Népszava, 1996. március (124. évfolyam, 52–76. sz.)

1996-03-01 / 52. szám

ÁRA: 39 FORINTOL. Párbeszéd és növekedés Interjú Medgyessy Péter tegnap kinevezett pénzügyminiszterrel - Minden szándékom az, hogy megismerkedjek a lemaradó rétegek prob­lémájával - jelentette ki tegnap Medgyessy Pé­ter azon a sajtótájékoz­tatón, amelyen pénzügy­­miniszterré jelölése óta először nyilatkozott el­képzeléseiről. Az új pénzügyminiszter - aki­nek kinevezését tegnap délután a miniszterelnök javaslatára Göncz Ár­pád aláírta - a sajtótá­jékoztató után válaszolt a Népszava kérdéseire. Lakatos Mária NÉPSZAVA - Önnek éppen két hete van arra, hogy áttekintse a társadalombiztosítási ala­pok költségvetését, miután március 12-e után az IMF napirendre tűzi a magyar hitelkérelmet. Az előző pénzügyminiszter szerint addig az időpontig el is fo­gadják a tb-költségvetést.­­ A parlament már fog­lalkozik a társadalombiz­tosítás költségvetésével,­­és úgy vélem, hogy az em­lített határidőn belül meg fogja hozni a határozatát. Nekem ezen túlmenően az a dolgom, hogy leüljek minél hamarabb a tb-ön­­kormányzatok vezetőivel tárgyalni. Ennek a tárgya­lásnak az lesz a célja, hogy amekkora hiányt a költ­ségvetésben vállalunk, az teljesíthető is legyen. Re­mélem, nem lesz már sem­mifajta halasztás az IMF- hitelnél, hiszen elődöm min­dent előkészített. - Sem az előző pénzügy­minisztersége idején, sem az utóbbi években nem vál­lalt politikai szerepet. A parlamenti meghallgatása során hangsúlyozta az egészségügyi és a nyugdíj­­rendszer átalakításának szükségességét. Milyen po­litikai támogatásra számít­hat ebben a kérdésben, ami­kor az önkormányzatok szé­les táborral rendelkeznek a legnagyobb párt soraiban? - Az MSZP frakciójában van bázisa a reformoknak, ezek a lépések támogatott­ságot élveznek. A másik oldalon meg ott állnak az önkormányzatok, és tudo­másul kell venni az önálló­ságukat. Le kell ülni ve­lük, és tárgyalni. Ha sikerül , kompromisszumot elér­nünk, az jó, ha nem, akkor mindenkinek el kell vállal­nia a saját részét és felada­tát. A konkrét terveket még nem ismerem, ennél többet most nem mondhatok. - A feketegazdaság elle­ni fellépést ön nemcsak rendőrségi módszerekkel képzeli el. - Vannak olyan ötletek, módszerek, amelyekkel elő lehet csalogatni a most el­bújó pénzeket. Sok szak­embernek van erről elkép­zelése, és ebben az irányban szeretnénk továbblépni. - Az adóreform az ön el­képzeléseinek alapvető ré­szét képezi. Hozzányúlnak már az 1996-os évre vonat­kozó, már hatályba lépett törvényhez is? - Nem, ezt nem tudom elképzelni, mindenesetre 1997-re egy új adórend­szert szeretnék bevezetni. Mindenképpen mérsékel­ném a kulcsokat, kiküszö­­­bölve a tényleg bosszantó technikai hiányosságokat. Valószínűleg ekkor keve­sebb lesz a személyi jöve­delemadóból származó be­vétel, vagyis ennek meg kell találni valahol a fedezetét, elsősorban az állami ki­adások mérséklésével. Ha nem sikerülne, akkor más adóból kell több pénzt elő­teremteni. (Folytatás az 5. oldalon) Medgyessy Péter Cseke Csilla felvétele Diana igénylistája Kertész Róbert MTI (London) Zavarossá vált a brit trón­örökös házaspár nyilvá­nos családregényének leg­újabb epizódja. Miután a walesi hercegnő szóvivője Londonban bejelentette, hogy egyezség született a trónörökös házaspár hiva­talos válásáról, s annak Diana számára igen kedve­ző feltételeiről, a palota kö­zölte, hogy kizárólag Lady Di „igénylistájának egyéb­ként hasznos tisztázásáról” van szó, amely azonban még további egyeztetések tárgya lesz. Az udvar első, nem hiva­talos reakciójából az derül ki, hogy a „másik oldal” szerint a Diana környeze­te által kiadott nyilatkozat tartalmát - mindenekelőtt azt, hogy Károly trónörö­kös felesége a válás után is megtarthatja walesi her­cegnői címét, s nem kell el­hagynia a rezidenciájául szolgáló Kensington-palo­­tát - egyelőre inkább kérés­ként, semmint végleges dön­tésként lehet kezelni. A BBC udvarbeli forrá­sai szerint igaz ugyan, hogy az egykori álompár, Diana és Károly szerdán délután „megbeszélést tar­tott”, ott