Népszava, 1996. március (124. évfolyam, 52–76. sz.)

1996-03-01 / 52. szám

2 1996. MÁRCIUS 1., PÉNTEK BELFÖLD RÖVIDEN Meghallgatás olajgate-ügyben Beigazolódni látszik az ellenzék feltevése, miszerint fennállt az összeférhetetlenség az orosz adósság leépí­tését célzó szerződéskötési lehetőségek odaítélésénél - jelentette ki Demeter Ervin bizottsági elnök, miután a parlament olajügyet vizsgáló bizottsága meghall­gatta Hujber Ottó vállalkozót. A bizottság a magyar­orosz olajszállítások és az orosz államadósság haszno­sításával kapcsolatos összeférhetetlenségeket, a politi­kusok és a gazdasági élet résztvevőinek esetleges össze­fonódását vizsgálja. Hujber Ottó, a tárcaközi bizott­ság egykori tagja elmondta: nem osztogatták a „jó üz­leteket”, hanem ütemezték az adósságot. Az általa kép­viselt cégek olajkereskedelemmel nem foglalkoztak. Áprilisban felülvizsgálják a rendőrbéreket Pintér Sándor országos rendőrfőkapitány­a Debrecen­ben megerősítette: a 24 százalékos bérfejlesztésre ka­pott pénzt az utolsó fillérig béremelésre fordítják, s azt január elsejétől visszamenőleg kapják meg a testület tagjai. Az Országos Rendőr-főkapitányság vezetője el­mondta, hogy a mostani bérrendezéssel kiegyenlítést is végrehajtanak. Az alacsonyabb jövedelműek többet, a magasabb jövedelműek kevesebb emelést kapnak. Vitatott kuratóriumi kinevezés A magyar Országgyűlés alapelvet sértett akkor, ami­kor egyeztetés nélkül, a Romániai Magyarok Demok­ratikus Szövetségének tiltakozása ellenére megsza­vazta Szőcs Géza tagságát a Hungária Televízió Köz­­alapítvány (Duna Tv) kuratóriumának ellenőrző tes­tületébe - jelentette ki Tabajdi Csaba, a Miniszterel­nöki Hivatal politikai államtitkára a parlament média­­albizottsági ülésén. Tabajdi úgy véli, törvénymódosí­tással eleget lehetne tenni a határon túli magyar szer­vezetek igényének, miszerint a Duna Tv kuratóriumá­nak elnökségében képviseletet kapjanak. A bizottság tagjai nem zárkóznak el a törvénymódosítástól, de szerintük a hatpárti megállapodásban rögzített po­litikai egyensúlyt fenn kell tartani. Számítógépesített továbbképző központ A kecskeméti regionális munkaerő-fejlesztő és -képző központban a munkanélküliek átképzése mellett az aktív dolgozók továbbképzésével is foglalkoznak.. Az át- és továbbképzést világbanki támogatással létre­hozott, korszerű berendezésekkel felszerelt üzemek­ben és tantermekben végzik. Új baromfikeltető Bábolnán A magyar és amerikai együttműködéssel öt évvel ez­előtt létrehozott Bábolna Arbor Acres Kft. egyértel­műen bizonyította eddigi eredményeivel a nemzetközi kooperáció szükségességét, valamint azt, hogy kül­földi tőke bevonásával gyorsabban és eredményeseb­ben lehet megújítani a nemzetgazdaság különböző ágait. Mindezt Dunai Imre ipari és kereskedelmi mi­niszter hangsúlyozta csütörtökön Bábolnán, az Arbor Acres Kft. 380 millió forint értékű, Európa legkorsze­rűbb baromfikeltetője felavatásakor. Közgyűlést tartott az Európa Ház Az 1990-ben Budapesten alakult nemzetközi egyesü­let, az Európa Ház csütörtökön tartotta közgyűlését. Szilágyi Maya, az Európa Ház egyik titkára beszámolt az elmúlt évi programokról, kiemelte közülük az Euró­pai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) tevékenységével összefüggő fórumok, konferenciák szervezését. A közgyűlés ismét Hubay Miklóst válasz­totta meg az Európa Ház elnökének. NÉPSZAVA ALAPÍTVA 1873-BAN Főszerkesztő: KERESZTY ANDRÁS Felelős szerkesztő: PALLAGI FERENC