Népszava, 1998. március (126. évfolyam, 51–76. sz.)
1998-03-02 / 51. szám
ttvs Tüntettek a Duna-politika ellen Illés József NÉPSZAVA Szombaton Budapesten, a Parlament előtt tüntettek a zöld mozgalmak a kormány Duna-politikája ellen. A megmozdulást a Duna Charta szervezte, tiltakozásul a kormányzat által tervezett újabb gát építése ellen. A József nádor téren kezdődő demonstráción a környezetvédőkön kívül társadalmi szervezetek és több politikai párt képviselői is részt vettek. A tiltakozási akción megjelentek az MDF, a Fidesz és a kisgazdapárt, valamint az SZDSZ képviselői. A több ezer főnyi tömeg előtt beszédet mondott Makovecz Imre építész, Karácsony Gábor és Vargha János Duna közös vezetők, illetve Horváth Sándor színművész, aki több alkalommal felolvasta a tüntetők Gál Zoltán házelnökhöz címzett petícióját. (Folytatás a 2. oldalon) Társadalmi szervezetek és több politikai párt képviselői is részt vettek a megmozduláson Demecs Zsolt felvétele Tavaszi focirajz az éllovas kudarcával 15. oldal Magát is árulja a Kékkúti Ásványvíz 5. oldal Egyre többen költöznek a fővároson kívülre 3. oldal Szécsi Magda vigasztaló képei 11. oldal 16 OLDAL ÁRA: 42 FORINT ALAPÍTVA 1873-BAN Tél végi aszály fenyeget Katasztrófáról ugyan egyelőre korai lenne beszélni, de tény: ha napokon belül nem hullik komolyabb mennyiségű csapadék, az őszi vetésű gabonatáblákon jelentős terméskieséssel kell számolniuk a gazdáknak. A talaj nedvességtartalma ugyanis a kritikus határ alá süllyedt, a felső gyökérzónában gyakorlatilag teljessé vált a kiszáradás. Tamás Gábor NÉPSZAVA A téli hónapokban a sokéves csapadékátlag alig harmada hullott a földekre. Egyes térségekben ennél is rosszabb az arány. Az ország déli, délkeleti területein aszállyal köszöntött be a tavasz - erre a jelenségre hosszú évek óta nem volt példa. Ha az időjárás nem fordul hamarosan csapadékosabbra, az aratás nem egy gazda számára kínos meglepetéseket hozhat. A gazdajegyzők összesítései szerint az agrotechnikai nehézségek, valamint a tavaly ősszel kialakult s napjainkig tartó gabonaértékesítési válság hatására az őszi búza vetésterülete 1997-hez képest mintegy 5-10 százalékkal csökkent, s az állományok most, március első napjaiban meglehetősen vegyes képet mutatnak. A vetésidőszakot jellemző szárazság miatt sok helyütt nem tudtak a termelők megfelelő magágyat készíteni, s hiányos volt a talajerőpótlás, műtrágyázás is. A szárazság miatt viszont a kiszórt műtrágya sem hozhatott érdemi javulást, hiszen csapadék híján a tápanyag nem juthatott el a gyökerekhez. Az enyhe tél kedvezett ugyan a gabonák fejlődésének, de a meleg idő a párolgást is gyorsította. A búzatáblákon ma már több helyütt megfigyelhető a kiszáradást jelző sárgulás, és a hasonlóan riasztó folyamat, a zsombékosodás is megindult. Az utóbbi esetben arról van szó, hogy a talajviszonyoktól függően■f foltokban kel és fejlődik a gabona. A fejlődésben elmaradt állományok a későbbi csapadék hatására megindulnak ugyan, dea tábla nem egyszerre érik be, s miként tavaly nyáron, idén is minőségi gondok jelentkezhetnek. A rendkívüli időjárás, valamint az elfekvő készletek értékesítéséhez tervbe vett kormányzati támogatások hatására a takarmánykereskedés kissé megélénkült. A jobb minőségű takarmánybúza vételi ajánlatai tonnánként 15-16 ezer forintra emelkedtek, s az étkezési búzánál is „enyhültek” a malmok eddigi szigorú átvételi előírásai. SZDSZ: vétó a láthatáron Küldöttgyűlést tartott a hét végén a kisebbik kormánypárt Koalíciós vétó lehetőségét vetette fel Kuncze Gábor, az SZDSZ elnöke pártja szombati küldöttgyűlésén, a bősi rendezésről szóló keretmegállapodás