Népszava, 1998. január (126. évfolyam, 1–26. sz.)

1998-01-02 / 1. szám

2 1998. JANUÁR 2., PÉNTEK BELFÖLD RÖVIDEN Parlamenti kivizsgálást kér a polgármester Parlamenti ad hoc bizottság felállítását javasolja Kossa Lajos, Aba község polgármestere, a december 17-én Belsőbárándon történtek kivizsgálására. A kezdemé­nyezésre levélben kérte fel Fejér megye országgyűlési képviselőit. A polgármester a bizottságtól az ügy hátte­rének a kivizsgálását kéri. Kossa azt kifogásolja, hogy Belsőbárándon „10 rohamrendőr és 5 kommandós köz­reműködésével próbálták beköltöztetni a Rádió utca 11-ből kitelepített családok egyikét”. A bizottságtól an­nak kiderítését várja, hogy kik és hol döntötték el a rendőri biztosítás mértékét. Ha igaz a rendőrségi és a fehérvári önkormányzat azon állítása, amely szerint maga a költözni akaró család kérte a karhatalom segít­ségét, miért nem tudták adásvételi szerződéssel igazolni tulajdonjogukat, az igazolás hiányában pedig milyen jogalapja volt a rendőri beavatkozásnak. Petőfi-emlékév kezdődik Kiskőrösön Szilveszter éjszakáján nagyszabású rendezvénysoro­zat kezdetének lehettek részesei a kiskőrösi polgárok. A város szülötte Petőfi Sándor születésének 175. év­fordulója alkalmából Praznovszky Mihály, a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója, az Évfordulós Emlék­­bizottság elnöke tartott megemlékezést a költő szülő­házánál. Ezzel a magyar millenniumi irodalmi évfor­dulós programsorozat egyik önálló rendezvénysoroza­ta indult útjára. Az 1997. tavaszán megalakult Orszá­gos Petőfi-emlékbizottság olyan nagyszabású, a köte­tek, kiadványok megjelentetését, konferenciák rende­zését, színházi, zenei események szervezését is átfogó programsorozatot dolgozott ki, amellyel méltó módon tiszteleghet a költő emléke előtt. Az Aerocaritas tornádó vonala Az eredetileg tervezettnél egy hónappal tovább, azaz január 31-ig hívható az Aerocaritas Légi Mentőőrség 06/90 59 59 59-es emelt díjas, úgynevezett tornádó vonala, amelynek bevétele a kunszentmártoni vihar­károsultak támogatását szolgálja. Kozenkay Jenő, az Aerocaritas elnöke elmondta: a hívó-támogató fele­ket másodpercenként 3 forint 75 fillér költség terhe­li, amelyet az Aerocaritas a november 11-i forgószél károsultjainak javára utal át. Az emberek folyama­tosan hívják a számot, és egy-egy telefonáló átlago­san 2-3 percig tartja a vonalat, de volt már példa egyórás beszélgetésre is. Kozenkay Jenő felhívta a fi­gyelmet, hogy a telefonszámot csak Matáv-vonalról lehet elérni. Arról azonban még nem tudott beszá­molni, összesen mennyi pénz gyűlt össze a számlán. Országgyűlési csengő az újszülöttnek Kóródi Mária, az Országgyűlés alelnöke tagnap felkö­­szöntötte Vác idei első újszülöttjét, a helyi Jávorszky Ödön Kórházban. Varga Cintia Anett 3 kilogrammal és 54 centiméterrel látta meg a napvilágot csütörtök reggel 7 óra 15 perckor. Az Országgyűlés alelnöke az ajándékcsomagokon kívül jelképesen a parlamenti képviselők rendreutasítására használt csengőt is át­nyújtotta a csecsemőnek. Az egymillió lelket számlá­ló Pest megye az ország egyetlen növekvő lélekszámú régiója, ezért különös figyelemmel kell kísérni az itt születő és felnövekvő gyermekeket - mondta Kóródi Mária az ajándék átadásakor. NÉPSZAVA ALAPÍTVA 1873-BAN Főszerkesztő: H. BÍRÓ LÁSZLÓ Felelős szerkesztő: HORVÁTH ISTVÁN Főszerkesztő-helyettes: KISS ANDREJ Lapszerkesztő: DÉNES D. ISTVÁN, HAHN PÉTER, TÓTH JENŐ Képszerkesztő: WEBER LAJOS Rovatvezető: BARABÁS PÉTER (külföld), BOROS ISTVÁN (Szép Szó), BUZGÓ JÓZSEF (sport), DÉSI JÁNOS (belföld), FARKAS ZOLTÁN (vélemény), KATONA JÓZSEF (Internet), KERTÉSZ GYÖRGY (gazdaság), SZÉKELY ANNA mb. (kultúra), SZIGETI PIROSKA (levelezés, magazin, szolgáltatás), Vezető tervezőszerkesztő: EGRI FERENC, NYILASI GABRIELLA, ZSIGOVICS ZSOLT FENYŐ JÁNOS vezérigazgató Lapigazgató: FARKAS ÁGNES Terjesztési igazgató: DUBINYINÉ LÉNÁRD MARGIT Kiadó: EKH Kft. Levelezési cím: 1022 Budapest, Törökvész u. 30/A. Szerkesztőség: 1022 Budapest, Törökvész u. 30/A. Postacím: 1535 Budapest, Pf. 785 Telefon: 326-8272, 326-8252, telefax: 326-8267 Rovattelefonok: belföld 326-8271, külföld 326-6564, gazdaság 326-8261, publicisztika 326-8273 Hirdetés: telefon: 326-8260, 326-8272, 326-8252 telefax: 326-8252/71,212-4023 Internet URL-cím: http://www.nepszava.hu Elektronikus levélcím (e-mail cím): nepszava@nepszava.hu Terjeszti a Magyar Posta Rt., a HÍRKER Rt., az NH Rt., a KLK Kft. és alternatív terjesztők Előfizethető Budapesten a Magyar Posta Rt. Hírlapüzletági Igazgatóságánál (levélcím: 1846 Bp.), az ügyfélszolgálati irodákban, a Hírlapelőfizetési Irodában (Helir 1089 Bp., Orczy tér 1., levélcím: 1900 Bp.), vidéken a postahivatalokban közvetlenül és postautalványon, valamint átutalással a Postabank Rt. 11991102, Helir 021 -02799 pénzforgalmi jelzőszámára. Külföldre előfizethető: a Helirnél a fenti címen, illetve bankszámlaszámon, valamint megrendelhető a Hungaropress Sajtóterjesztő Kft-nél, 1117 Bp. Budafoki út 70., fax: (361)206-1921, e-mail: hunpress@hungaropress.datanet.hu. Előfizetési díj egy hónapra 750 Ft, negyedévre 2250 Ft, fél évre 4500 Ft, egy évre 9000 Ft. Nyomás: CICERO-Lapnyomda Rt. 1045 Budapest, Elem u. 5-7. Telefon: 169-1773 Felelős vezető: PERON ANTAL igazgató Index: 25005 ISSN 0133-1701 Bp. ISSN 0237-3785 Vidék 1 2 4 8 16 MTI-információ Göncz Árpád, a Magyar Köztársaság elnöke újévet köszöntő beszédében töb­bek között elmondta: Az óév, amitől búcsúzunk, számunkra, valóban tör­ténelmi fordulópont. Az elmúlt évben hívták meg hazánkat a NATO bizton­ságot kínáló és erőt su­gárzó családjába. S ez volt az az év, amikor lehe­tőség nyílt számunkra, hogy a közeljövőben, tér­ségünkből az elsők között, csatlakozhassunk az Eu­rópai Unióhoz. Igen, mind­ez siker. Aminek bizony ára volt. Az árat megfi­zettük: az ország polgárai kemény önuralommal vi­selték el a kényszerű és keserű gazdasági megszo­rításokat, a létbiztonság megingásának lelki-idegi terheit. Az ő érdemük, hogy tér­ségünkben ma a mi ha­zánk gazdasági és politi­kai rendje a legszilár­dabb. Hogy 1997-ben a legderűlátóbb becslések­nél is jobban apadt az ál­lamadósság és kevesebb az államháztartás hiánya. A sikerek méltatása mellett szólt arról is, hogy ennek tudatában sem fe­ledkezhetünk meg az or­szág polgárainak jó részé­ről, azokról, akik még nem érzékelik a javulást. A köztársasági elnök hangsúlyozta: Az infláció, bár csökkent, még mindig magas. Épp ezért az idei év is áremelkedéssel kö­szönt ránk. Sok köztünk a nyomorban élő, elesett ember. Nyugtalanító a közbiztonság helyzete. Nincs esélyegyenlőség a közoktatásban. Százezre­ket sújt, sok munkakezd­őre vár munkanélküliség. Az ország eltérően fejlett térségei közt - bár csök­ken - érzékelhető a gaz­dasági és szociális feszült­ség. S mondjuk ki egyér­telműen: sürgető megol­dásra vár a többségében kirekesztve és embertelen körülmények között élő cigány kisebbség gondja, aminek következményeit Megfizettük a siker árát Göncz Árpád köztársasági elnök szerint történelmi fordulópont volt az elmúlt év társadalmunk egésze