Népszava, 1995. augusztus (123. évfolyam, 178–204. sz.)
1995-08-01 / 178. szám
2 1995. AUGUSZTUS 1., KEDD RÖVIDEN Jól halad a kisföldalatti felújítása A kisföldalatti vasút új pályaszerkezetének nagy része elkészült. Az alagút próbaüzemét előreláthatólag augusztus 20-án már megkezdhetik. Jelenleg az állomások rekonstrukciója folyik. Bár a felújítási munkálatokat váratlan vízbetörések zavarták, a kivitelező vállalatok tartják az eredeti határidőket. A tervek szerint 1995. szeptember 18-án megindulhat az utasforgalom a kisföldalattin, ez év október 31-ig pedig átadhatják a kerékpárúttal bővülő Andrássy utat is. Beiktatták a nógrádi főkapitányt Rendkívüli állománygyűlésen iktatták be hétfőn Salgótarjánban Nógrád megye új rendőrfőkapitányát, Gergényi Péter alezredest, aki ezt megelőzően a BRFK koordinációs főosztályvezetője volt. Az állománygyűlésen jelen volt Túrós András vezérőrnagy, az ORFK közbiztonsági főigazgatója, valamint Bartos László dandártábornok, az ORFK személyügyi főosztályvezetője. Az állomány előtt ismertették Pintér Sándor altábornagy, országos rendőrfőkapitány parancsát, mely szerint Gergényi Pétert július 27-től december 31-ig megbízza a Nógrád megyei főkapitányi teendők ellátásával. Időközi választások Somogyban Időközi választásokat tartottak vasárnap három Somogy megyei településen. Darányban öt jelölt közül a település mintegy 700 választópolgárának döntő többsége a független polgármesterjelöltként indult Villányi Lászlóra adta le voksát. Zicsen Ginder József független jelöltet választották meg polgármesternek az egyetlen ellenjelöltel szemben. Barcson, a 7-es számú választókerületben a szabad demokraták képviselőjelöltje, Fodor Gyula kapta a legtöbb voksot. Holtan találtak egy ügyvédet Holtan találtak egy Győrhöz közeli bozótosban dr. Váradi Sándort ügyvédet. A fiatal győri jogász eltűnését június közepén felesége jelentette a rendőrségnek. Először államigazgatási eljárás keretében keresték az ügyvédet, később azonban feljelentések alapján bűnügyi nyomozásba kezdtek sikkasztás és más bűncselekmények alapos gyanúja miatt. Környezeti veszélyhelyzet Szekszárdon Felbolydította Szekszárdot a városi ügyészség döntése, miszerint a Technomat Kft. ügyvezetőjét, Trischler Jánost csupán megrovásban részesítette, noha 2000 tonna veszélyes hulladékot tárol szabálytalanul, ami az egész város ivóvízkészletét veszélyezteti. Dr. Hangay István, Tolna megye tiszti főorvosa elmondta, hogy a város vízellátása a talajvízre van telepítve. A rozsdásodó hordókban tárolt galvániszap pedig a földbe szivároghat, s ez életveszélyes lehet. A Tolna Megyei Főügyészség pótnyomozás elrendelésére utasította a Szekszárdi Városi Ügyészséget. Eltűnt egy zászlós A BRFK bűnüldözési főosztálya keresi a 25 éves Szabó János rendőr zászlós budapesti lakost, aki július 28-án lakásáról ismeretlen helyre távozott, s azóta nem adott életjelt magáról. Szabó 190-195 centiméter magas, körülbelül 70 kilogramm súlyú, arca hosszúkás, gyakran borostás, szeme zöldes. Haja hátközépig érő sötétbarna, esetenként tarkónál összefogva viseli. Mindkét felkarján tetoválás van, jobb fülében kettő, balban három fülbevalót visel. Akik Szabóról bármilyen információval rendelkeznek, értesítsék a BRFK Személykörözési Csoportját a 112-3456/21-156-os melléken, az