Népszava, 1996. október (124. évfolyam, 229–254. sz.)
1996-10-04 / 232. szám
8 1996. OKTÓBER 4., PÉNTEK KULTÚRA Tokody Ilona örökös tag lett A lábnyoma ott van az Operett Színház előtt, azok között, akiket a közönség a legnagyobbak képzeletbeli együttesének örökös tagjává választott, s most szeptembertől már az Operaház társulatának is örökös tagja lett. Tokody Honát rövid idő, közel fél év leforgása alatt érte ez a két kitüntetés, amellyel rajta kívül kevesen dicsekedhetnek, ráadásul közöttük ő a legfiatalabb. Boldogan kezdi hát ezt az évadot, amelyben rögtön egy kedves szerepében lép a hazai közönség elé. Október 19-én az Erkel színházi Verdi-bemutatóban, A trubadúrban Leonórát énekli. Várnai Zsuzsa írása a NÉPSZAVÁNAK - Régi, kedves szerepem ez a Verdi-hősnő - meséli az énekesnő - hiszen annak idején Mikó András színpadra állításában is én keltettem életre Leonórát, tavaly nyáron pedig a Szegedi Szabadtéri Színpadon, a Vámos László rendezte előadásban énekeltem. Magyarországon ez az ötödikféle Trubadúr, amelyben fellépek, de énekeltem már a szerepet Spanyolországban, Bécsben, Berlinben, Münchenben is, összesen több mint harminc alkalommal. Szeretem, mert állhatatos, igazi szerelmest kell alakítanom, gyönyörű bel canto dallamokkal, és csillogó koloratúrákkal. Valódi drámai színei, ősereje van ennek az aragóniai asszonynak, legbelül, a szívem mélyén én is gyakran érzem magam spanyolnak. - Úgy hallottam, különleges beugrással egy másik Verdi-műben is színpadra lépett nemrég, méghozzá Koppenhágában. - Valóban, s a történtek után szinte fatalistává váltam. A világhírű baritonnal, Juan Ponsszal szerettük volna ugyanis ebben az északi városban is bemutatni Verdi-gálaműsorunkat, de a fellépés spanyol barátom egyéb elfoglaltsága miatt meghiúsult. No, nem megyek Koppenhágába, gondoltam, majd pihenek egy kicsit. Az egyik napon azonban délután fél kettőkor csörgött a telefonom, s kértek, ugorjak be Koppenhágában a Királyi Színház Verdi-produkciójába, A végzet hatalmába. Bár szinte soha nem szoktam ilyen feladatokat elvállalni, most annyira kértek, hogy végül igent mondtam, s egy óra múlva már repültünk Koppenhága felé a menedzseremmel, Larry Biedermannal. Negyed nyolckor értünk az operaházba, s ahogy beültem az öltözőmbe, elkezdődött az őrületes roham. Egyszerre ugrált körülöttem a fodrász, a sminkes, az öltöztető, miközben a rendező néhány fontosabb jelenetet igyekezett elmagyarázni nekem. Végül óriási sikert arattunk. - Idén jubilál, huszadik évadját tölti az Operaházban. Mivel ünnepel? - Még nagyobb felelősséggel látok munkához, hiszen ez a cím és a közönség szeretete erre kötelez. Ahogy kiváló kollégám, Simándy József mondta, egyetlen dolog fontos az életben, az, hogy eleget tudunk-e tenni annak, amiért a világra jöttünk, tudunk-e a tehetségünkkel örömet szerezni az embereknek? A trubadúr mellett november elején éneklem Verdi Requiemjét is az Operaházban, s szerepelek A végzet hatalmának felújításában is. Közben pedig készülök a jövő év eleji japán turnémra. Ősszel portréfilm is készül rólam a televízióban, ahol Vitray Tamás lesz a beszélgetőtársam. A pályámról, az életemről és természetesen a muzsikáról lesz szó, és magyar vonatkozású darabokat énekelek, hogy ezzel is kifejezzem hálámat az embereknek, akik örökös taggá jelöltek. Vitrayt azért választottam, mert azonos hullámhosszon vagyunk, kölcsönösen tiszteljük