Népszava, 1997. március (125. évfolyam, 51–74. sz.)
1997-03-01 / 51. szám
2 1997. MÁRCIUS 1., SZOMBAT RÖVIDEN ÚJ alelnökök a Duna Televízióban Sára Sándor, a Duna Televízió elnöke március 11étől alelnökké nevezte ki Szabó László Zsolt gazdasági igazgatót, március 14-től pedig ugyanilyen posztot tölt be Bakos Edit filmigazgató is. Hanák Gábor alelnök saját kezdeményezésére, kölcsönös megegyezéssel - ugyancsak március 14-től - távozik az intézménytől. A leköszönt alelnök elmondta: a tájékoztatási munkaterület teendőit Lugossy László alelnök veszi át tőle. Levéltári épületet avattak Óbudán A Magyar Országos Levéltár új épületét pénteken adták át Budapesten, a II. kerületi Bécsi úton. Az ottani volt szovjet laktanya helyén álló épület 51 ezer folyóméter levéltári anyag és 137 ezer mikrofilmtekercs tárolására alkalmas. Az épületet Göncz Árpád köztársasági elnök és Magyar Bálint kultuszminiszter adta át. Göncz Árpád elmondta: a múlt emlékeinek őrzése és archiválása lehetővé teszi, hogy „h holnap megismerhető legyen a tegnap”. A II. világháború alatt károsodott és az 1956-os események idején elégett anyagokat pótolni nem lehet, de ami megmaradt, azt őrizni kell. Az MDF menesztené a belügyminisztert Új belügyminiszterre és a rendőrség anyagi helyzetének jelentős javítására lenne szükség az MDF szerint ahhoz, hogy Magyarországon hatékony legyen a bűnüldözés. Ezt Demeter Ervin frakcióvezető jelentette ki a párt képviselőcsoportjának pénteki sajtótájékoztatóján. Sepsey Tamás országgyűlési képviselő meggyőződését fejezte ki, hogy az Állami Számvevőszék vizsgálata mindenre kiterjedően tisztázza majd a Budapest Bank privatizációjának és a Polgári Bank visszavásárlásának körülményeit. Az április végén záruló vizsgálattól a képviselő a megfelelő következtetések levonását, és az esetleges személyi felelősség megállapítását is várja. Eladják a távfűtő műveket Több mint 16 órás, péntekre is áthúzódó közgyűlésén a Fővárosi Önkormányzat elfogadta a Főtáv Rt. privatizációs stratégiájáról és koncepciójáról szóló előterjesztést. Ennek érdekéből a ktmagánosítási eljárást az év végéig kell lebonyolítani. A többségi és a kisebbségi tulajdon eladására nyilvános nemzetközi pályázatot írnak ki. Többségi tulajdonrész eladása esetén 12-14 milliárd forintnyi, kisebbségi részesedés értékesítésénél pedig 7-9 milliárdosbevételre számít a városvezetés. Szántód elszakadhat Zamárditól Szántód előtt most már minden jogi akadály elhárult, a település válhat Zamárditól Többéves hiábavaló kísérlet után háromszor tartottak népszavazást ez ügyben - a múlt év októberében megtartott népszavazás sikeres volt, kimondták az elszakadást, s miután rendezték a pénzügyeket, Szántód önálló településként működhet. Minderre már korábban is sor kerülhetett volna, de Zamárdi önkormányzata óvást nyújtott be az Alkotmánybírósághoz. Ezt utasította el a taláros testület. Eltemették idősebb Rubik Ernőt Mély részvéttel temették el péntek délelőtt Budapesten a Fiumei úti temetőben idősebb Rubik Ernő gépészmérnök-repülőgéptervezőt. A temetésen elhangzott beszédekben emlékeztettek arra, hogy Rubik Ernő életében összesen mintegy 32 vitorlázórepülőgéptípust és 3-fajta motoros repülőgépet tervezett. A Magyar Királyi József Nádor Műegyetem gépészmérnöki karán végzett mérnök első önálló kiképző és gyakorló repülőgépét, az Emese-B-t 1935-ben alkotta. NÉPSZAVA