Népszava, 1997. június(125. évfolyam, 126–150. sz.)
1997-06-02 / 126. szám
fl 1997. JÚNIUS 2., HÉTFŐ GAZDASÁG RÖVIDEN Bezárta kapuit az Industria A Kőbányai Vásárvárosban szombaton bezárta kapuit az Industria ’97, a beruházási javak nemzetközi szakvására. A vásár nemzetközi elismertségét tükrözte az orosz, a bajor, a szász és a vietnami kormányszintű delegáció, valamint számos külföldi gazdasági szaktekintély látogatása. Nagy érdeklődés kísérte a vásárhoz kapcsolódóan megrendezett konferenciákat, amelyeken együttesen csaknem félszáz előadás hangzott el. A vásárlátogatók száma a szervezőktől kapott tájékoztatás szerint meghaladta a 20 ezret, s többségük szakember, illetve üzletember volt. Balatoni adózók klubja Alakítsanak klubot a legtöbb adót fizető Balaton-parti vállalkozások - javasolja Kovács Miklós, a Siotour Rt. vezérigazgatója. Tervei szerint a „Nagyadózók klubja” nem érdekvédelmi szervezet lenne, hanem fórum, amelyen a résztvevők gazdasági súlyukat kívánják érzékeltetni azzal, hogy nyilvánosságra hozzák, melyik cég mekkora összegű adót fizet be az önkormányzatoknak, illetve az államnak. Céljuk az, hogy a tények ismeretében rábírják az önkormányzatokat és az állami költségvetést, tartósan teremtsék meg számukra azokat a piaci feltételeket, amelyek lehetővé teszik, hogy még sokáig fizethessék ezt az adót. Adatok a tavalyi külkereskedelemről A magyar export 13, az import 12 százalékkal bővült tavaly. A KSH-nak a múlt évi külkereskedelmi adatokat tartalmazó jelentése szerint az áruforgalmi mérleg passzívuma 1996-ban 3,1 milliárd dollárra növekedett, amelyből a fizetési mérleget 2,3 milliárd dollár terhelte. A passzívumot némileg csökkentette az ipari vámszabad területek forgalmában elért kiviteli többlet. Vámstatisztikai adatok alapján a cserearányromlás 2 százalékos volt. A fejlett országokba irányuló kivitel 6 százalékkal bővült. Közép- és Kelet-Európa irányába elsődlegesen a nyersanyagok exportja emelkedett. A korábbinál kevesebb élelmiszert és gépet szállítottunk a térség országaiba. Olaszoké lett a szerb telefontársaság A BETA belgrádi sajtóügynökség értesülése szerint a szerb kormány megegyezett a STET olasz távközlési vállalattal a szerbiai telefontársaság 49 százalékának eladásáról. A tárgyalásokhoz közel álló körökre hivatkozó jelentés szerint az olaszok 1,57 milliárd dollárt fizetnek a telefonvállalatért, ennek nagyobb részét rögtön a szerződés hét végi aláírása után átutalják, míg a fennmaradó összeget részletekben törlesztik 1998. január 1-jéig. A BETA szerint a STET koncessziót szerzett GSM-rendszerű mobiltelefon-hálózat működtetésére is. Nepperkézben a kis piacok Bálint Tóth János NÉPSZAVA A kofakamarának semmiféle jogosítványa sincs a fővárosi piacokon árusító nepperek eltávolítására - állítja Kmetty Ágoston, a kofakamara elnöke. Kmetty felháborítónak tartja, hogy újabban olyanok is lobogtatják őstermelői igazolásukat, akik a józsefvárosi panellakások kilencedik emeleti erkélyén „termelnek” paradicsomot, paprikát, mandarint és tojást. Állítása szerint az engedély nélkül árusítók ellen a piacfelügyelők és más hatóságok is tehetetlenek. A tavaszszal bevezetett őstermelői engedély semmit nem ér, hiszen Magyarországon szinte minden családnak van kiskertje. A gazdajegyzők által kiadott igazolások pedig valótlanságot takarnak. A kofakamara elnöke úgy véli, a kormány feleslegesen rendelte el a