Népszava, 1996. szeptember (124. évfolyam, 204–228. sz.)
1996-09-02 / 204. szám
A NÉPSZAVA KÉRDÉSE Miben mások a női építészek? Válaszol: Szili Katalin Ma nyitja meg Szili Katalin, a környezetvédelmi és területfejlesztési tárca politikai államtitkára az Építésznők Szövetségének XI. Kongresszusát a MTESZ Technika Házában. Szili Katalintól azt kéreztük: szerinte vajon miben mások a női építészek, mint férfi kollégáik, és miért tömörülnek külön szervezetbe? - Egészen pontos választ arra, hogy miben mások a női építészek, nem tudok adni, mivel nem vagyok építész, csupán az illetékes tárca vezetőségének egyetlen női tagja. Mindenesetre azt gondolom, hogy a nők több érzelmet vihetnek alkotásaikba, hiszen ha úgy vesszük, az építész egyrészt mérnök, másrészt művész. A nők talán érzelmileg másként állnak hozzá egy épület megtervezéséhez. - Miért van külön szervezetük, talán kiközösítik őket férfi kollégáik? - Biztosan nem közösítik ki őket. Ez a szervezet 1963 óta létezik, és világszerte több mint ezer tagot számlál. A mostani, nemzeti építészeti értékekről szóló konferenciára is 200 résztvevő érkezik. Ugyanakkor ez a szervezet nemcsak az építészeket, hanem azokat a hölgyeket is tömöríti, akik más vonatkozásban - például igazgatási vonalon - fogalkoznak építészettel. Elgondolkodtató az is, hogy a szakma igazán nagy egyéniségei között, ha úgy tetszik, az igazán ismert nevek között nincsenek nők. Nemrégiben voltam az építész és mérnök érdekképviselői szervek egyik együttes ülésén. Ezen én voltam az egyetlen nő. Pedig úgy tudom, hogy a műszaki főiskolákon egyre több hölgy tanul manapság építésznek - bár a köztudat még mindig főleg férfifoglalkozásként jegyzi az építészmérnöki pályát. Ez talán megmagyarázza, hogy miért van a női építészeknek saját szervezetük. - Ha ez így van, miért éppen Budapesten tartja ülését a szövetség? - Úgy tudom, azért éppen itt, mert szeretnék felhívni Kelet-Közép- Európa figyelmét a témára, azaz az értékek megóvására, másrészt pedig magukra is természetesen. Lénárt Attila Vasárnaptól nem jár tovább Németh Zoltán írása a NÉPSZAVÁNAK A Budapesti Közlekedési Rt. vasárnaptól megszüntette a 38-as buszjáratot, így szeptember elsejétől a szigethalmi, halásztelki és szigetszentmiklós-lakihegyi lakosoknak a Volán járataira kell szállniuk, ha Budapest-Csepelre kívánnak utazni. A Csepel-szigetieknek holnaptól mélyen kell a zsebükbe nyúlniuk, hiszen a sárga járat a BKV- nál többszörös tarifával fuvaroz. A 38-as autóbusz megszüntetésének gondolata tavaly ősszel vetődött fel. Ekkor tárgyaltak a közlekedési társaság vezetői a szigetszentmiklósi, halásztelki és szigethalmi polgármesterekkel, hogy mivel többségében ezen három település polgárai veszik igénybe a buszt (és a fővárosból a Csepel-szigeti gyárakba ingázók - szerk. megjegyzése), az érdekelt önkormányzatok járuljanak hozzá a működtetési költségekhez - közölte érdeklődésünkre Bősze Sándor, a BKV Rt. közlekedési főosztályvezetője. Legalább évi 20 millió forintot kellett volna a BKV kasszájába befizetni, hogy tovább közlekedjen a járat. Az önkormányzatok azonban úgy határoztak, hogy nem fizetik ki a rájuk eső, a költségvetésükhöz képest nagy összeget. A halásztelki polgármester zsarolásnak minősítette a fővárosi közlekedési társaság indítványát. Stoffán Antal elmondta: községükben csaknem kétezer nyugdíjas és mozgássérült lakik. Mivel a