Népszava, 1997. július(125. évfolyam, 151–177. sz.)
1997-07-24 / 171. szám
NÉPSZAVA KULTÚRA 1997. JÚLIUS 24., CSÜTÖRTÖK 11 Egérrel lapozható olvasnivalók Lemez alakú könyvek, digitalizált adatbázisok, képernyős albumok: az év díjazott CD-ROM-alkotásai Először hirdetett pályázatot az idén a Művelődési és Közoktatási Minisztérium digitális kiadványok számára, s a legszínvonalasabb művek alkotói az év CD-ROM alkotása elnevezésű díjban részesültek. A pályázat tanulságairól, a digitális irodalom műfaji jellegzetességeiről és az új kultúrahordozó jövőjéről Pogány Györggyel, a minisztérium informatikai igazgatóságának főmunkatársával beszélgettünk. Valachi Anna NÉPSZAVA - Hányan indultak a pályázaton, s mennyire népszerű nálunk az újfajta, digitális kultúrahordozó ? - Huszonkilenc saját fejlesztésű CD-ROM érkezett a pályázatra tíznél több kiadótól. Egyelőre nem foglalkoznak túl sokan Magyarországon multimédiás kiadványok előállításával, hiszen a digitális technika csak a kilencvenes évek elején jelent meg a világon. Nálunk háromnégy esztendeje volt a nagy robbanás: akkoriban mindenki a jövő kulturális eszközeként tekintett a CD-ROM-okra, a multimédiás könyvtárakra. Azóta kiderült, hogy könnyű és gyors hozzáférhetősége miatt az Internet sokkal alkalmasabb az aktuális adatbázisok megjelenítésére; a CD-ROM-okon inkább speciális dokumentumokat, irodalmi és művelődéstörténeti alapműveket érdemes tárolni. .Magyar nyelvterületen sajnos nem kifizetődő CD-ROM-ot fejleszteni. Talán csak a nyelvoktatásban használatos képes-hangos szótárak előállítása térül meg anyagilag, azok iránt kimagasló a kereslet. Egyébként olyan nagy költséget igényel a sokféle szakember foglalkoztatását követelő komplex alkotómunka, hogy a várható forgalom tükrében anyagi támogatás nélkül nem érdemes ,de nem is lehet önálló fejlesztésű CD-ROM készítésére vállalkozni. Azért is díjazzuk ezentúl minden évben a legjobb digitális műalkotásokat, hogy kockázatvállalásra ösztönözzük a kiadókat. - Melyek a díjnyertes művek? - Két alkotás kapta meg az idén a pályadíjat, négyet elismerő oklevéllel jutalmazott a zsűri. Az egyik díjazott mű a Magyar Nemzeti Múzeum által kiadott Koronázási jelvények című CD, mely rendkívül igényesen megvalósított, műfajteremtő alkotás, magas művészi színvonalú látványtervezéssel és kiváló kezelőprogrammal. Ismerteti a korona történetét és a hozzá fűződő legendákat, s gyönyörű illusztrációi a legpazarabb kivitelű amerikai CD-k színvonalát idézik. A másik díjnyertes a Magyar Rádió kiadványa, a Bartók Béla élete és művei című CD, mely a zsűri véleménye szerint mind szándékában, mind megvalósításában láthatóan „kompromisszumok nélküli”, szintén műfajteremtő alkotás. Elismerő oklevelet kapott az Arcanum Databases Kft. által kiadott, ötnyelvű Biblia, valamint a Verstár című alkotás, elsősorban magas kulturális értéket képviselő tartalmuk miatt; a Bethlen Gábor Református Gimnázium által kiadott Honfoglalás című CD-ROM, melyben a diákok és a tanárok kreatív multimédiás technikai együttműködését értékelte a zsűri; a több évfolyamot megélt AB CD interaktív magazin CD-sorozata, mely nagyon modern, izgalmas, újfajta műfajt hozott létre a zenei elemzéstől a politikai adatbázison át a szoftverbírálatig, ám tavaly támogatás hiányában megszűnt. S végül elismerő oklevelet kapott