Népszava, 1995. július (123. évfolyam, 152–177. sz.)

1995-07-01 / 152. szám

NE­»SZAVA A NÉPSZAVA KÉRDÉSE Hogyan módosul a KRESZ? Válaszol: Szilágyi Miklós Csütörtökön tárcaközi bizottság összeállította a KRESZ idei módosítására érkezett javaslatok listáját. Ezek alapján a közlekedési és belügyi tárca készíti el a jogszabálytervezetet, amely egyeztetés után kerül a kormány elé. Szilágyi Miklóst, a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium gépjármű-közlekedési főosztá­lyának tanácsosát arról kérdeztük, milyen jav­­aslatok állnak a listán.­ ­ Várhatóan megterem­tik a korlátozott forgal­mú övezet kijelölésének lehetőségét. Külföldön már létezik a „Tempo 30” mozgalom, de az még el­döntetlen, hogy idehaza mekkora előírt sebesség lenne a táblákon. Java­solják, a hátsó biztonsá­gi övét lakott területen belül is használni kell­jen, s új módon szabá­lyoznák a gyermek-biz­­tonsági övek használa­tát is. Javaslat érkezett arra, hogy a segédmotor­kerékpárokat lakott te­rületen belül is ki kelljen világítani. Egyes terüle­teken és meghatározott típusok esetén pedig a segédmotorosoknak la­kott területen belül is­­Vi­selni kellene bukósisa­kot. Eldöntésre vár, mi­képp használható veze­tés közben a mobiltele­fon. Változtatni javasol­ják a ködfényszórók és a hátsó helyzetjelző köd­lámpák használatát. Az autópályák és autóutak közlekedésbiztonsága ér­dekében bevezetnék a 60 kilométeres minimális sebességet. A bizottság célszerűnek tartotta mó­dosítani a leállósáv elne­vezését és az ott-tartóz­­kodás feltételeit. Kor­szerűsítik a kerékpárok közlekedésére vonatko­zó szabályokat, fejlesztik a kerékpárutak és -sá­vok jelzéseit, módosítják a kerékpárok közleke­désével és szállításával kapcsolatos előírásokat. Javaslat érkezett arra, hogy a rendőrök mobil táblákkal jelöljék azt a szakaszt, ahol ellenőr­zést végeznek. - Mikorra várható a KRESZ módosítása? - A kormány várhatóan szeptember-októberben dönt, a módosításokat jövő januárjától vezetik be. Elképzelhető per­sze, hogy a kormány úgy határoz: bizonyos változásokat csak pár év múlva vezessenek be. Nemes Attila Ombudsmanhoz fordult egy tarjáni lakóközösség MTI-információ­i Valószínűleg elsőként egy salgótarjáni lakóközösség fordult az állampolgári jo­gok országgyűlési biztosá­hoz. Gönczöl Katalin om­­budsmannak pénteken el­küldött levelükben leírják hónapok óta tartó kálvá­riájukat. A levelet a salgótarjáni Budapesti úton lévő öt épü­letben élő 55 család nevé­ben írta Deák Nándorné kö­zös képviselő. Ezt az 55 la­kást még 1989 decemberé­ben a Salgótarjáni Síküveg­gyár Rt.-től vásárolták meg a lakók. A gyár saját kazánja gondoskodott a me­leg vízről. A síküveggyár gazdasági gondjai azonban mind súlyosabbá váltak, tartozásai gyűltek, nem fi­zetett többi közt­ a gázszol­gáltatónak sem. Így fordul­hatott elő, hogy a lakók fi­zetési sürgetést kaptak, mi­közben ők maguk egyetlen fillérrel sem voltak adósak. A gyár és a lakóközösség közti jogviszony azonban a gázszolgáltatót kevéssé ér­dekli, így leállította a me­legvíz-szolgáltatást, s kilá­tásba helyezte, ősszel fűtés sem lesz. A kétségbeesett lakók fűhöz-f­ához szalad­gálnak, mindeddig hiába. A sors különös fintoraként ezekben az épületekben zömmel síküveggyári kis­nyugdíjasok, valamint az onnan elküldött munka­­nélküliek laknak. BELFÖLD 1995. JÚLIUS 1., SZOMBAT 3 A települések egyharmadában