Népszava, 1996. október (124. évfolyam, 229–254. sz.)

1996-10-04 / 232. szám

NÉPSZAVA A terror uralmát vezették be a tálibok • Amerikai diplomáciai tapogatózás - Az Egyesült Államok ismét küld nagykövetet Kabulba? MTI-információ A Kabult hat nappal ez­előtt elfoglaló fanatikus mohamedán tálibok csü­törtökön szorosabbra fog­ták az afgán főváros zárla­tát. A polgári lakosokat nem engedték ki Kabulból, pedig több százan tolong­tak az autóbusz-főpálya­udvaron, hogy az ország déli részén fekvő Dzsálálá­­bádon át Pakisztánba tud­janak menekülni. Mohammad Omár mol­­lah, a tálibok vezetője kö­zölte, hogy aki elhagyta a fővárost, visszajöhet, s biz­tonságát szavatolják. A szigorú iszlám törvényeket bevezető tálib vezetés meg­tiltotta a női köztisztvise­lőknek, hogy munkába men­jenek, de megígérte, hogy teljes fizetést kapnak, amíg a munkahelyeken meg nem szervezik a nők és a férfiak szétválasztását. Sok kabuli nő attól tart, hogy soha nem engedik vissza a mun­kába, kivéve azokat, akik az egészségügyben dolgoz­nak. A tálibok városi „vallás­rendészeti osztálya” elren­delte a nők és férfiak szét­választását az autóbuszo­kon is­­ legalább egy lánc­cal. Az autóbusz-, teherau­tó- és taxivezetőknek na­ponta ötször, a lehető leg­közelebb meg kell állniuk valamely mecsethez, s uta­saikkal együtt be kell men­niük imádkozni. Az állami rádió közleménye szerint azokat, akik nem végzik el a kötelező imákat, „rom­lottnak” bélyegzik, s eze­ket át kell adni az iszlám milíciának. Kabul hat nappal ezelőt­ti bevétele óta első ízben léptek kapcsolatba ameri­kai diplomaták a tálibok képviselőivel - közölte csü­törtökön egy afgán diplo­mata. Abdul Vahab, a pa­kisztáni főváros afgán nagykövetségének ügyvi­vője találkozott Dán Moze­­nával, az iszlámábádi ame­rikai nagykövetség politi­kai tanácsosának helyette­sével. Az afgán diplomata elmondta: az Egyesült Ál­lamok kapcsolatokat kíván fenntartani az új afgán kormánnyal, és azt tervezi, hogy diplomatákat küld Kabulba. Washington so­sem szakította meg a diplo­máciai kapcsolatokat Af­ganisztánnal, de 1979 óta nincs ott nagykövete. A tálibok nem akarnak ellenséges viszonyt Orosz­országgal - nyilatkozta a Nihon Keizai Simbun című japán üzleti lapnak a pa­kisztáni Pesavárban Abdul Hakim, a tálib kormány sajtórészlegének helyettes vezetője. Hat nappal Kabul elfog­lalása után a tálibok „a terror uralmát” vezették be az afgán fővárosban, egye­bek között mintegy ezer embert vetettek börtönbe -közölte Londonban az Amnesty International. A nemzetközi emberi jogi szervezet nyugtalanítónak mondotta az afgán nők helyzetét. A szervezet rend­kívüli aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy rossz bánás­mód és a kínzások veszélye fenyegeti azokat, akiket Rabbani megdöntött afgán elnökkel való vélt szimpa­­tizálás miatt vetettek bör­tönbe. A tálibok első intéz­kedései közé tartozott a lá­nyok iskolába és a nők munkába járásának betil­tása. A tálibok megtiltot­ták, hogy a nők ugyan­olyan polgárjogokat kap­janak, mint a férfiak. Az ezen utasításokat megsze­gő nőket hosszú láncokkal felfegyverkezett őrök bru­tálisan összeverték a nyílt utcán - mutatott­ rá az Amnesty International. Lefátyolozott nők menekülnek a frontvonalra került Gulbahar városból, ahol a tálibok építik ki állásaikat MTI-telefotó Utat nyitott a német újraegyesítés (Folytatás az 1. oldalról) Magyarország számára nem volt kétséges, hogy a keletnémetek 1989. szeptember 11-i kiengedése, a határ megnyitása helyes döntés - mondta. Az egyesült ország mostani fontos szerepéről szólva kiemelte, hogy Né­metország tapasztalatára és támoga­tására nagyon nagy szükség van ma, amikor a szovjet gyűrűből kibújt fia­tal demokráciák a megbékélést kere­sik egymással. A