és szeretjük egymást. Tudták önök, hogy Vitray is muzsikusnak, baritonistának készült? Ugye, nem. Örökösök egymás között. A legfiatalabbnak, Tokody Hanának gratulál Takács Paula és Szecsődy Irén Készül az esély lexikona Gáspár Ferenc írása a NÉPSZAVÁNAK Fiatal Alkotóművészek Lexikonát jelenteti meg jövőre a Littera Nova Kiadó. - Kik kerülhetnek be a lexikonba, és miért csak a fiatalok? - kérdésemre a kiadó igazgatója, Balázs Tibor kérdéssel válaszolt. - Mi lett volna, ha annak idején a húszéves Petőfit hazazavarják a János vitézével együtt, mert túl fiatal? József Attilának sem mondták, hogy nagy tehetség, de még gyakoroljon egy kicsit. Sajnos, napjaink irodalmi élete - akárcsak a társadalom - elöregedett. Az irodalomban ugyan vannak biztató jelek, de a gazdasági recesszió itt is érezteti hatását. Az olvasók inkább csak a régi, befutott művészeket ismerik; velük a kis példányszámú könyvekben, folyóiratokban megjelenő, még „névtelen” fiatalok nehezen vehetik fel a versenyt. Mi - bár kis kiadó vagyunk - régóta igyekszünk teret biztosítani az ifjú tehetségeknek. Tavaly karácsonyra Magánbirodalom és Menedékjog címmel kiadtunk két antológiát, amelyekben az eddig még önálló kötetet nem publikált írók, költők számára teremtettünk lehetőséget a megjelenésre. Összesen tizenegy olyan vers-, próza- és tanulmánykötetünk van, amely fiatal, első könyves író alkotása. Fiatalok a könyveinket illusztráló grafikusok is: tízednégyükbek Csoportos és önálló tárlatokat szervezünk a Józsefvárosi Klubban és az írószövetségben. - Csak íróemberek pályázhatják meg, hogy a lexikonba kerüljenek? - Természetesen nem, hiszen a cím az alkotóművész szót is tartalmazza. Várunk minden művészt, de alkotóműhelyek, csoportok, irodalmi lapok és körök, vagy bármilyen más, fiatalokat tömörítő alkotóközösség is jelentkezhet. A Fiatal Alkotóművészek Lexikona kétévenként fog megjelenni, és az esély könyvének szánjuk, azok számára, akiket szívesen alkalmaznának a potenciális munkaadók - a galériák, a művelődési házak, a kiadók, a múzeumok -, de mivel nem ismerik őket és a munkásságukat, mindeddig nem kereshették meg őket. - Ki számít önök szerint fiatalnak?. - Az alsó korhatár 17 év, a felső a jövő év december 31-ig betöltött 35. életév. Valahol meg kellett húzni a határt. A lexikont dr. Balogh F. András irodalomtörténész szerkeszti, a szerkesztőbizottság elnöke pedig Pomogáts Béla, az írószövetség elnöke. Az egyes művészeti ágakba jelentkezők bírálói kulturális és művészeti életünk jeles képviselői lesznek. - Jelentkezési határidő? - Október 15-éig lehet elküldeni kitöltve azt az űrlapot, amely a Művelődési Minisztérium Szalay utcai ügyfélszolgálati irodájában szerezhető be ingyenesen. Vidékieknek felbélyegzett és megcímzett válaszboríték ellenében elküldjük a jelentkezési lapot. Várjuk a határokon túl élő fiatal művészek jelentkezését is. Címünk: Littera Nova, 1054 Budapest, Széchenyi utca 1/D., B lépcsőház, I. 7. A HÉT LEMEZE Neneh Cherry: Man Németh Zoltán írása a NÉPSZAVÁNAK Néhány év kihagyás után a Nő visszatért a Férfival. Neneh Cherry ugyanis a napokban jelentette meg harmadik albumát, amelynek címe: Man. Az énekesnő látványos, azaz pontosabban: hallható változásokon ment keresztül az utóbbi években. A korábbi lemezeit erős funky-, illetve raphangzás jellemezte, most azonban visszafogottabb, lágyabb dalokkal jelentkezett. Ehhez talán az a tény