vállalkozói igazolványok megújítását is. Az intézkedéssel ugyanis nem lehet kiszűrni azokat, akik néhány éve kiváltották engedélyüket, ám nem jelentették be tevékenységüket az adóhivatalban, a tb-nél, és most rendre őstermelőnek adják ki magukat. Kmetty elmondta, a Nagykőrösi úti nagybani piac fenntartójának nem érdeke sem az őstermelői igazolványok, sem a vállalkozói engedélyek számonkérése a piacon megjelenők körében. Ha ezt tenné, érdeke ellen cselekedne, hiszen jelentős belépődíjtól esne el. Kmetty Ágoston szerint félő, hogy a piacokon a kereskedők és az ál őstermelők között összecsapnak az indulatok. A kofakamara tehetetlenül szemléli a fejleményeket, hiszen arra nincs jogosítványa, hogy fellépjen a kereskedők védelmében. A nagybani piacon vásárlók fele alvállalkozó. A kereskedőknek június 30-tól kötelező lesz nevüket és adószámukat beírni az őstermelői igazolványba. A mulasztókat akár félmilliós bírsággal lehet majd súlytani. Hat éven át tartó eredménytelen küzdelem után azonban Kmetty meglehetősen borúlátó. - Én azt hiszem, a termelők megmutatták a példát, amikor utcára vonultak. Úgy látszik, a kereskedők bajait is csak akkor ismeri el a kormány, ha a zöldségesek is sztrájkot hirdetnek. Feszül a húr - mondta a kofakamara elnöke. Magántulajdonba került (Folytatás az 1. oldalról) A nyolcvanas évek végén a hazai élelmiszer-feldolgozó iparban egyszerre volt jelen a biztos exportpiaccal rendelkező, több milliárdot érő korszerű nagyüzem és a közegészségügyi feltételeknek is alig megfelelő, gyakran pusztán „megszokásból” működtetett manufaktúra. Ez a kettészakadás napjainkra már csak a hús-, a tej-, a baromfi- és helyenként a takarmány-feldolgozás területeit jellemzi - s ezeket is csak ideiglenesen. A tőkekoncentráció ugyanis a világtendenciáknak megfelelően gyorsul a mindennapi kereskedelem legjelentősebb szeletét kitevő ágazatban. Az élelmiszeripar külföldiek számára legkapósabb „falata” az élvezeticikk-gyártás volt. A privatizáció első harmadában - többnyire készpénzes és tőkeemeléssel is járó értékesítéssel - külföldi tulajdonba került az édesipari, dohányfeldolgozó és üdítőital-gyártó cégek többsége. Ezekben az ágazatokban a magyar érdekeltség alig néhány százalékos. A piacvezető szerep megszerzésével az új tulajdonosok a magyar fogyasztási szokásokat is átalakították: ma például hat és félszer annyi szénsavas üdítőitalt iszunk, mint 1989-ben, de megháromszorozódott a gyümölcsléfogyasztásunk is. A második harmadot a növénytermesztés és -feldolgozás „nehéziparát” jelentő ágazatok tették. Ezek között elsőként kell megemlíteni a növényolajfeldolgozó ipart, amelynek a gerincét jelentő Budapesti Növényolajipari Vállalat 1992-es értékesítése a mai napig éles politikai és szakmai vita tárgya. Ma ebben az ágazatban csaknem hetvenszázalékos a külföldi tőke aránya. A cukor-, a szesz- és keményítőgyártás, valamint a sütőipar cégeinek eladása viszonylag csendesebben zajlott le, bár - miként a privatizáció egésze során - itt is folyamatosan hallani lehetett a gyanúsítást: bagóért kelnek el az értékes magyar üzemek. A legnagyobb gondot az eleve gyenge lábakon álló mezőgazdasági tömeg-alapanyagtermelésre szakosodott cégek privatizációja jelentette. A gabona-, a hús-, a tej- és a baromfifeldolgozó ágazatoknak csak egyegy „sztárüzeme” összesen mintegy tíz-tizenöt, többnyire évszázados tradíciójú, a fejlett világban is jól eladható