Népszava, 1997. február (125. évfolyam, 27–50. sz.)
1997-02-20 / 43. szám
6 1997. FEBRUÁR 20., CSÜTÖRTÖK MAGYARORSZÁG NÉPSZAV Gazdaságosabb az új metró megépítése, mint a villamos vagy az elővárosi vasút A napokban készültek el a válaszok arra a kérdéscsoportra, amely a tervezett metróberuházás szükségességét vitatja. A kérdezők szerint az építésre szánt százmilliárd forint az országos vasúthálózat egyharmadának korszerűsítésére elég lenne, a költség egytizedéből pedig megfelelő szintre lehetne fejleszteni az elővárosi vasutat. Úgy vélik, hogy a tervezett nyomvonalon amúgy is járó villamos bővítésével olcsóbban működhetne a tömegközlekedés Budapesten. A főváros szerint viszont 30-40 százalékkal olcsóbb a metró üzemeltetése, mint a jelenlegi törmegközlekedési hálózat használata. Ezért a jegyárakat sem emeli az új beruházás költsége. Tenczer Gábor NÉPSZAVA A Fővárosi Közgyűlés január 30-i ülésén interpelláció formájában jelent meg az a harminc szakértőikérdés, amelyet a Levegő Munkacsoport állított össze a dél-budai (4-es) metróberuházás szükségességével kapcsolatban. A válaszokkal a napokban készültek el a Városháza által felkért szakértők. Arra a kérdésre, méltányos-e az ország összes adófizetőjével megfizettetni a hét kilométernyi metrószakasz megépítésének 100 milliárdos költségét, az összeállítás úgy válaszol, hogy a 4-es metróvonal nem kezelhető helyi ügyként. Naponta 417 ezer utazás várható rajta, hatása az egész agglomerációs térségre és a tágabb vidékre is kiterjed a végállomásainál található vasúti és buszpályaudvarok végállomásai révén. A független szakértők nem értik, miért érdemesebb a hét kilométeres metrószakaszra költeni a 100 milliárd forintot, amikor ebből az összegből az országos vasúthálózat egyharmadát korszerűsíteni lehetne. A válasz szerint erőltetett az összehasonlítás. Ennek ellenére rámutatnak, hogy utasmennyiség és ráfordítás vonatkozásában sem lehet a két közlekedési eszközt összevetni. A metrón több mint 400 ezren utaznának, míg a vasúttal a fővárosba utazók száma mintegy 72 ezer naponta. A vasúthálózat egyharmadának (2500 kilométer) felújítási költsége, a válaszadók szerint többszöröse a metróépítés költségeinek. • Felvetik a kérdésekben, hogy a tervezett százmilliárd egytizedéből megfelelő szintre lehetne fejleszteni az elővárosi vasutakat és a hozzájuk kapcsolódó tömegközlekedést. Indulhatna metró helyett például a Kelenföldi pályaudvarról a Keletibe rendszeres, 15-20 perces követési időközzel vonat. A főváros válaszában leszögezi, hogy az elővárosi vasutak feljavítása nem oldja meg azt a problémát, amely a metró szükségességét felvetette. Számításaik szerint az érintett dél-budai folyosón mindössze hatezer utas érkezik vonaton. Ez a mennyiség az elővárosi hálózat teljes kiépítése és a BKV-hálózat teljes átszervezése után sem nőne a többszörösére; a környékről bejárók száma, ha mindenki vonattal jönne, akkor sem érné el a metró forgalmát. ............. A főváros szerint a tizedannyi pénzre tett utalás téves. A vasút költségbecslés készítésére alkalmas terveket még nem készített, így megbecsülhetetlen, melyik vonalon milyen vágányépítést, állomásbővítést, vasútbiztosító berendezés telepítését kellene végrehajtani. A 15-20 percenként induló, vonatokossz férőhelye óránként négy-ötezer lehet, ez százszázalékos kihasználás mellett is csak negyedrésze a metró várható utasszámának. Több vizsgálat kimutatja emellett, hogy a Keleti pályaudvaron kívül más városközpont irányú kapcsolat kiépítésére nincs lehetőség. A Soroksári