Népszava, 1997. december (125. évfolyam, 280–304. sz.)
1997-12-01 / 280. szám
NÉPSZAVA Kifizetik a béreket az esztergomi kórházban Megkapják fizetésüket az esztergomi kórház dolgozói, és valószínű, hogy még a karácsonyi ünnepek előtt hozzájuthatnak a bíróság által megítélt elmaradt ügyeleti és túlmunkadíjukhoz is. A csőd elkerülése érdekében a Népjóléti Minisztérium 80 millió forint hitelt nyújt a megyei önkormányzat számára. Tinnyei Mária NÉPSZAVA Szombaton aláírták azt a Komárom Megyei Önkormányzat és a Népjóléti Minisztérium között létrejött megállapodást, mely a pénztelenséggel küszködő esztergomi kórházat átmenetileg kihúzza a bajból. A nyolcvanmillió forintnyi hitel nélkül a kórház működésképtelenné válna, hiszen az intézményt működtető megyei önkormányzatnak nincs pénze arra, hogy az eddig közel 300 milliós adósságot, valamint a kórház dolgozói által indított és megnyert bírósági per után fizetendő közel 80 milliós tartozást átvállalja. Mint arról már több alkalommal írtunk, az eszter,gomi kórház 132 dolgozója bírósági eljárást kezdeményezett munkáltatója ellen, mert négy éven át nem a törvényben előírt módon fizették részükre az ügyeletben végzett munkájukat. A Tatabányai Városi Bíróság 32 millió forint tőke és az ez után járó kamatok megfizetésére kötelezte az intézményt, és átmenetileg zárolta számláját. A bíróság által megítélt közel 80 millió forint nagyobb hányadát - 76 millió forintot - már elkülönítette a bank, és csak a megyei bíróságtól függ, hogy mikor juthatnak pénzükhöz a dolgozók. Ismereteink szerint a kórház által benyújtott fellebbezést a megyei bíróság pár napon belül elutasítja, így elképzelhető, hogy még a karácsonyi ünnepek előtt hozzájuthatnak jogos jussukhoz a dolgozók. A szaktárca és a Komárom Megyei Önkormányzat között létrejött megállapodás szerint az önkormányzatnak jövő év februártól kell elkezdeni visszafizetni a hitelt. A szerződés alapján januártól önkormányzati biztos áll majd a kórház élén, addig a megyei önkormányzat jegyzője felügyeli a kórház gazdálkodását. A megye önkormányzatának elnöke, dr. Kovács György Zoltán úgy véli, nincs szükség menedzsmentváltásra, bár ehhez a szaktárca a tárgyalások során ragaszkodott. A megállapodás alapján az önkormányzat biztosa racionalizálási tervet készít, melyet a szaktárca és az egészségbiztosítási pénztár vezetői ellenjegyeznek. Abban az esetben, ha az általuk elfogadott tervet nem teljesíti a kórház, a megyei önkormányzatnak egy öszszegben azonnal vissza kell fizetni a kölcsönt. Fejlesztő program Nyírteleken Kozma Ibolya írása a NÉPSZAVÁNAK A gyerek nem tehet róla hová születik, putriba vagy palotába, a mi dolgunk megtanítani nekik, hogy másképp is lehet élni - vallják a nyírteleki pedagógusok, akik otthon-osztály módszerrel tanítják a község cigánygyermekeit. Az 1. számú Általános Iskola és az S. O. S. Gyermekekért 90 Alapítvány egy kollégiumot alapított, s itt adtak helyet a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekeknek. A Kedves háznak nevezett kollégiumban a gyerekek hétfőtől péntekig tartózkodnak, hét végén hazamennek szüleikhez. A tanárok különleges bánásmódban részesítik őket, délutánonként festenek vagy más vizuális tevékenységet választanak. Élményeket adnak a gyerekeknek, amiből építkezni tudnak. A nyírteleki tanárok vallják, ha felébresztik bennük a vágyat az igényesebb élet iránt, talán megértik, tanulniuk kell. Úgy vélik, meg kell teremteni a cigánygyerekeknek is azt a szociális