Népszava, 1997. március (125. évfolyam, 51–74. sz.)

1997-03-01 / 51. szám

2 1997. MÁRCIUS 1., SZOMBAT RÖVIDEN ÚJ alelnökök a Duna Televízióban Sára Sándor, a Duna Televízió elnöke március 11é­től alelnökké nevezte ki Szabó László Zsolt gazdasági igazgatót, március 14-től pedig ugyanilyen posztot tölt be Bakos Edit filmigazgató is. Hanák Gábor alel­­nök saját kezdeményezésére, kölcsönös megegyezéssel - ugyancsak március 14-től - távozik az intézménytől. A leköszönt alelnök elmondta: a tájékoztatási munka­­terület teendőit Lugossy László alelnök veszi át tőle. Levéltári épületet avattak Óbudán A Magyar Országos Levéltár új épületét pénteken ad­ták át Budapesten, a II. kerületi Bécsi úton. Az ottani volt szovjet laktanya helyén álló épület 51 ezer folyó­méter levéltári anyag és 137 ezer mikrofilmtekercs tárolására alkalmas. Az épületet Göncz Árpád köztár­sasági elnök és Magyar Bálint kultuszminiszter adta át. Göncz Árpád elmondta: a múlt emlékeinek őrzése és archiválása lehetővé teszi, hogy „h holnap megismer­hető legyen a tegnap”. A II. világháború alatt károso­dott és az 1956-os események idején elégett anyagokat pótolni nem lehet, de ami megmaradt, azt őrizni kell. Az MDF menesztené a belügyminisztert Új belügyminiszterre és a rendőrség anyagi helyze­tének jelentős javítására lenne szükség az MDF sze­rint ahhoz, hogy Magyarországon hatékony legyen a bűnüldözés. Ezt Demeter Ervin frakcióvezető jelen­tette ki a párt képviselőcsoportjának pénteki sajtó­­tájékoztatóján. Sepsey Tamás országgyűlési képvi­selő meggyőződését fejezte ki, hogy az Állami Szám­vevőszék vizsgálata mindenre kiterjedően tisztázza majd a Budapest Bank privatizációjának és a Polgári Bank visszavásárlásának körülményeit. Az április vé­gén záruló vizsgálattól a képviselő a megfelelő követ­keztetések levonását, és az esetleges személyi fele­lősség megállapítását is várja. Eladják a távfűtő műveket Több mint­ 16 órás, péntekre is áthúzódó közgyűlésén a Fővárosi Önkormányzat elfogadta a Főtáv Rt. privati­zációs stratégiájáról és koncepciójáról szóló előterjesz­tést. Ennek érdekéből a ktmagánosítási eljárást az év vé­géig kell lebonyolítani. A többségi és a kisebbségi tu­­­lajdon eladására nyilvános nemzetközi pályázatot ír­nak ki. Többségi tulajdonrész eladása esetén 12-14 milliárd forintnyi, kisebbségi részesedés értékesítésénél pedig 7-9 milliárdos­­bevételre számít a városvezetés. Szántód elszakadhat Zamárditól Szántód előtt most már minden jogi akadály elhárult, a település válhat Zamárditól Többéves hiábavaló kísér­let után­­ háromszor tartottak népszavazást ez ügyben - a múlt év októberében megtartott népszavazás sikeres volt, kimondták az elszakadást, s miután rendezték a pénzügyeket, Szántód önálló településként működhet. Minderre már korábban is sor kerülhetett volna, de Zamárdi önkormányzata óvást nyújtott be az Alkot­mánybírósághoz. Ezt utasította el a taláros testület. Eltemették idősebb Rubik Ernőt Mély részvéttel temették el péntek délelőtt Budapes­ten a Fiumei úti temetőben idősebb Rubik Ernő gé­pészmérnök-repülőgéptervezőt. A temetésen elhang­zott beszédekben emlékeztettek arra, hogy Rubik Er­nő életében összesen mintegy 32 vitorlázórepülőgép­­típust és 3-fajta motoros repülőgépet tervezett. A Ma­gyar Királyi József Nádor Műegyetem gépészmérnö­ki karán végzett mérnök első önálló kiképző és gya­korló repülőgépét, az Emese-B-t 1935-ben alkotta. NÉPSZAVA ALAPÍTVA 1873-BAN