ALAPÍTVA 1873-BAN Főszerkesztő: H. BÍRÓ LÁSZLÓ Főmunkatárs-vezető szerkesztő: UNGVÁRI TAMÁS Főszerkesztő-helyettes: LAKATOS MÁRIA, PUSKÁS CSABA Lapszerkesztő: DÉNES D. ISTVÁN, HAHN PÉTER, TÓTH JENŐ Képszerkesztő: WEBER LAJOS Rovatvezető: BARABÁS PÉTER (külföld), BODANSKY GYÖRGY mb. (kultúra), BUZGÓ JÓZSEF (sport), DÉSI JÁNOS (belföld), KERTÉSZ GYÖRGY (gazdaság), SZIGETI PIROSKA (levelezés, magazin, szolgáltatás), TAPOLCSÁNYI ÉVA (fotó) Vezető tervezőszerkesztő: EGRI FERENC, ZSIGOVICS ZSOLT FENYŐ JÁNOS vezérigazgató Lapigazgató: FARKAS ÁGNES Terjesztési Igazgató: DUBINYINÉ LÉNÁRD MARGIT . Kiadó: EKH Kft. Levelezési cím: 1022 Budapest, Törökvész u. 30/A. Szerkesztőség: 1022 Budapest, Törökvész u. 30/A. Postacím: 1535 Budapest, Pf. 785 Telefon: 326-8272,326-8252, telefax: 326-8267 Rovattelefonok: belföld 326-8271, külföld 326-6564, gazdaság 326-8261, publicisztika 326-8273 Hirdetés: telefon: 326-8260,326-8272,326-8252 telefax: 326-8252/71,212-4023 Internet URL-cím: http://www.nepszava.hu Elektronikus levélcím (e-mail cím): nepszava@datanet.hu Terjeszti a Magyar Posta Rt., a HÍRKER Rt., az NH Rt. és alternatív terjesztők Előfizethető Budapesten a Magyar Posta Rt. Hírlapüzletági Igazgatóságánál (levélcím: 1846 Bp.), az ügyfélszolgálati Irodákban, a Hírlapelőfizetési Irodában (Hellr 1089 Bp. Orczy tér 1., levélcím: 1900 Bp.), vidéken a postahivatalokban közvetlenül és postautalványon, valamint átutalással a Postabank Rt. 11991102, Hellz 021-02799 pénzforgalmi jelzőszámára. Külföldre előfizethető: a Kultúra Külkereskedelmi Rt.-nél (Bp. III., Kerék u. 80., levélcím: 1300 Bp., Postafiók 143., Hungarian Credit Bank 1133 Bp. 10200964-20210995), valamit a Hellinél. Előfizetési díj egy hónapra 750 Ft, negyedévre 2250 Ft, fél évre 4500 Ft, egy évre 9000 Ft. Nyomás: CICERO-Lapnyomda Rt. 1046 Budapest, Elem u. 6-7. Telefon: 189-1773 Felelős vezető: PERON ANTAL Igazgató Index: 26006188- 0133-1701 Bp. ISSN 0237-3766 Vidék 1 2 4 818 BELFÖLD Fiatalok jobb esélyei A kormány döntése értelmében egy évre növelik a támogatás idejét NÉPSZAVA-információ Az oktatási rendszerből idén kikerülő, állást nem találó fiataloknak a kormány döntése értelmében már nem kell kilencven napot várniuk, hogy a munkaügyi központok segítségével átképzésben vehessenek részt - ismertette a kabinet döntését pénteken Kiss Péter munkaügyi miniszter. Az 1995-ös 55 ezerről idénre 39 ezerre csökkent a regisztrált pályakezdő munkanélküliek száma. A miniszter szerint ennek egyik oka, hogy a támogatási rendszer változása miatt azok a fiatalok, akik ténylegesen nem akartak dolgozni, csak a segélyt kívánták felvenni, már nem vetették nyilvántartásba magukat. Az elmúlt hat hónap tapasztalatai alapján a 270 napos támogatási időt egy évre tolják ki. A munkáltatók az általuk foglalkoztatatott fiatalok munkabérének 50-100 százalékát kaphatják meg a munkaügyi központoktól támogatásként. A rendelet módosításával július 1-jétől nem a közalkalmazotti illetményhez igazítják a támogatás összegét, hanem a mindenkori minimálbérhez. A miniszter szerint biztató, hogy az elmúlt hat hónapban a pályakezdő munkanélkülieken belül csökken a 22-25 éves korcsoportba tartozók aránya. Legyen nyilvános az alkotmánytervezet Majtényi László adatvédelmi biztos kifogásolja, hogy a parlament alkotmány-előkészítő bizottságának titkársága nem teszi lehetővé a nyilvánosság számára az