Népszava, 1997. október (125. évfolyam, 229-254. sz.)
1997-10-04 / 232. szám
NÉPSZAVA Részt vesz az állam a Duna-híd építésében A korábbi döntések ellenére az állam „beszáll” a szekszárdi Duna-híd finaszírozásába, így záros határidőn belül felépülhet azúj dunai átkelőhely, amelynek építéséről már 1993-ban döntöttek. Lotz Károly közlekedési miniszter tegnap kijelentette Dombóváron, hogy a szekszárdi híd előnyt élvez a mohácsi, illetve a dunaújvárosi tervekkel szemben. NÉPSZAVA-információ A szekszárdi Duna-hídnak az 1993-ban kötött koncessziós szerződés szerint már régen állnia kellene, de az elmúlt években a beruházás pénzügyi zárásának határidejét többször meghosszabbították, jelenleg a koncessziós társaságnak 1998 februárjáig van lehetősége az építkezés pénzügyi lehetőségeinek megteremtésére. Tolnában többen úgy vélték, hogy más megyék lobbizásai miatt marad el az építkezés. (A baranyai Mohácson, illetve a Fejér megyei Dunaújvárosban is régóta dédelgetnek hídépítési terveket.) A késés okaként - az e témáról rendezett konferencián - dr. Keleti Imre, a Betonútépítő Rt. vezérigazgató-helyettese, illetve Fehér László, a Hídépítő Rt. vállalkozási főmérnöke kifejtette, hogy a nemzetközi pénzintézetek eddig nem adtak hitelt a beruházáshoz, ugyanis nem látnak garanciát arra, hogy az úthasználati díjból vissza lehet fizetni a hiteleket. Idén forgalomvizsgálatot tartanak, amely - hasonlóan a korábbi mérésekhez - nem regisztrált akkora forgalmat a bajai és a dunaföldvári hídon, hogy az a szekszárdi híd megépülése esetén garantálná a megtérülést. Forrásbevonnás nélkül pedig nem lehet a híd finanszírozását megoldani, amennyiben ez nem sikerül 1997 februárig, akkor a társaság elvesztheti a koncessziós jogot. Lotz Károly közlekedési miniszter bejelentette, hogy az S9 jelű, a Dél-Dunántúlt nyugat-keleti irányban átszelő gyorsforgalmi út, illetve a szekszárdi Duna-híd stratégiai jellegű a tárca fejlesztési elképzeléseiben. Ez utóbbiról szólva kifejtette: döntöttek, hogy a korábbi, tiszta vállalkozói alapon létrejövő beruházás helyett a kormány májusi döntésének értelmében, az állam „beszáll” az építkezés finanszírozásába. A miniszter kifejtette, hogy ez két okból is fontos: először is, így épülhet meg a híd, másodszor pedig, így lehetséges olyan úthasználati díj megállapítása, mely a lakosság számára is megfizethetővé teszi a hídon való átkelést. Lotz Károly kifejtette, hogy februárig igyekeznek megegyezni a jelenlegi koncesszorral a támogatás mértékéről, ha nem sikerül, akkor új koncessziós pályázatot írnak ki. Egyébiránt hangsúlyozta, hogy a szekszárdi híd előnyt élvez Mohács és Dunaújváros hasonló terveivel szemben. Kétlépcsős lesz a BKV tarifaemelése NÉPSZAVA-információ • A Népszava információi szerint két lépcsőben hajtják végre a BKV tervezett tarifaemelését, így november elsejétől a beharangozott, átlag 21 százalék egyszeri drágulás helyett egy alacsonyabb emelés várható, amelyet kiegészít egy következő, jövő január elején életbe lépő árnövekedés. A két emelés együtt adná ki a 21 százalékot. A tárgyalások, melyeken közeledtek az álláspontoka fővárosi önkormányzat és a Pénzügyminisztérium között, jelenleg is nagy intenzitással folynak, a tervezet tehát tovább módosulhat szerdáig. A tarifaváltoztatás kérdéséről végül a fővárosi közgyűlés csütörtökön, rendkívüli ülésen dönt. A tarifa módosítása már szerepelt a legutóbbi közgyűlés napirendjén, ám azt a pénzügyminisztériumi egyetértés hiányában a képviselők kénytelenek voltak elnapolni. A főváros vezetésének kabinetértekezletén legutóbb még egy háromalternatívás, egyszeri áremelés szerepelt, amely 70-75-75 forintos jegyárat, és 2960-3000-3030 forintos bérletárat eredményezett volna. Lapunk úgy tudja, hogy az új tarifarendszerben díjautomatizmust