tisztázatlanok az építési engedélyek Még él a településrende­zést és -fejlesztést szabá­lyozó 1964-es kormány­­rendelet. Hatályba lépett viszont az önkormány­zati törvény, amely a he­lyi hatalmat bízza meg az építési jogokat szabá­lyozó települési rende­zési terv megalkotásával. E jogkörrel a települések harmada még nem élt, így ezekben a helységekben - rendezési terv hiányá­ban - jogszerűen tilos ki­adni építési engedélyt. Illés György NÉPSZAVA Sok helyen azért van kusza­ság, mert a frissen alakult önkormányzatok a régi, tanácsi rendezési terveket megsemmisítették, újakat ellenben nem alkottak - mondja Körmendi Imre, a Környezetvédelmi és Te­rületfejlesztési Minisztéri­um osztályvezetője. Számos övezetben viszont az Or­szágos Építésügyi Szabály­zat és a Budapesti Város­­rendezési Szabályzat is részletes rendezési terv ké­szítéséhez köti az építési jog megadását. Az önkor­mányzati törvény azonban nem írta elő, hogy a ren­deletalkotási jog milyen szabályokkal és korlátok­kal érvényesíthető. Így for­dulhat elő, hogy ha valaki olyan területen vásárol in­gatlant, amelyre még nem készült rendezési terv, zsák­bamacskát vesz. Építési jog nélkül (például hogy a telek hány négyzetmétere építhető be, vagy milyen funkciójú épületet engedé­lyeznek) meghatározhatat­lan a telek értéke. Törvénytelen helyzetet teremt az is, hogy az ön­­kormányzatok az egyéb­ként igen költséges rende­zési terv elkészítését - jog­sértően - gyakran áthárít­ják a területen vállalko­zásba kezdő polgárra, így sokszor megtörténik, hogy a vállalkozó saját pénzén, saját szakértőivel, kvázi ön­maga számára alakítja ki a rendezési tervet. Körmendi Imre szerint ebben a tisz­tázatlan helyzetben olyan „üzlet” jöhet létre önkor­mányzat és vállalkozó kö­zött, amely enyhén szólva sértheti a lakosság érde­keit. Budapesten tovább bo­nyolítja a helyzetet, hogy a Fővárosi Közgyűlés elvethe­ti a kerületi rendezési ter­vet. Ez az oka annak, hogy Budapest kerületeiben igen nagy kiterjedésű területe­ken tilos ma építkezni. Ebben a kusza helyzet­ben nem csak az állampol­gárok jogai sérülnek, de az önkormányzatok sem képesek tudatos területfej­lesztési programokat elő­készíteni. A gyakran vissza­élésekre is lehetőségeket adó áldatlan helyzet egy csapásra megszüntethető - véli Körmendi Imre. El­készült ugyanis „Az épített környezet alakításáról és védelméről” címet viselő új törvénytervezet, amely vé­get vet a zavaros helyzet­nek. Ám, hogy mikor kerül az Országgyűlés elé, nem lehet tudni. Itt a második török roham Nyusztay Máté írása a NÉPSZAVÁNAK Mint azt csütörtöki lapunkban megír­tuk, a múlt hét végén elért minket a Né­metországból, Ausztriából és Hollandiá­ból szabadságra hazatérő török vendég­­munkások első rohama. Emiatt megerő­södött a forgalom az osztrák és a román határátkelőknél. E hét végén még na­gyobb forgalomra számíthatunk, miután több tízezer vendégmunkás fog átutazni az országon - mondta lapunknak Krisán Attila, a határőrség szóvivője. Az osztrák átkelők közül főleg Rajká­nál és Hegyeshalomnál növekszik meg erő­sen a belépő forgalom, és a várakozási idő. Miután a rábafüzesi átkelő forgalma is megnő, az Ausztriába utazóknak inkább a fertődi, kópházai, búcsúi és szentpéter­­fai átkelőket javasolja a határőrség. A román határon is megnő a hét végén a forgalom, mert az átutazó törökök több­nyire erre hagyják el az