Népszava, 1997. május (125. évfolyam, 101–125. sz.)
1997-05-02 / 101. szám
.2 1997. MÁJUS 2., PÉNTEKBELFÖLD RÖVIDEN Szent-Iványit jelölik a külügyi bizottság élére Szent-Iványi Istvánt, az SZDSZ nemrég megválasztott frakcióvezetőjét, korábbi külügyi államtitkárt javasolják értesüléseink szerint a parlament külügyi bizottságának élére Eörsi Mátyás helyett, aki várhatóan, a külügyi államtitkári posztot tölti majd be. Nem jelölteti magát újra a BIT elnöke Nem vállalja a szervezet elnöki posztjára való jelölést Simon Gábor, a Baloldali Ifjúsági Társulás (BIT) jelenlegi vezetője. A leköszönő elnök szerint az elkövetkező évek egyik legfontosabb kérdése éppen az, hogy sikerül-e nemzeti üggyé tenni az ifjúság problémáinak megoldását. Az elmúlt években az idősebb korosztályok több engedményt tudtak kicsikarni a hatalomtól, mint a fiatalabb generációk. Tűzoltókat tüntettek ki Április 30-án, szerdán a tűzoltók napja alkalmából központi ünnepséget tartottak a Belügyminisztériumban. Göncz Árpád köztársasági elnök és Kuncze Gábor belügyminiszter kitüntetéseket nyújtott át a kiváló teljesítmény nyújtó „lánglovagoknak”. 450 kitüntetett közül öten kapták meg a Magyar Köztársaság érdemkeresztjét. Ötvenezer gyerek táborozhat A Gyermek- és Ifjúsági Közalapítvány révén mintegy ötvenezer gyerek vehet részt az idén nyári táborozáson, az ország csaknem negyven üdülőterületén - jelentette be Varjú László, a közalapítvány kuratóriumának elnöke. A közalapítvány Katedra programja keretében 16 ezer gyerek vehet részt olyan tábor-tanfolyamokon, amelyek legfőbb célja a demokratikus intézményrendszer működésének megismertetése az ifjúsággal. Ezenkívül több mint 30 ezer gyereknek nyújtanak üdülési lehetőséget. Minderre, az idén, mintegy 1,5 milliárd forint áll rendelkezésre. Autóbusszal ütközött a tűzoltóautó Tizenhárman sérültek meg csütörtökön Debrecen belvárosában, amikor is a megkülönböztető jelzéseit használó tűzoltóautó összeütközött egy helyi járatú autóbusszal. A njgatok négy kocsival érkeztek a helyszínre, és egy súlyos és tizenkét könnyebb sérültet szállítottak ra. plpbr^cepi Kenézy Gyula Kpi^iáz ! baleseti söbészetere. A sérültek között van három tűzoltó és a busz tíz utasa. A mentősök szerint elképzelhető, hogy a busz utasai közül többen is megsérültek, de a helyszínről elmentek, s lehetséges későbbi jelentkezésük a baleseti sebészeten. A baleset okait a szakértők bevonásával vizsgálják. Lélegeztetőkészülékek ajándékba Két lélegeztetőkészüléket ad át a László Kórház gyermek intenzív osztálya számára vasárnap délután a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat Magyar Egyesülete. A lélegeztetőkészülékekre Szalay Kriszta színművésznő tavaly kezdte el a gyűjtést. Az összegyűlt mintegy hét és fél millió forintból vásárolták a nélkülözhetetlen műszereket. Nemzeti park az Ipolynál Hamarosan újabb két, természetvédelmi értékek miatt fontos területet nyilvánítanak nemzeti parkká - jelentette be Tardy János, az Országos Természetvédelmi Hivatal vezetője szerdán Budapesten sajtótájékoztatón. Az egyiket az Ipoly, a másikat a Balaton mentén jelölik ki. Tardy János szólt arról is, hogy nemrég hozták létre a Dráva-Duna, valamint a Körös-Maros menti nemzeti parkokat, és tervezik a Hortobágyi Nemzeti Park bővítését. r ]NÉPSZAVA ALAPÍTVA 1873-BAN Főszerkesztő: H. BÍRÓ LÁSZLÓ Főszerkesztő-helyettesek: KISS ANDREJ, PUSKÁS CSABA Lapszerkesztő: DÉNES D. ISTVÁN, HAHN PÉTER, TÓTH JENŐ Képszerkesztő: WEBER LAJOS Rovatvezető: BARABÁS PÉTER (külföld), BUZGÓ JÓZSEF (sport), DÉSI JÁNOS (belföld), KERTÉSZ GYÖRGY (gazdaság), SZÉKELY ANNA mb. (kultúra), SZIGETI