Népszava, 1996. október (124. évfolyam, 229–254. sz.)
1996-10-04 / 232. szám
NÉPSZAVA A terror uralmát vezették be a tálibok • Amerikai diplomáciai tapogatózás - Az Egyesült Államok ismét küld nagykövetet Kabulba? MTI-információ A Kabult hat nappal ezelőtt elfoglaló fanatikus mohamedán tálibok csütörtökön szorosabbra fogták az afgán főváros zárlatát. A polgári lakosokat nem engedték ki Kabulból, pedig több százan tolongtak az autóbusz-főpályaudvaron, hogy az ország déli részén fekvő Dzsálálábádon át Pakisztánba tudjanak menekülni. Mohammad Omár mollah, a tálibok vezetője közölte, hogy aki elhagyta a fővárost, visszajöhet, s biztonságát szavatolják. A szigorú iszlám törvényeket bevezető tálib vezetés megtiltotta a női köztisztviselőknek, hogy munkába menjenek, de megígérte, hogy teljes fizetést kapnak, amíg a munkahelyeken meg nem szervezik a nők és a férfiak szétválasztását. Sok kabuli nő attól tart, hogy soha nem engedik vissza a munkába, kivéve azokat, akik az egészségügyben dolgoznak. A tálibok városi „vallásrendészeti osztálya” elrendelte a nők és férfiak szétválasztását az autóbuszokon is legalább egy lánccal. Az autóbusz-, teherautó- és taxivezetőknek naponta ötször, a lehető legközelebb meg kell állniuk valamely mecsethez, s utasaikkal együtt be kell menniük imádkozni. Az állami rádió közleménye szerint azokat, akik nem végzik el a kötelező imákat, „romlottnak” bélyegzik, s ezeket át kell adni az iszlám milíciának. Kabul hat nappal ezelőtti bevétele óta első ízben léptek kapcsolatba amerikai diplomaták a tálibok képviselőivel - közölte csütörtökön egy afgán diplomata. Abdul Vahab, a pakisztáni főváros afgán nagykövetségének ügyvivője találkozott Dán Mozenával, az iszlámábádi amerikai nagykövetség politikai tanácsosának helyettesével. Az afgán diplomata elmondta: az Egyesült Államok kapcsolatokat kíván fenntartani az új afgán kormánnyal, és azt tervezi, hogy diplomatákat küld Kabulba. Washington sosem szakította meg a diplomáciai kapcsolatokat Afganisztánnal, de 1979 óta nincs ott nagykövete. A tálibok nem akarnak ellenséges viszonyt Oroszországgal - nyilatkozta a Nihon Keizai Simbun című japán üzleti lapnak a pakisztáni Pesavárban Abdul Hakim, a tálib kormány sajtórészlegének helyettes vezetője. Hat nappal Kabul elfoglalása után a tálibok „a terror uralmát” vezették be az afgán fővárosban, egyebek között mintegy ezer embert vetettek börtönbe -közölte Londonban az Amnesty International. A nemzetközi emberi jogi szervezet nyugtalanítónak mondotta az afgán nők helyzetét. A szervezet rendkívüli aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy rossz bánásmód és a kínzások veszélye fenyegeti azokat, akiket Rabbani megdöntött afgán elnökkel való vélt szimpatizálás miatt vetettek börtönbe. A tálibok első intézkedései közé tartozott a lányok iskolába és a nők munkába járásának betiltása. A tálibok megtiltották, hogy a nők ugyanolyan polgárjogokat kapjanak, mint a férfiak. Az ezen utasításokat megszegő nőket hosszú láncokkal felfegyverkezett őrök brutálisan összeverték a nyílt utcán - mutatott rá az Amnesty International. Lefátyolozott nők menekülnek a frontvonalra került Gulbahar városból, ahol a tálibok építik ki állásaikat MTI-telefotó Utat nyitott a német újraegyesítés (Folytatás az 1. oldalról) Magyarország számára nem volt kétséges, hogy a keletnémetek 1989. szeptember 11-i kiengedése, a határ megnyitása helyes döntés - mondta. Az egyesült ország mostani fontos szerepéről szólva kiemelte, hogy Németország tapasztalatára és támogatására nagyon nagy szükség van ma, amikor a szovjet gyűrűből kibújt fiatal demokráciák a megbékélést keresik egymással. A kalapácsok