Népszava, 1998. január (126. évfolyam, 1–26. sz.)
1998-01-02 / 1. szám
2 1998. JANUÁR 2., PÉNTEK BELFÖLD RÖVIDEN Parlamenti kivizsgálást kér a polgármester Parlamenti ad hoc bizottság felállítását javasolja Kossa Lajos, Aba község polgármestere, a december 17-én Belsőbárándon történtek kivizsgálására. A kezdeményezésre levélben kérte fel Fejér megye országgyűlési képviselőit. A polgármester a bizottságtól az ügy hátterének a kivizsgálását kéri. Kossa azt kifogásolja, hogy Belsőbárándon „10 rohamrendőr és 5 kommandós közreműködésével próbálták beköltöztetni a Rádió utca 11-ből kitelepített családok egyikét”. A bizottságtól annak kiderítését várja, hogy kik és hol döntötték el a rendőri biztosítás mértékét. Ha igaz a rendőrségi és a fehérvári önkormányzat azon állítása, amely szerint maga a költözni akaró család kérte a karhatalom segítségét, miért nem tudták adásvételi szerződéssel igazolni tulajdonjogukat, az igazolás hiányában pedig milyen jogalapja volt a rendőri beavatkozásnak. Petőfi-emlékév kezdődik Kiskőrösön Szilveszter éjszakáján nagyszabású rendezvénysorozat kezdetének lehettek részesei a kiskőrösi polgárok. A város szülötte Petőfi Sándor születésének 175. évfordulója alkalmából Praznovszky Mihály, a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója, az Évfordulós Emlékbizottság elnöke tartott megemlékezést a költő szülőházánál. Ezzel a magyar millenniumi irodalmi évfordulós programsorozat egyik önálló rendezvénysorozata indult útjára. Az 1997. tavaszán megalakult Országos Petőfi-emlékbizottság olyan nagyszabású, a kötetek, kiadványok megjelentetését, konferenciák rendezését, színházi, zenei események szervezését is átfogó programsorozatot dolgozott ki, amellyel méltó módon tiszteleghet a költő emléke előtt. Az Aerocaritas tornádó vonala Az eredetileg tervezettnél egy hónappal tovább, azaz január 31-ig hívható az Aerocaritas Légi Mentőőrség 06/90 59 59 59-es emelt díjas, úgynevezett tornádó vonala, amelynek bevétele a kunszentmártoni viharkárosultak támogatását szolgálja. Kozenkay Jenő, az Aerocaritas elnöke elmondta: a hívó-támogató feleket másodpercenként 3 forint 75 fillér költség terheli, amelyet az Aerocaritas a november 11-i forgószél károsultjainak javára utal át. Az emberek folyamatosan hívják a számot, és egy-egy telefonáló átlagosan 2-3 percig tartja a vonalat, de volt már példa egyórás beszélgetésre is. Kozenkay Jenő felhívta a figyelmet, hogy a telefonszámot csak Matáv-vonalról lehet elérni. Arról azonban még nem tudott beszámolni, összesen mennyi pénz gyűlt össze a számlán. Országgyűlési csengő az újszülöttnek Kóródi Mária, az Országgyűlés alelnöke tagnap felköszöntötte Vác idei első újszülöttjét, a helyi Jávorszky Ödön Kórházban. Varga Cintia Anett 3 kilogrammal és 54 centiméterrel látta meg a napvilágot csütörtök reggel 7 óra 15 perckor. Az Országgyűlés alelnöke az ajándékcsomagokon kívül jelképesen a parlamenti képviselők rendreutasítására használt csengőt is átnyújtotta a csecsemőnek. Az egymillió lelket számláló Pest megye az ország egyetlen növekvő lélekszámú régiója, ezért különös figyelemmel kell kísérni az itt születő és felnövekvő gyermekeket - mondta Kóródi Mária az ajándék átadásakor. NÉPSZAVA ALAPÍTVA 1873-BAN Főszerkesztő: H. BÍRÓ LÁSZLÓ Felelős szerkesztő: HORVÁTH ISTVÁN Főszerkesztő-helyettes: KISS ANDREJ Lapszerkesztő: DÉNES D. ISTVÁN, HAHN PÉTER, TÓTH JENŐ Képszerkesztő: WEBER LAJOS Rovatvezető: BARABÁS PÉTER (külföld), BOROS ISTVÁN (Szép