ellen. A vétó bejelentésére később szinte egyhangúlag fölhatalmazták a küldöttek a pártelnököt. A pártfórum szónokai bírálták a szocialistákat, de arra egyetlen politikus sem vállalkozott, hogy megmondja: mi lesz a vétózó szabad demokraták következő politikai lépése, ha a miniszterelnök mégis figyelmen kívül hagyná az SZDSZ tiltakozását. A szabad demokraták kiemelt feladatnak tekintik az egészségügy átalakításának kérdését. Danó Anna NÉPSZAVA Még a párt parlamenti képviselőit is meglepte Kuncze Gábor bejelentése, miszerint koalíciós vétóval tiltakozik pártja nevében a Bős-Nagymaros ügyében elsietett döntés ellen. A pártelnök beszédét is az utolsó pillanatban igazították a helyzethez. Talán az is a sietség számlájára írható, hogy Kuncze Gábor, Hack Péter sem tudta megmondani, mi lesz az SZDSZ következő lépése, ha a miniszterelnök mégis figyelmen kívül hagyná a párt tiltakozását és aláírná a szlovákokkal a keretmegállapodást. Kis János, a párt alapítója utalt csak beszédében erre a lehetőségre. Véleménye szerint ha az SZDSZ nemmel szavaz a Bős-ügyben hozandó kormánydöntésre, és ennek ellenére a kormányfő mégis aláírja a most parafált megállapodást Meciarral, akkor nem a Magyar Köztársaság miniszterelnökeként köt közjogi megállapodást, hanem csak az MSZP elnökeként kötne magánjogi paktumot. (Folytatás a 2. oldalon) Kiegészülő alkotmánybírói testület Nagy Gergely NÉPSZAVA Az alkotmánybírákat jelölő parlamenti bizottság ma ülést tart, s valószínűsíthető, hogy megegyeznek két jelölt személyében. Lapunk úgy tudja, hogy a bizottság Erdei Árpád büntetőeljárás-jogászt és Kiss László államigazgatási jogászt jelöli alkotmánybírónak. Ha a parlament ebben a hónapban nem választja meg a két új bírót, a testület létszáma kilenc főre csökken, ami alig elég a határozatképesség megőrzéséhez. A törvény szerint 11 fős Alkotmánybíróság jelenleg csak 10 tagot számlál. Ugyanis a múlt hónapban lejárt Zlinszky János alkotmánybíró mandátuma. Ebben a hónapban pedig Szabó András alkotmánybíró tölti be 70. életévét, amikor is kötelező nyugdíjba vonulnia. Ha márciusban a parlament nem választja meg az új bírókat, a taláros testület 9 főre csökken. Ez azért probléma, mert a határozatképesség megőrzéséhez az Alkotmánybíróság teljes ülésein nyolc bírónak jelen kell lennie (azaz egynél több bíró nem tartózkodhat külföldön, s meg sem betegedhet). (Folytatás a 2. oldalon) , 126. ÉVFOLYAM, 51. SZÁM 1998. MÁRCIUS 2., HÉTFŐ Parlamenti megerősítés után folytatódik a boszniai küldetés Interjú Keleti György honvédelmi miniszterrel Miről tájékoztatta a hadügyi tárca vezetője, Keleti György a múlt héten a Budapesten tartózkodó Javier Solanát, a NATO főtitkárát? Mi lesz az Irakba készülő magyar egészségügyi csoporttal? Miért állt el a kormány az Öbölbe küldendő kétszáz fős műszaki kontingens létrehozásának tervétől? Mit szól Keleti ahhoz, hogy ügyes lobbistának tartják? Ki keres többet, a katona vagy a rendőr? Ki felel a rakétaper elvesztése után kidobott 15 millióért? Szeretne-e a NATO-taggá váló Magyarország honvédelmi minisztere lenni Keleti György? Egyebek között ezekről a kérdésekről beszélgettünk a miniszterrel. Szabó Iréné NÉPSZAVA - Még mindig napi aktualitásnak számító kérdés: mi lesz a „bevetésre” készen álló magyar katonaorvosi kontingenssel? Washington ugyanis eddig nem döntötte el, hogy az ENSZ-főtitkárral kötött iraki megállapodásra mit lép. Clinton elnök viszont kijelentette, az egyesült fegyveres erők őszig az Öböl térségében maradnak. A Magyar Honvédség a parlamenti határozat végrehajtására felkészült: az orvoscsoport menetkész, a repülőtereket alkalmassá tettük a harci gépek