Népszava, 1995. november (123. évfolyam, 256–281. sz.)
1995-11-01 / 256. szám
NÉPSZAVA A NÉPSZAVA KÉRDÉSE Hová lettek a nyírbátori afgánok? Válaszol: Major István A határőrség nyírbátori közösségi szállásán elhelyezett afgánok a közelmúltban befejezték az éhségsztrájkot. Abban bíznak, hogy az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága mégis megadja nekik a menekültstátust. A 33 afgánt elköltöztették a szabolcsi szállásról, jelenleg a Magyar Vöröskereszt egyik segítőotthonának lakói Milyen gyakran vállal ilyen szerepet a Vöröskereszt, s mennyibe kerül a menekültek átmeneti ellátása? - kérdeztük Major Istvántól, a Vöröskereszt menekültszolgálatának vezetőjétől. - Megállapodásunk van a hiatárőrséggel, a Menekültügyi és Migrációs Hivatallal, az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságával és az ORFK-val arról, hogy menekültügyi és migrációs kérdésekben együttműködünk - mondta a szolgálat vezetője. A nyírbátori afgánok ügyében a határőrség keresett meg bennünket. Addig lesznek nálunk,, amíg az ENSZ az éhségsztrájk hatására újra megvizsgálja ügyüket. . - Ki fedezi ellátásuk költségeit? - Az élelmiszer költségeit a küldő szervezet, a határőrség, utólag. Az egyéb kiadások bennünket terhelnek. A segítőotthon évi működési és fenntartási költsége 30 millió forint, egy személy ellátása napi 800 forinttá, kérül. - Kik az otthon lakói, hányan vannak és hogyan élnek? - Jelenleg száz menekült él a segítőotthon,,bán, szinte mindannyian a harmadik világ állampolgárai Szabad emberek, étkezési pénzt kapnak, maguk vásárolnak és főznek vallásuk előírásai szerint. Hatágyas szobákban laknak, a földszinten társalgó áll a rendelkezésükre. Gyermekeik iskolába, óvodába járnak, orvosi ellátást kapnak. Ők nem tévesztendők össze a szabálytalanul itt tartózkodó idegenekkel. Többnyire politikai üldözöttek, van, akinek a családtagját meggyilkolták. - Meddig lesznek az afgánok a Vöröskereszt vendégei? - Amíg az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága újra dönt sorsukról. A menekültek harmadának 1-3 hónap alatt megoldódik a sorsa, többeknek azonban 1-2 évig kell várniuk, amíg tovább indulhatnak eredeti úti céljuk felé. Horváth Ildikó Állások, fél éve üresen Andrássy Antal Neklády Jionáposcse$$£4 nés után ismét növekszik a munkanélküliek száma Fejér megyében. Az előző hónapnál mintegy három százalékkal többet regisztráltak októberben, összesen 20 ezer 500-at, így a munkanélküliségi ráta 10,5 százalék, de a megyeszékhelyen nem alacsonyabb az országos átlagnál.. Fejért, de legfőképpen Székesfehérvárt a legdinamikusabban fejlődő térségek között emlegetik. Erre utal, hogy 3500 álláshely betöltetlen, 40 százaléka több mint fél éve. Igaz, ezekre leginkább szakképzetleneket keresnek, míg a munkára várók kétharmada rendelkezik valamilyen magasabb végzettséggel. Ők nem fogadják el a betanított munkát, inkább várnak,, illetve beérik a munkanélküli-seregélyre jogosultak szát. ■ via Szegyében aggasztóáij, no, a regisztrált munkanélkülieknek ma már csak 41 százaléka részesül ellátásban. Az önkormányzatok által adott jövedelempótló támogatásban nyolcezren részesülnek, s meghaladja a négyezret azok száma, akik mindenféle ellátás nélkül maradtak. A megyei munkaügyi központ nagy erőfeszítést tesz a gondok enyhítése érdekében az