Népszava, 1997. október (125. évfolyam, 229-254. sz.)

1997-10-01 / 229. szám

NÉPSZAVA Panasznapot tartott az ombudsman Pécsen Józsa Márta Roma Sajtóközpont A kisebbségek oktatási problémáinak alapkérdé­se a kisebbségi kiegészítő támogatások felhasználá­sában tapasztalható ano­máliákból adódik - mond­ta a Pécsett tartott nyilvá­nos panasznap tapaszta­latainak összegzéseként a nemzeti és etnikai kisebb­ségi jogok országgyűlési biztosa. A pécsi panaszna­pon mintegy tíz - köztük német, horvát és roma - panaszos jelent meg Kal­tenbach Jenőnél. Mint ismeretes, az isko­lák a központi költségve­tésből kérhetnek kiegészítő támogatást arra az estre, ha nemzetiségi oktatással is foglalkoznak. Nemcsak azt nem lehet azonban ellen­őrizni, hogy valóban ki­sebbségi oktatásra költik-e az iskolák a plusz pénzt, hanem az a gyakorlat sem alakult ki, hogy ezeket az elkülönített pénzeket külön számlákon kezeljék az is­kolák - állapította meg egy, a témában most elkészült vizsgálat. A fejkvótarend­szer azért sem vált be - mondta az ombudsman -, mert azoktól az iskoláktól, amelyek kapnak külön pénzt kisebbségi oktatásra, a települési önkormányzat rendszerint ugyanennyi tá­mogatást von meg. A pécsi panasznapon mindkét fe­let, a szolgáltatást nyújtó települési és kisebbségi ön­­kormányzatokat, valamint a szolgáltatást igénybe ve­vő gyerekeket és szüleiket is szeretnénk majd megszó­lalásra bírni - mondta Kal­tenbach -, bár tisztában va­gyunk azzal, hogy a „sér­tetteket” igen nehéz lesz megszólítani. Az ombuds­man, ha nem is tudja végig­járni az ország összes isko­láját, tervezi, hogy néhány­ba ellátogat. A közeljövő­ben Miskolcra, Békéscsa­bára és Gyulára utazik az ombudsman, és a látoga­tások végén jelentést, és hozzá kapcsolódó ajánlást készít majd hivatala. A cigánykép­viselet elfogadja a sátoraljaújhelyi döntést Balogh Attila Roma Sajtóközpont Befejeződött az Országos Cigány Kisebbségi Ön­kormányzat (OCKÖ) vizs­gálata a sátoraljaújhelyi kitelepítési ügyben. Az országos önkormányzat megbízásából Aradi Pál, a testület képviselője dol­gozott az elmúlt hetekben a zempléni városban, hogy az elhíresült határo­zat körüli érdekeket fel­tárja. „Most lezárt vizsgála­tunk szerint jogi és szak­mai szempontból nem ki­fogásolható az ominózus önkormányzati döntés, ugyanis teljesen nyitott, semmilyen csoportot cél­pontként nem nevesít, nem támad - tájékoztatta a Ro­ma Sajtóközpontot Aradi Pál. - A városi képviselő­­testület júniusi határozata - amely a helyi cigányság legitim képviseletének be­vonásával született -, úgy látjuk, nem irányul a ro­ma lakosság ellen. ” Az OCKÖ jelentése, amelyet a polgármesterrel történt egyeztetés után kívánnak majd nyilvánosságra hoz­ni, leszögezi: Laczkó Ká­rolyt és az általa vezetett önkormányzati testületet nem találják rasszistának, sőt kimondottan jó szán­dékot fedeztek fel részük­ről a kérdésben. Viszló Éva, az önkor­mányzati döntést az Alkot­mánybíróság előtt megtá­madó Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogvédő Iroda (NEKI) munkatársa az OCKÖ állásfoglalásával kapcsolatban elmondta: változatlanul törvénysértő­nek tekintik az önkormány­zat határozatát, amely egyebek mellett olyan ál­lampolgári jogokat sért, mint a tulajdonhoz, a ma­gántulajdon védelméhez, a szabad mozgáshoz és a tar­tózkodási hely szabad meg­választásához fűződő al­kotmányos jogok. Engedéllyel filmeznek NÉPSZAVA-információ Lakossági bejelentések, reggeli