Népszava, 1996. május (124. évfolyam, 102–126. sz.)
1996-05-02 / 102. szám
16 OLDAL ÁRA: 35 FORINT A szószóló is vizsgálná az adóvisszaigényléseket Az állampolgári jogok oszággyűlési biztosához fordult több olyan személy, akiknek az adóhatóság azért tagadta meg az adóvisszatérítést, mert az APEH tilalmi listáján feltüntetett cégekhez teljesítettek befizetéseket. A Támosz Országos Nyugdíjpénztár illetékese szerint az adókedvezményeket a nyudíjpénztár tagjai részére törvény garantálja. Szakértők figyelmeztetnek, ha az állampolgárok késlekednek megtámadni az adóhatóság döntéseit, az APEH határozatai jogerőssé válnak, s többé már bíróság előtt sem lesz módjuk arra, hogy bebizonyítsák igazukat. Nagy Gergely NÉPSZAVA Dr. Polt Péter, általános ombudsmanhelyettestől megtudtuk, számos beadvány érkezett az országgyűlési biztos hivatalához, olyan egyesületek, szövetkezetek, nyugdíjpénztárak tagjaitól, továbbá olyan alapítványokba befizetést teljesítő személyektől, mely cégek az APEH tilalmi litáján szerepelnek. Viszont az ügyek jó részében az adóhatóság még elsőfokú határozatot sem hozott, így valószínűleg hatáskör hiányában el kell utasítaniuk a beadványokat. Az ombudsman ugyanis csak jogerősen befejezett államigazgatási ügyekben kezdhet vizsgálatot. Ez azt jelenti, hogy az állampolgárok csak az adóhatóság másodfokú határozatát követően, illetve jogerős bírósági döntés után fordulhatnak az állampolgári jogok országgyűlési biztosához. Dr. Polt azonban megjegyezte, természetesen addig is tanulmányozzák a már beérkezett kérelmeket, amíg megérkeznek az első olyan indítványok, amelyek tekintetében már hatáskörrel bírnak. A Támasz Országos Nyugdíjpénztár az egyike ama több mint tíz cégnek, amelyek szerepelnek az adóhatóság tilalmi listáján. Vámosi-Nagy Szabolcs, az APEH volt főosztályvezetője lapunknak korábban elmondta, csak olyan nyugdíjpénztár szerepel e listán, melynek jogszabálysértő működését az arra illetékes hatóság megállapította. A „Támasz” egy magát megnevezni nem kívánó képviselőjétől megtudtuk, az októberi közgyűlés valóban úgy hozott meg néhány döntést, hogy nem volt határozatképes. E határozatok azonban csekély jelentőségűek voltak, nem érintették a tagfelvétel rendjét, s a nyugdíjpénztár pénzügyi tervét sem befolyásolták lényegesen. (Folytatás a 2. oldalon) Illés Béla: nincs reform kórházbezárás nélkül A kórházreformról a parlament elé terjeszett törvénytervezet szerint az egészségbiztosító jogot kapna arra, hogy döntsön az egészségügyi intézmények támogatásáról. Illés Béla, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár főigazgató-helyettese tiltakozásokra, valóságos kenyérharcra számít a törvény végrehajtása során, így csak a népjóléti miniszter és az egészségbiztosítási önkormányzat elnökségének támogatásával vállalja az egészségügyi rendszer átalakításának kárnyitását. Tinnyei Mária NÉPSZAVA - Az egészségpénztár helyzete bizonytalan, nincs kinevezett főigazgatója. Az elmúlt napokban felröppent a hír, miszerint ön benyújtotta lemondását Sándor Lászlónak, az önkormányzat elnökének. Bizonyos összeférhetetlenségi ügyet, illetve a CM Klinikáknak juttatott 150 millió forintot említették a távozás lehetséges okaként. Másnap ön cáfolta a hírt, bár azt mondta, elfáradt. Személy szerint érzi maga mögött azt a bizalmat, ami a reform irányításához kell? - Kicsit biztosabbá tenné az apparátus helyzetét, ha végre tudnánk, hogy ki fogja vezetni a pénztárt. De egy biztos: én személyesen csak akkor vállalom az átalakítást, ha a megfelelő támogatást magam mögött tudom. Ehhez felkészült szakmai csapatot akarok felállítani a következő hetekben. Ahhoz, hogy a törvény előírásainak megfeleljünk és augusztusban új szerződéseket kössünk az intézményekkel, nagyon gyorsan és pontosan kell dolgoznunk és döntenünk. Ezt a megbízást az egészségbiztosítási önkormányzat elnökségének és a szaktárca egészségpolitikusainak támogatása nélkül nem vállalhatom. A személyemmel kapcsolatos pletykákat már többször cáfoltam. Meg kell várni a parlamenti vizsgálóbizottság és a rendőrség jelentését, ezekből biztosan kiderül, kik miért a felelősek. (Folytatás a 4. oldalon) ígéreteket hozott a majális Horn: összefonódhat a politika és a feketegazdaság NÉPSZAVA-információ Fennáll a feketegazdaság és a politika összefonódásának veszélye - hangoztatta Horn Gyula