Népszava, 1998. március (126. évfolyam, 51–76. sz.)

1998-03-02 / 51. szám

t­t­v­s Tüntettek a Duna-politika ellen Illés József NÉPSZAVA Szombaton Budapesten, a Parlament előtt tüntettek a zöld mozgalmak a kor­mány Duna-politikája el­len. A megmozdulást a Du­na Charta szervezte, tilta­kozásul a kormányzat által tervezett újabb gát építése ellen. A József nádor téren kezdődő demonstráción a környezetvédőkön kívül társadalmi szervezetek és több politikai párt képvi­selői is részt vettek. A til­takozási akción megjelen­tek az MDF, a Fidesz és a kisgazdapárt, valamint az SZDSZ képviselői. A több ezer főnyi tömeg előtt beszédet mondott Ma­­kovecz Imre építész, Kará­csony Gábor és Vargha János Duna közös vezetők, illetve Horváth Sándor színművész, aki több alka­lommal felolvasta a tünte­tők Gál Zoltán házelnök­höz címzett petícióját. (Folytatás a 2. oldalon) Társadalmi szervezetek és több politikai párt képviselői is részt vettek a megmozduláson Demecs Zsolt felvétele Tavaszi focirajz az éllovas kudarcával 15. oldal Magát is árulja a Kékkúti Ásványvíz 5. oldal Egyre többen költöznek a fővároson kívülre 3. oldal Szécsi Magda vigasztaló képei 11. oldal 16 OLDAL ÁRA: 42 FORINT ALAPÍTVA 1873-BAN Tél végi aszály fenyeget Katasztrófáról ugyan egyelőre korai lenne beszélni, de tény: ha napokon belül nem hullik komolyabb mennyiségű csapadék, az őszi vetésű gabonatáblákon jelentős termés­­kieséssel kell számolniuk a gazdáknak. A talaj nedves­ségtartalma ugyanis a kritikus határ alá süllyedt, a felső gyökérzónában gyakorlatilag teljessé vált a kiszáradás. Tamás Gábor NÉPSZAVA A téli hónapokban a sok­éves csapadékátlag alig har­mada hullott a földekre. Egyes térségekben ennél is rosszabb az arány. Az or­szág déli, délkeleti terüle­tein aszállyal köszöntött be a tavasz - erre a jelenségre hosszú évek óta nem volt példa. Ha az időjárás nem fordul hamarosan csapadé­kosabbra, az aratás nem egy gazda számára kínos meglepetéseket hozhat. A gazdajegyzők összesí­tései szerint az agrotechni­kai nehézségek, valamint a tavaly ősszel kialakult s napjainkig tartó gabonaér­tékesítési válság hatására az őszi búza vetésterülete 1997-hez képest mintegy 5-10 százalékkal csökkent, s az állományok most, már­cius első napjaiban megle­hetősen vegyes képet mu­tatnak. A vetésidőszakot jellemző szárazság miatt sok helyütt nem tudtak a termelők megfelelő mag­ágyat készíteni, s hiányos volt a talajerőpótlás, mű­trágyázás is. A szárazság miatt viszont a kiszórt mű­trágya sem hozhatott érde­mi javulást, hiszen csapa­dék híján a tápanyag nem juthatott el a gyökerekhez. Az enyhe tél kedvezett ugyan a gabonák fejlődésé­nek, de a meleg idő a párol­gást is gyorsította. A búza­táblákon ma már több he­lyütt megfigyelhető a kiszá­radást jelző sárgulás, és a hasonlóan riasztó folya­mat, a zsombékosodás is megindult. Az utóbbi eset­ben arról van szó, hogy­­ a talajviszonyoktól függően­­■f foltokban kel és fejlődik a gabona. A fejlődésben elmaradt állományok a későbbi csapadék hatására megindulnak ugyan, de­­a tábla nem egyszerre érik be, s miként tavaly nyáron, idén is minőségi gondok j­elentkezhetnek. A rendkívüli időjárás, va­lamint az elfekvő készletek értékesítéséhez tervbe vett kormányzati támogatások hatására a takarmányke­reskedés