Népszava, 1996. május (124. évfolyam, 102–126. sz.)

1996-05-02 / 102. szám

16 OLDAL ÁRA: 35 FORINT A szószóló is vizsgálná az adóvisszaigényléseket Az állampolgári jogok oszággyűlési biztosához fordult több olyan személy, akiknek az adóhatóság azért tagadta meg az adóvisszaté­rítést, mert az APEH tilalmi listáján feltüntetett cégekhez teljesí­tettek befizetéseket. A Támosz Országos Nyugdíjpénztár illetékese szerint az adókedvezményeket a nyudíjpénztár tagjai részére tör­vény garantálja. Szakértők figyelmeztetnek, ha az állampolgárok késlekednek megtámadni az adóhatóság döntéseit, az APEH hatá­rozatai jogerőssé válnak, s többé már bíróság előtt sem lesz módjuk arra, hogy bebizonyítsák igazukat. Nagy Gergely NÉPSZAVA Dr. Polt Péter, általános ombudsman­­helyettestől megtudtuk, számos be­advány érkezett az országgyűlési biztos hivatalához, olyan egyesületek, szövetkezetek, nyugdíjpénztárak tagjaitól, továbbá olyan alapítvá­nyokba befizetést teljesítő szemé­lyektől, mely cégek az APEH tilalmi litáján szerepelnek. Viszont az ügyek jó részében az adóhatóság még el­sőfokú határozatot sem hozott, így valószínűleg hatáskör hiányában el kell utasítaniuk a beadványokat. Az ombudsman ugyanis csak jogerősen befejezett államigazgatási ügyekben kezdhet vizsgálatot. Ez azt jelenti, hogy az állampolgárok csak az adó­hatóság másodfokú határozatát kö­vetően, illetve jogerős bírósági döntés után fordulhatnak az állampolgári jogok országgyűlési biztosához. Dr. Polt azonban megjegyezte, termé­szetesen addig is tanulmányozzák a már beérkezett kérelmeket, amíg megérkeznek az első olyan indítvá­nyok, amelyek tekintetében már ha­táskörrel bírnak. A Támasz Országos Nyugdíjpénz­tár az egyike ama több mint tíz cég­nek, amelyek szerepelnek az adóha­tóság tilalmi listáján. Vámosi-Nagy Szabolcs, az APEH volt főosztályve­zetője lapunknak korábban elmond­ta, csak olyan nyugdíjpénztár szere­pel e listán, melynek jogszabálysér­tő működését az arra illetékes ható­ság megállapította. A „Támasz” egy magát megnevezni nem kívánó kép­viselőjétől megtudtuk, az októberi közgyűlés valóban úgy hozott meg néhány döntést, hogy nem volt ha­tározatképes. E határozatok azonban csekély jelentőségűek voltak, nem érintették a tagfelvétel rendjét, s a nyugdíjpénztár pénzügyi tervét sem befolyásolták lényegesen. (Folytatás a 2. oldalon) Illés Béla: nincs reform kórházbezárás nélkül A kórházreformról a parlament elé terjeszett törvénytervezet szerint az egészségbiztosító jogot kapna arra, hogy döntsön az egészségügyi intéz­mények támogatásáról. Illés Béla, az Országos Egészségbiztosítási Pénz­tár főigazgató-helyettese tiltakozá­sokra, valóságos kenyérharcra számít a törvény végrehajtása során, így csak a népjóléti miniszter és az egészség­­biztosítási önkormányzat elnökségé­nek támogatásával vállalja az egész­ségügyi rendszer átalakításának k­ár­nyitását. Tinnyei Mária NÉPSZAVA - Az egészségpénztár helyzete bizonyta­lan, nincs kinevezett főigazgatója. Az el­múlt napokban felröppent a hír, miszerint ön benyújtotta lemondását Sándor Lász­lónak, az önkormányzat elnökének. Bi­zonyos összeférhetetlenségi ügyet, illetve a CM Klinikáknak juttatott 150 millió forintot említették a távozás lehetséges okaként. Másnap ön cáfolta a hírt, bár azt mondta, elfáradt. Személy