is hozzájárult, hogy időközben feleségül ment Youssou N’ Dourhoz, akit a magyar közönség 1989-ben láthatott a Népstadionban az Emberi jogokért nevezetű koncerten, többek közt Bruce Springsteen és Sting társaságában. A jelentős stílusváltás másik okaként említhető, hogy férjurával a tavalyi év legnagyobb világsikerét énekelték, melynek címe: 7 Seconds. Ez a gyönyörű szép, vonósokkal kísért nóta is felkerült Neneh új lemezére. S ha már ez a dal ekkora sikert ért el, akkor nyilvánvaló, hogy a jól bevált úton tovább kell haladni. A Mant tulajdonképpen áthatja a 7 Másodperc stílusa, s Neneh Cherry jelenlegi slágere, a Woman is kísértetiesen hasonlít rá. Ennek megfelelően az új albumon több slágergyanús felvétel is található, amelyekkel minden bizonnyal találkozunk a rádióadásokban és a tv-csatornákon. Ezek közé sorolható a Feel It, a Carry Me vagy az Everything. Lehet, hogy nem ér el ekkora sikert, de mai, elgépiesedett világunkban üdítően hat a Golden Ring című dal. Itt ugyanis az énekesnőt mindössze egyetlen akusztikus gitár kíséri, és ez az egyszerűség akár bátorságnak is nevezhető, manapság szokatlan. Neneh Cherry a „Man” című új albumát ekképp jellemezte: „egy lemez, mely a szerelemről, a szexről, az életről, és a halálról szól”. Lengyel költő Nobel-díja Lapzártakor érkezett a hír, hogy a Svéd Akadémia a Krakkóban élő 73 éves Wislawa Szymborska költőnőnek és irodalomkritikusnak ítélte az idei irodalmi Nobel-díjat. A Apropó - folytatás közel két éve Kepes András és csapata riportfilmet forgatott Nyírtelken, a Lázár családnál. Lázár Péter és Márti arról nevezetesek, hogy saját három gyermekük mellett tíz állami gondozott gyermeket fogadtak be, hogy ők is családban nőjenek fel. Akkor még nem tudták, hogy mit vállalnak. A televízió népszerű riportere most megint felkereste Lázárékat, hogy megkérdezze, mire jutottak egyedülálló vállalkozásukkal. Az újabb riportot ma este láthatják a nézők a TV 1-en, 21 óra 20 perckor. Törőcsik és Eszenyi együtt látszik NÉPSZAVA-információ A Komédiumban is megkezdődött az évad. Divat ’96 címmel, havi két alkalommal, divatszínház keretében kapnak lehetőséget kortárs divattervezők a bemutatkozásra. Novermber 16-án A Márkusi címvel idézik fel Márkv£r Lászlfy életét. Az előadást itar Én-gozó Márta könyve alapján Dávid Sándor állította össze, ő játssza a címszerepet, illetve énekli a dalbetéteket. Zongorán Sárán László kíséri. December 10-én Szurdi Miklós rendezésében mutatnak be két Schisgal-egyfelvonásost, A gépírók, illetve a Kínaiak, avagy aki zavart lélekkel lép ki a világba címmel. A szereplők Xantus Barbara, Kárász Zénó és Sír Kati. Január 24-én Mrozek Szerződését viszik színre Bodolay Géza rendezésében. A kétszemélyes darab szereplői: Dörner György és Bán János. Tavaszai igazi színháztörténeti esemény tanúi lehetünk, amikor is egy újvidéki szergő Végel László Médeia tükre című darabját mutatják be Radó Gyula rendezésében, s két nagyszerű színésznő kerül egy színpadra. Az anyát Törőcsik Mari, a lányát Eszenyi Enikő alakítja. Repertoáron marad a S.