Népszava, 1996. február (124. évfolyam, 27–51. sz.)

1996-02-01 / 27. szám

2 1996. FEBRUÁR 1., CSÜTÖRTÖK BELFÖLD RÖVIDEN Horn a Vatikánba látogat Horn Gyula miniszterelnök február 14-15-én tesz lá­togatást Olaszországban. Az előzetes tervek szerint fogadja őt Oscar Luigi Scalfaro államfő, és találkozik olasz kollégájával, Lamberto Dini kormányfővel. A két miniszterelnök megbeszélésének tárgya elsősor­ban az Európai Unió lesz - tekintettel arra, hogy je­lenleg Olaszország tölti be az EU elnöki tisztét. Horn Gyulát fogadja II. János Pál pápa is, a találkozóról azonban további részleteket még nem tudni. Hazánkban a NATO főparancsnok-helyettese A nemzetközi béketeremtő erő, az IFOR garantálja a boszniai akcióban részt vevő magyar is műszaki kato­nák biztonságát. Ezt Jeremy Mackenzie tábornok, a NATO Európai Szövetséges Erőinek főparancsnok­helyettese erősítette meg Budapesten szerdán, azt kö­vetően, hogy tárgyalt a magyar honvédelmi minisz­terrel. A NATO-parancsnok ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy a NATO-nak kevés a műszaki katonája, ezért is nagyon fontos a magyar részvétel a boszniai béketeremtésben. Beszámolt arról is, hogy már 49 ezer katona tartózkodik a térségben és szá­mukat 60 ezerre növelik. A Humanista Mozgalom tüntetése Tüntetéssel tiltakoztak szerda délután a budapesti olasz nagykövetség előtt a Humanista Mozgalom és több más civil szervezet tagjai a római kabinet idege­nek itáliai tartózkodását és munkavállalását szabá­lyozó rendelkezése ellen. A mintegy félszáz tüntetőt megmozgató demonstráció szervezői nyilatkozatot adtak át a külképviselet munkatársainak, amelyben a rendelkezés visszavonását követelték. Átfejtik a benzint a sérült tartálykocsiból kerülő utat kellett használniuk az autósoknak még szer­da délelőtt is a 6-os fő közlekedési út helyett Darány és Barcs között. Kedden kora délután egy 33 ezer liter benzinnel feltöltött horvát tartálykocsi megcsúszott, és az árokba borult. A baleset következtében több helyen megsérült a tartály, és szivárgott az üzem­anyag. A benzin átfejtését még éjfél előtt megkezdték, a tűzoltók egész éjszaka a helyszínen voltak, és ké­szenlétben lesznek mindaddig, amíg az átfejtés be nem fejeződik, hogy egy esetleges robbanás vagy tűz keletkezésénél azonnal elhárítsák a veszélyt. A szakértők elfogadták a bértábla tervét Kompromisszumos megoldást dolgoztak ki a kor­mányzati, önkormányzati, szakszervezeti, munkálta­tói szakértők szerdán a Költségvetési Intézmények Ér­dekegyeztető Tanácsa (KIÉT) következő ülésére elő­terjesztendő új közalkalmazotti bértábláról. A szakér­tői szinten elfogadott új bértábla a jelenlegi hét osztály helyett nyolc osztályba sorolja a közalkalmazottakat. Forgalommal szemben hajtott az autópályára A Hegyeshalom felé haladó forgalommal szemben haj­tott fel az M1-es autópályára személygépkocsijával Ivanciuc Petru 39 éves román állampolgár szerda reggel Győr térségében. Az M1-es és a Győrt Sopron­nal összekötő 85-ös számú főút csomópontjánál össze­ütközött Manfred Wächter 48 éves német állampolgár személygépkocsijával. Az esetet követően rövid idő alatt tíz gépkocsi rohant egymásba. A karambolok kö­vetkeztében hárman súlyosan, ketten könnyen sérül­tek. Az anyagi kár közelíti a négymillió forintot. NÉPSZAVA ALAPÍTVA 1873-BAN Főszerkesztő: KERESZTY ANDRÁS