Népszava, 1995. június (123. évfolyam, 127–151. sz.)

1995-06-01 / 127. szám

A NÉPSZAVA KÉRDÉSE Mikor kapunk új tv-kártyát? Válaszol: dr. Kiss Lenke A társadalombiztosítási kártyák 1992 márciu­sában kerültek forgalomba a családorvos­­választáskor, azokat a munkahelyeken ugyan­ezen év júliusától kellett érvényesíteni. Az Alkotmánybíróság a kártyán található két sze­mélyazonosító szám miatt leállította az igazol­ványok kiadását. Mióta nem állítható ki a régi tb-kártya? - kérdeztük dr. Kiss Lenkét, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár jogi és szakigazgatási koordinációs főosztályá­nak vezetőjét.­ ­ Az Alkotmánybíróság határozata értelmében 1995. január elseje óta nem lehet régi kártyát ki­adni. Az induló adatbá­zis kiépítése érdekében május 31-ig a munkálta­tóknak az alkalmazottak és a családtagok pontos adatait be kellett szolgál­tatni az Országos Egész­ségbiztosítási Pénztár­nak. Ezek az adatok a márciusi állapotot tük­rözik. -Aki elvesztette a régi, de még érvényes kártyá­ját, milyen módon juthat az új igazolványhoz? - A biztosítottnak ezt a munkahelyén kell beje­lenteni, és a munkáltató a megfelelő nyomtat­ványt kitöltve jelzi a kár­tya igényét az illetékes megyei pénztárhoz. - Mennyi idő alatt ké­szül el az új kártya? - Abban az esetben, ha sürgős, azt az igénylő la­pon feltüntetve soron kí­vül kell benyújtani, más esetben az igénylést kö­vető hónap tizedikéig kell beküldeni és a Egészség­­biztosítási Pénztár har­minc napon belül kikül­di az új igazolványt. - Meddig érvényesek a régi kártyák? - Ha a parlament dön­tése alapján a személyi szám 1996 januárjától is használható lesz, akkor általános kártyacserét nem kell előírni, azaz az érvényes betegbiztosítá­si igazolvány továbbra is használható. Ellenke­ző esetben az új beteg­­biztosítási kártyákat a most rögzített adatok alapján postázzuk a biz­tosított állampolgárok­nak. Tinnyei Mária Egyetemi megállapodás NÉPSZAVA-információ Átjárható lesz az Eötvös Loránd Tudományegye­tem Természettudományi Karának fizikus szakja és a Budapesti Műszaki Egye­tem mérnök-fizikus szakja. A két szak hallgatói ezen­túl a másik egyetemen is felvehetnek tárgyakat, azt mindkét helyen elismerik, valamint át is iratkozhat­nak az egyik egyetemről a másikra két szak között. Erről a két egyetem rektora állapodott meg tegnap. Dr. Kertész János, a BME egyetemi tanára el­mondta: az ELTE-n évti­zedek óta képeznek fiziku­sokat, míg a Műegyetemen a mérnök-fizikus képzés­nek nincsenek ilyen nagy hagyományai. A két szak közötti a hangsúlyok terén van különbség, az ELTE képzése főleg alapkutatás­ra irányul, a BME inkább alkalmazásokra készít fel. A megállapodás a Fel­zárkózás az Európai Felső­­oktatáshoz Alap támoga­tásával jött lére. Dr. Ker­tész János szerint létrejöt­tében jelentős szerepe van annak, hogy a két intéz­mény tanárai között jó mun­kakapcsolat alakult ki az elmúlt években. Az együtt­működést más területekre is ki kívánják terjeszteni a jövőben. Falusi turizmus Erdélyben MTI-információ Üdülés Romániában, erdé­lyi falun, tanyán címmel katalógus jelent meg a Kö­­zép-kelet-európai Zöld Fa­lusi Vendégfogadásért el­nevezésű szövetség kiadá­sában. A kiadványt, amely a Romániai Magyar Gaz­dák Egyesülete, a Magyar Falusi-tanyai Vendégfog­adók Országos Érdekkép­viseleti Szövetsége, vala­mint a Sylvan Tours köz­reműködésével