Főszerkesztő-helyettes: PUSKÁS CSABA Főmunkatárs-vezető szerkesztő: UNGVÁRI TAMÁS Lapszerkesztő: TÓTH JENŐ, TRIZNA ISTVÁN Rovatvezető: BARABÁS PÉTER (külföld), H. BÍRÓ LÁSZLÓ (belföld), BUZGÓ JÓZSEF (sport), LAKATOS MÁRIA (gazdaság) SZÉKELY ANNA (kultúra) TAPOLCSÁNYI ÉVA (fotó), Rovatszerkesztő: KOVÁCS ILDIKÓ (levelezés), SZIGETI PIROSKA (szolgáltatás) Vezető tervezőszerkesztő: NYILASI GABRIELLA, KISS ILONA Népszava Rt. FENYŐ JÁNOS vezérigazgató Lapigazgató: FARKAS ÁGNES Terjesztési igazgató: DUBINYINÉ LÉNÁRD MARGIT Művészeti igazgató: CSÉVE GÁBOR Kiadó: EKH Kft. 2234 Maglód, Szekfű u. 5. Levelezési cím: 1022 Budapest, Törökvész u. 30/A. Szerkesztőség: 1022 Budapest, Törökvész u. 30/A. Postacím: 1535 Budapest, Pf. 785 Telefon: 202-7788, 202-2988, telefax: 202-7798 Rovattelefonok: belföld 202-2817, gazdaság 202-6610, publicisztika 202-7619 Hirdetés: telefon: 202-6297, 202-7788, 202-2988 telefax: 202-2988/71,212-4023 Terjeszti a Magyar Posta Rt., a HÍRKER Rt., az NH Rt. és alternatív terjesztők Előfizethető Budapesten a Magyar Posta Rt. Hírlapüzletági igazgatóságánál (levélcím: 1846 Bp.),­ az ügyfélszolgálati irodákban, a Hírlapelőfizetési Irodában (Helir Bp. XIII., Lehel utca 10/A, levélcím: 1900 Bp.), vidéken a postahivatalokban közvetlenül és postautalványon, valamint átutalással a Postabank Rt. 11991102, Heliz 021 -02799 pénzforgalmi jelzőszámára. Külföldre előfizethető: a Kultúra Külkereskedelmi Rt.-nél (Bp. III., Kerék u. 80., levélcím: 1300 Bp., Postafiók 143., Hungarian Credit Bank 1133 Bp. 10200964-20210995), valamint a Hellrnél. Előfizetési díj egy hónapra 659 Ft, negyedévre 1977 Ft, fél évre 3954 Ft, egy évre 7908 Ft. Szedés, tördelés, kiadó: VICO PRESS Rt. Nyomás: CICERO-Lapnyomda Rt. 1045 Budapest, Elem u. 5-7. Telefon: 169-1773 Felelős vezető: PERON ANTAL Index: 25005 ISSN 0133-1701 Bp. ISSN 0237-3785 Vidék 1 2 4 816 Pályázható a panelpénz Minden harmadik forint a feketegazdaságban képződik A kormány harmincmillió márkát szán arra, hogy a panellakár­saik felújítására vállalkozókat kedvezményes kamatozású hitel­hez juttassa. A kabinet megállapította: a nemzeti össztermék majd’ egyharmada a feketegazdaságban keletkezik. Ennek növe­kedését csak lassítani sikerült, megállítani nem. A kormány 15 millió forintos gyorssegélyt utalt ki a kutasi baleset szenvedőinek. Csík Rita NÉPSZAVA A kormány 15 millió forintos gyorssegéllyel támogatja a kutasi közlekedési katasztrófa sérültjeit és áldozatainak családjait. A kabi­net csütörtöki ülésén úgy döntött, hogy a költségvetés általános tar­taléka terhére az elhunytak csa­ládja egyenként fél-fél millió forin­tot kap. A sérültek megsegítésére 7-8 millió forint áll rendelkezésre - jelentette be a Kiss Elemér, a Mi­niszterelnöki Hivatal közigazga­tási államtitkára. A kormány a jövőben félévente összefoglaló jelentést hallgat meg a feketegazdaság elleni harc ered­ményeiről - szögezte le az államtit­kár. A kabinet ülésén tárgyalt je­lentés szerint a feketegazdaság nö­vekedésének üteme összességében csökkent, de megállítani nem si­került. A nemzeti össztermék mint­egy 30 százaléka keletkezik az adót nem fizető feketegazdaságban. A kormány célja, hogy ezt az arányt 10-20 százalékra szorítsa vissza - fogalmazott Kiss Elemér. A kabi­net szerint a feketegazdaság tér­nyerésének oka, hogy magas a jö­vedelemelvonás szintje, a közigaz­gatási apparátus ellenőrző tevé­kenysége hiányos, a büntető igaz­ságszolgáltatás pedig lassú. A feketegazdaság elleni küzde­lem keretében az APEH tavaly 2,5- szer annyi adózót bírságolt meg, mint egy évvel korábban. 