hátteret, amely lehetővé teszi számukra a képzési, tanulási feltételeket. apx Már az autókat is „klónozzák” (Folytatás az 1. oldalról) A tolvajoknak csupán arra kell figyelniük, hogy a két autó azonos típusú és évjáratú legyen. Előnyös számukra, ha a másolt példány és a másolat színe is megegyezik, de persze a lopott kocsit hamar átfesthetik az ikerautó színére. A rendőrségi statisztikák szerint az ellopott autók 30- 35 százalékát eddig is hasonló eljárással tették forgalomképessé. A mára már elavultnak számító módszerrel azonban korábban csak az utolsó hat-nyolc tagját változtatták meg a 17 betűből és számból álló kódnak. Ennyi már elegendő volt ahhoz, hogy a lopott járművet ne tudják azonosítani. A fiktív számokkal azonban a nyilvántartás folyamatos korszerűsítése miatt mind könnyebben lehet lebukni, így ma szinte ugyanakkora kockázatot jelent hamis számokkal közlekedni, mint a lopott autó valódi jeleivel autózni. Továbbra is kijátszható azonban a felderítési rendszer, ha egy valóban létező kocsi azonosító jeleivel látják el az eltulajdonított járművet - tudtuk meg Zsombok Györgytől, a Budapesti Rendőr-főkapitányság gépjármű-felderítési osztályvezetőjétől. A bűnözők többsége áttért az „ikresítésre”. A módszer elterjedése miatt mind többször fordulhat elő, hogy egyszerre négy-öt, vagy esetleg még több azonos adatokkal ellátott kocsi fut Európa-szerte. A szakértők szerint legalább négy autót klónoznak egy „valódiból”. Ennél kisebb tételnél az üzlet nem elégé kifizetődő, mivel az ikresítés költséges eljárás. A járműhöz ugyanis megfelelő iratokat is kell készíteni, valamint a „tolvajnak” a valódi tulajdonoséhoz hasonló személyi igazolványát kell hamisítania magának. Túl sok azonos autót azonban nem érdemes „gyártani”, mert a klónok számának növelésével arányban emelkedik a lebukás kockázata. A rendőrök szerint a bűnözők viszonylag könnyen jutnak valós azonosító számokhoz: elég kimenniük az autópiacra, hogy felírják az eladásra kínált járművek kódjait. Erre manapság már elegendő ürügyül szolgál például az, hogy a vevő úgymond ellenőriztetni akarja, hogy nem lopott-e a kiszemelt kocsi. A kifinomultabb módszerekkel dolgozó bandák egyes tagjai nem is Magyarországon, hanem külföldön forgalomba helyezett autók jeleit szerzik meg - akár a helyi piacokról, akár a ma már szinte mindenki rendelkezésére álló adatbankokból. Elterjedtebb az az egyszerűbb, biztonságosabb, de drágább módszer, amelynél a tolvaj hamis személyi igazolvánnyal vásárol egy autót, majd azt klónozza. A vevők bizonyosan nem jöhetnek rá, hogy lopott kocsit vásárolnak. Hiába ellenőrzik körültekintően az eladó és a jármű adatait, azt nem sejthetik, hogy a megvásárolt kocsi „eredetije” valójában egy lezárt garázsban áll. A klónozás ellen ma még nincs igazán hatásos „ellenszer”. Ugyan néhány ikresített autó lebukik néha, például akkor, ha belföldön szabálysértést követnek el vele. A feljelentési értesítés azonban a valódi tulajdonoshoz érkezik, aki soha sem járt a helyszínen. Az ikresítéssel tisztára mosott autókat általában kiviszik az országból. Ezért ezt a trükköt csak az európai országok gépjármű-nyilvántartási rendszereinek egységesítésével és összekapcsolásával lehetne felszámolni - véli Zsombok György. Így ugyanis azonnal kiderülne, hogy ugyanazokkal az adatokkal fut egy autó Moszkvában, Bukarestben és Budapesten. A felderítési rendszer azonban még európai összefogással sem lenne teljes. A klónozott autók „exportja” ugyanis