útnál a 2-es villamos kapacitása egy vonatról érkező lökésszerű terhelést nem bírna el- Az Üllői útnál feltételezett új vasúti megállótól a metróállomás még 300-400 méteres gyaloglással sem érhető el. A Keleti pályaudvar viszont a legtöbb utas esetében nem utazás célja. A vasút használata a külső területről (Gazdagrét, Sasad) érkező utasoknak 15-20 perc, míg a belső területekről (Kelenföld, Albertfalva) érkező emek 25-30 perc veszteséget jelentene a mai utazásokhoz viszonyítva. Nem értik a kérdezők, milyen adatok alapján becsülnek előre a tervezett metróvonalon 32 ezer utast csúcsórában, amikor a Dél- Buda és Pest közötti csúcsóraidő-érőhelyszám (buszokon és villamosokon) a Szabadság hídon és az Erzsébet hídon együttesen 14 500 volt tavaly. Véleményük szerint azért is értelmetlen a metró, ha a tanulmány szerint a térség autósainak mindössze 1,5 százaléka használja majd, így az autóáradat változatlan marad. A válasz szerint a csúcsórás 32 ezres utasérték a vonal elméletiférőhely-kapacitása, ezzel szemből a tanulmány 2020-ra a legerősebb keresztmetszeten a Duna alatt - 20 800 utast becsült óránként egy irányban. Úgy vélik, hogy az öszszehasonlításnál az Erzsébet híd és a Szabadság híd mellett a Petőfi hidat (4-es, 6-os villamos) is be kell számítani, az így kialakuló mai 27 200-as utasigény viszonyul a tervezett 20 800-hoz. A tanulmány szerint az új vonal nem a térségből, hanem Budapest egész forgalmából vonzana 1,5 százalékot. Ez mintegy 11 ezer autót jelent (ennyi a Bartók Béla úti autóforgalom egyharmada). A másfél százalék a parkolásszabályozással és a tervezett forgalomcsillapítási intézkedéseikkel, akár 3-4 százalékra növelhető. A kérdezők kíváncsiak voltak , arra, miért nem számoltak a tanulmány írói a metrónak a felszíni tömegközlekedésnél jóval magasabb üzemeltetési költségeivel és azzal, hogy mennyivel nő a beruházás után a jegyek, bérletek ára. A válasz szerint a térség teljes hálózatának üzemi költsége csökken. A főváros szerint a metró által kiváltott és újraszervezett, ésszerűsített hálózat költségmegtakarítása nagyobb, mint a metró üzemi költségé. A metró üzemköltségei mintegy 35-40 százalékkal alacsonyabbak, mint-; a villamosé vagy az autóbuszé. A tanulmány szerint... évi, 8,5 milliárd forintot tesznek ki a hiteltörlesztés várható terhei. Kérdezik, ki fizeti majd ,ki ezt apénzt, és vállalható-e egyáltalán azország további eladósodása a jelenlegi helyzetben. A főváros szakemberei szerint az említett 8,5 milliárd forint egy előzetes pénzügyi modell adata, amelyet a beruházók. ..saját,, érdekükben megpróbálnak majd csökkenteni. Az ország eladósodása szónoki fordulat,, azonban megjegyzik, hogy eltérően több már folyamatban levő vagy már megvalósult létesítménytől a metróberuházás előkészítésénél a megvalósíthatósági tanulmány révén nemzetközileg elismert módszerrel" számított gazdasági-megtérülési adatokkal rendelkeznek. A szakértők nehezményezik, hogy az EK által finanszírozott tanulmány elkészítése során nem tartották meg az EU irányelveik szerinti közmeghallgatásokat, és nem kérdezték meg a társadalmi szervezeteket. A főváros közölte: az előkészítés során úgy döntöttek: a nyilvános meghallgatásra a tanulmány elkészülte és elfogadása esetén kerül sor. Számos olyan kérdés van ugyanis, melyeket, arészletesebb tervezés fázisában lehet megvitatni, miután a javaslattevők betudják mutatni, milyen létesítményt javasolnak. A metróberuházás tervét, a FővárosiKözgyűlés elfogadta, a kormány még nem. A gazdasági kabinet múlt hét pénteki ülésén