ügyeletet a 07-en vagy a legközelebbi rendőrt. ALAPÍTVA 1873-BAN Főszerkesztő: KERESZTY ANDRÁS Felelős szerkesztő: PALLAGI FERENC Főszerkesztő-helyettes: PUSKÁS CSABA Főmunkatárs-vezető szerkesztő: UNGVÁRI TAMÁS Lapszerkesztő: TÓTH JENŐ, TRIZNA ISTVÁN Rovatvezető: BARABÁS PÉTER (külföld), H. BÍRÓ LÁSZLÓ (belföld), BUZGÓ JÓZSEF (sport), LAKATOS MÁRIA (gazdaság) SZÉKELY ANNA (kultúra) TAPOLCSÁNYI ÉVA (fotó), Rovatszerkesztő: KOVÁCS ILDIKÓ (levelezés), SZIGETI PIROSKA (szolgáltatás) Vezető tervezőszerkesztő: NYILASI GABRIELLA, KISS ILONA Kiadó: FENYŐ JÁNOS vezérigazgató Népszava Rt. Lapigazgató: FARKAS ÁGNES Terjesztési igazgató: DUBINYINÉ LÉNÁRD MARGIT Művészeti Igazgató: CSÉVE GÁBOR Szerkesztőség és kiadó: 1022 Budapest, Törökvész u. 30/A. Postacím: 1539 Budapest, Pf. 785 Telefon: 202-7788, 202-2988, telefax: 202-7798 Hirdetés: telefon: 202-7788, 202-2988 telefax: 202-2988/71,212-4023 Terjeszti a Magyar Posta Rt., a HÍRKER Rt., az NH Rt. és a regionális részvénytársaságok valamint az alternatív terjesztők Előfizethető bármely hírlapkézbesítő postahivatalnál, a hírlapkézbesítőknél és a Hírlapelőfizetési Irodánál (Hellr) 1990 Budapest XIII., Lehel utca 10/A. közvetlenül vagy postautalványon, valamint átutalással a Hellr 219-98636-02102799 pénzforgalmi jelzőszámra. Előfizetési díj egy hónapra 659 Ft, negyedévre 1977 Ft, fél évre 3954 Ft, egy évre 7908 Ft. Szedés, tördelés, kiadó: VICO PRESS Rt. Nyomás: CICERO-Lapnyomda Rt. 1045 Budapest, Elem u. 5-7. Telefon: 169-1773 Felelős vezető: PERON ANTAL Index: 25005 ISSN 0133-1701 Bp. ISSN 0237-3785 Vidék 1 2 4 8 16 BELFÖLD NÉPSZAVA A szabad demokraták nem tudnak kormányátalakítási tervekről A szabad demokratákat nem keresték meg a kormány átalakításával kapcsolatban a szocialisták, és az SZDSZ sem kezdeményezett koalíciós egyeztetést - jelentette ki hétfőn lapunknak Schindler Endre sajtófőnök. Hozzátette: a kabinet bővítéséről, átalakításáról szóló terv „egyelőre nincs olyan stádiumban, hogy ezt a párt kommentálja”. A Népszabadság az MSZP pénteki elnökségi ülését követően adta közre értesülését. Horn Gyula miniszterelnök az ülésen felvetette, hogy a kormányzati munka javítása érdekében Kiss Elemért, a Miniszterelnöki Hivatal közigazgatási államtitkárát tárca nélküli miniszteri rangban - eddigi feladatain túl - az egyes minisztériumok munkájának összehangolásával bízná meg. Politikai államtitkári rangot kapna Jánosi György - a művelődési tárca volt politikai államtitkára, aki a kabinet média- és kommunikációs ügyeit irányítaná-Kiss Elemér hétfőn lapunknak nem cáfolta a Népszabadság értesülését. Közölte: a személyéről szóló hírről nem kíván nyilatkozni. „Mielőtt az említett hír megjelent, miniszterelnök úr beszélt nekem erről az elképzeléséről” - tette hozzá Kiss Elemér. Az államtitkár elmondta: nem személyhez fűződően már egy-két évvel ezelőtt is felvetődött: jó lenne, ha a Miniszterelnöki Hivatal vezetője miniszteri rangot kapna. Jánosi György, az MSZP alelnöke nem kívánt az ügyben nyilatkozni, Máté László alelnök pedig hétfőn kijelentette lapunknak: bár nem volt végig jelen a pénteki elnökségi ülésen, ottléte alatt nem került szóba a kabinet átalakítása. Csintalan Sándor alelnök lapunk kérdésére még pénteken azt nyilatkozta: az elnökségi ülésen nem volt téma a korábban a