úgynevezett aktív foglalkoztatási eszközökkel. Az ehhez szükséges pénz tovább csökkent, ennek ellenére félezer állástalan továbbképzését segítik elő - ez a tavalyinak egyharmada -, támogatják 280 munkanélküli vállalkozóvá válását, s hozzájárulnak mintegy 800 ember közhasznú foglalkoztatásához is. Nem kerül az Érdekegyeztető Tanács elé az ár-bér megállapodás Az MSZOSZ kitart követelése mellett, hogy jövőre ne csökkenjenek a reálkeresetek A november 6-án összeülő Érdekegyeztető Tanács nem fogja tárgyalni az ár-bér megállapodás tervezetét. Elkészült ugyan a Pénzügyminisztérium előterjesztése, de az csak a csütörtöki kormányülést követően kerülhet a szociális partnerek elé. A PM-javaslat létrejöttével párhuzamosan tovább zajlik az egyeztetés a pénzügyi tárca és az MSZOSZ között is. A hétfőn kezdődő érdekegyeztető tárgyalássorozat következő üléseinek egyikén napirendre kerülhet tehát az ár-bér egyezség terve. A megegyezés lehetősége viszont, bár a szándékot senki nem vitatja, kérdéses. Mucsányi Marianna NÉPSZAVA Nem kerül az Érdekegyeztető Tanács november 6-i ülése elé az ár-bér megállapodásról szóló tervezet. Noha Bokros Lajos pénzügyminiszter a Magyar Hírlap keddi számában úgy nyilatkozott: elkészült a javaslat, az ÉT-titkárok cáfolták, hogy napirendre kerülne az előterjesztés. Várhatóan csak a kormányülés után, november 3-án adják át a csomagot a szociális partnereknek, akik hét munkanap felkészülési időt kértek. Ezután kerülhet a kormányjavaslat a plenáris ülés elé. Hogy mikor, az a 6-i megállapodástól függ. Az ÉT ugyanis a tervek szerint novemberben többször ülésezik. A csütörtöki kabinetülés elé a Pénzügyminisztérium (PM) szakértőinek előterjesztése kerül, amely az ötletadó MSZOSZ javaslatától függetlenül készült. Mint arról korábban már beszámoltunk, az érdekképviseleti csomag elvi keretét adhatja a megállapodásnak: felveti a minimálbér kérdését, a hatósági árak alakulását, a bérek változását, a társadalombiztosítási járulék fizetését és az adótábla módosítását. Az MSZOSZ kitart elképzelése mellett, hogy ne csökkenjenek 1996-ban a reálbérek, és 20 százalék körül alakuljon a nettó nominálkereset-kiáramlás. A JPM államtitkárától, Hegedűs Évától megtudtuk, előterjesztésük több ponton is megegyezik a szakszervezeti javaslattal: mindketten szeretnék a lehető legalacsonyabb szinten tartani az inflációt, szükségesnek tartják átalakítani az adótáblát és a tb-járulékfizetési rendszert. A Munkaügyi Minisztérium (MüM) elképzelése szerint két fordulóban kellene tárgyalni a javaslatról: először tisztázni a tartalmi kérdéseket, majd lbonyolítani a tényleges alkut. Herczog László, a MüM heyettes államtitkára úgy véli, ellenkező esetben parttalan viták alakulhatnak ki. Erre utalnak a szakszervezetek és a munkaadók nyilatkozatai is. A munkáltatói oldal soros elnöke, Dávid Ferenc a Népszavának elmondta: elsősorban a kormány garanciavállalásán múlik a megegyezés létrejötte. Olyan kérdések tisztázásán, mint a jogi biztosítékok, mi történik a paktum be nem tartásakor vagy felmondásakor. A javaslat azonban Dávid szerint még nincs olyan állapotban, hogy arról érdemben beszélni lehessen. A munkáltatók nem hivatalos úton csak az MSZOSZ tervét tudták beszerezni, a PM előterjesztése még nem publikus. Az ÉT napirendjén tehát, függetlenül az ár-bér