Népszava, 1996. augusztus (124. évfolyam, 179–203. sz.)
1996-08-01 / 179. szám
2 1996. AUGUSZTUS 1., CSÜTÖRTÖK BELFÖLD RÖVIDEN Visszaveszik a hibás diplomákat A Salgótarjáni Pénzügyi és Számviteli Főiskolán az intézmény 172 tavaly és idén végzett diákjától kérik vissza a diplomát. Az intézkedés oka, hogy az összes tavaly és idén végzett hallgató tévedésből egyetemi diplomát kapott kézhez, holott főiskolán végzett. Rozgonyi József igazgató elmondta: a tévedés a Pátria Nyomdában történt, ahol a diplomák nyomtatását megrendelték. Követelik a parlamenti tévéközvetítéseket Torgyán József országgyűlési határozati javaslatot terjesztett be, amelynek célja, hogy a tv kettes csatornájának privatizálását követően is legyen közvetítés a parlament munkájáról. Az elképzelés szerint a televíziós csatorna új tulajdonosának vállalnia kellene, hogy továbbra is közvetíti a törvényhozás üléseit. Ebben az ügyben a kisgazdák a többi ellenzéki pártot is megkeresik - jelentette be a kisgazda pártelnök. Kevés az iskolai pszichológus Az elmúlt évtizedben szerzett tapasztalatok ugyan bebizonyították, hogy az iskolapszichológusok hatékonyan tudják segíteni az oktatási intézményekben folyó pedagógiai munkát, ennek ellenére mind a mai napig csupán mintegy 100 ilyen szakember tevékenykedik országszerte - mondta Katona Nóra, a Magyar Iskolapszichológiai Egyesület elnöke abból az alkalomból, hogy Egerben kezdetét vette a Nemzetközi Iskolapszichológiai Társaság XIX. kollokviuma. Válságstáb a pécsi virágpor ellen A virágporra érzékenyeket a legnagyobb veszély Pécsett fenyegeti a magyar városok közül. A tisztiorvosi szolgálat szerint a pollenekre visszavezethető megbetegedések kezelése évente 37 millió forintba kerül a városban. Az osztrák fővárosban egy év alatt kerül annyi virágpor a levegőbe, mint a Mecsek- alján egyetlen nap alatt. A Pécsett megalakult a Pollen Munkacsoport, mely kampányt kíván indítani a lakosság megfelelő tájékoztatásáért s főként a parlagfű irtásáért. Késsel fenyegetőzött a repülőtéren A Ferihegyi repülőtéren szerdán kilépésre jelentkezett egy nigériai állampolgár. A vámvizsgálatkor nem válaszolt a kérdésre, mennyi és milyen fizetőeszköz van nála, ám zsebéből előkerült 12 600 amerikai dollár. Eredetét nem tudta igazolni, kiviteléhez engedélye nem volt. Amikor a vámhatóság közölte vele: devizajogot sértett, a torkához emelt egy kést, s fenyegetőzött, hogy kárt tesz magában. A férfi a nigériai nagykövetség képviselőjével folytatott beszélgetés után elállt öngyilkossági szándékától. A vámhatóság a pénzt lefoglalta, és a devizagazdálkodás megsértése elkövetésének alapos gyanúja miatt feljelentést tett. Iíj mentőállomás Rákoskeresztúron Új mentőállomást adtak át a XVII. kerületben, az Egészségház utcában. A volt munkásőrobjektum átalakítása és berendezése 42 millió forintba került, amelyből 30 milliót a helyi önkormányzat, 12 milliót pedig az Országos Mentőszolgálat állt. A tervek szerint a volt munkásőrlaktanya háziorvosi rendelőként és orvosi ügyeletként is működik majd. Vas: többségben a külföldi tőke A Vas megyei cégekben felére csökkent tavaly óta az állam jelenléte, a társasági adóbevallások adatai szerint már csak ötszázaléknyi az állami tulajdon. Egy év alatt 41 százalékról 53 százalékra nőtt a külföldiek részesedése, ezzel a