országot. Ezért Nagylaknál, Gyulánál és Ártándnál vár­ható erős kilépőforgalom-növekedés, és nagyobb várakozás. Nagylak személy­autó-forgalmát Battonyára terelik. A forgalomnövekedés várhatóan elkerüli Csengersimát, így itt zavartalanul lehet átjutni Romániába. A déli határokon nem lesz különösebb változás, marad az 1-2 órás várakozási idő Tompánál és Rösz­­kénél. Szombaton ideiglenesen megnyí­lik a Nemesnép-Kebilje ,átkelő a szlovén határon, 8-tól 20 óráig. Vasárnap a szlo­vák határon, Gönyűnél nyílik határát­kelő, 12-től 22 óráig. A hét végén II. János Pál pápa Kassán, valamint az eperjesi és az iglói járások­ban misézik, ezért vasárnap a tornyos­­németi és a sátoraljaújhelyi határállo­másokon nagy forgalomra lehet számí­tani. A pácini és tomnanádaskai határát­kelők javasolhatók, amelyek naponta 8- tól 20 óráig tartanak nyitva. Mozgássérült gyerekek játszótere Mozgássérült gyerekek különleges igényei­hez is alkalmazkodó játszókertet avattak pénteken Pécsett. Magánszemélyek, cégek, a helyi önkormányzat, a köztársasági elnök támogatásával alapítványt hoztak létre. A tíz éven aluli gyermekek számára épített, természetes anyagokból álló játékszereket, hintákat, homokozókat illemhellyel, pe­­lenkázóval és kerítéssel is felszerelik. Zsarolták, fenyegették a meggyilkolt Z. Nagy Bálint feleségét Illisz L. László NÉPSZAVA A közismert szegedi cukrászfamí­lia, a Z. Nagy család meggyilkolá­sával kapcsolatban a Fővárosi Bí­róság elé idézett tanúk meghallga­tásával folytatódott tegnap Magda Marinko és bűntársainak pere. Dr. Varga Zoltán bíró tanácsa el­sőként azt a szakembert hallgatta meg, aki annak idején a térérzéke­lő riasztóberendezést szerelte Z. Nagy Bálint házába. A tanú el­mondta: a viszonylag olcsó beren­dezés nem biztosított túlzottan nagy védelmet, s meghibásodás ese­tén - elvileg - az is előfordulhatott, hogy szirénája magától megszólalt. (Ennek a bírói kérdésre tett kijelen­tésnek azért lehet jelentősége, mert a csütörtöki tárgyalási nap legfon­tosabb tanúja, a Magdát a Bárka utcai ház előtt fölismerő, Z. Nagyék szomszédságában lakó asszony és férje azt vallotta, hogy éjféltájban rövid szirénaszót hallottak a cuk­rászok háza felől.) Tegnap állt a bíróság elé a szege­di gyilkosságra vonatkozó 3. vád­pont egyik legfontosabb tanúja, a meggyilkolt cukrász" jelenleg Svéd­országban élő első felesége. M. Már­ta beszámolt arról, hogy a bűncse­lekmény estéjén, vagyis 1994. ja­nuár 23-án fia, ifj. Z. Nagy Bálint hosszasan beszélt telefonon édesap­jával. Az asszony szerint a beszél­getés nem a szokásos jó hangulatú volt, a cukrász arról panaszkodott volt feleségének, hogy halálosan fá­radt, problémái vannak. A tanú ál­lítása szerint jól ismerte a Z. Nagy család ékszereit, különös tekintet­tel azokra az aranytárgyakra, me­lyek annak idején az ő birtokában voltak, s utóbb Z. Nagy Bálint má­sodik feleségéhez kerültek. M. Már­ta úgy tudja, 1993 nyarán meglop­ták Z. Nagyot, ám a férfi valamiért nem jelentette az esetet a rendőr­ségnek. Ekkor - a tanú szerint - ék­szereket is elloptak a cukrásztól, s eltűnt néhány olyan darab is, me­lyeket az eljárás során Magda szü­leinél, rokonainál foglaltak le. (A tanú ezen­ kijelentése alaposan meg­zavarta a bizonyítás menetét, a szó­ban forgó ügy pontos részleteit nem is sikerült a tárgyaláson tisztázni.) Az elsőrendű vádlott védője meg­kérdezte:­­volt-e Z. Nagy