kalapácsok lerombolták a berlini falat, és e sorsra kell jutnia a népeket akadályozó, közös jövőt korlátozó falaknak egész Európában - fogal­mazott Horn. Majd arról beszélt, hogy Magyarország jóban akar lenni a szomszéd népekkel, és velük közö­sen törekszik egy teljes európai egy­ség megteremtésére. Leszögezte, hogy a nemzeti kisebbségek jogainak biz­tosítása is európai ügy. Kifejtette: „Magyarország történelmi öröksége súlyos: az első világháború utáni bé­kediktátum, Trianon következményei­vel naponta kell szembenéznünk. A szomszédos államokban élő magyar kisebbségek vér szerinti rokonaink, kultúránk részesei, örökösei és meg­­újítói. Nem mondhatunk le egymásról, közös történelmünkről. ” „Ha a határainkon túl élő magya­rok kultúrájukban, a nyelv haszná­latában korlátozásokat szenvednek, érthetőnek tartjuk, hogy hozzánk for­dulnak segítségért, félreértés ezt sze­paratista törekvésnek tekinteni” -je­­lentette ki a kormányfő, aki köszönelé­tét fejezte ki a hathatós német politi­kai-gazdasági támogatásért. Rita Süssmuth, a szövetségi parla­ment elnöke és Edmund Stoiber ba­jor tartományi kormányfő, a szövet­ségi törvényhozás felsőházának soros elnöke meleg szavakkal emlékeztek Magyarországnak a német egyesü­lés elősegítésében betöltött szerepére, és külön kiemelték az akkori külügy­miniszter, Horn Gyula érdemeit. Az ünnepséggel egy időben balol­dali és szélsőbaloldali szervezetek felhívására mintegy ezer ember tün­tetett azzal a jelszóval, hogy „Nincs mit ünnepelni”. A hatalmas rendőri erőkkel őrzött tiltakozók kifogásol­ták, hogy a nyugati tőke bekebelezte a keleti országrészt. A két délnémet tartomány által magyarországi vegyes vállalatoknak biztosított hitel elsősorban a lejárati idő miatt kedvelő, mert a magyar pénzpiacon jelenleg gyakorlatilag nincs ehhez hasonló középlejáratú hitel - jelentette ki Hárshegyi Frigyes, a­­ Magyari és Péöszeti Bank alelnöke Münchenben A magyar­ bankár el­mondta, a 250-2­5­0 millió márkás hi­telkeretek 65 százalékára vállalt ga­ranciát a két tartományi kormány. A két tartomány által 1989-ben fel­ajánlott hasonló keret nagyrészt ki­használatlanul maradt, mert csak többségi német tulajdonban lévő vál­lalkozások kaphattak hitelt. Most egyszázalékos bajor vagy baden­­württembergi részesedés is elegendő a jogosultsághoz. A lejárati idő leg­feljebb 8 év, és türelmi idő nélkül, fél­évi részletekben kell visszafizetni. Horn Gyula kormányfő kétnapos németországi látogatása befejeztével kora délután hazautazott. ________REFLEKTOR________ Összerogyott a teve Benjamin Netanjahu izraeli miniszter­­elnök elégedetten nyilatkozott a wa­shingtoni csúcsról, és a maga szempont­jából igaza is volt. Hiszen megmutatta a világnak - s ami a legfontosabb, Clinton amerikai elnöknek -, hogy kész a tár­gyalásra, sőt hogy akár egyedül is le­het hagyni Arafattal. Legfőképpen azért lehetett elégedett, mert úgyszólván az égvilágon semmiben sem engedett. Nem adott határidőt Hebron kiürítésére, és nem volt hajlandó a jeruzsálemi alagút bezárására. S bár a többi vitás téma szőnyegre sem igen került Washington­ban, Netanjahu egyértelművé tette: to­vábbra sem engedélyez palesztin álla­mot, nem ad politikai jogokat a mu­zulmánoknak Jeruzsálemben, és nem állítja le a települések bővítését. És hogy ki ne felejtsünk valamit, nem hajlandó kivonulni a Golánról sem. A dolgok ilyetén állása mellett csak azon csodálkozhatunk, hogy tárgyaló­­partnere, Arafat nem hagyta faképnél a megbeszélések kellős közepén. Pedig a jelentések szerint meg akarta tenni, és csak Clinton rábeszélésére állt el szán­dékától. Lett volna oka a dacos lépésre. A Likud-kormány politikája ugyanis egyre inkább csak egy utat hagy nyit­va számára: azt, hogy újra Izrael el­lenségévé