pártelnök-miniszterelnök az MSZP május elsejei városligeti fórumán. Mint mondta, ezért tartja szükségesnek a központi nyomozó hivatal felállítását is. A közönség kérdéseire válaszolva a kormányfő részletesen szólt a tervezett nyugdíjreformról. Leszögezte, a kormányzat rugalmas átmenetet kíván megvalósítani, nem lesz 62 év a nyugdíjkorhatár 1997. januárjától. Az idén már nem terveznek a tavalyihoz hasonló megszorító intézkedéseket - mondta -, a reálbércsökkenés nem haladja majd meg a 2 százalékot, s ha sikerül folytatni a stabilizációt, 1997-ben megállítható a keresetek romlása. A közönség soraiban többen szóvá tették, hogy a kormányzat két és fél milliárd forintos támogatást adott a közszolgálati médiának. Horn ezzel összefüggésben kifejtette: nem segélyt, hanem hitelt nyújtottak a Magyar Rádiónak, a Magyar Televíziónak és a Duna Televíziónak. Ha az intézmények nem fizetik vissza a kölcsönt, az állam lefoglalja vagyonuk egy részét. (Folytatás a 2. oldalon) Övéi között érezhette magát a kormányfő Gy. Balázs Béla felvétele , 124. ÉVFOLYAM, 102. SZÁM 1996. MÁJUS 2., CSÜTÖRTÖK ALAPÍTVA 1873-BAN Magyarország még messze Telefóniától György Renáta NÉPSZAVA A távközlés privatizációját szigorú feltételek mellett hajtották végre, a fejlesztések ütemét és a szolgáltatás bővítését koncessziós szerződésekbe foglalták. A Hírközlési Főfelügyelet (HIF) által elkészített, a távközlési társaságok koncessziós teljesítéséről szóló gyorsjelentésből az derül ki, hogy aagyan társaság, amelyik minden szempontból megfelelne a szerződésben foglaltaknak. A tizenhárom helyi telefontársaság zöme a szerződésben vállalt időponthoz képest késéssel vette át a szolgáltatást a Matávtól, így a lemaradás már a kezdetek kezdetén is jelentős volt. Magyarországot 54 távközlési primer körzetre osztották, amelyet 1994 februárjáig a Matáv Rt. látott el szolgáltatásokkal. A piacot azonban a piaci verseny kialakítása miatt felosztották és a koncessziók kiírásával 13 primer terület helyi társaságok tulajdonába került. Kirívóan későn - 1995. december 1-jén - vette át a távközlési szolgáltatást a Digitel 2002, valamint 1995. december 31-én a Hungarotel és a Pápatel. Az 1995-re előírt fejlesztési kötelezettségeknek csak egy új közcélú társaság, a Monortel Rt. tudott eleget tenni - derül ki a jelentésből. Fejlesztési kötelezettségeiket a Monortel Rt., a Matáv Rt. és a mobil távbeszélő-szolgáltatókat kivéve a távközlési vállalatok nem teljesítették - folytatódik a jelentés. (Folytatás a 4. oldalon) Lézerfénykép az útlevélben Hárommillió három évvel ezelőtt kiadott útlevél jár le 1998-ban. A jelenlegi magyar okmány megfelel a nemzetközi előírásoknak, a fénykép azonban könnyen kicserélhető: az idei első negyedévben már 165 hamis útlevéllel találkoztak a hatóságok. Az elmúlt években pedig több mint nyolcszáz kitöltetlen irat tűnt el a különböző hivatalokból. Ezért várhatóan lézeres gravírozással nyomják be az amúgy változatlan füzetekbe a fényképet és az adatokat. Dudás Gergely NÉPSZAVA A Belügyminisztériumban jelenleg folyik az új igazgatási háttér kialakítása. Az ehhez szükséges számítógépes hálózat és egyéb eszközök többmilliárdos beruházást igényelnek, ám a rendszer alkalmas lesz nem csak az útlevelek hamisítás elleni védettségének emelésére, hanem a szintén megújulás előtt álló egyéb okmányok kiadásának intézéséhez is. Az idén az első negyedévben 165 fényképcserével hamisított útlevelet fedeztek fel a hatóságok. A szám emelkedő tendenciát jelez, hiszen tavaly összesen volt 160 hasonló eset. A hamis útleveleknek három fajtája lehet, mondta el lapunknak Lárái Erika, a Belügyminisztérium Adatfeldolgozó Hivatal (AH) útlevélosztályának vezetője és Krizsai Tibor, a hivatal vezetője. Az első a fényképcserével hamisított, ezek nagy része az évente eltűnt, ellopott 20-30 ezer okmány közül kerül ki. Az új útlevél bevezetése óta a különböző államigazgatási szervektől 821 biankó, kitöltetlen okmány „tűnt el.” S ez a második eset. (Folytatás a 3. oldalon) Sebezhető a mostani útlevél Tapolcsányi Éva felvétele Utolsó óráikat élik az almáskertek NÉPSZAVA-információ Tegnap erős, mérgező hatású növényvédő szerrel lepermetezték azt a 42 hektár kiterjedésű nyárlőrinci almáskertet, melyet az ervinia nevű baktérium támadott meg. Vribinszki Józsefné, Nyárlőrinc polgármestere elmondta: a háromnapos