Népszava, 1996. május (124. évfolyam, 102–126. sz.)

1996-05-22 / 119. szám

16 1996. MÁJUS 22., SZERDA ÉDESSÉGPIAC A hideg édesség Kínából érkezett A kínálat az elmúlt évtizedben megsokszorozódott, és éles csata dúl a szereplők között A jeges édességet már háromezer éve ismerik az emberek. Először Kínában kaptak rá a csodálatos jeges élelmiszerre, majd az ókori Gö­rögországon keresztül a római birodalomban is voltak feljegyzések egy bizonyos jeges krémről, amik természetesen nem is kifejezetten jégkrémek voltak. Hiszen az akkori technológiával 0, -1 fok körüli hőmérséklete lehetett ezeknek a krémeknek. A jégkrémet magát 1924-ben Amerikában találták fel, amikor is a fagylaltot pálcikára húzták. Ez meghódította Amerikát és Európát egyaránt. Magyarországon elég fiatalnak lehet mondani a jégkrémgyártást, itthon min­dig is a kézzel mért fagyit részesítették előnyben, már amennyire előnyben ré­szesítették. A felmérések szerint Euró­pában a fagylaltevésben Magyarország jócskán le van maradva, mert míg a svédeknél 9 liter jéghideg csodát esznek, Nyugat-Európában átlagosan 6 litert szopogatnak, addig Magyarországon éves szinten alig fogy el fejenként 3 li­ter fagylalt. Ez a szám Amerikában a legmagasabb, ott 22-25 literes fogyasz­tást számoltak egy főre évenként. Persze nem csoda, hiszen Amerika hatalmas, és az ottani piac egyik fő el­látója az Unilever, ami világszerte a leg­nagyobb fagyigyártó cégek egyike. Ők képviselik itthon az Eskimót, minden­hol máshol viszont Algidaként vannak jelen. Mint Mészáros Zsolt, az Eskimo termékmenedzsere elmondta, a névvá­lasztás nagyon fontos, hiszen magyarul az Algida nem jelent semmit, az em­berek az Algidától még nem fognak a hidegre, a fagylaltra asszociálni. Az Eskimo előtt a Schöller volt itt először a magyar piacon, ez egy 100 szá­zalékos német tulajdonú cég, melynek egyik fő tulajdonosa Theo Schöller. Üzletpolitikájuk merőben megváltoz­tatta a magyar jégkrémpiac formáját. Az emberek egy csapásra átpártoltak a gombócos fagyitól a nyeles fagyihoz. Nem véletlenül, hiszen a Schöller szinte mindenhova letett egy hűtőládát, és megpakolta jégkrémmel. Ezt persze az Eskimo is megcsinálta, de csak egy év­vel később, mikor megjelentek itthon a Comettóval, egy csapásra letarol­ták a piacot. A Comettónál talán na­gyobb sikert aratott a Magnum, de 100 forint feletti ára ezt a jégkrémet nem teszi annyira vonzóvá. Mikor kialakult a piac, a két multi felosztotta egymás között. Azonban megjelentek itthon a kicsi sárga kocsik, melyek fülbemászóan, néha idegesítően csilingelve vonzották magukhoz a vá­sárlókat, és többnyire fagyit árultak, persze a nyeles fajtából. A Family Frost franchise rendszerével beékelődött a két multinacionális cég közé - szidják is őket rendszeresen -, és igen nagy sze­letet szakítottak ki maguknak a jég­krémpiac tortájából. Nagy Jenő, a Schöller ügyvezető igaz­gatója szerint a Family Frost nem ve­szélyes rájuk nézve, bár igen jó a ter­jesztési formájuk. De mint mondja, az emberek itthon nem tervezik meg előre, hogy fagyit szeretnének enni, ez az „ihlet” akkor jön, mikor a hűtőlá­dában meglátnak egy mutatós darabot. Nagy Jenő azt is