Népszava, 1997. június(125. évfolyam, 126–150. sz.)

1997-06-02 / 126. szám

fl 1997. JÚNIUS 2., HÉTFŐ GAZDASÁG RÖVIDEN Bezárta kapuit az Industria A Kőbányai Vásárvárosban szombaton bezárta ka­puit az Industria ’97, a beruházási javak nemzetkö­zi szakvására. A vásár nemzetközi elismertségét tük­rözte az orosz, a bajor, a szász és a vietnami kormány­­szintű­ delegáció, valamint számos külföldi gazdasági szaktekintély látogatása. Nagy érdeklődés kísérte a vásárhoz kapcsolódóan megrendezett konferenciá­kat, amelyeken együttesen csaknem félszáz előadás hangzott el. A vásárlátogatók száma a szervezőktől kapott tájékoztatás szerint meghaladta a 20 ezret, s többségük szakember, illetve üzletember volt. Balatoni adózók klubja Alakítsanak klubot a legtöbb adót fizető Balaton-par­­ti vállalkozások - javasolja Kovács Miklós, a Siotour Rt. vezérigazgatója. Tervei szerint a „Nagyadózók klubja” nem érdekvédelmi szervezet lenne, hanem fó­rum, amelyen a résztvevők gazdasági súlyukat kíván­ják érzékeltetni azzal, hogy nyilvánosságra hozzák, melyik cég mekkora összegű adót fizet be az önkor­mányzatoknak, illetve az államnak. Céljuk az, hogy a tények ismeretében rábírják az önkormányzatokat és az állami költségvetést, tartósan teremtsék meg számukra azokat a piaci feltételeket, amelyek lehe­tővé teszik, hogy még sokáig fizethessék ezt az adót. Adatok a tavalyi külkereskedelemről A magyar export 13, az import 12 százalékkal bő­vült tavaly. A KSH-nak a múlt évi külkereskedelmi adatokat tartalmazó jelentése szerint az áruforgal­mi mérleg passzívuma 1996-ban 3,1 milliárd dollár­ra növekedett, amelyből a fizetési mérleget 2,3 mil­liárd dollár terhelte. A passzívumot némileg csök­kentette az ipari vámszabad területek forgalmában elért kiviteli többlet. Vámstatisztikai adatok alap­ján a cserearányromlás 2 százalékos volt. A fejlett országokba irányuló kivitel 6 százalékkal bővült. Közép- és Kelet-Európa irányába elsődlegesen a nyersanyagok exportja emelkedett. A korábbinál kevesebb élelmiszert és gépet szállítottunk a térség országaiba. Olaszoké lett a szerb telefontársaság A BETA belgrádi sajtóügynökség értesülése szerint­ a szerb kormány megegyezett a STET olasz távköz­lési vállalattal a szerbiai telefontársaság 49 százalé­kának eladásáról. A tárgyalásokhoz közel álló kö­rökre hivatkozó jelentés szerint az olaszok 1,57 mil­liárd dollárt fizetnek a telefonvállalatért, ennek nagyobb részét rögtön a szerződés hét végi aláírása után átutalják, míg a fennmaradó összeget rész­letekben törlesztik 1998. január 1-jéig. A BETA sze­rint a STET koncessziót szerzett GSM-rendszerű mobiltelefon-hálózat működtetésére is. Nepperkézben a kis piacok Bálint Tóth János NÉPSZAVA A kofakamarának semmiféle jogosítvá­nya sincs a fővárosi piacokon árusító nepperek eltávolítására - állítja Kmetty Ágoston, a kofakamara elnöke. Kmetty felháborítónak tartja, hogy újabban olya­nok is lobogtatják őstermelői igazolásu­kat, akik a józsefvárosi panellakások ki­lencedik emeleti erkélyén „termelnek” paradicsomot, paprikát, mandarint és tojást. Állítása szerint az engedély nél­kül árusítók ellen a piacfelügyelők és más hatóságok is tehetetlenek. A tavasz­­szal bevezetett őstermelői engedély sem­mit nem ér, hiszen Magyarországon szin­te minden családnak van kiskertje. A gazdajegyzők által kiadott igazolások pedig valótlanságot takarnak. A kofakamara elnöke úgy véli, a kor­mány feleslegesen rendelte el a vállalko­zói