Népszava, 1996. szeptember (124. évfolyam, 204–228. sz.)

1996-09-02 / 204. szám

A NÉPSZAVA KÉRDÉSE Miben mások a női építészek? Válaszol: Szili Katalin Ma nyitja meg Szili Katalin, a környezetvé­delmi és területfejlesztési tárca politikai államtitkára az Építésznők Szövetségének XI. Kongresszusát a MTESZ Technika Há­zában. Szili Katalintól azt kéreztük: sze­rinte vajon miben mások a női építészek, mint férfi kollégáik, és miért tömörülnek külön szervezetbe? - Egészen pontos választ arra, hogy miben mások a női építészek, nem tu­dok adni, mivel nem va­gyok építész, csupán az illetékes tárca vezetősé­gének egyetlen női tagja. Mindenesetre azt gondo­lom, hogy a nők több ér­zelmet vihetnek alkotá­saikba, hiszen ha úgy vesszük, az építész egy­részt mérnök, másrészt művész. A nők talán ér­zelmileg másként állnak hozzá egy épület meg­tervezéséhez. - Miért van külön szer­vezetük, talán kiközösí­tik őket férfi kollégáik? - Biztosan nem közö­sítik ki őket. Ez a szerve­zet 1963 óta létezik, és vi­lágszerte több mint ezer tagot számlál. A mostani, nemzeti építészeti érté­kekről szóló konferen­ciára is 200 résztvevő ér­kezik. Ugyanakkor ez a szervezet nemcsak az építészeket, hanem azo­kat a hölgyeket is tömö­ríti, akik más vonatko­zásban - például igazga­tási vonalon - fogalkoz­nak építészettel. Elgon­dolkodtató az is, hogy a szakma igazán nagy egyéniségei között, ha úgy tetszik, az igazán is­mert nevek között nin­csenek nők. Nemrégiben voltam az építész és mér­nök érdekképviselői szer­vek egyik együttes ülé­sén. Ezen én voltam az egyetlen nő. Pedig úgy tudom, hogy a műszaki főiskolákon egyre több hölgy tanul manapság építésznek - bár a köztu­dat még mindig főleg fér­fifoglalkozásként jegyzi az építészmérnöki pá­lyát. Ez talán megma­gyarázza, hogy miért van a női építészeknek saját szervezetük. - Ha ez így van, miért éppen Budapesten tartja ülését a szövetség? - Úgy tudom, azért ép­pen itt, mert szeretnék felhívni Kelet-Közép- Európa figyelmét a té­mára, azaz az értékek megóvására, másrészt pedig magukra is ter­mészetesen. Lénárt Attila Vasárnaptól nem jár tovább Németh Zoltán írása a NÉPSZAVÁNAK A Budapesti Közlekedési Rt. vasárnaptól megszün­tette a 38-as buszjáratot, így szeptember elsejétől a szigethalmi, halásztelki és szigetszentmiklós-lakihe­­gyi lakosoknak a Volán já­rataira kell szállniuk, ha Budapest-Csepelre kíván­nak utazni. A Csepel-szige­tieknek holnaptól mélyen kell a zsebükbe nyúlniuk, hiszen a sárga járat a BKV- nál többszörös tarifával fu­varoz. A 38-as autóbusz meg­szüntetésének gondolata tavaly ősszel vetődött fel. Ekkor tárgyaltak a közle­kedési társaság vezetői a szigetszentmiklósi, halász­telki és szigethalmi polgár­­mesterekkel, hogy mivel többségében ezen három település polgárai veszik igénybe a buszt (és a fővá­rosból a Csepel-szigeti gyá­rakba ingázók - szerk. meg­jegyzése), az érdekelt ön­kormányzatok járuljanak hozzá a működtetési költ­ségekhez - közölte érdeklő­désünkre Bősze Sándor,­ a BKV Rt. közlekedési főosz­tályvezetője. Legalább évi 20 millió forintot kellett volna a BKV kasszájába be­fizetni, hogy tovább köz­lekedjen a járat. Az önkor­mányzatok azonban úgy határoztak, hogy nem fize­tik ki a rájuk eső, a költség­­vetésükhöz képest nagy összeget. A halásztelki polgármes­ter zsarolásnak minősítette a fővárosi közlekedési tár­saság indítványát. Stoffán Antal elmondta: községük­ben csaknem kétezer nyug­díjas és mozgássérült