PIROSKA (levelezés, magazin, szolgáltatás), TAPOLCSÁNYI ÉVA (fotó) Vezető tervezőszerkesztő: EGRI FERENC, ZSIGOVICS ZSOLT FENYŐ JÁNOS vezérigazgató Lapigazgató: FARKAS ÁGNES Terjesztési igazgató: DUBINYINÉ LÉNÁRD MARGIT Kiadó: EKH Kft. Levelezési cím: 1022 Budapest, Törökvész u. 30/A. Szerkesztőség: 1022 Budapest, Törökvész u. 30/A. Postacím: 1535 Budapest, Pf. 785 Telefon: 326-8272,326-8252, telefax: 326-8267 Rovattelefonok: belföld 326-8271, külföld 326-6564, gazdaság 326-8261, publicisztika 326-8273 Hirdetés: telefon: 326-8260,326-8272,328-8252 telefax: 326-8252/71,212-4023 Internet URL-cím: http://www.nepszava.hu Elektronikus levélcím (e-mail cím): nepszava@datanet.hu Terjeszti a Magyar Posta Rt., a HÍRKER Rt., az NH Rt., a KLK Kft. és alternatív terjesztők Előfizethető Budapesten a Magyar Posta Rt. Hírlapüzletági Igazgatóságánál (levélcím: 1846 Bp.), az ügyfélszolgálati Irodákban, a Hírlapelőfizetési Irodában (Helir 1089 Bp., Orczy tér 1., levélcím: 1900 Bp.), vidéken a postahivatalokban közvetlenül és postautalványon, valamint átutalással a Postabank Rt. 11991102, Hellr 021 -02799 pénzforgalmi jelzőszámára. Külföldre előfizethető: a Hellinél a fenti címen, illetve bankszámlaszámon, valamint megrendelhető a Hungaropress Sajtóterjesztő Kft-nél, 1117 Bp. Budafoki út 70., fax: (361)208-1921, e-mail: hunpress@hungaropress.datanet.hu. Előfizetési díj egy hónapra 750 Ft, negyedévre 2250 Ft, fél évre 4500 Ft, egy évre 9000 Ft. Nyomás: CICERO-Lapnyomda Rt. 1045 Budapest, Elem u. 5-7. Telefon: 169-1773 Felelős vezető: PERON ANTAL Igazgató Index: 25005 ISSN 0133-1701 Bp. ISSN 0237-3785 Vidék 1 2 4 8 16 NÉPSZAVA Folytatódik a harc a KDNP-ben Giczy György továbbra is elnöknek tartja magát, s ha kell, újra indul a választáson tisztségéért Kis párt kis gond, nagy párt nagy gond - mondogatta volt az egykor nagy tekintélyű Keresztes Sándor, a KDNP alapító elnöke. Könnyen megtörténhet, hogy a visszavonulás kényszerével „fenyegetett” Keresztes újra szerephez juthat változatlanul kicsi, de nagy gondokkal küszködő pártjában. Giczy György pártelnök, noha erre felszólították, nem mond le tisztségéről, mára kibővített országos elnökségi ülést hívott össze. Bartha Szabó József NÉPSZAVA A KDNP parlamenti frakciójának tizennégy képviselője felszólította Giczy Györgyöt, hogy mondjon le tisztségéről. A 23 tagú frakció többsége szerint célszerű lenne egy integrálásra alkalmas új elnök személyében megállapodni. A „tizennégyek” ugyan nem nevezik meg a kompromiszszumot jelentő alkalmas személy kilétét, lapunk azonban úgy tudja: Semjén Zsoltra „gondoltak”. A Népszava információit megerősítve Isépy Tamás és Latorcai János kinyilvánította: Semjént alkalmasnak tartják a pártelnöki posztra. A fiatal kereszténydemokrata képviselő munkatársunknak viszont elmondta: még túl fiatalnak és felkészületlennek tartja magát ekkora feladatra. A frakcióban kisebbségben maradt „kilencekhez” tartozó Pálos Miklós mindezt egészen másként látja: „A perlők az adminisztráció bábáskodásával elérték azt, amit Rákosi Mátyáséknak az Andrássy út 60.