Népszava, 1997. május (125. évfolyam, 101–125. sz.)

1997-05-02 / 101. szám

.2 1997. MÁJUS 2., PÉNTEKBELFÖLD RÖVIDEN Szent-Iványit jelölik a külügyi bizottság élére Szent-Iványi Istvánt, az SZDSZ nemrég megválasz­tott frakcióvezetőjét, korábbi külügyi államtitkárt ja­vasolják értesüléseink szerint a parlament külügyi bi­zottságának élére Eörsi Mátyás helyett, aki várhatóan, a külügyi államtitkári posztot tölti majd be. Nem jelölteti magát újra a BIT elnöke Nem vállalja a szervezet elnöki posztjára való jelölést Simon Gábor, a Baloldali Ifjúsági Társulás (BIT) je­lenlegi vezetője. A leköszönő elnök szerint az elkövet­kező évek egyik legfontosabb kérdése éppen az, hogy sikerül-e nemzeti üggyé tenni az ifjúság problémáinak megoldását. Az elmúlt években az idősebb korosztályok több engedményt tudtak kicsikarni a hatalomtól, mint a fiatalabb generációk. Tűzoltókat tüntettek ki Április 30-án, szerdán a tűzoltók napja alkalmából központi ünnepséget tartottak a Belügyminisztéri­­­­umban. Göncz Árpád köztársasági elnök és Kuncze Gábor belügyminiszter kitüntetéseket nyújtott át a ki­­váló teljesítmény nyújtó „lánglovagoknak”. 450 ki­­­tüntetett közül öten kapták meg a Magyar Köztársa­­­­ság érdemkeresztjét. Ötvenezer gyerek táborozhat A Gyermek- és Ifjúsági Közalapítvány révén mint­egy ötvenezer gyerek vehet részt az idén nyári tábo­rozáson, az ország csaknem negyven üdülőterületén - jelentette be Varjú László, a közalapítvány kurató­riumának elnöke. A közalapítvány Katedra prog­ramja keretében 16 ezer gyerek vehet részt olyan tá­bor-tanfolyamokon, amelyek legfőbb célja a demok­­­ratikus intézményrendszer működésének megismer­tetése az ifjúsággal. Ezenkívül több mint 30 ezer gyereknek nyújtanak üdülési lehetőséget. Minderre, az idén, mintegy 1,5 milliárd forint áll rendelkezésre. Autóbusszal ütközött a tűzoltóautó Tizenhárman sérültek meg csütörtökön Debrecen belvárosában, amikor is a megkülönböztető jelzéseit használó tűzoltóautó összeütközött egy helyi járatú autóbusszal. A njgatok négy kocsival érkeztek a helyszínre, és egy súlyos és tizenkét könnyebb sérül­tet szállítottak ra. plpbr^cepi Kenézy Gyula Kpi^iáz ! baleseti söbészetere. A­ sérültek között van három tűzoltó és a busz tíz utasa. A mentősök szerint elkép­zelhető, hogy a busz utasai közül többen is megsérül­tek, de a helyszínről elmentek, s lehetséges későbbi jelentkezésük a baleseti sebészeten. A baleset okait a szakértők bevonásával vizsgálják. Lélegeztetőkészülékek ajándékba Két lélegeztetőkészüléket ad át a László Kórház gyermek intenzív osztálya számára vasárnap délután a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat Magyar Egye­sülete. A lélegeztetőkészülékekre Szalay Kriszta szín­­művésznő tavaly kezdte el a gyűjtést. Az összegyűlt mintegy hét és fél millió forintból vásárolták a nél­külözhetetlen műszereket. Nemzeti park az Ipolynál Hamarosan újabb két, természetvédelmi értékek miatt fontos területet nyilvánítanak nemzeti parkká - jelen­tette be Tardy János, az Országos Természetvédelmi Hivatal vezetője