igazolványok megújítását is. Az intéz­kedéssel ugyanis nem lehet kiszűrni azo­kat, akik néhány éve kiváltották engedé­lyüket, ám nem jelentették be tevékenysé­güket az adóhivatalban, a tb-nél, és most rendre őstermelőnek adják ki magukat. Kmetty elmondta, a Nagykőrösi úti nagybani piac fenntartójának nem érde­ke sem az őstermelői igazolványok, sem a vállalkozói engedélyek számonkérése a piacon megjelenők körében. Ha ezt ten­né, érdeke ellen cselekedne, hiszen jelen­tős belépődíjtól esne el. Kmetty Ágoston szerint félő, hogy a pia­cokon a kereskedők és az ál őstermelők között összecsapnak az indulatok. A kofa­kamara tehetetlenül szemléli a fejlemé­nyeket, hiszen arra nincs jogosítványa, hogy fellépjen a kereskedők védelmében. A nagybani piacon vásárlók fele alvállal­kozó. A kereskedőknek június 30-tól kö­telező lesz nevüket és adószámukat beírni az őstermelői igazolványba. A mulasztó­kat akár félmilliós bírsággal lehet majd súlytani. Hat éven át tartó eredménytelen küzdelem után azonban Kmetty meglehe­tősen borúlátó. - Én azt hiszem, a terme­lők megmutatták a példát, amikor utcára vonultak. Úgy látszik, a kereskedők bajait is csak akkor ismeri el a kormány, ha a zöldségesek is sztrájkot hirdetnek. Feszül a húr - mondta a kofakamara elnöke. Magántulajdonba került (Folytatás az 1. oldalról) A nyolcvanas évek végén a ha­zai élelmiszer-feldolgozó ipar­ban egyszerre volt jelen a biz­tos exportpiaccal rendelkező, több milliárdot érő korszerű nagyüzem és a közegészségügyi feltételeknek is alig megfelelő, gyakran pusztán „megszokás­ból” működtetett manufaktúra. Ez a kettészakadás napjainkra már csak a hús-, a tej-, a ba­romfi- és helyenként a takar­mány-feldolgozás területeit jel­lemzi - s ezeket is csak ideigle­nesen. A tőkekoncentráció ugyanis a világtendenciáknak megfelelően gyorsul a minden­napi kereskedelem legjelentő­sebb szeletét kitevő ágazatban. Az élelmiszeripar külföldiek számára legkapósabb „falata” az élvezeticikk-gyártás volt. A privatizáció első harmadában - többnyire készpénzes és tőke­emeléssel is járó értékesítéssel - külföldi tulajdonba került az édesipari, dohányfeldolgozó és üdítőital-gyártó cégek többsé­ge. Ezekben az ágazatokban a magyar érdekeltség alig néhány százalékos. A piacvezető szerep megszerzésével az új tulajdono­sok a magyar fogyasztási szo­kásokat is átalakították: ma például hat és félszer annyi szénsavas üdítőitalt iszunk, mint 1989-ben, de meghárom­szorozódott a gyümölcsléfo­gyasztásunk is. A második harmadot a nö­vénytermesztés és -feldolgozás „nehéziparát” jelentő ágazatok tették­­. Ezek között elsőként kell megemlíteni a növényolaj­feldolgozó ipart, amelynek a gerincét jelentő Budapesti Nö­vényolajipari Vállalat 1992-es értékesítése a mai napig éles po­litikai és szakmai vita tárgya. Ma ebben az ágazatban csak­nem hetvenszázalékos a kül­földi tőke aránya. A cukor-, a szesz- és keményítőgyártás, va­lamint a sütőipar cégeinek el­adása viszonylag csendesebben zajlott le, bár - miként a priva­tizáció egésze során - itt is fo­lyamatosan hallani lehetett a gyanúsítást: bagóért kelnek el az értékes magyar üzemek. A legnagyobb gondot az eleve gyenge lábakon álló mezőgaz­dasági tömeg-alapanyagterme­­lésre szakosodott cégek privati­zációja jelentette. A gabona-, a hús-, a tej- és a baromfifeldol­gozó ágazatoknak csak egy­­egy „sztárüzeme”­­ összesen mintegy tíz-tizenöt, többnyire évszázados tradíciójú, a fejlett világban is jól eladható