lakik. Mivel a közszolgáltatási in­tézmények - többek közt a kórházak is - a fővárosban vannak, s az itt lakók oda is tartoznak, a polgároknak Budapestre kell bejárniuk a szükséges vizsgálatokra. Roppant nehézség, hogy 3370 forintba kerül majd a Volán-bérlet. BELFÖLD 1996. SZEPTEMBER 2., HÉTFŐ 3 Sümeg sérelmezi a törvényt A kistérségiek szerint életük a Dunántúlon „nyírségi szinten”alakul tovább Andrássy Antal NÉPSZAVA Rájár a „rúd” a nemrégiben elfoga­dott területfejlesztési törvényre. Kü­lönösen az úgynevezett területki­egyenlítési és területfejlesztési alapo­kat éri sok bírálat. Először a nyugat­dunántúli megyék tették szóvá, hogy hozzájuk képest indokolatlanul töb­bet kaptak a kelet-magyarországiak. Később a frissen megalakult Somogy Megyei Területfejlesztési Tanács egyik döntése háborította fel Siófok polgármesterét, merthogy a testület véleménye szerint törvénytelenül vagy legalábbis etikátlanul ítélt meg je­lentős támogatást a Barcs és vidéke kistérségi társulásnak. Most meg a Sümeg és vonzáskör­zetének 21 települését tömörítő kis­térségi társulás berzenkedik. Nem a megyei területfejlesztési tanács, ha­nem a törvény ellen. Merthogy az számunkra jelenleg egyelőre nem egyéb „mézesmadzagnál”. A kistérségi társaság elnökségének tagja, Bella István ukki polgármester elmondta lapunknak, hogy a régió egyetlen elmaradott térségeként leg­inkább ők részesedhetnének az idén rendelkezésre álló, 139 millió forintos területkiegyenlítési alapból. Csak­hogy a törvény szerint erre pályáz­niuk kell, méghozzá elképesztően rövid időn belül. Egy hónap alatt fizikai lehetetlen­ség számukra olyan infrastrukturális vagy munkahelyteremtő tanulmányo­kat „asztalra” tenni, amellyel jogosan pályázhatnának. Annál is inkább, mi­vel a törvény szerint az elképzelt be­ruházásokhoz 20-30 százalékos saját erőt be kell mutatni. A 21 község több­sége olyan szegény, hogy még tanul­mánytervek elkészítéséhez sincs pén­­­­zük. A náluknál nagyobb települések, városok viszont - véli Ukk polgármes­tere - bármikor képesek előkapni fiókjukból eddig megvalósítatlan el­képzelések már elkészített tanul­mányterveit, így bár elvileg pályáz­hatnak, de gyakorlatilag semmi esé­lyük a náluk felkészültebb s főként „módosabb” nagyvárosok mellett. Mindez azzal jár, hogy Sümeg és térségének lemaradása tovább foko­zódik. Holott már most is, állítja Bella István, a Dunántúl közepén „nyírségi” állapotok között él a lakosság, küsz­ködnek az önkormányzatok. Úgy véli, a törvény alkotóinak mielőbb újra kell gondolniuk, hogy a hozzájuk hasonló kis falvak esetében a kötelező saját forrás biztosításától mindenképpen helyesebb volna eltekinteni. Tőlük ugyanis már az is elismerendő, ha filléreikből közös tanulmánytervet ké­szítettnek a minimális felzárkózás lehetőségének megragadásához. Biológia a Csodák Palotájában Még szeptember 8-áig látogathatók a Naturexpo kiállításai Augusztus 15-e óta már legalább 150 ezren látogattak ki a Budapesti Vásárközpont területén megrendezett Naturexpo ’96 ki­állításra. Akik fontosnak érzik a környe­zet- és a természetvédelemet, és szívesen hódolnak az egészséges életmódnak, azok húsz ország 220 kiállítóját kereshetik fel a 35 ezer négyzetméteren még szeptember 8-áig. A pavilonok labirintusában órákig el­időzhet a látogató, de még mindig talál va­lami új, addig nem látott érdekességet. Például a vadgazdálkodást és annak tör­ténetét, valamint az ország vadtrófeáit. De a kiállításon