Népszava, 1998. január (126. évfolyam, 1–26. sz.)

1998-01-02 / 1. szám

Szent év lesz 2000 Bíznak a szebb jövőben a világ vezető politikusai II. János Pál pápa hagyo­mányos év végi hálaadó miséjében megköszönte az Úrnak az 1997-es esz­tendő jótéteményeit, és felszólította az Örök Vá­rost, hogy készüljön fel a harmadik évezredre. A vezető politikusok újévi köszöntőikben többnyire derűlátóan ítélték meg az idei év kilátásait. MTI-információ A katolikus egyházfő Ró­ma püspökeként Loyolai Szent Ignác belvárosi je­zsuita templomában késő este misét mutatott be. A szentatya a Te Deum ves­­peráson elmondott szent­beszédében felszólította Rómát: készüljön fel a vá­ros evangelizációjára a harmadik évezred köze­ledtével. A pápa szent évvé nyilvá­nította a 2000. esztendőt. Ebből az alkalomból a tör­ténelem eddigi legnagyobb zarándoklata várható Ró­mában, ezért a pápa a mi­nap adakozásra szólította fel híveit újabb templo­mok építésére. II. János Pál pápa csü­törtökön azzal a felhívás­sal fordult a világhoz, hogy a világgazdaság egységes­sé válása az igazságosság és a szolidaritás jegyében történjék. A szentatya a Vatikán egyik ablakából köszöntötte az Úr angyala imádság, az Angelus miatt a Szent Péter téren össze­­sereglett több ezer zarán­dokot. Előtte szentmisét muta­tott be a római Szent Pé­­ter-bazilikában, amelynek keretében felszólította a világ felelős vezetőit: te­gyenek konkrét kezdemé­nyezéseket annak érdeké­ben, hogy véget vessenek a nők és gyermekek elleni erőszaknak. A pápa a csü­törtöki misén nyugtalan­ságát fejezte ki a korrup­ció fokozódása miatt, amely behatolt a társada­lom számos rétegébe. (Folytatás a 8. oldalon) A pápa áldást oszt a hagyományos újévi misén MTI-telefotó ­ Tibola - a kullancs által okozott új betegség Hbola - ez a neve annak az új, kullancs által okozott betegségnek, melyet elsősorban a fiatalok körében észlelnek a szakorvosok. A feltűnően nagy méretű kullancs csípése csaknem mindig a hajas fejbőrön éri a beteget. A nyirokcsomó-duzzanattal járó tünetek ál­talában a csípés utáni nyolcadik napon jelentkeznek. A betegség következményei ma még nem ismeretek, de a tibolás betegek egy része idegrendszeri zavarokra ,s komolyabb ízületi bántalmakra panaszkodott. Tinnyei Mária NÉPSZAVA Végső soron agyvelőgyulla­­dást is okozhatnak azok a vírusok, melyet a kullan­csok terjesztenek. A kul­lancsok által terjesztett Lyme-kór, és a borrellózis után egy újabb, az előző betegségektől eltérő tüne­tet mutató, kullancscsípés által okozott betegségre fi­gyeltek fel a Kullancsbe­tegségek Ambulanciáján dolgozó orvosok. A klinika megalakulása óta évente több ezren keresik fel a szakrendelést és az évek során az orvosok számos olyan új tünetegyüttesre fi­gyeltek fel, melyek eltértek az eddig ismert fertőzések­től, de nyilvánvaló, hogy a kullancscsípés következ­tében alakultak ki. Az ambulancián tizen­négy hónap alatt közel har­minc olyan beteg jelent meg, akinek tünetei Tibo­­lára utaltak. Közöttük két beteg fertőzése bizonyít­hatóan évekkel korábban történt. (Folytatás a 3. oldalon) Sok halat fogtak a halászok tavaly 3. oldal 2­4 OLDAL ÁRA: 49 FORINT A „fiatalos” Európa-kép. Ágh Attila írása 7. oldal Ölni vagy AfAjSzl­­j­y 1 / : IÁI Népszava nem ölni, Magazin ez itt részletes a kérdés ts A-műsorral, 9. oldal UfLs,* rejtvénnyel 126. