Népszava, 1996. november (124. évfolyam, 255–280. sz.)
1996-11-01 / 255. szám
NÉPSZAVA A NÉPSZAVA KÉRDÉSE Miért kapunk a németektől haditechnikai eszközöket? Válaszol: Erdélyi Lajos Magyar-német haditechnikai megállapodást írt alá csütörtökön a HM politikai államtitkára, Fodor István és a Német Szövetségi Köztársaság védelmi minisztériumának államtitkára, Bernd Wilz. Van-e valamilyen konkrét jelentősége ennek a katonadiplomáciai gesztusnak, és várható-e, hogy más államokkal is kötünk hasonló megállapodást? Egyebek között ezt kérdeztük Erdélyi Lajos ezredestől, a szaktárca szóvivőjétől. - Mennyiben tekinthető gesztusnak az említett dokumentum aláírása, avagy gyakorlati jelentőségével is lehet számolni? Netán így újabb haditechnikai eszközökhöz jut majd a Magyar Honvédség? Jelentősége a magyar és a német hadiipari üzemek és kutatások közötti együttműködés megszervezésében, valamint a hadianyag-beszerzés német tapasztalatainak átadásában van. A megállapodás nem arról szól tehát, hogy újabb német „adományokhoz” jut a Magyar Honvédség. Kétségtelen, a volt NDK hadseregének eszközeiből a többi között kaptunk 20 darab L-39- es repülőgépet és ugyanennyi harci helikoptert, és igen nagy számban harckocsimotort és alkatrészt, valamint a MiG-29-es harci repülőgépeinkhez eszközöket. De ez a tény legfeljebb abban játszott szerepet, hogy kizárólagosan a haditechnikára vonatkozó megállapodást az NSZK-val kötöttünk eddig. Más országok is számításba jöhetnek? - Az előkészítés stádiumában van egy hasonló dokumentum a britekkel. Egyébként eddig 20 országgal írtunk alá katonai együttműködési megállapodást, amelynek része a haditechnikai kapcsolat is, de amit a németekkel most parafáltunk, a maga nemében egyedülálló. - A németek adományán kívül kaptunk-e haditechnikai eszközt máshonnan? - Nem. Az amerikaiak ajándékoztak ugyan egészségügyi felszereléseket és tábori kórházat a honvédségnek, de mindez jelentéktelen az említettekhez képest. - Várható-e, hogy az amerikai IFOR-kontingenstől beszerez haditechnikai eszközöket a honvédség? - Nem kizárt, de mivel a békemisszió előreláthatóan még jó ideig folytatódik, csak találgatni lehetne. Kérdés, hogy az olyan beszerzésnek van-e valami értelme, ami a szükségletek töredékét jelentheti. Szabó Iréné Razzia a hagymások emberpiacain MTI-információ A Makói Városi Rendőrkapitányság és a Csongrád Megyei Munkaügyi Központ munkatársai idegenrendészeti ellenőrzést tartottak csütörtökön Makón és térségében, ahol a gyökérszedés és hagymapucolás idénymunkájához kapcsolódó illegális „emberpiac” a vasútállomás közelében lévő kocsma előtt működik. Az összehangolt razzia során hat, főként hagymatermesztő vállalkozótól összesen harmincöt román állampolgárt állítottak elő, ám közülük mindössze tizennyolc személyre sikerrült rábizonyítani a tiltott munkavégzés tényét. A munkáltatókat összesen 1 millió 450 ezer forintra bírságolták, a Romániából érkező feketemunkásokat pedig kiutasították az országból. A gyökérszedők egyébként 180 forintos órabérért dolgoztak, a hagymapucolók 15 kilogramm hagyma megtisztításáért 30 forintot kaptak. BELFÖLD Tovább épülnek az autópályák Egy szakértő véleménye szerint a „ közutas lobby ” érdekei jutnak leginkább érvényre Az autóklub szakértőjének véleménye szerint a közlekedési tárcán belüli, úgynevezett „közutas lobby” lehet leginkább érdekelt abban, hogy az M1-es sztráda koncessziós szakaszának ügyében várható ítélet megszületése előtt megkezdődjenek a nagyobb hazai autópályaépítések, így ugyanis még elmarasztaló bírói állásfoglalás esetén sem lehet majd visszafordítani a munkálatokat. Bár az autópályák építésével és az azokon bevezetett díjakkal a fuvarozók sem elégedettek, a közlekedési minisztérium tájékoztatása szerint azonban már az idén döntés születhet az M7-es felújításának és továbbépítésének ügyében. Báli Zoltán NÉPSZAVA Főként a közlekedési minisztérium úgynevezett „közutas lobbyja” lehet érdekelt abban, hogy a hazai sztrádaépítések minél gyorsabban haladjanak, így ugyanis lehetőség