Szó), BUZGÓ JÓZSEF (sport), DÉSI JÁNOS (belföld), FARKAS ZOLTÁN (vélemény), KATONA JÓZSEF (Internet), KERTÉSZ GYÖRGY (gazdaság), SZÉKELY ANNA mb. (kultúra), SZIGETI PIROSKA (levelezés, magazin, szolgáltatás), Vezető tervezőszerkesztő: EGRI FERENC, NYILASI GABRIELLA, ZSIGOVICS ZSOLT FENYŐ JÁNOS vezérigazgató Lapigazgató: FARKAS ÁGNES Terjesztési igazgató: DUBINYINÉ LÉNÁRD MARGIT Kiadó: EKH Kft. Levelezési cím: 1022 Budapest, Törökvész u. 30/A. Szerkesztőség: 1022 Budapest, Törökvész u. 30/A. Postacím: 1535 Budapest, Pf. 785 Telefon: 326-8272, 326-8252, telefax: 326-8267 Rovattelefonok: belföld 326-8271, külföld 326-6564, gazdaság 326-8261, publicisztika 326-8273 Hirdetés: telefon: 326-8260, 326-8272, 326-8252 telefax: 326-8252/71,212-4023 Internet URL-cím: http://www.nepszava.hu Elektronikus levélcím (e-mail cím): nepszava@nepszava.hu Terjeszti a Magyar Posta Rt., a HÍRKER Rt., az NH Rt., a KLK Kft. és alternatív terjesztők Előfizethető Budapesten a Magyar Posta Rt. Hírlapüzletági Igazgatóságánál (levélcím: 1846 Bp.), az ügyfélszolgálati irodákban, a Hírlapelőfizetési Irodában (Helir 1089 Bp., Orczy tér 1., levélcím: 1900 Bp.), vidéken a postahivatalokban közvetlenül és postautalványon, valamint átutalással a Postabank Rt. 11991102, Helir 021 -02799 pénzforgalmi jelzőszámára. Külföldre előfizethető: a Helirnél a fenti címen, illetve bankszámlaszámon, valamint megrendelhető a Hungaropress Sajtóterjesztő Kft-nél, 1117 Bp. Budafoki út 70., fax: (361)206-1921, e-mail: hunpress@hungaropress.datanet.hu. Előfizetési díj egy hónapra 750 Ft, negyedévre 2250 Ft, fél évre 4500 Ft, egy évre 9000 Ft. Nyomás: CICERO-Lapnyomda Rt. 1045 Budapest, Elem u. 5-7. Telefon: 169-1773 Felelős vezető: PERON ANTAL igazgató Index: 25005 ISSN 0133-1701 Bp. ISSN 0237-3785 Vidék 1 2 4 8 16 MTI-információ Göncz Árpád, a Magyar Köztársaság elnöke újévet köszöntő beszédében többek között elmondta: Az óév, amitől búcsúzunk, számunkra, valóban történelmi fordulópont. Az elmúlt évben hívták meg hazánkat a NATO biztonságot kínáló és erőt sugárzó családjába. S ez volt az az év, amikor lehetőség nyílt számunkra, hogy a közeljövőben, térségünkből az elsők között, csatlakozhassunk az Európai Unióhoz. Igen, mindez siker. Aminek bizony ára volt. Az árat megfizettük: az ország polgárai kemény önuralommal viselték el a kényszerű és keserű gazdasági megszorításokat, a létbiztonság megingásának lelki-idegi terheit. Az ő érdemük, hogy térségünkben ma a mi hazánk gazdasági és politikai rendje a legszilárdabb. Hogy 1997-ben a legderűlátóbb becsléseknél is jobban apadt az államadósság és kevesebb az államháztartás hiánya. A sikerek méltatása mellett szólt arról is, hogy ennek tudatában sem feledkezhetünk meg az ország polgárainak jó részéről, azokról, akik még nem érzékelik a javulást. A köztársasági elnök hangsúlyozta: Az infláció, bár csökkent, még mindig magas. Épp ezért az idei év is áremelkedéssel köszönt ránk. Sok köztünk a nyomorban élő, elesett ember. Nyugtalanító a közbiztonság helyzete. Nincs esélyegyenlőség a közoktatásban. Százezreket sújt, sok munkakezdőre vár munkanélküliség. Az ország eltérően fejlett térségei közt - bár csökken - érzékelhető a gazdasági és szociális feszültség. S mondjuk ki egyértelműen: sürgető megoldásra vár a többségében kirekesztve és embertelen körülmények között élő cigány kisebbség gondja, aminek következményeit Megfizettük a siker árát Göncz Árpád köztársasági elnök szerint történelmi