Népszava, 1995. december (123. évfolyam, 282–305. sz.)
1995-12-01 / 282. szám
, 1995. DECEMBER 1., PÉNTEK BELFÖLD Egyre több a hamis forint A sláger a legkorszerűbb számítógépes technológia, nyomdai eljárással nem próbálkoznak Októberben és novemberben több mint kétezer hamis magyar bankjegy bukkant fel az országban. Idén eddig ezerötszázzal többet foglaltak le, mint 1994-ben egész évben. A hamisítók újabban számítógépet is igénybe vesznek a minél elfogadhatóbb hamisítványok készítéséhez. Szemán László NÉPSZAVA Míg 1991-ben még csak 129 darab hamisított forint bankjegyet foglaltak le a pénzintézetekben, addig idén november 10-ig már 7778 darabot. Csak az elmúlt két hónapban ezerötszázzal növekedett a lefoglalt hamisítványok száma. Napjainkra a lefoglalt forinthamisítványok száma meghaladja a hamis valutákét. A radikális emelkedés is bizonyítja, hogy egyes körökben egyre jobb üzletnek tűnik a forint hamisítása. Ugyanakkor a hatóságok munkáját dicséri, hogy sorozatosan buktatják le a hamisítóműhelyeket. Pataki Tibor, a Magyar Nemzeti Bank értékkezelési osztályának vezetője elmondta a Népszavának, hogy a hamisítási módok közül még mindig a színes fénymásolás dominál. A magyar bankjegyek - a világon már csak nálunk - az ofszet síknyomás mellett metszett nedves mélynyomással is készülnek. Ez utóbbi eljárásnak köszönhető, hogy a valódi magyar bankjegy egyes részleteinek tapintása „hegyes-völgyes” érzetet kelt a szokásosnál vastagabb festékréteg miatt A fénymásolatok többsége ráadásul nem bankjegypapírra,hanem például egyszerű Sirály papírra készül. Az egyszerű papír nagy fehérítő tartalma miatt fehéren világít az UV-lámpa alatt. Ugyancsak hiányoznak a fénymásolatokról az egyéb biztonsági elemek, így az ezresnél a papír anyagába kevert, és UV-lámpa alatt narancsvörösesen fluoreszkáló jelzőrost - ami egyébként szabad szemmel is látható -, valamint az ötezres fluoreszcens festékkel felvitt sorszámai, amelyek UV-lámpa fényénél ugyancsak világítanak. De érdemes kitapintani az ötezres hátoldalán, a jobb felső sarokban található Braille-írást is. Ha sík tapintású, akkor meg kell vizsgálni a bankó többi jellemzőjét is. A hamisítók persze haladnak a korral. Az idén tavasszal Veszprémben felszámolt társaság tagjai vastag festékréteggel elfedték a szimpla alappapírt, így az nem világított az UV-lámpa alatt. Ugyancsak ők szitázással felvitték az ötezres bankjegyekre a fluoreszkáló sorszámokat és jelzőrostokat, valamint a fém biztonsági szálat. Csakhogy a bankjegy két oldalát külön-külön készítették el, majd összeragasztották, így a hamisítvány vastagabb az eredetinél. A fénymásolást egyébként számítógéppel vezérelték, ám az alkalmazott printer nem tudta produkálni az eredeti bankjegy mikrorészleteit, így a mikroírás, az ötezresen a Magyar Nemzeti Bank felirat, az ezresen az „1000” számjegy és egyes vonalak öszszefolytak. Az ofszet alapnyomat foltokban állt össze. Pataki szerint egyébként a számítógépes forradalom a nyomdászok számára is komoly kihívást jelent. Például ma egy számítástechnikai és egy nyomdai kiállítás alig különbözik egymástól. A nyomdászoknak új alapokra kell helyezni tevékenységüket, csakúgy, mint a magyar bankjegygyártást. 