Népszava, 1997. október (125. évfolyam, 229-254. sz.)
1997-10-01 / 229. szám
NÉPSZAVA Panasznapot tartott az ombudsman Pécsen Józsa Márta Roma Sajtóközpont A kisebbségek oktatási problémáinak alapkérdése a kisebbségi kiegészítő támogatások felhasználásában tapasztalható anomáliákból adódik - mondta a Pécsett tartott nyilvános panasznap tapasztalatainak összegzéseként a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosa. A pécsi panasznapon mintegy tíz - köztük német, horvát és roma - panaszos jelent meg Kaltenbach Jenőnél. Mint ismeretes, az iskolák a központi költségvetésből kérhetnek kiegészítő támogatást arra az estre, ha nemzetiségi oktatással is foglalkoznak. Nemcsak azt nem lehet azonban ellenőrizni, hogy valóban kisebbségi oktatásra költik-e az iskolák a plusz pénzt, hanem az a gyakorlat sem alakult ki, hogy ezeket az elkülönített pénzeket külön számlákon kezeljék az iskolák - állapította meg egy, a témában most elkészült vizsgálat. A fejkvótarendszer azért sem vált be - mondta az ombudsman -, mert azoktól az iskoláktól, amelyek kapnak külön pénzt kisebbségi oktatásra, a települési önkormányzat rendszerint ugyanennyi támogatást von meg. A pécsi panasznapon mindkét felet, a szolgáltatást nyújtó települési és kisebbségi önkormányzatokat, valamint a szolgáltatást igénybe vevő gyerekeket és szüleiket is szeretnénk majd megszólalásra bírni - mondta Kaltenbach -, bár tisztában vagyunk azzal, hogy a „sértetteket” igen nehéz lesz megszólítani. Az ombudsman, ha nem is tudja végigjárni az ország összes iskoláját, tervezi, hogy néhányba ellátogat. A közeljövőben Miskolcra, Békéscsabára és Gyulára utazik az ombudsman, és a látogatások végén jelentést, és hozzá kapcsolódó ajánlást készít majd hivatala. A cigányképviselet elfogadja a sátoraljaújhelyi döntést Balogh Attila Roma Sajtóközpont Befejeződött az Országos Cigány Kisebbségi Önkormányzat (OCKÖ) vizsgálata a sátoraljaújhelyi kitelepítési ügyben. Az országos önkormányzat megbízásából Aradi Pál, a testület képviselője dolgozott az elmúlt hetekben a zempléni városban, hogy az elhíresült határozat körüli érdekeket feltárja. „Most lezárt vizsgálatunk szerint jogi és szakmai szempontból nem kifogásolható az ominózus önkormányzati döntés, ugyanis teljesen nyitott, semmilyen csoportot célpontként nem nevesít, nem támad - tájékoztatta a Roma Sajtóközpontot Aradi Pál. - A városi képviselőtestület júniusi határozata - amely a helyi cigányság legitim képviseletének bevonásával született -, úgy látjuk, nem irányul a roma lakosság ellen. ” Az OCKÖ jelentése, amelyet a polgármesterrel történt egyeztetés után kívánnak majd nyilvánosságra hozni, leszögezi: Laczkó Károlyt és az általa vezetett önkormányzati testületet nem találják rasszistának, sőt kimondottan jó szándékot fedeztek fel részükről a kérdésben. Viszló Éva, az önkormányzati döntést az Alkotmánybíróság előtt megtámadó Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogvédő Iroda (NEKI) munkatársa az OCKÖ állásfoglalásával kapcsolatban elmondta: változatlanul törvénysértőnek tekintik az önkormányzat határozatát, amely egyebek mellett olyan állampolgári jogokat sért, mint a tulajdonhoz, a magántulajdon védelméhez, a szabad mozgáshoz és a tartózkodási hely szabad megválasztásához fűződő alkotmányos jogok. Engedéllyel filmeznek NÉPSZAVA-információ Lakossági bejelentések, reggeli közlekedési