közlekedési hírek jelezték, hogy dugókat, torlódásokat okoz a fővá­rosi Nagykörúton a New York Palotánál egy hete tartó filmforgatás. Sterk László, Az ősz című kana­dai-magyar mozifilm fel­vételvezetője lapunknak viszont úgy nyilatkozott, hogy az összes engedélyt beszerezték, a forgalmat nem akadályozzák, a Fő­városi Közterület-fel­ügyelet és a rendőrség már többször ellenőrizte a helyszínt és nem találtak szabálysértést. A BRFK Közlekedés­­rendészetének helyszínen tartózkodó törzsőrmestere lapunkat arról tájékoztat­ta, hogy a körúton két sáv forgalma folyamatosan biztosított, csak a jobbra kanyarodó sávban van olykor kisebb zavar. Sterk László elmondta, hogy egy hete dolgoznak a New York Palotánál, nor­mál körülmények között három-négy nap múlva el­hagyják a helyszínt. BELFÖLD 1997. OKTÓBER 1., SZERDA 3 Székház a Teve utcában Drága volt a kazán, nem készült el a bevetésirányító központ • • * ✓ • • Ma ünnepélyes keretek között, Göncz Árpád köztársasá­gi elnök és a belügyi vezetés jelenlétében adják át a rend­őrség új, budapesti, Teve utcai székházát. Az épület szükségességét és a beruházás tisztaságát egyaránt több­ször megkérdőjelezték. Lapunk információi szerint szin­te biztosra vehető, hogy az eredeti tervekkel ellentétben nem számíthat profitra a rendőrség a beuházó Posta­banknak a cserébe átadott tizenegy ingatlan eladásából. Dudás Gergely NÉPSZAVA A rendőrség és Postabank 1992 novemberében kötött megállapodást, melynek értelmében a pénzintézet vállalja egy új, rendőrségi, tűzoltósági és polgári vé­delmi központként funkci­onáló épület felépítését; cserébe a bank tizenegy, korábban rendőrségi és tűzoltósági ingatlant kap. A szerződés értelmében az épületek eladásából szár­mazó esetleges profit ötven százaléka ugyancsak a rendőrséget illeti meg. A kivitelező kiválasztá­sára kétfordulós nemzet­közi pályázatot írtak ki, melynek győztese 1994- ben végül egy öttagú kon­zorcium lett a Magyar Építő Rt. vezetésével. Az építkezés 1994. október 31-én kezdődött. A közel két és fél éves munkálatok során számos változás történt az eredeti tervekhez képest: az első és egyik leglényegesebb az épület harmadik szárnyá­nak elhagyása volt. Ennek tetején lett volna a heli­kopter-leszállópálya is. A 6,3 milliárdos összberu­­házási keretből azonban csak a felépített két szárnyra futotta.­­Az építkezés alatt szá­mos találgatás látott nap­világot. Túrós András, az ORFK tavaly év végén menesztett közbiztonsági főigazgatója leváltása után nem sokkal úgy nyilatko­zott: „az építkezés vala­kiknek nagyon megérte”. Az eredeti tervek szerint a Teve utcai székházba ke­rült volna a bevetésirányí­tási központ, amely a fő­város és Pest megye terü­letén tette volna lehetővé a rendőrök és tűzoltók köz­ponti irányítását és min­den rendőrségi, illetve tűzoltóautó folyamatos nyomon követését. Egy néhány autót vezénylő kis próbaközpont el is készült, ám a Teve utcai székház­ban - az erre kötött szer­ződés ellenére - már nem épült be a rendszer. A csú­szást a rendőri vezetés a pénzhiánnyal indokolja: ha a százmilliós nagyságren­dű központ el is készülne, további ráfordításokat igényelnének a nyomköve­téshez autókba szerelhető egységek. Tavaly decemberben de­rült ki, hogy az energiaellá­tás biztosítására lízingelt gázmotorokat lízingelő cég az a Fodema Kft., melyet a Magyar Demokrata Fórum alapított. Az első hírek után a párt közleményben szögezte le, hogy a kft.