nyílhat arra, hogy az M1-es autópálya koncessziós szakaszának ügyében várható, minden valószínűséggel precedensértékű ítélet megszületése előtt előrehaladott állapotba jussanak az építkezések, így még elmarasztaló ítélet sem fordíthatja vissza a munkálatokat, hiszen az építkezéssel együtt járó költségek közismerten magasak - mondta el a Népszavának dr. Kovács Kázmér ügyvéd, a Magyar Autóklub jogi és érdekvédelmi bizottságának elnöke. Véleménye szerint ennek az „előremenekülésnek” tipikus esete az is, amikor díjszedő kapukat építenek olyan pályaszakaszokra, ahol egyelőre még nem kell fizetni az úthasználatért. A sztráda- és útépítésekkel, illetve az úthasználati díjakkal más érdekképviseleti szervek sem elégedettek - hangzik a Magyar Közúti Fuvarozók Egyesületének véleménye. Karmos Gábor, az MKFE szervező titkára úgy véli, hogy az illetékesekmek választ kellene adniuk néhány kérdésre. A közlekedési minisztérium szakemberei nem lobbyznak, hanem végrehajtják a parlament és a kormány utsításait. Az autópálya-hálózat kiépítésének ötletén például 1930 óta dolgoznak a közlekedési szakemberek, amelyeket most a kor követelményeihez akarnak igazítani - mondta kérdésünkre Horvölgyi Lajos, a KHVM főosztályvezetője. Korábban úgy tűnt, hogy a társadalom örül az új sztrádáknak, most azonban, amikor fizetni kell az úthasználatért, az autósok többsége elégedetlenkedik. Mivel az útalap nem fedezi az autópályák építési költségeit, azért szükség van a külföldi és hazai magántőke bevonására is. A befektetésnek azonban ára van, hiszen a beruházók előbbutóbb vissza szeretnék kapni pénzüket, amelyhez csak az úthasználati díjakon keresztül juthatnak hozzá. Bár az érdekvédelmi szervezetek a már meglévő sztrádákon bevezett útdíjakkal sem tudnak kibékülni, a Népszava értesülései szerint a közlekedési tárca már az M7-es autópálya felújítását és folytatását tervezi. Információink szerint a kormány még 1996-ban dönteni fog arról, hogy a közlekedési tárca megkezdheti-e a tárgyalásokat azzal a három konzorciummal, amelyek benyújtották az M7-es átépítésére vonatkozó terveiket. Szakértők szerint ugyanakkor az semi elképzelhetetlen, hogy a munkálatok elvégzésére külföldi hiteleket vesz majd fel hazánk. Annyi biztos, hogy az elöregedett balatoni autópályán több mint 54 kilométer hosszúságú pályatestet kell felújítani úgy, hogy mellébetonozzák a közlekedésbiztonsági szempontból szükséges harmadik forgalmi sávot is. Húsz kilométernél is hosszabb az a szakasz, ahol két teljes sávot kell kiépíteni, és ugyancsak 20 kilométerre tehető a felújításra váró szakasz. A munkálatok becslések szerint több mint 150 milliárd forintba kerülnek majd a kivitelezőknek. A költségeket pedig a sztrádán közlekedő autósokkal fizettetik majd meg, úthasználati díj formájában. A befektetők az autópályákból is szeretnék visszakapni a pénzüket Demecs Zsolt felvétele Még nem tudni, mi a pitbull Dudás Gergely NÉPSZAVA Két hét múlva a pitbulltulajdonosok már kezdhetik is kutyáik ivartalanítását. Az állatorvosoknál néhány ezer forintot kóstáló műtét azonban csak az első, és feltehetőleg egyik legkisebb lesz kiadásaik közül, melyre az új törvényi szabályozás értelmében kényszerülnek majd veszélyes kedvenceikért. A pitbullokat és az egyéb, szakhatóság által veszélyesnek nyilvánított egyedeket csak meghatározott körülmények között (például megfelelő kerítés), megkülönböztető jelzéssel ellátva, jegyzői engedéllyel lehet majd tartani. Mindezt a most készülő kormányrendelet szabályozza majd, amely azonban csak a törvény kihirdetése után hatvan nappal lép majd életbe. Mivel jelenleg csak előkésztése folyik, még ■nincsenek számítások arra, hogy mennyibe is kerül majd a pitbulltulajdonosoknak kutyáik legális tartása. Baraczka Róbertné, a Belügyminisztérium közjogi helyettes államtitkára elmondta: a végösszeg várhatóan a fegyvertartási engedély néhány tízezer forintos tarifájához esik közel. Kormányrendeletnek kell majd rögzítenie, mi is az a pitbull. A helyettes államtikár asszony a Népszava kérdésére