Bálintnak külföldi nyaralója, s a tanú tudo­mása szerint fenyegették-e a cuk­rászt ezzel kapcsolatban? A kérdé­sekre a volt feleség, hosszas gon­dolkodás után, nem volt hajlandó válaszolni. M. Márta több mint egy tucat, ne­ki megmutatott, Magda rokonainál lefoglalt ékszert határozottan azo­nosított mint Z. Nagy és felesége ékszereit. Ezzel szemben a tanú ál­tal felismert ékszerekről Magda Marinko a tárgyaláson elmondta, hol és mennyiért vásárolta azokat. A Magda által tegnap elmondottak egy-két kivételtől eltekintve meg­egyeztek azzal, amit annak idején a nyomozás során elmondott. A tegnapi tárgyalás másik fontos tanúja T. Imréné, a Z. Nagyékhoz rendszeresen járó masszőrnő volt. Az orosz nemzetiségű hölgy el­mondta: Z. Nagy Bálintné a bűn­­cselekmény előtt néhány héttel be­számolt neki arról, hogy valaki rendszeresen hívogatja telefonon, és nagyobb összeget követel tőle. Férjének nem beszélt a dologról, de elment a szegedi rendőrségre, ahol azonban egyáltalán nem foglalkoz­tak az üggyel. A vasárnapról hétfő­re virradó éjjel történt gyilkosságot közvetlenül megelőzően, pénteken este - éppen amikor a masszőrnő Z. Nagyéknál volt - újra jelentke­zett a telefonáló. A cukrász felesé­ge fölvette a telefont, egy darabig eltorzult arccal hallgatott, majd el­tartotta fülétől a kagylót, hogy a masszőrnő is hallhassa a telefoná­lót. T. Imréné elmondta, hogy erő­szakos, parancsoló tónusú férfi­hang beszélt a telefonba, s az általa elmondottakból a tanú csak annyit értett: „Világos!? Világos?!” A tanú szerint a telefonhívás után Z. Nagyné nagyon ideges lett, s ma­gyarázatképpen annyit mondott: „Ha ma adok nekik kétmilliót, ak­kor holnap ötöt követelnek. ” T. Imrénének határozottan az volt a benyomása, hogy az asszony komolyan veszi a telefonhívásokat. Vallomásában arra is utalt, hogy a feleség nem beszélt férjének a zsa­rolásról. Magda - mint már előző­leg többször - ettől a tanútól is megkérdezte: tudja-e, mikor vol­tak Z. Nagyék síelni a gyilkosság előtt? (A kérdés feltevésének okára ez ideig a vádlott nem adott sem­miféle magyarázatot.) Ugyancsak T. Imrénétől kérdezte meg Magda: mint a családhoz rendszeresen járó személynek, volt-e tudomása a Z. Nagy volt felesége által említett nyári betörésről? A masszőrnő ha­tározottan állította, hogy sem lopás­ról, sem betörésről nem tud. Végezetül tanúként szólították K. Bálintot, aki korábban a cukrá­szok házát felújította. Arról faggat­ta őt a bíróság, mikor és milyen tre­zort épített be a ház falába. El­mondta azt is, hogy Magda Marin­ko és három társa, röviddel a gyil­kosság előtt megpróbált tőle egy amúgy jogos tartozást behajtani. Magdát a tanú határozottan felis­merte, s elmondta azt is: közvetle­nül a szegedi családirtás után isme­retlen, eltorzított, mély férfihang hívta fel őt telefonon, és közölte: „Z. Nagyékat már kinyírtuk, K. Bá­lint, most te következel. ” A per hétfőn tanúkihallgatások­kal folytatódik. ENSZ-tábor Vásárhelyen NÉPSZAVA-információ Az ENSZ az alapvető bé­kefenntartó feladatok be­gyakorlása és megismeré­se érdekében kétnapos be­mutatót tart a hódmezővá­sárhelyi Bercsényi Miklós Gépesített Lövészdandár gyakorlóterepén. A bemu­tatón az első magyarországi békefenntartói feladatok­ra kiképzett század képvi­selői is részt vesznek. A ki­képzésen a tiszteket meg­ismertették a speciális fel­adatokkal (az ellenőrző-fi­gyelőpont