Népszava, 1997. november (125. évfolyam, 255–279. sz.)

1997-11-01 / 255. szám

­ Csúcstelefon MTI-információ Az orosz és az amerikai el­nök „fontos, nemzetközi politikai kérdésekről” be­szélt egymással telefonon - közölte a moszkvai elnöki sajtóiroda. Bill Clinton az­után hívta fel Borisz Jel­enít, hogy Csiang Cö-min kínai elnökkel Washing­tonban befejezte csúcsta­lálkozóját. A félórás meg­beszélésen Clinton tájékoz­tatta orosz kollégáját a ta­lálkozó eredményeiről. Mától változik a családok támogatása A nagycsaládosoknak és rászorulóknak 1997. no­vember 1-jétől kötelezően folyósítandó a gyermekvé­delmi támogatás, ám a te­lepülési önkormányzatok többsége még mindig nem módosította az új törvény előírásainak megfelelően a szociális rendeletét. Takács Gabriella, Németh Zoltán írása a NÉPSZAVÁNAK A november 1-jén hatály­ba lépő, a gyermekek vé­delméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény megszünteti a második vi­lágháborút követően létre­hozott intézeti gyámságot. A jelenlegi Gyermek- és Ifjúságvédő Intézet (GYI­­VI) helyett gyermekvédel­mi szakszolgáltatást kell nyújtania a megyei önkor­mányzatnak. Ez azonban nem dönt a gyermek elhe­lyezéséről. A bíróság he­lyett a városi gyámhivata­lok előlegezik meg a gyer­mektartásdíjat. A hivatá­sos pártfogók látják el a fi­atalkorúak felügyeletét. Lantai Csilla, a Népjó­léti Minisztérium család-, gyermek- és ifjúságvédelmi főosztályának munkatársa elmondta, megerősödött az a felfogás, mely szerint a gyermek vér szerinti csa­ládjában nevelkedjen. (Folytatás a 3. oldalon) ( Hol H­­ A Legfelsőbb Bíróság elnöke lapunk­nak elmondta, az Országos Igazságszol­gáltatási Tanács (OIT) elnökeként meg­növekszik a felelőssége, hiszen a tanács ezentúl az egész bírói rendszer igazga­tásáért s működéséért lesz majd felelős. Solt Pál hozzátette, elképzelhető, hogy a jövőben személy szerint őt is érik majd támadások az igazságszolgáltatás­sal kapcsolatos gondok miatt. Nagy Gergely NÉPSZAVA Nem értékelem sem ku­darcnak, sem sikernek, hogy az OIT bíró tagjainak választása során az általam s„ az igazságügy-miniszter által közösen állított kilenc jelöltből hármat választott meg a küldöttgyűlés - mondta lapunknak Solt Pál, a Legfelsőbb Bíróság elnöke, aki egyben az Or­szágos Igazságszolgáltatási Tanács elnöke is. Solt hoz­zátette: az első benyomásai szerint jó összetételű, s az előttük álló feladatok meg­oldására alkalmas tanácsot választottak a küldöttek. Mint arról már beszá­moltunk, a bírák 62 tagú küldöttgyűlése a csütörtök esti négyfordulós választás során saját jelölteket is ál­lítottak, s közülük 6 sze­mélyt be is választottak a testületbe. Solt hangsú­lyozta: a választás a lehető legdemokratikusabban zaj­lott, hiszen a tanács tagjait választó 62 tagú küldött­­gyűlés résztvevőit a 2300 fős bírói kar szavazatai alapján hívták össze. (Folytatás a 2. oldalon) Sürgős feladatok előtt az igazságszolgáltatási tanács A kötelező biztosítás 13,5 százalékkal drágul Várkonyi Iván NÉPSZAVA A várható inflációval meg­egyező mértékben, 13,5 százalékkal emelkedik jö­vőre a kötelező felelősség­­biztosítás központilag meg­határozott átlagdíja - erő­sítette meg a Népszava ér­tesülését Medgyessy Péter pénzügyminiszter. A