Népszava, 1998. február (126. évfolyam, 27–50. sz.)
1998-02-02 / 27. szám
„A korrupció egy része megfogható” nyilatkozta az új közbeszerzési biztos A közvéleménybe beivódott, hogy kenőpénzzel könynyebben mennek a dolgok - mondta a lapunknak adott interjúban dr. Saly Ferenc, a ma munkába lépő fővárosi közbeszerzési biztos. A közigazgatásban újdonságnak számító poszt birtokosa szerint a korrupció melegágya az adott közberuházás menetének örökös változtatása, amely nem ritka a jelenlegi gyakorlatban. A korábban az ÁSZ fővárosi régióját vezető biztos ígéretet kapott, hogy ha véletlenül munkáltatójával, a főjegyzővel vagy esetleg a főpolgármesterrel találja szemben magát egy ügy során, akkor sem akadályozzák. Tenczer Gábor NÉPSZAVA - Önt a fővárosi önkormányzat a korrupció elleni harc fő bástyájának szánja. Mondják, sok dolga lesz, hiszen egy nemrég végzett telefonos közvélemény-kutatás eredménye szerint a budapestiek 90 százaléka gondolja úgy, hogy kenőpénzzel gyorsabban haladnak a dolgok a Városházán. A közvéleménybe beleivódott, hogy egy közberuházás esetén a kivitelező beszámítja költségeibe, hogy a megrendelőnek valamennyit kell visszajuttatni a kifizetett árból. Ennek régi gyökerei vannak. Amikor 20 évvel ezelőtt a külkereskedelem ellenőrzésével foglalkoztam, elfogadott volt az úgynevezett „alkotmányos költség”. Ez azt az 5 százalékot tartalmazta, amivel az állami cégek megkenték a külföldi partnert. Mára visszatérve: a korrupció egy része megfogható, ám egy másik részét lehetetlen bizonyítani. Egy gazdasági ellenőr csak a hibákat tudja feltárni, azt nem tudja kinyomozni, hogy egy presszó eldugott zugában két ember hogyan egyezik meg. - A megfogható rész hogy fogható meg? - Zárt rendszerű közbeszerzési rendszert kell kialakítani. Egy pályázat győztese 80-90 százalékban objektív szempontok alapján megállapítható az adott pontrendszer alapján. Minimálisra kell szorítani a szubjektív megítélés arányát, ám tény, hogy 10- 20 százalékban jelen kell lennie - például a cég jó hírneve, megbízhatósága sokat nyom a latban. - Ön és csapata készítette el tavaly őszre a főváros pénzügyi és gazdasági ellenőrzéséről szóló állami számvevőszéki jelentést, így beleláthatott a közbeszerzés problémáiba. Mit tart legnagyobb bajnak? - Igazi melegágya lehet a korrupciónak az, ha egy beruházás menetét, műszaki tartalmát örökké változtatják, márpedig a fővárosnál rengeteg ilyen történt. Ha a közgyűlés egyszer döntött a beruházás kereteiről, akkor azt vasfegyelemmel be kell tartani. (Folytatás a 3. oldalon) Politikusok a vállalkozók bálján, az Operában 10. oldal 16 OLDAL ÁRA: 42 FORINT 126. ÉVFOLYAM, 27. SZÁM 1998. FEBRUÁR 2., HÉTFŐ ALAPÍTVA 1873-BAN Papírformagyőzelmek az Austral Openen 14. oldal Nem ragaszkodik újabb tárcához az RMDSZ NÉPSZAVA-információ „Az RMDSZ eddig nem jelölte meg, hogy konkrétan melyik tárcát igényelné, ezt a koalíción belüli megbeszélések során fogjuk eldönteni” - válaszolta lapunk kérdésére telefonon Markó Béla szövetségi elnök. A román koalíciós válság fejleményei nyomán olyan helyzet alakult ki, hogy a Demokratikus Konvenciónak és az RMDSZ- nek öt megüresedett tárca betöltéséről kellene határozni. Az RMDSZ Operatív Tanácsa szombaton Marosvásárhelyen értékelte a politikai helyzetet. Az ülésen részt vett Takács Csaba ügyvezető és Tőkés László tiszteletbeli elnök is. Markó Béla elmondta: „Az előzetes megbeszélések során több alternatíva felmerült. Szó lehet miniszteri tárcáról, de elképzelhető, hogy nem miniszteri posztot, hanem további államtitkári tisztségeket kap a szövetség. Nem azt jelöltük meg, hogy milyen tárcát szeretnénk, hanem azt, hogy gazdasági, pénzügyi, privatizációs szférában szeretnénk erőteljesebb