lerombolták a berlini falat, és e sorsra kell jutnia a népeket akadályozó, közös jövőt korlátozó falaknak egész Európában - fogalmazott Horn. Majd arról beszélt, hogy Magyarország jóban akar lenni a szomszéd népekkel, és velük közösen törekszik egy teljes európai egység megteremtésére. Leszögezte, hogy a nemzeti kisebbségek jogainak biztosítása is európai ügy. Kifejtette: „Magyarország történelmi öröksége súlyos: az első világháború utáni békediktátum, Trianon következményeivel naponta kell szembenéznünk. A szomszédos államokban élő magyar kisebbségek vér szerinti rokonaink, kultúránk részesei, örökösei és megújítói. Nem mondhatunk le egymásról, közös történelmünkről. ” „Ha a határainkon túl élő magyarok kultúrájukban, a nyelv használatában korlátozásokat szenvednek, érthetőnek tartjuk, hogy hozzánk fordulnak segítségért, félreértés ezt szeparatista törekvésnek tekinteni” -jelentette ki a kormányfő, aki köszönelétét fejezte ki a hathatós német politikai-gazdasági támogatásért. Rita Süssmuth, a szövetségi parlament elnöke és Edmund Stoiber bajor tartományi kormányfő, a szövetségi törvényhozás felsőházának soros elnöke meleg szavakkal emlékeztek Magyarországnak a német egyesülés elősegítésében betöltött szerepére, és külön kiemelték az akkori külügyminiszter, Horn Gyula érdemeit. Az ünnepséggel egy időben baloldali és szélsőbaloldali szervezetek felhívására mintegy ezer ember tüntetett azzal a jelszóval, hogy „Nincs mit ünnepelni”. A hatalmas rendőri erőkkel őrzött tiltakozók kifogásolták, hogy a nyugati tőke bekebelezte a keleti országrészt. A két délnémet tartomány által magyarországi vegyes vállalatoknak biztosított hitel elsősorban a lejárati idő miatt kedvelő, mert a magyar pénzpiacon jelenleg gyakorlatilag nincs ehhez hasonló középlejáratú hitel - jelentette ki Hárshegyi Frigyes, a Magyari és Péöszeti Bank alelnöke Münchenben A magyar bankár elmondta, a 250-250 millió márkás hitelkeretek 65 százalékára vállalt garanciát a két tartományi kormány. A két tartomány által 1989-ben felajánlott hasonló keret nagyrészt kihasználatlanul maradt, mert csak többségi német tulajdonban lévő vállalkozások kaphattak hitelt. Most egyszázalékos bajor vagy badenwürttembergi részesedés is elegendő a jogosultsághoz. A lejárati idő legfeljebb 8 év, és türelmi idő nélkül, félévi részletekben kell visszafizetni. Horn Gyula kormányfő kétnapos németországi látogatása befejeztével kora délután hazautazott. ________REFLEKTOR________ Összerogyott a teve Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök elégedetten nyilatkozott a washingtoni csúcsról, és a maga szempontjából igaza is volt. Hiszen megmutatta a világnak - s ami a legfontosabb, Clinton amerikai elnöknek -, hogy kész a tárgyalásra, sőt hogy akár egyedül is lehet hagyni Arafattal. Legfőképpen azért lehetett elégedett, mert úgyszólván az égvilágon semmiben sem engedett. Nem adott határidőt Hebron kiürítésére, és nem volt hajlandó a jeruzsálemi alagút bezárására. S bár a többi vitás téma szőnyegre sem igen került Washingtonban, Netanjahu egyértelművé tette: továbbra sem engedélyez palesztin államot, nem ad politikai jogokat a muzulmánoknak Jeruzsálemben, és nem állítja le a települések bővítését. És hogy ki ne felejtsünk valamit, nem hajlandó kivonulni a Golánról sem. A dolgok ilyetén állása mellett csak azon csodálkozhatunk, hogy tárgyalópartnere, Arafat nem hagyta faképnél a megbeszélések kellős közepén. Pedig a jelentések szerint meg akarta tenni, és csak Clinton rábeszélésére állt el szándékától. Lett volna oka a dacos lépésre. A Likud-kormány politikája ugyanis egyre inkább csak egy utat hagy nyitva számára: azt, hogy újra