-ban csak körömfeszegetéssel sikerült. A küldetésteljesítő Isépy- Surján-Latorcai trió és csapata szétverte a KDNP-t. Most pedig olyan embert akarnak ültetni a párt elnöki székébe, akit marionettbábuként rángathatnak. Semjén Dobzse László lenne, a KDNP pedig mentorai jóvoltából beolvadna a Fideszbe és az MSZP-be keresztény platformnak vagy hívő tagozatnak.” A perlők szerint is „szét lett verve” a párt, csak éppen nem a perlők, hanem a fellebbezők verték szét. Rapcsák András szerint: „Törvénysértően vették fel a hitelt, elzálogosították a párt székházát, megtévesztették a választmányt, Giczy pedig speciális marketingmunkával megakadályozta az MDF-Fidesz- KDNP szövetséget, elviselhetetlen politikai hibákat követett el.” Isépy Tamás: „ülő és üdvös lenne, ha az önmagukat felelősnek tartó pártbéli tisztségviselők eddigi felelőtlen nyilatkozataikkal ellentétben végre belátnák és tudomásul vennék, hogy a bíróság nem beleavatkozott egy párt életébe, hanem megállapította, hogy egy keresztény és demokratikus párt országos elnöksége és elnöke alapszabály-szegéssel megsértette a pártokra is kötelező egyesülési törvényt. Jó lenne azt is tudomásul venni, hogy a pártok nem állnak a törvény felett, és a pártok szabad alakítása nem jelent egyúttal szabad garázdálkodást.” Rapcsák bejelentette: ha Giczy marad, ő távozik. A „kilencek” meghatározó politikusa, Hasznos Miklós szerint a pereskedők küldetést teljesítenek. Úgy véli: nem véletlenül nyilatkozta Tirts Tamás, a Fidesz fővárosi választmányának elnöke, hogy „a KDNP-nek olyan szavazótábora van, amely adott esetben jól jöhet a Fidesznek is”. Hasznos szerint a Fidesz olyan politikusokat támogat, akik megfelelő ellenszolgáltatásért cserébe garantálják számukra a szavazatokat. Isépy képtelenségnek minősítve e feltételezést kijelentette: semmiféle ígéretről, pozícióról nem tárgyaltak sem a Fidesszel, sem mással. Arra a felvetésünkre, hogy tekinthető-e egyáltalán a jelenlegi helyzetben elnöknek Giczy, elmondta: az alapszabály értelmében a KDNP-ben a választott tisztségek, így az elnöké is, a tisztújításig tartanak. Giczy György elnöknek tekinti magát, s bejelentette, az újra összehívandó választmányon is „értelemszerűen” harcba száll e pozícióért. Ez utóbbin feltehetően „ott lesz” Latorcai János is, lévén többször kinyilatkoztatta: csak akkor lép vissza az elnökjelöltségtől, ha Giczy is ugyanezt megteszi. A fegyelmi és etikai bizottsága ellenben körlevélben hirdette ki: minden párttisztség mandátuma lejárt, a pártnak sem legitim elnöke, sem ügyvezető elnöksége nincs. A dolog érdekessége, hogy saját érvelésük alapján a körlevelet útnak indítók mandátuma is lejárt, így aztán az a követelésük, hogy a párt vezetését átmenetileg Keresztes Sándorra és két társára kell bízni, Füzessy Tibor szerint finoman szólva is a „levegőben lóg”. Isépy Tamás szerint e bonyolult jogi helyzeten segíthetne, ha Giczyék viszszavonnák az 50 mandátum sorsáról döntő és szintén törvénytelenül megtartott Pest megyei és fővárosi választmány ellen benyújtott fellebbezésüket. Ez esetben az országos választmány már júniusban megválaszthatná a párt elnökét és tisztségviselőit. Tekintettel a válsághelyzetre Giczy György mára összehívta a KNDP országos elnökségének kibővített ülését. Hogy ki megy el s ki marad távol, s tekinti a testület létét, határozatait törvényesnek, illetve törvénytelennek, az a közeli napok nyilatkozataiból, netán pereiből kiderül. Beszámoltak az ombudsmanok Nagy Gergely NÉPSZAVA Az Országgyűlés szerdán megtárgyalta az állampolgári jogok országgyűlési biztosának és helyettesének, továbbá az adatvédelmi és a kisebbségi ombudsmannak a beszámolóját. Gönczöl Katalin, az állampolgári jogok országgyűlési biztosa kijelentette, hazánkban esetenként még mindig él az a gyakorlat, hogy a hivatalok az alkotmányos alapjogokat deklaratív kijelentéseknek tartják, s nem olyan elveknek, amelyeket mindenképpen érvényesíteni kell a jogalkalmazás során. Az ombudsman kifejtette, az általuk megkeresett államigazgatási szervek mintegy 80 százaléka elfogadta ajánlásaikat, s ez a működésük kezdetét követő első másfél évben jó eredménynek