jelent meg, Csáky Csaba, a nemzetközi szövetség elnöke mutatta be. A szövetség három éve működik, és tudatosan vál­lalja fel a volt szocialista országok falusi vendégfo­gadása fejlesztését. BELFÖLD 1995. JÚNIUS 1. CSÜTÖRTÖK 3 Újabb BKV-járatok szűnnek meg A kis kihasználtságú villamosok és buszok kiiktatásával spórolna a vállalat Mától módosul több fővárosi autóbusz és villamos menetrendje, június 12-étől pedig újabb változások várhatók a BKV-forgalom­­ban. A tanítási szezon végével ritkítják azokat a járatokat, ame­lyeken eddig sok diák utazott. A BKV szakemberei szerint most kis várakozásért többen jutnak ülőhelyhez. Megszűnik a 132-es gyorsjárat, és felszámolják a 86-os és 62 gyorsjárati buszokat is. A fővárosi közgyűlés dönt majd a 31-es és a 44-es villamos sorsá­ról. Mindkét járaton sok az üres hely. A 44-es megszüntetésével 43 millió forintot takarítana meg a BKV az év végéig. Lénárt Attila NÉPSZAVA Mától több fővárosi tömegközle­kedési járat menetrendje meg­változik, ritkábban, s rövidebb ideig közlekednek majd. Sok he­lyen csak néhány perccel, egyes esetekben egy órával előbb indul az utolsó busz vagy villamos. Sok BKV-járat egy-két járművel ke­vesebbel üzemel tovább. Június 12-étől újabb változá­sok várhatók. Ritkítják azokat a járatokat, amelyeken jelentős az iskolás fiatalok forgalma, a nyári szünet kezdetével ugyanis jó húsz százalékkal csökken ezek kihasználtsága - tájékoztatta la­punkat Bősze Sándor, a vállalat forgalmi főosztályának vezetője. Szerinte a ritkítás nem érinti majd nagymértékben a lakossá­got, mivel az iskolások táskáikkal sok helyet foglaltak el egy-egy buszon, így most többen juthat­nak ülőhelyhez néhány percnyi többletvárakozásért cserébe. Érezhető hatása lesz viszont valószínűleg négy buszjárat meg­szüntetésének, amit szintén június 12-ére időzít a vállalat. Nem jár többé a 33-as busz a Soroksári út és a Lehel tér között. A járat pár­huzamos a 24-es villamossal, a Keleti pályaudvar után a 76-os trolival. Megszűnik a 83-as busz is, amely a XI. kerület ipari terü­letén közlekedett. A járatot rész­ben a 3-as busz helyettesíti. Leáll az Moszkva tér és az Árpád híd pesti hídfője között járó 84-es busz is. Bősze Sándor szerint en­nek is mindenhol van helyettesí­tője, de elismerte, hogy az Óbu­dáról például a híd pesti lábához, vagy a Moszkva térre utazók me­netideje megnövekedhet. Megszű­nik továbbá a 132-es busz gyors­járat­a Újpalotáról a Bosnyák té­ren át Kőbányára. Két további gyorsjáratot (a 86-ost és a 62-est) is felszámolják, de ezek pótlására az ugyanazokon a vonalakon közlekedő fekete alapjáratot sű­rítik valamelyest. Ha a Fővárosi Közgyűlés meg­szavazza, akkor szüneteltetik a 31-es és a 44-es villamost. A fő­város városgazdasági ügyosztá­lya ugyanis saját hatáskörében nem vállalta a döntést az ügyben. Mindkét járat viszonylag sok üres helylyel közlekedik. Számí­tások szerint a 44-es villamos szüneteltetésével 43 millió forin­tot takarítanak meg az év végéig. Korlátozni kívánják a közterületi árusítást MTI-információ A közterületi árusítások korlátozását tervezi a Fő­városi Önkormányzat. Man­­ninger Jenő, a Fővárosi Közgyűlés tulajdonosi bi­zottságának alelnöke el­mondta, hogy a bizottság ülésén megfogalmazódott: a kereskedelem olyan tevé­kenység, amit nem a köz­területeken kell folytatni, és különösen nem a főút­vonalakon. A