Manó fantázianevű CD-sorozatáért a Profi-Média Kft., mely oktatólemezeivel élen jár az új médium adta lehetőségek kipróbálásában. - Anyagi elismeréssel is jár a díj? - A minisztérium a díjnyertes és az oklevéllel elismert művekből bizonyos mennyiséget megvásárol, és a középiskolai Internetprogramhoz kapcsolódva eljuttatja azokat az iskoláknak. Szeptemberre talán már kiderül, mennyi pénz áll majd rendelkezésre a CD-ROM-vásárláshoz. A középiskolai Internetprogram keretében 1998. augusztus 31-ig minden középiskola kap egy minimum nyolcgépes multimédiás komplett berendezést Internet-hozzáféréssel. Az idén október-novemberben a középiskoláknak több mint a fele hozzájuthat már a géphez és talán már az Internet-vonalhoz is. Rajtuk kívül még 214 sikeresen pályázó általános iskola és 34 középiskolai kollégium kaphat multimédiás gépeket. Ahány iskolai számítógépet szétosztanak, annyi példányt vesz a díjnyertes művekből a minisztérium? - Sajnos nem, mert a CDROM-ok árai meglehetősen különbözők. Nem az a cél, hogy mindegyik CD-ből vegyünk minden iskolának, mert ez ebben a pillanatban kifizethetetlen: százmillió forint fölötti összeget tenne ki. (A Koronázási jelvények bolti ára 3990 forint, a Bartók-CD 9000 forint plusz áfa - mely a könyvekkel ellentétben nem 12, hanem 25 százalék! -, a Verstár és a Biblia 8000 forint plusz áfa, a Honfoglalás 5990 forint, az ABCD 1526 forint, a Manó pedig 5400 forint plusz áfa.) Minden bizonnyal az olcsóbb CD-kből többet vásárolunk, a drágábbakból kevesebbet, hogy minél több iskolába jusson a legjobb alkotásokból A minisztérium szeretné finanszírozni a közgyűjteményi anyagok digitalizálását is, ehhez azonban milliárdokra volna szükség. Talán közalapítványi formában az anyagi háttér is biztosítható lenne. A távlati tervek megvalósulásához vezető apró lépések egyike a digitális műalkotások díjazása, mely azt a célt szolgálja, hogy a színvonalas művek létrehozói valamennyi pénzt visszakapjanak a befektetésükből. - Kik döntöttek a versengésben? - A négytagú zsűri valamennyi tagja multimédiás szakember volt, elnökük Kárpáti András, a pécsiegyetem tanszékvezetője. Illusztráció a Magyar Nemzeti Múzeum díjnyertes CD-ROM-járól 9 A Szirmay Ágnes írása a NÉPSZAVÁNAK A pécsi Jelenkor nevű folyóiratnak van egy különös hagyománya: időnként vendégszerkesztőkre bízza egy-egy lapszám megszerkesztését. „Ez a forma Szederkényi Ervin nevéhez fűződik: ő találta ki, hogy felkéri Lengyel Balázst, az Újhold valamikori szerkesztőjét, és szabad kezet ad neki, állítsa össze ő saját kedve, elképzelése, felfogása szerint a Jelenkor 1984. decemberi számát. (...) a szerkesztőség most Pálinkás Györgyöt kérte fel, hogy szerkesszen meg a saját tetszésére egy Jelenkor-számot.” (Hogy miért, arra semmilyen magyarázatot nem ad a főszerkesztő, Csuhas István.) Pálinkás György egy Pécs-számot szerkesztett arról, hogy mire is való egy város. Könnyes szám lett ebből a Pécs-számból, megható, szomorkás visszaemlékezés-sorozat az élők tollából, túlnyomórészt halott szereplőkkel. Mészöly Miklós, Kopányi György, Kalász Márton, Tüskés Tibor a negyvenes-ötvenes évek irodalmi életét, szerkesztőségeit, irodalmi barátságait idézik fel, és annak a szemével nézve, aki ezt a korszakot nem volt kénytelen átélni, egyszerre keltenek érdeklődést és reménytelen