közszolgáltatási intézmények - többek közt a kórházak is - a fővárosban vannak, s az itt lakók oda is tartoznak, a polgároknak Budapestre kell bejárniuk a szükséges vizsgálatokra. Roppant nehézség, hogy 3370 forintba kerül majd a Volán-bérlet. BELFÖLD 1996. SZEPTEMBER 2., HÉTFŐ 3 Sümeg sérelmezi a törvényt A kistérségiek szerint életük a Dunántúlon „nyírségi szinten”alakul tovább Andrássy Antal NÉPSZAVA Rájár a „rúd” a nemrégiben elfogadott területfejlesztési törvényre. Különösen az úgynevezett területkiegyenlítési és területfejlesztési alapokat éri sok bírálat. Először a nyugatdunántúli megyék tették szóvá, hogy hozzájuk képest indokolatlanul többet kaptak a kelet-magyarországiak. Később a frissen megalakult Somogy Megyei Területfejlesztési Tanács egyik döntése háborította fel Siófok polgármesterét, merthogy a testület véleménye szerint törvénytelenül vagy legalábbis etikátlanul ítélt meg jelentős támogatást a Barcs és vidéke kistérségi társulásnak. Most meg a Sümeg és vonzáskörzetének 21 települését tömörítő kistérségi társulás berzenkedik. Nem a megyei területfejlesztési tanács, hanem a törvény ellen. Merthogy az számunkra jelenleg egyelőre nem egyéb „mézesmadzagnál”. A kistérségi társaság elnökségének tagja, Bella István ukki polgármester elmondta lapunknak, hogy a régió egyetlen elmaradott térségeként leginkább ők részesedhetnének az idén rendelkezésre álló, 139 millió forintos területkiegyenlítési alapból. Csakhogy a törvény szerint erre pályázniuk kell, méghozzá elképesztően rövid időn belül. Egy hónap alatt fizikai lehetetlenség számukra olyan infrastrukturális vagy munkahelyteremtő tanulmányokat „asztalra” tenni, amellyel jogosan pályázhatnának. Annál is inkább, mivel a törvény szerint az elképzelt beruházásokhoz 20-30 százalékos saját erőt be kell mutatni. A 21 község többsége olyan szegény, hogy még tanulmánytervek elkészítéséhez sincs pénzük. A náluknál nagyobb települések, városok viszont - véli Ukk polgármestere - bármikor képesek előkapni fiókjukból eddig megvalósítatlan elképzelések már elkészített tanulmányterveit, így bár elvileg pályázhatnak, de gyakorlatilag semmi esélyük a náluk felkészültebb s főként „módosabb” nagyvárosok mellett. Mindez azzal jár, hogy Sümeg és térségének lemaradása tovább fokozódik. Holott már most is, állítja Bella István, a Dunántúl közepén „nyírségi” állapotok között él a lakosság, küszködnek az önkormányzatok. Úgy véli, a törvény alkotóinak mielőbb újra kell gondolniuk, hogy a hozzájuk hasonló kis falvak esetében a kötelező saját forrás biztosításától mindenképpen helyesebb volna eltekinteni. Tőlük ugyanis már az is elismerendő, ha filléreikből közös tanulmánytervet készítettnek a minimális felzárkózás lehetőségének megragadásához. Biológia a Csodák Palotájában Még szeptember 8-áig látogathatók a Naturexpo kiállításai Augusztus 15-e óta már legalább 150 ezren látogattak ki a Budapesti Vásárközpont területén megrendezett Naturexpo ’96 kiállításra. Akik fontosnak érzik a környezet- és a természetvédelemet, és szívesen hódolnak az egészséges életmódnak, azok húsz ország 220 kiállítóját kereshetik fel a 35 ezer négyzetméteren még szeptember 8-áig. A pavilonok labirintusában órákig elidőzhet a látogató, de még mindig talál valami új, addig nem látott érdekességet. Például a vadgazdálkodást és annak történetét, valamint az ország vadtrófeáit. De a kiállításon