hírek jelezték, hogy dugókat, torlódásokat okoz a fővárosi Nagykörúton a New York Palotánál egy hete tartó filmforgatás. Sterk László, Az ősz című kanadai-magyar mozifilm felvételvezetője lapunknak viszont úgy nyilatkozott, hogy az összes engedélyt beszerezték, a forgalmat nem akadályozzák, a Fővárosi Közterület-felügyelet és a rendőrség már többször ellenőrizte a helyszínt és nem találtak szabálysértést. A BRFK Közlekedésrendészetének helyszínen tartózkodó törzsőrmestere lapunkat arról tájékoztatta, hogy a körúton két sáv forgalma folyamatosan biztosított, csak a jobbra kanyarodó sávban van olykor kisebb zavar. Sterk László elmondta, hogy egy hete dolgoznak a New York Palotánál, normál körülmények között három-négy nap múlva elhagyják a helyszínt. BELFÖLD 1997. OKTÓBER 1., SZERDA 3 Székház a Teve utcában Drága volt a kazán, nem készült el a bevetésirányító központ • • * ✓ • • Ma ünnepélyes keretek között, Göncz Árpád köztársasági elnök és a belügyi vezetés jelenlétében adják át a rendőrség új, budapesti, Teve utcai székházát. Az épület szükségességét és a beruházás tisztaságát egyaránt többször megkérdőjelezték. Lapunk információi szerint szinte biztosra vehető, hogy az eredeti tervekkel ellentétben nem számíthat profitra a rendőrség a beuházó Postabanknak a cserébe átadott tizenegy ingatlan eladásából. Dudás Gergely NÉPSZAVA A rendőrség és Postabank 1992 novemberében kötött megállapodást, melynek értelmében a pénzintézet vállalja egy új, rendőrségi, tűzoltósági és polgári védelmi központként funkcionáló épület felépítését; cserébe a bank tizenegy, korábban rendőrségi és tűzoltósági ingatlant kap. A szerződés értelmében az épületek eladásából származó esetleges profit ötven százaléka ugyancsak a rendőrséget illeti meg. A kivitelező kiválasztására kétfordulós nemzetközi pályázatot írtak ki, melynek győztese 1994- ben végül egy öttagú konzorcium lett a Magyar Építő Rt. vezetésével. Az építkezés 1994. október 31-én kezdődött. A közel két és fél éves munkálatok során számos változás történt az eredeti tervekhez képest: az első és egyik leglényegesebb az épület harmadik szárnyának elhagyása volt. Ennek tetején lett volna a helikopter-leszállópálya is. A 6,3 milliárdos összberuházási keretből azonban csak a felépített két szárnyra futotta.Az építkezés alatt számos találgatás látott napvilágot. Túrós András, az ORFK tavaly év végén menesztett közbiztonsági főigazgatója leváltása után nem sokkal úgy nyilatkozott: „az építkezés valakiknek nagyon megérte”. Az eredeti tervek szerint a Teve utcai székházba került volna a bevetésirányítási központ, amely a főváros és Pest megye területén tette volna lehetővé a rendőrök és tűzoltók központi irányítását és minden rendőrségi, illetve tűzoltóautó folyamatos nyomon követését. Egy néhány autót vezénylő kis próbaközpont el is készült, ám a Teve utcai székházban - az erre kötött szerződés ellenére - már nem épült be a rendszer. A csúszást a rendőri vezetés a pénzhiánnyal indokolja: ha a százmilliós nagyságrendű központ el is készülne, további ráfordításokat igényelnének a nyomkövetéshez autókba szerelhető egységek. Tavaly decemberben derült ki, hogy az energiaellátás biztosítására lízingelt gázmotorokat lízingelő cég az a Fodema Kft., melyet a Magyar Demokrata Fórum alapított. Az első hírek után a párt közleményben szögezte le, hogy a kft.