megismerhetjük a parafa hasznosságát, kitűnő hő- és hangszigetelő tulajdonságát is, valamint láthatunk nap­­kollektorokat. Néhány ezer forintért masz­­szírozókészülékekkel szerelhetjük fel a háztartást, természetgyógyászhoz fordul­hatunk, sőt természetes alapanyagokból készült kapszulákkal, gyógyteákkal gaz­dagíthatjuk a házipatikát. A természet hangulatát varázsolhatja a nappalinkba egy-egy tuskóból kivájt fotel vagy kanapé is, amiből több standon láthatunk ízelítőt - áruk azonban egyenlő az aranyéval. A Naturexpo azonban változatos progra­mokat, más különleges látnivalókat kínál: az egyik standon a totemoszlop-faragók tudását csodálhatjuk, a másikon fotómű­vész természetképeit nézhetjük végig. A gyerekek sem unatkoznak, két népszerű kiállítás kicsinyített változata szórakoz­tathatja őket. Megnézhetik a mozgó, élő legókat, és játszva ismerkedhetnek meg a technika, a biológia rejtelmeivel a Cso­dák Palotájában. A felállított többméteres gumiállatok már önmagukban is párat­lan látványt ígérnek.­ ­ A budapesti Naturexpón a hét végén véradást is szerveztek Hajdú András felvétele NÉPSZAVA-információ Kevesebb diák kezdi az idei tanévet (Folytatás az 1. oldalról) Négy évvel ezelőtt még több mint egymillió 44 ezren jártak általános iskolába. Most a tavalyinál ötezer­rel kevesebben, 394 ezren vannak az óvodások. Az érettségit adó oktatási intéz­mények tanulólétszáma kismér­tékben tovább nő. Mintegy 141 ez­ren mennek gimnáziumba, 217 ez­ren szakközépiskolába. Tavaly 140 ezer volt a gimnáziumi helyek, 208 ezer a szakmát és érettségit is adó oktatási intézményekben a helyek száma. A középiskolai helyek szá­mának növekedésével párhuzamo­san csökken a szakmunkásképző és szakiskolai helyek száma. Az általános gyermeklétszám­csökkenéssel ellentétben növekszik a gyógypedagógiai intézmények­ben tanulók létszáma. Négy évvel ezelőtt 39 ezer 873-an tanultak fo­gyatékosok számára szervezett óvodai, általános iskolai és speciá­lis szakiskolai osztályban. Az idén ez a szám 42 ezer 600. Folyamatosan növekszik a nem állami, az egyházi, alapítványi és magániskolákban tanulók száma is a statisztikák szerint. Egyházi általános iskolába tavaly közel 29 ezer diák járt. A gimnáziumi helyek közül 13 ezer 892-t tartottak fenn tavaly az egyházak. Az alapítványi és magániskolákban 4126 általános iskolás, 2192 gimnazista és 8383 szakközépiskolás diák tanult. Nem válik be az a jóslat, amely szerint a tanév elején 25 ezer peda­gógus-álláshely szűnik meg az or­szágban. A Művelődési és Közok­tatási Minisztériumhoz beérkezett első adatok szerint mindössze 2100 munkahely szűnik meg a közok­tatásban, óvodáktól a középisko­lákig. A megszűnő munkahelyek­nek csupán 60 százaléka pedagó­gusállás. A leépítések túlnyomó részét nyugdíjazással oldották meg - jelentette ki Honti Mária, a tárca közigazgatási államtitkára Szom­bathelyen, az MTI munkatársának kérdésére válaszolva. A pedagógu­sok terhelése az óraszámemeléssel - mint mondotta - nem vált elvisel­hetetlenné, hiszen korábban éppen a fizetésemelésük elmaradásának egyfajta ellentételezéseként mes­terségesen csökkentették le az óra­számokat. A mostani emelésből eredő bérterhekhez támogatást kér­hetnek azok az önkormányzatok, amelyek már az idén kötelezővé tették a magasabb óraszámokat. A közoktatási törvény módosítása nyomán e tanévtől a korábbinál na­gyobb finanszírozási biztonságra számíthatnak az iskolák. Ugyan­akkor azok fenntartói és vezetői