Felelős szerkesztő: PALLAGI FERENC Főszerkesztő-helyettes: PUSKÁS CSABA Főmunkatárs-vezető szerkesztő: UNGVÁRI TAMÁS Lapszerkesztő: TÓTH JENŐ, TRIZNA ISTVÁN Rovatvezető: BARABÁS PÉTER (külföld), H. BÍRÓ LÁSZLÓ (belföld), BUZGÓ JÓZSEF (sport), LAKATOS MÁRIA (gazdaság) SZÉKELY ANNA (kultúra) TAPOLCSÁNYI ÉVA (fotó), Rovatszerkesztő: KOVÁCS ILDIKÓ (levelezés), SZIGETI PIROSKA (szolgáltatás) Vezető tervezőszerkesztő: NYILASI GABRIELLA, KISS ILONA Kiadó: FENYŐ JÁNOS vezérigazgató Népszava Rt. Lapigazgató: FARKAS ÁGNES Terjesztési igazgató: DUBINYINÉ LÉNÁRD MARGIT Művészeti igazgató: CSÉVE GÁBOR Szerkesztőség és kiadó: 1022 Budapest, Törökvész u. 30/A. Postacím: 1535 Budapest, Pf. 785 Telefon: 202-7788, 202-2988, telefax: 202-7798 Rovattelefonok: belföld 202-2817, gazdaság 202-6610, publicisztika 202-7619 Hirdetés: telefon: 202-6297, 202-7788, 202-2988 telefax: 202-2988/71,212-4023 Terjeszti a Magyar Posta Rt., a HÍRKER Rt., az NH Rt. és alternatív terjesztők . Előfizethető Budapesten a Magyar Posta Rt. Hírlapüzletági Igazgatóságánál (levélcím: 1846 Bp.), az ügyfélszolgálati irodákban, a Hírlapelőfizetési Irodában (Helir Bp. XIII., Lehel utca 10/A, levélcím: 1900 Bp.), vidéken a postahivatalokban közvetlenül és postautalványon, valamint átutalással a Postabank Rt. 11991102, Helir 021-02799 pénzforgalmi jelzőszámára. Külföldre előfizethető: a Kultúra Külkereskedelmi Rt.-nél (Bp. III., Kerék u. 80., levélcím: 1300 Bp., Postafiók 143., Hungarian Credit Bank 1133 Bp. 10200964-20210995), valamint a Hetimér. Előfizetési díj egy hónapra 659 Ft, negyedévre 1977 Ft, fél évre 3954 Ft, egy évre 7908 Ft. Szedés, tördelés, kiadó: VICO PRESS Rt. Nyomás: CICERO-Lapnyomda Rt. • 1045 Budapest, Erem u. 5-7. Telefon: 169-1773 Felelős vezető: PEROK ANTAL Index: 25005 ISSN 0133-1701 Bp. ISSN 0237-3785 Vidék 1 2 4 816 Kiújult a vita a paksi atomerőmű biztonságáról (Folytatás az 1. oldalról) „Soha nem tagadtuk, hogy javítanunk kell a bizton­sági kultúrán - válaszolta kérdésünkre az erőmű biztonsági igazgatója, Vá­mos Gábor -, de az sem fedi a valóságot, hogy az Atom­­nergia Ügynökség elma­rasztalt volna minket. ” A Magyar Tudományos Aka­démia Atomenergetikai Kutató Intézetének igaz­gatója, Gadó János a Green­peace által említett jelen­tés készítője lapunknak úgy fogalmazott: a Green­peace hazudik, kiforgatja elemzésének tartalmát. Ga­dó szerint az atomerőmű­vekre nincs semmiféle „nyugati szabvány”. Pusz­tán arról lehet szó, hogy egy ma épülő, modern atom­erőmű nyilvánvalóan ma­gasabb színvonalú, mint a régebbi tervezésű paksi, amely egyébként nem rosz­­szabb, mint amerikai, ka­nadai vagy angol társai. Gadó hangsúlyozta: Finn­országban is működik egy, a paksihoz hasonló erőmű, az ellen mégsem tiltakozott még senki. Az Országos Atomenergia Hivatal titkára, Ördögh Jó­zsef elmondta: Gadó János nemzetközi hírű szakem­ber, véleménye mindenkép­pen mérvadó. Az Atom­energia Bizottság titkára is úgy véli: a Greenpeace ezúttal elvetette a sulykot, mert Paks a világ 25 legin­kább zavarmentesen műkö­dő atomerőművének egyike. Helmut Hirsch, a német Greenpeace szervezet atom­energiával kapcsolatos akcióinak legfőbb irányí­tója Gadó észrevételeivel kapcsolatban lapunknak elmondta: a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség a nukleáris baleseteket il­letően bizonyos