Népszava, 1996. augusztus (124. évfolyam, 179–203. sz.)

1996-08-01 / 179. szám

2 1996. AUGUSZTUS 1., CSÜTÖRTÖK BELFÖLD RÖVIDEN Visszaveszik a hibás diplomákat A Salgótarjáni Pénzügyi és Számviteli Főiskolán az intézmény 172 tavaly és idén végzett diákjától kérik vissza a diplomát. Az intézkedés oka, hogy az összes tavaly és idén végzett hallgató tévedésből egyetemi diplomát kapott kézhez, holott főiskolán végzett. Roz­­gonyi József igazgató elmondta: a tévedés a Pátria Nyomdában történt, ahol a diplomák nyomtatását megrendelték. Követelik a parlamenti tévéközvetítéseket Torgyán József országgyűlési határozati javaslatot ter­jesztett be, amelynek célja, hogy a tv kettes csator­nájának privatizálását követően is legyen közvetítés a parlament munkájáról. Az elképzelés szerint a televí­ziós csatorna új tulajdonosának vállalnia kellene, hogy továbbra is közvetíti a törvényhozás üléseit. Ebben az ügyben a kisgazdák a többi ellenzéki pártot is meg­keresik - jelentette be a kisgazda pártelnök. Kevés az iskolai pszichológus Az elmúlt évtizedben szerzett tapasztalatok ugyan be­bizonyították, hogy az iskolapszichológusok haté­konyan tudják segíteni az oktatási intézményekben folyó pedagógiai munkát, ennek ellenére mind a mai napig csupán mintegy 100 ilyen szakember tevékeny­kedik országszerte - mondta Katona Nóra, a Magyar Iskolapszichológiai Egyesület elnöke abból az alkalom­ból, hogy Egerben kezdetét vette a Nemzetközi Is­kolapszichológiai Társaság XIX. kollokviuma. Válságstáb a pécsi virágpor ellen A virágporra érzékenyeket a legnagyobb veszély Pécsett fenyegeti a magyar városok közül. A tisztiorvosi szol­gálat szerint a pollenekre visszavezethető megbete­gedések kezelése évente 37 millió forintba kerül a vá­rosban. Az osztrák fővárosban egy év alatt kerül annyi virágpor a levegőbe, mint a Mecsek- alján egyetlen nap alatt. A Pécsett megalakult a Pollen Munkacso­port, mely kampányt kíván indítani a lakosság meg­felelő tájékoztatásáért s főként a parlagfű irtásáért. Késsel fenyegetőzött a repülőtéren A Ferihegyi repülőtéren szerdán kilépésre jelentkezett egy nigériai állampolgár. A vámvizsgálatkor nem vá­laszolt a kérdésre, mennyi és milyen fizetőeszköz van nála, ám zsebéből előkerült 12 600 amerikai dollár. Eredetét nem tudta igazolni, kiviteléhez engedélye nem volt. Amikor a vámhatóság közölte vele: deviza­jogot sértett, a torkához emelt egy kést, s fenyegetőzött, hogy kárt tesz magában. A férfi a nigériai nagykö­vetség képviselőjével folytatott beszélgetés után el­állt öngyilkossági szándékától. A vámhatóság a pénzt lefoglalta, és a devizagazdálkodás megsértése elkö­vetésének alapos gyanúja miatt feljelentést tett. Iíj mentőállomás Rákoskeresztúron Új mentőállomást adtak át a XVII. kerületben, az Egészségház utcában. A volt munkásőrobjektum át­alakítása és berendezése 42 millió forintba került, amelyből 30 milliót a helyi önkormányzat, 12 milliót pedig az Országos Mentőszolgálat állt. A tervek szerint a volt munkásőrlaktanya háziorvosi rendelőként és orvosi ügyeletként is működik majd. Vas: többségben a külföldi tőke A Vas megyei cégekben felére csökkent tavaly óta az állam jelenléte, a társasági adóbevallások adatai sze­rint már csak ötszázaléknyi az állami tulajdon. Egy év alatt 41 százalékról 53 százalékra nőtt a külföldiek részesedése, ezzel a külhoni