RMDSZ-jelenlétet. Egyelőre még nem történt meg a tárcák elosztása. ” Az RMDSZ számára jelenleg az a legfontosabb, hogy gyorsan döntések szülessenek, s a koalíciós együttműködés folytatódjon. „Az RMDSZ-nek nem az a célja, hogy hosszú huzakodással tovább lassítsa azt, ami már egyébként is lefékeződött” - hangsúlyozta a szövetségi elnök. Az RMDSZ Operatív Tanácsában nagyfokú egyetértés volt a politikai helyzet megítélését illetően - közölte az MTI szerint a szombati ülés után a sajtónak nyilatkozva Tőkés László. Az RMDSZ tiszteletbeli elnöke hangot adott aggodalmának, hogy a szövetség a koalíción belül „súlytalanná válik”. (Folytatás a 8. oldalon) Markó Béla Tőkés László Függőben Tocsik adótartozása Az APEH saját hatáskörében törölte a Tocsik Márta ellen hozott határozatainak egy részét, egyúttal új eljárásra utasította az első fokon eljáró hatóságot - értesült a Népszava. A most törölt határozatok összesen mintegy 280 millió forint befizetését írták elő a jogásznőnek. (Cikkünk a 2. oldalon) Rómeó és Júlia a Nemzeti Színházban 11. oldal Határidőn túli roham A gázszámla-támogatásért összesen négyszázezren folyamodtak Értesüléseink szerint az Energia Alapítványnak a kérelmezők valóságos rohamát kellett kiállnia a gázkompenzációs kérvények beadásának január 31-ig meghosszabbított határideje előtti utolsó napokban. Míg ugyanis az eredeti, január 20-i határidőig körülbelül 160 ezer beadvány érkezett az alapítványhoz, a meghosszabbított határidőn belül a gázfogyasztók 15 százaléka, vagyis több mint 400 ezer kérvényező élt a lehetőséggel. NÉPSZAVA-információ Kari Imre kormánymegbízott, az Energia Alapítvány kuratóriumi elnöke a határidő lejárta után tett nyilatkozatában jelezte: az alapítvány februárban elvégzi az adatlapok feldolgozását, így továbbra is tartható a támogatás érvényesítésének márciusban megjelölt határideje. A kormány, a gázszolgáltatók, valamint a Magyar Olaj- és Gázipari Rt. összesen 1,1 milliárd forintot adományozott az év eleji gáztámogatás céljára, melynek szétosztásából minimálisan 3 ezer forint jelenik majd meg a kedvezményezettek gázszámláiban, jóváírás formájában. A tavaly végrehajtott villamosenergia-kompenzáció során az akkor szétosztott kérdőíveken csupán 170 ezer rossz anyagi helyzetű fogyasztó jelezte vissza, hogy gázzal fűt. Kari Imre kijelentette: ezúttal több gázfogyasztó élt támogatási igénnyel, mint ahányan a villamosenergia-támogatás esetében tették ugyanezt. (Ráadásul hivatalosan csak azok adhatták be kérvényüket január 20. után, akik úgy érezték, önhibájukon kívül nem jutottak hozzá a gázszolgáltatók hivatalos adatbázisa alapján kipostázott kérdőívekhez.) Ez az alapítvány egyik kuratóriumi tagja szerint annak tudható be, hogy a lakosság a tavalyi áramdíj-támogatás sikerét látva buzdult fel. Mint megtudtuk, az alapítvány a tavalyi villamosenergia-árkompenzáció során is az utolsó pillanatban kapta meg a kérelmek nagy részét. A tömeges jelentkezés ugyanakkor arra is enged következtetni, hogy a gázzal fűtők többsége érdemben el tudta dönteni, hogy szüksége van-e támogatásra, avagy sem. (Demszky Gábor, Budapest Főpolgármestere korábban azt kérte a kormánytól, hogy a budapesti energiakompenzációs rendszerhez hasonlóan május 20-ig hosszabbítsák meg az Energia Alapítvány beadási határidejét is, mivel szerinte a fogyasztók számára nem állt rendelkezésre megfelelő felkészülési idő.) ■ A meghosszabbított határidővel élő, tehát a gázszolgáltatók adatbázisaiban nem szereplő kérelmezők nagy száma miatt viszont elképzelhető, hogy vagy rendkívül nagyszámú elutasított kérvényre lehet számítani, vagy lapunk számításai szerint aligha lesz tartható a jóváírás minimális mértékeként megjelölt 3 ezer forint. Csak túlélni segített