kockázati arányszámokat állapított meg. Ennek értelmében egy súlyos, a reaktormag ol­vadását is magában foglaló baleset valószínűsége éven­ként egy lehet a tízezerhez. A Greenpeace által alapul vett tanulmány szerint Pak­son egy ilyen baleset es­hetősége egy a kétezerhez, vagyis ötször akkora, mint az arányszámban engedé­lyezett. Gadó Jánosnak arra a kijelentésére, amely szerint a paksi erőmű gyorsleállí­­tási rendszere jól működik, Hirsch úr az ügynökség 1994-es jelentésére hivat­kozott. Ennek megállapítá­sa szerint a paksi gyorsle­állító rendszer az erőmű „gyenge pontjainak” egyi­ke. Elképzelhető - mondta Hirsch úr -, hogy a minden­napi működést e probléma nem zavarja, ám az atom­erőmű olyan üzem, ahol az ilyen veszélyeket komolyab­ban kell megítélni, mint más létesítményben. A Greenpeace-vezető cá­folta, hogy az ő szervezete nem fogadná el Gadó Já­nos vezetésével készített je­lentését. Éppen ellenkező­leg - mondta - greifswaldi akciójukat részben éppen e jelentésre alapozták. Hirsch úr Gadó János­sal szemben is kitartott a Greenpeace azon vélemé­nye mellett, amely szerint a három, hasonló rendszerű és még működő kelet-euró­pai atomerőmű közül Paks a legveszélyesebb. Az ügy­nökség jelentéséből szerinte az derül ki, hogy Pakson ugyanannyi idő alatt több kettes és hármas fokozatú biztonsági esemény történt, mint a másik két helyen. Gadó János azon ellen­vetésére, hogy biztonsági szempontból Paks nem rosszabb, mint sok nyugati erőmű, a Greenpeace-veze­tő kijelentette: szervezeté­ről nem lehet azt állítani, hogy egyik szemére vak - vagyis a nyugati erőművek javára elfogult­­ lenne. A Greenpeace többször is eré­lyesen fellépett már nyugati erőművek ellen is. Ám attól, hogy ezek a létesítmények ugyancsak kockázatosak, Paks még nem lesz veszély­telen - jelentette ki Hirsch. Az Atomenergia Ügynök­ség anyagi támogatásával zajlik jelenleg is Pakson az a projekt, melynek kereté­ben átalakítják a szakem­berképzést, felállítanak egy karbantartó-, gyakorlóköz­pontot és fejlesztik a biz­tonsági kultúrát. A prog­ram megvalósítása azután kezdődött, hogy a bécsi székhelyű ügynökség - Vá­mos Gábor paksi biztonsági igazgató megfogalmazása szerint­­ „az általános pozi­tív megítélés ellenére kifo­gásolt néhány dolgot”. Ilyen volt a műszakváltás minő­sége, a karbantartási tech­nológiák színvonala, a ke­zelési utasítások követése. A németországi fűtőbe­rendezések átvételével mintegy 32 millió márkát takarított meg az atomerő­mű, amely a nukleáris hul­ladék elhelyezéséről is gon­doskodott. A szállítás elő­készítésekor különszerző­dést kötött Oroszországgal. Ebben az orosz fél vállalta a két-három év múlva kiégő anyag végleges tárolását, s azt úgy kezeli, mintha Paks Moszkvától vette volna a 235 kötegnyi fűtőelemet (a greifenwaldi erőmű egyéb­ként onnan is vette). Egyet­len bizonytalansági tényező van: a kormányközi szerző­dés ellenére Oroszországgal minden évben különalkut kell kötni. Vámos Gábor szerint az anyagok atom­temetőbe helyezésére leg­korábban hét-nyolc év múl­va, ötéves „pihentetési idő­szak” után kerülhet sor. Hogy akkor hova szállítunk majd, az ma még kérdéses - tette hozzá. A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség jelentése Paksról A német Greenpeace szervezet hamburgi központja kérésünkre rendelkezésünkre bocsátotta a bécsi