külhoni tőke vezető szerepet vett át a helyi cégekben - mindezt Őri Jenőné, az APEH Vas Megyei Igazgatóságának vezetője mondta el szerdán. ALAPÍTVA 1873-BAN Főszerkesztő: KERESZTY ANDRÁS Főmunkatárs-vezető szerkesztő: UNGVÁRI TAMÁS Főszerkesztő-helyettes: H. BÍRÓ LÁSZLÓ, LAKATOS MÁRIA, PUSKÁS CSABA Lapszerkesztő: HAHN PÉTER, TÓTH JENŐ Rovatvezető: BARABÁS PÉTER (külföld), BUZGÓ JÓZSEF (sport), DÉNES D. ISTVÁN (belföld), KERTÉSZ GYÖRGY (gazdaság), SZÉKELY ANNA (kultúra), SZIGETI PIROSKA (levelezés, magazin, szolgáltatás), TAPOLCSÁNYI ÉVA (fotó) Vezető tervezőszerkesztő: NYILASI GABRIELLA, KISS ILONA Népszava Rt. FENYŐ JÁNOS vezérigazgató Lapigazgató: FARKAS ÁGNES Művészeti igazgató: CSÉVE GÁBOR Kiadó: EKH Kft. Levelezési cím: 1022 Budapest, Törökvész u. 30/A. Szerkesztőség: 1022 Budapest, Törökvész u. 30/A. Postacím: 1535 Budapest, Pf. 785 Telefon: 326-8272, 326-8252, telefax: 326-8267 Rovattelefonok: belföld 326-8271, külföld: 326-6564, gazdaság 326-8261, publicisztika 326-8273 Hirdetés: telefon: 326-8260, 326-8272, 326-8252 telefax: 326-8252/71,212-4023 Internat URL-cím: http://www.fomax.hu/nepszava Elektronikus levélcím (e-mail cím): nepszava@fomax.hu Terjeszti a Magyar Posta Rt., a HÍRKER Rt., az NH Rt. és alternatív terjesztők Előfizethető Budapesten a Magyar Posta Rt. Hírlapüzletági Igazgatóságánál (levélcím: 1846 Bp.), az ügyfélszolgálati irodákban, a Hírlapelőfizetési Irodában (Helir Bp. XIII., Lehel utca 10/A, levélcím: 1900 Bp.), vidéken a postahivatalokban közvetlenül és postautalványon, valamint átutalással a Postabank Rt. 11991102, Heliz 021 -02799 pénzforgalmi jelzőszámára. Külföldre előfizethető: a Kultúra Külkereskedelmi Rt.-nél (Bp. III., Kerék u. 80., levélcím: 1300 Bp., Postafiók 143., Hungarian Credit Bank 1133 Bp. 10200964-20210995), valamint a Hellznél. Előfizetési díj egy hónapra 659 Ft, negyedévre 1977 Ft, fél évre 3954 Ft, egy évre 7908 Ft. Szedés, tördelés, kiadó: VICO PRESS Rt. Nyomás: CICERO-Lapnyomda Rt. 1045 Budapest, Elem u. 5-7. Telefon: 169-1773 Felelős vezető: PERON ANTAL Index: 25005 ISSN 0133-1701 Bp. ISSN 0237-3785 Vidék 1 2 4 816 Hatástalanok az ÁSZ vizsgálatai? A rendőrség számos esetben megtagadta a nyomozást a feltárt jogsértő ügyekben Az Állami Számvevőszék vizsgálatai nyomán 1995-ben 32 személy ellen indítottak a hatóságok munka- és büntetőjogi eljárást. Sándor István, a testület alelnöke a fenti adatokkal is cáfolja, hogy hatástalanok volnának ellenőrzéseik, s egyben visszautasítja azokat a politikai nyilatkozatokat, melyek szerint meggyengült a hónapok óta elnök nélkül működő testület. Szeptemberben a parlament elé kerülő, múlt évi tevékenységüket összegző jelentésükben azonban megjegyzik: a kormány nem minden esetben reagál javaslataikra, gyakran azokra sem, melyek azonnali kormányzati szintű intézkedéseket követelnének. Mucsányi Marianna NÉPSZAVA Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) 1995-ben 57 jelentést készített. Kötelezettségeinek eleget téve többek között vizsgálta az állami költségvetést, az önkormányatok gazdálkodását, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjait, a privatizációt, a pártok gazdálkodását. A kormány és a parlamenti bizottságok felkérésére a Budapest Bank, az Agrobank pénzügyeit, saját hatáskörében pedig kiemelt ellenőrzést