rendeletter­vezet várhatóan még a nyá­ri szünet előtt a közgyűlés elé kerül. A revizori ügy­osztálynak a Fővárosi Csarnok- és Piacigazgató­ságnál (Csapi) végzett vizsgálata alapján a tulaj­donosi bizottság a felelős­ségre vonást is indokolt­nak tartja a Csapinál. Kü­lönösen indokoltnak tart­ják a Csapi tulajdonrészé­nek elvonását azokból a cégekből, amelyeknél sza­bálytalanságokat észleltek. Bemutatóval egybekötött gyakorlatot tartott tegnap a Magyar Honvédség Békefenntartó Erők Ki­képzőközpontja. A táborfalvi lőteret benépesítő katonák a békefenntartói tevékenységgel kapcso­latban előforduló legkülönbözőbb szituációkat gyakorolták Körmendi Imre felvétele Támogatásra számít a női választmány NÉPSZAVA-információ Várhatóan nagy támoga­tottságot élveznek majd a mintegy 60 városban ter­vezett demonstráción, ame­lyet az MSZOSZ női vá­lasztmánya szervez tilta­kozásul a nyugdíjrendszer beharangozott reformja el­len - ezt Szabó Istvánné, a választmány elnöke jelen­tette ki tegnap. Szabó Ist­vánné leszögezte: elfogad­ják a nyugdíjkorhatár fel­emelését, de csak 10-15 éves átmeneti időszakkal. A női választmány fontol­gatja a népszavazás kiírá­sának kezdeményezését is. A stabilizációs programot több ponton kritizálta Szabóné. A családok egy­­harmada él a létminimum alatt, a családi pótlék meg­szűnése csak tovább ront a helyzetükön. Szabó Istvánné szerint a táppénzt érintő változá­sok is kedvezőtlenül hat­nak majd a munkaválla­lókra. Az anyukák nem biztos, hogy el tudják he­lyezni csemetéiket. A hét végén tartott választmá­nyi ülésükön a nők meg­állapították, hogy lehet élni az ország helyzetével, de azzal visszaélni nem szabad. Szünetel a veszprémi Pannon Napló NÉPSZAVA-információ Saját lapjukból értesültek tegnap a Veszprém me­gyében megjelenő Pannon Napló munkatársai, hogy mától felfüggesztették a napilap megjelentetését. A tulajdonosok - a Sopro­ni Postaigazgatóság Sport Clubja, s a Veszprémi Nyomda - kedd este 10 órakor helyeztették el a­ lap első oldalán rövid kom­münikéjüket. Ebben saj­nálattal közlik olvasóik­kal, hogy „a nagy remé­nyekkel indult Pannon Napló nem bírt megküz­deni a gazdaság új körül­ményeivel. ” A Pannon Napló Lap- és Könyvkiadó Kft. ügy­vezető igazgatójától, Er­dős Andrástól a Népszava megtudta, hogy a 16 500 nyomott, illetve a 13 ezer előfizetőnek eladott lap nem tudta biztosítani azt a bevételt, amit terveztek. Rendőrgyűrűn akadt fönn a gyermekrablás kitervelője Illisz­a László NÉPSZAVA Ez egyszer tényleg hasznunkra volt a saj­tó - mondta Kovács Lajos, az Országos Rendőr-főkapitányság bűnügyi főtanácso­sa, aki az ózdi gyermekrablási ügy sikeres nyomozását irányította. Többen látták, amint az öreg, barna Wartburg három uta­sa hétfő délután, a iskolából hazafelé veze­tő úton elrabolta a 8 éves Horogh Tímeát. Akkor a rendszámot megjegyző férfi még nem tudta eldönteni, bűncselekményt látott-e vagy sem, ám másnap azonnal je­lentkezett a rendőrségen. Hétfő este fél tíz körül Egerből telefo­náltak először a zsarolók: „A kislány jól van. Tizenhatmilliót kérünk. A rendőrség­nek ne szóljanak. Holnap hat órakor jelent­kezünk. ” A nyomozás első éjszakáján több olyan cégnek és személynek a neve fölve­tődött, akivel Tímea édesapja, Horogh La­jos, az ismert ózdi vállalkozó nem volt ép­pen jó viszonyban. Emellett persze a rend­őrök igyekeztek a rendszám alapján