megállapodástól, szerepel majd az adózás rendjéről, az államháztartási törvényről, a munkaerő-piaci alapról, az egészségbiztosítás lehetséges megújításáról szóló előterjesztés, és tájékoztatja a szociális partnereket Bokros Lajos pénzügyminiszter a személyi jövedelemadó-tábla már elfogadott módosításáról. Kibővítik a siófoki víztisztítót NÉPSZAVA-információ Tizennyolc pályázó közül a Délviép Kft. nyerte el a siófoki szennyvíztisztító telep újabb bővítésének megbízását. A közel egymilliárdos munka finanszírozója a költségvetés. A Balatoni Vízgazdálkodási Fejlesztési Program részeként 1997 végéig a meglévőkkel együtt napi 32 ezer 500 köbméter kapacitásúra bővítik a siófoki szennyvíztisztítót, amelynek teljesítőképessége messze elmaradt az igényektől. Különösen főszezon idején bizonyult kicsinek az elmúlt években több ízben kisebb mértékben bővített telep. A mostani fejlesztési ütemezés szerint részbekötésekkel már a jövő év nyarán belép újabb mintegy 10 ezer köbméter kapacitás. Ugyanakkor a Balaton délkeleti részében, keletkező szennyvizek beszállítása érdekében 7,4 kilométer gerincvezeték is megépül, újabb lehetőséget teremtve a háztartások bekötésére. A kivitelezési munkáról szóló szerződést a Dunántúli Regionális Vízmű Rt. siófoki központjában a beruházási program bemutatása mellett írták alá, amelyen az érintett községek képviselői is megismerkedhettek az új gerincvezetékre kapcsolódás lehetőségeivel. BELFÖLD 1995. NOVEMBER 1., SZERDA 3 Rosszul vizsgázott a szerződés Horváth Ildikó, Garzó Ferenc NÉPSZAVA Huszonnégy órás késéssel adták hírül a szlovák hivatalos szervek, hogy pénteken robbanás történt a kassai vasműben. Mint megírtuk, a balesetnek 11 halálos áldozata volt, s 244 ember szorult kórházi kezelésre, közülük többek állapota súlyos. A robbanás következtében elszabadult szénmonoxid-felhő szerencsére elkerülte Magyarország légterét. Mint kiderült, nem kellett volna magunkat a vak szerencsére bízni. Ez év márciusában a Borsod-Abaúj- Zemplén Megyei Közgyűlés vezetői és a szlovák járási vezetők kölcsönös tájékoztatási szerződést írtak alá. A regionális megállapodás értelmében a két fél köteles, egymást tájékoztatni a térségükben bekövetkezett ipari balesetekről, azok várható hatásarról. A tájékoztatás elvben a polgári védelmi ügyeleteken keresztül zajlik, e testületek hivatottak szükség esetén a különféle operatív intézkedéseket végrehajtani. Lapunk kérdésére Seemann László nyugállományú ezredes, a Polgári Védelem Országos Parancsnokságának tanácsosa elmondta, hogy a kölcsönös tájékoztatási szerződés értelmében a szlovák félnek illett volna tájékoztatni a borsodi térség illetékeseit, még akkor is, ha a kritikus szén-monoxidfelhő természeténél fogva körülbelül 50 kilométer haladás után felhígul és nem okoz egészségi károsodást. A kérdésre, mi történt volna, ha a szlovák fél a szerződéshez tartva magát azonnal megadja a tájékoztatást, az ezredes elmonda: műszerkocsijaikkal azonnal a határ közelébe sietnek. Vészjelzés esetén haladéktalanul nekiláttak volna a lakosság kitelepítésének, az érvényes tervek alapján. A szlovák értesítés elmaradását nem lehet szankcionálni, legfeljebb a szerződő felek tehetnek egymásnak szemrehányást. Seemann ezredes megjegyezte, az igazi biztonságot az ipari balesetek határon túl terjedő hatásairól