végzett az Országos Takarékpénztárnál, a Magyar Államvasutaknál és az Országos Mentőszolgálatnál. A vám- és pénzügyőrség vizsgálata után az ÁSZ javasolta: a testület 125 millió forintot fizessen be a központi költségvetésbe. Hasonló, költségvetési megtakarításokat eredményező ajánlása volt, hogy csökkentsék a Nyugdíjbiztosítási Alap főösszegét 307, az Egészségbiztosítási Alap támogatását pedig 99 millió forinttal. Az ellenőrzések során az is kiderült, hogy 700 millió forint értékben szabálytalanul bocsátottak ki kárpótlási mezőgazdasági támogatási utalványokat. A pártok gazdálkodásával kapcsolatban megállapították, az MSZP 0,4, az SZDSZ 1,5, az FKGP 0,1, a Fidesz-MPP 0,4 millió forinttal tartozik az államnak. (A fenti összegeket azóta befizették a pártok.) Az eljárásaik során feltárt jogsértések alapján 32 személy ellen indítottak a hatóságok munka- és büntetőjogi eljárást. Az ÁSZ fennállása, 1989 óta 13 esetben tett büntetőfeljelentést, melyek érdekessége, hogy alapos gyanú hiányában a rendőrség egy sor ügyben megtagadta a nyomozást. Többször csak az ügyészségek nyomására folytatta az eljárást, s ilyenkor rendre meg is találta a bűncselekmények elkövetésével alaposan gyanúsítható személyeket. Ez történt például az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság ellen még 1993-ban indított eljárásban, vagy a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány gazdálkodását kifogásoló, hűtlen kezelés miatt 1994- ben kezdeményezett ügyben. A Népszava kérdésére, hogy mit tehet a fenti esetekben az ÁSZ, a testület alelnöke, Sándor István elmondta: a számvevőszék nem végezhet hatósági ellenőrzéseket, az Országgyűlés mellé rendelt szervezet, amely főleg a törvény gyakorlati megvalósulását ellenőrzi. Azt pedig, hogy a kormányzat nem figyel kellő mértékben jelentéseikre, nem a testület tekintélyének csorbulásával magyarázza, hanem az általános politikai kultúra helyzetével. Bár vizsgálataiknak közvetlen politikai következménye nem volt, Sándor úgy véli, a feltárt visszaéléseknek, jogtalanságoknak több esetben szerepe lehet egy-egy politikus „felelősségre vonásában” is. Zsigmond Attila a rádió- és tévétörvényről MTI-információ A rádiózásról és a televíziózásról szóló törvény kényes szerkezeti egyensúlyát „patikamérlegen” mérték ki a média-albizottságban a törvény megalkotásában részt vevő politikusok és szakértők. Ezen változtatni csak és kizárólag hétpárti konszenzussal lehet - mondotta Zsigmond Attila (MDNP), az Országgyűlés Kulturális Bizottságának alelnöke szerdán. Hozzátette: el sem tudja képzelni, hogy egy kétharmados törvény módosítását az 54 százalékos többségű kormányzó párt kezdeményezésére az ellenzék megszavazza. Zsigmond Attila szerint a közszolgálati rádió és televízió állammal szemben felhalmozott adóssága kiegyenlítésének nem az a módja, hogy az ÁPV Rt. az adósság fejében ingatlanokat tartson meg magának. Megvannak a pályázók pályáztatói NÉPSZAVA-információ A médiatörvény értelmében a kereskedelmi adók működtetésére vonatkozó általános pályázati feltételek véglegesítése előtt ma közmeghallgatást tart az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT). Ezután alakíthatja ki az országos és helyi frekvenciákra vonatkozó egységes szabályozást a szervezet. Az ORTT szerdai ülésén döntött a rádiós és televíziós frekvenciák pályáztatását koordináló tanácsadó cégek megbízatásáról. Az ügyvédi irodák vezette konzorciumok média-, pénzügyi és privatizációs tapasztalatokkal rendelkező cégeket gyűjtöttek össze. Eszerint a Tv 2 és a Tv 3 néven műsorszolgáltatási jogot szerezni kívánókat a dr. Martonyi János ügyvédi iroda a Creditanstalt Értékpapír Rt.