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM 1998. JANUÁR 2., PÉNTEK NÉPSZAVA ALAPÍTVA 1­873-BAN Megegyezés a vasutasok béréről MTI-információ Bár december 30-án nem sikerült megállapodnia a MÁV Rt. és a három vas­utas-szakszervezet (a Vas­utasok Szakszervezete, a Vasúti Dolgozók Szabad Szakszervezete és a Moz­donyvezetők Szakszerve­zete) képviselőinek a jövő évi béremelések mértéké­ről, az éjszakába nyúló, lapzártánk után is tartó tárgyalásokon olyan je­lentős előrehaladást sike­rült elérni, hogy Sípos Ist­ván, a MÁV vezérigazgató­ja kezdeményezte a Vas­úti Érdekegyeztető Tanács szerda 11 órára történő összehívását. Mint isme­retes, a keddi tanácskozás eredményeként a szakszer­vezetek és a munkáltatók már szignálták a vasutas­napi jutalommal kapcso­latos megállapodásterve­zetet. (Folytatás a 2. oldalon) Hatmilliárdos támogatás az agrárfoglalkoztatásra Az agrártermelés 1998-as támogatási rendszerében több figyelemreméltó, új elemet találunk. Az összesen 116,1 milli­árd forintos költségvetési keretből január elsejétől - a kedvező európai uniós ta­pasztalatok alapján - az állam jelentős se­gítséget ad a fiatal agrárvállalkozóknak, valamint komoly foglalkoztatási támoga­tásra számíthatnak a legális mezőgazda­­sági munkáltatók. Jövedelemkiegészítő szubvencióként jelenik meg a földbérleti díj támogatása is. A rossz vagyonbizton­sági helyzet javítása érdekében pedig a költségvetés fedezi a nemrégiben meg­született törvény alapján létrehozott me­zőőri szolgálatok költségeinek felét. Tamás Gábor NÉPSZAVA Nagy Frigyes földművelés­­ügyi miniszter december 18-án - a kormány aznapi ülése után - újságírók előtt látta el kézjegyével a jövő évi agrártámogatási rend­szert tartalmazó rendel­kezést. Az így immár hiva­talossá vált dokumentum megjelenése a Magyar Köz­lönyben a közeli napokban várható. A korábbi terme­léstámogatási lehetőségek zöme érvényben maradt, sőt a rendszer több szociá­lis és jövedelemkiegészí­tő elemmel is bővült. A konstrukciókat csak legá­lis agrárvállalkozások, il­letve önkormányzatok ve­hetik igénybe. Az európai unióbeli ked­vező tapasztalatok alap­ján bevezetett új lehetőség szerint birtokvásárláshoz akár tízmillió forint vissza nem térítendő, valamint fej­lesztési hiteleihez nyolcvan­százalékos kamattámoga­tást is kaphatnak azok a fia­tal agrárvállalkozók, akik a gazdálkodást élethiva­tásnak választják és ahhoz megfelelő - legalább kö­zépfokú - szakképesítéssel rendelkeznek. A szabá­lyozórendszerről szóló mi­nisztériumi tájékoztató megfogalmazása szerint ez a lehetőség főként azok számára lesz elérhető, akik már korábban is si­keres vállalkozóként mű­ködnek és bizonyították, hogy további támogatásra érdemesek. A konstrukció lehetővé teszi számukra, hogy gazdaságukat olyan méretűre fejlesszék, amely már egy teljes család meg­élhetését biztosítja. Az új lehetőség körül egyelőre még meglehetősen sok a kérdőjel. (Folytatás a 4. oldalon) Bizonytalan ügyeleti díjak A vasárnapi gyógyításért csak fele annyit fizetnek az orunoknak Várhatóan az Alkotmánybírósághoz for­dul az orvosi kamara az ügyeleti díjak miatt - nyilatkozta lapunknak dr. Dokto­­rits Béla, a Magyar Orvosi Kamara főtit­kára. A szaktárca - az erről szóló rende­let-tervezet szerint­­ az ügyeletért eddig Danó Anna NÉPSZAVA fizetett díjat 10 százalékkal emelné, ám ez még mindig nem érné el a normál munkanapért járó összeget. Az ügyletei díjakról szóló népjóléti miniszteri rende­­letet-tervezetet január 7-én a Népjóléti Érdekegyeztető Tanács még megvitatja. Hiába különítettek el az egészségbiztosító költség­­vetésében mintegy 4,6 mil­liárd az ügyeleti díjakra, mert ez az összeg még min­dig csak töredéke annak, amennyire szükség van. Az orvosi kamara számításai szerint