Népszava, 1997. január (125. évfolyam, 1–26. sz.)

1997-01-02 / 1. szám

2 1997. JANUÁR 2., CSÜTÖRTÖK RÖVIDEN Felmentették Borsits Lászlót Közszolgálati jogviszonyának megszüntetésével egy­idejűleg - január 2-i hatállyal - felmentette beosztásá­ból Borsits László helyettes honvédelmi államtitkárt Keleti György honvédelmi miniszter. Erdélyi Lajos ez­redes, a HM szóvivője a döntés indoklásaként rámuta­tott: a minisztérium január 1-jei szervezeti átalakítá­sával kapcsolatban a tárcánál megszűnik a katonai ügyeket felügyelő helyettes államtitkári beosztás. Bor­sits László irányítási feladatköreit Fehér József, a mi­nisztérium közigazgatási államtitkára veszi át. Jó évet zárt a Szolnoki Cigány Önkormányzat A város önkormányzatától kapott 2,7 millió forint nagy részét intézményfenntartásra, rezsire kellett fordítania a Szolnoki Cigány Kisebbségi Önkor­mányzatnak, ennek ellenére sikeres évet zártak - hangzott el a testület évzáró ülésén. Az eredmények közé sorolták az ingyenes jogi tanácsadás megszer­vezését, valamint azt, hogy javult a kapcsolat a civil szervezetekkel. A Humán Szolgáltató közreműkö­désével több munkahelyhez jutottak, és a Városőr­ségbe is nyolc cigány fiatalt ajánlottak. Az 5000 ro­ma érdekeit képviselő testület egyetértett abban is, hogy a jövőben a cigány nyelv és történelem tanítá­sát már meglévő oktatási intézményben célszerű megvalósítani, erre jó lehetőségnek kínálkozik az éppen Szolnokon szeptemberben beindított Roma Esély Alternatív Szakiskola. Új városfejlesztési stratégia Veszprémben Az elmúlt évekét meghaladó beruházásokat és hosszú távú városfejlesztési stratégiai tervet hoz az új eszten­dő Veszprémben; az MTA győri tudományos intézeté­nek segítségével már elkezdték azt a nagyszabású munkát, amelynek végül kirajzolódik, hogy milyen lesz Veszprém arculata 25-50 év múlva. Dióssy Lász­ló polgármester az év első napján az MTI munkatár­sának elmondta: a város vezetői és a kutatók a többi között fölmérik, hogy milyen szerepet tölthet be Veszp­rém a balatoni idegenforgalomban, továbbá miként lehet szorosabb együttműködést kialakítani a dina­mikusan fejlődő Székesfehérvárral. Az egyetem szel­lemi tőkéjére alapozva az intézményben szeretnék ki­alakítani az Európa Házat, amely az uniós csatlako­zással kapcsolatos oktatás központja lehetne. Nem államosítják vissza a Polgári Bankot Nem az állam kényszerítette ki a Polgári Bank visszavételét, a Pénzügyminisztérium csupán cél­szerűnek tartotta, hogy eleget tegyen a privatizációs szerződésben egyébként is vállalt kötelezettségé­nek. Ezzel egyrészt elkerülhető lesz egy bankcsőd, másrészt ez a lépés a betétesek érdekét is szolgálta - mondta az MTI és a Magyar Rádió érdeklődésére Suchman Tamás volt privatizációs miniszter, aki­nek az is meggyőződése, hogy Medgyessy Péter pénzügyminiszter a visszavásárlással egy időben in­tézkedni fog arról: keressék meg a lehetőségeit a Polgári Bank újbóli eladásának. Télen is hozhat bevételt a Balaton Jól sikerült a Club Tihany első „év végi vizsgája”, szilveszter napján ugyanis megtelt az idén először té­len is nyitva tartó üdülőhely: csaknem ezer vendég ér­kezett a hazaiak mellett Ausztriából, Németországból, Szlovéniából Gömbös Sándor vezérigazgató az MTI érdeklődésére elmondta, hogy tapasztalatai szerint