1997-ben tervezik kibocsátani az új bankjegysorozat első tagját, a Szent Istvánt ábrázoló tízezres címletet. A tízezres több új biztonsági elemet is tartalmaz majd, így például hologramot, amit ma csak Hollandiában, az új ezerguldenesen alkalmaznak. Az új és többségében szigorúan titkos biztonsági elemek más összetételű bankjegypapírt és új nyomdai technológiát feltételeznek. A Diósgyőri Papírgyárban és a Pénzjegynyomdában ezért is folyik éppen többmilliárdos beruházás. Pataki Tibor kifejtette azt is, hogy bár javul a bankjegy hamisítványok minősége, de tökéletes hamisítvány a világon még sehol nem készült. A Magyar Nemzeti Bank szakértőit a vizsgálatra hozzájuk beküldött hamisítványok még egyetlen esetben sem tudták akár csak zavarba hozni, nemhogy megtéveszteni. A forint hamisításával pedig nyomdai úton, a klasszikus metszett nedves mélynyomással eddig még senki sem próbálkozott. Az ötezer forintos bankjegy részlete (első kép) és az eredeti darabokon fellelhető biztonsági elemek némelyike. A bankón (jobb felső kép) függőlegesen lefelé haladó fém biztonsági szál, a papírból kiemelkedő különleges jelek egyike (bal alsó kép) és a szintén csak az eredeti pénzen olvasható mikroírás (jobb alsó kép) A veszélyeztetett fiatalok kétharmada nem védekezik Az AIDS-szel foglalkozó kutatók úgy vélik, a 90-es években egyre inkább a szegényeket, a rossz lakáskörülmények között élőket, a legyengült fizikai állapotban lévőket, a kisebbségekhez tartozókat, a szenvedélybetegeket, a rendezetlen családi háttérrel és alacsony iskolai végzettséggel rendelkezőket támadja a vírus. Ugyanakkor még a fokozottan veszélyeztetett csoportok tagjai körében is csökkent az óvatosság. Többek között ezért vállalkozott a Nemzeti Egészségvédelmi Intézet két munkatársa, Barcy Magdolna pszichológus és Szilágyi Erzsébet szociálpszichológus a 14-20 évesek szexuális szokásairól készített felmérésre. Mucsányi Marianna, Tinnyei Mária NÉPSZAVA A magyar fiatalok közül minden ötödik már 14-15 évesen a kutatók szerint pszichikailag felkészületlenül létesít testi kapcsolatot. A 16. életév végére ez minden második fiatalról állítható. Az iskola konzerválja a fiatalt a gyerek státusban, és kitolja a testi kapcsolatokkal való elméleti és gyakorlati foglalkozást. A deviáns, rizikócsoporthoz tartozók, a kiszolgáltatottabbak 82 százaléka még 16 éves kora előtt átéli az első testi kapcsolathoz fűződő élményt. Különösen veszélyeztetheti ez a homoszexuálisokat (a deviálisok 19 százalékának van már ilyen tapasztalata és további 19 százalék nem tudja eldönteni, mit válaszoljon arra a kérdésre, volt-e már kapcsolata azonos neműekkel, akik a szokások ismerete nélkül bonyolódnak kapcsolatokba. Az AIDS ellen legbiztosabb védekezőeszközként számon tartott kondomot a 14-15 évesek 38, a 16-17 évesek 60 és a 18-20 évesek csupán 50 százaléka használta. A rizikócsoport tagjainak kétharmada egyáltalán nem védekezett az első kapcsolat létesítésekor, és csak 11 százalékuk beszélt partnerével az AIDS-ről együttlétük előtt. Magatartásuk ellentmond a birtokukban lévő tudásnak. A fiatalok döntő többsége ugyanis ismeri a fogamzásgátló eszközöket, tudja, hogy az AIDS halálos betegség, hogy az immunrendszert támadja meg, hogy vér és testváladékok útján terjed és hogy a sűrű partnerváltogatás növeli a fertőzés veszélyét. Adott szituációban, a 16-20 évesek jelentős része mégsem alkalmazza ismereteit. A korcsoport tagjainak 29 százaléka úgy véli, és véleményét indokolja is, hogy nem veszélyezteti a betegség. A csoport tagjainak fele azonban úgy érzi, főként a gyakori nemi erőszak, a bizalmatlanság, a propaganda miatt, hogy rá is veszélyes az AIDS. Növeli félelmüket, hogy hallani már mindenki hallott a betegségről, de beteg emberrel kevesen találkoztak, valamenynyiükben nagy a bizonytalanság, hogyan viselkedjenek a fertőzöttekkel. Az sem világos sokak előtt, hogy tulajdonképpen milyen veszélyt jelent azonos környezetben, munkahelyen, családban élni egy fertőzöttel. Az átlagosnál sokkal erősebb a rizikócsoportba tartozók között a betegségtől való félelem: „Ők azok, akik nem használnak óvszert testi kapcsolataikban. Tudják, de nem teszik. Emiatt a félelem is nagyobb bennük, amely irracionális szexuális A