mondható. Gönczöl Katalin megemlített több olyan ügyet is, amelyben a jogbiztosok a hatályos törvények értelmében az Országgyűlés segítségét kérik, így például felhívták a parlamentet arra, hogy módosítsa az idegenrendészeti eljárásról szóló törvényt, illetve utalja ügyészségi hatáskörbe a rendőri lőfegyverhasználat jogosságának vizsgálatát. Kaltenbach Jenő kisebbségi ombudsman súlyos mulasztásban megnyilvánuló alkotmánysértésnek nevezte, hogy az Országgyűlés évek óta nem oldotta meg a hazai kisebbségek parlamenti képviseletét. Rámutatott, munkája megkezdése óta úgynevezett hatósági, munkahelyi, illetve oktatási diszkriminációval találkozott. Kaltenbach vizsgálatot indított amiatt, hogy feltérképezze: a rendőrség mennyire különbözteti meg hátrányosan az eljárások során a roma származású állampolgárokat. Az ombudsman tájékoztatta a parlamentet, ez a vizsgálat gyakorlatilag meghiúsult, mivel a Legfőbb Ügyészség - az ombudsmani törvényre hivatkozva - nem tette lehetővé, hogy a kisebbségi biztos munkatársai áttanulmányozzák az idevonatkozó ügyészségi iratokat. Majtényi László adatvédelmi biztos kiemelte: az állampolgárok igen fejlett adatvédelmi érzékkel rendelkeznek. Feladatát abban jelölte meg, hogy a XX. század régészp ari információs forradalom korában arra kell törekednie, az állampolgárok magánélete minél kevésbé legyen átlátható a hatóságok számára, ugyanakkor az állami intézmények tevékenységét minél inkább figyelemmel tudják kísérni az ez iránt érdeklődők. A jogbiztosok írásos jelentését már hetekkel korábban megkapták a képviselők, így az ombudsmanok csak az általuk legfontosabbnak tartott gondolatokat emelték ki a parlament plenáris ülésén. A beszámolók elhangzása utáni hozzászólások gyakorlatilag egytől egyig egyetértettek a tekintetben, hogy jól döntött 1993- ban az akkori parlament, amikor elfogadta az ombudsmani törvényt, a jelenlegi Országgyűlés pedig mintegy másfél éve meg is választotta a jogbiztosokat. Mészáros István (SZDSZ) kifejtette, rendkívül fontos, hogy a megkeresett államigazgatási szervek döntő többsége elfogadja az ombudsmani ajánlásokat. Hegyi Gyula (MSZP) a sok dicséret közepette felhívta a figyelmet arra, hogy az ombudsmanok sem csalhatatlanok, ajánlásaikat természetesen lehet vitatni. Bánk Attila (FKGP) az országgyűlési biztosok sajátos közjogi helyzetét a kisebbségi ombudsman beszámolójából kölcsönvett idézettel jellemezte: „...az ombudsman az állam nevében, de az egyén érdekében jár el, az állam szervei, a közhatóságok (és közszolgáltatók) »ellen«...” Felkészülés a választásokra MTI-információ Az 1994. évi országgyűlési és önkormányzati választások tapasztalataira alapozva elkészült az egységes választási eljárási törvény tervezete, amelyről jelenleg folyik a hétpárti egyeztetés. Ezt Tóth Zoltán, az Országos Választási Iroda vezetője közölte szerdán Debrecenben, a Felkészülés a választásokra címmel rendezett szakmai konferencián. Tóth Zoltán elmondta: a hétpárti egyeztetésen szó van mindenekelőtt a parlament jövőbeli létszámának meghatározásáról, valamint a szavazatok és az elért mandátumok arányosításáról, ami politikai kérdés. Esély van arra, hogy stabilizálódjék a választások ideje, s ennek megfelelően az országgyűlési képviselő-választások négyévenként májusban, az önkormányzati választások pedig ugyanabban az évben októberben legyenek. Jövőre 16 százalékkal emelik a nyugdíjakat (Folytatás az 1. oldalról) Amíg a reálbérek 15-16 százalékot csökkentek, addig a nyugdíjak 25 százalékot vesztettek értékükből. A kormány az egyedül élő idősek járadékát kívánja a legnagyobb mértékben