elmondta, azzal, hogy megjelent itthon a Family Frost, egy­általán nem esett vissza a forgalmuk, sőt egyre több pálcás csodát adtak el. Véleménye szerint akármennyire telí­tett a magyar piac, azonban még lehet fejlődni. Magyarországon a legelső ipari fagyi a Leo volt, amit a Schöller a mai napig is megtartott. A Leóból tradíció lett, és elfoglalta a jégkrémpiacon a méltó he­lyét. Ma ez a név egy termékcsaládot hirdet, mely igen népszerű a fogyasztók között. A rendszerváltás után a jégkrémek fajtái mondhatni megtöbbszöröződtek. Jelenleg több mint 150-féle terméket kínál a három jégkrémes társaság. Mindháromnál egyaránt megtalálhatók a családi parfék és az egyemberes jég­krémek. A termékskála várhatóan az idén is bővülni fog, bár a Mars cég kivo­nulása a jégkrémpiacról kissé fakóbbá tette a választékot. Ők háromféle fagyit kínáltak, a Marsot, a Snickerst és a Bountyt, de a jégkrémháború éles, és a Mars termékei nem úgy fogytak, ahogy várták, így továbbra is a csokipiacon maradnak. A piaci változásokat, úgy látszik, az elkövetkező években a maradék há­rom cég befolyásolja majd, mert mint Nagy Jenő mondta, egyelőre nem érdek­lődik új versenytárs a magyar jégkrém­piac iránt. Az első fagylaltoskönyv a XVIII. századból Knap Zoltán felvétele „Veszi unoka és nagyi Gyorsan fogyó cikk a fagyi, Fogy a fagyi téren-nyáron, Úgy szeretem, alig várom.” (Reklámvers a fagylaltról) Ez a négysoros költemény ugyan nem a magyar poézis csúcsa, de a reklámversike kifejezi, hogy a nyarat nem utolsósorban azért várták Magyarországon, hogy lehes­sen fagylaltot nyalni. A köznyelv általában mindent fa­gyinak nevez, ami hideg és édes. Pedig azokban az or­szágokban - elsősorban Itáliában -, ahol nagy hagyo­mányai vannak a hideg desszerteknek, lényegesen sok­rétűbb a kínálat, és a vásárlók is igénylik a különböző jéghideg hűsítőket. A legrégebbi konkurense az egyszerű fagylaltnak a parfé, ami nem más, mint fele tejszínből és fele fagy­laltból készített, hideg desszert. A parfét a legkülönbö­zőbb formákban hűtötték le, és gyümölccsel, csokolá­déval és olaj magvakkal ízesítenek, valamint díszítenek. A parfét a jégkrémek ősének is lehet tekinteni. Ameri­kában azonban más utakat járnak a jéghideg édességek szerelmesei. A tengerentúlon a kiegészítésben van a lé­nyeg: egyszerűen vaníliafagylaltot öntenek nyakon kü­lönböző szirupokkal és krémekkel. A gyorsvendéglőkön keresztül az egész világon lehet adózni az amerikai fagylaltnak. Persze a hideg desszertet - amit önmagában is nagy élvezettel lehet fogyasztani - a legtöbb országban, ahol meghonosodott, az ínyencek legnagyobb örömére min­denféle nyalánksággal kiegészítették. Ilyen például a holipin, ami a fagylaltfélékhez készített édes, ropogós, cső alakú ostyafajta. Vagy a dió- és mogyoróőrlemény és természetesen az elmaradhatatlan tejszínhab. A fagylaltkelyhekben vitathatatlanul a fő szerep a fagy­lalté, de a gyümölcs és ostya is fontos, nemkülönben a színes papírdíszek, amiket a kisgyerekek nagy lelkese­déssel hazavisznek a cukrászdából. Az olasz fagylalto­­zókat leginkább koktélbárokkal lehet összehasonlítani, ahol minden kreációnak megvan a külön edénye, és