Ö.R., A legújabb Villon, a Stílusgyakorlatok a költől, a Sapkamanó és az Örkény István életét bemutató Azt meséld el, Pista! • • Ötvenéves lenne a verhetetlen kapitány Szilas Zoltán írása a NÉPSZAVÁNAK Minden idők legnagyobb magyar gitárosa - vésték Radics Béla sírkövére tizennégy évvel ezelőtt. Pályafutása eszelős sikerek és katasztrofális bukások, megalázó vergődések sorozata. Játszott a Neményi Béla vezette Atlantisz együttesben 1963-ban. Első saját zenekara, a Sakk-Matt 1968-ban mutatkozott be. Hozsannázó tömeg, fergeteges siker akkor és később is a Tűzkerék, illetve a Taurus zenekarokkal. A hetvenes években hangoztatták muzsikuskörökben, hogy kétféle rockzenész él Magyarországon. Aki már játszott Radics Bélával, és aki csak ezután lép be a bandájába. Már életében legendákat szőttek a „külvárosi gitárkirály” körül. Maga csináltatta nagylemezének borítóját, és élete végéig várta, hogy eljönnek érte. Úgy gondolta, hogy a hanglemezgyár hatalmasai kopognak majd angyalföldi, szoba-konyhás lakásán - ahol az édesanyjával élt -, és a viaszosvászonnal borított asztalnál aláírják a lemezszerződést. Az album sohasem készült el. Ennek ellenére ma is dúdolják, imádkozzák, ordítják dalait a különböző emlékzenekarok koncertjein: Zöld csillag, Lángszívű lány, Csodálatos utazás, Gonosz asszony... Olyan volt, mint egy nagy gyerek, akit szorongatott a siker. Érzelmi alapon közelített mindehhez. Nem értette, miért nem nyíltak meg előtte a stúdiók kapui, amikor pedig a közönség évek óta istenítette őt! Nem vette tudomásul, hogy a világ másként működik, és sajnos, gyerekes(?) volt más élethelyzetekben TS!' Némi ‘ is’1' mérte fel az örökigazságotamely szerint lehet kirándulni a pokolba, de nem érdemes odaköltözni. (Halálának közvetlen oka alkoholfüggőség volt.) Ki tudja, hogy hol kezdődik a téboly? Csakis az biztos, hogy Radics Béla, a kapitány a lelke mélyén nem tudta feldolgozni a sikert. A külváros hősének hitte magát. Elhitették vele, hogy ő a legjobb magyar gitáros, aki nem lesz „áruló”, nem játszik pénzért slágerzenét, és nem hagyja el Angyalföldet. Végigjátszotta a romantikus hős szerepét, és a fiúk a térről belesulykolták, hogy ez nagyszerű. És vesztett. De legalább végigcsinálta. Ott volt az elsők között, akik hittek a színes ruhákban és a színes gondolatokban. Azok közé tartozott, akik maguk választottak életformát, ezért nem vegetáltak a „konformista társadalom” részeként. Az öregedő rocksztárok, a széteső arcok némelyikét elnézve sokszor eszembe jut, hogy a kapitány történetének legalább van logikája. Persze hogy nem az általa lakott konyha volt az egyetlen. (Az volt Radics hálószobája is.) A hatvanas években tele volt a világ ezekkel a lerobbant konyhákkal Memphistől Rákospalotáig. Elvis, a király, Jimi Hendrix, és Radics a kapitány között alig van különbség. Ma már nem divat arról beszélni, hogy „alulról jöttem”. Pedig sokan érkeztünk onnan. Rajzottunk a viaszosvászon mellől a Váci utcai Édes Anna felé, tele vágyakkal és illúziókkal. És lettünk zenészek, színészek, írók, tanárok. Vannak köztünk győztesek és vesztesek, és vannak halottaink is... Nem véletlen, hogy a beatnemzedék után „arctalan nemzedék” nőtt fel! Jack Kerouac írja, hogy a gyerekeink egy szép napon azt hiszik majd: a szüleik békés, rendezett, és nyugodt életet éltek. Minden reggel felkeltek, és büszkén elindultak az élet járdáján. Fogalmuk nem lesz arról, hogy milyen képtelenül vad, őrült és szertelen volt valójában az életünk, így van ez, ha eltűnnek a konyhákba viaszosvászonnal takart asztalok. '' (Örr Molnár Miklós Radics Béláról írt könyvének felhasználásával) * Fuder Tibor festőművész kiállítása nyílik, Tűzkerék RB-koncert lesz, Brunner Győző, Balázs Fecó és Som Lajos is részt