kiegészíteni. Még 1999-ben az előző évi nettó keresetnövekedés alapján emelik a nyugdíjakat, 2000-től már az úgynevezett svájci indexálás szerint, azaz 70 százalékban a bérek és 30 százalékban az árak kalkulációjából számítják ki az emelés mértékét, 2001-től ez az arány már 50- 50 százalékra módosul. Az új nyugdíjrendszer a társadalombiztosítás része lesz, így az állam garanciát vállal a magánszámlákon elhelyezett kötelező megtakarítások egészére és azok hozamának 20 százalékára. Az új rendszerbe kötelezően az 1998. január elseje után először munkát vállalóknak kell belépniük. A 30 százalékos nyugdíjjárulékból az első évben 6, a rá következő két évben 8 százalékot a tőkefedezeti számlára, 24 százalékot a régi felosztó-kirovó rendszerbe utalnak majd. Azok, akik a 30 százalékos nyugdíjjárulékon felül is magasabb járulékot fizetnének be a magánpénztárakba adókedvezményhez juthatnak. A 37 év alattiak választhatnak a régi felosztó-kirovó és a felosztókirovó-tőkefedezeti kombinációjú rendszerek között. Míg a 47 év felettiek már csak a jelenlegi felosztó-kirovó nyugdíjrendszerben maradhatnak. A törvényjavaslat lehetőséget nyújt a Nyugdíjbiztosítási Önkormányzatnak is magánpénztár alapítására. A kormány jóváhagyta a tíz évre szóló autópálya-építési programot. Lotz Károly közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter elmondta hogy 312 milliárd forintos beruházásból az állam 260 milliárdot vállal magára. A fennmaradó összeget koncessziós díjból kell megszerezni. Ebből az összegből mintegy 400 kilométernyi autópályát és autóutat építenek, újítanak fel. Az ezredforduló után várhatóan minden autópályán fizetni kell majd átlagosan és kilométerenként 7-10 forintot. Az autópályadíjat a meglévő autópályákon, azok felújítása után, fokozatosan vezetnék be. Döntés született arról is, hogy a jövőben Magyarországon autópályát csak jelentős állami finanszírozással lehet építeni. Az autópályák árának az állami részét az adózók, az autózók (a benzin árában) és az autópálya-használók fizetik majd meg. Ám az újonnan épülő autópályákért lényegesen kevesebbet kell majd fizetni, mint a jelenlegi M1-es, M5-ös szakaszon. A pályadíj mértéke függ attól, hogy mekkora állami hozzájárulással és az ország melyik részén épült. A kormány az útalap forrásának növelése érdekében elrendelte, hogy a jövőben a benzin árából a jelenlegi fix összeg helyett százalékos mértéket határoz meg. Most egy liter benzin árában 15,40 forint útalapdíj. 1998-tól az Üzemanyagár 14 százalékát kellene átutalni erre a célra. Lotz Károly szerint ez önmagában nem járhat benzináremeléssel. A Népszava kérdésére Lotz Károly elmondta, hogy az M5-ös autópálya díjának csökkentése érdekében folytatott tárgyalások az autópálya tulajdonosaival jól haladnak. Várhatóan sikerül a kedvezmények növelésével csökkenteni az autópálya díját, így az autópályát naponta használóknak akár a felére is csökkenhet az út díja. Az ebből adódó költségek 25-30 százalékát a koncessziós partner magára vállalja, míg a különbözet a költségvetést terhelné. A tárgyalások eredménye azonban semmiképpen sem lehet az, hogy a jelenlegi 850 forintos autópályadíj a felére csökken, csak az, hogy a helyi lakosok kedvezményeket kapnak. A miniszter becslése szerint az M5- ös autópályát használók 90 százaléka juthat ilyen kedvezményhez. A kabinet felhatalmazta a munkaügyi minisztert egy új törvényjavaslat elkészítésére. A szaktárcának két hónap alatt kell elkészítenie azt a koncepciót, amely az alkalmi munkát vállalók utáni közterhek megfizetését egyszerűsítené. Kökény Mihály és Medgyessy Péter Demecs Zsolt felvétele