sínyli. A tömegnyomor ugyanis fertőz, erkölcsileg teszi próbára s kezdi ki a többségi társadalom em­berségét. A közeljövő legfonto­sabb feladatának a mező­­gazdaság hosszúra nyúlt válságának megoldását nevezte. Ugyancsak az új esztendőt terheli a Szlo­vákiával folyó Duna-vita megoldása, s az ebből kö­vetkező teendők szaksze­rűen tárgyilagos végig­gondolása is. Végezetül leszögezte: Az ország népének fel kell készülnie az idei ország­­gyűlési és önkormányzati választásokra. Ez minden szavazópolgárra nehéz feladatot ró. Próbára teszi emberismeretét, valóság­ismeretét, ítélőképességét. Nincs kétségem: hazánk népe 1998-ban is megfon­toltan dönt a jövőnk kér­désében. Ehhez - s a min­dennapjainkhoz - kívánok most mindannyiunknak erőt, egészséget" - zárta beszédét Göncz Árpád. Göncz Árpád: az országnak fel kell készülni a választásokra Egyezség a vasutasok béréről (Folytatás az 1. oldalról) A aláírták a pótlékokkal, jutalmakkal, a kollektív szerződéssel, a külföldi ko­csik tartózkodási idejének csökkentésével összefüggő egyezséget. Jelentős köze­ledés történt a mozdonyve­zetők balesetmentességi jutalmával, és az alapbér­­emeléssel összefüggő kér­désekben is. A szerdai tárgyalás eredményeként a MÁV és a vasutas-szakszervezetek képviselői aláírták azokat a megállapodásokat, ame­lyek a vasúti dolgozók 1998. évi bér- és foglalkoz­tatási kérdéseit szabályoz­zák. Sipos István, a MÁV vezérigazgatója bejelen­tette: a vasúttársaság munkavállalói ennek ér­telmében a bértábla sze­rinti alapérték 14,7 száza­lékkal megemelt összegét kapják jövőre. Ehhez járul a soros előléptetésben ré­szesülő dolgozók automa­tikus bérnövekedése. Min­dez összességében bruttó 16 százalékos átlagbér­emelést jelent. Ez némileg több, mint a munkáltató korábbi ajánlata. A vas­utas dolgozók - vasutas­napi jutalomként - az 1997. évihez hasonlóan az éves személyi alapbérük hat százalékát kapják meg. Ezen felül a termelékeny­ségi mutató javulása ese­tén éves bérük egy száza­léka is megilleti őket. Megállapodás született arra vonatkozóan is, hogy az eddigieknek megfelelő­en a mozdonyvezetők bal­esetmentességi jutalma a tárgynegyedévben kifize­tett személyi alapbér négy százaléka lesz. A munkál­tató kötelezettséget vál­lalt, hogy csak mérsékelt ütemben csökkenti a vas­úttársaság létszámát, 21 000 forintra emeli a minimál­bért, 1400 forintra növeli az étkezési hozzájárulást. A MÁV-nál 2001. január elsejéig fokozatosan 7,8 órára csökken a napi munkaidő, növekszik a különféle pótlékok és ju­talmak összege, az eddi­gieknél nagyobb gondot fordítanak a mozdonyve­zetők és más munkaválla­lók munkahelyi körülmé­nyeinek a javítására. Egy százalék a felekezeteknek Hatályba lépett az új egyház-finanszírozási rendszer Magyarországon a becslések szerint jelenleg 220 kö­rüli a hivatalosan vagy bejelentés nélkül működő egyházak száma. Ebből az elmúlt év végéig csupán 77 bejegyzett vallási közösséget tartanak nyilván az APEH-nél, ahol a személyi jövedelemadó új, hitéleti támogatásra való felajánlási lehetőségének életbelé­pése miatt szükségessé vált a támogatásra jogosult közösségek körének pontos felmérése. Spirk József NÉPSZAVA Az új egyház-finanszírozási szabályozás 2011-ig ad le­hetőséget a magyar állam­nak, hogy a történelmi egy­házak volt ingatlanainak tulajdonjogát rendezze. A törvénycsomag értelmében a katolikus, a református, az evangélikus, a baptista, a szerb ortodox és a zsidó felekezetek állíthatják ösz­­sze volt ingatlanaik listá­ját, amelyekre természet­ben, pénzben vagy járadék