fordulópont volt az elmúlt év társadalmunk egésze sínyli. A tömegnyomor ugyanis fertőz, erkölcsileg teszi próbára s kezdi ki a többségi társadalom emberségét. A közeljövő legfontosabb feladatának a mezőgazdaság hosszúra nyúlt válságának megoldását nevezte. Ugyancsak az új esztendőt terheli a Szlovákiával folyó Duna-vita megoldása, s az ebből következő teendők szakszerűen tárgyilagos végiggondolása is. Végezetül leszögezte: Az ország népének fel kell készülnie az idei országgyűlési és önkormányzati választásokra. Ez minden szavazópolgárra nehéz feladatot ró. Próbára teszi emberismeretét, valóságismeretét, ítélőképességét. Nincs kétségem: hazánk népe 1998-ban is megfontoltan dönt a jövőnk kérdésében. Ehhez - s a mindennapjainkhoz - kívánok most mindannyiunknak erőt, egészséget" - zárta beszédét Göncz Árpád. Göncz Árpád: az országnak fel kell készülni a választásokra Egyezség a vasutasok béréről (Folytatás az 1. oldalról) A aláírták a pótlékokkal, jutalmakkal, a kollektív szerződéssel, a külföldi kocsik tartózkodási idejének csökkentésével összefüggő egyezséget. Jelentős közeledés történt a mozdonyvezetők balesetmentességi jutalmával, és az alapbéremeléssel összefüggő kérdésekben is. A szerdai tárgyalás eredményeként a MÁV és a vasutas-szakszervezetek képviselői aláírták azokat a megállapodásokat, amelyek a vasúti dolgozók 1998. évi bér- és foglalkoztatási kérdéseit szabályozzák. Sipos István, a MÁV vezérigazgatója bejelentette: a vasúttársaság munkavállalói ennek értelmében a bértábla szerinti alapérték 14,7 százalékkal megemelt összegét kapják jövőre. Ehhez járul a soros előléptetésben részesülő dolgozók automatikus bérnövekedése. Mindez összességében bruttó 16 százalékos átlagbéremelést jelent. Ez némileg több, mint a munkáltató korábbi ajánlata. A vasutas dolgozók - vasutasnapi jutalomként - az 1997. évihez hasonlóan az éves személyi alapbérük hat százalékát kapják meg. Ezen felül a termelékenységi mutató javulása esetén éves bérük egy százaléka is megilleti őket. Megállapodás született arra vonatkozóan is, hogy az eddigieknek megfelelően a mozdonyvezetők balesetmentességi jutalma a tárgynegyedévben kifizetett személyi alapbér négy százaléka lesz. A munkáltató kötelezettséget vállalt, hogy csak mérsékelt ütemben csökkenti a vasúttársaság létszámát, 21 000 forintra emeli a minimálbért, 1400 forintra növeli az étkezési hozzájárulást. A MÁV-nál 2001. január elsejéig fokozatosan 7,8 órára csökken a napi munkaidő, növekszik a különféle pótlékok és jutalmak összege, az eddigieknél nagyobb gondot fordítanak a mozdonyvezetők és más munkavállalók munkahelyi körülményeinek a javítására. Egy százalék a felekezeteknek Hatályba lépett az új egyház-finanszírozási rendszer Magyarországon a becslések szerint jelenleg 220 körüli a hivatalosan vagy bejelentés nélkül működő egyházak száma. Ebből az elmúlt év végéig csupán 77 bejegyzett vallási közösséget tartanak nyilván az APEH-nél, ahol a személyi jövedelemadó új, hitéleti támogatásra való felajánlási lehetőségének életbelépése miatt szükségessé vált a támogatásra jogosult közösségek körének pontos felmérése. Spirk József NÉPSZAVA Az új egyház-finanszírozási szabályozás 2011-ig ad lehetőséget a magyar államnak, hogy a történelmi egyházak volt ingatlanainak tulajdonjogát rendezze. A törvénycsomag értelmében a katolikus, a református, az evangélikus, a baptista, a szerb ortodox és a zsidó felekezetek állíthatják öszsze volt ingatlanaik listáját, amelyekre