Népszava, 1997. június(125. évfolyam, 126–150. sz.)
1997-06-02 / 126. szám
Védelmet várnak a hazai fuvarozók 3. oldal Magyar grafikus amerikai különdíja 11. oldal Útra kel a honpolgár, • ••jön az idegen 5. oldal Kmetty: kereskedők és nepperek a piacokon 4. oldal 16 OLDAL ÁRA: 39 FORINT , 125. ÉVFOLYAM, 126. SZÁM 1997. JÚNIUS ALAPÍTVA 1873-BAN VI Elsöprő baloldali győzelem a francia választásokon A baloldal hatalmas győzelmét hozta a franciaországi parlamenti választások vasárnapi, második, döntő fordulója: a SOFRES közvélemény-kutató intézet este nyolc órakor közzétett előrejelzése szerint a baloldal 333, míg az eddigi kormánypárti többség csak 243 s a szélsőjobboldali Nemzeti Front 1 mandátumot szerzett. Eszerint az adatsor szerint a szocialisták önmagukban is elérték az abszolút többséghez szükséges 289 mandátumos határt. S. Tóth László MTI (Párizs) Mivel az összes többi közvéleménykutató intézet gyakorlatilag ugyanilyen számokat adott meg előrejelzéseiben, szakértők szerint az arányok - bár csak becslésekről van szó - gyakorlatilag véglegesnek tekinthetők. A parlamenti választások második, döntő fordulójában 38,5 millió választópolgár járult az urnákhoz, hogy megválassza a törvényhozás alsóházának, a Nemzetgyűlésnek a tagjait. Mivel az 577 mandátumból 12 sorsa már az első fordulóban eldőlt, ezúttal 565 képviselői helyről döntöttek a szavazók. Pontosabban az 565 választókörzet közül 12-ben az ellenfelek visszalépése miatt csak egy-egy jelölt indul, s így ők biztosra vehették győzelmüket. A többi helyen viszont két vagy három induló is volt, s közülük az győz, aki megkapja a szavazatok relatív többségét. Szakértők az elmúlt harminc év legbizonytalanabb kimenetelű választásának tartották a június 1-jei voksolást, bár az első fordulóban az ellenzék - hatalmas meglepetésre - jelentősen megelőzte a kormánypártokat, s az azóta készült, titkos közvélemény-kutatások is a baloldal végső győzelmét jelezték előre. Minden attól függött, hogy a jobboldalnak sikerül-e mozgósítania a választók azon egyharmadát, akik az első fordulóban távollétükkel tüntettek (közöttük ugyanis valószínűleg többségben vannak a jobboldali szavazók), s hogy a szélsőjobboldal hívei hajlandók-e a kormánypártokra adni szavazatukat. A választások nyomán létrejövő új francia Nemzetgyűlés június 12-én tartja majd meg első ülését, de az érdemi munka (így a kormány programjának beterjesztése és megvitatása) csak az ezt követő héten kezdődhet: az első napokat ugyanis a parlamenti elnök, a hat alelnök és a hat állandó bizottság megválasztása tölti ki. Azok a korábbi képviselők, akik a mostani választásokon nem jutottak be ismét a Nemzetgyűlésbe, még hat hónapon át kapják a fizetésüket. a teljes hazai élelmiszeripar Néhány héten belül befejeződik a magyar élelmiszeripar privatizációja. Az ellentmondásos, gyakran politikai vihart is kavaró folyamat során kialakult magyar élelmiszer-feldolgozás mai szerkezetét a magántulajdon uralja. A nyilvántartott élelmiszer-ipari vállalkozások csaknem 300 milliárdos jegyzett tőkéjének több mint fele külföldi tulajdonban van. Az ágazat termelési értékének kilencvenkilenc százalékát a nagy, jórészt multinacionális vállalkozások állítják elő, s azok foglalkoztatják a szakma munkavállalóinak kilencvenhat százalékát is. Tamás Gábor NÉPSZAVA Az APEH nyilvántartásai szerint 1996-ban 2607 élelmiszer-feldolgozó társaság működött Magyarországon. A privatizáció napjainkra gyakorlatilag lezajlott: az idei év elejére többségi állami tulajdonban mindössze hét élelmiszer-ipari