Népszava, 1995. december (123. évfolyam, 282–305. sz.)

1995-12-01 / 282. szám

, 1995. DECEMBER 1., PÉNTEK BELFÖLD Egyre több a hamis forint A sláger a legkorszerűbb számítógépes technológia, nyomdai eljárással nem próbálkoznak Októberben és novemberben több mint kétezer hamis ma­gyar bankjegy bukkant fel az országban. Idén eddig ezeröt­százzal többet foglaltak le, mint 1994-ben egész évben. A hamisítók újabban számítógépet is igénybe vesznek a minél elfogadhatóbb hamisítványok készítéséhez. Szemán László NÉPSZAVA Míg 1991-ben még csak 129 da­rab hamisított forint bankjegyet foglaltak le a pénzintézetek­ben, addig idén november 10-ig már 7778 darabot. Csak az el­múlt két hónapban ezerötszáz­zal növekedett a lefoglalt ha­misítványok száma. Napjainkra a lefoglalt forinthamisítványok száma meghaladja a hamis va­lutákét. A radikális emelkedés is bizonyítja, hogy egyes körök­ben egyre jobb üzletnek tűnik a forint hamisítása. Ugyanakkor a hatóságok munkáját dicséri, hogy sorozatosan buktatják le a­ hamisítóműhelyeket.­­ Pataki Tibor, a Magyar Nem­zeti Bank értékkezelési osztá­lyának vezetője elmondta a Nép­szavának, hogy a hamisítási mó­dok közül még mindig a színes fénymásolás dominál. A magyar bankjegyek - a világon már csak nálunk - az ofszet síknyomás mellett metszett nedves mély­nyomással is készülnek. Ez utóbbi eljárásnak köszönhető, hogy a valódi magyar bankjegy egyes részleteinek tapintása „he­gyes-völgyes” érzetet kelt a szo­kásosnál vastagabb festékréteg miatt A fénymásolatok többsé­ge ráadásul nem bankjegypap­írra,­hanem például egyszerű Sirály papírra készül. Az egy­szerű papír nagy fehérítő tar­talma miatt fehéren világít az UV-lámpa alatt. Ugyancsak hiá­nyoznak a fénymásolatokról az egyéb biztonsági elemek, így az ezresnél a papír anyagába kevert, és UV-lámpa alatt na­rancs­vörösesen fluoreszkáló jel­zőrost - ami egyébként szabad szemmel is látható -, valamint az ötezres fluoreszcens festék­kel felvitt sorszámai, amelyek UV-lámpa fényénél ugyancsak világítanak. De érdemes kita­pintani az ötezres hátoldalán, a jobb felső sarokban található Braille-írást is. Ha sík tapintá­sú, akkor meg kell vizsgálni a bankó többi jellemzőjét is. A hamisítók persze haladnak a korral. Az idén tavasszal Veszp­rémben felszámolt társaság tag­jai vastag festékréteggel elfed­ték a szimpla alappapírt, így az nem világított az UV-lámpa alatt. Ugyancsak ők szitázással felvitték az ötezres bankjegyek­re a fluoreszkáló sorszámokat és jelzőrostokat, valamint a fém biztonsági szálat. Csakhogy a bankjegy két oldalát külön-kü­­lön készítették el, majd össze­ragasztották, így a hamisítvány vastagabb az eredetinél. A fény­másolást egyébként számító­géppel vezérelték, ám az alkal­mazott printer nem tudta produ­kálni az eredeti bankjegy mik­­rorészleteit, így a mikroírás, az ötezresen a Magyar Nemzeti Bank felirat, az ezresen az „1000” számjegy és egyes vonalak ösz­­szefolytak. Az ofszet alapnyo­mat foltokban állt össze. Pataki szerint egyébként a szá­mítógépes forradalom a nyom­dászok számára is komoly ki­hívást jelent. Például ma egy számítástechnikai és egy nyom­dai kiállítás alig különbözik egy­mástól. A nyomdászoknak új alapokra kell helyezni tevékeny­ségüket, csakúgy, mint a ma­gyar bankjegygyártást. 