váljon. Bár Netanjahuék azzal vádolták Ara­­fatot, hogy ő állt a múlt heti gázai és ciszjordániai zavargások mögött, az igazság ennek alighanem éppen az ellen­kezője. A zavargások spontán törtek ki, Arafatot pedig az a veszély fenye­gette, hogy a gázai és ciszjordániai la­kosság - beleértve a palesztin rendőrsé­get is - kicsúszik az ellenőrzése alól. Ami az események közvetlen elindítóját, az alagútügyet illeti, az - Fejszál Husszei­­ninek, a PFSZ jeruzsálemi megbízott­jának keleties hasonlata szerint­­ csak az az utolsó nyaláb széna volt, amitől a túlterhelt teve összerogyik. Gázában a családfenntartó férfiak fe­le munkanélküli, és a ciszjordániaiak is sokkal rosszabbul élnek, mint a békefo­lyamat előtt, amikor még Izraelbe jártak dolgozni, és ott adták el az otthon meg­termelt zöldséget és gyümölcsöt. Hogy ez ma már nemigen lehetséges, arról per­sze nem annyira Izrael tehet, mint in­kább a zsidó állam utcáin bombákat robbantgató palesztin terroristák. Vég­ső soron ők voltak azok, akik a minden­re nemet mondó Netanjahut hatalomra juttatták. Ám abban, hogy a palesztinok az önkormányzati területeken is egyet­len gigantikus büntetőtáborban érzik magukat, már igencsak van része az új jeruzsálemi kormánynak. Annak idején Rabin és Peresz még csak a palesztin szélsőségesekkel állt harcban, a PFSZ-t, sőt az arab világ egy részét viszont a maga oldalán tudhatta. Most Netanja­huék az egész palesztin néppel kerültek szembe. Politikájuk azzal fenyeget, hogy Izrael és az arab világ között visszaáll a hadiállapot. Washingtonban a felek abban álla­podtak meg, hogy hazai terepen - Gáza és Izrael határán - tárgyalnak tovább. Ennek sikeréhez az kell, hogy Netan­jahu a találkozót kompromisszumokra, ne a kompromisszumképtelenség ellep­­lezésére használja. Különben az újabb tárgyalási forduló hosszú időre az utol­só lehet. Kepecs Ferenc VILÁG 1996. OKTÓBER 4., PÉNTEK 9 Izetbegovic és Milosevic megállapodott (Folytatás az 1. oldalról) Chirac szerint a két balkáni ország - amely már tavaly decemberben, a daytoni bé­kemegállapodás aláírásá­val elismerte egymást - hamarosan nagyköveteket cserél. A francia államfő sajtóértekezletén­ azt is kö­zölte, hogy a tárgyalásokon megegyezés született az egykori Jugoszlávia szét­bomlásából fakadó utód­lási és vízumkérdésekről. A diplomáciai kapcsolatok felvételének előfeltétele, a két államalakulat kölcsö­nös elismerése tavaly de­cemberben, a daytoni béke­megállapodás párizsi alá­írásakor megtörtént. Mind Izetbegovic, mind Milosevic támogatásáról biztosította azt a tervet, amelyet Párizs dolgozott ki a békefolyamat konszolidá­lására, a „polgári oldal” - azaz a demokratikus intéz­ményrendszer kiépítésének, a menekültproblémák meg­oldásának­­­ erősítésére. Franciaország számára hatalmas presztízseiken,, hogy a Milosevic-Izetbego­­vic találkozó ilyen látt­ár­nyos eredményekkel zárult, különösen hogy a tárgya­lások eredetileg nem így indultak, legalábbis erre utal, hogy a két politikus­nak csütörtök délután, ter­ven felül még egy megbe­szélést kellett tartania. A boszniai és a szerb állam­főnek 1992, azaz a boszniai háború kezdete óta ez volt az első, négyszemközti ta­lálkozója. A francia vezetés már az elmúlt években is jelentős szerepet játszott a délszláv rendezésben. RÖVIDEN Jelcin és Lebegy találkozója Jelcin orosz elnök hosz­­szú idő után először fo­gadta nemzetbiztonsá­gi tanácsadóját, Alek­­szandr Lebegyet, aki fel­ajánlotta lemondását, miután az államfő Le­­begy elődjét bízta meg a katonai vezetők kineve­zésére javaslatot tevő bizottság vezetésével. Jelcin előzőleg rádió­beszédében kérte, hogy Lebegy maradjon meg tisztségében. Az orosz elnök közölte: egyelőre még ő a főnök, korai lenne az irodákban cse­rélni a