az sem mindegy, hogy milyen kanállal hozzák ki. A fagy­­laltkelyhek között a Banana Split az, ami a koktéloknál a Margarita. Nemcsak kanalazni lehet fagylaltot, hanem szürcsölni is, jegeskávé vagy úgynevezett ice-shake formájában. Ez előbbi nem más, mint tojással dúsított tejfagylalt, amit kávéfőzettel ízesítenek és tejszínhabbal díszíte­nek. A shake pedig felvert tejfagyi a legkülönbözőbb ízesítéssel. Hideg desszert tehát sokféle van, inkább a választás okoz gondot. A Boci csoki újra szeretné meghódítani a fogyasztókat A Nestlé korábban elsősorban kakaóiról volt híres a magyar piacon. Most már viszont egy­re szélesebb választékát adják a korábban hagyományosan magyarnak ismert csokik­nak, például a Boci csokinak. Áprilisban ugyanakkor bevezették a Nesquik csokit. A Boci-termékek bevezetését gondos közvéle­mény-kutatás előzte meg, és ez alapján dob­ták piacra a sárgabarack- és kekszdarabkák­kal ízesített Bocit, a grillázsos Bocit és a ku­­koricapelyhes Boci csokit. A Boci tejcsokolá­­dé már több mint ötven éve hódít a magyar piacon, bár az utóbbi időben sorra jelentek meg a különféle termékek. Az új Boci csoki lényegében nem töltött csokolá­dé, hanem magában a csokiban vannak a töltelék­darabok, ezáltal tömörebb és jobb ízű. A Nestlé a szerencsi termékekből alakította ki a „Szerencsi“ termékcsaládot, arra építve, hogy a márkanevet mindenki ismeri. Ma már ez a család több mint 30 termékből áll, idetartoznak a jól ismert Melba szeletek, a Párizsi Kocka, a szintén patinás Sze­rencs­étcsokoládé, de a Negrót, cukorlétére, szin­tén ideszámítják. Nem csak egy-két új termékkel jelentkeztek, hanem szinte minden régi csokijuk és cukorkájuk csomagolása megváltozott. Finomítottak a megje­lenésen, az ízek viszont nem változtak. A megúju­lást az is jelzi, hogy nagy reklámkampányba fog­tak, hogy a Boci csoki tovább erősítse méltó helyét a piacon, hiszen kisebb-nagyobb megszakítások­kal ez a csoki talán az egyik legismertebb márka Magyarországon. A Nestlé Magyarországon már nagy múlttal rendelkezik, hiszen a nyolcvanas években már le­hetett kapni az egyik legismertebb terméküket, a Nestlé táblás csokit, amit akkoriban még licenc alapján gyártottak. De már a múlt rendszerben is ismert volt a Nesquik kakaó, egészen pontosan 1972 októbere óta lehet nálunk is kapni ezt a ter­méket. Ma az egész magyar piacon vezető szerepet tölt be ez a gyorsan oldódó kakaópor. A Nestlé 1991-ben vásárolta meg a szerencsi édesipari gyá­rat, ekkor újult erővel a már itthon készített cso­koládékkal nagy szeletet szakított ki magának a piaci tortából. A cég gondos üzletpolitikájának köszönhető, hogy a régi termékek nem tűntek el az utóbbi években sem. Viszont az igazi magyar temékek mellé bekerültek a nagy sikernek örvendő külföldi fajták is. Most áprilistól lehet kapni a Nesquik szeletet is, ennek eladása hamar felfutott. De ké­szülnek új termékek bevezetésére is, ám ezek ne­vét egyelőre nem kívánják nyilvánosságra hozni Jelenlegi legismertebb termékeik között ott talál­ható a Nestlé táblás csoki, a Kit-Kat, a Manner ná­polyi, a gyümölcskaramella, vagyis a Frutti, a Mel­ba és a Párizsi Kocka, de a piacon jelen