köz­ponti díjnövekedést a na­pokban hivatalosan is köz­zéteszi a Pénzügyminisz­térium. Ez kell ugyanis ahhoz, hogy a biztosítók elkezdhessék kialakítani saját tarifáikat. A jogsza­bályváltozások értelmé­ben a kötelező felelősség­­biztosítással foglalkozó hét biztosító különböző, előre meghatározott szem­pontok szerint térhet el az átlagosan megállapított díjtól. A szabályok értel­mében a legnagyobb kedvezmény, illetve a kockázatosnak minősülő biztosítotti körnek adott többletteher legfeljebb 5 százalékos lehet. A tervek szerint 1999-től­­ a plusz­mínusz eltérés már 10, azt követően pedig 15 száza­lékos lesz. Medgyessy Péter la­punknak elmondta, nem tudott volna nagyobb díj­emelést elfogadni. Bár a jövő évi növekedést jelen­tősnek tartja, úgy véli, a biztosítottak többségénél ennél jóval kisebb lesz az áremelés. Ez szerinte a be­induló verseny következ­ménye lesz. A biztosítóknak egy he­tük van arra, hogy kiala­kítsák a különböző kötele­ző gépjármű-felelősségbiz­tosításokra adott kedvez­ményeikről szóló elképze­léseiket. A terveket novem­ber 7-én kell benyújtani az Állami Biztosításfelügye­letnek, amely egy héten be­lül engedélyezi azokat. A szabályok értelmében az új konstrukciók kihirdetése, vagyis november 15-e után minden autósnak 15 napja lesz arra, hogy eldöntse, melyik társaságot választja az új rendszerben. Méltó szorít módon a gyerek­szülni­ cipő? kampány , 5. oldal 10. oldal 2­0 OLDAL ÁRA: 39 FORINT/­­ 125. ÉVFOLYAM, 255. SZÁM 1997. NOVEMBER 1., SZOMBAT NÉPSZAVA Illyés Gyula példát ad ma is 15. oldal ALAPÍTVA 1873-BAN Az EU-főbiztos a földügyről Elégedett magyarországi tárgyalásainak eredménye­ivel Mario Monti, az Euró­pai Bizottság főbiztosa. Megállapodást írt alá a magyar adó- és vámrend­szer felkészítéséről az Eu­rópai Uniós csatlakozásra. Eredményként könyvelte el, hogy hazánk még az idén csatlakozik a pénzmo­sás elleni nemzetközi kon­vencióhoz. Monti a pénz­ügyminiszteren kívül talál­kozott Kuncze Gábor bel­ügyminiszterrel és Horn Gyula miniszterelnökkel. Az EU-főbiztos úgy véli, a pénzügyi szolgáltatások reformja teremtheti meg az alapot arra, hogy a világ­­gazdaságban végbe menő kedvezőtlen folyamatok el­lenére se rendüljön meg egy ország gazdasága. Ter­mészetesen ehhez szükség van stabilitásra és struktu­rális reformokra is. Erre jó példa Magyarország, ahol a hongkongi válság nem volt hatással a forint árfolyamá­ra és a kamatlábakra. Mario Monti szerint Ma­gyarországnak, mint tár­sult államnak még nem kell szabaddá tenni a föld­vásárlást a­ külföldiek szá­mára, hiszen csak arra vál­lalt kötelezettséget, hogy a beruházásokhoz szükséges ingatlanok vásárlásának lehetőségét biztosítja. A csatlakozás után azonban - némi átmeneti idő után - az ingatlanvásárlásoknál sem tehető különbség kül­földi és magyar között. (Cikkünk a 4. oldalon) Mario Monti és Medgyessy Péter megállapodást írt alá az adó- és a vámrendszerről Gy. Balázs Péter felvétele Házkutatás a városházán Az igazság pillanata Teljes személyiségünket visszük a halálba Az utóbbi időben igen nagy változás következett be a halálról való gondolkodásunkban. Volt idő, amikor nem is volt illendő említeni. Aztán pár éve egyszer csak elkezdtünk nyíltan és őszintén beszélni, most pe­dig