termé­keket előállító, bejáratott üzleti kapcsolatokkal rendelkező gyár­­ volt kapós, a tömegtermelésre beállt, jórészt regionális igé­nyeket kiszolgáló cégek többsé­ge viszont már nem. A tejipari ágazat jegyzett tőkéjének ma ugyan több mint fele külföldi érdekeltségbe tartozik, de­­ „da­rabra” - ez a vagyon az összes feldolgozóüzem alig öt százalé­kát jelenti. Ez az ágazatcsoport többnyire a kényszerprivatizá­ció terepe volt, vagyis azok vet­ték meg a céget (vagy szereztek benne meghatározó üzletrészt), akik korábban is onnan kapták a fizetést. E konstrukciók közül azonban jó néhány ma is kötél­táncot jár, mivel a stabil piaci helyzet megteremtéséhez szük­séges forgóeszköz rendszerint már az induláskor is hiányzott. Ez a helyzet tükröződik a mai arányokban is: a Munkaválla­lói Résztulajdon Program kere­tein belül a mai élelmiszer-ipa­ri összvagyonnak mindössze hat és fél százaléka értékesült. A magyar élelmiszer-feldolgo­zás értékesítésének legvitatot­tabb eleme mindenképpen az, hogy vajon a termelőcégek pri­vatizációjával alapanyagpiacot is eladott-e az állam? Magya­rán: a Magyarországon működ­ni kezdő „idegen” cégek to­vábbra is a hazai termelőktől vásárolnak-e alapanyagot vagy saját hazájukból importálnak? A válasz az elfogulatlan szak­emberek szerint egyértelmű: a hazai termelő az élelmiszeripar privatizációjával nem vesztett piacot, amiatt idegen alapanyag nem érkezik az országba. Gond azonban mégis van: nem való­sult meg az az eredeti - és sokak által helyesnek tartott - cél, hogy a mezőgazdasági termelés­ben és a feldolgozásban megva­lósulhasson az egymásra épülő, de azonos érdekeket szolgáló vertikális integráció, vagyis a feldolgozóiparban a termelő is legalább résztulajdonosként le­hessen érdekelt. Vezető agrár­­közgazdász informátorunk e ponthoz érve vállat von: „Ami­kor erre komoly lehetőség lett volna - például a stratégiai cé­gek eladásakor -, az államnak éppen nagyon nagy szüksége volt készpénzre. Ami ezután megmaradt, az meg a terme­lőknek nem kellett igazán­­ és főleg nem sok százmilliós beru­házást jelentő készpénzért.” A külföldi tulajdon aránya az élelmiszer-ipari­­ vállalkozásokban százalékban (fi ■3 0 á­ 43 •jTg út KB ■E O) KB ■E termékek gyártása [tőgyártás (A KB trá CO •CB t: a* O» o· 0 T3 2 •O 0 M­­a ·» O» . CBJiC KD ‹* 0» ‚* c 1 E ‡» o‹ Q •.2 *a· E q‚ E0 48 & s O‡» C •O» ‹ g›P Oá* ■c »* 9 c­o. *o‚ E­i •CB E aj CB Jk 3 O £ CBa CD *0 E •O Z ►­.2 x CB CB h~a*0 a 9 a·» O 2 0 CD* HAJ f ! S­t: ® KB C ›» i« fi s CD›/· IfinoCQE q›■5. NÉPSZAVA Nyugdíjreform és háttere A miniszteri biztos szerint az Interneten is olvasható lesz a javaslat Az új nyugdíjrendszerben senki nem fog rosszabbul járni. Ezt tá­masztják alá a Pénzügyminisztérium háttérszámításai, amelyen már egy éve dolgoznak. A PM-ben 2050-ig készítették el azokat a modelleket, amelyek bemutatják, hogyan érintené a lakosság különböző csoportjait a tőkefedezeti pillérként megjelenő kötele­ző nyugdíjpénztárak tevékenysége. Arról is készültek hatástanul­mányok, hogyan alakul a hagyományos nyugdíj a jövőben - mondta Győrfi István, a nyugdíjreform miniszteri biztosa. MTI-információ A kormánybiztos cáfolta azo­kat az ellenzéki állításokat, mi­szerint a kormány nem végzett megfelelő hatástanulmányokat a nyugdíjreformról szóló tör­vényjavaslatok beterjesztése előtt. Elmondta: a PM azt terve­zi, hogy a Parlamentben irodát nyit a nyugdíjreformmal kap­csolatos törvénycsomag részle­tes vitájának