szerint érzi maga mögött azt a bizalmat, ami a re­form irányításához kell? - Kicsit biztosabbá tenné az apparátus helyzetét, ha végre tudnánk, hogy ki fog­ja vezetni a pénztárt. De egy biztos: én személyesen csak akkor vállalom az át­alakítást, ha a megfelelő támogatást ma­­gam mögött tudom. Ehhez felkészült szak­mai csapatot akarok felállítani a követ­kező hetekben. Ahhoz, hogy a törvény elő­írásainak megfeleljünk és augusztusban új szerződéseket kössünk az intézmények­kel, nagyon gyorsan és pontosan kell dol­goznunk és döntenünk. Ezt a megbízást az egészségbiztosítási önkormányzat el­nökségének és a szaktárca egészségpoli­tikusainak támogatása nélkül nem vál­lalhatom. A személyemmel kapcsolatos pletykákat már többször cáfoltam. Meg kell várni a parlamenti vizsgálóbizottság és a rendőrség jelentését, ezekből bizto­san kiderül, kik miért a felelősek. (Folytatás a 4. oldalon) ígéreteket hozott a majális Horn: összefonódhat a politika és a feketegazdaság NÉPSZAVA-információ Fennáll a feketegazdaság és a politika összefonódásának veszélye - hangoztatta Horn Gyula pártelnök-miniszterelnök az MSZP május elsejei városligeti fórumán. Mint mondta, ezért tartja szükségesnek a központi nyomozó hivatal felállítását is. A közönség kérdéseire válaszolva a kor­mányfő részletesen szólt a tervezett nyugdíjreformról. Leszögezte, a kormány­zat rugalmas átmenetet kíván megvaló­sítani, nem lesz 62 év a nyugdíjkorhatár 1997. januárjától. Az idén már nem terveznek a tavalyihoz hasonló megszorító intézkedéseket - mond­ta -, a reálbércsökkenés nem haladja majd meg a 2 százalékot, s ha sikerül folytatni a stabilizációt, 1997-ben megállítható a keresetek romlása. A közönség soraiban többen szóvá tették, hogy a kormányzat két és fél milliárd fo­rintos támogatást adott a közszolgálati mé­diának. Horn ezzel összefüggésben kifej­tette: nem segélyt, hanem hitelt nyújtottak a Magyar Rádiónak, a Magyar Televízió­nak és a Duna Televíziónak. Ha az intéz­mények nem fizetik vissza a kölcsönt, az állam lefoglalja vagyonuk egy részét. (Folytatás a 2. oldalon) Övéi között érezhette magát a kormányfő Gy. Balázs Béla felvétele , 124. ÉVFOLYAM, 102. SZÁM 1996. MÁJUS 2., CSÜTÖRTÖK ALAPÍTVA 1873-BAN Magyarország még messze Telefóniától György Renáta NÉPSZAVA A távközlés privatizációját szigorú feltételek mellett hajtották végre, a fejlesz­tések ütemét és a szolgál­tatás bővítését koncessziós szerződésekbe foglalták. A Hírközlési Főfelügyelet (HIF) által elkészített, a távközlési társaságok kon­cessziós teljesítéséről szó­ló gyorsjelentésből az de­rül ki, hogy aag­yan társa­ság, amelyik minden szem­pontból megfelelne a szer­ződésben foglaltaknak. A tizenhárom helyi telefon­­társaság zöme a szerződés­ben vállalt időponthoz ké­pest késéssel vette át a szol­gáltatást a Matávtól, így a lemaradás már a kezdetek kezdetén is jelentős volt. Magyarországot 54 táv­közlési primer körzetre osztották, amelyet 1994 februárjáig a Matáv Rt. lá­tott el szolgáltatásokkal. A piacot azonban a piaci verseny kialakítása miatt felosztották és a kon­cessziók kiírásával 13 pri­mer terület helyi társaságok tulajdonába került. Kirívóan későn - 1995. december 1-jén - vette át a távközlési szolgáltatást a Digitel 2002, valamint 1995. december 31-én a Hungaro­­tel és a Pápatel. Az 1995-re