támogatta azt az elképzelést, hogy a finanszírozásban a főváros 40, a kormányzat 60 százalékban vegyen részt. A megvalósítás végső dokumentumát csak március végén, április elején terjesztik a kormány elé. .. Előtte még a Pénzügyminisztérium anyagot készít arról, hogy a beruházás, amely 20 éves kötelezettségvállalást jelent az államnak, hogyan illeszkedik a tervezett többi beruházás rendszerébe. Önkormányzati döntés a barakkvárosról Részlete® i önkormtmányzati vizsgálat indul a budapesti X. kerület étén a múlt héten parlamenti interpellációt is kiváltó Sibrik Miklós úti lakótelep további sorsának eldöntése érdekében. A 137 családnak otthont adó barakkvárost a testület januárban 13 millió forintért vette meg korábbi tulajdonosától, a Magnezit Rt.-től. Drávucz Péter NÉPSZAVA Az elmúlt hetekben a lakók, valamint pár napja a parlamentben Homoki János kisgazda országgyűlési képviselő részéről is az a vád érte a Magnezit Rt.-t, hogy a barakkvárosban élők feje fölül tavaly decemberben egy kft.-nek eladta a lakásokat, ugyanakkor a telepiek elővásárlási igényét elutasította. Mivel a X. kerület két évvel ezelőtt készült rendezési tervében a telep helyén szabadidőpark van, a privatizációs miniszterig is eljutott ügyben a bérlők attól tartottak, hogy az új vevő nem a működtetésben, hanem a telep felszámolásában lesz érdekelt, és a rendezési terv megvalósulása esetén a kártalanításból remél majd hasznot. A Magnezit Rt. jogi képviselője, Gyovai Sándor szerint a bérlőknek az egyes lakásokra van elővásárlási joguk, a telep egészére azonban csak akkor, ha egységesen jelentik be vételi szándékukat. Ez azonban nem történt meg. Az eladást pedig gazdaságossági szempontok indokolták. A barakkváros a ’60-as évektől az akkori Magnezitipari Művek dolgozóinak biztosított lakást, ám a ’90-es évek elejére a bérlőcseréknek köszönhetően a vállalathoz kötődő lakók száma fokozatosan csökkent. A cég 1993-as részvénytársasággá alakulása után az egykor sikeres, a tűzálló anyagok gyártásában monopolhelyzetet élvező állami vállalat jogutódja egyre inkább szabadulni szeretett volna a „nyakán maradt”, évi 4 millió forintos veszteséget „termelő” lakóteleptől. Amikor tavaly ősszel a rezsit kivették a bérleti díjból, a 3-400 forintos díjakat pedig a duplájára emelték, elindult a lavina. Tovább borzolta a kedélyeket a Magnezit és a kft. tavaly decemberi adásvételi szerződése. A lakók a bérleti díjak további növekedésétől, valamint attól tartottak, hogy hamarosan kénytelenek lesznek fizetni nem tudó bérlőként elköltözni. Ekkor lépett közbe az önkormányzat, amely egyike volt a telekkönyvi megosztás hiányában egységesen kezelt, összesen 43 hektáros területre - ez a lakótelepen kívül magában foglal több sportpályát és más épületeket is - bejegyzett 8-10 tulajdonostársnak. Elővásárlási jogával élve a telepet 13 millió forintért megvette a Magnezit Rt.-től. Kérdésünkre György István polgármester elmondta: az önkormányzatnak a lakótelep megvétele neic üzlet. Elsősorban a polgárok problémáját tartották szem előtt. Részletes önkorrányzati vizsgálatot indítanak annak eldöntésére, hogy a 100 éves épületegyüttes felújítása és társasházzá alakítása - ebben az esetben az övezethatárokat is módosítani kell, és szükséges a közműhálózat fejlesztése -, vagy pedig felszámolása éri-e meg jobban. Ez esetben a lakók részére a telepihez hasonló komfortfokozatú lakásokat kell biztosítani, ami a jelenlegi számítások szerint 210-240 millió forint többletköltséget jelent. A rendezési terv szerint valóban