székhelyű Nemzetközi Atomenergia Ügynökség azon jelentését, amelyre a környezetvédő mozgalom Pakssal kapcsolatban hivatkozott. Ebből idézünk: „Figyelemre méltó számú személyi téve­dés történt a szabályozott üzemvezérlés hiánya vagy az utasítások semmibevétele miatt. Például a reaktort annak beindítá­sakor úgy tesztelték, hogy erre nem léte­zett jóváhagyott eljárásmód. Amikor a kar­bantartás a tervezett időszakon túl is el­húzódott, figyelmen kívül hagyták az írá­sos utasításokat. A vezérlés és ellenőrzés hiányosságai­nak tulajdonított nagyszámú probléma a felszerelés öregedésére és a megelőző kar­bantartás gyengeségére utalhat. E prob­lémák a működés évei alatt kiváltották a biztonsági rendszerek folyamatos veszé­lyeztetését vagy hozzájárultak e veszé­lyeztetéshez. A legjelentősebb (hármas fo­kozatú) problémát egy elsőrendű biztonsá­gi berendezés meghibásodása jelenti, amely az ellenőrző pálca kioldórendszerének eset­leges - normál üzemmódú - hibájára utal. Az erőmű működtetésében folyamato­san olyan problémák voltak, amelyeket a személyi éberség és a biztonsági kultúra gyengeségeivel hoznak kapcsolatba. Az em­beri hibák a biztonsági rendszerek hoz­záférhetetlenségét vagy bizonyos bizton­sági funkciók veszélyztetését eredményez­ték, különös tekintettel bizonyos számú, biztonsági szempontból jelentőséggel bíró esetre, amelyeket a korábbi működtetés éveinek felhalmozódó helytelen személyi aktivitásai okoztak. ” ....... —' ■ _. ' 1 .. .—. . ——............................................... ■■■TTV!! i' ■ I­. ".I . Emlékülés a köztársaságról (Folytatás az 1. oldalról) Föglein Gizella történész előadásá­ban kifejtette: a köztársaság megte­remtése 1946-ban a közjogi mellett politikai kérdés is volt, hiszen Ma­gyarország ezzel kül- és belpolitikai tekintetben egyaránt demonstrálta, hogy mindenféle jogfolytonosságot megszakított a két világháború közöt­ti rendszerével. Részletes áttekintést adott a törvény előkészítésének folya­matáról és parlamenti vitájáról. Kukorelli István alkotmányjogász korszakos jelentőségűnek tartja az 1946-os törvényt, nézete szerint ez volt Magyarország első alkotmá­nya. Úgy véli, hogy egy demokratikus választáson legitimált magyar tör­vényhozás ekkor szakított először véglegesen a monarchikus történel­mi alkotmánnyal. Kukorelli megjegyezte: az 1946. évi I. törvénycikk nagy jelentőséggel bírt az 1989-es Nemzeti Kerekasztal-tár­gyalások során is, egyfajta etalonnak, „kis bibliának” számított. Vastagh Pál igazságügy-miniszter leszögezte: az 1989-90-es fordulat óta a Magyar Köztársaságban tükröződ­nek a XX. századi plurális demokrá­cia és jogállam értékei. Aláhúzta azon­ban azt is, hogy az elmúlt hat év során felhalmozódott tapasztalatok alapján - összhangban az európai alkotmá­nyozás főbb áramlataival - szükséges az alkotmány korrekciója. Gál Zoltán, az Országgyűlés elnöke zárszavában felhívta a figyelmet ar­ra, hogy a köztársasági eszme mindig összekötődött a társadalom szociá­lis helyzete javításának igényével. A kompromisszumok árán létrejött 1946. évi I. törvénycikk példájára utalva szorgalmazta, hogy a jelenleg folyó alkotmányozás során a mai po­litikai erők képviselői - elődeikhez hasonlóan - próbáljanak felülemel­kedni szükségképpeni korlátaikon. Göncz Árpád és Vastagh Pál Demecs Zsolt felvétele Megoszlanak a vélemények