évente 7 milliárd forintra lenne szükség ah­hoz, hogy az intézmények meg tudják fizetni az orvo­sok, ápolók munka­időn kívüli túlmunkáját. (Pilla­natnyilag mintegy 2,7 mil­liárd forint ügyeleti díjjal tartoznak az intézmények dolgozóiknak.) Egy havi orvosi ügyelet négy orvos teljes munka­idejéből biztosítható- ál­lítja Doktorits Béla az or­vosi kamara főtitkára, aki szerint ezért minden orvo­si szolgálatnak alkalmaz­nia kellene a plusz négy or­vost az ügyelei díj nélküli gyógyításhoz. Az ügyeleti díjakat elő­ször 1996-ban próbálták rendezni. A karácsonykor megjelent miniszteri ren­delet szerint átlagosan a hétköznapi ügyeleti díjak 28, a munkaszüneti napok­ra járó fizettség 57-59 szá­zalékkal emelkedtek. Most módosítanák az 1996-os szabályokat. (Folytatás a 3. oldalon) Értékrend és szavazótáborok Nemzet, vallásosság és tolerancia A Népszava holnapi szá­mában folytatódik a Ma­gyar Gallup Intézet és a Népszava közös sorozata a társadalom és a közgon­dolkodás elmúlt négy évé­nek változásairól. Folytatva a két héttel ezelőtti témát, a mostani grafikonok és elemzések is azokat az állampolgári beállítódásokat mutatják majd be, amelyek a leg­fontosabb szerepet játs­­­szák az emberek politikai vélekedéseinek és párt­vonzalmainak kialakulá­sakor. Az előző alkalommal olyan politikai beállító­dásokat mutattunk be, mint a „liberális”, illetve „konzervatív gondolko­dásmód”, a piacgazdaság­gal és a gazdaságba való állami beavatkozással kap­csolatos vélemények. (Folytatás a 2. oldalon) 40 30 20 10 0 -10 -20 -30 10 m1993 ősze ■31997 tele 10 A toleranciaindex eltérése a lakossági átlagtól az egyes pártok szavazótáboraiban két időpontban QT/Q7 Gallup 7 J/7 / NÉPSZAVA az átlagnál toleránsabb szavazótáborok rN­ -10 m jf -31111 - „Jobb lenne korlátozni az országban tartózkodó színes bőrűek számát” - „Idegenkedik a cigányoktól” - „Nem kedveli a zsidókat” - a lakosság tolerancia­­átlaga 'ffni f.' nVjyssw FKGPKDNP ---..^...'..­....... MSZPFidesz -MDF SZDSZ az átlagnál kevésbé toleráns szavazó­táborok Fertőtlenítés Hongkongban MTI-információ Hongkongban csütörtökön már a csirkefarmok, a nagybani piacok és más el­árusítóhelyek fertőtleníté­sével voltak elfoglalva, mi­után szerda estére befeje­ződött az 1,4 millió csirke és egyéb szárnyas tömeges leölése, amelyet a halálos áldozatokat is követelő influenzamegbetegedések miatt rendeltek el. Az egészségügyi hatósá­gok újév napján diagnosz­tizálták az influenzavírus H5N1 törzsével való fertő­­zöttség egy újabb esetét, és ezzel 14-re emelkedett a bizonyított madárinfluen­zás megbetegedések szá­ma Hongkongban, tovább táplálva a járványtól való félelmet. A legújabb páci­ens egy 14 éves kislány, aki kórházi kezelés alatt áll. Állapota „kielégítő”. Hongkongban hétfő óta több mint ezer állami tiszt­viselő dolgozott éjjel-nap­pal, hogy kiirtsa az összes csirkét, kacsát, libát és egyéb szárnyast. A mészár­lásban csak mintegy 3-400 különleges fajtájú, s bizo­nyítottan fertőzésmentes szárnyas életét kímélték meg. 160 csirkefarmon, 39 vegyes profilú szárnyasfar­­mon, két nagybani piacon és ezer, élő csirkét árusító boltban irtották ki az ál­latokat. Az akció nem ter­jedt ki a kedvtelésből tar­tott házimadarakra. Az ausztrál illetékese­ket meglepte, hogy az Egyesült Arab Emírségek a madárinfluenza állító­lagos veszélyére hivatkoz­va Ausztráliából is betil­totta a szárnyasimportot. A Canberrai kormány szó­vivője hangsúlyozta, hogy az olykor ausztráliai állo­mányokat is megtámadó csirkeinfluenza vírusát ember nem kaphatja el.

Next