a Wart­burg nyomára jutni. A nyilvántartások ellenőrzése során ki­derült, hogy az ócska autó leglább tíz em­ber „kezén ment keresztül” az elmúlt év­ben, így jutottak el egy autótelep vezető­jéhez, aki emlékezett arra, hogy néhány nap­pal korábban egy ózdi testvérpár, Pohóczky Pál és Péter vette meg a Wartburgot. A testvérek ismeretségi körének ellenőrzé­se során két újabb barát, Kocsis László és Takács Zoltán neve merült föl. A nyomozók megpróbálták egyszerre „begyűjteni” mind a négy férfit, ám egyi­küket sem találták otthon. Kedden délután három órakor újra - immár Budapestről - telefonáltak a zsa­rolók: „Egy óra múlva közöljék, hogy elő­került a gyerek!” Ezzel nyilvánvalóan azt akarták elérni, hogy a sajtó ne adjon több hírt az emberrablásról. A rendőrség lezár­ta az összes Ózdra vezető utat, s kevéssel utóbb fennakadt az ellenőrzésen a Hon­da márkájú autóján a városba igyekvő Ta­kács. A férfi órákon át tagadott, majd be­vallotta: társai egy város környéki üdü­lőhelyen, Beregfürdőn őrzik a kislányt. A megyei rendőrökből, valamint a Rend­őrség Különleges Szolgálatának kom­mandójából álló csapat kedden éjfélkor sértetlenül kiszabadította Tímeát. A gyermekyrablást Takács tervelte ki, aki korábban Ózd alpolgármestere volt, de megjárta a Francia Idegenlégiót is. Napo­kon át figyelték az iskolát, s hétfőn ka­póra jött nekik, hogy Tímea egyedül indult haza. A gyermekrablás pillanatában a Pohóczky fivérek és Kocsis ültek a Wart­burgban, amely néhány kilométerrel Ózd elhagyása után lerobbant. Takács sietett társai segítségére, s ő vitte őket a Hondával Beregfürdőre. Takács onnan Egerbe ment, a Shell-kút melletti fülkéből tele­fonált a Horogh családnak, majd Pestre autózott, ahonnan ismét telefonált. Har­madszor már Ózdról kellett volna jelent­keznie, ám fönnakadt a rendőri záron. A Pohóczky testvérek és Kocsis rendület­lenül őrizték Tímeát, aki viszont nem volt hajlandó enni. Takács ekkor már a rend­őrségen volt. Húsz óra elteltével a három - az éhező kislányt őrző és a „főnök” által magára hagyott - férfi kezdte elveszíteni a zsarolás sikerébe vetett hitét. Úgy döntöt­tek, elviszik Ózd felé a kislányt, és vala­hol szabadon engedik. Ám a Wartburg is­mét lerobbant. Előbb arra gondoltak, busz­­szal indulnak el Ózdra, majd a gyaloglás mellett döntöttek. Indultak volna, amikor Tímea kijelentette, hogy sötét van, későre jár, s ezért ő nem megy sehova. Végül is mindannyian nyugovóra tértek, éjfélkor viszont megérkezett a kommandó. ÁSZ-jelentés az Agrobankról (Folytatás az 1. oldalról) Az utólagos egyeztetések sem szerepelnek az ÁSZ jelentésében, mert az érin­tettek indoklásában sok esetben a titkokra is hivat­koztak. A PM egyébként nem ismerte el, hogy rossz gazda lett volna. A Ma­gyar Közlönyben megje­lent kormányhatározat ez­zel szemben azt mondja, hogy „az Agrobanknál ki­alakult helyzetért súlyos felelősség terheli a bank tulajdonosait. ” A Pénz­ügyminisztérium pedig tu­lajdonosa a banknak. Nyikos László elmond­ta, hogy még az első rend­őri akció előtt, még tavaly májusban a Magyar Nem­zeti Bank is készített vizs­gálatot, amelyről tájékoz­tatták az illetékeseket. Ennek tartalmát titkosí­tás miatt kihagyták a nyilvánosságnak szánt je­lentésből. A bankfelügyelet is idő­ben értesült a banknál ki­alakult helyzetről, nem­csak az MNB-től, hanem az ORFK-tól is, amely je­lezte, hogy