Népszava, 1996. január (124. évfolyam, 1–26. sz.)
1996-01-12 / 10. szám
Harminchét cég elkelt Pogány Sára NÉPSZAVA Az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. igazgatósága elfogadta azt a koncepciót, amely azt hivatott szolgálni, hogy az ÁPV Rt. tevékenységét külföldön megfelelő módon képviseljék - jelentette be Dudits Ádám, az ÁPV Rt. sajtószóvivője. Január 30-ig kell kidolgozni az ezzel kapcsolatos részletes tervezetet, mivel egyelőre még sem az országok körére, sem pedig a majd megbízásos viszonyban alkalmazott külső referensek személyére nincs javaslat. A külszolgálatban eddig dolgozók kerülhetnek elsősorban szóba. Az ÁPV Rt. tegnapi sajtótájékoztatóján értékelték az egyszerűsített privatizációs eljárás keretében eddig eladott társaságokat. Az egyszerűsített privatizáció első ütemében 71 cégre összesen 104 ajánlat érkezett. Ebből 37 volt az érvényes, és ezeknek a cégeknek az ellenértéke 2,5 milliárd forinttal gyarapítja az államkasszát, ami 140 százalékos árfolyamot jelent. Alapvetően magyar befeketők vásárolták meg a cégeket, a legnagyobb érdeklődés a feldolgozóipari társaságok iránt mutatkozott. Legkevésbé volt vonzó a vendéglátás és az oktatási szféra. A pályázók többsége szakmai befektető volt, néhány eseben jelentkezett pénzügyi befeketető, akiket általában az alacsony limitár vonzott. A továbbiakban 1996. december 31. az a határidő, hogy a 71 cégből megmaradt társaságokra az ottani menedzsment tegyen ajánlatot. Az egyszerűsített privatizáció második ütemében 59 vállalat meghirdetésére kerül sor, de az egyeztetés az ÁPV Rt. és az ágazati minisztériumok között még folyik. Dudits Ádám bejelentette azt is, hogy az igazgatóság ülésén jóváhagyták a Mahart privatizációjával kapcsolatos eddigi lépéseket, a részletes privatizációs stratégia kidolgozását március végéig kell elvégezni. Szintén döntöttek a Hungalu Rt. alá tartozó társaságok értékesítéséről is, amelyből eddig 1,1 milliárd forint folyt be. Tánczos Gábor az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. ügyvezető igazgatója az ÁPV Rt. hatókörébe tartozó cégek múlt évi háromnegyed éves tevékenységét, illetve gazdasági helyzetét értékelte. A vizsgálat több mint 400 társaságra terjedt ki. Általánosságban megállapítható, hogy ezeknél a cégeknél a jövedelmezőség javuló tendenciát mutat, de összességében még mindig alacsony szintű a rentabilitás. Az 1994-es 22 milliárd forintos veszteség helyett az ide tartozó társaságoknál együttesen nullszaldó körüli 0-5 milliárd forintos pozitív eredmény várható. A nyereségesen működő vállalkozások száma közel 300. Ugyanakkor továbbra is jelentős a 100 millió forintnál nagyobb adózás előtti veszteségek elért cégek száma. Ez azt jelenti, hogy a 163 veszteséges cég veszteség tömegének több mint négyötödét 36 társaság adja. Átlagosan tíz százalékkal nőttek a cégek kötelezettségei az 1994-es adatokhoz képest, ami 46 milliárd forintot jelent. A nettó árbevétel viszont átlagosan 28 százalékkal nőtt. Távozik a Hungária Biztosító vezére NÉPSZAVA-információ A Hungária Biztosító Rt. február elsejei rendkívüli közgyűlésén lemond Uzonyi Tamás, a társaság jelenlegi vezérigazgatója igazgatósági tagságáról. A Hungária biztosító tájékoztatása szerint a cég 90 százalékának tulajdonosa, a mücheni székhelyű Allianz biztosító Patai Mihályt, a Budapest Investment Magyar Befektetési Tanácsadó Rt. jelenlegi elnök-vezérigazgatóját jelöli utódjául. Kis Ferenc, a Hungária Biztosító jogi főosztályvezetője a Népszavának elmondta, a rendkívüli közgyűlésen két napirendi pont szerepel, a vezető tisztségviselők választása és az egyebek című. Kis Ferenc szerint a vezérigazgatóváltáson kívül semmilyen különös esemény nem várható a közgyűlésen. A rendkívüli közgyűlésre azért kellet sort keríteni, mert a Hungária biztosítónál februárban járnak le a mandátumok, az évi rendes mérleget jóváhagyó közgyűlésre pedig csak májusban kerülhet majd