szerdán Budapesten sajtótájékoz­tatón. Az egyiket az Ipoly, a másikat a Balaton mentén jelölik ki. Tardy János szólt arról is, hogy nemrég hozták létre a Dráva-Duna, valamint a Kö­rös-Maros menti nemzeti parkokat, és tervezik a Hortobágyi Nemzeti Park bővítését. r ]NÉPSZAVA ALAPÍTVA 1873-BAN Főszerkesztő: H. BÍRÓ LÁSZLÓ Főszerkesztő-helyettesek: KISS ANDREJ, PUSKÁS CSABA Lapszerkesztő: DÉNES D. ISTVÁN, HAHN PÉTER, TÓTH JENŐ Képszerkesztő: WEBER LAJOS Rovatvezető: BARABÁS PÉTER (külföld), BUZGÓ JÓZSEF (sport), DÉSI JÁNOS (belföld), KERTÉSZ GYÖRGY (gazdaság), SZÉKELY ANNA mb. (kultúra), SZIGETI PIROSKA (levelezés, magazin, szolgáltatás), TAPOLCSÁNYI ÉVA (fotó) Vezető tervezőszerkesztő: EGRI FERENC, ZSIGOVICS ZSOLT FENYŐ JÁNOS vezérigazgató Lapigazgató: FARKAS ÁGNES Terjesztési igazgató: DUBINYINÉ LÉNÁRD MARGIT Kiadó: EKH Kft. Levelezési cím: 1022 Budapest, Törökvész u. 30/A. Szerkesztőség: 1022 Budapest, Törökvész u. 30/A. Postacím: 1535 Budapest, Pf. 785 Telefon: 326-8272,326-8252, telefax: 326-8267 Rovattelefonok: belföld 326-8271, külföld 326-6564, gazdaság 326-8261, publicisztika 326-8273 Hirdetés: telefon: 326-8260,326-8272,328-8252 telefax: 326-8252/71,212-4023 Internet URL-cím: http://www.nepszava.hu Elektronikus levélcím (e-mail cím): nepszava@datanet.hu Terjeszti a Magyar Posta Rt., a HÍRKER Rt., az NH Rt., a KLK Kft. és alternatív terjesztők Előfizethető Budapesten a Magyar Posta Rt. Hírlapüzletági Igazgatóságánál (levélcím: 1846 Bp.), az ügyfélszolgálati Irodákban, a Hírlapelőfizetési Irodában (Helir 1089 Bp., Orczy tér 1., levélcím: 1900 Bp.), vidéken a postahivatalokban közvetlenül és postautalványon, valamint átutalással a Postabank Rt. 11991102, Hellr 021 -02799 pénzforgalmi jelzőszámára. Külföldre előfizethető: a Hellinél a fenti címen, illetve bankszámlaszámon, valamint megrendelhető a Hungaropress Sajtóterjesztő Kft-nél, 1117 Bp. Budafoki út 70., fax: (361)208-1921, e-mail: hunpress@hungaropress.datanet.hu. Előfizetési díj egy hónapra 750 Ft, negyedévre 2250 Ft, fél évre 4500 Ft, egy évre 9000 Ft. Nyomás: CICERO-Lapnyomda Rt. 1045 Budapest, Elem u. 5-7. Telefon: 169-1773 Felelős vezető: PERON ANTAL Igazgató Index: 25005 ISSN 0133-1701 Bp. ISSN 0237-3785 Vidék 1 2 4 8 16 NÉPSZAVA Folytatódik a harc a KDNP-ben Giczy György továbbra is elnöknek tartja magát, s ha kell, újra indul a választáson tisztségéért Kis párt kis gond, nagy párt nagy gond - mondogatta volt az egykor nagy tekintélyű Keresztes Sándor, a KDNP alapító elnöke. Könnyen megtörténhet, hogy a visszavonulás kényszerével „fenyegetett” Keresztes új­ra szerephez juthat változatlanul kicsi, de nagy gondok­kal küszködő pártjában. Giczy György pártelnök, noha erre felszólították, nem mond le tisztségéről, mára ki­bővített országos elnökségi ülést hívott össze. Bartha Szabó József NÉPSZAVA A KDNP parlamenti frak­ciójának tizennégy képvi­selője felszólította Giczy Györgyöt, hogy mondjon le tisztségéről. A 23 tagú frak­ció többsége szerint célsze­rű lenne egy integrálásra alkalmas új elnök szemé­lyében