185 ezer személyre és szervezetre 4,3 mil­liárd forint bírságot szabtak ki. A feltárt adóhiány 38,6 milliárd fo­rint volt. Az adóhatóság 12 milliárd forint összértékben 953 büntető­eljárást kezdeményezett, s 12 mil­liárd forint jogtalan áfa-vissza­­igénylés kifizetését tagadta meg. A vám- és pénzügyőrség által fel­tárt jogsértések értéke 33,2 mil­liárd forint volt. Olajügyben 440 büntetőeljárás indult, ezek össz­értéke 30 milliárd forint, de eddig csak 14 eljárás zárult le bírói íté­lettel. Privatizációs visszaélések miatt 100 feljelentés érkezett a rendőrséghez, ebből ötven esetben rendeltek el nyomozást. De eddig csak 12 ügyben született vádeme­lési javaslat. A kormány döntött arról is, hogy azok a lakóközösségek, melyek vál­lalkoznak a panelépületek energia­­takarékos, értéknövelő felújításá­ra, kedvezményes kamatozású hi­telt pályázhatnak meg. A német kormány 30 millió márkás (mint­egy 3 milliárd forint) hitelkeretet ad erre. A magyar kormány költ­ségvetési forrásból a hitel piaci ka­matának kétharmadát vállalja ma­gára, vagyis a jelenlegi kamatszint mellett mintegy tízszázalékos ka­mattal juthatnak hosszú lejáratú felújítási hitelhez a panellakásban élők. Az egyéb lakóépületek fel­újítására megpályázott hitelhez a kormány az első öt évben négy-, a második öt évben háromszáza­lékos kamattámogatást ad, s le­hetővé teszi a halasztott kamato­zású hitel igénybevételét. A kabinet döntése szerint 35 ma­gyar rendőr segítheti a boszniai rendfenntartást. A kormány, mó­dosítva a pénzintézetek éves be­számolójáról szóló rendeletét, elő­írta, jövőben a pénzintézetek nem számolhatják el követelésként és bevételként az olyan kamatok és jutalékok összegét, amelyek az ese­dékességükkor nem folytak be. A külföldiek beutazásával kapcsola­tos kormányrendelet módosítása pedig kimondja, hogy azok a Ma­gyarországon engedély nélkül tar­tózkodó külföldiek, akiknek tar­tózkodási jogosultsága az 1994-ben életbe lépett új idegenrendészeti szabályok miatt szűnt meg, egy­szeri lehetőségként 1996. augusztus 31-ig benyújthatják tartózkodási kérelmüket. Megszűnés előtt vásárolt az ÁFI NÉPSZAVA-információ Torgyán József elnök-frak­cióvezető az FKGP tegnap délelőtti sajtótájékoztató­ján bejelentette: pártja sze­rint a tegnap megszünte­tett Állami Fejlesztési Inté­zettel Bokros Lajos lemon­dása napján még megve­tette közel egymilliárd fo­rintért a Budapest Bank tu­lajdonát képező egyik le­robbant, legfeljebb pár száz milliót érő épületet. A vé­telárat meghatározó felér­tékelést egyetlen nap alatt végeztették el, az állam pe­dig, mint az ÁFI jogutódja, köteles lesz fizetni - állí­tották az FKGP sajtótájé­koztatóján.­­ Horn Gyula miniszterelnök csütörtökön vizsgálatot rendelt el a fővárosi Szé­chenyi rakpart 6. szám alat­ti épület értékesítése kap­csán - tájékoztatta lapun­kat Kiss Elemér, a Minisz­terelnöki Hivatal közigaz­gatási államtitkára. Az ingatlan 850 millió fo­rintért jutott az ÁFI tulaj­donába - reagált az FKGP állítására Kiss Elemér. Ez a vételár az előzetes érték­­becslés nyomán alakult ki. Az értékbecslést végző cég piaci áron 1,373 milliárd, forgalmi értéken pedig 1,023 milliárd forintig be­csülte az épületet, mely vagy az APEH (melynek egyik székháza az épület mellett van), vagy a január­ban létrehozott kincstár elhelyezési gondjait lenne hivatott