termékeket előállító, bejáratott üzleti kapcsolatokkal rendelkező gyár volt kapós, a tömegtermelésre beállt, jórészt regionális igényeket kiszolgáló cégek többsége viszont már nem. A tejipari ágazat jegyzett tőkéjének ma ugyan több mint fele külföldi érdekeltségbe tartozik, de „darabra” - ez a vagyon az összes feldolgozóüzem alig öt százalékát jelenti. Ez az ágazatcsoport többnyire a kényszerprivatizáció terepe volt, vagyis azok vették meg a céget (vagy szereztek benne meghatározó üzletrészt), akik korábban is onnan kapták a fizetést. E konstrukciók közül azonban jó néhány ma is kötéltáncot jár, mivel a stabil piaci helyzet megteremtéséhez szükséges forgóeszköz rendszerint már az induláskor is hiányzott. Ez a helyzet tükröződik a mai arányokban is: a Munkavállalói Résztulajdon Program keretein belül a mai élelmiszer-ipari összvagyonnak mindössze hat és fél százaléka értékesült. A magyar élelmiszer-feldolgozás értékesítésének legvitatottabb eleme mindenképpen az, hogy vajon a termelőcégek privatizációjával alapanyagpiacot is eladott-e az állam? Magyarán: a Magyarországon működni kezdő „idegen” cégek továbbra is a hazai termelőktől vásárolnak-e alapanyagot vagy saját hazájukból importálnak? A válasz az elfogulatlan szakemberek szerint egyértelmű: a hazai termelő az élelmiszeripar privatizációjával nem vesztett piacot, amiatt idegen alapanyag nem érkezik az országba. Gond azonban mégis van: nem valósult meg az az eredeti - és sokak által helyesnek tartott - cél, hogy a mezőgazdasági termelésben és a feldolgozásban megvalósulhasson az egymásra épülő, de azonos érdekeket szolgáló vertikális integráció, vagyis a feldolgozóiparban a termelő is legalább résztulajdonosként lehessen érdekelt. Vezető agrárközgazdász informátorunk e ponthoz érve vállat von: „Amikor erre komoly lehetőség lett volna - például a stratégiai cégek eladásakor -, az államnak éppen nagyon nagy szüksége volt készpénzre. Ami ezután megmaradt, az meg a termelőknek nem kellett igazán és főleg nem sok százmilliós beruházást jelentő készpénzért.” A külföldi tulajdon aránya az élelmiszer-ipari vállalkozásokban százalékban (fi ■3 0 á 43 •jTg út KB ■E O) KB ■E termékek gyártása [tőgyártás (A KB trá CO •CB t: a* O» o· 0 T3 2 •O 0 Ma ·» O» . CBJiC KD ‹* 0» ‚* c 1 E ‡» o‹ Q •.2 *a· E q‚ E0 48 & s O‡» C •O» ‹ g›P Oá* ■c »* 9 co. *o‚ Ei •CB E aj CB Jk 3 O £ CBa CD *0 E •O Z ►.2 x CB CB h~a*0 a 9 a·» O 2 0 CD* HAJ f ! St: ® KB C ›» i« fi s CD›/· IfinoCQE q›■5. NÉPSZAVA Nyugdíjreform és háttere A miniszteri biztos szerint az Interneten is olvasható lesz a javaslat Az új nyugdíjrendszerben senki nem fog rosszabbul járni. Ezt támasztják alá a Pénzügyminisztérium háttérszámításai, amelyen már egy éve dolgoznak. A PM-ben 2050-ig készítették el azokat a modelleket, amelyek bemutatják, hogyan érintené a lakosság különböző csoportjait a tőkefedezeti pillérként megjelenő kötelező nyugdíjpénztárak tevékenysége. Arról is készültek hatástanulmányok, hogyan alakul a hagyományos nyugdíj a jövőben - mondta Győrfi István, a nyugdíjreform miniszteri biztosa. MTI-információ A kormánybiztos cáfolta azokat az ellenzéki állításokat, miszerint a kormány nem végzett megfelelő hatástanulmányokat a nyugdíjreformról szóló törvényjavaslatok beterjesztése előtt. Elmondta: a PM azt tervezi, hogy a Parlamentben irodát nyit a nyugdíjreformmal kapcsolatos törvénycsomag részletes vitájának