kezdetekor az ér­deklődő képviselők számára, hogy a helyszínen tanulmányoz­hassák a számítások alapján fel­vázolt életpályákat. A változá­sokkal kapcsolatos háttér-in­formációkat három kötetben már közreadta a PM, így azo­kat már a társadalmi vita so­rán megismerhették a külön­böző szakértői csoportok, illet­ve az Érdekegyeztető Tanács munkaadói, munkavállalói ol­dalának nyugdíjreformmal foglalkozó szakértői. Bárki ta­nulmányozhatja a számításokat hamarosan az interneten is. Győrfy István hangoztatta: a nyugdíjreformra vonatkozó szá­mításoknál a PM szakértői a kormány 1998-2000 közötti időszakra vonatkozó gazdaság­­politikai kitekintésének előre­jelzését vették alapul. Az erről szóló előterjesztést a közel­múltban hozták nyilvánosságra. Az ebben használt adatokat ve­zették tovább 2050-ig. A nyug­díjrendszer átformálása ugyanis több évre kiható változásokkal jár a magyar társadalom mun­kaképes korú különböző rétegei számára. A számítások alapjául egy, a hároméves gazdaságpo­litikai kitekintésben szereplő tényszámoknál rosszabb és egy jobb adatsort is felhasználtak. A nyugdíjrendszer bevezetése két­ségtelenül költségekkel jár. Ha a törvényjavaslatokat elfogadják, már 1998 nyarán megkezdik működésüket a kötelező nyug­díjpénztárak, a befizetett nyug­díj­járulékok egy része a Nyug­díjbiztosítási Alap helyett e kö­telező pénztárakhoz kerül, így a Nyugdíjbiztosítási Alap várható hiánya már az első évben 20 milliárd forint lesz. Ezt már a jövő évi költségvetés összeállítá­sakor betervezi a kormányzat, vagyis az indulás évében előre megalapozzák a költségvetési törvényben a nyugdíjrendszer finanszírozását. A háttértanul­mányok összeállításakor a szá­mításokból kiderült, hogy 2050- ig nem lesz egyetlen olyan év sem, amikor a Nyugdíjbiztosítá­si Alap hiánya nagyobb lenne a folyó évi GDP (bruttó hazai ter­mék) 1 százalékánál. Ez pedig a PM számítása szerint azt mu­tatja, hogy a Nyugdíjbiztosítási Alap hiánya minden évben fi­nanszírozható lesz. Még fonto­sabb ennél Győrfy István sze­rint, hogy az új nyugdíjsziszté­ma bevezetése semmilyen pót­lólagos adóemelést, új megszo­rító intézkedést, járuléknöve­lést nem igényel. Sőt a munka­adók által befizetett járulékok évenként 1 százalékos további mérséklését tervezi a kormány 1999-től. Ez persze csak akkor lehetséges, ha a járulékfizetési fegyelem javul, és megbízható­vá válik a befizetések nyilván­tartási rendszere. Fellendülőben az építőipar MTI-információ Túljutott a mélyponton az épí­tőipar. Az ipari tárca szakem­berei szerint a tavalyi 2,6 szá­zalékos termelésnövekedést kö­vetően az idén már várhatóan öt százalékkal növekszik a teljesít­ménye. Az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége sze­rint - évi 18-19 százalékos inflá­ciót figyelembe véve - az idén 500 milliárd forint értékű mun­kát teljesítenek majd az építős. ipai£ vállalkozások. A lakosság és a nem szakvállalkozások által végzett építési-szerelési munká­latokat is számításba véve ez az érték 650 milliárd forint lehet. A fellendülés azonban nem általános. A fővárosra egyértel­műen az építési beruházások növekedése a jellemző, míg vi­déken erősen eltérőek a teljesít­mények. A nyugat- és észak­dunántúli térségeket, valamint Kelet-Magyarország egyes régi­óit az építési kedv élénkülése jel­lemzi, másutt csak a csökkenés mérséklődése tapasztalható. A Zalai Általános­ Építési­ Vál­lalkozó Rt. azok közé a vállal­kozások közé tartozik, amelyek a beruházási piac