Népszava, 1997. szeptember (125. évfolyam, 203–228. sz.)
1997-09-30 / 228. szám
8 1997. SZEPTEMBER 30., KEDD____________ _____________________VILÁG RÖVIDEN Jelcin fogadta az olasz kormányfőt Az európai biztonság kulcskérdéseiről és az orosz-olasz gazdasági kapcsolatok fejlesztéséről folytatott hétfőn a Kremlben eszmecserét Borisz Jelcin és Romano Prodi. Az olasz kormányfő rövid munkalátogatásra érkezett Moszkvába. Tíz halott egy kubai hadgyakorlaton Tíz katona vesztette életét hadgyakorlat közben a kubai fővároshoz, Havannához közeli Managua körzetében. A szigetországban ez volt az utóbbi évek legsúlyosabb ilyen balesete. Blair-Adams találkozó? Az észak-írországi áttörés után immár valószínűsíthető, hogy hamarosan személyesen tárgyal egymással a brit kormányfő, Tony Blair és az IRA katolikus terrorszervezet politikai fedőszervének tartott Sinn Fein vezére, Gerry Adams. Brit kormányfő utoljára 1921-ben tárgyalt az ulsteri republikánusok vezetőivel. Az oklahomai robbantó pere Az esküdtszék tagjainak kiválasztásával hétfőn megkezdődött az oklahomai tömegmerénylet ügyében indított bűnvádi eljárás második felvonása. A vádlottak padján ezúttal a másik gyanúsított, a 42 éves Terry Nichols ül, akit az ügyészség bűnszövetkezéssel vádol. Bűntársát, McVeight halálra ítélték. Ukrán útlevélcsere Ukrajnában 1998 január elsejével befejeződik az útlevelek cseréje: érvényüket veszítik a néhai Szovjetunióban gyártott, sarlós-kalapácsos útiokmányok. A Magyarországon állandó lakhellyel rendelkező vagy ideiglenesen itt tartózkodó ukrán állampolgárok a budapesti ukrán nagykövetség konzuli osztályán cserélhetik ki útlevelüket. | Három óra a tálibok fogságában Az afgán hatóságok hivatalosan bocsánatot kértek Emma Boninótól , az Európai Unió megbízottjától A tálibok hétfőn három óráig tartó őrizet után Kabulban szabadon engedték Emma Boninót, az Európai Bizottság tagját, az Európai Unió humanitárius és emberi jogi kérdésekkel foglalkozó megbízottját és a kíséretében lévő 18 személyt, köztük Christiane Amanpourt, a CNN televízió tudósítóját. MTI-információ::.: Boninót, aki a tálibok egy évvel ezelőtti hatalomra kerülése óta a legmagasabb rangú külföldi látogató Kabulban, egy kórházi látogatás után vették őrizetbe, mivel a tálibok indoklása szerint az iszlám törvényeket megsértve nőkről készítettek fényképeket. Emma Bonino és a kíséretében lévő amerikai, francia, brit és olasz újságírók vasárnap érkeztek Kabulba, hogy két napig tájékozódjanak a polgárháború által sújtott afgán főváros szükségleteiről, valamint az emberi jogi helyzetről. A küldöttség egyik tagja az AFP-nek elmondta: a látogatás egyik fő célja az volt, hogy megértessék a tálibokkal, a nőkkel szemben alkalmazott megkülönböztető politikájuk elfogadhatatlan. Az afgán hatóságok hivatalosan bocsánatot kértek Emma Boninótól - közölte Klaus van der Pas, az EU brüsszeli bizottságának szóvivője. A kellemetlen közjátékot követően Bonino asszony- az előzetes terveknek, megfelelően - az afgán külügyminisztériumban tárgyalt. Az EU-szóvivő szerint Boninótól a rendőrségen bocsánatot kértek, majd különösebb nehézségek nélkül folytathatta munkáját. „ Úgy tűnik, az incidens magától megoldódik” - vélekedett Pál. A szóvivő hangsúlyozta, hogy Bonino asszony afganisztáni kül■ detése „humanitárius célokat szolgál, és az afgán hatóságoknak nem volt semmi okuk a beavatkozásra”. A