szabadidőpark épülne a telep helyén - erősítette meg György István, a barakkváros további sorsáról azonban csak a vizsgálatok lezárása után döntenek. Leszavazták a polgármestert Veszprémi hasznosítja az egykori laktanyát Andrássy Antal NÉPSZAVA A veszprémi önkormányzat tizenhat igennel s hét tartózkodással igényt tart a szentkirályszabadjai egykori szovjet katonai ingatlanokra. A név szerinti szavazásban Dióssy László veszprémi polgármester harmadmagával alulmaradt, így a város hasznosítja az egykori katonai objektumot. Az önkormányzatok megfelelő hasznosítás esetén díjmentesen igénybe vehetik az igazgatási területükön lévő volt szovjet laktanyákat. Ha eltekintenek ettől, úgy az ÁPV Rt. értékesíti azokat, amelyből viszont már csak 50 százalék illeti meg az önkormányzatokat. Mindez nem kis dilemmát okoz Veszprémnek is, hiszen az objektumok lerobbantsága, hiányos infrastruktúrája és környezeti állapotának ismeretlensége miatt nagy a kockázat, ha átveszik a területet. Ám nyerni is sokat lehet. A szentkirályszabadjai volt szovjet katonai bázis területén a megyeszékhely 30 hektáros területhez, hét kétemeletes lakóépülethez, négy négyemeletes magyar panelépülethez, egy „kijevi”lakóházhoz s több, egykoron oktatási, szabadidős és gazdasági épülethez juthatna, amely sokféleképpen hasznosítható. Igaz, a terület közművesítése is legalább 160-170 millió forintot igényelne. A veszprémi városatyák többsége azonban súlyos mulasztásnak tekintene, ha lemondanának az ingyenes vagyonjuttatás lehetőségé- ről, amelyre a másik két érintett önkormányzat is „rástartolt”. A polgármester Dióssy László viszont a települési és gazdasági bizottság elnökével együtt úgy vélte: az önkormányzzat, amelyik évek óta igazán mit sem tud kezdetű ,a már tulajdonában lévő veszprémi volt szovjet laktanyakomplexummal, elviselhetetlen és kezelhetetlen új terheket venne csak át. Az objektummal kapcsolatos hiányos információk pedig beláthatatlan következménnyel járhat- nak. A gyarapodás szándéka tiszteletre méltó ismerte el a polgármester, ám mindenáron nem vállalható. Százmilliós befektetés szükséges a Veszprém közeli laktanya rendbe tételéhez NÉPSZAVA-archív Kamerákkal figyelik a győri belváros zsebeseit Simon Tamás írása a NÉPSZAVÁNAK A rendőrség ez idáig tehetetlen volt a győri zsebtolvajokkal szemben. A tarthatatlan helyzet miatt a város vezetése úgy határozott, hogy fellép ellenük, és ennek érdekében nem kis anyagi áldozatra is hajlandó. Többmilliós költséggel a győri korzón a Baross utca rekonstrukciós munkálatai során kamerákat helyeznek el a frekventált helyeken, és állandó rendőrőrsöt hoznak létre a sétálóutcában. A fejlesztés első lépéseként a múlt hét végén felmérték és beállították a kamerák vétett szögét, melyek 24 órán át vesznek és utána 48 óráig őrzik a felvételeket. A videofelvétel lehetővé teszi majd az eddig nehézkes bizonyítást az elkövetőkkel szemben, hiszen eddig csak akkor indíthattak eljárást, ha tetten érték a zsebeseket. Az elmúlt években Győr nevezetességei mellé társult egy olyan jelenség is, amiről a győriek szívesen lemondanának. A belvárosban ténykedő fürge ujjú zsebesek kétes hírnevet szereztek külföldön a városnak, mivel áldozataik főként turisták. Apad a Kraszna MTI-információ A Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság tájékoztatása szerint a hideg időjárás lényegesen csökkentette a vízutánpótlást, és ezzel mérsékelte a Tisza és mellékfolyói áradását. A Kraszna felső, Ágesllőmajor és Nagyecsed közötti szakaszán szerdán reggel a vízügyi igazgatóság