elismerte: a törvény nagyban épít az állampolgárok jogkövető magatartására, arra, hogy a tulajdonosok bejelentik pitbulljaikat, és betartják a szabályokat. A rendelkezést megsértők akár börtönbüntetéssel is sújthatók. Baraczkáné ugyanakkor elmondta: nem szeretnék, ha a szomszédik tömegével jelentenek majd fel egymást, de ez is egy lehetőség. Hasznosabbnak tartja az orvosok segítségét, az állatorvosok az oltásnál, az embert gyógyító doktorok pedig a kutyaharapásos sérülteknél kezdeményezhetik az állatok ellenőrzését. Ugyanakkor ha az utcán a rendőr olyan kutyát lát, amiről feltételezi, hogy pitbull - mivel sem fajtáját, sem ivartalanítottságát nem hivatott megállapítani - joga lesz kérni az oltási könyvet, illetve hatósági ellenőrzést kérni a jegyzőnél. Ha pedig kiderül, hogy a gyanú alapos volt, megindulhat a büntetőeljárás. Elégedett honvéd jobban dolgozik Ügyészi vizsgálat a sorkatonák jogi helyzetéről Huszonöt honvédségi és öt határőregységnél tartott törvényességi vizsgálatot a budapesti, a debreceni, a kaposvári, a szegedi és a győri katonai ügyészség. A reprezentatív felmérés tapasztalatait a héten vitatta meg vezetői értekezleten a Katonai Főügyészség. Megállapította: a fegyveres erők sorállományú tagjai az őket alanyi jogon megillető járandóságokat, szabadságot megkapják, illetve panasztételi és bejelentési jogaikat az előírásoknak megfelelően kezelik az alakulatoknál. Csupán négy esetben vált szükségessé ügyészi intézkedés. Szabó Iréné NÉPSZAVA Pozitív végeredménnyel zárult a katonai ügyészségek 25 honvédségi és 5 határőr-alakulatnál lefolytatott vizsgálata, amely arra kereste a választ: érvényesülnek-e a sorkatonák honvédelmi törvényben szabályozott jogai. Mint azt lapunknak dr. Kovács Tamás altábornagy, katonai főügyész elmondta, kiderült: a parancsnokok rájöttek, az elégedett katonákkal jobban megy a munka, nem érdekeltek tehát abban, hogy a csökkenő létszám okozta gondokat hangulatot is rontó jogi „figyelmetlenségekkel” tetézzék. Egyébként maguk a sorkatonák is tisztában vannak azzal, mi jár nekik. A katonai főügyész megjegyezte, szervezetük évenként beprogramoz egy-egy olyan fontos témát, amely a sorállománnyal is kapcsolatos. Vizsgálták például a személyes szabadságot korlátozó parancsnoki intézkedéseket, a katonai szervezetek ifjúsági büféinek pénzkezelését, az elítéltek jogainak betartását a honvédségi fogházakban. A most zárult felmérés konkrét megállapításairól dr. Kovács Árpád dandártábornok, a katonai főügyész helyettese elmondta: a harminc alakulatnál a vizsgált időszakban 83 sorkatonát szereltek le második, illetve harmadik gyermekük megszületése miatt. Családfenntartói és egyéb szociális okok miatt 46 hadkötelest szereltek le. A havi alapilletményeket valamennyi szervezet pontosan és időben kifizette a sorkatonáknak, csak 3 helyen fordult elő, hogy a készültségi, őrszolgálati pótlékokat késve vagy egyáltalán nem utalták ki. A leszerelési segély kiutalási mechanizmusát a nagylelkűség jellemezte. Megállapításaik szerint több helyen válogatás nélkül, mindenki kapott, és olyan eset sehol nem fordult elő, hogy indokolt kérelmet elutasítottak volna. A szabad vallásgyakorlás feltételeit valamennyi alakulatnál rendben találták az ügyészek, 13 helyen azonban még az igénye sem merült fel a lelkiszolgálatnak. A parancsnokok számára komoly problémát jelent az alapszabadság, illetve a rendkívüli és a betegszabadság kiadása, mivel a behívottak egyre kevesebben vannak, a feladat viszont nem csökkent. Ennek ellenére egyetlen helyen szegték meg a jutalomszabadsággal kapcsolatos előírást, mert nem azonnal, hanem egy hónap elteltével adták le azt. Az egészségügyi és a véradás után járó szabadsággal kapcsolatos előírásokat is csupán egy-két helyen sértették meg. A tábornok elmondta, a 30 helyszínen másfél év alatt 214 bejelentéssel éltek a sorkatonák, amelyek többsége áthelyezés és külföldi utazás engedélyezésének kérelme volt. A panaszok ebben azért nincsenek benne, mert azoknak az elbírálása nem parancsnoki hatáskörbe tartozik. Minden „szívatással”, durva bánásmóddal kapcsolatos sorkatonai észrevétel, beadvány más típusú eljárási kategória. A mostani vizsgálat ezekre nem terjedt ki. Szigorított ebrendelet Készül az új és a korábbinál szigorúbb kaposvári ebtartási rendelet - jelentette be Szita Károly polgármester. A terv szerint egy gyepmester helyett kettőt alkalmaznak, a sintérek felszerelése pedig altatópuskával egészül ki. Az önkormányzat azt várja a rendőrségtől, hogy büntessék meg azokat, akik póráz nélkül sétáltatják a játszótéren kutyájukat. 