a reform hatásairól Mintegy négy órán át tárgyalták a nyugdíjreform egyik lehetséges változatát a koalíciós pártok ál­lamháztartási reformbizottságának képviselői, mégsem jutottak egyezségre. A politikusok bizony­talanok annak megítélésében, mennyibe kerülhet és miből finanszírozható a nyugdíjreform. Danó Anna NÉPSZAVA Elvileg a koalíciós szakbi­zottság a népjóléti és a pénzügyi tárca nyugdíjre­form-koncepcióit vizsgál­ta volna meg. Ám a népjó­léti tárcának nem volt ki­osztott tárgyalható terve­zete, így a pénzügyi javas­lat egyik szeletéről, a mun­kanyugdíjról vitatkoztak. Ezúttal sem a pártok, ha­nem az egyes szakértő poli­tikusok és a szaktárca veze­tői - leginkább magánvéle­ményüket - hangoztatták. A pénzügyi tárca a há­romszintű nyugdíjrendszer bevezetését javasolja, ez az állam által garantált ala­nyi jogon járó alapnyug­díjból, a kötelező munka­nyugdíjból és önkéntes biz­tosításból állna. A kötelező­en befizetendő járulék 30,5 százalékról 25 százalékra csökkenne. A reform egyik legkénye­sebb pontjának a tárgyaló felek az átmeneti időt ítél­ték. Csehák Judit (MSZP) szerint az átmenetben nem vehet részt olyan korosz­tály, amely az új rendszer előnyeiből nem részesedik, viszont annak költségeit vi­seli. Gaál Gyula (SZDSZ) is az átmenetet véli a leg­kockázatosabb szakasznak. Szerinte előbb tisztázan­dó, hogy milyen gazdasági áldozatok vállalhatók a re­formért. A mai gazdaságpo­litika egyidejűleg csökken­tené az ellátások színvona­lának megtartása mellett a járulékokat, de ha ezt összevetjük a munkanélkü­liséggel és a demográfiai adatokkal, akkor már a je­lenlegi rendszer sem finan­szírozható. A pénzügyi kérdéseken kívül az is eldöntendő, hogy melyik korosztálynál húz­zák majd meg azt sávot, ami alatt kötelezően az új rendszerbe kellene belépni. A javaslatok egy része a negyvenéveseknél jelöli ki ezt a vonalat. Ha ez így lesz, bizonytalanná válik, miből fizethető a következő húsz évben nyugdíjazandók és a már nyugdíjasok ellátása. • • Ülésezett a média­albizottság MTI-információ A hatpárti média­albizott­ságnak nem feladata, hogy ellenőrizze a rádiózásról és televíziózásról szóló tör­vény végrehajtását a Ma­gyar Rádiónál, a Magyar Televíziónál és a Duna TV- nél. Ez a megalakuló testü­letek feladata lesz, amelye­ket a parlament fog megvá­lasztani - jelentette ki Jáno­si György (MSZP) soros el­nök a média-albizottság szerdai ülésén. Hozzátette: ez nem jelenti azt, hogy ha az érintett intézmények se­gítséget kérnek a bizottság­tól, az elől elzárkóznának. Hasznos jogorvoslatot keres NÉPSZAVA-információ Ha az egykori szocialista országok továbbra is disz­kriminációt alkalmaznak a bolsevik diktatúrában kat­a­tonai behívóval munka­­szolgálatra hurcoltakkal szemben, s nem azonosan bírálják el őket a más dik­tatúra áldozataival, az újon­nan létrejövő érdekvédel­mi szervezetük együttesen fordul jogorvoslatért a nemzetközi emberjogi bí­rósághoz - hangsúlyozta Hasznos Miklós, a KDNP parlamenti képviselője. A kelet-európai tömbhöz tar­tozó országok munkaszol­gálatra hurcoltjai Varsóban tartották konferenciájukat - mondta Hasznos. Sze­rinte a nemzetközi összefo­gást az indokolja, hogy a volt szocialista országokban a kárpótlási törvények diszkriminatív módon kü­lönbséget tesznek a bolse­vik és a fasiszta diktatúrák munkaszolgálatosai között.

Next