felállítása, járő­rözés, konvojkísérés). A tisz­tek megtanulták, hogy kell berendezni ENSZ-tábort, milyen éghajlaton milyen egészségügyi követelmé­nyeket szükséges betartani. A parancsnokok ezeket később sorkatonáikkal is begyakoroltat­ák. Huszonöt éve annak, hogy a televízió képernyőjén először láthattuk az Életet az Éveknek című műsort. E jubileum­ra egy hektár területű nyugdíjasparkot avattak fel tegnap a főváros XI. kerületében. A kétmillió forint beruházást a helyi önkormányzat vállalta magára. A tönkrement kuglipályából kialakított zöld liget nemcsak kellemes sétára, pi­henésre nyújt lehetőséget: a jelesebb ünnepeken s kéthetente műsort rendeznek Knap Zoltán felvétele Nő a tűzhalálok száma A tábornok nem demonstrációpárti Illés György NÉPSZAVA Az elmúlt években a tűzese­tek következtében elhuny­tak száma a korábbi idő­szakhoz képest jelentősen emelkedett - közölte dr. Bleszity János vezérőr­nagy, a tűzoltóság országos parancsnoka egy tegnapi sajtótájékoztatón. 1991-ben 181-en, 1992-ben 182-en, 1993-ban 214-en, 1994-ben 195-en, míg idén június 20-áig 94-en hunytak el tűzeset következtében. A Tűzvédelmi Kutató In­tézet által elvégzett fel­mérés alapján a legtöbb tűzhalál Zala, Nógrád és Bács-Kiskun megyében történik. Az életkort te­kintve a legveszélyeztetet­tebbek a 70 éven felüliek. Az áldozatok egyharmada idős ember. Leginkább a társadalom hátrányos hely­zetű tagjai szenvednek tűz­­halált. Sok közülük az egyedülálló nyugdíjas, a mozgásában kok­ázott, gon­dozásra szoruló személy. A tűz okozta halálesetek okainak vizsgálata során magasan vezet a dohányzás (40 százalék). Az elavult vagy rosszul kezelt tüzelő­fűtő berendezések is jócs­kán szedik áldozataikat. A nyílt láng felelőtlen hasz­nálata változatlanul tragé­diák tömegét idézi elő. Megtudtuk, hogy a fővá­rosi hivatásos tűzoltóság létszáma 1632, ebből 1537 beosztás van betöltve. A létszámcsökkenés hátteré­ben az alacsony fizetések állnak. Egy kezdő tűzoltó nettó keresete 17-18 ezer forint, míg egy többéves szolgálati viszonnyal ren­delkező, 35-40 éves tűzol­tó 22 ezer forint körül visz haza. A sajtótájékoztatón közölték azt is, hogy 200 millió forint hiányzik a fővárosi tűzoltók idei költ­ségvetéséből, miközben a technikai felszerelések si­ralmas állapotban vannak. Dr. Bleszity János egyet­ért a tűzoltók szakszerve­zetének bérkövetelési ak­ciójával. Jogosnak tartja a megmozdulást, de demonst­rációellenes. Valóban igaz, hogy a tűzoltók 80 száza­léka létminimum alatt él, és már évek óta nem volt fizetésemelés. Bízik azon­ban a tárgyalásokban, ame­lyek már megkezdődtek a Belügyminisztériummal és a tábornok szerint sikere­sek lesznek. Kisebbségek pénz nélkül MTI-információ Koordinációs értekezletet tartottak pénteken Kapos­várott a megyében működő kisebbségi önkormányza­tok és a mellettük működő önkormányzatok vezetői­nek részvételével. Németh Jenő hivatalveze­tő elmondta: általános ta­pasztalat, hogy a kisebbsé­gi önkormányzatok műkö­dési feltételei csupán mini­málisan vannak biztosítva, sok helyütt nagyon kicsi a pénz. Elsősorban a cigány kisebbségi önkormányza­tokról van szó, ezek vannak túlsúlyban a megyében: a 18 önkormányzatból 14-et a cigányok alakítottak meg. A kormány 70 millió forin­tos alaptőkével közalapít­ványt hozott létre, amelyet a pályázatok alapján az or­szágos kisebbségi önkor­mányzat oszt majd el.

Next