Népszava, 1996. május (124. évfolyam, 102–126. sz.)
1996-05-22 / 119. szám
16 1996. MÁJUS 22., SZERDA ÉDESSÉGPIAC A hideg édesség Kínából érkezett A kínálat az elmúlt évtizedben megsokszorozódott, és éles csata dúl a szereplők között A jeges édességet már háromezer éve ismerik az emberek. Először Kínában kaptak rá a csodálatos jeges élelmiszerre, majd az ókori Görögországon keresztül a római birodalomban is voltak feljegyzések egy bizonyos jeges krémről, amik természetesen nem is kifejezetten jégkrémek voltak. Hiszen az akkori technológiával 0, -1 fok körüli hőmérséklete lehetett ezeknek a krémeknek. A jégkrémet magát 1924-ben Amerikában találták fel, amikor is a fagylaltot pálcikára húzták. Ez meghódította Amerikát és Európát egyaránt. Magyarországon elég fiatalnak lehet mondani a jégkrémgyártást, itthon mindig is a kézzel mért fagyit részesítették előnyben, már amennyire előnyben részesítették. A felmérések szerint Európában a fagylaltevésben Magyarország jócskán le van maradva, mert míg a svédeknél 9 liter jéghideg csodát esznek, Nyugat-Európában átlagosan 6 litert szopogatnak, addig Magyarországon éves szinten alig fogy el fejenként 3 liter fagylalt. Ez a szám Amerikában a legmagasabb, ott 22-25 literes fogyasztást számoltak egy főre évenként. Persze nem csoda, hiszen Amerika hatalmas, és az ottani piac egyik fő ellátója az Unilever, ami világszerte a legnagyobb fagyigyártó cégek egyike. Ők képviselik itthon az Eskimót, mindenhol máshol viszont Algidaként vannak jelen. Mint Mészáros Zsolt, az Eskimo termékmenedzsere elmondta, a névválasztás nagyon fontos, hiszen magyarul az Algida nem jelent semmit, az emberek az Algidától még nem fognak a hidegre, a fagylaltra asszociálni. Az Eskimo előtt a Schöller volt itt először a magyar piacon, ez egy 100 százalékos német tulajdonú cég, melynek egyik fő tulajdonosa Theo Schöller. Üzletpolitikájuk merőben megváltoztatta a magyar jégkrémpiac formáját. Az emberek egy csapásra átpártoltak a gombócos fagyitól a nyeles fagyihoz. Nem véletlenül, hiszen a Schöller szinte mindenhova letett egy hűtőládát, és megpakolta jégkrémmel. Ezt persze az Eskimo is megcsinálta, de csak egy évvel később, mikor megjelentek itthon a Comettóval, egy csapásra letarolták a piacot. A Comettónál talán nagyobb sikert aratott a Magnum, de 100 forint feletti ára ezt a jégkrémet nem teszi annyira vonzóvá. Mikor kialakult a piac, a két multi felosztotta egymás között. Azonban megjelentek itthon a kicsi sárga kocsik, melyek fülbemászóan, néha idegesítően csilingelve vonzották magukhoz a vásárlókat, és többnyire fagyit árultak, persze a nyeles fajtából. A Family Frost franchise rendszerével beékelődött a két multinacionális cég közé - szidják is őket rendszeresen -, és igen nagy szeletet szakítottak ki maguknak a jégkrémpiac tortájából. Nagy Jenő, a Schöller ügyvezető igazgatója szerint a Family Frost nem veszélyes rájuk nézve, bár igen jó a terjesztési formájuk. De mint mondja, az emberek itthon nem tervezik meg előre, hogy fagyit szeretnének enni, ez az „ihlet” akkor jön, mikor a hűtőládában meglátnak egy mutatós darabot. Nagy Jenő azt is elmondta, azzal, hogy megjelent itthon a Family Frost, egyáltalán nem esett vissza a forgalmuk, sőt egyre több pálcás csodát adtak el. Véleménye szerint akármennyire telített a magyar piac, azonban még lehet fejlődni. Magyarországon a legelső ipari fagyi a Leo volt, amit a Schöller a mai napig is megtartott. A Leóból tradíció lett, és elfoglalta a jégkrémpiacon a méltó helyét. Ma ez a név egy termékcsaládot hirdet, mely igen népszerű a fogyasztók között. A rendszerváltás után a jégkrémek fajtái mondhatni megtöbbszöröződtek. Jelenleg több mint 150-féle terméket kínál a három jégkrémes társaság. Mindháromnál egyaránt megtalálhatók a családi parfék és az egyemberes jégkrémek. A termékskála várhatóan az idén is bővülni fog, bár a Mars cég kivonulása a jégkrémpiacról kissé fakóbbá tette a választékot. Ők háromféle fagyit kínáltak, a Marsot, a Snickerst és a Bountyt, de a jégkrémháború éles, és a Mars termékei nem úgy fogytak, ahogy várták, így továbbra is a csokipiacon maradnak. A piaci változásokat, úgy