tőke vezető szerepet vett át a helyi cégekben - mindezt Őri Jenőné, az APEH Vas Megyei Igazgatóságának vezetője mondta el szerdán. ALAPÍTVA 1873-BAN Főszerkesztő: KERESZTY ANDRÁS Főmunkatárs-vezető szerkesztő: UNGVÁRI TAMÁS Főszerkesztő-helyettes: H. BÍRÓ LÁSZLÓ, LAKATOS MÁRIA, PUSKÁS CSABA Lapszerkesztő: HAHN PÉTER, TÓTH JENŐ Rovatvezető: BARABÁS PÉTER (külföld), BUZGÓ JÓZSEF (sport), DÉNES D. ISTVÁN (belföld), KERTÉSZ GYÖRGY (gazdaság), SZÉKELY ANNA (kultúra), SZIGETI PIROSKA (levelezés, magazin, szolgáltatás), TAPOLCSÁNYI ÉVA (fotó) Vezető tervezőszerkesztő: NYILASI GABRIELLA, KISS ILONA Népszava Rt. FENYŐ JÁNOS vezérigazgató Lapigazgató: FARKAS ÁGNES Művészeti igazgató: CSÉVE GÁBOR Kiadó: EKH Kft. Levelezési cím: 1022 Budapest, Törökvész u. 30/A. Szerkesztőség: 1022 Budapest, Törökvész u. 30/A. Postacím: 1535 Budapest, Pf. 785 Telefon: 326-8272, 326-8252, telefax: 326-8267 Rovattelefonok: belföld 326-8271, külföld: 326-6564, gazdaság 326-8261, publicisztika 326-8273 Hirdetés: telefon: 326-8260, 326-8272, 326-8252 telefax: 326-8252/71,212-4023 Internat URL-cím: http://www.fom­ax.hu/nepszava Elektronikus levélcím (e-mail cím): nepszava@fomax.hu Terjeszti a Magyar Posta Rt., a HÍRKER Rt., az NH Rt. és alternatív terjesztők Előfizethető Budapesten a Magyar Posta Rt. Hírlapüzletági Igazgatóságánál (levélcím: 1846 Bp.), az ügyfélszolgálati irodákban, a Hírlapelőfizetési Irodában (Helir Bp. XIII., Lehel utca 10/A, levélcím: 1900 Bp.), vidéken a postahivatalokban közvetlenül és postautalványon, valamint átutalással a Postabank Rt. 11991102, Heliz 021 -02799 pénzforgalmi jelzőszámára. Külföldre előfizethető: a Kultúra Külkereskedelmi Rt.-nél (Bp. III., Kerék u. 80., levélcím: 1300 Bp., Postafiók 143., Hungarian Credit Bank 1133 Bp. 10200964-20210995), valamint a Hellznél. Előfizetési díj egy hónapra 659 Ft, negyedévre 1977 Ft, fél évre 3954 Ft, egy évre 7908 Ft. Szedés, tördelés, kiadó: VICO PRESS Rt. Nyomás: CICERO-Lapnyomda Rt. 1045 Budapest, Elem u. 5-7. Telefon: 169-1773 Felelős vezető: PERON ANTAL Index: 25005 ISSN 0133-1701 Bp. ISSN 0237-3785 Vidék 1 2 4 816 Hatástalanok az ÁSZ vizsgálatai? A rendőrség számos esetben megtagadta a nyomozást a feltárt jogsértő ügyekben Az Állami Számvevőszék vizsgálatai nyomán 1995-ben 32 személy ellen indítottak a hatóságok munka- és büntetőjo­gi eljárást. Sándor István, a testület alelnöke a fenti adatok­kal is cáfolja, hogy hatástalanok volnának ellenőrzéseik, s egyben visszautasítja azokat a politikai nyilatkozatokat, melyek szerint meggyengült a hónapok óta elnök nélkül működő testület. Szeptemberben a parlament elé kerülő, múlt évi tevékenységüket összegző jelentésükben azonban megjegyzik: a kormány nem minden esetben reagál javasla­taikra, gyakran azokra sem, melyek azonnali kormányzati szintű intézkedéseket követelnének. Mucsányi Marianna NÉPSZAVA Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) 1995-ben 57 jelentést készített. Kötelezettségeinek eleget téve töb­bek között vizsgálta az állami költ­ségvetést, az önkormányatok gaz­dálkodását, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjait, a privatizációt, a pártok gazdálkodását. A kor­mány és a parlamenti bizottságok felkérésére a Budapest Bank, az Agrobank pénzügyeit, saját hatás­körében pedig kiemelt ellenőrzést végzett az Országos Takarékpénz­tárnál, a