új alkotmány első szövegtervezetének megismerését. Nagy Gergely NÉPSZAVAzottság titkárságának vezetője szerint a titkárság által készített dokumentum munkaanyag, így annak nyilvánosságra hozatala nem lenne célszerű, mivel ez még semmiképpen sem a végleges tervezet. Emellett a titkárságának joga sincs a dokumentum nyilvánosságra hozataláról dönteni. Ezt csak maga a bizottság tehetné meg. Somogyvári István hangsúlyozta: a dokumentum nem titkos, hiszen ehhez több sajtóorgánum - így a Népszava is - hozzájutott, s a szövegtervezetről szóló írások megjelenését nem kifogásolták. Hozzátette: mihelyt az alkotmány-előkészítő bizottság állást foglal a tervezetről, azt azonnal nyilvánosságra hozzák, hogy részleteiben is megismerhesse a közvélemény. Majtényi László szerint az új alkotmány első, paragrafusokba szedett szövegtervezete, neiűhetőbelső marfcaaraságnak, így semmiképpen sem indokolt, hogy a dokumentum nyilvánosságát korlátozzák. A tavalyi év végére elfogadott alkotmánykoncepció alapján már január elején elkészítette az új alaptörvény normaszövegének első tervezetét az alkotmány-előkészítő bizottság titkársága. A tervezetet januárban az államigazgatási és igazságszolgáltatási csúcsszervek képviselői, s néhány külső szakértő meg is vitatta. A megbeszélésekre azonban nem engedték be a sajtó munkatársait. Takács Albert főiskolai tanár elmondta: a rendezvény szervezői megkérték a megbeszélésen részt vevőket, hogy a tervezetet és a vitán elhangzottakat lehetőleg kezeljék bizalmasan, s ne nyilatkozzanak a sajtónak. Takács Albert nem helyesli, hogy a tervezetet a nyilvánosság kizárásával kezelik, de hozzátette, egy jogszabály parlament áltánelfogadásáig az ilyen iratok nyilvánosságának korlátozása nem jogszerűtlen. Somogyvári István, az alkotmány-előkészítő ki- NÉPSZAVA Forgács az MSZP-nél Dudás Gergely NÉPSZAVA A lakosság biztonságérzete elsősorban a fővárosban romlott, ez azonban nem annyira a bűncselekmények számában, mint inkább a jellegében bekövetkezett változásokra vezethető vissza - mondta Forgács László országos rendőrfőkapitány az MSZP önkormányzati titkárságának és biztonságpolitikai tagozatának tegnapi fórumán. A főkapitány hangsúlyozta: a rendőrség vezetésének leváltása nem hozhat azonnali eredményeket. A főkapitány beszélt a rendőrség anyagi helyzetéről és fejlesztési lehetőségeiről is.Erről szóló interjúnk az ORFK gazdasági főigazgatójával a 6. oldalon olvasható.) Forgács elmondta: a tegnapi határidőre nem tudták elkészíteni a közbiztonság javításáról szóló, a feladatokat az ezredfordulóig meghatározó koncepciót. A munka folyamatban van, két hónap múlva a tervezet és a megvalósításhoz szükséges pénzügyi terv is elkészül. ” Átalakulhatnak a bíróságok NÉPSZAVA-információ Be kell és be is lehet, nyújtani a parlament elé; az igazságügyi reform , azon törvénytervezeteit, amelyek a bírósági szervezet átalakítására és az igazságszolgáltatásban részt vevő személyek jogállására vonatkoznak 3– mondta Solt Pál, a Legfelsőbb Bíróság elnöke a Magyar Jogászegylet pénteki konferenciáján. Solt mindezt azt követően jelentette ki, miután az egész napos hozzászólások során többen bírálták a reform megvalósításának módját és a jelenlegi törvénytervezeteket. Horeczky Károly, a Magyar Bírói Egyesület elnöke kijelentette: az igazságszolgáltatási rendszert gyökeresen átalakító reform kidolgozását nem lehet egy