-t a Postabankkal szemben fennálló adósság rendezésére alapította ez a cég 1995. április 7-i eladásával meg is történt. A kft. azóta két, a Postabank tulajdonában álló másik kft. tulajdona, a párt által kinevezett tisztségviselők lemondtak a cégben vállalt állásukról. A közlemény szerint amíg a Fodema a párt tulajdonában állt, semmilyen, a rendőrségi székház építésével kapcsolatos ügyletben nem volt benne. Mindez azonban nem változtatott azon, hogy több szakértői jelentés szerint a gázmotorok beszerzése kedvezőtlen volt rendőrség számára: a három német szerkezetnek megfelelő teljesítményt nyújtó gázmotor egy belső jelentés szerint egymilliárd forint helyett 360 millióért is beszerezhető lett volna. Az idén július 12-én a szennyvízelvezetőkből víz ömlött az épület föld alatti második szintjére. A hiba oka az volt, hogy egy áramszünet miatt leálltak a szivattyúk. Néhány héttel később derült ki, hogy az épület tervdokumentációit ellopták a rendőrség egyik külső tanácsadójának a Mercedesével együtt. A beruházás végén a rendőrség a következő egy hónapban adja át a Postabanknak a tizenegy immáron nem használt ingatlanját. A pénzintézet és az ÁPV Rt. között a közelmúltban létrejött vagyoncsere értelmében az épületek közül már csak három jut a bank kezére, az Andrássy úton álló két épület és a BRFK Deák téri palotája. Az állami értékbecslés szerint a másik nyolc épület eladása sem hoz az építkezés költségein túli hasznot, és információink szerint nem várhat a profitot a rendőrség a másik három ingatlan értékesítéséből sem. A beruházás mérlege így várhatóan nem változik: az építkezés költségei 6,3 milliárdra rúgtak, ez négyzetméterenként mintegy 105 ezer forintot jelent. A rendőrség által finanszírozott további költségek - a technikai felszerelés, a bebútorozás - további három és fél milliárdot emésztettek fel. Új diákigazolványok Németh Zoltán írása a NÉPSZAVÁNAK A Művelődési és Közoktatási Minisztérium (MKM) 30 nappal meghosszabbította az új diákigazolványok tervezésére és előállításárakiírt közbeszerzési pályázat elbírálási határidejét, így határozat legkorábban október végén születhet. Ez a csúszás azonban - állítólag - nem befolyásolja, hogy 1998 elején bevezethessék az általános és középiskolások, illetve a felsőoktatásban tanulók új igazolványát. Értesüléseink szerint az MKM az ajánlatok bizonyos részleteiről kíván pontosítást. Mint arról lapunk is beszámolt, az MKM a nyár elején írt ki nyitt közbeszerzési pályázatot, mert a jelenlegi diákigazolvány elavult és könnyen hamisítható. Tizenöt cég és konzorcium vetélkedett az előminősítésen. Közülük hetet tartott alkalmasnak a bírálóbizottság, pályázati anyagot viszont csak öt nyújtott be. A minisztérium elképzelései szerint a már meglévő kedvezmények mellett az igazolvány bankkártyaként is működne. Ismét napirenden az esztergomi híd Még ebben az évben meg lehetne kezdeni az építkezést - korlátozott az EU-támogatás ideje Még ebben az évben megkezdődhet az Esztergomot és Párkányt összekötő Mária Valéria híd építése, ha a szlovák fél is ajánla a beruházás megindítására vonatkozó dokumentumokat. Horn Gyula miniszterelnök Vladimír Meciar szlovák kormányfőnek írt levelében az egyezmény mielőbbi megkötését szorgalmazza. A szlovák vezető a korábbi kétoldalú tárgyalások alkalmával a mostani időpontot tartotta alkalmasnak az építkezéssel kapcsolatos dokumentumok