látszik, az elkövetkező években a maradék három cég befolyásolja majd, mert mint Nagy Jenő mondta, egyelőre nem érdeklődik új versenytárs a magyar jégkrémpiac iránt. Az első fagylaltoskönyv a XVIII. századból Knap Zoltán felvétele „Veszi unoka és nagyi Gyorsan fogyó cikk a fagyi, Fogy a fagyi téren-nyáron, Úgy szeretem, alig várom.” (Reklámvers a fagylaltról) Ez a négysoros költemény ugyan nem a magyar poézis csúcsa, de a reklámversike kifejezi, hogy a nyarat nem utolsósorban azért várták Magyarországon, hogy lehessen fagylaltot nyalni. A köznyelv általában mindent fagyinak nevez, ami hideg és édes. Pedig azokban az országokban - elsősorban Itáliában -, ahol nagy hagyományai vannak a hideg desszerteknek, lényegesen sokrétűbb a kínálat, és a vásárlók is igénylik a különböző jéghideg hűsítőket. A legrégebbi konkurense az egyszerű fagylaltnak a parfé, ami nem más, mint fele tejszínből és fele fagylaltból készített, hideg desszert. A parfét a legkülönbözőbb formákban hűtötték le, és gyümölccsel, csokoládéval és olaj magvakkal ízesítenek, valamint díszítenek. A parfét a jégkrémek ősének is lehet tekinteni. Amerikában azonban más utakat járnak a jéghideg édességek szerelmesei. A tengerentúlon a kiegészítésben van a lényeg: egyszerűen vaníliafagylaltot öntenek nyakon különböző szirupokkal és krémekkel. A gyorsvendéglőkön keresztül az egész világon lehet adózni az amerikai fagylaltnak. Persze a hideg desszertet - amit önmagában is nagy élvezettel lehet fogyasztani - a legtöbb országban, ahol meghonosodott, az ínyencek legnagyobb örömére mindenféle nyalánksággal kiegészítették. Ilyen például a holipin, ami a fagylaltfélékhez készített édes, ropogós, cső alakú ostyafajta. Vagy a dió- és mogyoróőrlemény és természetesen az elmaradhatatlan tejszínhab. A fagylaltkelyhekben vitathatatlanul a fő szerep a fagylalté, de a gyümölcs és ostya is fontos, nemkülönben a színes papírdíszek, amiket a kisgyerekek nagy lelkesedéssel hazavisznek a cukrászdából. Az olasz fagylaltozókat leginkább koktélbárokkal lehet összehasonlítani, ahol minden kreációnak megvan a külön edénye, és az sem mindegy, hogy milyen kanállal hozzák ki. A fagylaltkelyhek között a Banana Split az, ami a koktéloknál a Margarita. Nemcsak kanalazni lehet fagylaltot, hanem szürcsölni is, jegeskávé vagy úgynevezett ice-shake formájában. Ez előbbi nem más, mint tojással dúsított tejfagylalt, amit kávéfőzettel ízesítenek és tejszínhabbal díszítenek. A shake pedig felvert tejfagyi a legkülönbözőbb ízesítéssel. Hideg desszert tehát sokféle van, inkább a választás okoz gondot. A Boci csoki újra szeretné meghódítani a fogyasztókat A Nestlé korábban elsősorban kakaóiról volt híres a magyar piacon. Most már viszont egyre szélesebb választékát adják a korábban hagyományosan magyarnak ismert csokiknak, például a Boci csokinak. Áprilisban ugyanakkor bevezették a Nesquik csokit. A Boci-termékek bevezetését gondos közvélemény-kutatás előzte meg, és ez alapján dobták piacra a sárgabarack- és kekszdarabkákkal ízesített Bocit, a grillázsos Bocit és a kukoricapelyhes Boci csokit. A Boci tejcsokoládé már több mint ötven éve hódít a magyar piacon, bár az utóbbi időben sorra jelentek meg a különféle termékek. Az új Boci csoki lényegében nem töltött csokoládé, hanem magában a csokiban vannak a töltelékdarabok, ezáltal tömörebb és jobb ízű. A Nestlé a szerencsi termékekből alakította ki a „Szerencsi“ termékcsaládot, arra építve, hogy a márkanevet mindenki ismeri. Ma már ez a család több mint 30 termékből áll, idetartoznak a jól ismert Melba szeletek, a Párizsi Kocka, a szintén patinás Szerencsétcsokoládé, de a Negrót, cukorlétére, szintén ideszámítják. Nem csak egy-két új termékkel jelentkeztek, hanem szinte minden régi csokijuk és cukorkájuk csomagolása megváltozott. Finomítottak a megjelenésen, az ízek viszont nem változtak. A megújulást az is jelzi, hogy nagy reklámkampányba fogtak, hogy a Boci csoki tovább erősítse méltó helyét a piacon, hiszen kisebb-nagyobb megszakításokkal ez a csoki talán az egyik legismertebb márka Magyarországon. A Nestlé Magyarországon már nagy múlttal rendelkezik, hiszen a nyolcvanas években már