Magyar Államvasutaknál és az Országos Mentőszolgálatnál. A vám- és pénzügyőrség vizsgá­lata után az ÁSZ javasolta: a testü­let 125 millió forintot fizessen be a központi költségvetésbe. Hasonló, költségvetési megtakarításokat eredményező ajánlása volt, hogy csökkentsék a Nyugdíjbiztosítási Alap főösszegét 307, az Egészség­­biztosítási Alap támogatását pedig 99 millió forinttal. Az ellenőrzések során az is kiderült, hogy 700 mil­lió forint értékben szabálytalanul bocsátottak ki kárpótlási mezőgaz­dasági támogatási utalványokat. A pártok gazdálkodásával kap­csolatban megállapították, az MSZP 0,4, az SZDSZ 1,5, az FKGP 0,1, a Fidesz-MPP 0,4 millió forinttal tartozik az államnak. (A fenti összegeket azóta befizették a pártok.) Az eljárásaik során feltárt jogsér­tések alapján 32 személy ellen indí­tottak a hatóságok munka- és bün­tetőjogi eljárást. Az ÁSZ fennállása, 1989 óta 13 esetben tett büntetőfeljelentést, melyek érdekessége, hogy alapos gyanú hiányában a rendőrség egy sor ügyben megtagadta a nyomo­zást. Többször csak az ügyészségek nyomására folytatta az eljárást, s ilyenkor rendre meg is találta a bűncselekmények elkövetésével ala­posan gyanúsítható személyeket. Ez történt például az Országos Mű­szaki Fejlesztési Bizottság ellen még 1993-ban indított eljárásban, vagy a Magyar Vállalkozásfejlesz­tési Alapítvány gazdálkodását ki­fogásoló, hűtlen kezelés miatt 1994- ben kezdeményezett ügyben. A Népszava kérdésére, hogy mit tehet a fenti esetekben az ÁSZ, a testület alelnöke, Sándor István el­mondta: a számvevőszék nem vé­gezhet hatósági ellenőrzéseket, az Országgyűlés mellé rendelt szerve­zet, amely főleg a törvény gyakor­lati megvalósulását ellenőrzi. Azt pedig, hogy a kormányzat nem fi­gyel kellő mértékben jelentéseikre, nem a testület tekintélyének csor­bulásával magyarázza, hanem az általános politikai kultúra helyze­tével. Bár vizsgálataiknak közvetlen politikai következménye nem volt, Sándor úgy véli, a feltárt visszaélé­seknek, jogtalanságoknak több esetben szerepe lehet egy-egy poli­tikus „felelősségre vonásában” is. Zsigmond Attila a rádió- és tévétörvényről MTI-információ A rádiózásról és a televízió­zásról szóló törvény kényes szerkezeti egyensúlyát „pa­tikamérlegen” mérték ki a média-albizottságban a tör­vény megalkotásában részt vevő politikusok és szak­értők. Ezen változtatni csak és kizárólag hétpárti kon­szenzussal lehet - mondotta Zsigmond Attila (MDNP), az Országgyűlés Kulturá­lis Bizottságának alelnöke szerdán. Hozzátette: el sem tudja képzelni, hogy egy kétharmados törvény mó­dosítását az 54 százalékos többségű kormányzó párt kezdeményezésére az el­lenzék megszavazza. Zsigmond Attila szerint a közszolgálati rádió és tele­vízió állammal szemben felhalmozott adóssága ki­­egyenlítésének nem az a módja, hogy az ÁPV Rt. az adósság fejében ingatlano­kat tartson meg magának. Megvannak a pályázók pályáztatói NÉPSZAVA-információ A médiatörvény értelmében a kereskedelmi adók mű­ködtetésére vonatkozó ál­talános pályázati feltételek véglegesítése előtt ma köz­meghallgatást tart az Or­szágos Rádió és Televízió Testület (ORTT). Ezután alakíthatja ki az országos és helyi frekvenciákra vo­natkozó egységes szabályo­zást a szervezet. Az ORTT szerdai ülésén döntött a rádiós és televí­ziós frekvenciák pályázta­tását koordináló tanácsadó cégek megbízatásáról. Az ügyvédi irodák vezette kon­zorciumok média-, pénzügyi és privatizációs tapasztala­tokkal rendelkező cégeket gyűjtöttek össze. Eszerint a Tv 2 és a Tv 3 néven mű­sorszolgáltatási jogot sze­rezni kívánókat a dr. Mar­­tonyi János ügyvédi iroda a Creditanstalt Értékpapír Rt.