aláírására. Hazánk részéről már rendelkezésre állnak a beruházás műszaki és pénzügyi feltételei. Élés József NÉPSZAVA Horn Gyula miniszterelnök Vladimír Meciar szlovák kormányfőhöz címzett levelében ismét felvetette a Komárom és Esztergom között építendő Mária Valéria híd megépítésének kérdését. A magyar kormányfő a dokumentumban kijelentette: a hágai ítélet a Duna-híd építése ügyében is egyértelmű helyzetet teremtett, így ezek után nem látja érdemi akadályát a beruházással kapcsolatos tárgyalások sikeres befejezésének. Mint ismeretes, a két kormányfő legutóbbi, augusztus 15-én megtartott győri találkozóján a magyar miniszterelnök javaslatot tett arra, hogy a két országot összekötő átkelő kivitelezésére vonatkozó egyezményt ez év szeptember 30-ig írják alá. A szlovák vezető azonban elhárította a kezdeményezést, mondván: a beruházás megkezdésének ügyében nem érdemes határidőt szabni. Javasolta viszont, hogy a döntés időpontját a bősi erőművitában a hágai Nemzetközi Bíróság által meghozott határozat kihirdetését követő időszakra tegyék át. Markotay Sándor, a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium közúthálózat-fejlesztési osztályának vezetője lapunknak elmondta: hazánk részéről már minden feltétel adott a beruházás elindításához. A szakhatóságok már az építési engedély kiállítására is készen állnak, viszont nem kívánnak egyoldalú lépéseket tenni az ügyben, így ameddig a szlovák fél nem jelzi szándékát az építkezések megindítására, addig az illetékes magyar hivatalok sem adják ki a kivitelezési munkálatok elkezdését jóváhagyó okmányt. A szakminisztérium a pénzügyi háttér biztosítása céljából idei költségvetésében a beruházás költségeire külön összeget különített el. Az átkelő újjáépítését az Európai Unió (EU) is támogatná ötmillió ECU erejéig, ez az összeg az építési összköltségek felét fedezné. A pénzt azonban csak akkor bocsátják a két ország rendelkezésére, ha a két ország már megkötötte az építkezésre vonatkozó finanszírozási szerződést. A rekonstrukcióhoz szükséges ráfordítások másik ötven százalékát pedig Magyarországnak és Szlovákiának kellene állnia fele-fele arányban, így hazánknak a híd felépítése mindössze 2,5 millió ECU-be kerülne. Az EU-támogatáshoz azonban csak korlátozott ideig juthatnak hozzá a pályázók. Ugyanis a pénz felvételére vonatkozó szabályok szerint az igénylőknek a hitel folyósítását jóváhagyó EU-döntést követően 18 hónapon belül meg kell kezdeniük a kivitelezési munkálatokat. Mivel az unió először 1995-ben hozott határozatot a pénz odaítéléséről, a felhasználás határideje idén lejárt volna. Született azonban a tavalyi év végén egy újabb döntés, amely haladékot ad az összeg felvételére A felhasználás végső időpontjáról várhatóan ez év decemberében, a jövő évi költségvetése tárgyalásakor határoz majd az EU. A 495 méter hosszúságúra tervezett Mária Valéria hídon a gyalogosokon kívül személygépkocsik és 3,5 tonna össztömeg alatti járművek közlekedhetnének majd. A 11 méter széles átkelő megépítése a tervek szerint mindössze egy évet venne igénybe. Magyar részről minden készen áll az építkezés megkezdésére Cseke Csilla felvétele Reklámra jut, egészségre nem (Folytatás az 1. oldalról) Molnár Ilona úgy véli: „A dohányzással kapcsolatban szabad döntésről csak akkor beszélhetünk, ha a dohányzásellenes kampányra ugyanúgy százmilliók állnak rendelkezésre, mint a dohányreklámokra, ha ugyanannyi plakát érvel a dohányzás ellen, mint mellette A dohánygyártók súlyos károkat okoznak az embereknek, így anyagi áldozatokat kell várialniuk a lakosság széles körű tájékoztatásáért - véli a tiszti főorvos. Molnár Hana állítja: pénteken postázta az egri Philip Morris Magyarország Kft.