magas színvonalú szolgáltatásokkal a nyári szezon után is a Balatonhoz lehet csalogatni a vendégeket. Ezt igazolja, hogy az idén 75 százalékos volt a Club Tihany átlagos kihasználtsága. Az új évben további nagyszabású fejlesztésekhez fognak. Egymilliárd fo­rintos költséggel 70 luxusbungalót építenek, s terveik szerint ezeket 99 évre bérbe adják. Máris sok az édek­­lődő, köztük amerikai magyarok és külföldi cégek is. Az épületek karbantartását, az infrastruktúráját is a Club Tihany biztosítja majd a leendő bérlők részére. Mától változik lapunk ára 1997. január 2-tól, az idei első számtól a Népszava példányonkénti eladási ára 39 forint, a pénteki szá­mé 49 forint. A lap előfizetési díja egy hónapra 750 forint, negyedévre 2250 forint, félévre 4500­ forint, egy évre 9000 forint. Ugyancsak megváltozik az el­adási árhoz viszonyított díjkedvezmény is: ez havon­ta 304 forint lesz. I­ ­NÉPSZAVA ALAPÍTVA 1873-BAN Főszerkesztő: H. BÍRÓ LÁSZLÓ Főmunkatárs-vezető szerkesztő: UNGVÁRI TAMÁS Főszerkesztő-helyettes: LAKATOS MÁRIA, PUSKÁS CSABA Lapszerkesztő: DÉNES D. ISTVÁN, HAHN PÉTER, TÓTH JENŐ Képszerkesztő: WEBER LAJOS Rovatvezető: BARABÁS PÉTER (külföld), BUZGÓ JÓZSEF (sport), DÉSI JÁNOS (belföld), KERTÉSZ GYÖRGY (gazdaság), SZÉKELY ANNA (kultúra), SZIGETI PIROSKA (levelezés, magazin, szolgáltatás), TAPOLCSÁNYI ÉVA (fotó) Vezető tervezőszerkesztő: EGRI FERENC, ZSIGOVICS ZSOLT FENYŐ JÁNOS vezérigazgató Lapigazgató: FARKAS ÁGNES Terjesztési igazgató: DUBINYINÉ LÉNÁRD MARGIT Kiadó: EKH Kft Levelezési cím: 1022 Budapest Törökvész u. 30/A. Szerkesztőség: 1022 Budapest, Törökvész u. 30/A. Postacím: 1535 Budapest, Pf. 785 Telefon: 326-8272,326-8252, telefax: 326-8267 Rovattelefonok: belföld 3268271, külföld 326-6564, gazdaság 326-8261, publicisztika 326-8273 Hirdetés: telefon: 3268260,326-8272,326-8252 telefax: 326-8252/71,212-4023 Internet URL-cím: http://www.nepszava.hu Elektronikus levélcím (e-mail cím): nepszava@datanethu Terjeszti a Magyar Posta Rt, a HÍRKER Rt, az NH Rt. és alternatív terjesztők Előfizethető Budapesten a Magyar Posta Rt Hírlapüzletági Igazgatóságánál (levélcím: 1846 Bp.), az ügyfélszolgálati Irodáidban, a Hírlapelőfizetési Irodában (Helir 1089 Bp. Orczy tér 1., levélcím: 1900 Bp.), vidéken a postahivatalokban közvetlenül és postautalványon, valamint átutalással a Postabank Rt. 11991102, Heliz 021-02799 pénzforgalmi jelzőszámára. Romániában terjeszti a BOPAL PRESS Kft. Külföldre előfizethető: a Kultúra Külkereskedelmi Rt-nél (Bp. III., Kerék u. 80., levélcím: 1300 Bp., Postafiók 143., Hungarian Credit Bank 1133 Bp. 10200964-20210995), valamint a Helimél. Előfizetési díj egy hónapra 750 Ft negyedévre 2250 Ft fél évre 4500 Ft, egy évre 9000 Ft Nyomás: CICERO-Lapnyomda Rt. 1045 Budapest, Elem u. 5-7. Telefon: 169-1773 Felelős vezető: PERON ANTAL igazgató Index: 25005 ISSN 0133-1701 Bp. ISSN 0237-3785 Vidék 124816 BELFÖLD A köztisztviselőkével együtt a honatyák jövedelme is több lesz Egy parlamenti képviselő alapdíja jövőre három és fél­szerese lesz annak, mint amit a rendszerváltás első évében felvehetett. A köztisztviselői bérek emelkedé­sével január a honatyáknak is jelentős jövedelememel­kedést hoz. A képviselők tiszteletdíjukon kívül kapnak pénzt benzinre, lakásra és alkalmazottjuk bérére is. Csík