előírt fejlesztési kötelezett­ségeknek csak egy új köz­célú társaság, a Monortel Rt. tudott eleget tenni - derül ki a jelentésből. Fejlesztési kötelezettségeiket a Mo­nortel Rt., a Matáv Rt. és a mobil távbeszélő-szolgál­tatókat kivéve a távközlési vállalatok nem teljesítették - folytatódik a jelentés. (Folytatás a 4. oldalon) Lézerfénykép az útlevélben Hárommillió három év­vel ezelőtt kiadott útle­vél jár le 1998-ban. A je­lenlegi magyar okmány megfelel a nemzetközi előírásoknak, a fénykép azonban könnyen kicse­rélhető: az idei első ne­gyedévben már 165 ha­mis útlevéllel találkoz­tak a hatóságok. Az el­múlt években pedig több mint nyolcszáz kitöl­tetlen irat tűnt el a kü­lönböző hivatalokból. Ezért várhatóan lézeres gravírozással nyomják be az amúgy változatlan füzetekbe a fényképet és az adatokat. Dudás Gergely NÉPSZAVA A Belügyminisztériumban jelenleg folyik az új igaz­gatási háttér kialakítása. Az ehhez szükséges szá­mítógépes hálózat és egyéb eszközök többmilliárdos beruházást igényelnek, ám a rendszer alkalmas lesz nem csak az útlevelek ha­misítás elleni védettségé­nek emelésére, hanem a szintén megújulás előtt álló egyéb okmányok kiadá­sának intézéséhez is. Az idén az első negyed­évben 165 fényképcseré­vel hamisított útlevelet fe­deztek fel a hatóságok. A szám emelkedő tendenciát jelez, hiszen tavaly össze­sen volt 160 hasonló eset. A hamis útleveleknek há­rom fajtája lehet, mondta el lapunknak Lárái Erika, a Belügyminisztérium Adat­­feldolgozó Hivatal (AH) út­levélosztályának vezetője és Krizsai Tibor, a hivatal vezetője. Az első a fénykép­cserével hamisított, ezek nagy része az évente eltűnt, ellopott 20-30 ezer okmány közül kerül ki. Az új útlevél bevezetése óta a különböző államigazgatási szervek­től 821 biankó, kitöltetlen okmány „tűnt el.” S ez a második eset. (Folytatás a 3. oldalon) Sebezhető a mostani útlevél Tapolcsányi Éva felvétele Utolsó óráikat élik az almáskertek NÉPSZAVA-információ Tegnap erős, mérgező ha­tású növényvédő szerrel le­permetezték azt a 42 hek­tár kiterjedésű nyárlőrinci almáskertet, melyet az er­­vinia nevű baktérium tá­madott meg. Vribinszki Józsefné, Nyárlőrinc pol­gármestere elmondta: a há­romnapos várakozási idő leteltével kiássák, majd el­égetik a hat-hét éves növé­nyeket. Keddi lapszámunk­ban beszámoltunk arról: csaknem 65 millió forintos kár ért 104 Bács-Kiskun megyei családot, akiknek almáskertjében egy ha­zánkban eddig ismeretlen, emberre és állatra veszély­telen betegség ütötte fel a fejét. A földművelésügyi tárca elrendelte a 42 hektá­ros gyümölcsös felszámo­lását, hogy megakadályoz­zák a kórokozó elterjedését. A polgármester asszony - aki maga is károsult - elmondta: senki sem akadá­lyozta meg a permetezést, a gazdák tétlenül nézték a megélhetésüket adó fák el­pusztítását. A községben azonban azt rebesgetik, politikai érdekek húzód­nak a balszerencse mögött, a fertőzést mesterségesen idézték elő. A laborered­ményekkel azonban senki sem szállhat vitába. Megtudtuk: a Földműve­lésügyi Minisztérium szó­beli ígéretet tett arra, hogy rövid időn belül megtéríti a gyümölcsös értékét, a ter­méskiesést és az újratele­pítés költségeit. A kártérí­tés összege 120 millió forint körül mozoghat. A helyi önkormányzatnál még sen­ki sem jelentkezett kártérí­tésért, Vribinszkiné