portrékat. Egyezség a csecsen rendezés elveiről A csecsen válság rende­zésének elveiről írt alá egyezményt csütörtök este Moszkvában Vik­tor Csernomirgyin kor­mányfő , a szeparatis­­ták­ vezérével, Zelim­han Jandarbijevel. Az egyezség a többórás ké­séssel kezdődött tárgya­lásokon született. Összeesküvésért is elítélték Jigal Amirt Egy tel-avivi bíróság csütörtökön 5-től 12 évig terjedő büntetést szabott ki Jichak Rabin izraeli miniszterelnök gyilkosára, Jigal­­Amirra és két tettestársára egy újabb perében, amely­ben összeesküvésükért kellett felelniük. Amir emberölésért már élet­fogytig tartó börtön­­büntetését tölti, bünte­tését még öt évvel meg­toldotta a bíróság. Megsemmisíti aknáit Kanada Kanada egyoldalúan megkezdi mintegy 90 ezer darabos gyalogsági­­ aknakészletének foko­z­zatos­ megsemmisítését közölte Lloyd Ax-S­worthy külügy- és Da­vid Collenette védelmi miniszter. A kanadai készletek kétharmadát a legközelebbi jövőben semmisítik majd meg, a fennmaradó egyharma­­­­dot pedig annak függ­vényében, hogy­­meny­nyire lesznek sikeresek a gyalogsági aknák gyár­tását, használatát, táro­lását és mindennemű tér-.­­jesztését­ megtiltó nem­zetközi egyezményt ki­dolgozó tárgyalások. Újabb csúcstalálkozó vasárnap (Folytatás az 1. oldalról) Csütörtökön Marokkóba érkezett Arafat, hogy Hasszán királyt tájé­koztassa a washingtoni csúcsról. A palesztin vezető megérkeztével kije­lentette, addig nem nyilatkozhat, amíg nem találkozott a marokkói ki­rállyal. A tervek szerint Arafat Kar­batból Párizsba repül. Ezer Weizman izraeli államelnök abbéli reményét fejezte ki, hogy a washingtoni csúcstalálkozó nyomán „mozgásba jönnek a dolgok”. „A leg­fontosabb az, hogy a két fél ezentúl ne egymásra lövöldözzön, hanem tár­gyaljon egymással” - hangoztatta az elnök az izraeli rádiónak adott nyi­latkozatában. Netanjahu izraeli kormányfő a kézzelfogható eredmény nélkül zá­rult washingtoni csúcstalálkozót kö­vetően, hazaindulása előtt félórás megbeszélést folytatott Bob Dole re­publikánus elnökjelölttel. Dole bírál­ta Bill Clinton elnököt, amiért az el­mulasztotta a Közel-Keleten fellán­golt erőszak megfelelő elítélését. Arafat szerda reggel csaknem ott­hagyta a béketárgyalásokat, s kis hí­ján elutazott az amerikai fővárosból - közölte Bandar herceg, Szaúd-Ará­bia washingtoni nagykövete. A her­ceg szerint Clinton „erőteljes pozitív beavatkozása” mentette meg a tár­gyalásokat az összeomlástól. Netanjahu washingtoni sajtóérte­kezletén a legfontosabb eredmény­nek, „jó kezdetet jelentő első lépés­nek” azt nevezte, hogy bizonyos fo­kig sikerült lebontani a közte és Ara­fat között feszülő bizalmatlanság bé­nító falát. Érzése szerint személyi szinten is lerakták a kölcsönös biza­lomnak és megértésnek azt az alap­ját, amelyre már lehet építkezni. Úgy vélekedett, hogy több mint három­órás négyszemközti találkozójuk nyo­mán megváltozott a viszonyuk. Hangsúlyozta az izraeli csapatok hebroni visszavonása melletti „tel­jes elkötelezettségét”, de kijelentette, hogy az erről folytatandó tárgyalá­sokkal párhuzamosan egyezségre kell jutni a biztonságról is. Leszögezte, hogy személyesen is nyomátt fogja kö­vetni a megbeszéléseket, és ha szük­séges, kész leülni Arafattal, hogy át­hidalják a felmerülő problémákat. Palesztin tüntetők csütörtökön kö­vekkel, dobáltak meg izraeli katoná­kat Hebronban, de a Jordán folyó nyugati partja és a Gáza-övezet nagy részében nyugalom honolt. A hatósá­gok csütörtökön rövid időre feloldot­ták a kijárási tilalmat Hebronban, hogy a lakosság bevásárolhasson, és ez idő alatt történt a rövid összetűzés. Az izraeli hadsereg páncélosokat ál­lított fel a ciszjordániai palesztin városok körül. MTI-telefoto Arafat csak meleg kézfogást kapott Netanjahutól

Next