-vel és a Deloitte és Touche Internationallal együtt pályáztatja, bruttó 140 millió forintért. A Danubius Rádió és a másik kereskedelmi rádió működtetésére jelentke­zők a Nagy és trócsányi ügyvédi irodának, az ABN­­AMRO Bank (Magyaror­szág) Rt.-nek és az Arthur Andersen és,,Cp.,Könyv­­szakértő, Adó- és Vezetői Tanácsadó Kft.-nek kell hogy benyújtsák pályázatai­kat. Az konzorcium 90 mil­lió forintot kér a pályázta­tás lebonyolításáért. Az ügyvédi irodák szer­vezte konzorciumok kivá­lasztásánál közrejátszott, hogy milyen privatizációs, média-, pénzügyi és tanács­adási tapasztalatokkal ren­delkeznek - nyilatkozta Lovas György, az ORTT szóvivője a Népszavának­­, s nem utolsó sorban, hogy mennyiért vállalják a fel­adatot. Hozzátette: azok a csoportok, amelyek nem kaptak megbízatást, sze­repelhetnek a regionális és helyi műsorszolgálta­tók számára kiírt pályá­zatokon. Lapunk kérdésére vála­szolva Lovas a Határozatok Tárában megjelent kor­mánydöntést kommentálva elmondta: a kabinetnek fő­ként arra kellene erőt for­dítania, hogy megvalósítsa és ne akadályozza a média­­törvény végrehajtását. Demszky Gábor­ főpolgárm­estter szerdán átadta rendeltetésének a közelmúltban felújított II. kerületi „Szentkutat”, amely a századforduló táján népszerű búcsújáró-, pihenő- és kirándulóhely volt. A II. ke­rület, Zsíroshegyi út 114. szám előtti Szentkút felújítását tavaly kezdték meg Hajdú András felvétele Megszűnt a nyíregyházi lövészdandár MTI-információ­­ Befejeződött július 31-én a nyíregyházi Damjanich János gépesített lövész­­dandár felszámolása, me­lyet a haderőcsökkentés je­gyében rendelt el még már­cius elsején a honvédelmi miniszter. A jogutód nélkül meg­szüntetett katonai alakula­tot szerdán törölték a hon­védelmi egységek nyilván­tartásából, s csapatzászló­ját a budapesti Hadtörté­neti Intézet és Múzeumban helyezték el. A nyíregyházi laktanya hasznosításáról egyelőre még nem született végleges döntés. MTV: ma lejár a határidő NÉPSZAVA-információ Tegnap sem tudott elnökjelöltet állítani a Magyar Televízió élére az intézményt fel­ügyelő közalapítvány kuratóriumának el­nöksége. Az elnökválasztás határideje ma éjfélkor jár le, így a teljes kuratórium mai ülésén kellene az új vezetőt megválasztani. Az elnökségnek az ülés előtt van még le­hetősége megnevezni azt a személyt, akit nyolc tagja közül hat támogat. (Mint isme­retes, három pályázó van versenyben, Kol­­tay Gábor, Peták István és Kurucz Pál.) Ellenkező esetben új pályázat kiírását kell elhatározniuk, vagy ha erről sem sikerül kétharmados döntést hozni, a testület fel­oszlik, s az Országgyűlés az ősz elején újat választ helyette. A napokban sajtóberkekben közkézen forgott egy javaslattervezet, amelyet a fej­léc alapján az MSZP országos irodája dol­gozott ki a médiatörvény módosítására. Lapunk nem közölte a szöveget, ugyanis senki nem volt, aki azt a nyilvánosság előtt vállalta volna. A névtelen szerzőtől eredő javaslat arra irányul, hogy a kuratórium elnökségében szavazategyenlőség esetén az elnök szava döntsön. Úgy módosítaná