Rita NÉPSZAVA Január 1-jétől 17 százalék­kal emelkednek a köztiszt­viselői bérek. A miniszter­elnök fizetése az 1996-os 331 ezer 500 forintról az idén 410 ezer 670-re nő. A miniszterek vezetői pótlé­kot is tartalmazó bruttó bére 327 ezer 500-ról 327 ezer­­15 forintra emelke­dik. Mivel a­ képviselők jogállásáról szóló törvény­ a vezetői pótlék nélküli miniszteri fizetés feléből rögzíti a parlamenti kép­viselők alapdíját, így az is nő, az 1996-os 87 ezer 750- ről 114 ezer forintra. A képviselők egyéb juttatá­sa is ezzel arányosan emelkedik, hisz a jogsza­bály azokat az alapdíj egy meghatározott százaléká­ban állapítja meg. A honatya 1997-ben ggp alapdíjon felül, ha tagja egy parlamenti bizottság­nak, további 45 ezer 600 forintra jogosult. A képvi­selők attól függően, hogy milyen messze laknak a fővárostól, a törvény sze­rint alapdíjuk 35-60 száza­lékát, vagyis további 39 900-68 400 forintot kap­nak költségátalányként. A képviselők, ha lakóhelyük nem Budapesten van, alapdíjuk felére, 57 ezer forintra jogosultak minden hónapban. Ebből fedezik fővárosi albérletüket és annak rezsijét. Ugyanek­kora összeg áll a honatyák rendelkezésére egy-egy munkatárs alkalmazására. A képviselők ezentúl in­gyenesen használhatják a Parlament, illetve a képvi­selői irodaház tefonjait, fa­xait, s ingyen küldhetik el a parlamenti postázón ke­resztül postai küldeményei­ket, ingyen utazhatnak a tömegközlekedési eszközö­kön, s hivatalos célú külföl­di útjaik költségeit is meg­téríti számukra az Ország­­gyűlés gazdasági hivatala. A parlamenti képviselők alapilletménye a rendszer­­váltás első évében, 1990- ben 32 ezer 500 forint volt. 1992-94-ben nem került sor központi köztisztviselői béremelésre, így a hon­atyák jövedelme lassab­ban emelkedett a fogyasz­tói áraknál, de a vállalko­zások alkalmazottainak béremelkedése mögött­­el­maradt. A következő évek­ben jövedemük nagyjából lépést tartott a kormány által közzétett inflációval,, ám a mostani emeléssel sem sikerült­ teljesen be­hozniuk a versenyszférával szembeni lemaradásukat. A képviselők egy része jelentős bevételtől esik el, ha hatályba lép az össze­férhetetlenségi törvény. A törvény ugyanis nem teszi lehetővé, hogy a honatyák állami,­ tulajdonú cégek tisztségviselői legyenek. Vannak viszont, akiknek igazgatótanácsi, felügyelő­­bizottsági megbízatásáról azért kell lemondaniuk, mert a tilalom azokra a vállalkozásokra is­ vonat­kozik, melyekben jelentős önkormányzati­ tulajdon van. A fővárosban­­a köz­­szolgáltató részvénytársa­ságok igazgatótanácsi, fel­ügyelőbizottsági tagsága 35-60 ezer forinttos, a bi­zottsági elnöki poszt ennek másfél-kétszereresét éri havonta. Vidéken , ez az összeg általában 15-3­0 ezer forintra rúg. Páncélozott szállító járművek Záhonyban MTI-információ Az orosz államadósság fe­jéből a múlt esztendő vé­gén érkezett­ Magyaror­szágra, Záhonyba egy sze­relvény, húsz BTR-80-as típusú páncélozott harci járművel A határőrségtől kapott tájékoztatás szerint a szállítmányból hat jármű a határvadász zászlóaljak­hoz, a többi a honvédség­hez kerül. A páncélosokat január másodikén, azaz ma küldik tovább Záhonyból. A záhonyi vasúti átrakó­ körzetbe Ukrajnából az idén elsőként egy olyan teherszerelvény érkezett, amelyben 35, szénnel ra­kott vagon volt. 51! A