formájában tarthatnak a későbbiekben igényt. A Miniszterelnöki Hivatal egyházi kapcsolatok tit­kárságának vezetője, Platthy Iván elmondta, hogy a katolikus egyház már elkészítette a tulajdo­noknak ezen jegyzékét, a többi felekezetnek - ame­lyek a Vatikánnal kötött államközi szerződésben ki­dolgozott új alapelvek ki­­terjesztése után kerültek a tulajdonrendezésnek ebbe a körébe - az év elejétől számított 180 nap áll ren­delkezésére, hogy véglege­sítsék a visszaigényléseik lajstromát. A rendszerváltás óta már a hétezret is meghaladta azoknak az ingatlanoknak a száma, amelyekre vala­milyen formában igénylést adtak be egyházi szerveze­tek, ezek közül mintegy kétezer volt tulajdon eseté­ben már rendeződtek a vi­tás kérdések, további két­ezer esetben elutasító dön­tés született vagy az egyhá­zak léptek vissza igényük­kel. Az önkormányzati tu­lajdonban lévő épületek közül közvetlen megálla­podással, térítés nélkül mintegy ezer került vissza az elmúlt évek során az egyházakhoz. Platthy Iván szerint az új törvénycsomagot a volt egyházi tulajdonok örök járadékra váltásának lehe­tősége mellett három má­sik alapelv jellemzi: a szektorsemlegesség, a hit­élet támogatásának auto­matizmusa és az egyházak értékteremtő és -megőrző tevékenységének segítése. A hitélet finanszírozásá­nak legújabb eleme, hogy erre a célra a polgárok adójukból újabb egyszáza­lékos felajánlást különít­hetnek majd el. A nonpro­fit szervezetek támogatá­sára felajánlható egy szá­zalékhoz hasonlóan - ter­mészetesen ez a támogatá­si forma is szabadon vá­lasztható - a felekezeti cé­lok helyett akár humanitá­rius célokra is adományoz­ható. A Pénzügyminisztérium illetékeseinek becslése sze­rint az 1998-ban befolyó szja összbefizetéseinek egy százaléka 5,5 milliárd fo­rint körüli összeget tesz majd ki, amely összeg tehát a maximumát jelenti az egyházak hitéleti célú be­vételeinek. A törvény azonban biztosítékokat is tartalmaz az egyházak szá­mára arra az esetre, ha a felajánlások összege eset­leg kisebb lenne a korábbi állami támogatásoknál. Ál­lami garancia biztosítja, hogy az egyes egyházak 1999 és 2004 között auto­matikusan támogatáski­egészítéshez jussanak az idei, utolsó régi rendszerű támogatások szintjéig. Csak ez után az átmeneti időszak után válnak az egyházi bevételek teljes mértékben függővé a pol­gárok, illetve a hívők ado­mányozási kedvétől. A fel­ajánlásokból azonban csak azok részesülhetnek, ame­lyek hivatalosan bejegyzett egyház, felekezet vagy val­lási közösségként működ­tek már tavaly is. Ez a fel­tétele annak, hogy az APEH megküldje számuk­ra azt a technikai számot, amely lehetővé teszi majd a felajánlások megtételét. A költségvetés eddig négy történelmi - a katolikus, a református, az evangélikus és a zsidó­­ egyház mellett 38 kisebb vallási közösség­nek nyújtott támogatást. Az előbbiek tavaly 9,5 mil­liárd forinttal, a kis egyhá­zak pedig félmilliárdot meghaladó összeg rájuk eső részéből gazdálkodhat­tak. A Legfelsőbb Bíróság által kiadott adatok szerint jelenleg 77 egyház vagy kö­zösség regisztráltatta ma­gát hivatalosan. A 42 jelen­leg is támogatott felekezet mellett tehát további 35 közösség várhatja majd, hogy jövő év január 10-ig az adóhivatal átutalja szá­mukra a befolyt egyszáza­lékos adományokat. NÉPSZAVA Horn Gyula: „Bezzeg" ország lettünk MTI-információ Horn Gyula miniszterel­nök tegnap, a TV 2 munka­társának adott interjújá­ban többek között elmond­ta: mint ezzel külföldön is széles körben egyetérte­nek, 1997 Magyarország éve. Kelet-Közép-Európá­­ban