megoldani. Amiatt, hogy az ÁFI pén­teken megszűnik, az állami költségvetést semmiféle kár nem éri. Az intézet tel­jes vagyona a kincstárhoz kerül. Információnk szerint az ÁFI megszűnése előtt egy nappal kötött szerző­dést az indokolhatja, hogy az államigazgatási szerve­zetek elhelyezését csak a költségvetés általános tar­taléka terhére lehetett vol­na megoldani. Kevés érdeklődő az adatbörzén György Bence NÉPSZAVA Gyér érdeklődés mellett „nyitott könyv”-napot tar­tott tegnap a Központi Nyilvántartó és Választási Hivatal. Az első alkalmak­kor még százával jöttek a látogatók, de amint kide­rült, hogy III/III-as listák­kal és dokumentumokkal nem, csupán az általános nyilvántartásban szerepő nevekkel és címekkel tud­nak szolgálni, csökkent a kíváncsiskodók száma. Czifra Andrástól, a hiva­tal marketing- és PR-főta­­nácsadójától megtudtuk, hogy hatályba lépett az a törvény, amely lehetőséget teremtett címlisták megvá­sárlására, sőt az eddig fe­ketelistának számító adati bázisok kifehérítésére. A hivatal akár az összes ál­lampolgár adatait is elad­hatja valakinek, de ilyen nagyságrendű megrende­lésre nem számítanak, még tarifája sincsen. A törvény mellesleg szigorú szabá­lyokkal védi az adatokat: a címeket nyilvántartó cégek bejelentési kötelezettséggel tartoznak az Országgyűlés adatvédelmi biztosához. Az árak felülvizsgálatára javaslatot tett a hivatal. Elképzeléseik szerint pél­dául a 200 ezer feletti sáv­ban az adatok „kifehéríté­se” három forintba, felfris­sítése 4,50-be, az új adat 9 forintba kerülne. Természe­tesen a kisebb tételek drá­gábbak. A nyílt napon le­hetőségük volt az érdeklő­dőknek, állampolgároknak, jogi személyeknek és jogi személyiséggel nem rendel­kező társaságoknak saját adataikról tájékoztatást kérni, illetve adataikat zá­roltatni. A törvény ugyanis lehetőséget ad mindenki­nek, hogy a kereskedelmi vagy tudományos kutatók elől elbújjék. Czifra András azért megjegyezte: ez nem jelenti azt, hogy az ada­taikat letiltókat ne találná meg az APEH vagy a had­sereg. A nyílt napon letilthatták adataikat az állampolgárok Gy. Balázs Béla felvétele Zárt ülésen választ az MDF Csík Rita NÉPSZAVA Zárt ülés elrendelését javasolja az MDF országos elnöksége a párt március 2­3-án tanácskozó tisztújító országos gyűlése küldötteinek - közölte a pártelnökség döntését csütörtökön Herényi Károly szó­vivő. Elmondta: a sajtó kizárását részben a helyhiány indokolja, részben az ülésen sorra kerülő tisztázó viták témája. Az elnöki posztra két jelölt, Szabó Iván ügyvezető elnök és Lezsák Sándor alelnök pályázik. Für Lajos pártelnök nem vállalta a jelölést, neki mindkét tábor szerepet szán. Az alapszabály módosításával létre­hoznák a tiszteletbeli elnöki posztot. Az országos elnökség 16 helye közül eddig nyolc kelt el a regionális választás során. Közülük Farkas Gabriellát, Szabó Józsefet, Zsebők Lajost és Ligeti Imrét em­legetik úgy, mint a Szabó Iván-féle cent­ristákhoz tartozókat, míg a másik négy politikust, Dávid Ibolyát, Pordány Lászlót, Gémesi Györgyöt és Petróczky Ferencet a radikális Lezsák-Boross-pártiakként tartják nyilván. Az országos gyűlés e nyolc jelöltet már csak megerősíti. Informá­cióink szerint a centristák, akiknek Csong­­rád, Békés és Bács-Kiskun megyében nem volt jó esélyük, „megtámogatták” a Lezsák Sándor köreihez tartozó Pordány Lászlót. Az elnökválasztásra szombaton kerül sor, a fennmaradó nyolc elnökségi helyről p­­edig vasárnap dönt az országos gyűlés,­gy