Népszava, 1997. június(125. évfolyam, 126–150. sz.)

1997-06-02 / 126. szám

Védelmet várnak a hazai fuvarozók 3. oldal Magyar grafikus amerikai különdíja 11. oldal Útra kel a honpolgár, • ••jön az idegen 5. oldal Kmetty: kereskedők és nepperek a piacokon 4. oldal 16 OLDAL ÁRA: 39 FORINT , 125. ÉVFOLYAM, 126. SZÁM 1997. JÚNIUS ALAPÍTVA 1­873-BAN VI Elsöprő baloldali győzelem a francia választásokon A baloldal hatalmas győzelmét hozta a franciaországi parlamenti választások vasárnapi, második, döntő fordulója: a SOFRES közvélemény-kutató intézet este nyolc órakor közzétett előrejelzése szerint a baloldal 333, míg az eddigi kormánypárti többség csak 243 s a szélsőjobboldali Nemzeti Front 1 mandá­tumot szerzett. Eszerint az adatsor szerint a szocialisták önmagukban is elér­ték az abszolút többséghez szükséges 289 mandátumos határt. S. Tóth László MTI (Párizs) Mivel az összes többi közvélemény­kutató intézet gyakorlatilag ugyan­ilyen számokat adott meg előrejel­zéseiben, szakértők szerint az ará­nyok - bár csak becslésekről van szó - gyakorlatilag véglegesnek tekint­hetők. A parlamenti választások máso­dik, döntő fordulójában 38,5 millió választópolgár járult az urnákhoz, hogy megválassza a törvényhozás al­sóházának, a Nemzetgyűlésnek a tag­jait. Mivel az 577 mandátumból 12 sorsa már az első fordulóban eldőlt, ezúttal 565 képviselői helyről dön­töttek a szavazók. Pontosabban az 565 választókörzet közül 12-ben az ellenfelek visszalépése miatt csak egy-egy jelölt indul, s így ők biztosra vehették győzelmüket. A többi he­lyen viszont két vagy három induló is volt, s közülük az győz, aki megkap­ja a szavazatok relatív többségét. Szakértők az elmúlt harminc év legbizonytalanabb kimenetelű vá­lasztásának tartották a június 1-jei voksolást, bár az első fordulóban az ellenzék - hatalmas meglepetésre - jelentősen megelőzte a kormánypár­tokat, s az azóta készült, titkos köz­vélemény-kutatások is a baloldal végső győzelmét jelezték előre. Min­den attól függött, hogy a jobboldal­nak sikerül-e mozgósítania a válasz­tók azon egyharmadát, akik az első fordulóban távollétükkel tüntettek (közöttük ugyanis valószínűleg többségben vannak a jobboldali sza­vazók), s hogy a szélsőjobboldal hí­vei hajlandók-e a kormánypártokra adni szavazatukat. A választások nyomán létrejövő új francia Nemzetgyűlés június 12-én tartja majd meg első ülését, de az ér­demi munka (így a kormány prog­ramjának beterjesztése és megvitatá­sa) csak az ezt követő héten kezdőd­het: az első napokat ugyanis a parla­menti elnök, a hat alelnök és a hat ál­landó bizottság megválasztása tölti ki. Azok a korábbi képviselők, akik a mostani választásokon nem jutottak be ismét a Nemzetgyűlésbe, még hat hónapon át kapják a fizetésüket. a teljes hazai élelmiszeripar Néhány héten belül befejeződik a magyar élelmiszeripar privatizációja. Az ellent­mondásos, gyakran politikai vihart is ka­varó folyamat során kialakult magyar élel­miszer-feldolgozás mai szerkezetét a magántulajdon uralja. A nyilvántartott élelmiszer-ipari vállalkozások csaknem 300 milliárdos jegyzett tőkéjének több mint fele külföldi tulajdonban van. Az ágazat termelési értékének kilencvenki­lenc százalékát a nagy, jórészt multinaci­onális vállalkozások állítják elő, s azok foglalkoztatják a szakma munkavállaló­inak kilencvenhat százalékát is. Tamás Gábor NÉPSZAVA Az APEH nyilvántartásai szerint 1996-ban 2607 élel­miszer-feldolgozó társa­ság működött Magyaror­szágon. A privatizáció napjainkra gyakorlatilag lezajlott: az idei év elejére többségi állami tulajdon­ban mindössze hét élelmi­szer-ipari vállalat