sor. Magyarország egyik legnagyobb biztosítóját 10 évvel ezelőtt, éppen februárban alapították meg, vezetője már akkor a most posztjáról lemondó Uzonyi Tamás volt. " Az adóbevétel-növekedés nem jár kulcscsökkentéssel Várkonyi Iván NÉPSZAVA Nem lehet csak azért csökkenteni a személyi jövedelemadó kulcsait, mert a társasági adóból a vártnál sokkal nagyobb bevételre tett szert a költségvetés - nyilatkozta Surányi Imréné, a Pénzügyminisztérium főosztályvezetője. Surányiné szerint egyrészt nem lehet azt állítani, hogy csak azért növekedtek a társaságokból származó állami jövedelmek - amelyek a pótköltségvetésben előirányzott 55,5 helyett 91 milliárd forintot tettek ki -, mert a tavalyi rendelkezésváltoztatások során 36-ról 18 százalékra módosították ennek az adóformának a kulcsát. Másrészt a személyi jövedelemadó, és a társasági adó egymástól rendkívül eltérő közterhek. Egyáltalán nem biztos tehát, hogy egy adótételt csökkentő rendelkezés az szja-ban is a bevételek növekedéséhez, vagy akár szinten maradásához vezethetne. Mint ismeretes a Pénzügyminisztérium a korábbiakban is több okot látott a társasági adóbevételek emelkedésére. Pölöskei Pálné, a Pénzügyminisztérium főosztályvezető-helyettese alapvető indoknak a gazdaság növekedését tartja. Elismerte, valóban szerepet játszhatott a nem várt bevételben az, hogy a kisebb adótételt szívesebben és könnyebben fizetik be. Harmadik, prózaibb ok lehet, hogy a társaságok több osztalékot akarnak kifizetni, ekkor pedig jóval nagyobb az átutalandó adó összege is. Kérdéses az is, mennyivel „töltötték túl” a társasági adószámlákat a vállalkozások, hiszen ha az év közben kevesebbet fizetnek be annál, mint amit kellene, 20 százalékos mulasztási bírságot rónak ki rájuk. Az elmúlt év decemberében 48 milliárdot fizettek be a társaságok, ami csak egymilliárd forinttal kevesebb az 1994- esnél. A tavalyelőtt decemberi 47 milliárd forintból azonban a jelentős túlfizetés miatt 1995 tavaszán 24 milliárdot igényeltek viszsza a társaságok. Surányi Imréné szerint éppen ezért meg kell várni a visszaigényléseket, és csak ez után lehet arról beszélni, emelkedtek-e a társasági adóbevételek. Hangsúlyozta azt is: csak a részletes elemzések elkészítése után lehet beszélni arról, hogy az adótételek csökkentése az adóalapok szélesítésével okozott-e bármilyen nem várt bevételnövekedést. Csak ezek után lehet elgondolkodni arról, más adónemeknél, például a személyi jövedelemadónál milyen lenne a hatás. Mint a Népszava Pölöskei Pálnétól megtudta, az 1994-es társasági adóról szóló elemzések csak idén készültek el. Új lakás-előtakarékossági rendszer várható A család minden tagja egyszerre kaphat állami támogatást ingatlanvásárlásra Havi 7500 forint megtakarítással ugyanennyi állami támogatáshoz és hitelhez lehet jutni, ha a kormány elfogadja és a parlament elé terjeszti a lakás-takarékpénztárak felállításáról szóló új törvényjavaslatot. Az előterjesztés már megszületett, amit várhatóan február közepén tárgyal meg a kormány, így talán júliusban már hatályba is léphet az új törvény. NÉPSZAVA-információ A nagybankok ugrásra készen várják az új törvényt, hiszen az OTP, a Postabank és a Magyar Hitelbank és a Takarékbank kíván ebbe az üzletágba beszállni. A lakástakarékpénztárak különleges pénzintézetekként fognak működni, mandátumuk csak arra szól, hogy a lakáscélú megtakarításokat gyűjtsék össze. A törvényjavaslat szövege szerint ezeknél a pénztáraknál a kamat rendkívül alacsony lesz, nem nyújthatnak hitelt 10 százaléknál magasabb kamaton, ennek megfelelően a betéti kamat is 5-8 százalék között lesz. A hozam tehát rendkívül alacsony, viszont a konstrukció mégsem előnytelen, a hozamveszteség ott térülhet meg, hogy a törvényjavaslat szövege szerint minden megtakarított száz forintra 40 forintot ad az államkassza és körülbelül ugyanekkora hitelt a lakás-takarékpénztár. Természetesen a takarékosság nyújtotta előnyöknek is