szomorúságot. Valószínűleg azt lehetett a szerkesztés kezdeti stádiumában várni, hogy hőskorként, egy nagy nemzedék szép múltjaként fog megjelenni ez az időszak, de nem így lett: iszonyú, provinciális reménytelenség és magányosság csap ki a sorok közül. Méltók és méltatlanok, nagy írók, tehetségek, féltehetségek és dilettánsok (az utóbbiakat nem szólaltatják meg, csak időnként szó van róluk is) egymásra utaltsága és viszonyai bontakoznak ki, de nem szolgálnak átfogó képpel a korszakról és a pécsi irodalmi életről. Ezek az írások esetleges és személyes beszámolók egy szűk határidővel riogató szerkesztő felkérésére. A cél inkább az, hogy megmutassa: valami volt itt, mert lehetett, és van is, mert lehet. Pécsen fontos irodalmi, színházi, képzőművészeti, zenei élet folyik, a távolság pedig már egyre kisebb Budapest és Pécs között. Ha javasolhatok olvasási sorrendet az írások között, elsőnek Parti Nagy Lajos visszaemlékezését ajánlom. Ez az egyetlen írás, amely láthatóan ugyancsak a felkérésre készült, és ha ez az alkalom nem jön, még várattak volna magukra a Pécsről szóló emléksorok. Parti Nagy Lajos mégis valódi novellát írt, olyat, amit belevehet majd bármilyen gyűjteményes kötetébe, amelyet majd folytatni tud, amelyet még valódibb novellára átgyúrni is érdemes, amint azt az írás szegényen odaillesztett műfajmegjelölése is sejteti: vázlat. Ha ezt az írást olvassuk először, akkor a többi, felsoroló, tényközlő, olykor magyarázkodó visszaemlékezés is megtelik színnel, tapintható és érzékelhető hangulattal. Fontossá válik Pécs azoknak is, akik nem pécsiek, és ha nem kötődnek a városhoz személyesen, ettől kezdve Parti Nagy Lajos emlékein keresztül fognak. FOLYÓIRATSZEMLE Mire jő egy város? L/kB Megjelent a trió 30. száma! / Divat: Nőies nőknek ✓ Szépségápolás nyaraláskor ^ A pozitív gondolkodás: fél siker ✓ Gyarmati Andrea, az elégedett ember ✓ A nyár ízei télire ✓ Cicciolina Guin- 2 ness-rekordja ✓ Jogi esetek: Láthatás tartásdíjért ✓ Milliók beteg- ssége: visszérproblémák/ Megnövelt terjedelemben - azonos áron! K Altesti humor felsőfokon Nem tudom, lehet-e egyáltalán nyomdafestékbarát módon leírni az Intim részek című film főszereplőjének színre lépését. Lássuk. Hórihorgas, félig meztelen alak ereszkedik alá a zsinórpadlásról. Mennyből a félistenek maskarába bújt karikatúrája. Eszeveszett mámor a nézőtéren. A fickó a mikrofon felé dülleszti a hátsóját. Attrakció! Semmi kétség, az üdvlövés nem ágyúból ered. Tomboló taps, ünneplés, üdvözült öröm lent, üdvözült mosoly fent. Ez kell nektek? Hát tessék, itt van, mondja a vigyor, és a produkció még zengőbben megismételtetik. Amerika médiasztárja leszállt hívei közé. Valóságos sikerember valóságos sikerkönyvéből készült valóságos sikertörténet az Intim részek. Hogy sikerfilm-e, kérdés. Elég ordenáré ahhoz, hogy megriassza a nézőben háborgásra mindig kész nyárspolgárt, viszont nem él a hollywoodi sikervígjátékok két bevált sémájával. Az indító jelenettől eltekintve kerüli az amerikai filmekben mostanában előszeretettel alkalmazott, serdületlen időtlenséget és félnótás bunkóságot, valamint a selyemcukros negédet. Tisztességes obszcén film ez, nem az obszcén jelenetei miatt, hanem szellemében. Válogatott ízléstelenségek közepette mindenféle konvenciókat és tabukat tesz kérdésessé, és legalábbis tűnődésre késztet, vajon