meg is szüntette, de a védvonal többi részén egyelőre még fenntartotta az elsőfokú készültséget. Az igazgatóság dolgozói egyúttal folytatták az Ecsedi lápra átszivárgott víz visszaemelését a Krasznába. Eddig mintegy 500 ezer köbméter vizet szivattyúztak vissza a folyóba. Érdekek csatája a Dunántúlon Hazafi Zsolt írása a NÉPSZAVÁNAK Ma a tervek szerint Kaposváron Baranya, Somogy, Tolna és Zala megye területfejlesztési tanácsainak részvételével alakuló ülést tart a Déli Dunántúli Regionális Területfejlesztési Tanács. A szervezet szakmai" programját" erősen meghatározza az MTA Regionális Kutatások Központj, Dunántúli Tudományos Intézete 1994 decemberében készített tanulmánya, amely megállapította: A DélDunántúl - bár fejlesztésében még nem mutatkoznak válságjelek -gyenge gazdasági szerkezete miatt ..könnyem,válságkörzetté válhat..• • Az új szervezetbe a megyék adaptálni szeretnék saját fejlesztési programjaikat. Ez a szakértők szerint feszültségforrás lehet, mivel sok esetben az egyik megye elképzelése semlegesítheti a másik tervét, illetve hátráltathatja annak megvalósulását. Baranya főbb tervei közé tartozik például a Dunántúli Autópálya és Mohács vállalkozási övezetté alakítása,valamint ugyanitt egy Dunahíd építése, Somogy megye Barcsot alakítaná vállalkozói övezetté, illetve szorgalmazza a taszári reptér kettős hasznosítását,Tolna a szekszárdi Duna-hídért lobbyzna, míg Zalának az M7-es továbbépítése és Lenti vállalkozói övezetté nyilvánítása kedvezne. A Célok harmonizálásától függ, hogy hányan alakítják meg az első hazai regionális tanácsot. Információnk szerint, Zala megye csak megfigyelőként vesz részt az ülésén, míg a baranyai, a somogyi és a tolnai területfejlesztési tanácsok elnökei felhatalmazást kaptak az alapító okirat aláírására. Hajléktalanok menedéke NÉPSZAVA-információ Ötvenhétmillió forintos költséggel hajléktalanoknak menedéket nyújtó centrumot alakítottak ki Veszprémben, amelyben 40 fős átmeneti szállást, 20 ágyas éjjeli menedékhelyet, 50 főt befogadó nappali melegedőt, ISO atlagos népkonyhát s három család elhelyezésére alkalmas anya-gyermek - szállást helyeztek el. A centrum létesítéséhez jelentős támogatást nyújtott a Népjóléti Minisztérium s a város több intézménye, magánszemélye. Veszprémben mintegy 150-re tehető a hajléktalanok száma, akik számára átmeneti megoldást jelenthet az új létesítmény. A tegnapi ünnepélyes átadáson a győri hajléktalanszállás lakóinak nevében több takarót, faliszőttest is átnyújtottak a komplexum szebbé tétele érdekében. Több a munkanélküli Tolna megyében Hazafi Zsolt írása a NÉPSZAVÁNAK Ugrásszerűen megnőtt a regisztrált munkanélküliek száma, ami betudhatóan, hak, hogy ilyenkor szűnik meg a legtöbb cég, az építőiparban és a mezőgazdaságban pedig visszaesik a foglalkoztatás - állapítja meg a Tolna Megyei Munkaügyi Központ jelentése. A statisztikai adatok kedvezőbbek, mint tavaly ilyenkor, mivel idén azokat nem számítják az állástalanok körébe, akik átmenetileg szüneteltetik a jövedelempótló támogatásukat. A munkaügyi kirendeltségeken Tolnában 15 118 munkanélkülit tartanak nyilván, ez a szám 480-nal több, mint amennyi 1996 januárjában volt. Ez az emelkedés azt jelenti, hogy a munkanélküliségi ráta egy év alatt 3,3 százalékot romlott, jelenleg ez a mutató 13,9 százalékos. Tolna városa még mindig hátulról a második a foglalkoztatottsági rangsorban a megyében. Itt 15,8 százalékos a munkanélküliségi ráta. A legkedvezőbb a helyzet Bonyhád és Paks környékén, ahol 12,5, illetve 11,4 százalékos az arány.