szerzett immunhiányos betegséget (Acquired Immunodeficiency Syndrom, AIDS) 1981-ben diagnosztizálták először homoszexuális férfiak körében. A betegségért felelős vírust, a HTV-et (Human Immunodeficiency Virus) 1983-ban azonosították. Eddig két fajtáját sikerült kimutatni, a HTV- 1-et s a HEV-2-t. Előbbi, a nyugati féltekén, utóbbi Afrikában és Ázsiában terjedt el. A napokban vált ismertté, hogy az Ázsiában ismert E-típusú, a HTV-1-nél tízszer fertőzőbb variáns is átkerült Európába. A vírushordozók akár 10-12 évig is tünetmentesen élhetnek, s ezután is „csak” 60 százalékuknál fejlődik ki a betegség. Ma 15 millióra teszik a fertőzöttek számát, közülük 2 millió gyerek. Magyarország a gyengén fertőzött államok sorába tartozik: az AIDS-betegek száma 162, a nyilvántartott fertőzöttek száma 530-540, a becsült adatok szerint 2500-3000-en lehetnek. A betegség hazai felfedezése, 1986 óta, 114 AIDS-es halt meg, magatartás kialakulásához vezet” - írják a tanulmány szerzői. Mindez azzal párosul, hogy hiányosak a fertőzés továbbterjedésére vonatkozó ismereteik: közülük kevesen tudják, hogy a szervezet mely részét támadja meg a vírus, hogy testnedvek útján is terjed, hogy a fertőzött terhes anyák 20-40 százalékának gyermeke betegen születik, és hogy fokozottan veszélyeztetettek a kábítószerélvezők és a homoszexuálisok. Az AIDS B-vírus modelljéről készült felvétel Tapolcsányi Éva felvétele A fertőzöttek és az AIDS-betegek érdekeit 1989 áprilisa óta dr. Bakos Zoltán ügyvéd képviseli. Tapasztalata szerint a nyilvánosság elkerülése végett ezek az emberek nem fordulnak bírósághoz. Ez idáig egyetlen beteg sem vállalta a procedúrát. Inkább a leszázalékolást választják, a biztos, kis összegű nyugdíjat a bizonytalan kimenetelű per helyett. 1989-ben a vér útján fertőződött haemofíliás AIDS-betegek - összesen huszonnyolcan - beperelték az államot, amely végül - a járadékkal összesen -100 millió forinttal kárpótolta őket, illetve hozzátartozóikat. Peren kívüli megegyezést az ügyek harmadában sikerült kiharcolnia. Vagyoni kártérítés esetén - amely a per végéig felmerülő, a betegségből adódó többletkiadások megtérítését jelenti - a bíróság átlagosan 100- 500 ezer forint közötti összegeket ítélt meg. Nem vagyoni kártérítés ügyében 1,5-3 millió forint közötti összeget fizetett az állam, de csak abban az esetben, ha a beteg megélte a per végét. A hozzátartozóknak csak a temetési, illetve a kórházi kezeléssel kapcsolatos költségeket fizették meg, 100-200 ezer forint értékben. Huszonegy pereskedő (hozzátartozó) kap járadékot, mely a betegséggel összefüggő költségek fedezésére szolgál. Ennek mértékét minden évben a Pénzügyminisztérium állapítja meg. A járadék összege személyenként átlagosan havi tízezer forint. NÉPSZAVA Magyar Bálint: osztogató szemléletű a költségvetés (Folytatás az 1. oldalról) A vitás kérdések többsége - családi pótlék, önkormányzati támogatások, oktatásfinanszírozás, HTO-támogatás, BKV-támogatás - viszont már korábban tudott volt, az SZDSZ mégsem tiltakozott. Ennyire az MSZP- kongresszusra taktikáztak? - Egyáltalán nem taktikáztunk. Ezek a kérdések korábban is felvetődtek. Nyáron az SZDSZ a személyi jövedelemadó 35 százalékának helybenhagyása mellett érvelt, és amellett, hogy minimum 29,5 százalék maradjon közvetlenül azokon a településeken, ahonnan a jövedelem származik. Ez azóta folyamatos vitatéma, de ugyanilyen a családi pótlék kérdése is. Erről egyébként az SZDSZ-en belül is eltérő vélemények vannak. A BKV-támogatással kapcsolatban megjegyezném, hogy amikor Demszky Gábor főpolgármester azzal a pénzügyminiszteri ígérettel utazott el Washingtonba, a villamospályák felújítására szóló világbanki hitelszerződés megkötésére, hogy ezt a 