-vel és a Deloitte és Touche Internationallal együtt pályáztatja, bruttó 140 millió forintért. A Danubius Rádió és a másik kereskedelmi rádió működtetésére jelentkezők a Nagy és trócsányi ügyvédi irodának, az ABNAMRO Bank (Magyarország) Rt.-nek és az Arthur Andersen és,,Cp.,Könyvszakértő, Adó- és Vezetői Tanácsadó Kft.-nek kell hogy benyújtsák pályázataikat. Az konzorcium 90 millió forintot kér a pályáztatás lebonyolításáért. Az ügyvédi irodák szervezte konzorciumok kiválasztásánál közrejátszott, hogy milyen privatizációs, média-, pénzügyi és tanácsadási tapasztalatokkal rendelkeznek - nyilatkozta Lovas György, az ORTT szóvivője a Népszavának, s nem utolsó sorban, hogy mennyiért vállalják a feladatot. Hozzátette: azok a csoportok, amelyek nem kaptak megbízatást, szerepelhetnek a regionális és helyi műsorszolgáltatók számára kiírt pályázatokon. Lapunk kérdésére válaszolva Lovas a Határozatok Tárában megjelent kormánydöntést kommentálva elmondta: a kabinetnek főként arra kellene erőt fordítania, hogy megvalósítsa és ne akadályozza a médiatörvény végrehajtását. Demszky Gábor főpolgármestter szerdán átadta rendeltetésének a közelmúltban felújított II. kerületi „Szentkutat”, amely a századforduló táján népszerű búcsújáró-, pihenő- és kirándulóhely volt. A II. kerület, Zsíroshegyi út 114. szám előtti Szentkút felújítását tavaly kezdték meg Hajdú András felvétele Megszűnt a nyíregyházi lövészdandár MTI-információ Befejeződött július 31-én a nyíregyházi Damjanich János gépesített lövészdandár felszámolása, melyet a haderőcsökkentés jegyében rendelt el még március elsején a honvédelmi miniszter. A jogutód nélkül megszüntetett katonai alakulatot szerdán törölték a honvédelmi egységek nyilvántartásából, s csapatzászlóját a budapesti Hadtörténeti Intézet és Múzeumban helyezték el. A nyíregyházi laktanya hasznosításáról egyelőre még nem született végleges döntés. MTV: ma lejár a határidő NÉPSZAVA-információ Tegnap sem tudott elnökjelöltet állítani a Magyar Televízió élére az intézményt felügyelő közalapítvány kuratóriumának elnöksége. Az elnökválasztás határideje ma éjfélkor jár le, így a teljes kuratórium mai ülésén kellene az új vezetőt megválasztani. Az elnökségnek az ülés előtt van még lehetősége megnevezni azt a személyt, akit nyolc tagja közül hat támogat. (Mint ismeretes, három pályázó van versenyben, Koltay Gábor, Peták István és Kurucz Pál.) Ellenkező esetben új pályázat kiírását kell elhatározniuk, vagy ha erről sem sikerül kétharmados döntést hozni, a testület feloszlik, s az Országgyűlés az ősz elején újat választ helyette. A napokban sajtóberkekben közkézen forgott egy javaslattervezet, amelyet a fejléc alapján az MSZP országos irodája dolgozott ki a médiatörvény módosítására. Lapunk nem közölte a szöveget, ugyanis senki nem volt, aki azt a nyilvánosság előtt vállalta volna. A névtelen szerzőtől eredő javaslat arra irányul, hogy a kuratórium elnökségében szavazategyenlőség esetén