nem áll meg az óceánok partjainál. A szervezett bandák mind több kocsit visznek Ázsiába, Amerikába, illetve a Közel-Keletre. Januártól emelkedik a kéményseprés díja is Tenczer Gábor NÉPSZAVA A fővárosi közgyűlés várhatóan decemberben tárgyalja a kéményseprési szolgáltatásra kiírt pályázat eredményét, ezzel összefüggésben az új szolgáltatási rendeletet és a jövő évi tarifákat. Az egész Budapestre kiterjedő tenderre egyetlen jelentkező akadt: a Fővárosi Kéményseprőipari és Tüzeléstechnikai Kft. (Főkétüsz), amelynek szakmai ajánlatát a napokban az önkormányzat ad hoc bizottsága, valamint a külső szakértőkből álló szakmai bizottság is megfelelőnek tartotta. Az ajánlat tartalmazza a jövő évi január 1-jétől érvényes tarifákat is. A díjak a tartalékkémények esetében kevésbé - évi 372 forintról kéményenként 408 forintra (áfa nélkül) -, a működő füstelvezetők esetében jelentősebben - 480 forintról 600 forintra emelkednek. A tarifák az ellenőrzés és tisztítás mellett a négyéves műszaki felülvizsgálat időarányos költségét is tartalmazzák. Ezek induló díjaknak számítanak, mert 1999-től kezdve az ármegállapítás hatásköre visszakerül az önkormányzathoz az új kötelező kéményseprőipari közszolgáltatási rendelettervezet szerint. Mint Szabó László, a főpolgármesteri hivatal közműügyosztályának munkatársa elmondta, a rendeletben a szolgáltatás tűrésére kötelezett állampolgárok jogai erőteljesebben megjelennek. A főváros mintegy egymillió kéményének egy része jelentős felújításra szorul, ám erre sem az új rendelet, sem a megkötendő közszolgáltatási szerződés nem kínál megoldást. Polt Péter, az állampolgári jogok biztosának helyettese nemrégen ajánlással fordult egy lakossági panasz nyomán Demszky Gábor főpolgármesterhez. Ennek lényege az volt, hogy a kiérkező kéményseprő a lakos szerint nem megfelelően ellenőrizte az újonnan épített kéményt. A panaszos a kerületi önkormányzathoz fordult, ahol úgy tájékoztatták, hogy rendeleti szabályozás hiányában nem tudnak tenni semmit. Polt ajánlása megfogalmazza: a fővárosi önkormányzatot törvény kötelezi, hogy alkossa meg a kéményseprő-ipari közszolgáltatásról szóló rendeletét, amellyel már hoszszabb ideje tartozik. BELFÖLD 1997. DECEMBER 1., HÉTFŐ 3 Nem a papír, a tudás számít Versenyhelyzet alakul ki a nyelvvizsgapiacon is Versenyhelyzet alakul ki jövőre a nyelvvizsgapiacon, mivel a készülőben lévő kormányrendelet értelmében több intézet is megszerezheti a vizsgáztatáshoz szükséges jogot, ha megfelel a szigorú minősítő testület követelményeinek. A diákok választhatnak az egy vagy két nyelven történő vizsga közül, ám a vizsgadíjak mindkét esetben magasabbak lesznek a jelenleginél. Takács Gabriella írása , a NÉPSZAVÁNAK Az állami nyelvvizsgát jövő év közepére felváltja az államilag elismert nyelvvizsga - mondta lapunknak Fazekas Márta, a Művelődési és Közoktatási Minisztérium felsőoktatási osztályának munkatársa. Ez azt jelenti, hogy a nyelvtudásukat megmérettetni kívánók ezentúl nem csak az Idegennyelvű Továbbképző Központ (ITK) szervezésében kaphatnak nyelvvizsga-bizonyítványt. A minisztériumi kormányrendelet tervei szerint minden olyan nyelviskolában államilag elismert bizonyítványt szerezhetnek a diákok, amelyek megfelelnek a Nyelvvizsgát Akkreditáló Testület (NYAT) szigorú minőség-ellenőrzési eljárásának, így a vizsgázók több intézet és vizsgaidőpont közül választhatnak, szemben a mostani rendszerrel, amikor írásbeli vizsgát egy évben csak négyszer tartanak. A