1997-ben tervezik kibocsátani az új bank­jegysorozat első tagját, a Szent Istvánt ábrázoló tízezres cím­letet. A tízezres több új bizton­sági elemet is tartalmaz majd, így például hologramot, amit ma csak Hollandiában, az új ezerguldenesen alkalmaznak. Az új és többségében szigorúan titkos biztonsági elemek más összetételű bankjegypapírt és új nyomdai technológiát feltéte­leznek. A Diósgyőri Papírgyár­ban és a Pénzjegynyomdában ezért is folyik éppen többmil­liárdos beruházás. Pataki Tibor kifejtette azt is, hogy bár javul a bankjegy ha­misítványok minősége, de tö­kéletes hamisítvány a világon még sehol nem készült. A Ma­gyar Nemzeti Bank szakértőit a vizsgálatra hozzájuk bekül­dött hamisítványok még egyetlen esetben sem tudták akár csak zavarba hozni, nemhogy megté­veszteni. A forint hamisításával pedig nyomdai úton, a klasszikus met­szett nedves mélynyomással eddig még senki sem próbál­kozott. Az ötezer forintos bankjegy részlete (első kép) és az eredeti darabokon fellelhe­tő biztonsági elemek némelyike. A bankón (jobb felső kép) függőlegesen lefelé haladó fém biztonsági szál, a papírból kiemelkedő különleges jelek egyike (bal alsó kép) és a szintén csak az eredeti pénzen olvasható mikroírás (jobb alsó kép) A veszélyeztetett fiatalok kétharmada nem védekezik Az AIDS-szel foglalkozó kutatók úgy vélik, a 90-es években egyre inkább a szegényeket, a rossz lakáskörülmények kö­zött élőket, a legyengült fizikai állapotban lévőket, a kisebb­ségekhez tartozókat, a szenvedélybetegeket, a rendezet­len családi háttérrel és alacsony iskolai végzettséggel ren­delkezőket támadja a vírus. Ugyanakkor még a fokozottan veszélyeztetett csoportok tagjai körében is csökkent az óvatosság. Többek között ezért vállalkozott a Nemzeti Egész­ségvédelmi Intézet két munkatársa, Barcy Magdolna pszichológus és Szilágyi Erzsébet szociálpszichológus a 14-20 évesek szexuális szokásairól készített felmérésre. Mucsányi Marianna, Tinnyei Mária NÉPSZAVA A magyar fiatalok közül min­den ötödik már 14-15 évesen a kutatók szerint pszichikailag felkészületlenül­­ létesít testi kapcsolatot. A 16. életév végére ez minden második fiatalról állítható. Az iskola konzervál­ja a fiatalt a gyerek státusban,­­ és kitolja a testi kapcsolatokkal való elméleti és gyakorlati fog­lalkozást. A deviáns, rizikócso­porthoz tartozók, a kiszolgálta­tottabbak 82 százaléka még 16 éves kora előtt átéli az első testi kapcsolathoz fűződő élményt. Különösen veszélyeztetheti ez a homoszexuálisokat (a devi­­álisok 19 százalékának van már ilyen tapasztalata és további 19 százalék nem tudja eldönteni, mit válaszoljon arra a kérdés­re, volt-e már kapcsolata azo­nos neműekkel­, akik a szoká­sok ismerete nélkül bonyolód­nak kapcsolatokba. Az AIDS ellen legbiztosabb védekezőeszközként számon tar­tott kondomot a 14-15 évesek 38, a 16-17 évesek 60 és a 18-20 évesek csupán 50 százaléka hasz­nálta. A rizikócsoport tagjainak kétharmada egyáltalán nem vé­dekezett az első kapcsolat lé­tesítésekor, és csak 11 százalé­kuk beszélt partnerével az AIDS-ről együttlétük előtt. Magatartásuk ellentmond a birtokukban lévő tudásnak. A fiatalok döntő többsége ugyan­is ismeri a fogamzásgátló esz­közöket, tudja, hogy az AIDS halálos betegség, hogy az im­munrendszert támadja meg, hogy vér és testváladékok útján terjed és hogy a sűrű partner­váltogatás növeli a fertőzés ve­szélyét. Adott szituációban, a 16-20 évesek jelentős része még­sem alkalmazza ismereteit. A korcsoport tagjainak 29 százaléka úgy véli, és vélemé­nyét indokolja is, hogy nem veszélyezteti a betegség. A csoport tagjainak fele azonban úgy érzi, főként a gyakori ne­mi erőszak, a bizalmatlanság, a propaganda miatt, hogy rá is veszélyes az AIDS. Növeli fé­lelmüket, hogy hallani már mindenki hallott a betegség­ről, de beteg emberrel kevesen találkoztak, valamenynyiükben nagy a bizonytalanság, hogyan viselkedjenek a fertőzöttekkel. Az sem világos sokak előtt, hogy tulajdonképpen milyen veszélyt jelent azonos környe­zetben, munkahelyen, család­ban élni egy fertőzöttel. Az átlagosnál sokkal erősebb a rizikócsoportba tartozók kö­zött a betegségtől való félelem: „Ők azok, akik nem használ­nak óvszert testi kapcsolataik­ban. Tudják, de nem teszik. Emiatt a félelem is nagyobb bennük, amely irracionális szexuális A szerzett