fogadására. NATO-minta szerint alakítottuk át a leszállórendszereket, ezen túlmenően az igények szerint hitelesítettük például a tűzoltóautókat és a darus kocsikat. Az egészségügyi csoport a múlt hét végétől szolgálati helyén folytatja a munkáját. A reptéri változtatások sem fölöslegesek, hiszen azokat előbb-utóbb úgyis el kellett volna végezni. Egyszóval megy az élet tovább. - Mennyit és mire költött a HM a költségvetési tartalékból juttatott 550 millió forintból? - Százhúszmilliót költöttünk el. Az előző kedden minden újabb beszerzést leállíttattam, mert Kofi Annan tárgyalásai valószínűsítették, nem kerül sor az Irak elleni akcióra. A csütörtöki kormányülésen bejelentettem, a megmaradt 430 milliót nem használjuk fel. Gondolom, ez így korrekt. (Folytatás a 6. oldalon) Keleti György Demecs Zsolt felvétele Biztos sikert vár az MDF Spirk József NÉPSZAVA „Ma Magyarországon két kormányképes párt van. A másik az MDF” - kezdte beszédét a pártelnök, Lezsák Sándor az MDF vasárnapi országos gyűlésén. A Gödöllői Agrártudományi Egyetem aulájában tartott rendezvényen elfogadták a párt választási programját, majd az MDF több vezető személyiségének programbeszédével hivatalosan is megkezdődött a fórum választási kampánya. Lezsák Sándor szerint az MDF sokkal felkészültebb a kormányzati feladatokra, mint nyolc évvel ezelőtt, és képes betölteni a „nyugodt erő” szerepét. (Folytatás a 2. oldalon) Kis vállalkozások nehezen kapnak hitelt Csökken a kis és középvállalkozások hitelfelvétele. Gyetvai József, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) országos elnökségi tagja lapunknak adott nyilatkozatában ellentmondásos helyzetre hívja fel a figyelmet: bár Magyarországon a bankok évek óta kihelyezési problémákkal küzdenek, mégis vonakodnak a vállalkozói kishitelek folyósításától. A jelenség hátterében valószínűleg az a tény áll, hogy a legutóbbi időben megnőtt a kényszervállalkozások aránya. NÉPSZAVA-információ A hitelhez jutás nehézségei ellenére 1997-ben tovább nőtt a kisvállalkozások száma. Tavaly szeptemberben mintegy 698 ezer tizenegy főnél kevesebb alkalmazottat foglalkoztató céget tartottak nyilván, közülük 468 ezer volt az egyéni vállalkozók száma. Gyetvai József hangsúlyozta, az egyszemélyes vállalkozások többsége kényszervállalkozás, a legtöbbet munkahelyükről elküldött emberek alapították. A hitelfelvétel tekintetében ők vannak a legrosszabb helyzetben, pedig vállalkozásaik általában minimális forgóalappal működnek és alaptőkéjük is kevés. Minél nagyobb egy cég, annál könnyebben tud hitelt felvenni. Viszonylag jobb helyzetben azok a kis és középvállalkozások vannak, amelyek 10 alkalmazottnál többet foglalkoztatnak. A bankok által előírt feltételeknek könnyebben meg tudnak felelni, hiszen a cégek növekedésével bővülhetnek beruházási lehetőségeik is. Az MKIK és a Hitelgarancia Rt. együttműködési megállapodást írt alá. A jövőben a bankokkal a kisvállalkozások hitelhez jutásának elősegítéséről tárgyalnak. Magyarországon a bankok 90 százaléka külföldi tulajdonba került. A kisvállalkozóknak adható kedvezményes hiteleket jórészt külföldi - japán és német - kormányok nyújtják. A pályázati kiírásokban meghatározzák, hogy a bank hány százalékot tehet rá az általuk előírt alacsony kamatra. Általában maximum 2 százalékot engednek meg, ami a pénzintézetek számára kevés. Szerintük csak 4-5 százalékos kamatrész tudná fedezni a kishitelek költségeit. A bankoknak tehát a kedvezményes kormányhitelek folyósítása veszteséges. A normális üzletvitellel „kitemelhető” kamatokra jelenleg Magyarországon csupán kormányhiteleknél számíthat a vállalkozó. (Folytatás a 4. oldalon)