élénkülését érzékelik. Peresztegi Imre, a tár­saság vállalkozási igazgatója szerint építési kapacitásának csaknem 70 százalékát április végéig már lekötötték. A sikeres 1996-hoz képest az idén vissza­esett Csongrád megye építőipari vállalatainak teljesítménye­­ az év első két hónapjában, a múlt év hasonló időszakához képest átlagosan 20 százalékkal. Szűcs Gyula, a debreceni Hajdúsági Univerzális Építőipari Rt. vezér­ig igazgató­ja szerint­­indokolt a szociálpolitikai kedvezmények és egyáltalán a lakástámogatások rendszerének felülvizsgálata. Budapesti Értéktőzsde Részvények A tőzsdére vezette 1996. évi adózott 1996-os részvé­nyenkénti Elmúlt 1 év napi átlagárt. Legutolsó átlagár eredmény (M Ft)eredmény (Ft) min. (Ft) max. (Ft) (Ft) AGRIMPEX név. OKHERt. MID Bróker Kft.­­570 16000 25 500­ ARANYPÖK Argenta Top Bróker Rt. 61 1414 4000 8550-BALATON FŰSZERT Postabank Rt. -3030 2 800 6200-BORSODCHEM Bank Austria Giro Credit 6 076 6195 6750 6663 BONBON HEMINGWAY Girozentral Rt.5 28 305 1000 470 CSEMEGE MEINL Argenta Top Bróker Rt. 815 1417 7000 12 000-CSOPAK Daiwa MKB Rt. 261 174 1000 3295 2368 C0FINEC Creditanstalt Rt. -64,1***0 3595 7365 5275 DANUBIUS HOTELS CA Értékpapír Rt 2149 269 2250 6615 5568 DOMUS Argentia Top Bróker Rt. 90 55 280 550 419 DUNAHOLDING CA-BBRt -714 252 . 6950 11150 11196 EGIS CSFB Budapest Rt. 5581 717 6700 12000, 10989 ERAVIS Postabank, K&H 15 51 4 000 5 300 4 700 FOTEX Girozentral Rt. 5148 87 215 140 GARAGENT Quaestor Rt., West LB Európa Rt. 23 60 1500 2350 GARDÉNIA Hofmann Schneider Értékpapír Kft. 303 152 1700 2150­ GARDÉNIÁI Hofmann Schneider Értékpapír Kft.-152 1670 2200 1648 GLOBALTH Creditanstalt Rt. -18080 1400 2 600- GLOBUS Girocredit Rt. 169 170 850 2300 1645 GOLDSUN Talentum Rt. -8940 25 400 95 GRABOPLAST Girocredit Rt. 1420 338 3150 9000 8498 HORIZON-MULTIPLAN CSFB Budapest Rt -970 154 305 256 HUMAN Bank Austria-Giro Credit 710 187 1 525 , 3530 2 770 HUNGAGENT Co-Nexus Rt. 23 72 . 300 1 390 I •G­­­ IBUSZ Girozentral Rt. Inter-Európa Bank Rt. 189 107 480 1200 605 INTER-EURÓPA Inter-Európa Befektetési Rt. 1747 6 224 25400 63 000 43350 KÉKKÚTI ÁSVÁNYVÍZ Postabank Értékpapír Rt. 103 43 1005 1450­ KONZUM Ca­BB Rt.­­1640 135 440-MÁSODIK DEV. FACT. Bankár kft 125 4295 13300 13550 11500 MEZŐGÉP New York Bróker 796 149 2200 2700 2211 MOL Creditanstalt Rt 22 247 226 1340 3790 3397 NITROIL Kulturvest Kft 40 1451 15000 21150 ' -NOVOTRADE Girozentral Rt. 403 363 1000 1410 .­OTP Creditanstalt Rt., OTP Bróker Rt. 9945 355 1615 4 450 4343 PANNON-FLAX OTP Bróker Rt. 71 158 340 1050 • -PANNONPLAST CSFB Budapest Rt. 1464 364 3805 9155 8956 PANNON-VÁLTÓ Posta Értékpapírforgalmazó Rt. 187 106 535 635 600 PICK Postabank, Batthyány 96/92 2427 913 5900 12500 12190 PRÍMAGÁZ­DA Értékpapír Rt. 1570 436 4950 13000 10000 QUAESTOR 59 96 2 505 2850­ RICHTER CA Értékpapír Rt. 11271 638 5 665 15250 15150 Rizikó Factori Bankár Kft.­­310 90­0 9 500 8403 SKALA-COOPT Budapest Bank, Girozentral Rt., New York Bróker Kft. 338 63 1425 2 800 1725 SKALA-COOPS Budapest Bank, Girozentral Rt., New York Bróker Rt.­64 1505 2000­ SOPRONI SÖRGYÁR CA Értékpapír Rt. 823 609 2000 6220 4997 STYL RUHAGYÁR CA-BB Rt. 342** 305 258 700 1825 TVK Hoffmann Schneider Értékpapír Kft. 7691 321 1320 3­005 2738 ZALAKERAMIA Kulturvest Kft. 969 527 5345 9700 7036 ZWACK UNICUM CA Értékpapír Rt. 475 238 2250 6000 3995 KÁRPÓTLÁSI JEGY BÉR Rt.­­160 900 655 * , az adatok francia frankban értendők

Next