immunhiányos be­tegséget (Acquired Immuno­deficiency Syndrom, AIDS) 1981-ben diagnosztizálták elő­ször homoszexuális férfiak kö­rében. A betegségért felelős ví­rust, a HTV-et (Human Immu­nodeficiency Virus) 1983-ban azonosították. Eddig két fajtá­ját sikerült kimutatni, a HTV- 1-et s a HEV-2-t. Előbbi, a nyu­gati féltekén, utóbbi Afriká­ban és Ázsiában terjedt el. A napokban vált ismertté, hogy az Ázsiában ismert E-típusú, a HTV-1-nél tízszer fertőzőbb variáns is átkerült Európába. A vírushordozók akár 10-12 évig is tünetmentesen élhetnek, s ezután is „csak” 60 százalé­kuknál fejlődik ki a betegség. Ma 15 millióra teszik a fertő­zöttek számát, közülük 2 mil­lió gyerek. Magyarország a gyengén fer­tőzött államok sorába tartozik: az AIDS-betegek száma 162, a nyilvántartott fertőzöttek szá­ma 530-540, a becsült adatok szerint 2500-3000-en lehetnek. A betegség hazai felfedezése, 1986 óta, 114 AIDS-es halt meg, magatartás kialakulásához ve­zet” - írják a tanulmány szer­zői. Mindez azzal párosul, hogy hiányosak a fertőzés tovább­terjedésére vonatkozó ismere­teik: közülük kevesen tudják, hogy a szervezet mely részét tá­madja meg a vírus, hogy test­nedvek útján is terjed, hogy a fertőzött terhes anyák 20-40 százalékának gyermeke betegen születik, és hogy fokozottan veszélyeztetettek a kábítószer­élvezők és a homoszexuálisok. Az AIDS B-vírus modelljéről készült felvétel Tapolcsányi Éva felvétele A fertőzöttek és az AIDS-betegek érdekeit 1989 áprilisa óta dr. Bakos Zoltán ügyvéd képviseli. Tapasztalata szerint a nyilvánosság elkerülése végett ezek az emberek nem fordulnak bíróság­hoz. Ez idáig egyetlen beteg sem vállalta a pro­cedúrát. Inkább a leszázalékolást választják, a biztos, kis összegű nyugdíjat a bizonytalan ki­menetelű per helyett. 1989-ben a vér útján fertőződött haemofíliás AIDS-betegek - összesen huszonnyolcan - be­perelték az államot, amely végül - a járadékkal összesen -100 millió forinttal kárpótolta őket, illetve hozzátartozóikat. Peren kívüli megegye­zést az ügyek harmadában sikerült kiharcolnia. Vagyoni kártérítés esetén - amely a per végéig felmerülő, a betegségből adódó többletkiadások megtérítését jelenti - a bíróság átlagosan 100- 500 ezer forint közötti összegeket ítélt meg. Nem vagyoni kártérítés ügyében 1,5-3 millió forint közötti összeget fizetett az állam, de csak abban az esetben, ha a beteg megélte a per vé­gét. A hozzátartozóknak csak a temetési, illetve a kórházi kezeléssel kapcsolatos költségeket fi­zették meg, 100-200 ezer forint értékben. Huszonegy pereskedő (hozzátartozó) kap já­radékot, mely a betegséggel összefüggő költségek fedezésére szolgál. Ennek mértékét minden évben a Pénzügyminisztérium állapítja meg. A jára­dék összege személyenként átlagosan havi tíz­ezer forint. NÉPSZAVA Magyar Bálint: osztogató szemléletű a költségvetés (Folytatás az 1. oldalról)­­ A vitás kérdések többsége - családi pótlék, önkormányzati támogatások, oktatásfinanszíro­zás, HTO-támogatás, BKV-támo­­gatás - viszont már korábban tudott volt, az SZDSZ mégsem tiltakozott. Ennyire az MSZP- kongresszusra taktikáztak? - Egyáltalán nem taktikáz­tunk. Ezek a kérdések korábban is felvetődtek. Nyáron az SZDSZ a személyi jövedelemadó 35 szá­zalékának helybenhagyása mel­lett érvelt, és amellett, hogy mi­nimum 29,5 százalék maradjon közvetlenül azokon a települése­ken, ahonnan a jövedelem szár­mazik. Ez azóta folyamatos vi­tatéma, de ugyanilyen a családi pótlék kérdése is. Erről egyéb­ként az SZDSZ-en belül is el­térő vélemények vannak. A BKV-támogatással kapcsolatban megjegyezném, hogy amikor Demszky Gábor főpolgármester azzal a pénzügyminiszteri ígé­rettel utazott el Washingtonba, a villamospályák felújítására szóló világbanki hitelszerződés megkötésére, hogy ezt a 2,3 mil­liárd forintot megadja a költ­ségvetés. Ugyanis ez a fedezete a világbanki támogatásnak. És ne felejtsük el: ez volt az egyet­len hitel, amelyet a Világbank Magyarországnak adott. Ez az összeg úgy került be a főváros költségvetési fejezetébe, hogy az szja helyben maradó részének korábbi radikális csökkentése­kor ezzel kompenzálták a fővá­rost, elismerve, hogy a tömeg­­közlekedés fenntartásához ilyen támogatás kell. A főváros ugyanakkor vállalta a feketele­vest, jelentősen emelte a jegyek árát, járatokat szüntetett meg.