miniszterelnök által felvetett gazdasági miniszterelnök-helyettesi poszt létrehozása. A miniszterelnök az elnökségnek arról számolt be, javítani szándékozik a tárcák közti együttműködést, mert előfordul, hogy a kormány határozatai nem pontosan és nem időben valósulnak meg. A Népszabadság Csintalan Sándor nyilatkozatával ellentétben úgy tudja, az elnökségi ülés érintőlegesen foglalkozott a gazdasági miniszterelnök-helyettesi poszttal, melyre Nagy Sándor, az MSZOSZ elnöke az egyik esélyes. A Népszava korábban jelezte: Horn Pál László ipari miniszter leváltásakor már szerette volna jelölni Nagy Sándort a posztra, de miután Kuncze Gábor az SZDSZ nevében ezt ellenezte, a kormányfő Dunai Imrét kereste meg ajánlatával. Magyar Bálint, az SZDSZ ügyvivője cáfolta, hogy a párt kezdeményezte, az MSZP pedig ellenezte volna a kormány bővítéséről dönteni hivatott Koalíciós Egyeztető Tanács összehívását. Ezt annak a pártnak kell kezdeményeznie, amelyik változtatni szeretne a kabinet struktúráján. Az SZDSZ egyik vezető személyiségétől úgy tudjuk, hogy ha a KÉT összehívása nem is, de egy informális egyeztetés ötlete felvetődött a párt vezetői közt, sőt információi szerint Kuncze Gábor ezt kezdeményezte az MSZP-nél. Kiemelte: Nagy Sándor személye nem is lehet vitatéma, akár „válóok” is lehetne, ha ő bekerülne a kabinetbe. A pártközi megbeszélésen csak a funkcióról szerettek volna egyeztetni a koalíciós partnerrel. Bauer Tamás, az SZDSZ ügyvivője elmondta : ha a szabad demokraták szándékai ellenére a koalíciós kormányban létrejönne a miniszterelnök-helyettesi poszt, az az SZDSZ-t illetné meg. A koalíciós arányok már így is eltolódtak az MSZP javára. Az SZDSZ arra a kormányprogramra kötötte a koalíciót, melyről Nagy Sándor többször kifejtette: nem ért vele egyet. Az ügyvivő hozzátette: szerinte Nagy csak akkor kerülhetne be a kabinetbe, „ha felülvizsgálja a kormányprogrammal kapcsolatos álláspontját, másképp önmagát hozná lehetetlen helyzetbe”. Gál: a jogászfórum nem alkotmányozhat Az Országgyűlés elnökének válasza NÉPSZAVAMTI-információ Mészáros Vilmos, a Független Jogász Fórum elnöke több társadalmi szervezet nevében levélben jelezte Gál Zoltánnak, az Országgyűlés elnökének a civil szervezeteknek azt a szándékát, hogy az alkotmányozási folyamatban részt kívánnak venni. Mészáros 1995. július 31-én sajtótájékoztatót tartott, amelyen említést tett erről a levélről, és szóvá tette, hogy Gál a mai napig nem válaszolt. E sajtótájékoztatóról hírt adott a Rádió Napközben című műsora, továbbá a TV-Híradó 16.00 órai adása. Az Országgyűlés Sajtóirodájának hétfőn az MTI- hez eljuttatott közleménye ezzel szemben rámutat, hogy az Országgyűlés elnöke július 21-én kelt levelében tájékoztatta Mészáros Vilmost az Országgyűlés Alkotmány-előkészítő Bizottsága álláspontjáról a társadalmi szervezetek alkotmányozásban való részvételének lehetőségeit illetően. A levél aláírása és postázása viszont - a házelnök balesete miatt - csak július 27-én történt meg. Remélhetően a címzett a levelet azóta kézhez kapta. A házelnök levele bevezetőben leszögezi: „Az Országgyűlés Alkotmány-előkészítő Bizottsága nevében örömmel fogadom azon szándékukat, hogy részt kívánnak venni a Magyar Köztársaság új alkotmánya előkészítésében” - majd így folytatódik: „Az alkotmány-előkészítés