megismerhetjük a parafa hasznosságát, kitűnő hő- és hangszigetelő tulajdonságát is, valamint láthatunk napkollektorokat. Néhány ezer forintért maszszírozókészülékekkel szerelhetjük fel a háztartást, természetgyógyászhoz fordulhatunk, sőt természetes alapanyagokból készült kapszulákkal, gyógyteákkal gazdagíthatjuk a házipatikát. A természet hangulatát varázsolhatja a nappalinkba egy-egy tuskóból kivájt fotel vagy kanapé is, amiből több standon láthatunk ízelítőt - áruk azonban egyenlő az aranyéval. A Naturexpo azonban változatos programokat, más különleges látnivalókat kínál: az egyik standon a totemoszlop-faragók tudását csodálhatjuk, a másikon fotóművész természetképeit nézhetjük végig. A gyerekek sem unatkoznak, két népszerű kiállítás kicsinyített változata szórakoztathatja őket. Megnézhetik a mozgó, élő legókat, és játszva ismerkedhetnek meg a technika, a biológia rejtelmeivel a Csodák Palotájában. A felállított többméteres gumiállatok már önmagukban is páratlan látványt ígérnek. A budapesti Naturexpón a hét végén véradást is szerveztek Hajdú András felvétele NÉPSZAVA-információ Kevesebb diák kezdi az idei tanévet (Folytatás az 1. oldalról) Négy évvel ezelőtt még több mint egymillió 44 ezren jártak általános iskolába. Most a tavalyinál ötezerrel kevesebben, 394 ezren vannak az óvodások. Az érettségit adó oktatási intézmények tanulólétszáma kismértékben tovább nő. Mintegy 141 ezren mennek gimnáziumba, 217 ezren szakközépiskolába. Tavaly 140 ezer volt a gimnáziumi helyek, 208 ezer a szakmát és érettségit is adó oktatási intézményekben a helyek száma. A középiskolai helyek számának növekedésével párhuzamosan csökken a szakmunkásképző és szakiskolai helyek száma. Az általános gyermeklétszámcsökkenéssel ellentétben növekszik a gyógypedagógiai intézményekben tanulók létszáma. Négy évvel ezelőtt 39 ezer 873-an tanultak fogyatékosok számára szervezett óvodai, általános iskolai és speciális szakiskolai osztályban. Az idén ez a szám 42 ezer 600. Folyamatosan növekszik a nem állami, az egyházi, alapítványi és magániskolákban tanulók száma is a statisztikák szerint. Egyházi általános iskolába tavaly közel 29 ezer diák járt. A gimnáziumi helyek közül 13 ezer 892-t tartottak fenn tavaly az egyházak. Az alapítványi és magániskolákban 4126 általános iskolás, 2192 gimnazista és 8383 szakközépiskolás diák tanult. Nem válik be az a jóslat, amely szerint a tanév elején 25 ezer pedagógus-álláshely szűnik meg az országban. A Művelődési és Közoktatási Minisztériumhoz beérkezett első adatok szerint mindössze 2100 munkahely szűnik meg a közoktatásban, óvodáktól a középiskolákig. A megszűnő munkahelyeknek csupán 60 százaléka pedagógusállás. A leépítések túlnyomó részét nyugdíjazással oldották meg - jelentette ki Honti Mária, a tárca közigazgatási államtitkára Szombathelyen, az MTI munkatársának kérdésére válaszolva. A pedagógusok terhelése az óraszámemeléssel - mint mondotta - nem vált elviselhetetlenné, hiszen korábban éppen a fizetésemelésük elmaradásának egyfajta ellentételezéseként mesterségesen csökkentették le az óraszámokat. A mostani emelésből eredő bérterhekhez támogatást kérhetnek azok az önkormányzatok, amelyek már az idén kötelezővé tették a magasabb óraszámokat. A közoktatási törvény módosítása nyomán e tanévtől a korábbinál nagyobb finanszírozási biztonságra számíthatnak az iskolák. Ugyanakkor azok fenntartói