lehetett kapni az egyik legismertebb terméküket, a Nestlé táblás csokit, amit akkoriban még licenc alapján gyártottak. De már a múlt rendszerben is ismert volt a Nesquik kakaó, egészen pontosan 1972 októbere óta lehet nálunk is kapni ezt a terméket. Ma az egész magyar piacon vezető szerepet tölt be ez a gyorsan oldódó kakaópor. A Nestlé 1991-ben vásárolta meg a szerencsi édesipari gyárat, ekkor újult erővel a már itthon készített csokoládékkal nagy szeletet szakított ki magának a piaci tortából. A cég gondos üzletpolitikájának köszönhető, hogy a régi termékek nem tűntek el az utóbbi években sem. Viszont az igazi magyar temékek mellé bekerültek a nagy sikernek örvendő külföldi fajták is. Most áprilistól lehet kapni a Nesquik szeletet is, ennek eladása hamar felfutott. De készülnek új termékek bevezetésére is, ám ezek nevét egyelőre nem kívánják nyilvánosságra hozni Jelenlegi legismertebb termékeik között ott található a Nestlé táblás csoki, a Kit-Kat, a Manner nápolyi, a gyümölcskaramella, vagyis a Frutti, a Melba és a Párizsi Kocka, de a piacon jelen vannak különféle bonbonokkal, desszertekkel, mint például a konyakos meggy vagy az After Eight, amely egy speciális töltött csokoládé. Kívül étcsoki, amit belül mentolos ízesítésű krémmel töltenek meg. A cég kínálatában jelenleg több mint 60 tennék szerepel. A Nestlé nem csak csokoládékkal, édességekkel foglalkozik, hanem különféle készételekkel is. Ilyen például a Maggi termékcsalád, de árulnak bébiételeket is. Egyébként ez is hagyományos termékük, mert Henri Nestlé 1865-ben bébiételeket kezdett el gyártani, majd ezek a termékek alapozták meg a Nestlé cég alapját. Az édességekkel már a századforduló után kezdtek el foglalkozni, az első csokoládét 1929-ben gyártották. A háztartási kekszet minden háziasszony ismeri A Detki Keksz Édesipari Kft. Magyarország harmadik legnagyobb édesipari lisztestermék-gyártó egysége. Elődjét 1982-ben alapította a Heves Megyei Sütőipari Vállalat, a Magyar-Bolgár Barátság Mgtsz és a Magyar Édesipari Vállalat. A mai tulajdonosok is ők, illetve jogutódaik. Fő profiljuk a háztartásikeksz- és linzergyártás. Jelenleg 19-fajta terméket gyártanak és forgalmaznak, fő területük az ország keleti része, de üzletpolitikájukban fokozott szerepet kap Budapest és a Dunántúl ellátása is. A keksz- és linzergyártás fő alapanyaga a liszt, amely speciális kekszliszt. Különböző anyagok (cukor, növényi zsírok, ízesítők) hozzáadásával készül a tészta, amelyből automata gépsorokon készülnek a változatos formájú és ízű termékek, természetesen automaták végzik a csomagolást is. A Detki Keksz fő terméke a Háztartási keksz, amelyet jól ismernek a háziasszonyok. Változatos formában és csomagolásban kapható. Az újabb idők terméke az állatfigurás, számos betűs és a darált háztartási keksz, amely sütés nélkül különféle készítmények alapanyaga. Aromatartó és szép megjelenésű csomagolásaik méltán veszik fel a versenyt a hazai és külföldi termékekkel. Jelenleg csak belföldre szállítanak, de a géppark cseréjével mód nyílik exportra is. A termékfejlesztés folyamatos és a vásárlói igényekhez alkalmazkodik. Ennek eredményeként hamarosan kapható lesz egy füstölt sajtos ízesítésű keksz. Gondot okoz, hogy fizetőképes kereslet inkább az olcsóbb, egyszerűbb termékek iránt van. A Gyöngyös melletti gyár évente háromezer tonna terméket állít elő. A háztartási keksz mellett fő termékei közé tartozik a Tere-fere linzertermékek és a Derby keksz, amely egy mogyorókrémmel töltött, édes keksz. Nemrég jelentek meg a piacon a háztartási keksz egy új fajtájával, ezzel a gyermekeknek kedveztek, mert különböző figurákat vágtak ki a tésztából. A háztartási kekszre igen nagy a kereslet, nem véletlenül, hiszen olcsó, és fel lehet tálalni édességként is, sőt betegeknek is kiváló csemege magas tápértéke miatt. A nagy keresletre tekintettel ezt a fajta kekszet már lehet egykilós csomagolásban is kapni. Általában nagykereskedőknek szállítanak termékeikből, legtöbbet a Metróáruházaknak, a Füszérteknek, például az Alfának. A 114 főt foglalkoztató cég megalakulása óta jövedelmezően gazdálkodik, reméljük, hogy ez a jövőben is folytatódik.