szóló közép-európai egyezmény életbelépő tetése jelentené. Az egyezmény azonban csak akkor ratifikálható, ha 16 aláíró csatlakozott hozzá. A magyar kormány köztük van, azonban több térségbeli ország immár két éve vonakodik a csatlakozástól. Kassai sajtóforrások lapunknak beszámoltak a szombat délután rendezett sajtótájékoztatóról, amelyet Ludovit Hudek belügyminiszter tartott. A miniszter a Korzo című helyi lap szerint - ezt más források is megerősítették - azt mondta: a szlovák fél teljesítette a két ország közötti szerződésben vállalt kötelezettséget, már péntek éjjel értesítette a balesetről a magyar felet. Nem tudta ugyanakkor megnevezni pontosan, hogy kinek szóltak Budapesten.I . 1. * BBR A szlovák rádió tegnap azt jdentet-t te, hogy leváltották a kassai vasmű Keramika társvállalatának egyik igazgatóját és több műszaki vezetőjét. Lobby királyi jogokért NÉPSZAVA-információ Évi egymilliárd forint központi támogatást szorgalmaznak az egykori királyi székhelyek, a budai várnegyed, Óbuda, Esztergom, Székesfehérvár és Visegrád polgármesterei. A volt királyi székhelyeknek a fővároshoz való közelsége is indokolja, hogy idegenforgalmi jelentőségüknek megfelelő hangsúlyt kapjanak a nemzeti történet ezredvégi megemlékezéseinek sorozatában. Székesfehérvárott az érintett városok polgármesterei nyilatkozatban javasolták, hogy az ezredfordulóig az ország költségvetésében külön álljon a volt királyi székhelyek műemlékeinek helyreállításához szükséges évi egymilliárd forint. Ebből a fővárosi Halászbástya, az esztergomi Vitéz-palota, a székesfehérvári bazilika, és a visegrádi palota a honfoglalási ünnepségek idejére bemutatható állapotban fogadja a látogatókat. Aláírásra vár a tüzelőolaj-rendelet NÉPSZAVA-információ Rossz a kormány rendelete a háztartási tüzelőolaj áremelkedésének kompenzálására - ismerte be hétfőn a parlamentben Szekeres Imre. Az MSZP frakcióvezetője elmondta: a kormány, nem vette figyelembe a szocialisták figyelmeztetését. Ezért a jövő évi költségvetéshez rövidesen módosító indítványt nyújtanak be. A napokban írja alá a népjóléti miniszter azt a rendeletet, amely további kétmilliárd forintot juttat a lakosságnak kompenzációra, ám az eddigi gyakorlattól eltérően nem szociális mutatók, hanem fogyasztási mennyiség alapján. A jövő évi költségvetésben is lesz a következő fűtési szezonra keretösszeg, amelynek nagysága még nem eldöntött, és az elosztási módon vita folyik. Sok önkormányzat visszajelzett, hogy keveslik a kapott ellentételezés összegét - mondta lapunknak Kőnig Éva, a Népjóléti Minisztérium főosztályvezetője. A gondot az okozta, hogy a közvélemény előtt HT árkompenzációnak mondott ötmilliárd forint, amelyet a pótköltségvetés határozott meg, valójában a stabilizáció hatásait ellensúlyozó szociális hozzájárulás. A törvény meghatározta, hogy a pénzt négyféle szociális normatíva szerint kell elosztani, amelyből csak egy a tüzelőolaj árának kompenzációja. Az önkormányzatokhoz eljutott az ötből három özmilliárd, amelyből a minisztérium adatai me mintkettőt fordítottak ellentételezésre, egyet egyéb szociális kiadásokra. A hátralevő kétmilliárdot papíron szintén elosztották, az országos vámparancsnokság tavalyi évre kiadott HTOVita van az fűtési hozzájárulás elosztásáról utalványok települési bontásának arányában. Tavaly