nyelvvizsga tartalmában egyetlen változás lesz: a régi jogszabályok csak a két nyelven történő vizsgát tették lehetővé, a jövőben az egy nyelven történő vizsga is lehet államilag elismert. (Vagyis a fordítás nem lesz minden esetben követelmény.) Változások lesznek az árban is. Ma egy középfokú komplex vizsga 6800, a felsőfokú pedig 7400 forintba kerül. A kormányrendelet viszont a nyelvvizsga díját a mindenkori közalkalmazotti pótlékalap lá0 százalékában maximálta (ez most 14 ezer forint). A német Geothe Intézet egyike lesz azoknak a nyelviskoláknak, melyek jelentkezni fognak az akkreditációs testületnél, de a kormányrendelet teljes tartalmát még nem ismeri a vezetőség. Abban már most biztosak, hogy a szakmai követelményeknek meg fognak felelni. Arra a kérdésre, hogy a nyelvvizsgadíjak mennyibe kerülnek majd, nem tudtak pontos választ adni, de a Müncheni Egyetemmel közös nemzetközi nyelvvizsgájuk jóval többe kerül, mint 14 ezer forint - mondta lapunknak a nyelvi osztály vezetője. A Francia Intézetben jelenleg egy középfokú vizsga 9000 forint, ami a jövőben az akkreditáció díjával növekszik majd. Az intézet vezetősége eddig sem értette, hogy a nemzetközileg elfogadott bizonyítványokat hazánkban miért nem ismerték el. A British Council örül, hogy kialakul egy az európaihoz hasonló rendszer, amiben minden típusú vizsga megtalálja a helyét. De az intézet tanárai szerint a nyelvi érettségi terén is reformra van szükség, hiszen az érettségi vizsgán szerzett jegy nem tükrözi a valós tudást. A vizsgadíjak az Idegennyelvű Továbbképző Központban is emelkedni fognak — mondta Gáborján Lászlóné, az intézet vezetője. Az igazgatónő reméli, hogy a piacosított állapot nem a követelményrendszer csökkenésében mutatkozik majd meg. Az állami nyelvvizsgára azonban egyrekevesebb embernek van szüksége, hiszen a munkáltatóknak nem a papír, hanem a valós tudás számít. Az egyetemi felvételi során több felsőoktatási intézmény ad pluszpontot a nemzetközi intézetekben szerzett bizonyítványokrais. A nyelvtudást igazoló okirat legnagyobb hasznát a középiskolás diákok veszik, hiszen ennek birtokában nem kell a nyelvi órákon részt venniük, és az érettségit bizonyítványukba is jeles osztályzat kerül. Ez az állapot nonszensz - jellemezte a helyzetet Fazekas Márta, hiszen a középiskolákban nemcsak a nyelvet, hanem az adott nép kultúráját is megismerik a tanulók, az érettségi követelményrendszere pedig más, mint a nyelvvizsgáé. A minisztérium munkatársa reméli, hogy az államilag elismert nyelvvizsgarendszerre nem sokáig lesz szükség. Az ideális az lenne, ha a középiskolaioktatás során sajátítanák el a diákok a munkájukhoz szükséges nyelvtudást - állítja Fazekas Márta. Az biztos, hogy a vizsgáért a diákoknak többet kell fizetniük Váci utcai advent „Váci utcai advent” ünnepséget tartanak hétfőn a fővárosi V. kerületi Váci utca déli szakaszának teljes területén. Bábjátékosok, népzenészek műsora, amatőr együttesek betlehemes játéka szórakoztatja majd a járókelőket, és óriásbábok szaloncukrot fognak osztogatni a gyerekeknek. A Tűzoltózenekar a Fővám téren ad térzenét. M A MÁR CSAK 760 NAP KÉTEZERIG A jövő civil szervezetei Még tíz éve sincs, hogy megszületett hazánkban, az egyesületek szabad alapításának feltételeit megteremtő törvény. A humán szerveződések száma nem lett ugyan a pártállami sokszorosa, de típusai gazdagodtak, és a politológiai előrejelzések szerint a század elején a társadalmi szükségletek, valamint az