azonban nem esett szó a válás részletei­ről, sem­ Lady Diana jövő­beni szerepéről. Tragédia Szirákon Három halott gyermeket találtak Szirákon, a pol­gármester családi házában. A polgármestert és ta­nítónő feleségét, valamint két másik gyermeket életveszélyes állapotban a salgótarjáni kórház intenzív osztályán ápolják - valamennyien esz­méletlenek. Szemán László NÉPSZAVA A sziráki általános iskola egyik tanítónője csütörtö­kön déli háromnegyed egy­kor zörgött be az iskola szomszédságában lévő csa­ládi házba, Tari Gyuláék házába, miután Ibolya néni nem ment tanítani, és két iskoláskorú nevelt gyerme­kük is hiányzott a tanítás­ról. Senki nem nyitott ajtót, mire a tanítónő belesett a nagyszoba ablakán, és két elpusztult macskát látott a szőnyegen. Riasztotta a mentőket, tűzoltókat és a rendőröket, akik húsz perc múlva értek a helyszínre. A tűzoltók gázmaszkban másztak be az épületbe. A 6 éves T. Viktóriát, a 8 éves G. Krisztinát és a 9 éves G. Hajnalkát holtan hoz­ták le az emeletről. A 7 éves G. Antal, a 14 éves G. Ma­riann, valamint Tari Gyula és felesége, akiket a föld­szinten találtak meg esz­méletlenül, alig érzékelhe­tő életfunkciókkal kerültek a megyei kórházba, állapo­tuk rendkívül súlyos, élet­­veszélyes. A polgármester és felesé­ge hivatásos nevelőszülők, három saját gyermekük már nem él otthon, T. Vik­tóriát és a G. testvéreket egy budapesti otthonból vették magukhoz. Tari Gyu­­lánét, aki környezetisme­retet és földrajzot tanított az iskolában nagyon sze­rették tanítványai, minden­ki csak Szöszi néninek szó­lította. A vizsgálatba bevonták a gázszolgáltató vállalat munkatársait és a tüzelés­­technikai szakértőket is. A boncolás eredményé­nek ismeretében lehet csak megállapítani, hogy szén­­monoxid-mérgezés történt, vagy gázszivárgás követ­keztében fogyott el a leve­gő a családi házban. ALAPÍTVA 1873-BAN Ellentmondásos jelentés a múlt évről NÉPSZAVA-információ Az elmúlt év legfontosabb gazdasági jellemzője az volt, hogy az egyensúly­­romlást sikerült megfékez­ni. Azonban az eredmények mellett lassult a növekedés, és a lakosság széles rétegei­nek romlott az anyagi hely­zete - állapítja meg a Köz­ponti Statisztikai Hivatal legfrissebb jelentése, amely az 1995-ös eredményeket elemzi. A jelentés szerint 44 szá­zalékkal lett kisebb a köz­ponti költségvetés hiánya, és pozitívumként értékeli azt is, hogy közel harmadá­val csökkent a folyó fizeté­si mérleg passzívuma. Az ipar teljesítményének nö­vekedési üteme azonban csökkent, míg 1994-ben 9,6 százalékkal növekedett a ter­melés, tavaly ez az arány csupán 4,8 százalékot tett ki. Az áremelkedések mér­téke tavaly minden terüle­ten gyorsabb volt, mint a megelőző három év bárme­lyikében - főként központi intézkedések miatt. Legin­kább a háztartási energia, és az élelmiszerek ára lett magasabb, a legkevésbé a szeszes italok, a dohány­áruk és a ruházkodási cik­kek drágultak. A nettó keresetek átlago­san 12,6 százalékkal növe­kedtek, ezen belül a költ­ségvetési szférán belül dol­gozóké a legkevésbé. Az árak átlagosan 28,2 száza­lékos emelkedését figye­lembe véve a reálkeresetek 12,2 százalékkal csökken­tek. A lakosság bruttó pénz­megtakarítása 25 száza­lékkal növekedett, és 7 szá­zalékkal csökkent a hitel­­állományuk. 124. ÉVFOLYAM, 52. SZÁM 1996. MÁRCIUS 1., PÉNTEK Nem mindenütt lesz pénz az egészségügyi béremelésre Valószínűleg sok kórházban nem kapják meg a be­ígért, éves átlagban húszszázalékos béremelést az egészségügyi dolgozók. Az ehhez szükséges pénz jelentős részét ugyanis helyben kellene kigazdál­kodniuk az intézményeknek, ám a megtakarítás­hoz szükséges átszervezések, elbocsátások a leg­több helyen még el sem kezdődtek. Az egészség­­biztosító alelnöke attól tart, hogy a működési költ­ségekből emelik a béreket, ami csődökkel járhat. Az egészségügyi szakszervezet titkára elismeri, hogy nem mindenhol garantált a béremelés. Danó Anna, Tinnyei Mária NÉPSZAVA Meglehet, hogy csak elvileg jutnak a kormány által be­ígért bérükhöz az egészség­ügyben dolgozók. Az egész­ségbiztosítási