hétszázmillió liter tüzelőolajat adtak ki utalványra, amelynek szakemberek szerint csak fele a valós szükséglet. Ha háromszázmilliós valós igénnyel számolunk, annak a befizetett adótöbblete tizenkétmilliárd forint..Az idei fűtési idényre ennek ellentételezésére az állam kifizetett kétmilliárdot, és hamarosan ad még kétmilliárdot, amely együttvéve is csak harmada a befolyt adótöbbletnek. Cseke Csilla felvétele Horn kivizsgáltatja a hídépítést (Folytatás az 1. oldalról) Állítólag ezen a fórumon Csintalan úgy vélekedett, hogy a Szerémi útiakat átverték az építkezéssel. Schnetter István, a főváros főépítésze nem érti a kormányfőt. Szerinte a híd kész, apróbb hiányosságok ugyan még vannak, de ezek nem adhattak okot a távolmaradásra. Ugyanakkor a közlekedési tárca pénteken tájékoztatást kért a kormányfő részére a fővárostól, hogy a három, elvileg lehetséges útvonal közül miért éppen a Szerémi utat választották. Csordás Mihály, a Főpolgármesteri Hivatal közlekedési főosztályvezető-helyettese szerint a Hamzsabégi útra ultó országgyűlési határozat miatt nem vihették a forgalmat, a Duna-part környezetvédelmi szempontból védett. Kiss Elemér, a Miniszterelnöki Hivatal vezetője sem cáfolni, sem megerősíteni nem tudta a petíció létéről szóló információt. Mint mondta, nem tud erről, ami viszont nem zárja ki, hogy Horn Gyula elé kerülhetett. Kiss arról sem tud, hogy a miniszterelnöknek olyan információja lehetne, amely alapján visszaélésre gyanakodhatna. Szerinte a kijelentés a lakosság tiltakozásán alapszik. A miniszterelnök titkárságán nem tudtak a beadványról. Arról nincs információnk, hogy a Kormányzati Ellenőrzési Iroda vizsgálatra felkérést kapott volna.. Az 1985-ös programban még az állt, hogy a Budára érkező forgalmat a Hamzsabégi úton vezetik rá az M7-M1-es autópályára. Ez 1990-ben lakossági tiltakozásra megváltozott, az új tervben a Szerémi utat választották. Ám itt kisajátítások - az építkezés előkészítését végző Utiber Kft. igazgatója, Csonka Zoltán szerint - csak egy 60 méter széles, két kilométer hosszú sávot érintettek. Ez a kerületi önkormányzat tulajdonában volt, bérlőként ipari épületek és sportpályák voltak rajta. Mivel ez a szakasz már közel száz éve szerepel az útbővítési tervekben, az önkormányzat eleve úgy kötötte a bérleti szerződéseket, hogy a terv megvalósulása esetén felmondják azokat, az épületeket lebontják. Csonka szerint telekspekulációról szó sem lehet, legfeljebb a XI. kerület és a főváros közti pénzügyi vitáról. Az igazgató úgy véli, klasszikus kisajátítások csak a dél-budai tehermentesítő út építéséné voltak. Az Andor utca végétől a 70-es útig tartó szakaszon több száz ingatlant sajátítottak ki, közte tíz családi házat és egyéb magántelkeket. A kisajátított telkek négyzetiméteréért átlagosan ötezer forintot fizettek. Az Utiber szakértői értékbecslés alapján adásvételi szerződést ajánlott fe az érintetteknek, ha ezt eutasították, a közigazgatási hivatal mássik szakértővé is felbecsülhe tette a telket. Más verziók szerint viszont a Szerémi út végén lévő sportpálya rendezetlen tulajdoni állapota gerjeszt tett vagyoni vitákat. Az Expo Kormánybiztosi Iroda tulajdonában lévő telekre mind a kerület, mind a művelődési minisztérium igényt tartana, miközben, az ÁPV Rt. szeretné minél drágábban eladni azt.