brüsszeli bizottság szóvivője szerint az EU- vezetés kapcsolatban áll a Bonino vezette küldöttséggel, de még nem sikerült személyesen beszélni a megbízottal. Pál hangsúlyozta, hogy „csak félreértésről lehet szó, egy banális incidensről, aminek semmi köze Bonino asszony személyéhez”. Szabadon engedését követően az EU-megbízott a CNN televízióban kijelentette: nem tudja, miért tartották fogva a kíséretében lévő újságírókkal együtt. Bonino asszony elmondta, hogy a tálibok Kalasnyikov géppisztollyal hátba verték néhány nem kormányzati szervezet kíséretéhez tartozó képviselőjét, de őt nem bántották, csak fenyegetően ráztak felé egy Kalasnyikovot. Hadzsi Habibullah tálib biztonsági tisztviselő a letartóztatás okáról a Reuter tudósítójának úgy nyilatkozott, hogy a küldöttség az afgán hatóságok engedélye nélkül nőket fényképezett és filmezett egy kórházban. Habibullah szerint a kórház igazgatója emelt panaszt a rendőrségen a nyugati látogatók helytelen viselkedése miatt. Emma Bonino elhagyja a rendőrőrsöt, ahol három órán át fogva tartották MTI-telefot. Szorosabb viszony a NATO-val Januártól rendszeres részvétel döntéshozatali jog nélkül NÉPSZAVA-információ Klaus-Peter Klaiber, a NATO politikai főtitkárhelyettese tegnap tájékoztatta a cseh, a lengyel és a magyar atlanti képviselet vezetőjét hivatalosan is arról, hogy a csatlakozási tárgyalásokat folytató három ország különleges státust kap a várható belépésig, 1999 áprilisáig terjedő átmeneti időszakra. Mint Simonyi András, a magyar Atlanti Összekötői Hivatal vezetője , lapunk- nak elmondta, két sza-kaszra oszlik az átmenet:december 16-ig, a miniszterek, tanácsának döntéséig, a felvételi jegyzékek aláírásáig rendszeres, intenzív konzultációk lesznek a Tizenhatok és a Hármak között, a három országot részletesen tájékoztatják a szövetségben folyó munkáról. A csatlakozási jegyzék aláírása után, a ratifikációs időszakban a különleges státus már részvételi lehetőséget is jelent: a három képviseletvezető jelen lehet a NATO nagyköveti tanácsának ülésein tanácskozási, felszólalási joggal, a döntéshozatalban azonban még nem vehetnek részt, ez a jog a teljes tagsághoz kötődik. Ugyanez a részvételi jog érvényes a különböző, alacsonyabb szintű tanács- kozásokra, bizottsági ülésekre is. A magyar atlanti képviselet vezetője elmondta, hamarosan átadja megbízólevelét a NATO-nak, s ezzel hivatalosan is felveszi a diplomáciai kapcsolatot Magyarország az atlanti szövetséggel. A brüsszeli összekötő hivatal ezzel teljes értékű NATO-misszióvá alakul. NATO-források szerint egyébként október 13-án kerül sor a magyar-NATO csatlakozási tárgyalások e hét péntekről elhalasztott harmadik fordulójára, amelyen a tervek szerint a csatlakozási költségek kerülnek majd napirendre. Amerikai-izraeli-palesztin tárgyalás New Yorkban MTI-információ Az ENSZ-közgyűlés ülésszakán, New Yorkban tartózkodó amerikai külügyminiszter hétfőn megbeszélést tartott izraeli kollégájával, Dávid Lévivel. Hasonló eszmecserét ütemezett be Mahmud Abbasz (Abu Mazen) palesztin vezetővel is. Az izraeli-palesztin párbeszéd felélesztésére irányuló amerikai diplomáciai erőfeszítések leglényegesebb mozzanata az a lapzártánk utánra tervezett, hármas - amerikaiizraeli-palesztin - találkozó, amelyen Albright elnökletével bejelentik az 1995-ös,, átmeneti Békemegállapodás végrehajtásával foglalkozó bizottsági