miért is hat milliókra frenetikus vonzerővel az, ha valaki - akit történetesen Howard Sternnek hívnak - a privát élet, benne a biológiai vágyak hétszentségeiként tisztelt témákat nyilvánosan tereget ki az éter hullámain, a legkevésbé sem éteri humorral. Howard Stern ma Amerika egyik legkedveltebb, de mindenekelőtt leggátlástalanabb hangú médiasztárja, sok millióan hallgatják rádió- és tévéműsorait, és amikor megírta az önéletrajzát, egy csapásra sikerkönyv lett belőle. Ez az önéletrajz fogta meg Ivan Reitman, a jó nevű producerrendező fantáziáját, aki a rendezést jó érzékkel egy Betty Thomas nevű nyeretlen kétévesre bízta, így olyan filmet hozhatott ki a könyvből és szerzőjéből, amilyet ő tartott fontosnak. Őt pedig a Stem képviselte kulturális jelenség izgatta. Nemcsak a bohóc, hanem a cirkusz és közönsége is. A film szabályos karriertörténet szabálytalan hőssel. Stem többszörösen elcsapott disc jockeyból lesz rajongott és gyűlölt sztár. Kellő intelligenciával már kamaszkorában rájön, hogy bábszínházi előadásán a bóbiskoló szomszédokat rögvest elkapja az éber figyelem, amint szende gyerekmeséjét vad szexorgiává változtatja. Bostoni tanulmányai sem tesznek kárt e leleplező tapasztalatában, már felnőtt fejjel a rádiózás történetében először ő juttatja távorgazmushoz egy lelkes nő hallgatóját a teljes nyilvánosság füle hallatára, meztelen szépséggel masszíroztatja magát egyenes adásban, leszbikus vendéget faggat, intimitásokat fecseg ki a házasságáról, élőben csap össze nagy hatalmú főnökeivel (akiket sikerül is kikészítenie). Médiasztár, aki nem a média hatalmából, hanem annak ellenére lett sztár és nőtt a nagy gépezet feje fölé. Van, aki szerint Stem (a valódi) gyakorló őrült, van, áld hányingert kap tőle. Az elvakult rajongás és a háborgó elutasítás ízlés kérdése, az viszont tény, hogy nagyon szórakoztató színész. Ő játssza filmbeli saját magát, és mellette szinte valamenynyi munkatársa és riportalanya önmaga bőrében alakít. Előítéletek nélkül nem nehéz ráhangolódni a hullámhosszukra, s akkor már magától jön a mulatság a rokonszenv-ellenszenv hullámvasútján vágtázva. (Intim részek - Howard Stern, amerikai film, forgalmazó: InterCom) Howard Stern (jobbról) egy kádban a barátokkal Bársony Éva NÉPSZAVA RÖVIDEN Végső búcsú Fülöp Viktortól Mozart Requiemjének hangjai mellett, az Operaház előcsarnokában felállított ravatalnál vettek tegnap végső búcsút Fülöp Viktor Kossuthdíjas kiváló balettművésztől tisztelői és pályatársai. Az életének 69. évében elhunyt táncművészt a Farkasréti temető művészparcellájában helyezték örök nyugalomra. Lépések Szűcs Zsuzsanna keramikus iparművész kiállítása nyílik meg július 24- én, este hat órakor a Suzuki-ház galériájában (XIV., Egressy út 17-21.). A kiállítás megtekinthető augusztus 26-ig. Sárdy-emléknap Sárdy János születésének 90. évfordulóján, július 27-én, este hét órakor a hévízi Állami Gyógyfürdőház panteonjánál Molnár Jenő szobrászművész által készített emléktábla leleplezésére kerül sor. Az ünnepség díszvendége lesz Judit asszony, Sárdy János özvegye. Károli Gáspárdíjasok Csoóri Sándor költő és Tóth Kálmán, a Károli Gáspár Református Egyetem Hittudományi Karának nyugalmazott professzora kapta a művelődési és közoktatási miniszter által alapított és most elsőként adományozott Károli Gáspár-díjat.