szeretnének bevezetni, amely tartalmazná a költségeket, a BKV költségfedezeti arányával kapcsolatos kötelezettségeit és egyéb tényezőket, így ugyanis elkerülhetőek lennének a sokszor filléres huzavonába hajló viták az érintettek között. Alkotmányellenes a törvény Nem kapják meg a tűzoltók a biztosítóktól az egy százalékot Horváth Ildikó NÉPSZAVA A napokban az Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek ítélte a tűzvédelmi törvénynek azt a passzusát, amely kimondja, hogy a vagyonbiztosítási díjak címén befolyt összegekből a biztosítók egy százalékot utaljanak át a tűzoltóságnak műszaki mentőeszközök vásárlására. Az indoklásban egyebek között az áll: kiszámíthatatlanságot és jogbizonytalanságot jelent a tűzoltóságok számára, hogy a kilátásba helyezett elvonás forrását a törvény a vagyonbiztosítási díjakban jelöli meg, ugyanakkor a forrást a felhasználók számára nem garantálja. „Jogállamban megengedhetetlen az olyan törvényi szabályozás, amely anélkül rendelkezik pénzeszközök valamely költségvetési alrendszer javára történő felhasználásáról, hogy azok tényleges forrását és a finanszírozás garanciális feltételeit megteremtené” - olvasható az Alkotmánybíróság határozatában. A döntéssel kapcsolatban Gálos Imre, a Hivatásos Tűzoltók Független Szakszervezetének (HTFSZ) elnök-ügyvivője elmondta lapunknak, hogy a szakszervezetnek már a törvény előkészítésekor aggálya volt a kérdéses bekezdéssel kapcsolatban. A HTFSZ attól tartott, hogy az egy százalékot kitevő, közel egymilliárd forintos összeg fedezetének előteremtését a biztosítók a lakosságra fogják áthárítani a díjak megemelésével. A szakszervezet azt is kifogásolta, hogy az 1997-re szóló költségvetés a bizonytalan egy százalékra alapozta a tűzoltóság műszaki fejlesztését, amely egyébként is „hadilábon” áll, hiszen - mint már lapunkban is írtunk róla - a kormány által garantált, fejlesztésre szánt milliárdok sem az ígért ütem szerint érkeznek a tűzoltósághoz. A szakszervezet jóslata bebizonyosodott: nem sokkal a tűz elleni védekezésről és a tűzoltóságról szóló törvény megjelenése után a biztosítótársaságok megtámadták a kérdéses paszszust. Ugyanakkor a biztosítók a költségek emelkedésére, továbbá a törvény által rájuk rótt kötelezettségre hivatkozva megemelték a vagyonbiztosítási díjakat. Az ügyvivő szerint az Alkotmánybíróság döntése után megkérdőjelezhető a költségvetés komolysága. BELFÖLD 1997. OKTÓBER 4., SZOMBAT 3 Megmentik Gemencet, őrzik a múltat A végső megoldás az erdő vízigényét pótló víztározó felépítése lenne a Sió torkolatánál Magyarország legnagyobb árterülete, a Szigetköz közismert okokból súlyosan veszélyeztetett helyzetbe került, a másik és egyben egyetlen hasonlóan nagy kiterjedésű árterület, a volt Gemenci Tájvédelmi Körzet, amely most a Duna-Dráva Nemzeti Park része, viszont frissítésre, pontosabban „ősítésre” szorul. A szaktárca idén 70 millió forintot költ, hogy a jelentős feketególya-populációjáról és természeti sokszínűségéről közismert erdő megőrizze ősi arculatát. A munkálatok a napokban kezdődnek el. Hazafi Zsolt írása a NÉPSZAVÁNAK Mindehhez valószínűleg az is hozzájárulhatott, hogy a természetvédők a közelmúltban Gemenc kapcsán is megkongatták a vészharangot. A WWF (Világ Természetvédelmi Alap) magyarországi szervezete 1996-ban publikálta a térségről készített tanulmányát. Ebből kiderül: az 1977-ben létesített, mintegy 18 ezer hektáros Gemenci Tájvédelmi Körzetben - amely ma a Duna- Dráva Nemzeti Park része - a védett erdőterületek mintegy egynegyedét gyors megtérülést ígérő nemesnyár-változatokkal, kisebb hányadát - a vadállomány kártételeinek eredményesebben ellenálló - feketedióval telepítették. Az őshonos fafajok aránya 53,2 százalékra, az idős természetű állományok aránya alig 11 százalékra csökkent. . Más