-t a Postabankkal szemben fennálló adósság rendezé­sére alapította ez a cég 1995. április 7-i eladásával meg is történt. A kft. azóta két, a Postabank tulajdonában álló másik kft. tulajdona, a párt által kinevezett tiszt­ségviselők lemondtak a cég­ben vállalt állásukról. A közlemény szerint amíg a Fodema a párt tulajdonában állt, semmilyen, a rendőr­ségi székház építésével kapcsolatos ügyletben nem volt benne. Mindez azonban nem változtatott azon, hogy több szakértői jelentés sze­rint a gázmotorok beszer­zése kedvezőtlen volt rend­őrség számára: a három né­met szerkezetnek megfele­lő teljesítményt nyújtó gáz­motor egy belső jelentés szerint egymilliárd forint helyett 360 millióért is be­szerezhető lett volna. Az idén július 12-én a szennyvízelvezetőkből víz ömlött az épület föld alatti második szintjére. A hiba oka az volt, hogy egy áram­szünet miatt leálltak a szi­vattyúk. Néhány héttel ké­sőbb derült ki, hogy az épület tervdokumentációit ellopták a rendőrség egyik külső tanácsadójának a Mercedesével együtt. A beruházás végén a rendőrség a következő egy hónapban adja át a Posta­banknak a tizenegy immá­ron nem használt ingat­lanját. A pénzintézet és az ÁPV Rt. között a közel­múltban létrejött vagyon­csere értelmében az épü­letek közül már csak há­rom jut a bank kezére, az Andrássy úton álló két épület és a BRFK Deák té­ri palotája. Az állami ér­tékbecslés szerint a másik nyolc épület eladása sem hoz az építkezés költsége­in túli hasznot, és infor­mációink szerint nem vár­hat a profitot a rendőrség a másik három ingatlan értékesítéséből sem. A beruházás mérlege így várhatóan nem változik: az építkezés költségei 6,3 milli­­árdra rúgtak, ez négyzetmé­terenként mintegy 105 ezer forintot jelent. A rendőrség által finanszírozott további költségek - a technikai fel­szerelés, a bebútorozás - további három és fél milli­­árdot emésztettek fel. Új diákigazolványok Németh Zoltán írása a NÉPSZAVÁNAK A Művelődési és Közokta­tási Minisztérium (MKM) 30 nappal meghosszabbí­totta az új diákigazolvá­nyok­ tervezésére és előál­lítására­­kiírt közbeszerzé­si pályázat elbírálási ha­táridejét, így határozat legkorábban október vé­gén születhet. Ez a csúszás azonban - állítólag - nem befolyásolja, hogy 1998 elején bevezethessék az ál­talános és középiskolások, illetve a felsőoktatásban tanulók új igazolványát. Értesüléseink szerint az MKM az ajánlatok bizo­nyos részleteiről kíván pon­tosítást. Mint arról lapunk is beszámolt, az MKM a nyár elején írt ki nyitt köz­beszerzési pályázatot, mert a jelenlegi diákigazolvány elavult és könnyen hamisít­ható. Tizenöt cég és kon­zorcium vetélkedett az elő­minősítésen. Közülük he­tet tartott alkalmasnak a bírálóbizottság, pályázati anyagot viszont csak öt nyújtott be. A minisztérium elképze­lései szerint a már meglé­vő kedvezmények mellett az igazolvány bankkártya­ként is működne. Ismét napirenden az esztergomi híd Még ebben az évben meg lehetne kezdeni az építkezést - korlátozott az EU-támogatás ideje Még ebben az évben megkezdődhet az Esztergomot és Párkányt összekötő Mária Valéria híd építése, ha a szlovák fél is ajá­nla a beruházás megindítására vonatkozó dokumentumokat. Horn Gyula miniszter­elnök Vladimír Meciar szlovák kormány­főnek írt levelében az egyezmény mi­előbbi megkötését szorgalmazza. A szlovák vezető a korábbi kétoldalú tár­gyalások alkalmával a mostani időpontot tartotta alkalmasnak az építkezéssel kap­csolatos dokumentumok aláírására. Ha­zánk