Főszerkesztő: H. BÍRÓ LÁSZLÓ­­ Főmunkatárs-vezető szerkesztő: UNGVÁRI TAMÁS Főszerkesztő-helyettes: LAKATOS MÁRIA, PUSKÁS CSABA Lapszerkesztő: DÉNES D. ISTVÁN, HAHN PÉTER, TÓTH JENŐ Képszerkesztő: WEBER LAJOS Rovatvezető: BARABÁS PÉTER (külföld), BODANSKY GYÖRGY mb. (kultúra), BUZGÓ JÓZSEF (sport), DÉSI JÁNOS (belföld), KERTÉSZ GYÖRGY (gazdaság), SZIGETI PIROSKA (levelezés, magazin, szolgáltatás), TAPOLCSÁNYI ÉVA (fotó) Vezető tervezőszerkesztő: EGRI FERENC, ZSIGOVICS ZSOLT FENYŐ JÁNOS vezérigazgató Lapigazgató: FARKAS ÁGNES Terjesztési Igazgató: DUBINYINÉ LÉNÁRD MARGIT . Kiadó: EKH Kft. Levelezési cím: 1022 Budapest, Törökvész u. 30/A. Szerkesztőség: 1022 Budapest, Törökvész u. 30/A. Postacím: 1535 Budapest, Pf. 785 Telefon: 326-8272,326-8252, telefax: 326-8267 Rovattelefonok: belföld 326-8271, külföld 326-6564, gazdaság 326-8261, publicisztika 326-8273 Hirdetés: telefon: 326-8260,326-8272,326-8252 telefax: 326-8252/71,212-4023 Internet URL-cím: http://www.nepszava.hu Elektronikus levélcím (e-mail cím): nepszava@datanet.hu Terjeszti a Magyar Posta Rt., a HÍRKER Rt., az NH Rt. és alternatív terjesztők Előfizethető Budapesten a Magyar Posta Rt. Hírlapüzletági Igazgatóságánál (levélcím: 1846 Bp.), az ügyfélszolgálati Irodákban, a Hírlapelőf­izetési Irodában (Hellr 1089 Bp. Orczy tér 1., levélcím: 1900 Bp.), vidéken a postahivatalokban közvetlenül és postautalványon, valamint átutalással a Postabank Rt. 11991102, Hellz 021-02799 pénzforgalmi jelzőszámára. Külföldre előfizethető: a Kultúra Külkereskedelmi Rt.-nél (Bp. III., Kerék u. 80., levélcím: 1300 Bp., Postafiók 143., Hungarian Credit Bank 1133 Bp. 10200964-20210995), valamit a Hellinél. Előfizetési díj egy hónapra 750 Ft, negyedévre 2250 Ft, fél évre 4500 Ft, egy évre 9000 Ft. Nyomás: CICERO-Lapnyomda Rt. 1046 Budapest, Elem u. 6-7. Telefon: 189-1773 Felelős vezető: PERON ANTAL Igazgató Index: 26006188- 0133-1701 Bp. ISSN 0237-3766 Vidék 1 2 4 818 BELFÖLD Fiatalok jobb esélyei A kormány döntése értelmében egy évre növelik a támogatás idejét NÉPSZAVA-információ Az oktatási rendszerből idén kikerülő, állást nem találó fiataloknak a kor­mány döntése értelmében már nem kell kilencven na­pot várniuk, hogy a mun­kaügyi központok segítsé­gével átképzésben vehesse­­nek részt - ismertette a ka­binet döntését pénteken Kiss Péter munkaügyi mi­niszter. Az 1995-ös 55 ezerről idénre 39 ezerre csökkent a regisztrált pályakezdő munkanélküliek száma. A miniszter szerint ennek egyik oka, hogy a támoga­tási rendszer változása miatt azok a fiatalok, akik ténylegesen nem­ akartak dolgozni, csak a segélyt kí­vánták f­elvenni, már nem vetették nyilvántartásba magukat. Az elmúlt hat hónap ta­pasztalatai alapján a 270 napos támogatási időt egy évre tolják ki. A munkálta­tók az általuk foglalkoztata­tott fiatalok munkabéré­nek 50-100 százalékát kaphatják meg a munka­ügyi központoktól támo­gatásként. A rendelet mó­dosításával július 1-jétől nem a közalkalmazotti il­­­letményhez igazítják a tá­mogatás összegét,­ hanem a mindenkori minimálbér­hez. A miniszter szerint biztató, hogy az elmúlt hat hónapban a pályakezdő munkanélkülieken belül csökken a 22-25 éves kor­csoportba tartozók aránya. Legyen nyilvános az alkotmánytervezet Majtényi László adatvédelmi biztos kifogásolja, hogy a parlament alkotmány-előkészítő bizottságának titkár­sága nem teszi lehetővé a nyilvánosság számára az új alkotmány első szövegtervezetének megismerését. Nagy