-nek és a hódmezővásárhelyi V. Tabak Dohánygyártó Vállalatnak az egyeztető tárgyalásokra szóló meghívót. Az egri dohánygyár sajtófőnöke, Dávid Péter elmondta: tegnapig nem kaptak meghívót a tisztiorvosi szolgálattól, így nem is tudja kommentálni a sajtótájékoztatón elhangzottakat. Dávid Péter szerint a sajtón keresztüli üzengetés helyett a népjóléti miniszter megtisztelhetné a cégeket azzal, hogy személyesen egyezteti elképzeléseit a multinacionális vállalatok tulajdonosaival. A hódmezővásárhelyi, egyetlen hazai tulajdonban lévő dohányipari cég vezérigazgatója, Gábor József szerint nincs miről tárgyalni a tiszti főorvossal, hiszen nincs osztozkodási alap erre. A dohányipari cégek is a piac szereplői, profitorientált vállalatok. Az állam által meghatározott adót befizetik, ami így is sokkal több, mint például az oly sokszor emlegetett amerikai vállalatok által befizetett hozzájárulás. A vezérigazgató kétli, hogy elmegy az egyeztető tárgyalásokra, ám - mint mondta - ha el is megy, akkor a véleményének ismertetése után, ami nem vesz több időt igénybe, mint öt perc, azonnal feláll a tárgyalóasztaltól. Véleménye szerint a közalapítvány támogatása csak abban az esetben képzelhető el, ha a parlament csökkenti a jövedéki adó mértékét. Az ebből származó különbözettel hajlandó támogatni a közalapítványt. Azt, hogy a szolgálat által kitűzött célok megvalósításához mennyi pénzre lesz szükség, még nem tudni. Elsősorban az iskolákban szeretnének kampányt indítani a dohányzás ellen. A cigarettázás következtében kialakuló megbetegedések megelőzésére egy új, hatékony szűrőrendszert alakítanának ki. Több leszoktató ambulanciát alapítanának, és a már kialakult betegségek gyógyításához is hozzájárulna az alapítvány. A tiszti főorvos szerint mind a kormánypárti, mind pedig az ellenzéki politikusok hibásak azért, mert nem lépnek fel egységesen az egyre erősödő dohánylobby nyomása ellen. Jó példa erre a nemrégiben elfogadott „puha” rehámtörvény is, mely nagyobb szabadságot garantál a gyáraknak, mint amit azok valaha is reméltek. A dohányzás által okozott megbetegedésekről a nyilvánosság megfelelő tájékoztatását hátráltatja az a tény, hogy az írott és elektronikus médiák a dohánygyárak reklámköltségéből jutnak többletbevételhez, így a sajtó sem megfelelő mértékben támogatja az egészségvédelmet. A tiszti főorvos kritizálta a jövő évre tervezett jövedéki adó emelésének mértékét is. Mint mondta: a tervezett 13,5 százalékos inflációval szemben 10,5 százalékkal kívánják emelni a jövedéki adót a dohánytermékek esetén. Számításai szerint ezzel tízmilliárd forintnyi veszteséget okoznak a központi költségvetésnek, és ugyanennyivel gyarapszik a gyárak nyeresége. A pénzügyi tárca szakembereinek tájékoztatása szerint a korábban fogyasztási, ma jövedéki adó évenkénti emelésénél megszokottá vált az a módszer, hogy az előrejelzett infláció 80 százalékával emelik meg terhelést. Ezt a pénzügyi szakértők azzal indokolják, hogy a jövedéki adó emelése az árakat emeli, így ez a rendszer az infláció csökkenését szolgálja.