részéről már rendelkezésre állnak a beruházás műszaki és pénzügyi feltételei. Élés József NÉPSZAVA Horn Gyula miniszterel­nök Vladimír Meciar szlo­vák kormányfőhöz címzett levelében ismét felvetette a Komárom és Esztergom között építendő Mária Va­léria híd megépítésének kérdését. A magyar kor­mányfő a dokumentumban kijelentette: a hágai ítélet a Duna-híd építése ügyében is egyértelmű helyzetet te­remtett, így ezek után nem látja érdemi akadályát a beruházással kapcsolatos tárgyalások sikeres befe­jezésének. Mint ismeretes, a két kormányfő legutóbbi, au­gusztus 15-én megtartott győri találkozóján a ma­gyar miniszterelnök ja­vaslatot tett arra, hogy a két országot összekötő át­kelő kivitelezésére vonat­kozó egyezményt ez év szeptember 30-ig írják alá. A szlovák vezető azonban elhárította a kezdeménye­zést, mondván: a beruhá­zás megkezdésének ügyé­ben nem érdemes határ­időt szabni. Javasolta vi­szont, hogy a döntés idő­pontját a bősi erőművitá­ban a hágai Nemzetközi Bíróság által meghozott határozat kihirdetését kö­vető időszakra tegyék át. Markotay Sándor, a Köz­lekedési, Hírközlési és Víz­ügyi Minisztérium közút­hálózat-fejlesztési osztá­lyának vezetője lapunknak elmondta: hazánk részéről már minden feltétel adott a beruházás elindításához. A szakhatóságok már az épí­tési engedély kiállítására is készen állnak, viszont nem kívánnak egyoldalú lépése­ket tenni az ügyben, így ameddig a szlovák fél nem jelzi szándékát az építke­zések megindítására, addig az illetékes magyar hivata­lok sem adják ki a kivitele­zési munkálatok elkezdését jóváhagyó okmányt. A szakminisztérium a pénzügyi háttér biztosítása céljából idei költségvetésé­ben a beruházás költségeire külön összeget különített el. Az átkelő újjáépítését az Európai Unió (EU) is támo­gatná ötmillió ECU erejéig, ez az összeg az építési össz­költségek felét fedezné. A pénzt azonban csak akkor bocsátják a két ország ren­delkezésére, ha a két ország már megkötötte az építke­zésre vonatkozó finanszíro­zási szerződést. A rekonst­rukcióhoz szükséges ráfor­dítások másik ötven száza­lékát pedig Magyarország­nak és Szlovákiának kelle­ne állnia fele-fele arány­ban, így hazánknak a híd felépítése mindössze 2,5 millió ECU-be kerülne.­­ Az EU-támogatáshoz azonban csak korlátozott ideig juthatnak hozzá a pá­lyázók. Ugyanis a pénz fel­vételére vonatkozó szabá­lyok szerint az igénylőknek a hitel folyósítását jóváha­gyó EU-döntést követően 18 hónapon belül meg kell kezdeniük a kivitelezési munkálatokat. Mivel az unió először 1995-ben ho­zott határozatot a pénz odaítéléséről, a felhaszná­lás határideje idén lejárt volna. Született azonban a tavalyi év­­ végén egy újabb döntés,­ amely hala­dékot ad az összeg felvéte­lére A felhasználás végső időpontjáról várhatóan ez év decemberében, a jövő évi költségvetése tárgyalása­kor határoz majd az EU. A 495 méter hosszúságú­ra tervezett Mária Valéria hídon a gyalogosokon kívül személygépkocsik és 3,5 tonna össztömeg alatti jár­művek közlekedhetnének majd. A 11 méter széles átkelő megépítése a tervek szerint mindössze egy évet venne igénybe. Magyar részről minden készen áll az építkezés megkezdésére Cseke Csilla felvétele Reklámra jut, egészségre nem (Folytatás az 1. oldalról) Molnár Ilona úgy véli: „A dohányzással kapcsolat­ban szabad döntésről csak akkor beszélhetünk, ha a dohányzásellenes kam­pányra ugyanúgy százmil­liók állnak rendelkezésre, mint a dohányreklámokra, ha ugyanannyi plakát ér­vel a dohányzás ellen, mint mellette A dohány­­gyártók súlyos károkat okoznak az embereknek, így anyagi áldozatokat kell várialniuk a lakosság széles körű tájékoztatásá­ért - véli­ a tiszti főorvos. Molnár Hana állítja: pénteken postázta az egri Philip Morris Magyaror­szág Kft.