megállapodni. A „ti­­zennégyek” ugyan nem ne­vezik meg a kompromisz­­szumot jelentő alkalmas személy kilétét, lapunk azonban úgy tudja: Semjén Zsoltra „gondoltak”. A Népszava információit megerősítve Isépy Tamás és Latorcai János kinyilvání­totta: Semjént alkalmasnak tartják a pártelnöki poszt­ra. A fiatal keresztényde­mokrata képviselő munka­társunknak viszont el­mondta: még túl fiatalnak és felkészületlennek tartja magát ekkora feladatra. A frakcióban kisebbség­ben maradt „kilencekhez” tartozó Pálos Miklós mind­ezt egészen másként látja: „A perlők az adminisztráció bábáskodásával elérték azt, amit Rákosi Mátyáséknak az Andrássy út 60.-ban csak körömfeszegetéssel sikerült. A küldetésteljesítő Isépy- Surján-Latorcai trió és csa­pata szétverte a KDNP-t. Most pedig olyan embert akarnak ültetni a párt elnö­ki székébe, akit mario­nettbábuként rángathat­nak. Semjén Dobzse László lenne, a KDNP pedig men­torai jóvoltából beolvadna a Fideszbe és az MSZP-be ke­resztény platformnak vagy hívő tagozatnak.” A perlők szerint is „szét lett verve” a párt, csak ép­pen nem a perlők, hanem a fellebbezők verték szét. Rapcsák András szerint: „Törvénysértően vették fel a hitelt, elzálogosították a párt székházát, megtévesz­tették a választmányt, Giczy pedig speciális mar­ketingmunkával megaka­dályozta az MDF-Fidesz- KDNP szövetséget, elvisel­hetetlen politikai hibákat követett el.” Isépy Tamás: „ülő és üdvös lenne, ha az önmagukat felelősnek tar­tó pártbéli tisztségviselők eddigi felelőtlen nyilatko­zataikkal ellentétben végre belátnák és tudomásul vennék, hogy a bíróság nem beleavatkozott egy párt életébe, hanem meg­állapította, hogy egy ke­resztény és demokratikus párt országos elnöksége és elnöke alapszabály-sze­­géssel megsértette a pár­tokra is kötelező egyesülési törvényt. Jó lenne azt is tu­domásul venni, hogy a pár­tok nem állnak a törvény felett, és a pártok szabad alakítása nem jelent egyúttal szabad garázdál­kodást.” Rapcsák bejelen­tette: ha Giczy marad, ő távozik. A „kilencek” meghatáro­zó politikusa, Hasznos Miklós szerint a pereske­dők küldetést teljesítenek. Úgy véli: nem véletlenül nyilatkozta Tirts Tamás, a Fidesz fővárosi választmá­nyának elnöke, hogy „a KDNP-nek olyan szavazó­tábora van, amely adott esetben jól jöhet a Fidesz­nek is”. Hasznos szerint a Fidesz olyan politikusokat támogat, akik megfelelő el­lenszolgáltatásért cserébe garantálják számukra a szavazatokat. Isépy képtelenségnek mi­nősítve e feltételezést kije­lentette: semmiféle ígéret­ről, pozícióról nem tárgyal­tak sem a Fidesszel, sem mással. Arra a felvetésünk­re, hogy tekinthető-e egy­általán a jelenlegi helyzet­ben elnöknek Giczy, el­mondta: az alapszabály ér­telmében a KDNP-ben a választott tisztségek, így az elnöké is, a tisztújításig tartanak. Giczy György elnöknek tekinti magát, s bejelentet­te, az újra összehívandó választmányon is „érte­lemszerűen” harcba száll e pozícióért. Ez utóbbin fel­tehetően „ott lesz” Lator­cai János is, lévén többször kinyilatkoztatta: csak ak­kor lép vissza az elnökje­löltségtől, ha