2,3 milliárd forintot megadja a költségvetés. Ugyanis ez a fedezete a világbanki támogatásnak. És ne felejtsük el: ez volt az egyetlen hitel, amelyet a Világbank Magyarországnak adott. Ez az összeg úgy került be a főváros költségvetési fejezetébe, hogy az szja helyben maradó részének korábbi radikális csökkentésekor ezzel kompenzálták a fővárost, elismerve, hogy a tömegközlekedés fenntartásához ilyen támogatás kell. A főváros ugyanakkor vállalta a feketelevest, jelentősen emelte a jegyek árát, járatokat szüntetett meg. Miközben az MSZP a társadalom által elviselhető stabilizáció mellett tette le a voksát, ami könnyen azt jelentheti, hogy a kormány enged a munkavállalók követeléseinek, önök a munkáltatók, a vállalkozók mellé sílltak. Ha úgy tetszik, akkor spiji(j,írédpárt a saját szavazóba- b , zisat taragattrá, illetve óvná mécst a drasztikus elvonásoktól. Hogy lehet akkor tartani a költségvetés tervezett hiányát, illetve van-e valami garancia a húsz százalék alatti inflációra? A büdzsé tervezett hiánya és ez a mostani vita is azt mutatja, hogy a költségvetés erősen restriktív, és a szándékainkkal szemben keveset nyújt a gazdaság ösztönző elemeinek. Felerősödő osztogató szemlélet jellemzi. Ez feszültségeket jelent, bár ezek nem szavazóbázisonként oszlanak meg. A közalkalmazotti szféra, amelynek béremelése mellett döntött a kormány, szintén jelentős szavazóbázisunk.Bár ezt soha senki nem jelentette be hivatalosan, lényegében megszűnt a koalíciós egyeztetés korábbi (KET-es) formája. A legutóbbi nagy válság óta csak Kuncze Gábor és Horn Gyula egyeztet a vitás kérdésekről. Mennyire okoz ez belső feszültségeket? - Valóban rendszertelenek lettek a testületi ülések, utoljára a nagy koalíciós válság idején értekeztünk abban a körben. De tegnap már volt és a jövő héten újra lesz KET-ülés, miközben egyébként koalíciós konfliktus nem indokolja azt. - A küldöttgyűlésen napirendre kerülnek ezek a témák, vagy látszólag olyannyira langyos ülés várható, mint az MSZP kongresszusa volt? - Az elmúlt másfél év kormányzati munkáját értékeli a küldöttgyűlés, hogy miként valósult meg, illetve miért nem az a kormányzati program, amit az SZDSZ hirdetett, és megnézzük, hogyan lehetne ezeken változtatni. Mit gondol, attól hogy a pártot alapító nagy ellenzékiek távolabb kerültek az SZDSZ-től, kiürült, vagy legalábbis távolabb került a párt attól a politikai tartalomtól, amelyet eredetileg képviselt? Ezt nem hinném, az ellenzék is állítja, hogy még mindig a kemény mag irányítja a pártot. Bár nehéz lenne a párt jelenlegi vezetőit összhangba hozni az egykori demokratikus ellenzék első vonalbeli vezetőivel. Közülük már csak kevesen vannak a parlamenti frakcióban vagy a pártvezetésben: Kőszeg Ferenc, Rajk László, Szabó Miklós, Pető Iván, Demszky Gábor és jómagam. Pető Iván és én mindig ennek a demokratikus ellenzéknek a másodvonalához tartoztunk, és rengeteg új politikus van, köztük Kuncze Gábor. Az lett volna a baj, ha ez a párt bezáródott volna abba a közegbe, amit pusztán' a demokratiskus ellenzék jelentésig !' - Ha én kormánytag hiszak, kor egyértelműen erősödik a pártelit pragmatikus, kormányzati része. A kormányzati munkához szükségszerűen hozzátartoznak a kompromisszumok. Ez azt jelenti, hogy az SZDSZ kompromisszumkészebb, engedékenyebb lesz a koalícióban? A kompromisszumkészség és az engedékenység két különböző kategória. A problémák megoldását lehet az adott helyzethez igazítani. Az így kötött egyezségek sokszor nem tartalmi kérdésekben jelentenek alkut, hanem tárgyalási stílusban, partnerekhez való viszonyban. December 3 - án, vasárnap Karácsonyi nővásárlónap a -ban! 10 órától ünnepi választékkal és díszcsomagolással várja Kedves Vásárlóit a !