szervezeti és eljárási kereteit a 62/1995. (VI. 17.) OGY határozattal módosított Házszabály határozza meg. Ezek a szabályok nem teszik lehetővé, hogy a társadalmi szervezetek képviselői szavazati joggal részt vegyenek az alkotmányelőkészítő bizottság munkájában. Tekintettel arra, hogy jelenleg közel 600 társadalmi, illetőleg érdekképviseleti szerv jelentkezett nyilvántartásba vételre az Országgyűlés főtitkáránál, és ezek többsége feltehetően az Ön által vezetett szervezethez hasonló jogokat igényelne, technikailag is nehezen lenne megoldható valamennyi szervezet egyenrangú, közvetlen részvétele az alkotmányozásban. Az alkotmány-előkészítő bizottság azonban feltétlenül szükségesnek tartja, hogy a társadalmi szervezetek figyelemmel kísérhessék az alkotmányozás folyamatát, és álláspontjukról az előkészítést végző állami szerveket tájékoztassák. A társadalmi szervezetek közreműködésének konkrét formáit illetően az alkotmány-előkészítő bizottság csak érdemi működésének megkezdése után tud végleges álláspontot kialakítani, amelyről tájékoztatni fogom” - fejeződik be Gál Zoltán levele. Palotás cáfolja a vádakat Horváth Ildikó NÉPSZAVA Újabb adóvizsgálat kezdődik Palotás Jánosnál. A pártelnök-vállalkozó mindezt megint az újságból tudta meg. Ezúttal azt firtatja az adóhatóság, hogy Palotás szabályosan igényelte-e vissza családi háza felépítésekor az egyes számlák áfa-tartalmát. A kiszivárogtatás szerint a vállalkozó nem választotta szét a lakás, illetve a vállalkozás céljára hasznosított helyiségekre eső költségeket. Palotás lapunk kérdésére elmondta: komikusnak tartja, hogy az újságokból tudja meg, mikor kap adóellenőrzést. Mint mondta, nem tud tizenötödször válaszolni rá, mi a véleménye az adótitok sorozatos kiszivárogtatásáról, személyiségi jogainak megtiprásáról. Legutóbb már a lakáscímét is közzétették a lapokban. Felháborítónak tartja, hogy az APEH egy ma még ismeretlen kimenetelű bírósági eljárás kellős közepén előre ítél és kinyilatkoztat. A házzal kapcsolatban elmondta, hogy kulcsra készen rendelte meg, mindent az építő intézett. Visszautasítja a feltételezést, hogy ő hamis számlákat vásárolt volna fel. Mint a Rádió Krónika című adásában elhangzott, az APEH cáfolja, hogy újabb vizsgálatot folytatna Palotás János ellen. Téves a Népszabadság információja, az viszont igaz, hogy az adóhivatal ellenőrzi a vállalkozó személyi jövedelemadó-bevallását. Titokban marad az informátor (Folytatás az 1. oldalról) A büntetőeljárásról szóló törvény akképpen rendelkezik, hogy „a tanúvallomást megtagadhatja, aki foglalkozásánál vagy közmegbízatásánál fogva titoktartásra köteles, ha a tanúvallomással titoktartási kötelezettségét sértené meg, kivéve, ha ez alól felmentették”. Eszerint tehát az újságíró, miután cikke megírásakor a foglalkozását gyakorolja, a felvilágosítást adó személy kérésére egyenesen köteles megtagadni nevének nyilvánosságra hozatalát, e célból tanúvallomást sem tehet. Dr. Györgyi Kálmán véleménye szerint ha a nyilatkozatot tévő személy nem kéri eleve nevének elhallgatását, úgy ezt akként kell tekinteni, mintha hozzájárulását adta volna az újságírónak titoktartási kötelezettsége alóli felmentéséhez. A Legfőbb Ügyészség álláspontja szerint tehát nincs az újságírónak mérlegelési lehetősége abban a tekintetben, kiadhatja-e