to­vábbra is érdekeltek az ésszerű ta­karékosságban, költséggazdálko­dásban - hangsúlyozta szombaton a letenyei körzeti tanévnyitók fóru­mán Szabó Zoltán, a Művelődési és Közoktatási Minisztérium po­litikai államtitkára. Mint mondta: ez évtől a tényleges oktatási ki­adásoknak már 63-64 százalékát a központi költségvetés fedezi, sze­lektálva az állam által támogatott feladatok között. Az országos tanévnyitó ünnep­séget a pannonhalmi bencés fő­apátságban tartották vasárnap. Az egybegyűlteket Várszegi Asztrik főapát köszöntötte. Az új tanévet Magyar Bálint nyitotta meg. A mű­velődési miniszter rámutatott: Pan­nonhalma azt bizonyítja, hogy a magyar művelődést elszakíthatat­lan szálak fűzik Európához, a nyu­gati kultúrához, amelynek értékei között ott találjuk a magyar alko­tókat, műveiket, gondolataikat. A diákoknak a feltételek romlása miatt szomorkás az évkezdés, a szülők minden eddiginél mélyebb­re nyúlhatnak a zsebükbe, hogy megvehessék gyermekeiknek a ta­valyinál 30 százalékkal drágább tankönyveket. A nevelőknek éppoly nehéz lesz az új tanév, mint az ed­digiek, de aki megteheti, idejében pályát módosít. Az oktatásügy nem nyomorítható tovább - mondta Szarvason a váro­si tanévnyitón Szöllősi Istvánné, a Pedagógus-szakszervezet elnöke, a város szocialista országgyűlési képviselője. Az idei tanév ma kezdődik el, és június 13-áig tart. A téli szünetet december 21-étől január 5-éig adják ki, a félévi bizonyítványokat feb­ruár 7-éig kell kézhez kapniuk a diákoknak és szüleiknek. A tavaszi szünet március 27-e és április 6-a között lesz. Az iskolák azonban ezen szünetek mellett még tíz, úgy­nevezett tanítás nélküli munka­napot is tarthatnak, mely felhasz­nálható síszünetként, ünnepsé­gekre is szabadon. Ferihegy II. bővülhet MTI-információ Döntésközeli helyzetbe ju­tott az elmúlt hét végére Fe­rihegy II. bővítésének ügye. Lotz Károly közlekedési miniszter elmondta: Med­­gyessy Péter pénzügymi­niszter értesítette arról, hogy a repülőtéri fejleszté­sek finanszírozására a CIB által alakított befektetői konzorciumot tartja meg­felelőnek. A végső feltéte­lek rögzítésére napokon be­lül számítani lehet. A közlekedési tárca veze­tője közölte, amint az Igaz­ságügyi Minisztérium jóvá­hagyja a szerződés jogi fel­tételeit, akkor az LRI és a kanadai ADC közös társa­ságot alapíthat Ferihegy II. bővítésére, s még az idén megkezdődhet az építkezés. Egy év múlva indulhat a történeti hivatal Az egykori állambiztonsági iratokat őrző és ke­zelő történeti hivatal létrehozását törvény írja elő. Felállításának előkészítése elsősorban a Belügyminisztérium feladata. A jövő évi költ­ségvetésben már jelentős összeget szánnak erre a célra. György Bence NÉPSZAVA Az egykori állambiztonsági iratokat őrző és kezelő tör­téneti hivatal­­ létrehozá­sát törvény írja elő - felállí­tását elsősorban a Belügy­minisztériumban készítik elő. De mivel az ügy több tárcát érint, a belügyben foglalkoznak a gondolattal, hogy kormánybiztos kine­vezését javasolják. Erről miniszteri döntés még nem született - közölte lapunk­kal Tyekvicska Árpád, aki miniszteri főtanácsadóként vesz részt a TH előkészíté­sében. Most a BM központi irattárában lévő dokumen­tumokat készítik elő az át­adásra, s hasonló munkála­­tok folynak a mai nemzet­­biztonsági szolgálatoknál. Tyekvicska szerint legko­rábban a jövő év közepén kezdheti meg működését az új hivatal, de teljes szolgál­tatást csak évekkel később tud majd nyújtani. A