsolatukra igaz, koncepcióik nem távolodnak el egymástól. Az MSZOSZ szerint azért romlott meg viszonyuk,, mert tt. eddigi munkájukat vizsgálva kérdésessé vált, hogy menynyire szakszervezet-, illetve munkavállalóbarát a kormány. A kérdésfelvetés okai: egyebek mellett nincs megfelelő modernizációs program, privatizációs törvény, illetve társadalmigazdasági megállapodás sem és elmaradt A munka törvénykönyvének koncepcionális módosítása is. Vágó szerint félő, hogy, míg az előző kormánnyal politikai, a Horn-kabinettel gazdasági okok miatt kerülnek szembe a munkavállalók. A múlt pénteken kudarccal végződött az Érdekegyeztető Tanács ülése, a szociális partnerek nem tudtak megállapodni a kormánnyal A munka törvénykönyvének módosításáról. Az MSZOSZ vezetői keddi értekezletükön értékelték a helyzetet. Erről szólva Vágó elmondta: nem részleteket kellene módosítani, hanem koncepcionális átdolgozásra szorulna A munka törvénykönyve. Szerintük a kormány javaslata elkapkodott, és összességében a munkaválalók terheit növelné. Az MSZOSZ azt szeretné elérni, hogy a kormány vonja vissza javaslatát, és dolgozza át, így remény lenne arra, hogy a parlament még ez évben vagy jövő év elején napirendjére tűzze az új javaslatot. Ha a mostani javaslatot fogadná el az Országgyűlés, kizárt, hogy másfél éven belül újra napirendre kerüljön az ügy, így megoldatlan maradna több probléma is. Emiatt a szakszervezet ágazati, területi kapányba kezdene, így ismertetnék a munkavállalókkal a törvénymódosítás számukra hátrányos hatásait. Az alelnök kérdésre válaszolva reagált laptársunk értesülésére is, mely szerint a hét végén lemondott pénzügyminiszter, Békesi László helyét a szakszervezet elnöke, Nagy Sándor venné át. Vágó szerint - aki hangsúlyozottan személyes véleményének adott hangot - a szabad demokraták valószínűleg nem támogatnák, hogy Nagy ilyen pozíciót vállaljon. Ennek ellentmond az is, hogy az elnök szakszervezeti tisztségviselő kíván maradni. A magas végkielégítések ellen MTI-információ Az Állami Vagyonkezelő Rt. Igazgatósága utasította a Hírlapkiadó Rt.-t, hogy a Magyar Nemzet című napilap működésképtelenné válásának, esetleges megszűnésének megakadályozása érdekében vállalja át a szerkesztőségi helyiségek elmaradt sokmilliós bérleti díjának kifizetését. Módosította egy korábbi határozatát az ÁV Rt. igazgatósága a kormány január 31-i döntése értelmében. Ez az ÁV Rt. portfóliójába tartozó kizárólagos vagy többségi állami tulajdonú társaságok vezetőinek végkielégítésére vonatkozott. A határozat értelmében a vezetőt végkielégítés ki-zárólag A munka törvénykönyvében meghatározott esetekben és mértékben illeti meg. Az első számú vezetők szerződéseit ennek megfelelően módosítják.