lépni fog az ügyben. A bankfelügyelet mégsem tett semmit. A tavalyi látványos letar­tóztatás bankgazdasági szempontból nem volt szerencsés - állapította meg az alelnök. Két hét alatt 7,2 milliárd forintot vettek ki a betétesek, bár az ezt követő bankfel­ügyeleti intézkedések ha­tására ennek egy része visszakerült, mégis mint­egy 2 milliárd forinttal növekedett a bank likvi­ditási zavara. A titkos jelentésben ne­vek is szerepelnek, de a nyilvánosságra kerülőben már csak a funkciókat je­lölte az ÁSZ. Nyikos László személyes vélemé­nye szerint ma még a hi­vatalok csak tanulják a kétszintű bankrendszert, s a jelekből nem érezték meg a probléma szakmai súlyát. Különben a bank­­felügyeleti bizottság ülé­sére az akkori pénzügymi­niszter személyesen ment volna el. A kormány szerint a könyvvizsgálót is felelős­ség terheli, ami azt jelen­ti, hogy hamis volt a bank mérlege. Az ÁSZ ezt nem vizsgálhatta, mert bankti­tokhoz nem férhet hozzá. Kunos Péter, az Agro­bank vezérigazgatója sze­rint a kialakult helyzetért csak a rendőrség tehető felelőssé. A bankfelügye­let véleménye szerint sem­mi oka nem volt lépni, mert a jó üzleti hírnév a rendőrség közbelépéséig nem sérült. Az Agrobank elnöke és volt vezérigazgatója ellen készült vádirat várhatóan a jövő héten kerül át a bí­róságra - ezt dr. Bócz End­re, a Fővárosi Főügyész­ség vezetője nyilatkozta lapunknak. Egyelőre nincs még ar­ról szó, hogy elbocsátanák a meghatározatlan ideig szóló egyéni munkaszer­ződéssel rendelkező Ku­nos Pétert, az Agrobank leváltott vezérigazgatóját. Kunos ugyanis szabadsá­gát tölti, és csak annak be­fejeztével kezdődhetnek meg a tárgyalások a mun­káltató és a leváltott ve­zérigazgató között a mun­kaviszony befejezéséről. Ha Kunost - akinek a szerződése vezérigazgatói munkakörbe szólt - elbo­csátanák, akkor ki kell neki fizetni a szerződés­ben megállapított végki­elégítést. Ez alól csak ak­kor mentesül a munkálta­tó, ha bebizonyosodik, hogy a volt vezérigazgató tevékenységével kárt oko­zott a pénzintézetnek. Eb­ben az esetben a munkál­tató élhet a rendkívüli fel­mondás jogával. Lapunk információi sze­rint az Agrobank úgyne­vezett mérleghamisítási ügyében az Állami Bank­­felügyelet nevű­ folytat vizs­gálatot. Ugyanakkor a bankfelügyelet az Arthur Andersen könyvvizsgáló céget kérte meg a bank átvilágítására. Jogellenes a biztosítás díját emelni Lénárt Attila NÉPSZAVA Az Autóklub szerint nin­csen jogi lehetőség a köte­lező biztosítás évközi eme­lésére, így a biztosítók tö­rekvései ellenére az idén maradnak a januárban megállapított díjak. A Ma­gyar Autóklub szakembe­reinek véleményét a kér­désben a Pénzügyminisz­térium is megerősítette. A biztosítók a márciusi kormányintézkedésekre hi­vatkozva indítványozták a díjak emelését. Az idei kilencszázalékos emelés után júliustól ismét kilenc százalékkal többet kellett volna fizetniük az autó­soknak. „A biztosítók indítványa jogilag megalapozatlan, a díjakat nem lehet év köz­ben módosítani. Ennyi erő­vel kérdezhetnénk azt is, hogy azokban az években, amikor nyereségük képző­dött a díjakból, miért nem kezdeményezték azok csökkentését” - mondta Kovács Kázmér ügyvéd, a Magyar Autóklub Jogi és Érdekvédelmi Bizottságá­nak elnöke. A Pénzügymi­nisztériumtól is úgy érte­sültünk, hogy nem támo­gatják a biztosítók indít­ványát, mert az ellentétes a jogszabályokkal.

Next