1996. NOVEMBER 1., PÉNTEK 3 A bérek helyett inkább a fogyasztást adóztatnák . A fogyasztási típusok és a jövedelmeket sújtó adók mérséklését szorgalmazza az az alternatívköltsgvetési javalat pántélyét.immár ötödik alkalommal készített el a Levegő Munkacsoport a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezetével (KKDSZ) közösen. Sándor Tünde NÉPSZAVA A tegnapi sajtótájékoztatón elhangzott, hogy a két szervezet által, ajánlott üzemanyag-fogyasztási adóemelés nem lenne inflációgerjesztő hatású, mert egyegy termék árában a benzin alig 3 százalékos arányt képvisel. Vadász János, a KKDSZ elnöke hangsúlyozta, hogy olyan bevételforrásokat próbáltak feltárni, amelyek révén biztosítható lenne a családi pótlék és a nyugdíjak emelése, a közalkalmazotti béremelés végrehajtása, a foglalkoztatás bővítése és elkerülhetővé válna a tbjárulékalap szélesítése. Javaslataikban szerepel többek között az élvezeti cikkek fogyasztási, adójának emelése, a közúti balesetek költségeinek a tb helyett a károkozóval történő megfizettetése, a vezetékes energia áfájának emelése, a luxusadó bevezetése, valamint a veszélyes hulladék megbírságolása is - tájékoztatott Lukács András, a Lebegő Munkacsoport országos titkára. Juhász Pál, az SZDSZ országgyűlési képviselője leszögezte: egyetért a munkabért terhelő járulékok helyett a fogyasztási adók emelése útján elképzelt bevételnöveléssel. Kijelentette, a szociális rendszereket megőrizve kell új forrásokat keresnie a költ,ségvetésnek. Miklós László szocialista honatya felhívta a figyelmet arra, hogy a kormányzat is a fogyasztási típusú adók arányának növelésében gondolkodik, ám a jövedéki termékek adóját nagymértékben nem lehet emelni, mivel azok már a nyugat-európai minimális határértéken mozognak. Vadász János ugyanakkor kijelentette: ha a közalkalmazotti bérek és a nyugdíjak nem növekednek jövőre a kormányzat által ígért mértékben, akkor a megállapodások megszegése már társadalmi robbanással fenyeget. Alternatív költségvetési javaslataik számos pontját már korábban is beépítették a büdzsé végleges formájába, ám az így keletkezett megtakarításokat még egy kormány sem használta fel az általuk szükségesnek és fontosnak megjelölt célokra. Hasznot hajtottak a besúgók (Folytatás az 1. oldalról) Zokniban és műszaki áruban utazott a másik, napokban lefülelt társaság. A 80 ezer pár, 24 millió forint értékű sízokni és a 9 millió forint értékű műszaki cikk Búcsúnál történt folyamatos becsempészésében két pénzügyőr is segédkezett. A tranzakcióra egy szintén zokniban utazó vállalkozó hívta fel a vámosok figyelmét. A magukról megfeledkezett pénzügyőrök ellen vesztegetés miatt a Vas Megyei Rendőr-főkapitányságon indult eljárás. Természetesen a csempészek ügyében is folyik a nyomozás. Az alezredes tájékoztatása szerint jövőre a költségvetésben megfelelő összeget biztosítanak információvásárlásra, egy-egy fontos hír ára akár 1 millió forint is lehet. A hírszerzés megéri a ráfordítást, hiszen a felderített érték többnyire igen jelentős összeg. A vám- és pénzügyőrség számára a jogszabály egyelőre csak a bírói engedélyhez nem kötött titkosszolgálati eszközök alkalmazását teszi lehetővé. Ilyenek a figyelés, a fedőokirat használata, a fedővállalkozás, az ellenőrzött szállítás (a feladótól a címzettig való követés), az informátorok igénybevétele. A VPOP szeretné elérni, hogy a hatékonyabb felderítés érdekében bírói engedélyhez kötött titkosszolgálati eszközökkel - például lehallgatással - is élhessen.