Gergely NÉPSZAVA­zottság titkárságának ve­zetője szerint a titkárság által készített dokumen­tum munkaanyag, így an­nak nyilvánosságra hoza­tala nem lenne célszerű, mivel ez még semmiképpen sem a végleges tervezet. Emellett a titkárságának joga sincs a dokumentum nyilvánosságra hozataláról dönteni. Ezt csak maga a bizottság tehetné meg. Somogyvári István hang­súlyozta: a dokumentum nem titkos, hiszen ehhez több sajtóorgánum - így a Népszava is - hozzájutott, s a szövegtervezetről szóló írások megjelenését nem kifogásolták. Hozzátette: mihelyt az alkotmány-elő­készítő bizottság állást fog­lal a tervezetről, azt azon­nal nyilvánosságra h­ozzák, hogy részleteiben is megis­merhesse a közvélemény. Majtényi László szerint az új alkotmány első, pa­ragrafusokba szedett szö­vegtervezete, neiű­­­hető­­belső marfcaaraság­­nak­, így­ semmiképpen sem indokolt, hogy a do­kumentum nyilvánosságát korlátozzák. A tavalyi év végére elfoga­dott alkotmánykoncepció alapján már január elején­­ elkészítette az új alaptör­vény normaszövegének el­ső tervezetét az alkot­mány-előkészítő bizottság­­ titkársága. A tervezetet januárban az államigaz­gatási és igazságszolgálta­tási csúcsszervek képvise­lői, s néhány külső szakér­tő meg is vitatta. A meg­beszélésekre azonban nem engedték be a sajtó mun­katársait. Takács Albert főiskolai tanár elmondta: a rendez­vény szervezői megkérték a megbeszélésen részt vevő­ket, hogy a tervezetet és a vitán elhangzottakat lehe­tőleg kezeljék bizalmasan, s ne nyilatkozzanak a saj­tónak. Takács Albert nem helyesli, hogy a tervezetet a nyilvánosság kizárásával kezelik, de hozzátette, egy jogszabály parlament áltán­­elfogadásáig az ilyen ira­tok nyilvánosságának kor­látozása nem jogszerűtlen. Somogyvári István, az alkotmány-előkészítő ki- NÉPSZAVA Forgács az MSZP-nél Dudás Gergely NÉPSZAVA A lakosság biztonságérzete elsősorban a fővárosban romlott, ez azonban nem annyira a bűncselekmé­nyek számában, mint in­kább a jellegében bekö­­vetkezett változásokra ve­zethető vissza - mondta Forgács László országos rendőrfőkapitány az MSZP önkormányzati tit­kárságának és biztonság­­politikai tagozatának teg­napi fórum­án. A főkapi­tány hangsúlyozta: a rend­őrség vezetésének leváltása nem hozhat azonnali ered­ményeket. A főkapitány beszélt a rendőrség anyagi helyzetéről és fejlesztési le­hetőségeiről is.­­Erről szóló interjúnk az ORFK gazda­sági főigazgatójával a 6. oldalon olvasható.)­­ Forgács elmondta: a teg­napi határidőre nem tud­ták elkészíteni a közbiz­tonság javításáról szóló, a feladatokat az ezredfordu­lóig meghatározó koncep­ciót. A munka folyamat­ban van, két hónap múlva a tervezet és a megvalósí­táshoz szükséges pénz­ügyi terv is elkészül. ” Átalakulhatnak a bíróságok NÉPSZAVA-információ Be kell és be is lehet, nyúj­tani a parlament elé­; az­ igazságügyi reform , azon törvénytervezeteit,­­ ame­lyek a bírósági szervezet átalakítására és az igazság­szolgáltatásban részt vevő személyek jogállására vo­natkoznak 3– mondta Solt Pál, a Legfelsőbb Bíróság elnöke a Magyar Jogász­egylet pénteki konferenciá­ján. Solt mindezt azt köve­tően jelentette ki, miután az egész napos hozzászólá­sok során többen bírálták a reform megvalósításának módját és a jelenlegi tör­vénytervezeteket. Horeczky Károly, a Ma­gyar Bírói Egyesület elnöke kijelentette: az igazságszol­gáltatási rendszert gyökere­sen átalakító reform kidol­gozását nem lehet egy parla­menti ciklus alatt