parlamenti ciklus alatt megvalósítani. Horeczky, a polgári perrendtartásról szóló törvény (Pp.) módosításának egyik fő kodifikátora elmondta: a Pp. módosításának tervezete az időszorításban nem kellő megalapozottsággal készült el Máthé Gábor, a jogászegylet főtitkára szerint a reform kezdetét jelentő első jogszabályok (a bírói szervezetről, illetve a bírák, valamint a bírósági dolgozók jogállásáról szóló törvények) meg fognak bukni a parlament előtt. A vita során több hozzászóló felvetette: nincs reális lehetősége, hogy az ítélőtáblák 1999 előtt megkezdjék működésüket. A résztvevők abbén gyakorlatilag egyetértettek, hogy az új büntetőeljárási törvény (Be.) tervezetét nem lehet a reform alapjául szolgáló többi jogszabállyal együtt a kormány elé terjeszteni. Vastagh Pál igazságügy-miniszter is elképzelhetőnek tartja azt a megoldást, hogy egyelőre csak a szükséges helyeken módosítsák a hatályos Be.-t. A miniszter kijelentette: a reformhoz szükséges egyéb törvényeket a parlament tavaszi ülésszakán megtárgyalhatja. Szavazás lesz a napirendről A T. Ház hétfői ülésének kezdetén a napirendre tűzésről és a napirend elfogadásáról is határozni fognak a képviselők, mivel a házbizottságban nem született kompromisszumos döntés az Országgyűlés március 3-i és 4-i ülésének napirendjéről. Ezért végül Gál Zoltán házelnök önálló javaslataként kerül a T. Ház elé a parlament jövő heti programja. Aj agrár-érdekképviselet alakult Kiskőrösön (Folytatás az 1. oldalról) A megalakult új szervezet taglétszámáról egyelőre csak hozzávetőleges adatokkal tudtak szolgálni a szervezők. A felszólaló Szabó Lukács kijelentette, hogy a parlament elé olyan földtörvénytervezet került, amely lehetővé teszi a külföldiek termőföldvásárlását. A később alelnökké megválasztott Zsikla Győző szerint a kormánydelegációval folytatott keddi tárgyalásokon is ez volt az egyik hangsúlyos kérdés. A gyűlés résztvevőinek többsége elfogadható tárgyalási alapnak tekintette a hét elején megszületett előzetes megállapodást, de további engedményeket tartanak szükségesnek. Ezek közül a legjelentősebbek: a már említett földtörvény-módosítási tervezet visszavonásába gázolaj fogyasztási adójának 100, az útalapba fizetendő rész 70 százalékának visszatérítése a mezőgazdasági termelők számára, valamint az, hogy a kedden kialkudott engedmények visszamenőleges, január 1-jei hatályúak legyenek. A nagygyűlés után zárt ajtók mögött tanácskoztak a 374 településről érkezett küldöttek. Az indulatos hozzászólásokkal is tarkított vita után végül megszületett a válasz a Medgyessy Péter pénzügyminiszter tegnapelőtt kézbesített levelére. Ennek lényege, hogy a METÉSZ vezetése megérti a kormányzat nehézségeit, és tárgyalási alapként elfogadja a csütörtöki miniszteri levélben megfogalmazott engedményeket. A további tárgyalásokig újabb demonstrációt nem szerveznek - igaz, a hét végén tüntető gazdákkal továbbra is szolidárisak. A METÉSZ március 4-én, kedden várja a következő tárgyalásra a kormánytisztség-viselők delegációját Kiskőrösre. A demonstrációk ügyére a tárgyalások eredményeinek ismeretében térnek Az új szervezet máris megkezdte saját alapjainak lerakását Demecs Zsolt felvétele Márciusban a Ház előtt a nyugdíjreform terve Két hét múlva, március 14-én a kormány a parlament elé terjesztené a szociális partnerek által is támogatott nyugdíjreform legfontosabb