vesz a gitárkirály születésének 50. évfordulójára rendezett bulin. (Esztergomi Szabadidőközpont, Molothov-liget, október 4-én 17 óra) NÉPSZAVA A gép forog, a színész nem pihen Kállai Ferenc nagyszerű alakítása a vígszínházi Háború és békében Stuber Andrea írása a NÉPSZAVÁNAK Valló Péter színre vitte a Vígszínházban Tolsztoj Háború és békéjét a maga teljességében. Sikerült megjeleníteni a háborút is, a békét is, az ést is. Képileg ezt úgy oldotta meg, hogy a csatajelenetekbe bependerített néhány táncoló moszkvai dámát, a báli jeleneteken pedig átküldött egyegy sebesült katonát. Ezzel a rendezést nagyjából el is intézte. Ami még hátramaradt, az a cselekmény lebonyolítása. Persze egy minden vonatkozásban nagy regény esetében ez sem egyszerű feladat. Ott van először is a kétkötetnyi szöveg, melyből eleve hárman írták a színpadi változatot, ám a Vígszínházban még öten megdolgozták. (Ennyi írástudó ember fogott össze, s a színpadról mégis csapatostul röpködnek a levegőégbe a rosszul használt névmások. Arra helyett rá, arról helyett róla, azokat helyett őket és így tovább.) A bő háromórás színházi előadás természetesen kurtítja, sűríti és megszűri az eseményfolyamot. Még így is rengeteg szereplőt és helyszínt kell megeleveníteni. Önmagában véve az sem kis teljesítmény, hogy Valló gördülékenyen vezényelte le a sokszálú történetet. Nagy segítségére volt Szlávik István örökmozgó díszlete és a Vígszínház mindentudó színpadtechnikája. Ötpercenként térül-fordul a színpad, lifteznek a süllyesztők, néhány pillanat alatt újabb és újabb hangulatos helyszínek állnak elő. Míg a gép forog, az alkotó színész nem pihen. Szaladgál a sötétben, hogy fél perc múlva ott bukkanjon fel, ahol kell. Kicsit mintha nagyobb teret kapna az előadásban a masinéria, mint az élő színész. Pedig vannak itt színészek is. Alföldi Róbert (Andrej Bolkonszkij), akiijén buzog annyi hév és láz, hogy igazi romantikus hős legyen. Rudolf Péter (Pierre Bezuhov), aki csendes, mélázó jóságot sugároz. A bájos Balázsovits Edit (Natasa Rosztova), ki megkapó módon ott hordja az arcán mindkét szülője vonásait; Almási Éváét és Balázsovits Lajosét egyszerre. Igyekvően szenvedélyes és nagyjából működőképes a Vígszínház előadása. Van egy igen érdekes domborulata. Nevezetesen a két Bolkonszkij herceg, apa és fiú ellentétének vonulata. Nemzedékek és világnézetek szembenállása ez. Andrej a reformokért száll síkra, míg az öreg a régi rend híve. S amikor az idősb herceg dühödten szónokolni kezd szakértőkről, akik semmihez sem értenek, meg nyugati mintákról, amelyek idehaza majd jól tönkretesznek mindent, akkor a közönség érezhetően megpezsdül, s épp csak hangos úgy van!-okra nem ragadtatja magát. Pedig valójában nem ideológiák győzik itt le egymást, hanem kettő színész dialogizál, s az egyik közülük nagyon nagy színész. Az öreg Bolkonszkijt Kállai Ferenc játssza. Olyan mesterfokon, hogy döntő fölénnyel nyer. Felbillenti a színpadot, masinériástul, mindenestül. Piscator-Neumann-Prüfer: Háború és béke (Vígszínház) Díszlet: Szlávik István. Jelmez: Szakács Györgyi. Zene: Melis László. Rendező: Valló Péter. Szereplők: Hegedűs D. Géza, Rudolf Péter, Alföldi Róbert, Kállai Ferenc, Murányi Tünde, Balázsovits Edit fh., Igó Éva, Lukács Sándor, Vallai Péter, Szoboszlay Sándor, Selmeczi Roland, Gesztesi Károly, Kállay Molnár Péter, Kéri Kitty és Alföldi Róbert Marton Szilvia felvétele