megvaló­sítani. Horeczky, a polgári perrendtartásról szóló tör­vény (Pp.) módosításának egyik fő kodifikátora el­mondta: a Pp. módosításá­nak tervezete az idő­szorí­tásban nem kellő megalapo­zottsággal készült el Máthé Gábor, a jogászegylet főtit­kára szerint a reform kezde­tét jelentő első jogszabályok (a bírói szervezetről, illetve a bírák, valamint a bírósági dolgozók jogállásáról szóló törvények) meg fognak buk­ni a parlament előtt. A vita során több hozzászóló felve­tette: nincs reális lehetősége, hogy az ítélőtáblák 1999 előtt megkezdjék működé­süket. A résztvevők abbén gyakorlatilag egyetértettek, hogy az új büntetőeljárási törvény (Be.) tervezetét nem lehet a reform alapjául szol­gáló többi jogszabállyal együtt a kormány elé ter­jeszteni. Vastagh Pál­ igaz­ságügy-miniszter is elkép­zelhetőnek tartja azt a meg­oldást, hogy egyelőre csak a szükséges helyeken módo­sítsák a hatályos Be.-t. A miniszter kijelentette: a re­formhoz szükséges egyéb törvényeket a parlament tavaszi ülésszakán megtár­gyalhatja. Szavazás lesz a napirendről A T. Ház hétfői ülésének kezdetén a napirendre tű­zésről és a napirend elfoga­dásáról is határozni fognak a képviselők, mivel a ház­bizottságban nem született kompromisszumos döntés az Országgyűlés március 3-i és 4-i ülésének napirend­jéről. Ezért végül­ Gál Zol­­tán házelnök­ önálló javas­lataként kerül a T. Ház elé a parlament jövő heti programja. Aj agrár-érdekképviselet alakult Kiskőrösön (Folytatás az 1. oldalról) A megalakult új szervezet taglétszámáról egyelőre csak hozzávetőleges ada­tokkal tudtak szolgálni a szervezők. A felszólaló Szabó Lu­kács kijelentette, hogy a parlament elé olyan föld­törvénytervezet került, amely lehetővé teszi a kül­földiek termőföldvásárlá­sát. A később alelnökké megválasztott Zsikla Győ­ző szerint a kormánydele­gációval folytatott keddi tárgyalásokon is ez volt az egyik hangsúlyos kérdés. A gyűlés résztvevőinek többsége elfogadható tár­gyalási alapnak tekintette a hét elején megszületett előzetes megállapodást, de további engedményeket tartanak szükségesnek. Ezek közül a legjelentőseb­bek: a már említett földtör­vény-módosítási tervezet visszavonásába gázolaj fo­gyasztási adójának 100, az útalapba fizetendő rész 70 százalékának visszatéríté­se a mezőgazdasági terme­lők számára, valamint az, hogy a kedden kialkudott engedmények visszamenő­­leges, január 1-jei hatá­lyúak legyenek. A nagygyűlés után zárt ajtók mögött tanácskoztak a 374 településről érkezett küldöttek. Az indulatos hozzászólásokkal is tarkí­tott vita után végül meg­született a válasz a Med­gyessy Péter pénzügymi­niszter tegnapelőtt kézbe­sített levelére. Ennek lé­nyege, hogy a METÉSZ ve­zetése megérti a kormány­zat nehézségeit, és tárgya­lási alapként elfogadja a csütörtöki miniszteri levél­ben megfogalmazott en­gedményeket. A további tárgyalásokig újabb de­monstrációt nem szervez­nek - igaz, a hét végén tün­tető gazdákkal továbbra is szolidárisak. A METÉSZ március 4-én, kedden várja a következő tárgyalásra a kormánytisztség-viselők delegációját Kiskőrösre. A demonstrációk ügyére a tárgyalások eredményei­nek ismeretében térnek Az új szervezet máris megkezdte saját alapjainak lerakását Demecs Zsolt felvétele Márciusban a Ház előtt a nyugdíjreform terve Két hét múlva, március 14-én a kormány a parlament elé terjesztené a szociális partnerek által is támogatott nyugdíjreform legfontosabb törvénytervezeteit. Ezzel megkezdődhet