természetben, pénzben vagy járadék formájában tarthatnak a későbbiekben igényt. A Miniszterelnöki Hivatal egyházi kapcsolatok titkárságának vezetője, Platthy Iván elmondta, hogy a katolikus egyház már elkészítette a tulajdonoknak ezen jegyzékét, a többi felekezetnek - amelyek a Vatikánnal kötött államközi szerződésben kidolgozott új alapelvek kiterjesztése után kerültek a tulajdonrendezésnek ebbe a körébe - az év elejétől számított 180 nap áll rendelkezésére, hogy véglegesítsék a visszaigényléseik lajstromát. A rendszerváltás óta már a hétezret is meghaladta azoknak az ingatlanoknak a száma, amelyekre valamilyen formában igénylést adtak be egyházi szervezetek, ezek közül mintegy kétezer volt tulajdon esetében már rendeződtek a vitás kérdések, további kétezer esetben elutasító döntés született vagy az egyházak léptek vissza igényükkel. Az önkormányzati tulajdonban lévő épületek közül közvetlen megállapodással, térítés nélkül mintegy ezer került vissza az elmúlt évek során az egyházakhoz. Platthy Iván szerint az új törvénycsomagot a volt egyházi tulajdonok örök járadékra váltásának lehetősége mellett három másik alapelv jellemzi: a szektorsemlegesség, a hitélet támogatásának automatizmusa és az egyházak értékteremtő és -megőrző tevékenységének segítése. A hitélet finanszírozásának legújabb eleme, hogy erre a célra a polgárok adójukból újabb egyszázalékos felajánlást különíthetnek majd el. A nonprofit szervezetek támogatására felajánlható egy százalékhoz hasonlóan - természetesen ez a támogatási forma is szabadon választható - a felekezeti célok helyett akár humanitárius célokra is adományozható. A Pénzügyminisztérium illetékeseinek becslése szerint az 1998-ban befolyó szja összbefizetéseinek egy százaléka 5,5 milliárd forint körüli összeget tesz majd ki, amely összeg tehát a maximumát jelenti az egyházak hitéleti célú bevételeinek. A törvény azonban biztosítékokat is tartalmaz az egyházak számára arra az esetre, ha a felajánlások összege esetleg kisebb lenne a korábbi állami támogatásoknál. Állami garancia biztosítja, hogy az egyes egyházak 1999 és 2004 között automatikusan támogatáskiegészítéshez jussanak az idei, utolsó régi rendszerű támogatások szintjéig. Csak ez után az átmeneti időszak után válnak az egyházi bevételek teljes mértékben függővé a polgárok, illetve a hívők adományozási kedvétől. A felajánlásokból azonban csak azok részesülhetnek, amelyek hivatalosan bejegyzett egyház, felekezet vagy vallási közösségként működtek már tavaly is. Ez a feltétele annak, hogy az APEH megküldje számukra azt a technikai számot, amely lehetővé teszi majd a felajánlások megtételét. A költségvetés eddig négy történelmi - a katolikus, a református, az evangélikus és a zsidó egyház mellett 38 kisebb vallási közösségnek nyújtott támogatást. Az előbbiek tavaly 9,5 milliárd forinttal, a kis egyházak pedig félmilliárdot meghaladó összeg rájuk eső részéből gazdálkodhattak. A Legfelsőbb Bíróság által kiadott adatok szerint jelenleg 77 egyház vagy közösség regisztráltatta magát hivatalosan. A 42 jelenleg is támogatott felekezet mellett tehát további 35 közösség várhatja majd, hogy jövő év január 10-ig az adóhivatal átutalja számukra a befolyt egyszázalékos adományokat. NÉPSZAVA Horn Gyula: „Bezzeg" ország lettünk MTI-információ Horn Gyula miniszterelnök tegnap, a TV 2 munkatársának adott interjújában többek között elmondta: mint ezzel külföldön is széles körben egyetértenek, 1997 Magyarország