Providencia nyert MTI-információ A Providencia Osztrák- Magyar Biztosító Rt. nyer­te meg a Belügyminiszté­rium élet- és balesetbiztosí­tásra hirdetett nyílt pályáz­­atát. A tárca sajtófőosztá­lyának ismertetése szerint a BM hivatásos­­ állomá­nyára, az önkormányzati hivatásos tűzoltókra, a tűz­oltó-szakiskola oktatóira és hallgatóira, valamint az önkéntes tűzoltókra kiter­jedő biztosításra 11 társa­ság pályázott. A jelentke­zőket a BM-tűzoltóság, a rendőrség, a határőrség, a polgári védelem, a szak­­szervezetek és a sz­akmai szövetségek képviselőiből álló zsűri értékelte. A zsűri az ajánlati árak alapján a 24 órás védelmet nyújtó biztosítást fogadta el. A szerződés értéke mintegy 70 millió forint évente. é (Folytatás az 1. oldalról) Akik magukénak vallották a korukat, de maradandó alkotásaik ma is közös kin­cseink. Mert az emberség minden rendszerben em­berség, és a tehetség min­den rendszerben tehetség. De mindkét rendszernek voltak történelmi bűnei: mélypontján mindkettő el­jutott az emberellenessé­­gig, s az ország önrendel­kezésének tudatos feladá­sáig - mondta a köztársa­sági elnök. Mindkettő meg­torlás árán szilárdult meg. S mindkettő a bukásával hitelesítette a szabadság - a népuralom - igényét. Ami mára - ha nem is hi­bátlanul, de - beteljesült. És megtorlás, erőszak né­­kül szilárdult meg. Ami a jelenünket illeti, Göncz Árpád a Magyar Tudományos Akadémia elnökének sorait idézte: „Napjaink történései ke­gyetlen erővel rázzák meg az eddigi politikai erők eszmei tartalékait. Ma nem a múlt hőseire, hanem a jelen leleményes értősre van szükségünk. Most, a rendszerváltás második szakaszának, a konszoli­dációnak küszöbén.” A jelennel - a gazdasági összeomlás közvetlen fe­nyegetésével - az ország kormánya húsz hónappal ezelőtt kényszerítően szembesült. A válság gyö­kere a köztársasági elnök véleménye szerint igen mélyre nyúlt, jóval a rend­szerváltás előtt kezdődő eladósodásig. A gazdaság idegen igényekhez és nem az ország adottságaihoz igazodó szerkezetéig, a szovjet piac összeomlásá­ig, a piacát vesztett, piac-és tulajdonváltásra kény­szerült gazdaság háborús veszteséggel fölérő leérté­kelődéséig és ennek követ­keztében a több mint egy­harmados termeléscsökke­nésig. A majd két évtize­des adósságból fedezett, inflációt gerjesztő élet­színvonal-politikáig. Ami mind köztudott volt, de mindeddig senki nem mert a következményeivel szem­benézni A válság elhárítása kényszerűen goromba volt, s mert végletes takarékos­ságot diktált, társadalmi­lag igencsak költséges: árát elsősorban a kiszol­gáltatottak, a bérből-fize­­tésből élők és a nyugdíja­sok fizették meg. A gazda­ságra e méregerős orvosság úgy hatott, ahogyan egy, már kis híján érett piac­­gazdaságra hatnia kellett: recsegve-ropogva bár, de helyreállt az egyensúlya. A köztársasági elnök vé­leménye szerint a válsá­gon túljutottunk, és sike­rült elvágnunk a gyökereit, még ha ezt a kiszolgálta­tottak egyelőre nem is ér­zik. Épp ezért most azok­nak vagyunk kötelesek az ország erkölcsi adósságát, ha fokozatosan is, de első­ként visszafizetni, mondta Göncz Árpád, akik a vál­ság elhárításáért a helyze­tüknél fogva a legtöbbet áldozták... Ha egy működőképes új politikai intézményrend­szert ki is lehet építeni hat hónap alatt, egy piacgaz­daság intézményrendsze­rét