folyamatok miatt is kezdte elveszteni biológiai sokféleségét a gemenci erdő. Többek között ilyen ok, hogy a múlt századi folyamszabályozás óta mélyült a Duna medre, így Gemencnél alacsonyabb lett a vízszint, ami azt jelentette, hogy a klasszikusan ártéri erdőnek nevezett területre kevesebb víz jutott/folyt be, az árvizek is kisebb mértékben öntötték el. A belső területeken lévő kis csatornák, holtágak, kis tavak is kezdtek feltöltődni, így éppen az ártéri jelleg csökkent. Buzetzky Győző, a Duna-Dráva Nemzeti Park gemenci tájegységének vezetője lapunknak elmondta, hogy az említett folyamat megállítására az idén rendelkezésre álló 70 millió forintból az úgynevezett Vén-Duna mellékág felső és alsó torkolatát kikotorják, így könnyebben tud a víz áramlani az ártéri erdő felé, ehhez hozzájárul az is, hogy az ág középrészén található keresztgátat megnyitják, egy belső tó vízszintszabályozása érdekében pedig két zsilipet építenek. Mint a természetvédő elmondta: céljuk, hogy azt, amit mesterségesen megváltoztattak a folyamszabályozással, azaz az ártéri erdő életkörülményeit, azt most mesterségesen megteremtsék. Egyébként a végső megoldás az lenne, ha a Sió-torkolat körül épülne egy víztározó, mely a gemenci erdő teljes vízigényét szükséges esetben pótolni tudná, de erre jelenleg nincs pénz. A fák „vissza-őshonosítása” is napirenden van, az elkövetkezendő években szakszerű telepítéssel ez megoldható. Emellett készül a nemzeti park bemutató központja a keselyűsi kiránduló központban, ahol a természetvédők a korábbi Trófea Múzeumot újítják fel, illetve a területet alakítják át erre a célra. A tervek szerint nemzetközi színvonalú - úgynevezett zöld turizmus fogadására is alkalmas - bemutató központot alakítanak ki ezen a területen. Az ártéri erdő életkörülményeit igyekeznek most mesterségesen feljavítani Napfénytető épül a Budavári Palota udvarán Tenczer Gábor NÉPSZAVA Tegnap Schiffer János főpolgármester-helyettes ellenőrizte a Budavári Palotában a Budapesti Tér-örrténeti Múzeum barokk udvara befedésének munkálatait. A 142 millió forrintos beruházás kereteiben az udvart a koronázópárkányra támaszkodó, íves tartókra épített, többrétegű biztonsági üveggel fedik le. Az elfogadott tervek szerrint a területet padlófűtés melegíti majd, s a fedett udvarban a jövő esztendőtől kezdődően időszaki kiállításokat, reprezentatív, tudományos és más, közérdeklődésre számot tartó, hazai és nemzetközi eseményeket, tanácskozásokat rendeznek majd. A nagyszabású építkezés várhatóan az év végére fejeződik be, s jövő tavasszal, a Pest, Buda és Óbuda egyesítésének százhuszonötödik évfordulója alkalmából rendezett ünnepélyes kiállítással nyitják meg a nagyközönség számára. Az üvegtető az év végére készül el Demecs Zsolt felvétele 4 . Fegyelmi vizsgálat a polgármester ellen MTI-információ Nem tartja politikai jellegű akciónak a VIII. kerületi SZDSZ-es polgármester ellen indított fegyelmi vizsgálatot a képviselő-testület MSZP-frakciójának vezetője. Molnár György a kialakult helyzetről pénteken a következőt nyilatkozta: Csécsei Bélának az a kijelentése, hogy az MSZP az ellenzékkel összefogva támadja őt, már csak azért sem helytálló, mivel választási szövetség van közöttük. A képviselő-testület egy értékes ingatlan eladását szorgalmazó javaslata, illetve az azt követő pénzügyi bizottsági vizsgálat kapcsán értesült arról, hogy az épület bérbeadására vonatkozó korábbi határozatok nem teljesültek. Emiatt név szerinti szavazással - az MSZP-s képviselők egyetértése mellett - tényfeltáró vizsgálatot rendeltek el a fegyelmi és a kártérítési felelősség megállapítására. A pénzügyi bizottság vizsgálata felvetette annak alapos gyanúját is, hogy a polgármestert is felelősség terheli. A fegyelmi és kártérítési felelősséget vizsgáló, háromfős