Giczy is ugyanezt megteszi. A fegyelmi és etikai bi­zottsága ellenben körlevél­ben hirdette ki: minden párttisztség mandátuma lejárt, a pártnak sem legi­tim elnöke, sem ügyvezető elnöksége nincs. A dolog érdekessége, hogy saját ér­velésük alapján a körleve­let útnak indítók mandátu­ma is lejárt, így aztán az a követelésük, hogy a párt vezetését átmenetileg Ke­resztes Sándorra és két tár­sára kell bízni, Füzessy Ti­bor szerint finoman szólva is a „levegőben lóg”. Isépy Tamás szerint e bo­nyolult jogi helyzeten se­gíthetne, ha Giczyék visz­­szavonnák az 50 mandá­tum sorsáról döntő és szin­tén törvénytelenül megtar­tott Pest megyei és fővárosi választmány ellen benyúj­tott fellebbezésüket. Ez esetben az országos vá­lasztmány már júniusban megválaszthatná a párt el­nökét és tisztségviselőit. Tekintettel a válság­­helyzetre Giczy György mára összehívta a KNDP országos elnökségének ki­bővített ülését. Hogy ki megy el s ki marad távol, s tekinti a testület létét, ha­tározatait törvényesnek, illetve törvénytelennek, az a közeli napok nyilatkoza­taiból, netán pereiből ki­derül. Beszámoltak az ombudsmanok Nagy Gergely NÉPSZAVA Az Országgyűlés­ szerdán megtárgyalta az állampol­gári jogok országgyűlési biztosának és helyettesé­nek, továbbá az adatvé­delmi és a kisebbségi om­­budsmannak a beszámo­lóját. Gönczöl Katalin, az ál­lampolgári jogok ország­­gyűlési biztosa kijelentette, hazánkban esetenként még mindig él az a gyakorlat, hogy a hivatalok az alkot­mányos alapjogokat dekla­ratív kijelentéseknek tart­ják, s nem olyan elveknek, amelyeket mindenképpen érvényesíteni kell a jogal­kalmazás során. Az ombudsman kifejtette, az általuk megkeresett állam­­igazgatási szervek mintegy 80 százaléka elfogadta ajánlásaikat, s ez a műkö­désük kezdetét követő első másfél évben jó eredmény­nek mondható. Gönczöl Katalin megemlített több olyan ügyet is, amelyben a jogbiztosok a hatályos tör­vények értelmében az Or­szággyűlés segítségét kérik, így például felhívták a par­lamentet arra, hogy módo­sítsa az idegenrendészeti eljárásról szóló törvényt, illetve utalja ügyészségi hatáskörbe a rendőri lő­fegyverhasználat jogossá­gának vizsgálatát. Kaltenbach Jenő kisebb­ségi ombudsman súlyos mulasztásban megnyilvá­nuló alkotmánysértésnek nevezte, hogy az Ország­­gyűlés évek óta nem oldot­ta meg a hazai kisebbségek parlamenti képviseletét. Rámutatott, munkája meg­kezdése óta úgynevezett hatósági, munkahelyi, il­letve oktatási diszkriminá­cióval találkozott. Kalten­bach vizsgálatot indított amiatt, hogy feltérképezze: a rendőrség mennyire kü­lönbözteti meg hátrányo­san az eljárások során a ro­ma származású állampol­gárokat. Az ombudsman tájékoztatta a parlamentet, ez a vizsgálat gyakorlatilag meghiúsult, mivel a Leg­főbb Ügyészség - az ombudsmani törvényre hi­vatkozva - nem tette lehe­tővé, hogy a kisebbségi biz­tos munkatársai áttanul­mányozzák az idevonatko­zó ügyészségi iratokat. Majtényi László adatvé­delmi biztos kiemelte: az állampolgárok igen fejlett adatvédelmi érzékkel ren­delkeznek. Feladatát ab­ban jelölte