önmeghatározási igény további térhódításukra enged következtetni. Az Akadémia stratégiai kutatásai szerint az emberi kapcsolatok erősítése és a nyilvánosság finomabb régióinak fejlődése múlik a civil szerveződések megizmosodásán. Szabó Iréné NÉPSZAVA Azt ma egyetlen tudós sem képes megmondani, hogy a hazai társadalom önszerveződésének milyen új formái fognak kialakulni a jövő században. A kérdés azért bonyolult, mert a „lenti” szerveződések, mozgalmak az utóbbi másfél évtizedes lendületük után napjainkra megtorpantak. A politológusok úgy vélik, a bonyolult okrendszer egyik eleme az, hogy a polgárosodás nem dinamikus, mivel a jelenlegi gazdasági helyzet a társadalom középrétegeit lefelé húzza, ami a szabadságfok alakulására is rossz hatással van. A Magyar Tudományos Akadémia stratégiai kutatásaiból kiderül, az egyesületi önszerveződések tiltó és megengedő időszakai ellenére is jelentős társas élet volt Magyarországon. 1932-ben például 12 ezer egyesület működött, s ezek a polgárosodás elősegítőinek tekinthetők. 1945 után az egyesületek felét megszüntették, lefejezték, betiltották. Az egyesületek szabad alapításáról első ízben 1989-ben rendelkezett Magyarországon törvény, amelynek hatására a szükségletek újrafogalmazása, a hagyományok erőssége, illetve a megújulás készsége felvirágzást hozott a civil szerveződésekben. 1989-ben több mint 8 és fél ezer egyesület regisztráltatta magát, megjelentek a környezetvédő, a városvédő, a kulturális, a nyugdíjas, a szakmai és az egészségügyi szervezetek. A lehetőségek határain belül függetlenedő civil szféra, amely leválasztotta magát a politikáról és a profittermelésről, egyfajta önmeghatározásra is törekedett. Hét év alatt nem csupán az egyesületek száma nőtt kétezerrel, hanem a taglétszám is: az alig kétmillióról 1989-re közel hárommillióra emelkedett. Az egyesületalapítás 1990 után is lendületes maradt. Oka Huszár Tibor professzor szerint az, hogy a mindenható állam meggyengült, és a gazdaság szerkezetének átalakítása elkerülhetetlenné tette az egyesületi lét és a szociális tevékenység új alapokra helyezését. Az állam ugyanis olyan területekről is kivonult, ahol támogatása még nélkülözhetetlen és a mecenatúra forrásai beszűkültek. Érdekes módon erre az időszakra esik az alapítványok robbanásszerű elterjedése. 1989-ben csupán 400 alapítványt tartottak számon, 1994-ben pedig már 14 ezer 216-ot. Az egyesületek megháromszorozódtak, napjainkban 24 ezernél is több van belőlük, a KSH becsült adatai szerint taglétszámuk meghaladja az öt és fél milliót. Erőteljes növekedés a társadalmi szükségletekkel összhangban lévő szociális és egészségügyi, valamint a szabadidős szerveződéseknél tapasztalható. Figyelemre méltó, hogy az elmúlt néhány esztendőben negyedmillióra nőtt a politikai jellegű társadalmi egyesületek taglétszáma is. Huszár Tibor professzor úgy véli, a civil szerveződés folyamatai arról tanúskodnak, hogy a társadalmi önszerveződés kezdeményei ellentmondásosan ugyan, de élnek, sőt megsokszorozódtak, az egyik ellentmondás például az, hogy a forráshiány működőképtelenné teheti az egyesületeket, a gazdasági függőség viszont korlátozhatja az önállóságukat. Ami bizonyosnak tekinthető: a civil szerveződések még nem jutottak karrierjük csúcsára. Az átalakuló társadalomban valós szükségletek hozzák létre azokat. S ha majd más feladatuk már nem lesz, akkor is marad egy: segíteni az emberi kapcsolatokat és gazdagítani a nem hivatalos társadalmi nyilvánosságot.