Izrael ellenségévé váljon. Bár Netanjahuék azzal vádolták Arafatot, hogy ő állt a múlt heti gázai és ciszjordániai zavargások mögött, az igazság ennek alighanem éppen az ellenkezője. A zavargások spontán törtek ki, Arafatot pedig az a veszély fenyegette, hogy a gázai és ciszjordániai lakosság - beleértve a palesztin rendőrséget is - kicsúszik az ellenőrzése alól. Ami az események közvetlen elindítóját, az alagútügyet illeti, az - Fejszál Husszeininek, a PFSZ jeruzsálemi megbízottjának keleties hasonlata szerint csak az az utolsó nyaláb széna volt, amitől a túlterhelt teve összerogyik. Gázában a családfenntartó férfiak fele munkanélküli, és a ciszjordániaiak is sokkal rosszabbul élnek, mint a békefolyamat előtt, amikor még Izraelbe jártak dolgozni, és ott adták el az otthon megtermelt zöldséget és gyümölcsöt. Hogy ez ma már nemigen lehetséges, arról persze nem annyira Izrael tehet, mint inkább a zsidó állam utcáin bombákat robbantgató palesztin terroristák. Végső soron ők voltak azok, akik a mindenre nemet mondó Netanjahut hatalomra juttatták. Ám abban, hogy a palesztinok az önkormányzati területeken is egyetlen gigantikus büntetőtáborban érzik magukat, már igencsak van része az új jeruzsálemi kormánynak. Annak idején Rabin és Peresz még csak a palesztin szélsőségesekkel állt harcban, a PFSZ-t, sőt az arab világ egy részét viszont a maga oldalán tudhatta. Most Netanjahuék az egész palesztin néppel kerültek szembe. Politikájuk azzal fenyeget, hogy Izrael és az arab világ között visszaáll a hadiállapot. Washingtonban a felek abban állapodtak meg, hogy hazai terepen - Gáza és Izrael határán - tárgyalnak tovább. Ennek sikeréhez az kell, hogy Netanjahu a találkozót kompromisszumokra, ne a kompromisszumképtelenség elleplezésére használja. Különben az újabb tárgyalási forduló hosszú időre az utolsó lehet. Kepecs Ferenc VILÁG 1996. OKTÓBER 4., PÉNTEK 9 Izetbegovic és Milosevic megállapodott (Folytatás az 1. oldalról) Chirac szerint a két balkáni ország - amely már tavaly decemberben, a daytoni békemegállapodás aláírásával elismerte egymást - hamarosan nagyköveteket cserél. A francia államfő sajtóértekezletén azt is közölte, hogy a tárgyalásokon megegyezés született az egykori Jugoszlávia szétbomlásából fakadó utódlási és vízumkérdésekről. A diplomáciai kapcsolatok felvételének előfeltétele, a két államalakulat kölcsönös elismerése tavaly decemberben, a daytoni békemegállapodás párizsi aláírásakor megtörtént. Mind Izetbegovic, mind Milosevic támogatásáról biztosította azt a tervet, amelyet Párizs dolgozott ki a békefolyamat konszolidálására, a „polgári oldal” - azaz a demokratikus intézményrendszer kiépítésének, a menekültproblémák megoldásának erősítésére. Franciaország számára hatalmas presztízseiken,, hogy a Milosevic-Izetbegovic találkozó ilyen láttárnyos eredményekkel zárult, különösen hogy a tárgyalások eredetileg nem így indultak, legalábbis erre utal, hogy a két politikusnak csütörtök délután, terven felül még egy megbeszélést kellett tartania. A boszniai és a szerb államfőnek 1992, azaz a boszniai háború kezdete óta ez volt az első, négyszemközti találkozója. A francia vezetés már az elmúlt években is jelentős szerepet játszott a délszláv rendezésben. RÖVIDEN Jelcin és Lebegy találkozója Jelcin orosz elnök hoszszú idő után először fogadta nemzetbiztonsági tanácsadóját, Alekszandr Lebegyet, aki felajánlotta lemondását, miután az államfő Lebegy elődjét bízta meg a katonai vezetők kinevezésére javaslatot tevő bizottság vezetésével. Jelcin előzőleg rádióbeszédében kérte, hogy Lebegy maradjon meg tisztségében. Az orosz elnök közölte: egyelőre még ő a főnök, korai lenne az