meg, hogy a XX. század régészp ari informá­ciós forradalom korában arra kell törekednie, az ál­lampolgárok magánélete minél kevésbé legyen átlát­ható a hatóságok számára, ugyanakkor az állami in­tézmények tevékenységét minél inkább figyelemmel tudják kísérni az ez iránt érdeklődők. A jogbiztosok írásos je­lentését már hetekkel ko­rábban megkapták a kép­viselők, így az ombuds­manok csak az általuk leg­fontosabbnak tartott gon­dolatokat emelték ki a par­lament plenáris ülésén. A beszámolók elhangzása utáni hozzászólások gya­korlatilag egytől egyig egyetértettek a tekintet­ben, hogy jól döntött 1993- ban az akkori parlament, amikor elfogadta az om­budsmani törvényt, a je­lenlegi Országgyűlés pedig mintegy másfél éve meg is választotta a jogbiztosokat. Mészáros István (SZDSZ) kifejtette, rendkívül fontos, hogy a megkeresett állam­igazgatási szervek döntő többsége elfogadja az om­budsmani ajánlásokat. He­gyi Gyula (MSZP) a sok di­cséret közepette felhívta a figyelmet arra, hogy az ombudsmanok sem csalha­tatlanok, ajánlásaikat ter­mészetesen lehet vitatni. Bánk Attila (FKGP) az or­szággyűlési biztosok sajá­tos közjogi helyzetét a ki­sebbségi ombudsman be­számolójából kölcsönvett idézettel jellemezte: „...az ombudsman az állam nevé­ben, de az egyén érdekében jár el, az állam szervei, a közhatóságok (és közszol­gáltatók) »ellen«...” Felkészülés a választásokra MTI-információ Az 1994. évi országgyűlési és önkormányzati választá­sok tapasztalataira alapoz­va elkészült az egységes vá­lasztási eljárási törvény tervezete, amelyről jelenleg folyik a hétpárti egyeztetés. Ezt Tóth Zoltán, az Orszá­gos Választási Iroda veze­tője közölte szerdán Debre­cenben, a Felkészülés a vá­lasztásokra címmel rende­zett szakmai konferencián. Tóth Zoltán elmondta: a hétpárti egyeztetésen szó van mindenekelőtt a parla­ment jövőbeli létszámának meghatározásáról, vala­mint a szavazatok és az el­ért mandátumok arányosí­tásáról, ami politikai kér­dés. Esély van arra, hogy stabilizálódjék a választá­sok ideje, s ennek megfele­lően az országgyűlési kép­viselő-választások négy­­évenként májusban, az ön­­kormányzati választások pedig ugyanabban az évben októberben legyenek. Jövőre 16 százalékkal emelik a nyugdíjakat (Folytatás az 1. oldalról) Amíg a reálbérek 15-16 százalékot csökkentek, addig a nyugdíjak 25 százalékot vesztettek értékükből. A kormány az egyedül élő idősek járadékát kívánja a legnagyobb mértékben kiegészíteni. Még 1999-ben az előző évi nettó kere­setnövekedés alapján emelik a nyugdíjakat, 2000-től már az úgy­nevezett svájci indexálás szerint, azaz 70 százalékban a bérek és 30 százalékban az árak kalkulációjá­ból számítják ki az emelés mérté­két, 2001-től ez az arány már 50- 50 százalékra módosul. Az új nyugdíjrendszer a társada­lombiztosítás része lesz, így az ál­lam garanciát vállal a magánszám­lákon elhelyezett kötelező megta­karítások egészére és azok hoza­mának 20 százalékára. Az új rend­szerbe kötelezően az 1998. január elseje után először munkát válla­lóknak kell belépniük. A 30 száza­lékos