ülések felújítását. A washingtoni külügyminisztérium a megbeszélések előestéjén leszögezte, hogy a diplomata asszony reménye szerint sikerül majd új életet lehelni a két fél közötti közvetlen érintkezésekbe, bár „még sok munka van hátra”. Hivatalos források megítélése szerint egyelőre kétséges, vajon a bizottsági megbeszélések elvezetnek-e a békefolyamatot előrevivő lényegi tárgyalások beindulásához. Kiszivárogtatások szerint Albright és Lévi véleményt cserélt a szintén megrekedt izraeli-szíriai tárgyalások felélesztésének esélyéről is. Az amerikai diplomácia vezetője az ENSZ-közgyűlés ülésszakának margóján találkozni kíván a Szíriai, egyiptomi és jordániai külügyminiszterrel is. Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök vasárnap kijelentette: elképzelhető, hogy „egy éven belül” megállapodást köt a palesztin területek végső státusáról. „Jövőre teljes egyetértésre fogunk jutni, s egyúttal esetleg végső megállapodásra” - mondta Netanjahu az izraeli televízióban. Előzőleg, délután Netanjahu közölte döntését, miszerint kormánya folytatja az autonómiatárgyalásokat a Palesztin Hatósággal, s átutal számára 17 millió dollárt - az adóbevételekből járó összeg felét. Az AFP emlékeztet arra, hogy a végső státusról szóló, jelképesen tavaly májusban megnyitott tárgyalásokon kell megegyezni a palesztin menekültek hazatérésének és Jeruzsálem hovatartozásának kérdéséről csakúgy, mint a megszállt területeken lévő zsidó települések sorsáról és a leendő palesztin entitás határairól. A francia hírügynökség szerint az izraeli kormányfő azt is elmondta, hogy ezentúl gyakrabban kíván kapcsolatba lépni a Palesztin Hatóság elnökével, Jasszer Arafattal. Netanjahu a közelgő zsidó újévre koccint feleségével MTI-telefotó Tovább marad az Atlantis Tamássy Sándor MTI (Moszkva) A Mir űrbázis és az Atlantis űrrepülő közös repülését valószínűleg egy nappal meghosszabbítják, hogy legyen elég idő a Mir új , fedélzeti számítógépének beszerelésére - jelentette ki hétfőn a Moszkva melletti űrközpontban Vlagyimir Szolovjov repülésirányító. Az Atlantis az eredeti terv szerint pénteken, október 3-án vált volna le az orosz űrbázisról. A hosszabbításra akkor lesz szükség, ha a közös, tízfős legénység nem tud időben megbirkózni az elég bonyolult feladattal. Az Atlantison érkezett komputer beszerelését a már sok hibával működő, régi számítógép helyére azt követően kezdik meg, hogy befejeződött az Atlantis két űrhajósának - az orosz Vlagyimir Tyitovnak és az amerikai Scott Parazinskinek - szerdára tervezett űrsétája. Az Atlantisszal hazatérő amerikai Michael Foale helyét a Mir űrállomás háromtagú legénységében ugyanakkor már hivatalosan is átvette a 41 éves David Wolf. NÉPSZAVA Krzaklewski jövő hétre állít kormányfőt Tóth Loránd MTI (Varsó) A Szolidaritás Választási Akció (AWS) október 13- 17. között terjeszti az államfő elé miniszterelnökjelöltje nevét - jelentette be Mariam Krzaklewski, a keresztény-jobboldali tömörülés vezetője. A politikus hétfőn egyórás megbeszélést folytatott Aleksander Kwasniewski államfővel. A lengyel köztársasági elnök a találkozón október 17-ig adott határidőt arra, hogy a múlt heti parlamenti választások győztese lehetséges koalíciós partnereivel megállapodjon a miniszterelnök személyéről. Krzaklewski közölte, hogy az AWS-nek már van saját jelöltje. Kwasniewski október 20-ára szeretné összehívni