eseti bizottság létrehozásával egyidejűleg a képviselő-testület bűnvádi feljelentést is tett ismeretlen tettes ellen, mivel az eddigi információk valószínűsítik, hogy nem csak a polgármesteri hivatalban dolgozók érintettek az ügyben. Csécsei Béla polgármester véleményét az MTI-nek többszöri próbálkozás után sem sikerült megtudnia. Tanárok világnapja NÉPSZAVA-információ A tanárok világnapjának nyilvánította október 5-ét az UNESCO mintegy 30 éve. A szervezet által megfogalmazott 146 pontos ajánlásban többek között leszögezi, hogy az oktatói hivatást társadalmi megbecsülésnek kell öveznie. Szakács Péter, aPedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) szóvivője szerint hazánk azonban nem felel meg az UNESCO-kívánalmak többségének, főként a közoktatás alulfinanszírozottsága miatt. A PDSZ leginkább attól tart, hogy súlyos konfliktusok alakulhatnak ki az intézmények fenntartásában. A közoktatási normatívák növekedésének átlaga meg sem közelíti az infláció mértékét. Az önkormányzatok máris arra számítanak, hogy 60 milliárd forintos közoktatási költségvetési hiányuk lesz. A béremelések terve-zett mértékét már nem igazán lehet vitatni, ám a be- sorolási rend megváltoz-t tatásával, illetve a kiegé-iszítő bértáblák igénybevételével javítani lehetne a helyzeten. Az ajánlás arról is szól - mondta a szóvivő -, hogy elő kell segíteni a pedagógusok ingyenes továbbképzési rendszerének megteremtését. A magyarországi gyakorlat ezzel ellentétes, mivel nálunk még a kötelező továbbképzések 20 százalékát is a tanároknak kell fedezni. Járványveszély Békésben Hetedik hete folyamatosan érkeznek a fertőző májgyulladásos betegek a Békés megyei gyulai kórházba. Igaz, többségük már hazamehetett, de a „haza” csatornázatlan és vezetékes ivóvíz nélküli lakásokat jelent. Az ÁNTSZ városi főorvosa szerint bármikor járvány törhet ki a nyomortelepi körülmények között lakó, többségében cigánycsaládok között. Roma Sajtóközpont Augusztus 15. óta folyamatosan érkeznek fertőző májgyulladásos betegek a gyulai Pándy Kálmán Kórházba. Dr. Bányai Tivadar, a fertőző osztály főorvosa az elmúlt egy hónapban tizenhat beteget - ,tizenegy gyereket és öt felnőttet - vett fel hányásos, hasmenéses, szédüléses panaszokkal. A főorvos szerint a járvány ugyan lefutóban van, a még kórházban lévő négy beteg is hazamehet három héten belül. A „haza” ebben az esetben Békés egyik városrészének hat utcája, ahol nyomortelepi körülmények között élnek közel félezren, többnyire romacsaládok. Innen indult a fertőzés és egyelőre úgy tűnik, csak itt terjed. A területen nincs csatornahálózat, a lakások többségében víz sincs, az ivóvizet az utcák végén lévő hálózati kutakból hordják. Húsz-harminc emberre jut egy közös WC, szemétszállító autót hetek óta nem látott senki. A háztartások összes hulladékát és szennyvizét a kutak melletti árkokba öntik. Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) városi főorvosa, dr. Kovács Eszter szerint „időzített bombán áll a város”. A főorvosnő elmondta: attól fél, hogy a szennyvíztenger miatt bármikor járvány törhet ki a területen. Eddig több mint háromszázan kaptak védőoltást, köztük kétszáz gyerek, mert a közvetlen környezetükben megfertőződött valaki. A doktornő azt tartaná megnyugtatónak, ha csatornáznának és bevezetnék a vizet a lakásokba. Rácz Rezső, a helyi cigány kisebbségi önkormányzat vezetője a Roma Sajtóközpontnak nyilatkozva elmondta: az itt lakók nem tudnak fizetni a vízhálózat kiépítéséért, de többen felajánlották, hogy ingyen dolgoznának a hálózat kiépítésében. Békés polgármestere, Pataki István is úgy látja, hogy a csatornázáshoz szükséges, családonkénti százezer forintot az érintettek nem tudják kifizetni. Ezért az önkormányzat pályázatot nyújtott be a Közmunka Tanácshoz - sikertelenül.