már ott tartunk, hogy egy új törvényben megjelen­het a passzív eutanázia lehetősége is. Erről beszélget­tünk halottak napja előtt Polcz Alaine thanatológussal, a magyarországi hospice-mozgalom egyik megalapí­tójával, aki évtizedek óta kísér át haldoklókat, köztük kisgyerekeket a túlsó oldalra. (Éjjeli lámpa című köny­vének megjelenése jelentős irodalmi esemény volt.) Tenczer Gábor NÉPSZAVA A Fővárosi Főügyészség tegnap házkutatást tartott a Főpolgármesteri Hivatal beruházási koordinációs al­osztályán. Az osztály ve­zetőjét azzal gyanúsítják, hogy több millió forint csú­szópénzt fogadott el külön­böző közbeszerzési pályá­zatok elbírálása előtt. A vesztegetési ügyeknek mintegy tíz érintettje le­het, köztük maga a felje­lentő, aki vélhetőleg zsa­rolni próbálta a dokumen­tumokkal a hivatalt. Információink szerint az ügy a beruházási osz­tály volt vezetőhelyettesé-­ nek jelentkezésével indult. (Folytatás a 3. oldalon) Andrassew Iván írása a NÉPSZAVÁNAK - Olyan györtyörű, amikor az­ ember megéri azt, hogy egy probléma, ami eddig tabu volt, egyszer csak az egész társadalmat érdekli. Én harminc éve foglalko­zom haldoklókkal. Az első tanulmányomat le se akarták közölni. Arra hi­vatkoztak, hogy az embe­rek nem veszik majd meg azt a folyóiratot. Most pe­dig... hogyan mondjam?... divatba jöttünk. Amiről gondolkozni és beszélni kezdünk, amivel magunk­ban szembesülünk, amiről döntünk, az egyszer csak terjedni kezd és kifejt egy bizonyos hatást önma­gunkra, az orvosokra és végül a törvényhozásra is. A haldoklók hospice jellegű ellátása is bekerült abba a törvénytervezetbe, ami hamarosan a parla­ment elé kerül. Öt éve indították hárman ezt a mozgalmat Magyar­­országon. Aztán hamaro­san a keresztény orvosok is elindították. Ma már tizen­négy működő hospice Van, 18 születendő és nem is tu­dom, hány helyen tervezik a megalakulást. - Mi a legfontosabb a hospice-mozgalomban? - Az, hogy a halál az élet természetes része. A halál idejét sem siettetni, sem el­húzni nem szabad. Vissza kell adni a halál méltósá­gát. Otthon, a szerettei kö­rében haljon meg az ember, ha lehet, kiteljesítve még az élet utolsó szakaszát. - És nem kell hazudni a haldoklónak. - Ha beszélünk a halál­ról, azzal segítjük a hal­doklót. Nagyon magára marad, ha visszautasítjuk ezt, hiszen az emberek döntő többsége érzi, hogy jön, és küszködik vele. (Folytatás a 6. oldalon) 4414 Ki képviseli a veszteseket? Harm Endre írása a NÉPSZAVÁNAK A közvélemény zöme úgy gondolja: a társadalom­ban a „vesztesek” vannak többségben, de az embe­rek nem igazán látják azt a politikai erőt, amely a kárvallottakat képvisel­né. Talán ez a legfonto­sabb megállapítása annak a felmérésnek, amelyet idén ősszel a Népszava megbízásából készített a Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet. Az elemzés első részét múlt szombati számunkban ol­vashatták, ma a kutatás politikai vonatkozásaira térünk ki. Az előző felmé­résből kiderült: a magyar társadalomnak csak egy szűk kisebbége érzi úgy, hogy nyertese a rendszer­­váltásnak. (Folytatás all. oldalon) Nyertesek-vesztesek a pártok szavazótáborában vesztes Q nem érintett Q nem tudja* mmn. . ......... 20 40 % 100 Kétes választási adományok Clintonnak 9. oldal­ ­A

Next