maradt. A Budapesti Dohányfer­mentáló Rt. mellett két hűtőipari cég (Miskolc, Bé­késcsaba), két malomipari vállalat (Békéscsaba, Szek­szárdi valamint az oros­házi Viland Sütőipari Rt. és a győri Ringa Húsipari Rt. többségi állami tulaj­donú részvénypakettjei vártak új tulajdonosra. A privatizáció ma már ezek esetében is gyakorlatilag lezajlott. A hátralévő, fő­ként technikai jellegű ten­nivalók elvégzése után a magyar élelmiszer-ipari fel­dolgozó ágazat teljes egé­szében magántulajdonban működő gazdasági szek­torrá válik. A magánosítás nyolc éve során százhar­mincnyolc állami feldol­gozó vállalat tulajdonjoga talált új gazdára. A cégek között volt kapós, s akadt olyan is, amelyre csak nagy erőfeszítések után akadt vevő. A magyar élelmiszer­­ipari privatizáció a gaz­dasági szerkezetváltás legellentmondásosabb fe­jezetei közé tartozik. Nem véletlenül, hiszen a „kíná­lat” is meglehetősen ve­gyes volt. (Folytatás a 4. oldalon) Adakozó polgárok Szép Zsuzsa NÉPSZAVA Az országos átlagnál jóval adakozóbbak a fővárosiak, ez derült ki a Központi Sta­tisztikai Hivatal tanulmá­nyából, amely az adomá­nyozás és a lakossági önte­vékenység jellemzőit tette nagyító alá. A pestiek zöme főleg a pénzt választja a tá­mogatási formák közül, és aktívabbak, mint a vidéki­ek. A felnőtt népesség 45 százaléka pénzt adományo­zott, 34 százalék természet­ben segített a rászorulókon, míg 29 százalékuk vállalt „társadalmi” munkát. A fővárosban adakozób­bak a polgárok, mint vidé­ken, s főleg pénzzel támo­gatják a nonprofit szerve­zeteket. Ez azzal magya­rázható, hogy a szervezetek igényei főleg a fővárosban jelentkeznek. (Folytatás a 3. oldalon) ­ Javult a kormánytagok tevékenységének megítélés Megtörni látszik a kor­mánytagok és tevékenysé­gük lakossági értékelésére az esztendő első negyedévé­ben jellemző - olykor már­­már mozdulatlanságnak ható - stabilitás. A­­kabinet megítélését tükröző alkalmassági és elégedettségi mutatók többsége kisebb-nagyobb mértékben emelkedett - ebben foglalhatók össze a Szonda Ipsos a Népszava megbízásából végzett közvélemény-kutatásának legfrissebb, május havi eredményei. Mind a mi­niszterek összesített biza­lomindexe, mind a minisz­tériumok munkáját minő­sítő elégedettségi mutatók összátlaga 3-3 pontnyit emelkedett. Az előbbi így jelenleg 51,1 ponton, az utóbbi pedig 47,3 ponton áll. (Folytatás a 6. oldalon) alkalmassági mutató (pontszám) a tárcával való elégedettség (pontszám) +2 változás az előző­­ hónaphoz képest ismertség (százalék) 2., HÉTFŐ Szülőföldjén a pápa Mérsékelten szívélyes volt a találkozó K­wasniewskivel A tervbe vettnél valamivel hosszabb, de a viszonyok­ között - számolt be Kwasniews­­jelek szerint csak mérsékelten szívélyes ki, aki szerint a katolikus egyházfő alá­­légkörű találkozó zajlott le szombaton házta: Lengyelországnak az emberek köz Wroclawban a hazájába látogató II. János kötti párbeszédre van szüksége. Pál pápa és Aleksander Kwasniewski len- A Vatikán és a lengyel kormány között győs államfő között., „Első találkozónk a 1993-ban létrejött megállapodásról, amely­ Vatikánban múlt április elején barátibb nők ratifikálását a szejm baloldali többsé­­volt” - ismerte el az elnök a találkozó után de megakadályozza, az elnök beszámolója újságírók kérdésére.. • szerint nem került szóba. Kwasniewski Mint mondta, a pápát rendkívüli mérv szerint a pápa nem akarta a politikát kele­­tekben aggasztja a munkanélküliek, a sze­ keverni ebbe a kérdésbe,­gények, a fiatalok helyzete az új gazdasági (Folytatás a 8. oldalon) Ezrek akarták megérinteni a katolikus egyházfő kezét MTI-telefotó

Next