a munkavállalói tulajdonlás Öt és fél éve, amióta a parlament a Munkavállalói Résztulajdonosi Programról (MRP) szóló törvényt meghozta, mindössze 300 MRP-szervezet alakult. Az MRP, amely eredetileg szervezetfejlesztési technika, Magyarországon privatizációs technikává silányodott. A hazai tulajdon megtartása azonban tőkehiányt is jelentett, így ma az a csoda, hogy még működnek az MRP-s társaságok. Várkonyi Iván NÉPSZAVA A Munkavállalói Résztulajdonosi Programról szóló törvény meghirdetett célja szerint a privatizáció gyorsítását és a magyar tulajdon erősítését szolgálta. A közel öt és fél éve életre hívott MRP-rendszer olyan magánosítási technikának indult, amelyben a dolgozók jelentős kedvezményekkel szerezhettek tulajdont, és előnyt is élveztek a privatizációs pályázatok elbírálása során. A törvény elfogadásának évében nem, de azután sok MRP-szervezet alakult. A felfutásnak a kormányváltás vetett véget, az új kabinet új privatizációs törvényt jelentett. A hazai tulajdonszerzésnek az MRP volt a legelterjedtebb formája - ezért is kapott támogatást 1994-ig. Az új gyakorlatban azonban a bevétel lett az egyik meghatározó szempont, így az MRP-k csillaga leáldozott. A dolgozói tulajdonszerzést kedvezményes részvényvásárlási lehetőségekkel oldották meg. (Folytatás a 4. oldalon) Itt a kétezerforintos bankjegy NÉPSZAVA-információ Hivatalosan tegnaptól, február 1-jétől, gyakorlatilag azonban csak mától kerül a forgalomba a kétezerforintos. A Magyar Nemzeti Bank a kétezressel a legnagyobb magyar címlet váltását kívánja megkönnyíteni. A kétezresen a tízezreshez hasonlóan megtalálható a hologramos biztonsági csík és a fémszál, a rejtett kép, a jelzőrostok, a vízjel is. Az új bankó előoldalára Bethlen Gábor arcképét, hátoldalára pedig a „Bethlen Gábor tudósai között” metszetet nyomják. Az új bankjegysorozat következő tagját, a kétszázforintost júliusig tervezi kibocsátani a jegybank. Ezt az új ezres követi a második félévben, majd 1998 végén, a jövő év elején az új ötszázas kibocsátására lehet számítani. A pénzjegycsere utolsó lépését az ötezresen hajtják végre. Ezzel azért lehet várni, mert az ötezres a legnehezebben hamisítható bankó a korábbi sorozatból. Silj! Házkutatás indul a tévék után? Nagy Gergely NÉPSZAVA Az adózás rendjéről szóló törvény múlt év végi módosítása következtében az önkormányzatok munkatársai az állampolgárok lakásában ellenőrizhetik, hogy nem üzemeltetnek-e díjfizetés nélkül televíziókészüléket. Az állampolgárok kötelesek beengedni az „ellenőrt”, az azonban nem szabályozott, hogy a lakásban miként lehet felkutatni a tévékészüléket. A lapunknak nyilatkozó szakértők szerint alkotmányosan aggályos, hogy egy televízió miatt gyakorlatilag házkutatást tarthat az önkormányzat. Arról, hogy a televíziókészülékek használata után üzemben tartási díjat kell fizetniük az állampolgároknak és a jogi személyeknek, a médiatörvény rendelkezik. Az adózás rendjéről szóló törvény szabályozza azt, hogy ezt a díjat adók módjára kell beszedni. A jogszabály azt is előírja, hogy a magánszemélyeknek a személyijövedelemadó-bevallásukon kell arról nyilatkozniuk, üzemeltetnek-e televíziót vagy sem. A törvény azt is szabályozza, hogy azoknál a személyeknél, akik nem nyilatkoztak televízió üzemeltetéséről, ellenőrzést lehet tartani. Az ellenőrzésre az önkormányzati adóhatóság jogosult - mondta lapunknak Mészáros Gyuláné, az APEH főosztályvezetője. Az ellenőrzés során az önkormányzat munkatársai bemehetnek a lakásba. Erre akkor nem kerülhet sor, ha az állampolgár még az ajtóban beismeri, valóban nem jelentette be, hogy televíziókészüléket üzemeltett, de ezt most elismeri, s kész arra, hogy a jövőben fizesse a díjat. (Folytatás a 3. oldalon)