önkormány­zat alelnöke, Simsa Péter a parlament költségvetési bizottságában jelentette ki, hogy költségvetési hiá­nyukba nem számolták bele azt a kilencmilliár­dot, amiből a kormányfő által ígért béremelés kifi­zethető. Eddig ez az összeg a társadalombiztosítási ala­pok hiányának pótlása so­rán szóba se került. „Lesz, ahol kifizetik a­ megemelt bért, lesz, ahol meg nem” - egyszerűsítette a követ­kezményeket Simsa Péter. A béremelésre szánt ösz­­szeg egy matematikai kal­kuláció eredménye, így az könnyen változtatható. Szabó György népjóléti miniszter lapunk kérdésé­re elmondta, a társadalom­­biztosítás költségvetésének elfogadása után­­ az át­meneti törvényből adódóan - szabadul fel pénz a bér­emelés egy részére. A hiány­zó összeget csak a struktú­ra átalakításából szerez­hetik meg az intézmények, és a béremelést helyi szin­ten kell kiharcolniuk az egészségügyi dolgozóknak. A népjóléti tárca számítá­sa szerint a béremelésre for­dítható összeg egy része benne van a gyógyító-meg­előző ellátásokra terve­zett 217,5 milliárd forint­ban. Szabó szerint ő, illetve a tárca soha nem állította, hogy ebben az összegben a teljes emelés költsége benne van. (Folytatás a 3. oldalon) A honvédségé a legnagyobb ingatlanvagyon Hat év alatt húszezer lakást értékesítettek Magyarország legnagyobb állami „üzeme” a Magyar Honvédség, amely az 1989-ben megindult értékesítések ellenére is 770 milliárd forintot érő vagyont kezel és használ ma is. Az in­gatlanok 90 ezer sorkatona ellátására alkalmasak, holott a tervek szerint az idei év végére 35 ezer alá csökken a behívott sorállomány létszáma. A tényleges elidegenítésekből 4,2 mil­liárd folyt be eddig, a tervezett értéke­sítés ennek a tízszerese. A részletek­ről Szőnyi János mérnök ezredes tá­jékoztatta lapunkat. Szabó Iréné NÉPSZAVA A Magyar Honvédség mun­káját jelenleg 145 ezer hek­tár földterület, valamint 29 millió légköbméter ka­tonai és lakóépület bizto­sítja. A 770 milliárd forint értékű állami vagyon ma is 90 ezer sorkatona befoga­dására és kiszolgálására al­kalmas, azaz jóval megha­ladja a szükségleteket. Kü­lönösen ha a tervezett lét­számcsökkentést nézzük, amelynek értelmében az idei év végére mintegy 35 ezerre csökken a sorkatonai létszám - jelentette ki kér­déseinkre válaszolva Sző­nyi János ezredes, a Magyar Honvédség elhelyezési cso­portfőnök-helyettese. Az 1989-ben megkezdett értékesítést 1991-1992-ben a 3303-as titkos kormány­­határozat leblokkolta, min­den elidegenítést egyedi engedélyezéshez kötött. A vagyont amiatt sem tudták látványosan csökkenteni, mert a polgári védelem kü­lönböző létesítményeit is a honvédségre ruházták. Hat év alatt összességé­ben húszezer hektár föl­det, 4 ezer légköbméter ka­tonai és lakóépületet tud­tak értékesíteni, amelyből 4,2 milliárd forint folyt be a kasszába. Ebből az ösz­szegből minden évben a honvédség bevételi köte­lezettségét finanszírozták. A tavalyi 1,2 milliárdos eladási összeg sorsa is ez lett. (Folytatás a 4. oldalon) Az ingatlanvagyon nyilvántartási értéke­­......■i-h.-.i Külterület 228 97429,7 381 797 Belterület 152 82319,8 49,5% 771 495 Katonai épületek, építmények 344 72044,7 389 698 100% Lakóépületek 44 978 5,8 50,5% Súlyos állapotban a lavina áldozata A keddi, szlovákiai lavi­nabaleset legsúlyosabb sérültjének állapota to­vább romlott. A 18 éves Elsik Álmos szülei teg­nap délelőtt Poprádra utaztak. A követség csu­pán szerdán értesítette a szülőket. Az egyesület csütörtök estig sem vette fel a kapcsolatot a hozzátartozókkal. Horváth Ildikó NÉPSZAVA Szerdán délután szinte egy időben két táviratot kézbesített ki Pomázon a posta. Elsik Gáborék és Krautheim Miklósék két­ségbeesve betűzték a so­rokat: fiukat 1996. febru­ár 27-én délután a Liptói- Tátrában, a Branec falnál történt lavinaomlásnál bal­eset érte. (Folytatás a 3. oldalon) (1) Innen indultak a hegymászók (2) Itt érte őket a lavina sZZ\ A súlyosan sérült Elsik Álmost A3) a poprádi kórházba szállították 't} ^ ^ ^ Hl /Zi\ Itt ápolják a könnyebben 'í£/ sérült Krautheim Viktort Liptószentmiklós

Next