informátora nevét. Amennyiben ugyanis a felvilágosítást adó személy kifejezetten kéri nevének elhallgatását, az újságíró minden körülmények között - még a büntetőeljárás alatt is - köteles azt titokban tartani. Abban az esetben azonban, ha az informátor ilyen kéréssel nem élt - dr. Györgyi Kálmán értelmezése szerint -, ezzel felmentette az újságírót a titoktartási kötelezettsége alól, aki így már köteles tanúvallomást tenni. Dr. Orosz Balázsné, a Magyar Újságírók Országos Szövetségének (MUOSZ) jogi képviselője szerint a titoktartási kötelezettség alól semmi esetre sem lehet úgynevezett ráutaló magatartással felmentést adni. Az, hogy a felvilágosítást adó személy eredetileg nem foglalt abban a kérdésben állást, hogy neve nyilvánosságra hozható-e, vagy sem, nem elégséges ahhoz, hogy a nyomozó hatóságok az újságírót titoktartási kötelezettsége alól felmentettnek tekintsék, s kötelezhessék a nyilatkozó személy nevének kiadására. Oroszné felhívta a figyelmet, hogy a sajtótörvény rendelkezései szerint az újságírónak az érintett személy kifejezett kérésére kötelezettsége eltitkolni informátora nevét, egyéb esetekben viszont jogra van rá. Dr. Orosz Balázsné elmondta továbbá, hogy a sajtótörvény és a büntetőeljárásról szóló törvény rendelkezései teljesen egyértelműek, s azokat a nyomozó hatóságoknak is ismerniük kell. Pintér Sándor azon kérését, hogy a legfőbb ügyész foglaljon állást az említett kérdésekkel kapcsolatban, szerinte semmi sem indokolta. Az emberiség fennmaradásának egyik kulcskérdése, hogy a tudomány miképpen tud részt venni az élelmiszerek előállításában, az új gyártási technológiák kidolgozásában, a minőség ellenőrzésében - mondta Lakos László, a földművelési tárca vezetője hétfőn, a Nemzetközi Élelmiszer-tudományi és Technológiai Unió (IUFOST) 9. Világkongresszusa megnyitó előadásában. Az öt napon át tartó nemzetközi konferenciára 69 országból közel ezer szakember érkezett, hogy eszmét cseréljen az élelmiszer-termelés legújabb kutatási eredményeiről, a világ élelmezési helyzetének javításáról Nincs politikai támogatottság A hadsereggel kapcsolatos jogalkotás helybenjárásából arra lehet következtetni: nincs valódi politikai támogatottság a honvédelem ügye mögött, jelentette ki lapunknak dr. Murányi Zoltán alkotmányjogász. A katonai jog szakértője állítja, a sereget az öt éve tartó jogi lebegtetés éppúgy demoralizálja, mint az anyagi ellehetetlenülés. Szabó Iréné NÉPSZAVA Két országgyűlési határozat és egy törvény jelzi a honvédelmi szabályozás öt évét, ami nem szegényessége, hanem hatásai és következményei miatt aggályos. Ráadásul a kormány a honvédelmi alapelvek és a honvédelmi törvény módosítását is tervezi. Teljesnek tűnik tehát a jogi bizonytalanság, hiszen a haderőreformról szóló, pillanatnyilag még érintetlen néhány hetes parlamenti határozat nem jogszabály. Dr. Murányi Zoltán alkotmányjogász a helyzetet plazmaállapotnak nevezte, amelyben azért változik minden, hogy semmi ne változzon. „A jogi helybenjárás oka szerintem az, hogy a hadsereggel kapcsolatban kidolgozott szakmai alternatívák tömege egymás mellett él. Ugyanakkor a tárca koncepciókat gyárt, ami senkit semmire nem kötelez. A lázas papírmunka azt fedi el, hogy a politikai hatalom nem akar vagy nem képes dönteni” - hangsúlyozta a jogász.