van határa, az állami támogatást csak egy bizonyos összegig lehet igénybe venni. Ez a tervezet szerint havi 7500, éves szinten maximálisan 96 ezer forint lenne. További feltétel, hogy legalább négy évig kell takarékoskodni, így azoknak, akik a lehető leghamarabb akarnak élni az új konstrukció adta lehetőségggel, körülbelül 1 millió 200 ezer forint áll a takarékoskodás megkezdése után ebből a forrásból rendelkezésre. Ez az összeg a 7500 forintot figyelembe véve jön ki, a viszonylag alacsony kamatos kamat, az állami támogatás, illetve a végösszegre nyújtott 10 százalékos hitel összeadása után. Ez egy átlagos lakás vételárának mindössze egyharmadát fedezi. Viszont változás az eddigi támogatási rendszerhez képest, hogy nemcsak új lakás vásárlására lehet fordítani, hanem használt lakás vételére is, ezen kívül a felújítás, a közművesítés is fizethető belőle. Az új megtakarításnak van még egy előnye, akár a család mindegyik tagja nyithat ilyen betétet, így megtakarításuk és hitelkeretük összeadódik, így ez egy háromtagú család esetében már négy év után lehetőséget biztosít egy megfelelő méretű, régebbi építésű lakás megvételére. A legelőrehaladottabb állapotban az OTP Lakás-takarékpénztár Rt. van, bár valószínűleg mindegyik bank hamar részt akar szerezni az üzletből. A régi kedvezmények a méltányosság, illetve a szociális alapon adott támogatások tovább élnek majd azzal, hogy az ifjúsági takarékbetét, mint takarékossági forma, 2001-ig megszűnik. A lakásépítés finanszírozásában jelenleg a legnagyobb részt az OTP birtokolja, ahol 330 ezer hosszú távú, lakáscélú megtakarítást célzó betét van. A jelenlegi kedvezmények viszont meglehetősen szűk körűek, bár létezik adókedvezmény a lakáshitelekre évi 36 ezer forintig. A javaslat a német lakás-előtakarékoskodási rendszer alapján készült el, legfőbb elemei megegyeznek. Ez a forma Németországban már nagyon jól bevált, átültetése a magyar viszonyokba azonban néhány nem elhanyagolható nehézségbe ütközik. Elsősorban az alacsony hozamot kell említeni, Németországban is a takarékbetétek kamatszintje alatt fial a lakás-előtakarékossági szerződésre befizetett összeg. Míg azonban ott a különbség fél százalék, addig ez Magyarországon meghaladja a tíz százalékot. A másik jelentős eltérés az ingatlanpiac működésében keresendő: Németországban jól kiszámíthatóan alakulnak a lakásárak és ezáltal a takarékoskodás kezdetén jól be lehet lőni azt az időtartamot és havi befizetési szintet, amivel a kiszemelt ingatlan megszerezhető. Ezzel szemben Magyarországon senki nem vállalkozna arra, hogy felelősen meghatározza, mennyibe is kerül majd egy ingatlan 2000 nyarán, amikor is az első lakás-előtakarékossági szerződések kifizetésére sor kerülhet. Nem biztos, hogy könnyebb lesz lakáshoz jutni Gy. Balázs Béla felvétele Húszmilliárdos csomag kárpótoltaknak Az ÁPV Rt. még az első negyedévben áramszolgáltatói részvényekkel bővíti a kínálatot a kárpótlásijegy-tulajdonosok számára. Húszmilliárd forint névértékű részvénycsomagot állítanak össze, amelyet kiegészítenek a Magyar Villamos Művek Rt. 10 milliárd forintos pakettjével. 1996. JANUÁR 12., PÉNTEK 5 GAZDASÁG Jövő héten napirenden a többletbevétel sorsa (Folytatás az 1. oldalról) A privatizációs miniszter részletekbe nem kívánt bocsátkozni arról, hogy az általa 50-80 milliárd forintra becsült összeget milyen beruházási, fejlesztési célra lehetne fordítani. Azt mindenesetre megígérte, hogy az általa készített előterjesztés piackonform lesz, de technikai részletekbe sem bocsátkozott, miszerint ez pótköltségvetést jelentene-e. A miniszter arra hivatkozott, hogy ezt a szocialista frakciónak is meg kell tárgyalnia. A Népszava kérdésére, Bokros Lajos pénzügyminiszter elmondta, hogy a pénzügyi tárca a tegnapi kormányülésen nem kapott semmilyen felkérést előterjesztés készítésére. A pénzügyminiszter, tiszteletben tartva a kormányfő kérését - hogy vitájukat ne a nyilvánosság