várakozási idő leteltével kiássák, majd elégetik a hat-hét éves növényeket. Keddi lapszámunkban beszámoltunk arról: csaknem 65 millió forintos kár ért 104 Bács-Kiskun megyei családot, akiknek almáskertjében egy hazánkban eddig ismeretlen, emberre és állatra veszélytelen betegség ütötte fel a fejét. A földművelésügyi tárca elrendelte a 42 hektáros gyümölcsös felszámolását, hogy megakadályozzák a kórokozó elterjedését. A polgármester asszony - aki maga is károsult - elmondta: senki sem akadályozta meg a permetezést, a gazdák tétlenül nézték a megélhetésüket adó fák elpusztítását. A községben azonban azt rebesgetik, politikai érdekek húzódnak a balszerencse mögött, a fertőzést mesterségesen idézték elő. A laboreredményekkel azonban senki sem szállhat vitába. Megtudtuk: a Földművelésügyi Minisztérium szóbeli ígéretet tett arra, hogy rövid időn belül megtéríti a gyümölcsös értékét, a terméskiesést és az újratelepítés költségeit. A kártérítés összege 120 millió forint körül mozoghat. A helyi önkormányzatnál még senki sem jelentkezett kártérítésért, Vribinszkiné úgy véli, segélyért talán az ősszel fordulnak hozzájuk. Sokan lemondtak az újratelepítésről - állapította meg a község vezetője. Az almáskertek újraültetésének költségéről elmondta: egyetlen hektár 1,5 millió forintba kerül, fél hektáron termő gyümölcs pedig öt-hatszázezer forint jövedelmet nyújt egy-egy családnak. A fertőzött területen a jövő év végéig tilos almafát ültetni. A polgármester asszony szerint a károsultak öt évig nem látnak hasznot az almafákból. A fertőzés következményeivel másoknak is számolniuk kell: a megye almái könnyen kiszorulhatnak a piacról és az exportról egyaránt. Kacsa volt Jandarbijev halálhíre MTI-információ „Moszkva összetévesztette vágyait a valósággal, amikor halálhíremet keltette” - jelentette ki Zelimhan Jandarbijev szakadár csecsen vezető, amikor szerdán titokban találkozott újságírókkal, köztük az AFP tudósítójával. „Mint láthatják, elsietett volt a halálomról szóló hír” - mondta Jandarbijev az újságíróknak, akiket egy meg nem nevezett dél-csecsenföldi faluban fogadott szerdán reggel. A francia hírügynökség szerint kérte a jelenlévőket, hogy tartsák titokban a találkozó helyszínét. A szakadár csecsenek vezetője egyúttal közölte: csak azután kezdődhetnek tárgyalások Moszkvával, hogy az utolsó orosz katona is elhagyta Csecsenföldet. A csecsenföldi kaukázusi köztársaság déli részéből sugárzott tévéadás kedden még nem tett említést Jandarbijev haláláról. Juszup Szoszlanbekov, a csecsen szakadárokkal rokonszenvező Kaukázusi Népek Szövetségének vezetője kedden már jelezte: nincs alapja a híreszteléseknek. Százezer passzív munkanélküli Az állástalanok egynegyede 15-24 év közötti NÉPSZAVA-információ A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) közzétette, nemzetközileg is elfogadott definíciói alapján a magyarországi munkanélküliség alakulásáról szóló első negyedéves adatait. A KSH - az OECD és a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) ajánlásai alapján - csak azokat tekinti munkanélkülinek, akik az adófelvételt megelőző héten aktívan kerestek munkát, de egyetlen órát sem töltöttek jövedelemszerző tevékenységgel, és ha állást találnának, két napon belül el tudnák foglalni. A KSH tehát az Országos Munkaügyi Központ meghatározásainál szigorúbb feltételekkel veszi számba az állástalanokat, ezért mutatkozik különbség az OMK és a KSH adatsorai között. Utóbbi 422 ezer, gazdaságilag aktív korú munkavállalót tekint állástalannak. Több mint százezerre teszi azok számát, akik passzív munkanélkülinek nevezhetők, mert „nem tesznek meg mindent azért, hogy állást találjanak”. Továbbra is a munkaerőpiac legesélytelenebbjei a pályakezdők és a 40-54 év közötti férfiak, közülük 78 ezren nem dolgoznak. A fiatalok csoportjait figyelve kiderül, hogy a 15- 24 éves korosztályban 16,6 százalékos a munkanélküliségi ráta. A munka világával foglalkozó gazdasági szakemberek számára 1996- ban is a tartós munkanélküliség kezelése jelentheti a fő problémát. Egy éve vagy annál hosszabb ideje 220 ezren keresnek munkát. A gazdaságilag nem aktívak, a diákok, a nyugdíjasok, a háztartásbeliek, az idénymunkások száma 35 ezerrel nőtt az előző év hasonló időszakához képest, így a 3,9 millió foglalkoztatott ma már több mint 6 millió eltartottról gondoskodik.