vannak kü­lönféle bonbonokkal, desszertekkel, mint például a konyakos meggy vagy az After Eight, amely egy speciális töltött csokoládé. Kívül étcsoki, amit belül mentolos ízesítésű krémmel töltenek meg. A cég kí­nálatában jelenleg több mint 60 tennék szerepel. A Nestlé nem csak csokoládékkal, édességekkel foglalkozik, hanem különféle készételekkel is. Ilyen például a Maggi termékcsalád, de árulnak bébiéte­leket is. Egyébként ez is hagyományos termékük, mert Henri Nestlé 1865-ben bébiételeket kezdett el gyártani, majd ezek a termékek alapozták meg a Nestlé cég alapját. Az édességekkel már a század­­forduló után kezdtek el foglalkozni, az első csoko­ládét 1929-ben gyártották. A háztartási kekszet minden háziasszony ismeri A Detki Keksz Édesipari Kft. Magyar­­ország harmadik legnagyobb édesipa­ri lisztestermék-gyártó egysége. Előd­jét 1982-ben alapította a Heves Megyei Sütőipari Vállalat, a Magyar-Bolgár Barátság Mgtsz és a Magyar Édesipa­ri Vállalat. A mai tulajdonosok is ők, illetve jogutódaik. Fő profiljuk a ház­tartásikeksz- és linzergyártás. Jelen­leg 19-fajta terméket gyártanak és for­galmaznak, fő területük az ország ke­leti része, de üzletpolitikájukban fo­kozott szerepet kap Budapest és a Du­nántúl ellátása is. A keksz- és linzer­gyártás fő alapanyaga a liszt, amely speciális kekszliszt. Különböző anyagok (cukor, nö­vényi zsírok, ízesítők) hozzáadásával készül a tészta, amelyből au­tomata gépsorokon készülnek a változa­tos formájú és ízű ter­mékek, természetesen automaták végzik a csomagolást is. A Detki Keksz fő terméke a Háztartási keksz, amelyet jól is­mernek a háziasszo­nyok. Változatos for­mában és csomago­lásban kapható. Az újabb idők terméke az állatfigurás, szá­mos­ betűs és a darált háztartási keksz, amely sütés nélkül különféle készítmé­nyek alapanyaga. Aromatartó és szép megjelenésű csoma­golásaik méltán ve­szik fel a versenyt a hazai és külföldi ter­mékekkel. Jelenleg csak bel­földre szállítanak, de a géppark cseré­jével mód nyílik ex­portra is. A termékfejlesztés folyamatos és a vá­sárlói igényekhez al­kalmazkodik. Ennek eredményeként ha­marosan kapható lesz egy füstölt sajtos ízesítésű keksz. Gon­dot okoz, hogy fizető­képes kereslet in­kább az olcsóbb, egy­szerűbb termékek iránt van. A Gyöngyös mellet­ti gyár évente három­ezer tonna terméket állít elő. A háztartási keksz mellett fő ter­mékei közé tartozik a Tere-fere linzer­termékek és a Derby keksz, amely egy mo­gyorókrémmel töl­tött, édes keksz. Nemrég jelentek meg a piacon a háztartási keksz egy új fajtájá­val, ezzel a gyerme­keknek kedveztek, mert különböző figu­rákat vágtak ki a tésztából. A háztartá­si kekszre igen nagy a kereslet, nem véletle­nül, hiszen olcsó, és fel lehet tálalni édes­ségként is, sőt bete­geknek is kiváló cse­mege magas tápérté­ke miatt. A nagy ke­resletre tekintettel ezt a fajta kekszet már lehet egykilós cso­magolásban is kapni. Általában nagyke­reskedőknek szállíta­nak termékeikből, legtöbbet a Metró­­áruházaknak, a Fü­­szérteknek, például az Alfának. A 114 főt foglalkoztató cég meg­alakulása óta jöve­delmezően gazdálko­dik, reméljük, hogy ez a jövőben is foly­tatódik.

Next