úgy véli, segélyért talán az ősszel fordulnak hozzájuk. Sokan lemondtak az új­ratelepítésről - állapította meg a község vezetője. Az almáskertek újraültetésé­­nek költségéről elmondta: egyetlen hektár 1,5 millió forintba kerül, fél hektá­ron termő gyümölcs pedig öt-hatszázezer forint jö­vedelmet nyújt egy-egy családnak. A fertőzött te­rületen a jövő év végéig ti­los almafát ültetni. A pol­gármester asszony szerint a károsultak öt évig nem látnak hasznot az alma­fákból. A fertőzés követ­kezményeivel másoknak is számolniuk kell: a megye almái könnyen kiszorul­hatnak a piacról és az ex­portról egyaránt. Kacsa volt Jandarbijev halálhíre MTI-információ „Moszkva összetévesztette vágyait a valósággal, ami­kor halálhíremet keltette” - jelentette ki Zelimhan Jandarbijev szakadár cse­csen vezető, amikor szerdán titokban találkozott újság­írókkal, köztük az AFP tu­dósítójával. „Mint láthat­ják, elsietett volt a halálom­ról szóló hír” - mondta Jan­darbijev az újságíróknak, akiket egy meg nem neve­zett dél-csecsenföldi falu­ban fogadott szerdán reggel. A francia hírügynökség sze­rint kérte a jelenlévőket, hogy tartsák titokban a találkozó helyszínét. A sza­kadár csecsenek vezetője egyúttal közölte: csak az­után kezdődhetnek tárgya­lások Moszkvával, hogy az utolsó orosz katona is el­hagyta Csecsenföldet. A csecsenföldi kaukázusi köztársaság déli részéből sugárzott tévéadás kedden még nem tett említést Jan­darbijev haláláról. Juszup Szoszlanbekov, a csecsen szakadárokkal rokonszen­vező Kaukázusi Népek Szö­vetségének vezetője kedden már jelezte: nincs alapja a híreszteléseknek. Százezer passzív munkanélküli Az állástalanok egynegyede 15-24 év közötti NÉPSZAVA-információ A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) közzétette, nemzetközileg is elfoga­dott definíciói alapján a magyaror­szági munkanélküliség alakulásáról szóló első negyedéves adatait. A KSH - az OECD és a Nemzetközi Mun­kaügyi Szervezet (ILO) ajánlásai alapján - csak azokat tekinti mun­kanélkülinek, akik az adófelvételt megelőző héten aktívan kerestek munkát, de egyetlen órát sem töltöt­tek jövedelemszerző tevékenységgel, és ha állást találnának, két napon belül el tudnák foglalni. A KSH tehát az Országos Munkaügyi Központ meghatározásainál szigorúbb felté­telekkel veszi számba az állástalano­kat, ezért mutatkozik különbség az OMK és a KSH adatsorai között. Utóbbi 422 ezer, gazdaságilag ak­tív korú munkavállalót tekint állás­talannak. Több mint százezerre teszi azok számát, akik passzív munka­­nélkülinek nevezhetők, mert „nem tesznek meg mindent azért, hogy állást találjanak”. Továbbra is a munkaerőpiac leg­­esélytelenebbjei a pályakezdők és a 40-54 év közötti férfiak, közülük 78 ezren nem dolgoznak. A fiatalok cso­portjait figyelve kiderül, hogy a 15- 24 éves korosztályban 16,6 százalékos a munkanélküliségi ráta. A munka világával foglalkozó gaz­­­dasági szakemberek számára 1996- ban is a tartós munkanélküliség ke­zelése jelentheti a fő problémát. Egy éve vagy annál hosszabb ideje 220 ezren keresnek munkát. A gazdaságilag nem aktívak, a diá­kok, a nyugdíjasok, a háztartásbeliek, az idénymunkások száma 35 ezerrel nőtt az előző év hasonló időszakához képest, így a 3,9 millió foglalkozta­tott ma már több mint 6 millió eltar­tottról gondoskodik.

Next