nyugdíj­járulékból az első év­ben 6, a rá következő két évben 8 százalékot a tőkefedezeti számlára, 24 százalékot a régi felosztó-kirovó rendszerbe utalnak majd. Azok, akik a 30 százalékos nyugdíj­járulé­kon felül is magasabb járulékot fi­zetnének be a magánpénztárakba adókedvezményhez juthatnak. A 37 év alattiak választhatnak a régi felosztó-kirovó és a felosztó­kirovó-tőkefedezeti kombinációjú rendszerek között. Míg a 47 év fe­lettiek már csak a jelenlegi fel­osztó-kirovó nyugdíjrendszerben maradhatnak. A törvényjavaslat lehetőséget nyújt a Nyugdíjbiztosítási Önkor­mányzatnak is magánpénztár ala­pítására. A kormány jóváhagyta a tíz évre szóló autópálya-építési programot. Lotz Károly közlekedési, hírközlé­si és vízügyi miniszter elmondta hogy 312 milliárd forintos beruhá­zásból az állam 260 milliárdot vál­lal magára. A fennmaradó összeget koncessziós díjból kell megszerez­ni. Ebből az összegből mintegy 400 kilométernyi autópályát és autó­­utat építenek, újítanak fel. Az ez­redforduló után várhatóan minden autópályán fizetni kell majd átla­gosan és kilométerenként 7-10 fo­rintot. Az autópályadíjat a meglé­vő autópályákon, azok felújítása után, fokozatosan vezetnék be. Döntés született arról is, hogy a jövőben Magyarországon autópá­lyát csak jelentős állami finanszí­rozással lehet építeni. Az autópá­lyák árának az állami részét az adózók, az autózók (a benzin árá­ban) és az autópálya-használók fi­zetik majd meg. Ám az újonnan épülő autópályákért lényegesen kevesebbet kell majd fizetni, mint a jelenlegi M1-es, M5-ös szaka­szon. A pályadíj mértéke függ at­tól, hogy mekkora állami hozzájá­rulással és az ország melyik részén épült. A kormány az útalap forrá­sának növelése érdekében elren­delte, hogy a jövőben a benzin árá­ból a jelenlegi fix összeg helyett százalékos mértéket határoz meg. Most egy liter benzin árában 15,40 forint útalapdíj. 1998-tól az Üzem­anyagár 14 százalékát kellene át­utalni erre a célra. Lotz Károly szerint ez önmagában nem járhat benzináremeléssel. A Népszava kérdésére Lotz Ká­roly elmondta, hogy az M5-ös autó­pálya díjának csökkentése érdeké­ben folytatott tárgyalások az autó­pálya tulajdonosaival jól halad­nak. Várhatóan sikerül a kedvez­mények növelésével csökkenteni az autópálya díját, így az autópá­lyát naponta használóknak akár a felére is csökkenhet az út díja. Az ebből adódó költségek 25-30 szá­zalékát a koncessziós partner ma­gára vállalja, míg a különbözet a költségvetést terhelné. A tárgyalá­sok eredménye azonban semmi­képpen sem lehet az, hogy a jelen­legi 850 forintos autópályadíj a fe­lére csökken, csak az, hogy a helyi lakosok kedvezményeket kapnak. A miniszter becslése szerint az M5- ös autópályát használók 90 száza­léka juthat ilyen kedvezményhez. A kabinet felhatalmazta a mun­kaügyi minisztert egy új törvény­­javaslat elkészítésére. A szaktár­cának két hónap alatt kell elkészí­tenie azt a koncepciót, amely az alkalmi munkát vállalók utáni közterhek megfizetését egyszerű­sítené. Kökény Mihály és Medgyessy Péter Demecs Zsolt felvétele

Next