éve. Kelet-Közép-Európában egyedül nálunk kerültek sorra olyan dolgok, amelyekkel mások nem foglalkoztak (például a népszavazás a NATO-ról, az államháztartási reform megindítása, az alapszerződések megkötése) Tehát egyfajta „bezzeg" ország lettünk. Sorsfordító év volt az 1997-es, hiszen akkor született meg a történelmi jelentőségű döntés a NATO bővítéséről és az európai uniós csatlakozásról. A miniszterelnök a továbbiakban rámutatott arra is, hogy ’97-ben egy sor területen már javítani lehetett a helyzeten. Bár ez az év sem volt gondoktól mentes - mondta a kormányfő. A miniszterelnök fontosnak nevezte azt, hogy a kormány nemcsak a korábbi, tehát itthon született törvényeket teljesítette, hanem például a párizsi békeszerződést is a holocaust áldozataival kapcsolatban, amire, évtizedekig nem volt példa, vagy gyakorlat. Rendkívül fontos az is, hogy külföldi partnereink messzemenően elismerik, hogy Magyarország volt a legsikeresebb a privatizációban. Rendkívüli eredmény az is, hogy három és fél év alatt 10 milliárd dollárral sikerült csökkenteni az ország külföldi adósságállományát, s e csökkentésnek gyakorlatilag teljes egészében a privatizációs bevétel volt a fedezete. Azzal összefüggésben, hogy a jövő év első felében gyakorlatilag teljes egészében befejeződik a privatizáció, a miniszterelnök állást foglalt a privatizációs miniszteri poszt megszüntetése mellett. A kormányfő a következőkben, az erre vonatkozó kérdésre válaszolva, a parlamentre hárította a felelősséget azért, hogy nem sikerült az új alkotmányt elfogadni. Ez, hangsúlyozta, abszolút parlamenti dolog. Az 1998. évi választásokkal, illetve a kampány várható hangnemével és minőségével kapcsolatban Horn Gyula úgy nyilatkozott: nem hiszi, hogy sima kampány lesz, abban az értelemben, hogy elég sok kölcsönös vádaskodás fog elhangzani. Az MSZP jövő évi választások után követendő koalíciós politikájával kapcsolatban Horn Gyula azt mondta: számomra az a fontos, hogy megnyerjük a választásokat, s erre véleményem szerint a Magyar Szocialista Pártnak meg is van a lehetősége. Ha pedig egy párt megnyeri a választást, akkor, az eredménytől függően, nem valószínű, hogy különösebb nehézségei lennének koalíciós partner megválasztásában. Értékrend és szavazótáborok (Folytatás az 1. oldalról) A mostani alkalommal a nemzeti érzés erőssége, a vallásosság és a másokkal szembeni tolerancia öszszefüggéseit elemezzük. A holnapi cikk bemutatja a magyar társadalom említett jellemzők szerinti generációs törésvonalait és ezek politikai leképeződését egyaránt. A mellékelt ábrán azt követhetjük nyomon, hogy hogyan változott a politikai pártok szavazótáborainak toleranciaindexe az elmúlt négy évben. A három különböző kérdésre adott egyedi válaszok mögött meghúzódó, toleranciával kapcsolatos közös beállítódást matematikai módszerrel (úgynevezett főkomponens-analízissel) tártuk fel, így képeztük az úgynevezett toleranciaindexet. Jól látszik, hogy a kisgazdapárt szavazói a legkevésbé toleránsak. Érdekes tendencia az is, hogy a KDNP és az MSZP tábora négy éve még a lakossági átlagot meghaladó mértékben toleráns volt, ma viszont toleranciaindexük alacsonyabb, mint a lakosság átlaga. Három olyan párt van, amelynek szavazótábora a lakosság átlagát meghaladó mértékben toleráns: az SZDSZ, az MDF és a Fidesz. Figyelemreméltó tény, hogy mindhárom átlagnál toleránsabb szavazóbázissal rendelkező párt - „nemzeti” jelzővel, vagy anélkül - „liberálisként” határozza meg önmagát.