az elnök szava döntsön. Úgy módosítaná a törvény szövegét, hogy az elnöki pályázat második fordulójának eredménytelensége esetén a kuratóriumi elnökség megbízatása szűnjön meg. Indítványozza, hogy a Magyar Rádió és a Magyar Televízió vagyonából vonják le a tartozásokat, és csak a fennmaradó részt adják át a közalapítványoknak. Megjegyzésként hozzáteszi, hogy a jelenlegi kuratóriumok elnökségi tagjainak megbízatását a módosításra hivatkozva fel kellene függeszteni, és a sikertelen működésre hivatkozással új, megerősített elnökségeket kellene választani. Kósa Ferenc, az MSZP médiaügyekben illetékes elnökségi tagja mendemondának titulálta a dokumentumot, és cáfolta, hogy azt a párt elnöksége, annak parlamenti frakciója vagy a témával foglalkozó munkacsoportja megtárgyalta volna. Értesüléseink szerint a július 2-ai keltezésű anyagot ötletként vetették fel, belső használatra. Egyik eleme - a részleges vagyonátadás - azonban megegyezik a kormány múlt heti határozatával. Továbbra sem találják az etikai tervezetet NÉPSZAVA-információ „A végső változat emlékezetem szerint nem nyújtana segítséget a kormányfő által szorgalmazott megoldáshoz” - mondotta lapunknak Hegyi Gyula szocialista párti képviselő, aki tavaly szeptemberben vezetője volt a koalíciós belviszályok megoldását segíteni hivatott tervezetet készítő MSZP-delegációnak. Emlékezetes, hogy július elején feszültség keletkezett az MSZP és az SZDSZ között az alkotmánykoncepció és az országgyűlési házszabály módosításának parlamenti szavazása miatt. Ezután Horn Gyula miniszterelnök etikai szabályok lefektetését indítványozta. Két hete Kósáné Kovács Magda, az MSZP ügyvezető alelnöke kijelentette: ennek alapja a tavalyi MSZP-tervezet lehet. Ezután - mint azt megírtuk - kiderült, hogy a pár oldalas írásműnek nincs nyoma sem a szocialista delegáció tagjainál, sem az SZDSZ-ben. Hegyi Gyula érdeklődésünkre elmondta: nála sincsen a végső változatból. Kevés a remény az adósságok behajtására (Folytatás az 1. oldalról) A gazdasági társaságokról szóló törvény (GT) ugyanis lehetővé teszi, hogy az adósok kibújjanak a végrehajtás alól, s más gazdasági társaságokba mentsék át vagyonukat. Krejniker szerint ilyen körülmények között nem lehet számon kérni a végrehajtóktól az eredménytelenséget. A törvényhozónak már régen be kellett volna zárnia ezt a kiskaput. Egyes szakértők a parlament késlekedését egyenesen azzal magyarázzák, hogy a honatyák egy részének nem fűződik érdeke a módosításhoz, azaz a vagyonátmentés lehetőségének megakadályozásához. Az előzőekben vázolt nehézségek miatt többen a végrehajtás más, „alternatív” módszereihez fordulnak. Az adósságbehajtó cégek az esetek egy részében törvénysértő módon pszichikai vagy fizikai erőszakkal szedik be a követeléseket. Krejniker szerint azonban akadnak olyan vállalkozások is, amelyek a jog keretein belül maradnak, tevékenységük azonban gyakran nem több, mint közvetítés az adós és a hitelező között. Ez pedig nem tekinthető adósságbehajtásnak. A végrehajtói kamara elnöke hozzátette: az alternatív pénzbehajtási módszerek „népszerűségének” az is oka, hogy az általuk kezelt követelések jó részét rendes bírósági eljárásban meg sem ítélték a hitelező javára. Ezek a követelések gyakran uzsorás szerződésből vagy más törvénysértő ügyletből származnak.