mindkét tábor lehetőséget kap arra, hogy a szombati eredmények alapján „fe­lülvizsgálja” pozícióit. A radikálisok ko­rábbi nyilatkozataikban egyértelművé tették, hogy nem kívánnak részt venni a Szabó Iván vezette elnökségben. Szabó Iván alulmaradása esetére nem tett hason­lóan egyértelmű nyilatkozatot, de utalt erre a lehetőségre. Amennyiben a regionális jelöltek közül bárki visszalép, az érintett megyék küldöt­tei vasárnap még újat tudnak helyette választani, s ezt követően megtörténhet az országos gyűlés megerősítő szavazása is. A munkaadók büntetnének Mucsányi Marianna NÉPSZAVA Ma tárgyalja az Érdekegyeztető Ta­nács (ÉT) a munkaügyi ellenőrzésről szóló törvény tervezetét, melynek megalkotását a terület szabályozat­lansága, a szankciók gyengesége in­dokolja. A szociális partnerek épp ezért már július elsejétől életbe kí­vánják léptetni a törvényt. A tervezet újdonsága, hogy bevezeti a rendbír­ság fogalmát, a munkaügyi nyilván­tartással kapcsolatos ellenőrzést, s megerősít egy 1995-ös rendeletet a munkaszerződések kötelező írásba foglalásáról. A megyei és fővárosi ellenőrök az év második felétől tehát vizsgálhat­nák a bejelentési, igazolási kötele­zettségek végrehajtását, a hátrányos megkülönböztetés tilalmának betar­tását, a nők, a fiatalkorúak és a meg­változott munkaképességűek foglal­koztatásával kapcsolatos jogszabá­lyok és a legkisebb munkabér össze­gére vonatkozó előírások betartását. A hatósági ellenőrzésnek minősülő vizsgálatban a munkaügyi közpon­tok alkalmazottai igazoltathatják majd az adott munkahelyen tartóz­kodókat, azonnal elrendelhetik az alkalmazás felfüggesztését, megin­díthatják a szabálysértési eljárást, és kivethetnek rendbírságot. Ennek mértékéről még nem született egyez­ség a tárgyaló felek között. A kor­mány tervezetében 50 ezertől 3 millió forintig terjedő összeg szerepel, mel­­yet a munkaadói oldal sokall, s ra­gaszkodik a feketén munkát vállalók megbüntetéséhez is. Ezt a munka­­vállalói oldal csak abban az esetben hajlandó elfogadni, ha minden egyes tényálláshoz pontosan meghatáro­zott bírságtételt rögzítenek. A munkaügyi ellenőrzésről szóló törvénnyel összefüggésben foglal­kozik az ÉT a munkanélküli-ellátás megállapításához szükséges igazo­lólap és az egységes nyilvántartási rendszer bevezetésével is. NÉPSZAVA Bírósági kereset Bokros ügyében György Bence NÉPSZAVA A Fidesz megdöbbenéssel fogadta, hogy létrejött a konzultáció a Miniszterel­nöki Hivatal és a Legfel­sőbb Bíróság között Bok­ros Lajos végkielégítésének ügyében - jelentette ki Szájer József, a Fidesz- Magyar Polgári Párt par­lamenti frakciójának veze­tője a párt elnökségi ülését követő sajtótájékoztatón. A Fidesz jogértelmezése szerint annak a kormány­tagnak, aki önként, lemon­dással távozik hivatalából, sem végkielégítés, sem a felmondási időre járó illet­mény nem jár. Az ezt előíró jogi szabályozást ellent­mondásosnak s részben al­kotmányellenesnek tartják. Ez utóbbi véleményüket, az érintett 1987-es minisz­tertanácsi határozat meg­semmisítését kérve, az Al­kotmánybírósággal is meg­osztották. Arra kérik a kormányfőt, hogy ne utalja ki Bokrosnak a hat hónapos felmondási időre járó pénzt, szüntesse meg a le­mondások kapcsán gyako­rolt helytelen jogértelme­zést, fizettesse vissza a ko­rábban lemondott minisz­terek által felvett összege­ket, vonja vissza a szerintük alkotmányellenes határo­zatot, és terjessze be a parla­ment elé a miniszterek jog­állásáról szóló törvényt.

Next