egyedül nálunk kerül­tek sorra olyan dolgok, amelyekkel mások nem foglalkoztak (például a népszavazás a NATO-ról, az államháztartási reform megindítása, az alapszer­ződések megkötése) Tehát egyfajta „bezzeg" ország lettünk. Sorsfordító év volt az 1997-es, hiszen akkor született meg a történelmi jelentőségű döntés a NA­TO bővítéséről és az euró­pai uniós csatlakozásról. A miniszterelnök a to­vábbiakban rámutatott ar­ra is, hogy ’97-ben egy sor területen már javítani lehe­tett a helyzeten. Bár ez az év sem volt gondoktól men­tes - mondta a kormányfő. A miniszterelnök fontos­nak nevezte azt, hogy a kormány nemcsak a ko­rábbi, tehát itthon szüle­tett törvényeket teljesítet­te, hanem például a párizsi békeszerződést is a holoca­ust áldozataival kapcsolat­ban, amire, évtizedekig nem volt példa, vagy gya­korlat. Rendkívül fontos az is, hogy külföldi partne­reink messzemenően elis­merik, hogy Magyarország volt a legsikeresebb a pri­vatizációban. Rendkívüli eredmény az is, hogy há­rom és fél év alatt 10 milli­árd dollárral sikerült csök­kenteni az ország külföldi adósságállományát, s e csökkentésnek gyakorlati­lag teljes egészében a pri­vatizációs bevétel volt a fe­dezete. Azzal összefüggés­ben, hogy a jövő év első fe­lében gyakorlatilag teljes egészében befejeződik a privatizáció, a miniszterel­nök állást foglalt a privati­zációs miniszteri poszt megszüntetése mellett. A kormányfő a követke­zőkben, az erre vonatkozó kérdésre válaszolva, a par­lamentre hárította a fele­lősséget azért, hogy nem si­került az új alkotmányt el­fogadni. Ez, hangsúlyozta, abszolút parlamenti dolog. Az 1998. évi választá­sokkal, illetve a kampány várható hangnemével és minőségével kapcsolatban Horn Gyula úgy nyilatko­zott: nem hiszi, hogy sima kampány lesz, abban az értelemben, hogy elég sok kölcsönös vádaskodás fog elhangzani. Az MSZP jövő évi vá­lasztások után követendő koalíciós politikájával kapcsolatban Horn Gyula azt mondta: számomra az a fontos, hogy megnyerjük a választásokat, s erre véle­ményem szerint a Magyar Szocialista Pártnak meg is van a lehetősége. Ha pedig egy párt megnyeri a válasz­tást, akkor, az eredménytől függően, nem valószínű, hogy különösebb nehézsé­gei lennének koalíciós partner megválasztásában. ­ Értékrend és szavazótáborok (Folytatás az 1. oldalról) A mostani alkalommal a nemzeti érzés erőssége, a vallásosság és a másokkal szembeni tolerancia ösz­­szefüggéseit elemezzük. A holnapi cikk bemutatja a magyar társadalom emlí­tett jellemzők szerinti ge­nerációs törésvonalait és ezek politikai leképeződé­sét egyaránt. A mellékelt ábrán azt követhetjük nyomon, hogy hogyan változott a politikai pártok szavazó­táborainak toleranciain­dexe az elmúlt négy év­ben. A három különböző kérdésre adott egyedi vá­laszok mögött meghúzó­dó, toleranciával kapcso­latos közös beállítódást matematikai módszerrel (úgynevezett főkompo­­nens-analízissel) tártuk fel, így képeztük az úgy­nevezett toleranciainde­xet. Jól látszik, hogy a kis­gazdapárt szavazói a leg­kevésbé toleránsak. Érde­kes tendencia az is, hogy a KDNP és az MSZP tábora négy éve még a lakossági átlagot meghaladó mér­tékben toleráns volt, ma viszont toleranciaindexük alacsonyabb, mint a la­kosság átlaga. Három olyan párt van, amelynek szavazótábora a lakosság átlagát megha­ladó mértékben toleráns: az SZDSZ, az MDF és a Fidesz. Figyelemreméltó tény, hogy mindhárom át­lagnál toleránsabb sza­vazóbázissal rendelkező párt - „nemzeti” jelzővel, vagy anélkül - „liberális­ként” határozza meg ön­magát.

Next