kezdetekor az érdeklődő képviselők számára, hogy a helyszínen tanulmányozhassák a számítások alapján felvázolt életpályákat. A változásokkal kapcsolatos háttér-információkat három kötetben már közreadta a PM, így azokat már a társadalmi vita során megismerhették a különböző szakértői csoportok, illetve az Érdekegyeztető Tanács munkaadói, munkavállalói oldalának nyugdíjreformmal foglalkozó szakértői. Bárki tanulmányozhatja a számításokat hamarosan az interneten is. Győrfy István hangoztatta: a nyugdíjreformra vonatkozó számításoknál a PM szakértői a kormány 1998-2000 közötti időszakra vonatkozó gazdaságpolitikai kitekintésének előrejelzését vették alapul. Az erről szóló előterjesztést a közelmúltban hozták nyilvánosságra. Az ebben használt adatokat vezették tovább 2050-ig. A nyugdíjrendszer átformálása ugyanis több évre kiható változásokkal jár a magyar társadalom munkaképes korú különböző rétegei számára. A számítások alapjául egy, a hároméves gazdaságpolitikai kitekintésben szereplő tényszámoknál rosszabb és egy jobb adatsort is felhasználtak. A nyugdíjrendszer bevezetése kétségtelenül költségekkel jár. Ha a törvényjavaslatokat elfogadják, már 1998 nyarán megkezdik működésüket a kötelező nyugdíjpénztárak, a befizetett nyugdíjjárulékok egy része a Nyugdíjbiztosítási Alap helyett e kötelező pénztárakhoz kerül, így a Nyugdíjbiztosítási Alap várható hiánya már az első évben 20 milliárd forint lesz. Ezt már a jövő évi költségvetés összeállításakor betervezi a kormányzat, vagyis az indulás évében előre megalapozzák a költségvetési törvényben a nyugdíjrendszer finanszírozását. A háttértanulmányok összeállításakor a számításokból kiderült, hogy 2050- ig nem lesz egyetlen olyan év sem, amikor a Nyugdíjbiztosítási Alap hiánya nagyobb lenne a folyó évi GDP (bruttó hazai termék) 1 százalékánál. Ez pedig a PM számítása szerint azt mutatja, hogy a Nyugdíjbiztosítási Alap hiánya minden évben finanszírozható lesz. Még fontosabb ennél Győrfy István szerint, hogy az új nyugdíjszisztéma bevezetése semmilyen pótlólagos adóemelést, új megszorító intézkedést, járuléknövelést nem igényel. Sőt a munkaadók által befizetett járulékok évenként 1 százalékos további mérséklését tervezi a kormány 1999-től. Ez persze csak akkor lehetséges, ha a járulékfizetési fegyelem javul, és megbízhatóvá válik a befizetések nyilvántartási rendszere. Fellendülőben az építőipar MTI-információ Túljutott a mélyponton az építőipar. Az ipari tárca szakemberei szerint a tavalyi 2,6 százalékos termelésnövekedést követően az idén már várhatóan öt százalékkal növekszik a teljesítménye. Az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége szerint - évi 18-19 százalékos inflációt figyelembe véve - az idén 500 milliárd forint értékű munkát teljesítenek majd az építős. ipai£ vállalkozások. A lakosság és a nem szakvállalkozások által végzett építési-szerelési munkálatokat is számításba véve ez az érték 650 milliárd forint lehet. A fellendülés azonban nem általános. A fővárosra egyértelműen az építési beruházások növekedése a jellemző, míg vidéken erősen eltérőek a teljesítmények. A nyugat- és északdunántúli térségeket, valamint Kelet-Magyarország egyes régióit az építési kedv élénkülése jellemzi, másutt csak a csökkenés mérséklődése tapasztalható. A Zalai Általános Építési Vállalkozó Rt. azok közé a vállalkozások közé tartozik, amelyek a beruházási piac élénkülését