irodákban cserélni a portrékat. Egyezség a csecsen rendezés elveiről A csecsen válság rendezésének elveiről írt alá egyezményt csütörtök este Moszkvában Viktor Csernomirgyin kormányfő , a szeparatisták vezérével, Zelimhan Jandarbijevel. Az egyezség a többórás késéssel kezdődött tárgyalásokon született. Összeesküvésért is elítélték Jigal Amirt Egy tel-avivi bíróság csütörtökön 5-től 12 évig terjedő büntetést szabott ki Jichak Rabin izraeli miniszterelnök gyilkosára, JigalAmirra és két tettestársára egy újabb perében, amelyben összeesküvésükért kellett felelniük. Amir emberölésért már életfogytig tartó börtönbüntetését tölti, büntetését még öt évvel megtoldotta a bíróság. Megsemmisíti aknáit Kanada Kanada egyoldalúan megkezdi mintegy 90 ezer darabos gyalogsági aknakészletének fokozzatos megsemmisítését közölte Lloyd Ax-Sworthy külügy- és David Collenette védelmi miniszter. A kanadai készletek kétharmadát a legközelebbi jövőben semmisítik majd meg, a fennmaradó egyharmadot pedig annak függvényében, hogymenynyire lesznek sikeresek a gyalogsági aknák gyártását, használatát, tárolását és mindennemű tér-.jesztését megtiltó nemzetközi egyezményt kidolgozó tárgyalások. Újabb csúcstalálkozó vasárnap (Folytatás az 1. oldalról) Csütörtökön Marokkóba érkezett Arafat, hogy Hasszán királyt tájékoztassa a washingtoni csúcsról. A palesztin vezető megérkeztével kijelentette, addig nem nyilatkozhat, amíg nem találkozott a marokkói királlyal. A tervek szerint Arafat Karbatból Párizsba repül. Ezer Weizman izraeli államelnök abbéli reményét fejezte ki, hogy a washingtoni csúcstalálkozó nyomán „mozgásba jönnek a dolgok”. „A legfontosabb az, hogy a két fél ezentúl ne egymásra lövöldözzön, hanem tárgyaljon egymással” - hangoztatta az elnök az izraeli rádiónak adott nyilatkozatában. Netanjahu izraeli kormányfő a kézzelfogható eredmény nélkül zárult washingtoni csúcstalálkozót követően, hazaindulása előtt félórás megbeszélést folytatott Bob Dole republikánus elnökjelölttel. Dole bírálta Bill Clinton elnököt, amiért az elmulasztotta a Közel-Keleten fellángolt erőszak megfelelő elítélését. Arafat szerda reggel csaknem otthagyta a béketárgyalásokat, s kis híján elutazott az amerikai fővárosból - közölte Bandar herceg, Szaúd-Arábia washingtoni nagykövete. A herceg szerint Clinton „erőteljes pozitív beavatkozása” mentette meg a tárgyalásokat az összeomlástól. Netanjahu washingtoni sajtóértekezletén a legfontosabb eredménynek, „jó kezdetet jelentő első lépésnek” azt nevezte, hogy bizonyos fokig sikerült lebontani a közte és Arafat között feszülő bizalmatlanság bénító falát. Érzése szerint személyi szinten is lerakták a kölcsönös bizalomnak és megértésnek azt az alapját, amelyre már lehet építkezni. Úgy vélekedett, hogy több mint háromórás négyszemközti találkozójuk nyomán megváltozott a viszonyuk. Hangsúlyozta az izraeli csapatok hebroni visszavonása melletti „teljes elkötelezettségét”, de kijelentette, hogy az erről folytatandó tárgyalásokkal párhuzamosan egyezségre kell jutni a biztonságról is. Leszögezte, hogy személyesen is nyomátt fogja követni a megbeszéléseket, és ha szükséges, kész leülni Arafattal, hogy áthidalják a felmerülő problémákat. Palesztin tüntetők csütörtökön kövekkel, dobáltak meg izraeli katonákat Hebronban, de a Jordán folyó nyugati partja és a Gáza-övezet nagy részében nyugalom honolt. A hatóságok csütörtökön rövid időre feloldották a kijárási tilalmat Hebronban, hogy a lakosság bevásárolhasson, és ez idő alatt történt a rövid összetűzés. Az izraeli hadsereg páncélosokat állított fel a ciszjordániai palesztin városok körül. MTI-telefoto Arafat csak meleg kézfogást kapott Netanjahutól