a törvény szövegét, hogy az elnöki pályázat második fordulójának eredménytelensége esetén a kuratóriumi elnökség megbíza­tása szűnjön meg. Indítványozza, hogy a Magyar Rádió és a Magyar Televízió va­gyonából vonják le a tartozásokat, és csak a fennmaradó részt adják át a közalapít­ványoknak. Megjegyzésként hozzáteszi, hogy a jelenlegi kuratóriumok elnökségi tagjainak megbízatását a módosításra hi­vatkozva fel kellene függeszteni, és a siker­telen működésre hivatkozással új, meg­erősített elnökségeket kellene választani. Kósa Ferenc, az MSZP médiaügyekben illetékes elnökségi tagja mendemondának titulálta a dokumentumot, és cáfolta, hogy azt a párt elnöksége, annak parlamenti frakciója vagy a témával foglalkozó mun­kacsoportja megtárgyalta volna. Értesü­léseink szerint a július 2-ai keltezésű anya­got ötletként vetették fel, belső haszná­latra. Egyik eleme - a részleges vagyonáta­dás - azonban megegyezik a kormány múlt heti határozatával. Továbbra sem találják az etikai tervezetet NÉPSZAVA-információ „A végső változat emléke­zetem szerint nem nyújtana segítséget a kormányfő ál­tal szorgalmazott megol­dáshoz” - mondotta la­punknak Hegyi Gyula szo­cialista párti képviselő, aki tavaly szeptemberben ve­zetője volt a koalíciós bel­­viszályok megoldását segí­teni hivatott tervezetet ké­szítő MSZP-delegációnak. Emlékezetes, hogy július elején feszültség keletkezett az MSZP és az SZDSZ kö­zött az alkotmánykoncep­ció és az országgyűlési házszabály módosításának parlamenti szavazása miatt. Ezután Horn Gyula mi­niszterelnök etikai szabá­lyok lefektetését indítvá­nyozta. Két hete Kósáné Kovács Magda, az MSZP ügyvezető alelnöke kijelen­tette: ennek alapja a tavalyi MSZP-tervezet lehet. Ezután - mint azt meg­írtuk - kiderült, hogy a pár oldalas írásműnek nincs nyoma sem a szocialista delegáció tagjainál, sem az SZDSZ-ben. Hegyi Gyula érdeklődésünkre elmondta: nála sincsen a végső vál­tozatból. Kevés a remény az adósságok behajtására (Folytatás az 1. oldalról) A gazdasági társaságokról szóló törvény (GT) ugyan­is lehetővé teszi, hogy az adósok kibújjanak a vég­rehajtás alól, s más gaz­dasági társaságokba ment­sék át vagyonukat. Krej­­niker szerint ilyen körül­mények között nem lehet számon kérni a végrehajtók­tól az eredménytelenséget. A törvényhozónak már ré­gen be kellett volna zárnia ezt a kiskaput. Egyes szak­értők a parlament késle­kedését egyenesen azzal magyarázzák, hogy a hon­atyák egy részének nem fű­ződik érdeke a módosítás­hoz, azaz a vagyonátmentés lehetőségének megakadá­lyozásához. Az előzőekben vázolt ne­hézségek miatt többen a végrehajtás más, „alterna­tív” módszereihez fordul­nak. Az adósságbehajtó cé­gek az esetek egy részében törvénysértő módon pszi­chikai vagy fizikai erőszak­kal szedik be a követelé­seket. Krejniker szerint azon­ban akadnak olyan vállal­kozások is, amelyek a jog keretein belül maradnak, tevékenységük azonban gyakran nem több, mint közvetítés az adós és a hi­telező között. Ez pedig nem tekinthető adósságbehaj­tásnak. A végrehajtói ka­mara elnöke hozzátette: az alternatív pénzbehajtási módszerek „népszerűségé­nek” az is oka, hogy az álta­luk kezelt követelések jó részét rendes bírósági el­járásban meg sem ítélt­ék a hitelező javára. Ezek a követelések gyakran uzso­rás szerződésből vagy más törvénysértő ügyletből szár­maznak.

Next