törvénytervezeteit. Ezzel megkezdődhet az államháztartás egyik legnagyobb pénzalapjának magánosítása. A szakszervezetekkel megkötött politikai alku szerint 1998-ban csak hat százalék lenne a tőkefedezeti pillér kötelező mértéke. Daró Anna NÉPSZAVA A nyugdíjrendszer reformjáról szóló vita alapkérdése, hogy magánosítható vagy sem az emberek kötelező nyugdíj-megtakarítása. A kompromisszum most sem az,Érdekegyeztető Tanács (ÉT) plenáris ülésén, hanem az előtt néhány nappal, zárt ajtók mögött, a szakszervezeti és a kormányzati apparátus között született meg. Az eredeti javaslat szerint a tőkefedezeti pillérbe 10 százalékos kötelező egyéni járulékot kellett volna fizetniük az állampolgároknak. Az egyezség után az induló járulék mértéke 6 százalék lesz, és ezt az adóból a befizetők levonhatják. A kormányzati elképzelések szerint a tőkefedezeti pillérbe fizetendő nyugdíjjárulékot fokozatosan növelnék, míg annak mértéke el nem éri az eredeti 10 százalékot. Az átmeneti időszakban további adókedvezményekkel ösztönöznék a hatszázalékos mértéknél magasabb befizetéseket A nyugdíjreform törvényjavaslatainak előkészítői támogatják a nyugdíjbiztosítási önkormányzatok által javasolt pontrendszer bevezetést az általuk kezelt felosztó-kirovó rendszerű nyugdíjrendszerben. Ez a rendszer 1999-től működhetne. Az új javaslat elismeri a gyermekszülést is jogszerző időnek. Azoknak a nőknek, akiknek legalább tíz év szolgálati ideje van, gyermekenként két évet, beteg gyermek után három évet számítanak be jogszerző időnek. A gyermekápolással töltött idő 1998. január 1. után a mindenkori minimálbér után befizetendő munkáltatói és munkavállalói járulék utólagos befizetésével megvásárolható. Az így befizetett pénz az adóalapból levonható. A három- és többgyerekes nők nyugdíjcsökkentés nélkül mehetnének korhatár előtt nyugdíjba. A felsőoktatási tanulmányokkal töltött idő a reform kezdete után nem számítana nyugdíjra jogosító szolgálati évnek. De ez is olyan feltételekkel lenne , megvásárolható, mint a gyermekápolás ideje. Az új rendszerben 2009 után megszűnne a nyugdíjminimum, helyébe az időskorúak járadéka lépne. Ez a nyugdíjrendszer egyik kiegészítő pillére, melyhez láz öregségi nyugdíjra jogot nem szerzők a rászorultság elvei alapján juthatnának hozzá. Azok, akik 2009 és 2019 között mennének 62 éves korukban nyugdíjba, 1998-tól tíz éven át az önkéntes nyugdíj-megtakarításaik 70 százalékát leírhatnák az adóalapjukból. Az ÉT ülésén nem sikerült egyezségre jutni az özvegyi és a korengedményes nyugdíjakról. Ezekről az ÉT. bizottságaiban egyeztetnek tovább. A kormány javaslata megtartaná a korkedvezményt a nyugdíjrendszerben, azzal a megkötéssel, hogy újragondolnák a korkedvezményre jogosító munkaköröket. A korkedvezményt nyújtó ágazatok munkáltatóinak azonban nyolc százalékkal magasabb járulékot kellene fizetniük alkalmazottaik után. Ezt a munkaadók és a munkavállalók is elutasították. A kormányzati elképzelés az özvegyi nyugdíjakat úgy módosítaná, hogy csak a nyugdíjkorhatár betöltésekor állapítanának meg özvegyi ellátást. Az özvegyi nyugdíj a meghalt nyugdíjának 30 százaléka lenne. Ezt saját ellátásától függetlenül kapná az özvegy. Az aktív özvegyeknek csak az ideiglenes özvegyi nyugdíj járna. Az árvaellátás összege a mostani 25 százalékról 30 százalékra növekedne. A tervezet szerint az új szabályozás 1998. január 1-jétől lépne életbe.