és vezetői továbbra is érdekeltek az ésszerű takarékosságban, költséggazdálkodásban - hangsúlyozta szombaton a letenyei körzeti tanévnyitók fórumán Szabó Zoltán, a Művelődési és Közoktatási Minisztérium politikai államtitkára. Mint mondta: ez évtől a tényleges oktatási kiadásoknak már 63-64 százalékát a központi költségvetés fedezi, szelektálva az állam által támogatott feladatok között. Az országos tanévnyitó ünnepséget a pannonhalmi bencés főapátságban tartották vasárnap. Az egybegyűlteket Várszegi Asztrik főapát köszöntötte. Az új tanévet Magyar Bálint nyitotta meg. A művelődési miniszter rámutatott: Pannonhalma azt bizonyítja, hogy a magyar művelődést elszakíthatatlan szálak fűzik Európához, a nyugati kultúrához, amelynek értékei között ott találjuk a magyar alkotókat, műveiket, gondolataikat. A diákoknak a feltételek romlása miatt szomorkás az évkezdés, a szülők minden eddiginél mélyebbre nyúlhatnak a zsebükbe, hogy megvehessék gyermekeiknek a tavalyinál 30 százalékkal drágább tankönyveket. A nevelőknek éppoly nehéz lesz az új tanév, mint az eddigiek, de aki megteheti, idejében pályát módosít. Az oktatásügy nem nyomorítható tovább - mondta Szarvason a városi tanévnyitón Szöllősi Istvánné, a Pedagógus-szakszervezet elnöke, a város szocialista országgyűlési képviselője. Az idei tanév ma kezdődik el, és június 13-áig tart. A téli szünetet december 21-étől január 5-éig adják ki, a félévi bizonyítványokat február 7-éig kell kézhez kapniuk a diákoknak és szüleiknek. A tavaszi szünet március 27-e és április 6-a között lesz. Az iskolák azonban ezen szünetek mellett még tíz, úgynevezett tanítás nélküli munkanapot is tarthatnak, mely felhasználható síszünetként, ünnepségekre is szabadon. Ferihegy II. bővülhet MTI-információ Döntésközeli helyzetbe jutott az elmúlt hét végére Ferihegy II. bővítésének ügye. Lotz Károly közlekedési miniszter elmondta: Medgyessy Péter pénzügyminiszter értesítette arról, hogy a repülőtéri fejlesztések finanszírozására a CIB által alakított befektetői konzorciumot tartja megfelelőnek. A végső feltételek rögzítésére napokon belül számítani lehet. A közlekedési tárca vezetője közölte, amint az Igazságügyi Minisztérium jóváhagyja a szerződés jogi feltételeit, akkor az LRI és a kanadai ADC közös társaságot alapíthat Ferihegy II. bővítésére, s még az idén megkezdődhet az építkezés. Egy év múlva indulhat a történeti hivatal Az egykori állambiztonsági iratokat őrző és kezelő történeti hivatal létrehozását törvény írja elő. Felállításának előkészítése elsősorban a Belügyminisztérium feladata. A jövő évi költségvetésben már jelentős összeget szánnak erre a célra. György Bence NÉPSZAVA Az egykori állambiztonsági iratokat őrző és kezelő történeti hivatal létrehozását törvény írja elő - felállítását elsősorban a Belügyminisztériumban készítik elő. De mivel az ügy több tárcát érint, a belügyben foglalkoznak a gondolattal, hogy kormánybiztos kinevezését javasolják. Erről miniszteri döntés még nem született - közölte lapunkkal Tyekvicska Árpád, aki miniszteri főtanácsadóként vesz részt a TH előkészítésében. Most a BM központi irattárában lévő dokumentumokat készítik elő az átadásra, s hasonló munkálatok folynak a mai nemzetbiztonsági szolgálatoknál. Tyekvicska szerint legkorábban a jövő év közepén kezdheti meg működését az új hivatal, de teljes szolgáltatást csak évekkel később tud