hat év alatt - amint ezt a magyar és a többi volt kommunista ország példá­ja bizonyítja - egy sokrétű társadalom gondolkozás­­módjának és viselkedés­­formáinak megújítása sok­­­kal hosszabb időt igényel. És - mindenekelőtt - jóhi­szeműséget, jóakaratot. De ez nem állami feladat: egy társadalom csak úgy emelheti ki önmagát a tör­téntem teremtette erköl­csi ingoványból, az érték­vesztés és értéktévesztés mocsarából, mint Münchhau­sen báró, az önkezével. Göncz Árpád beszédében hangsúlyozta, hogy a Ma­gyarországra látogató, ná­lunk és velünk dolgozó külföldi szociális munká­sok, közgazdászok, szak­emberek és üzletemberek hatalmas változásokat lát­nak­­ és észlelnek: térsé­günkben sehol annyi érté­kes és eredményes társa­dalmi kezdeményezés nin­csen, mint éppen minálunk. Valami egészséges türel­metlenség hatja át és sar­kallja a társadalmat. Igaz, ugyanakkor fékezi is vala­mi másik, egészségtelen türelmetlenség. Amely nem képes, nem hajlandó sem felismerni, sem elis­merni bármi sikert. Csak lefitymálni, megkérdője­lezni, tagadni, de azt kész­ségesen, kivált a másét. Igaz, érthető és természe­tes, hogy új és régi egyazon szervezet, egyazon társa­dalom keretében kioltani igyekszik egymást. De egy biztos: az új az, ami győzni fog. A­­természet törvényei szerint. Kár tehát fékezni a kibontakozását- - mon­dotta befejezésül Göncz Árpád köztársasági elnök. Az átalakulás végleges lesz Túl­jutottunk a válságon Tapolcsányi Éva felvétele népszava ­ Munkához látott az új , főkapitány MTI-információ­s Hivatalba lépett­ Budapest új rendőrfőkapitánya.­ A budapesti rendőrség új ve­­zetője eddigi nyilattírozásá­­ban több rendőrt ígért­­a főváros közterületein, vé­leménye szerint Ugyanis az utcákon és tereken dőlt el a lakosság szubjektív biz­tonságérzete. Ennnek érde­kében az eddiginél haté­konyabb együttműködést kíván kialakítani a Ké­szenléti Rendőrséggel. [To­vábbá karcsúsítani kíván­ja a Budapesti Rendőr-fő­­kapitányságot,­­­hogy ily módon erősödjenek a­ ke­rületi kapitányságok. ] Berta Attila - egyéb m­ód­­szerek mellett - titkosszol­gálati eszközök teljes­ tár­házát kívánja bevetni a szervezett bűnözés felderí­tése érdekében. Ugyancsak gyors intézkedést tervez az új főkapitány a BRFK 900 millió forintos adósságá­nak felszámolására, de­ eh­hez központi segítséget is vár. Mint rámutatott: a biztonság egyúttal a„ter­mék” lisk amelynek ára van, ami azonban vi­sszát térítlhet, mert a megfelelő közbiztonság vonzza­ a ter­két, a külföldi befektető­ket is. Felmentették beosztásá­ból Jusztin Ferenc rendőr alezredest, hatvani rend­őrkapitányt és helyettesét, Nagy László ren­dőr száza­dost, a bűnügyi osztály ve­zetőjét. A hírt Lantos Bá­lint rendőr ezredes, Heves megye rendőrfőkapitánya jelentette be kedden a Hatvani Rendőrkapitány­ságon tartott rendkívüli sajtótájékoztatón. A megyei főkapitány, az­zal indokolta döntését, hogy az utóbbi hónapok­ban megromlott a viszony a két felmentett rizikó­­tiszt között, s ez a na­pi munka rovására ment . A hatvani rendőrkapit­­ányság vezetésére egyelő­re három hónapra kapott megbízást Miklós Józsa rendőr alezredes, akinek­­ helyettese s egyúttal­­ a­­ bűnügyi osztály vezetője­­ Patkóné Rőczei Krisztina­­ rendőr főhadnagy lett. A­­ két felmentett rendőrtiszt nyugdíjba készül.

Next