érzékelik. Peresztegi Imre, a társaság vállalkozási igazgatója szerint építési kapacitásának csaknem 70 százalékát április végéig már lekötötték. A sikeres 1996-hoz képest az idén visszaesett Csongrád megye építőipari vállalatainak teljesítménye az év első két hónapjában, a múlt év hasonló időszakához képest átlagosan 20 százalékkal. Szűcs Gyula, a debreceni Hajdúsági Univerzális Építőipari Rt. vezérig igazgatója szerintindokolt a szociálpolitikai kedvezmények és egyáltalán a lakástámogatások rendszerének felülvizsgálata. Budapesti Értéktőzsde Részvények A tőzsdére vezette 1996. évi adózott 1996-os részvényenkénti Elmúlt 1 év napi átlagárt. Legutolsó átlagár eredmény (M Ft)eredmény (Ft) min. (Ft) max. (Ft) (Ft) AGRIMPEX név. OKHERt. MID Bróker Kft.570 16000 25 500 ARANYPÖK Argenta Top Bróker Rt. 61 1414 4000 8550-BALATON FŰSZERT Postabank Rt. -3030 2 800 6200-BORSODCHEM Bank Austria Giro Credit 6 076 6195 6750 6663 BONBON HEMINGWAY Girozentral Rt.5 28 305 1000 470 CSEMEGE MEINL Argenta Top Bróker Rt. 815 1417 7000 12 000-CSOPAK Daiwa MKB Rt. 261 174 1000 3295 2368 C0FINEC Creditanstalt Rt. -64,1***0 3595 7365 5275 DANUBIUS HOTELS CA Értékpapír Rt 2149 269 2250 6615 5568 DOMUS Argentia Top Bróker Rt. 90 55 280 550 419 DUNAHOLDING CA-BBRt -714 252 . 6950 11150 11196 EGIS CSFB Budapest Rt. 5581 717 6700 12000, 10989 ERAVIS Postabank, K&H 15 51 4 000 5 300 4 700 FOTEX Girozentral Rt. 5148 87 215 140 GARAGENT Quaestor Rt., West LB Európa Rt. 23 60 1500 2350 GARDÉNIA Hofmann Schneider Értékpapír Kft. 303 152 1700 2150 GARDÉNIÁI Hofmann Schneider Értékpapír Kft.-152 1670 2200 1648 GLOBALTH Creditanstalt Rt. -18080 1400 2 600- GLOBUS Girocredit Rt. 169 170 850 2300 1645 GOLDSUN Talentum Rt. -8940 25 400 95 GRABOPLAST Girocredit Rt. 1420 338 3150 9000 8498 HORIZON-MULTIPLAN CSFB Budapest Rt -970 154 305 256 HUMAN Bank Austria-Giro Credit 710 187 1 525 , 3530 2 770 HUNGAGENT Co-Nexus Rt. 23 72 . 300 1 390 I •G IBUSZ Girozentral Rt. Inter-Európa Bank Rt. 189 107 480 1200 605 INTER-EURÓPA Inter-Európa Befektetési Rt. 1747 6 224 25400 63 000 43350 KÉKKÚTI ÁSVÁNYVÍZ Postabank Értékpapír Rt. 103 43 1005 1450 KONZUM CaBB Rt.1640 135 440-MÁSODIK DEV. FACT. Bankár kft 125 4295 13300 13550 11500 MEZŐGÉP New York Bróker 796 149 2200 2700 2211 MOL Creditanstalt Rt 22 247 226 1340 3790 3397 NITROIL Kulturvest Kft 40 1451 15000 21150 ' -NOVOTRADE Girozentral Rt. 403 363 1000 1410 .OTP Creditanstalt Rt., OTP Bróker Rt. 9945 355 1615 4 450 4343 PANNON-FLAX OTP Bróker Rt. 71 158 340 1050 • -PANNONPLAST CSFB Budapest Rt. 1464 364 3805 9155 8956 PANNON-VÁLTÓ Posta Értékpapírforgalmazó Rt. 187 106 535 635 600 PICK Postabank, Batthyány 96/92 2427 913 5900 12500 12190 PRÍMAGÁZDA Értékpapír Rt. 1570 436 4950 13000 10000 QUAESTOR 59 96 2 505 2850 RICHTER CA Értékpapír Rt. 11271 638 5 665 15250 15150 Rizikó Factori Bankár Kft.310 900 9 500 8403 SKALA-COOPT Budapest Bank, Girozentral Rt., New York Bróker Kft. 338 63 1425 2 800 1725 SKALA-COOPS Budapest Bank, Girozentral Rt., New York Bróker Rt.64 1505 2000 SOPRONI SÖRGYÁR CA Értékpapír Rt. 823 609 2000 6220 4997 STYL RUHAGYÁR CA-BB Rt. 342** 305 258 700 1825 TVK Hoffmann Schneider Értékpapír Kft. 7691 321 1320 3005 2738 ZALAKERAMIA Kulturvest Kft. 969 527 5345 9700 7036 ZWACK UNICUM CA Értékpapír Rt. 475 238 2250 6000 3995 KÁRPÓTLÁSI JEGY BÉR Rt.160 900 655 * , az adatok francia frankban értendők