majd nyújtani. A III/III- as és egyéb dokumentumok ugyanis nincsenek olyan feldolgozott állapotban, hogy azokat az ügynöktörvénynek megfelelő szinten hasznosítani lehesen. Magyarán csak egy-két év múlva lesz garantálható, hogy az érdeklődő az összes, róla szóló iratba betekinthet, ami az irattárban megtalálható. Az átmeneti időben is lehet majd a hivatalhoz fordulni, s ha további iratok kerülnek elő az érdeklődőről, akkor írásban értesítik erről. Az egy-két éves végleges feldolgozási idő egyébként akkor lehetséges, ha mintegy 70-100 fővel dolgozik a hivatal. Ha csak az elégséges nagyságú személyzet áll majd rendelkezésre, a feldolgozás tovább tarthat. A TH-ba a számítások szerint mintegy 2000 iratfolyóméternyi doktonenttrra kerül, ami körülbelül a harmada egy átlagos megyei irattár nagyságának. Gyekiczky Andrástól, a BM kabinetfőnökétől megtudtuk, elvben szerepelnie kell a jövő évi költségvetésben a történeti hivatalnak, hiszen törvény rendelkezik róla. Elmondta még, hogy a tárca egymilliárd forintnál kevesebb támogatást igényelt a pénzügytől erre a célra. A költségvetési törvény tervezeteiét pedig máig kellett a kormányhoz benyújtani a Pénzügyminisztériumnak. Úszni senki sem tudott NÉPSZAVA-információ A korábbi éveknél kevesebben vesztették életüket hullámsírban az idei nyáron: a hűvös napok keveseket csalogattak a szabad vizekhez, így a szomorú lista is rövidebb lett, csupán a Tisza áldozatainak a száma éri el a korábbi átlagot. Augusztus végéig hatvanan merültek el a Duna habjaiban, ez a szám húszszal kevesebb a tavalyi év adatánál. Barnácz István alezredes, a Dunai Vízirendészeti Rendőrkapitányság osztályvezetője elmondta: az idén közel húszan lettek öngyilkosok, de már eléri a harmincat azoknak a száma is, akiket a vízi rendőrök akadályozták meg tervükben. A Balaton örvendetes rekordot döntött: idén mindössze (?) kilenc áldozatot szedett a magyar tenger. A múlt évek átlagával azonos számú halálos kimenetelű baleset történt a Tiszán és mellékvizein: 21-en vesztették életüket a folyóban. Nyolcan követtek el öngyilkosságot, 12-en fürdőzés közben, egy ember pedig csónakbalesetben hunyt el. A végzetes balesetek többsége meggondolatlanságból ered - állítja Barnácz István -, télen a vékony jég alá csúsznak az óvatlan korcsolyázók, nyáron pedig kifogásolható minőségű csónakkal vagy a készülődő vihar ellenére szállnak a vízre. Megelőzhették volna a tragédiát azok is, akik felhevült testtel vagy az alkoholtól felbátorodva ugrottak fejest a vízbe. A balatoni vízi rendészeten Nagy Zoltán századostól megtudtuk, a legtanulságosabb halálesetek a vízibiciklihez kapcsolódnak: ketten ugrottak fejest a vízi járműről anélkül, hogy úszni tudtak volna. Az egyikük halálát a tehetetlen család, a másikét pedig fiatal baráti társaság nézte végig - úszni úgyszintén senki sem tudott. Nagy százados még elmondta: az idén eddig 210 embert mentettek ki a Balatonból. A Tisza az egyetlen folyó, ahol csekély mértékben korlátozzák a vízi közlekedést - tudtuk meg Krémer Zoltán főhadnagytól, a Tiszai Vízirendészeti Rendőrkapitányság munkatársától. A vadvizet szívesen keresik a jetskisek, az újdonsült motorcsónaktulajdonosok, akik nem ismerik a zátonyok helyét. A Tiszán még nem alakult ki a közlekedési morál - állapította meg. Már az is jó eredménynek mondható, hogy az elmúlt évek számos jetski-balesete szinte nullára redukálódott.