­­ Miközben az MSZP a társada­lom által elviselhető stabilizáció mellett tette le a voksát, ami könnyen azt jelentheti, hogy a kormány enged a munkaválla­lók követeléseinek, önök a mun­káltatók, a vállalkozók mellé sílltak. Ha úgy tetszik, akkor spiji(j,íréd­párt a saját szavazóba- b , zisat taragattrá, illetve óvná mécs­t a drasztikus elvonásoktól. Hogy lehet akkor tartani a költségve­tés tervezett hiányát, illetve van-e valami garancia a húsz száza­lék alatti inflációra?­­ A büdzsé tervezett hiánya és ez a mostani vita is azt mu­tatja, hogy a költségvetés erősen restriktív, és a szándékainkkal szemben keveset nyújt a gazda­ság ösztönző elemeinek. Fel­erősödő osztogató szemlélet jel­lemzi. Ez feszültségeket jelent, bár ezek nem szavazóbázison­ként oszlanak meg. A közalkal­mazotti szféra, amelynek bér­emelése mellett döntött a kor­mány, szintén jelentős szavazó­­bázisunk.­­Bár ezt soha senki nem jelen­tette be hivatalosan, lényegében megszűnt a koalíciós egyeztetés korábbi (KET-es) formája. A leg­utóbbi nagy válság óta csak Kun­­cze Gábor és Horn Gyula egyez­tet a vitás kérdésekről. Mennyi­re okoz ez belső feszültségeket? - Valóban rendszertelenek lettek a testületi ülések, utoljára a nagy koalíciós válság idején értekeztünk abban a körben. De tegnap már volt és a jövő héten újra lesz KET-ülés, miközben egyébként koalíciós konfliktus nem indokolja azt. - A küldöttgyűlésen napi­rendre kerülnek ezek a témák, vagy látszólag olyannyira lan­gyos ülés várható, mint az MSZP kongresszusa volt? - Az elmúlt másfél év kormány­zati munkáját értékeli a küldött­­gyűlés, hogy miként valósult meg, illetve miért nem az a kor­mányzati program, amit az SZDSZ hirdetett, és megnézzük, hogyan lehetne ezeken változ­tatni.­­ Mit gondol, attól hogy a pár­tot alapító nagy ellenzékiek tá­volabb kerültek az SZDSZ-től, kiürült, vagy legalábbis távolabb került a párt attól a politikai tar­talomtól, amelyet eredetileg kép­viselt?­­ Ezt nem hinném, az ellenzék is állítja, hogy még mindig a ke­mény mag irányítja a pártot. Bár nehéz lenne a párt jelenlegi ve­zetőit összhangba hozni az egy­kori demokratikus ellenzék első vonalbeli vezetőivel. Közülük már csak kevesen vannak a par­lamenti frakcióban vagy a párt­vezetésben: Kőszeg Ferenc, Rajk László, Szabó Miklós, Pető Iván, Demszky Gábor és jómagam. Pe­tő Iván és én mindig ennek a de­mokratikus ellenzéknek a má­sodvonalához tartoztunk, és ren­geteg új politikus van, köztük Kuncze Gábor. Az lett volna a baj, ha ez a párt bezáródott vol­na abba a közegbe, amit pusztán'­ a demokratiskus ellenzék jelentésig !' - Ha én kormánytag hisz­­ak­, kor egyértelműen erősödik a párt­elit pragmatikus, kormányzati része. A kormányzati munkához szükségszerűen hozzátartoznak a kompromisszumok. Ez azt je­lenti, hogy az SZDSZ kompro­misszumkészebb, engedékenyebb lesz a koalícióban?­­ A kompromisszumkészség és az engedékenység két külön­böző kategória. A problémák megoldását lehet az adott helyzet­hez igazítani. Az így kötött egyez­ségek sokszor nem tartalmi kér­désekben jelentenek alkut, ha­nem tárgyalási stílusban, part­nerekhez való viszonyban. December 3 - án, vasárnap Karácsonyi nővásárlónap a -ban! 10 órától ünnepi választékkal és díszcsomagolással várja Kedves Vásárlóit a !

Next