előtt folytassák -, nem kívánta kommentálni a kormányülést. Bauer Tamás, az SZDSZ gazdaságpolitikusa, kérdésünkre válaszolva elmondta, hogy az SZDSZ, mivel nincs előterjesztés, nem foglakozik a témával. Karl Imre, szocialista párti politikus, az Országgyűlés gazdasági bizottságának alelnöke hasonlóan nyilatkozott: egyelőre nincs miről tárgyalni. Fenntartotta korábban is napvilágot látott álláspontját, miszerint az előterjesztést a kormánynak kellene elkészítenie a gazdaságkutató intézetek bevonásával. A Magyar Nemzeti Bank valutaárfolyamai Érvényben: 1996. január 11. Pénznem vételi középeladási árfolyam 1 egységre, forintban Angol font 213,06 215,18 217,30 Ausztrál dollár 102,88 103,90 104,92 Francia frank . 28,05 28,32 28,59 Görög drachma (100) 58,79 59,36 59,93 Holland forint: 815,83 86,67 87,51 Ír font 220,90 223,06 225,22 Japán jen (100) 131.82 133.16 134,50 Kanadai dollár 101,11 102,11 103,11 Kuvaiti dinár 461,01 465,48 Német márka 96,14 97,08 98,02 Olasz líra (1000)’ * 87,72 88,55 89,38 Osztrák schilling 13,67 13,80 13,93 Portugál escudo (100) 92,86 93,56 94,46 Spanyol pezeta (100) 114,37 115,45 116,53 plasút frank * - 118,88 120,05 121,22 Svéd korona 20,98 21,17 21,36 USA-dollár 138.07138.41140.75 ECU (Európai Unió) 178,49 180,22 181,95 Tájékoztató árfolyam: 1 SDR 1,47516 USA dollár RÖVIDEN Egymillió ECU-t kap az idegenforgalom Egymillió ECU Pharesegélyt kap a magyar idegenforgalom. Ez mintegy 180 millió forintnak felel meg. Az Európai Unió bizottsága első alkalommal hagyott jóvá ilyen jellegű támogatást hazánk turisztikai fejlesztéseire. A pénz folyósításáról még 1995 decemberében döntöttek. Az Európai Unió a segély felhasználását másfél évben határozta meg. Kereskedelemi kilátások Megszűntek a kereskedelemben a korábbi gyors sikereket és a gazdagodást jelentő lehetőségek. Az idén a múlt év végén kialakult irányzatok folytatódása várható, azaz csökken a fogyasztás, bár némileg kisebb ütemben, mint az elmúlt esztendőben. A kiskereskedelmi forgalom várhatóan volumenében mintegy 1-2 százalékkal lesz kevesebb, mint tavaly - tájékoztatott az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium. Százezeres bírság megtévesztésért A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa 100 ezer forintos bírsággal sújtotta a Háziforrás Plusz Kft.-t, mert az egy, az eljárás alá vont házi szennyvíztisztító készülék forgalmazásához szükséges engedélyekkel nem rendelkezett, és tájékoztatóiban azzal tévesztette meg a fogyasztókat, hogy egy másik termékre szóló engedélyre hivatkozott. Az eljárás a Háziforrás Kft. kezdeményezésére indult, amely tisztességtelen piaci magatartás miatt adott be keresetet. fordulnak a kereskedők NÉPSZAVA-információ Az Országos Kereskedelmi Szövetség a kereskedők védelmében az Alkotmánybírósághoz fordul kérve, hogy a fogyasztási adótörvény múlt év végi módosítását a testület nyilvánítsa alkotmányellenesnek. Az Országgyűlés a múlt év végén módosította a fogyasztási adótörvényt, és megemelte egyes fogyasztási cikkek adóját. A szeszes italok, a sör adója 14-15 százalékkal, a cigaretta adója 25 százalékkal emelkedett. A jogszabály értelmében az nemcsak az új, hanem a már raktáron levő készleteket is érinti. A korábbi és a megemelt adók közötti különbözetet pedig a kereskedőknek be kell fizetniük a költségvetésnek. Ahhoz, hogy meghatározzák a különbözetet, a jogszabály január elsejével elrendelte a leltározást. A törvény december 22-i keltezéssel jelent meg, és legkorábban december 29-én, juthatott el a kereskedőkhöz. A szövetség véleménye szerint a kereskedőknek nem volt lehetőségük, hogy felkészüljenek a törvény végrehajtására. A kereskedőknek, akik önhibájukon kívül nem tudtak eleget tenni a törvény előírásainak, számolniuk kell bírsággal, áruelkobzással, boltbezárással. A szövetség ezért az Alkotmánybírósághoz fordul, hogy a testület visszamenőleges hatállyal semmisítse meg a jogszabályt.