vállalat maradt. A Budapesti Dohányfermentáló Rt. mellett két hűtőipari cég (Miskolc, Békéscsaba), két malomipari vállalat (Békéscsaba, Szekszárdi valamint az orosházi Viland Sütőipari Rt. és a győri Ringa Húsipari Rt. többségi állami tulajdonú részvénypakettjei vártak új tulajdonosra. A privatizáció ma már ezek esetében is gyakorlatilag lezajlott. A hátralévő, főként technikai jellegű tennivalók elvégzése után a magyar élelmiszer-ipari feldolgozó ágazat teljes egészében magántulajdonban működő gazdasági szektorrá válik. A magánosítás nyolc éve során százharmincnyolc állami feldolgozó vállalat tulajdonjoga talált új gazdára. A cégek között volt kapós, s akadt olyan is, amelyre csak nagy erőfeszítések után akadt vevő. A magyar élelmiszeripari privatizáció a gazdasági szerkezetváltás legellentmondásosabb fejezetei közé tartozik. Nem véletlenül, hiszen a „kínálat” is meglehetősen vegyes volt. (Folytatás a 4. oldalon) Adakozó polgárok Szép Zsuzsa NÉPSZAVA Az országos átlagnál jóval adakozóbbak a fővárosiak, ez derült ki a Központi Statisztikai Hivatal tanulmányából, amely az adományozás és a lakossági öntevékenység jellemzőit tette nagyító alá. A pestiek zöme főleg a pénzt választja a támogatási formák közül, és aktívabbak, mint a vidékiek. A felnőtt népesség 45 százaléka pénzt adományozott, 34 százalék természetben segített a rászorulókon, míg 29 százalékuk vállalt „társadalmi” munkát. A fővárosban adakozóbbak a polgárok, mint vidéken, s főleg pénzzel támogatják a nonprofit szervezeteket. Ez azzal magyarázható, hogy a szervezetek igényei főleg a fővárosban jelentkeznek. (Folytatás a 3. oldalon) Javult a kormánytagok tevékenységének megítélés Megtörni látszik a kormánytagok és tevékenységük lakossági értékelésére az esztendő első negyedévében jellemző - olykor mármár mozdulatlanságnak ható - stabilitás. Akabinet megítélését tükröző alkalmassági és elégedettségi mutatók többsége kisebb-nagyobb mértékben emelkedett - ebben foglalhatók össze a Szonda Ipsos a Népszava megbízásából végzett közvélemény-kutatásának legfrissebb, május havi eredményei. Mind a miniszterek összesített bizalomindexe, mind a minisztériumok munkáját minősítő elégedettségi mutatók összátlaga 3-3 pontnyit emelkedett. Az előbbi így jelenleg 51,1 ponton, az utóbbi pedig 47,3 ponton áll. (Folytatás a 6. oldalon) alkalmassági mutató (pontszám) a tárcával való elégedettség (pontszám) +2 változás az előző hónaphoz képest ismertség (százalék) 2., HÉTFŐ Szülőföldjén a pápa Mérsékelten szívélyes volt a találkozó Kwasniewskivel A tervbe vettnél valamivel hosszabb, de a viszonyok között - számolt be Kwasniewsjelek szerint csak mérsékelten szívélyes ki, aki szerint a katolikus egyházfő alálégkörű találkozó zajlott le szombaton házta: Lengyelországnak az emberek köz Wroclawban a hazájába látogató II. János kötti párbeszédre van szüksége. Pál pápa és Aleksander Kwasniewski len- A Vatikán és a lengyel kormány között győs államfő között., „Első találkozónk a 1993-ban létrejött megállapodásról, amely Vatikánban múlt április elején barátibb nők ratifikálását a szejm baloldali többsévolt” - ismerte el az elnök a találkozó után de megakadályozza, az elnök beszámolója újságírók kérdésére.. • szerint nem került szóba. Kwasniewski Mint mondta, a pápát rendkívüli mérv szerint a pápa nem akarta a politikát keletekben aggasztja a munkanélküliek, a sze keverni ebbe a kérdésbe,gények, a fiatalok helyzete az új gazdasági (Folytatás a 8. oldalon) Ezrek akarták megérinteni a katolikus egyházfő kezét MTI-telefotó