III/III- as és egyéb dokumentumok ugyanis nincsenek olyan feldolgozott állapotban, hogy azokat az ügynöktör­vénynek megfelelő szinten hasznosítani lehesen. Ma­gyarán csak egy-két év múl­va lesz garantálható, hogy az érdeklődő az összes, róla szóló iratba betekinthet, ami az irattárban megta­lálható. Az átmeneti időben is lehet majd a hivatalhoz fordulni, s ha további ira­tok kerülnek elő az érdek­lődőről, akkor írásban ér­tesítik erről. Az egy-két éves végleges feldolgozási idő egyébként akkor lehetséges, ha mint­egy 70-100 fővel dolgozik a hivatal. Ha csak az elégsé­ges nagyságú személyzet áll majd rendelkezésre, a fel­dolgozás tovább tarthat. A TH-ba a számítások szerint mintegy 2000 iratfolyómé­­ternyi doktonenttrra kerül, ami körülbelül a harmada egy átlagos megyei irattár nagyságának. Gyekiczky Andrástól, a BM kabinetfőnökétől meg­tudtuk, elvben szerepelnie kell a jövő évi költségvetés­ben a történeti hivatalnak, hiszen törvény rendelkezik róla. Elmondta még, hogy a tárca egymilliárd forintnál kevesebb támogatást igé­nyelt a pénzügytől erre a célra. A költségvetési tör­vény tervezeteiét pedig máig kellett a kormányhoz benyújtani a Pénzügymi­nisztériumnak. Úszni senki sem tudott NÉPSZAVA-információ A korábbi éveknél keve­sebben vesztették életüket hullámsírban az idei nyá­ron: a hűvös napok keve­seket csalogattak a szabad vizekhez, így a szomorú lis­ta is rövidebb lett, csupán a Tisza áldozatainak a szá­ma éri el a korábbi átlagot. Augusztus végéig hatva­­nan merültek el a Duna habjaiban, ez a szám húsz­­szal kevesebb a tavalyi év adatánál. Barnácz István alezredes, a Dunai Víziren­dészeti Rendőrkapitány­ság osztályvezetője elmond­ta: az idén közel húszan lettek öngyilkosok, de már eléri a harmincat azoknak a száma is, akiket a vízi rend­őrök akadályozták meg ter­vükben. A Balaton örvendetes re­kordot döntött: idén mind­össze (?) kilenc áldozatot szedett a magyar tenger. A múlt évek átlagával azonos számú halálos kimenetelű baleset történt a Tiszán és mellékvizein: 21-en vesztet­ték életüket a folyóban. Nyolcan követtek el öngyil­kosságot, 12-en fürdőzés közben, egy ember pedig csónakbalesetben hunyt el. A végzetes balesetek többsége meggondolatlan­ságból ered - állítja Bar­nácz István -, télen a vé­kony jég alá csúsznak az óvatlan korcsolyázók, nyá­ron pedig kifogásolható mi­nőségű csónakkal vagy a készülődő vihar ellenére szállnak a vízre. Megelőz­hették volna a tragédiát azok is, akik felhevült test­tel vagy az alkoholtól fel­bátorodva ugrottak fejest a vízbe. A balatoni vízi rendésze­ten Nagy Zoltán százados­tól megtudtuk, a legtanul­ságosabb halálesetek a ví­zibiciklihez kapcsolódnak: ketten ugrottak fejest a vízi járműről anélkül, hogy úsz­ni tudtak volna. Az egyikük halálát a tehetetlen család, a másikét pedig fiatal ba­ráti társaság nézte végig - úszni úgyszintén senki sem tudott. Nagy százados még elmondta: az idén eddig 210 embert mentettek ki a Balatonból. A Tisza az egyetlen folyó, ahol csekély mértékben korlátozzák a vízi közleke­dést - tudtuk meg Krémer Zoltán főhadnagytól, a Ti­szai Vízirendészeti Rend­őrkapitányság munkatár­sától. A vadvizet szívesen keresik a jet­skisek, az újdonsült motorcsónak­tulajdonosok, akik nem is­merik a zátonyok helyét. A Tiszán még nem alakult ki a közlekedési morál - álla­pította meg. Már az is jó eredménynek mondható, hogy az elmúlt évek szá­mos jetski-balesete szinte nullára redukálódott.

Next