az államháztartás egyik legnagyobb pénzalapjának magánosítása. A szakszervezetekkel megkötött politikai alku szerint 1998-ban csak hat szá­zalék lenne a tőkefedezeti pillér kötelező mértéke. Dar­ó Anna NÉPSZAVA A nyugdíjrendszer reform­járól szóló vita alapkérdé­se, hogy magánosítható vagy sem az emberek köte­lező nyugdíj-megtakarítá­­sa. A kompromisszum most sem az,Érdekegyeztető Ta­nács (ÉT) plenáris ülésén, hanem az előtt néhány nappal, zárt ajtók mögött, a szakszervezeti és a kor­mányzati apparátus között született meg. Az eredeti javaslat sze­­rin­t a tőkefedezeti pillér­be 10 százalékos kötelező egyéni járulékot kellett volna fizetniük az állam­polgároknak. Az egyezség után az induló járulék mér­téke 6 százalék lesz, és ezt az adóból a befizetők le­vonhatják. A kormányzati elképzelések­ szerint a tő­kefedezeti pillérbe fizeten­dő nyugdíjjárulékot foko­zatosan növelnék, míg an­nak mértéke el nem éri az eredeti 10 százalékot. Az átmeneti időszakban to­vábbi adókedvezmények­kel ösztönöznék a hatszá­zalékos­ mértéknél maga­sabb befizetéseket A nyugdíjreform tör­­vényj­avaslatainak előké­szítői támogatják a nyug­díjbiztosítási önkormány­zatok által javasolt pont­­rendszer bevezetést az ál­taluk kezelt felosztó-kiro­vó rendszerű nyugdíjrend­szerben. Ez a rendszer 1999-től működhetne. Az új javaslat elismeri a gyermekszülést is jogszer­ző időnek. Azoknak a nők­nek, akiknek legalább tíz év szolgálati ideje van, gyermekenként két évet, beteg gyermek után három évet számítanak be jog­szerző időnek. A gyermek­­ápolással töltött idő 1998. január 1. után a minden­kori minimálbér után befi­zetendő munkáltatói és munkavállalói járulék utó­lagos befizetésével megvá­sárolható. Az így befize­tett pénz az adóalapból le­vonható. A három- és több­­gyerekes nők nyugdíjcsök­kentés nélkül mehetnének korhatár előtt nyugdíjba. A felsőoktatási tanulmá­nyokkal töltött idő a re­form kezdete után nem számítana nyugdíjra jogo­sító szolgálati évnek. De ez is olyan feltételekkel lenne , megvásárolható, mint a­ gyermekápolás ideje. Az új rendszerben 2009 után megszűnne a nyugdíj­­minimum, helyébe az idős­korúak járadéka lépne. Ez a nyugdíjrendszer egyik kiegészítő pillére, melyhez láz öregségi nyugdíjra jo­got nem szerzők a rászo­rultság elvei alapján jut­hatnának hozzá. Azok, akik 2009 és 2019 között mennének 62 éves koruk­ban nyugdíjba, 1998-tól tíz éven át az önkéntes nyug­díj-megtakarításaik 7­0 százalékát leírhatnák az adóalapjukból. Az ÉT ülésén nem sike­rült egyezségre jutni az öz­vegyi és­ a korengedményes nyugdíjakról. Ezekről az ÉT. bizottságaiban egyez­tetnek tovább. A kormány javaslata megtartaná a korkedvez­ményt a nyugdíjrendszer­ben, azzal a megkötéssel, hogy újragondolnák a korkedvezményre jogosító munkaköröket. A korked­vezményt nyújtó ágazatok munkáltatóinak azonban nyolc százalékkal maga­sabb járulékot kellene fi­zetniük alkalmazottaik után. Ezt a munkaadók és a munkavállalók is eluta­sították. A kormányzati elképze­lés az özvegyi nyugdíjakat úgy módosítaná, hogy csak a nyugdíjkorhatár betölté­sekor állapítanának meg özvegyi ellátást. Az özvegyi nyugdíj a meghalt nyugdí­jának 30 százaléka lenne. Ezt saját ellátásától füg­getlenül kapná az özvegy. Az aktív özvegyeknek csak az ideiglenes özvegyi nyug­díj járna. Az árvaellátás összege a mostani 25 száza­lékról 30 százalékra növe­kedne. A tervezet szerint az új szabályozás 1998. ja­nuár 1-jétől lépne életbe.

Next