az új parlament alakuló ülését, melyen a jelenlegi kormány benyújtja lemondását, az új kabinet pedig átveszi megbízatását., A lengyel posztkommunisták teljes elszigetelésére tett javaslatot Varsóban a múlt heti parlamenti választások győztesei közé tartozó Keresztény Nemzeti Egyesülés (ZChN). A párt vezetője szerint erre a fiatal lengyel demokrácia megerősítésére van szükség. Marian Pilka, aki az AWS elnökhelyettesi tisztségét is betölti, azt hangsúlyozta, hogy egy olyan, forr friáció, amely nemrég még egy idegen hatalom érdekeit szolgálta, nem kaphat semmiféle parlamenti tisztséget. A pártvezető szerint a baloldal képviselőivel az önkormányzatokban is meg kell tagadni az együttműködést. Pilka emellett a nagykoalíció létrehozásának a híve, vagyis azt szeretné, hogy az AWS a liberális Szabadság Uniója mellett Jan Olszewski volt kormányfő jobboldali mozgalmát s az eddig a baloldallal közösen kormányzó Lengyel Parasztpártot is vonja be az együttműködésbe. A ZChN vezetősége azt is bejelentette, hogy az újonnan felálló parlamentben a legsürgősebb feladatnak a Vatikánnal kötött konkordátum ratifikálását és a terhességmegszakításról szólótörvény módosítását tartják. Értelmezésükben ez az abortusz teljes betiltását jelentené. Bolyai-tanévnyitó tüntetéssel Baracs Dénes MTI (Bukarest) A román kormány 50 kiegészítő helyet biztosított a kolozsvári Babes-Bolyai egyetem jogi karán, ahol idén először biztosítottak külön keretet a magyar nemzetiségű jelentkezőknek, nem kis tiltakozást váltva ki a román jelentkezők és azok között, akik az ügyet, Funar példáját követve, alkotmánysértésnek minősítették. A román egyetemek jogi karain az oktatás és a felvételi román nyelvű, ez arra vezetett, hogy a magyar nemzetiségű joghallgatók aránya egy százalék alá süllyedt, míg a magyarság számaránya hét százalékos. Ennek a helyzetnek orvoslására sürgetett kormányzati partnereitől külön joghallgató keretet az RMDSZ, és ennek szellemében különítettek el számukra 30 helyet a 190-ből a kolozsvári felsőoktatási intézményben. A keresett jogi helyeken az erős versenyben a román hallgatók 8,8 százalékos átlaggal jutottak be a felvételin, viszont mivel a joghallgatási különlehetőség csak a nyár végére vált biztossá, a magyar nemzetiségűek közül kevesebben jelentkeztek és gyengébb eredményeket értek el a felvételin, átlagban 5,5-tel jutottak be. Andrei Marga rektor, megoldásként azt kérte a minisztériumtól, hogy biztosítson 200 további helyet egyetemének, ebből 80-at a jogi karnak. A kormány végül 50 plusz jogászhelyet biztosított. Funar kolozsvári polgármester viszont mindazok felvételét sürgette, akik, mintegy ötszázan, jobb eredményt értek el a magyar nemzetiségű felvételizőknél. Fimor nagyszabású tiltakozó tüntetést hirdetett a Babes-Bolyai Tudományegyetem hétfői tanévnyitójára, de végül csak mintegy 20-30 embert sikerült mozgósítania. Nem volt jelen viszont az ünnepélyes tanévnyitón Virgil Petrescu oktatási miniszter, akinek jelenlétét kilátásba helyezték előzetesen. Andrei Marga rektor beszédében ismét az intézmény multikulturalitását emelte ki, vagyis azt, hogy közös egyetemen tanulnak a románok, a romániai magyarok és németek is. A Bolyai egyetem önállóságát a kommunista időkben számolták fel. Az egyetem mai szenátusának román többsége és a román politikai világ nem helyeselné a Babes-Bolyai Tudományegyetem szétválását.