-nek és a hódme­zővásárhelyi V. Tabak Do­hánygyártó Vállalatnak az egyeztető tárgyalásokra szóló meghívót. Az egri dohánygyár sajtófőnöke, Dávid Péter elmondta: tegnapig nem kaptak meg­hívót a tisztiorvosi szolgá­lattól, így nem is tudja kommentálni a sajtótájé­koztatón elhangzottakat. Dávid Péter szerint a saj­tón keresztüli üzengetés helyett a népjóléti minisz­ter megtisztelhetné a cége­ket azzal, hogy személye­sen egyezteti elképzeléseit a multinacionális vállala­tok tulajdonosaival. A hódmezővásárhelyi, egyetlen hazai tulajdonban lévő dohányipari cég ve­zérigazgatója, Gábor József szerint nincs miről tár­gyalni a tiszti főorvossal, hiszen nincs osztozkodási alap erre. A dohányipari cégek is a piac szereplői, profitorientált vállalatok. Az állam által meghatáro­zott adót befizetik, ami így is sokkal több, mint példá­ul az oly sokszor emlegetett amerikai vállalatok által befizetett hozzájárulás. A vezérigazgató kétli, hogy elmegy az egyeztető tár­gyalásokra, ám - mint mondta - ha el is megy, ak­kor a véleményének ismer­tetése után, ami nem vesz több időt igénybe, mint öt perc, azonnal feláll a tár­gyalóasztaltól. Véleménye szerint a közalapítvány tá­mogatása csak abban az esetben képzelhető el, ha a parlament csökkenti a jö­vedéki adó mértékét. Az ebből származó különbö­zettel hajlandó támogatni a közalapítványt. Azt, hogy a szolgálat ál­tal kitűzött célok megvaló­sításához mennyi pénzre lesz szükség, még nem tud­ni. Elsősorban az iskolák­ban szeretnének kampányt indítani a dohányzás ellen. A cigarettázás következté­ben kialakuló megbetege­dések megelőzésére egy új, hatékony szűrőrendszert alakítanának ki. Több le­szoktató ambulanciát ala­pítanának, és a már kiala­kult betegségek gyógyítá­sához is hozzájárulna az alapítvány. A tiszti főorvos szerint mind a kormánypárti, mind pedig az ellenzéki politikusok hibásak azért, mert nem lépnek fel egysé­gesen az egyre erősödő do­hánylobby nyomása ellen. Jó példa erre a nemrégiben elfogadott „puha” rehám­­törvény is, mely nagyobb szabadságot garantál a gyáraknak, mint amit azok valaha is reméltek. A do­hányzás által okozott meg­betegedésekről a nyilvá­nosság megfelelő tájékoz­tatását hátráltatja az a tény, hogy az írott és elektronikus médiák a do­hánygyárak reklámköltsé­géből jutnak többletbevé­telhez, így a sajtó sem meg­felelő mértékben támogat­ja az egészségvédelmet. A tiszti főorvos kritizál­ta a jövő évre tervezett jö­vedéki adó emelésének mértékét is. Mint mondta: a tervezett 13,5 százalé­kos inflációval szemben 10,5 százalékkal kívánják emelni a jövedéki adót a dohánytermékek esetén. Számításai szerint ezzel tízmilliárd forintnyi vesz­teséget okoznak a köz­ponti költségvetésnek, és ugyanennyivel gyarapszik a gyárak nyeresége. A pénzügyi tárca szakembe­reinek tájékoztatása sze­­­­rint a korábban fogyasz­tási, ma jövedéki adó évenkénti emelésénél megszokottá vált az a módszer, hogy az előrejel­­zett infláció 80 százaléká­val emelik meg terhelést. Ezt a pénzügyi szakértők azzal indokolják, hogy­­ a jövedéki adó emelése az árakat emeli, így ez a rendszer az infláció csök­kenését szolgálja.

Next