kissé megélénkült. A jobb minőségű takar­mánybúza vételi ajánlatai tonnánként 15-16 ezer fo­rintra emelkedtek, s az ét­kezési búzánál is „enyhül­tek” a malmok eddigi szi­gorú átvételi előírásai. SZDSZ: vétó a láthatáron Küldöttgyűlést tartott a hét végén a kisebbik kormánypárt Koalíciós vétó lehetőségét vetette fel Kuncze Gábor, az SZDSZ elnöke pártja szombati küldöttgyűlésén, a bősi rendezés­ről szóló keretmegállapodás ellen. A vétó bejelentésére később szinte egyhangúlag fölhatalmazták a küldöttek a pártelnököt. A pártfórum szónokai bírálták a szocialistá­kat, de arra egyetlen politikus sem vállalko­zott, hogy megmondja: mi lesz a vétózó sza­bad demokraták következő politikai lépé­se, ha a miniszterelnök mégis figyelmen kívül hagyná az SZDSZ tiltakozását. A sza­bad demokraták kiemelt feladatnak tekintik az egészségügy átalakításának kérdését. Danó Anna NÉPSZAVA Még a párt parlamenti kép­viselőit is meglepte Kuncze Gábor bejelentése, misze­rint koalíciós vétóval til­takozik pártja nevében a Bős-Nagymaros ügyében elsietett döntés ellen. A pártelnök beszédét is az utolsó pillanatban igazí­tották a helyzethez. Talán az is a sietség számlájára írható, hogy Kuncze Gá­bor, Hack Péter sem tudta megmondani, mi lesz az SZDSZ következő lépése, ha a miniszterelnök mégis figyelmen kívül hagyná a párt tiltakozását és aláírná a szlovákokkal a keret­megállapodást. Kis János, a párt alapítója utalt csak beszédében erre a lehető­ségre. Véleménye szerint ha az SZDSZ nemmel sza­vaz a Bős-ügyben hozandó kormánydöntésre, és ennek ellenére a kormányfő mégis aláírja a most parafált megállapodást Meciarral, akkor nem a Magyar Köz­társaság miniszterelnöke­ként köt közjogi megálla­podást, hanem csak az MSZP elnökeként kötne magánjogi paktumot. (Folytatás a 2. oldalon) Kiegészülő alkotmánybírói testület Nagy Gergely NÉPSZAVA Az alkotmánybírákat jelölő parlamenti bizottság ma ülést tart, s valószínűsíthe­tő, hogy megegyeznek két jelölt személyében. Lapunk úgy tudja, hogy a bizottság Erdei Árpád büntetőeljá­rás-jogászt és Kiss László államigazgatási jogászt je­löli alkotmánybírónak. Ha a parlament ebben a hónap­ban nem választja meg a két új bírót, a testület lét­száma kilenc főre csökken, ami alig elég a határozat­­képesség megőrzéséhez. A törvény szerint 11 fős Alkotmánybíróság jelenleg csak 10 tagot számlál. Ugyanis a múlt hónapban lejárt Zlinszky János alkot­mánybíró mandátuma. Eb­ben a hónapban pedig Szabó András alkotmány­­bíró tölti be 70. életévét, amikor is kötelező nyug­díjba vonulnia. Ha márci­usban a parlament nem vá­lasztja meg az új bírókat, a taláros testület 9 főre csök­ken. Ez azért probléma, mert a határozatképesség megőrzéséhez az Alkot­mánybíróság teljes ülésein nyolc bírónak jelen kell len­nie (azaz egynél több bíró nem tartózkodhat külföl­dön, s meg sem betegedhet). (Folytatás a 2. oldalon) , 126. ÉVFOLYAM, 51. SZÁM 1998. MÁRCIUS 2., HÉTFŐ Parlamenti megerősítés után folytatódik a boszniai küldetés Interjú Keleti György honvédelmi miniszterrel Miről tájékoztatta a hadügyi tárca veze­tője, Keleti György a múlt héten a Buda­pesten tartózkodó Javier Solanát, a NATO főtitkárát? Mi lesz az Irakba készülő ma­gyar egészségügyi csoporttal? Miért állt el a kormány az Öbölbe küldendő kétszáz fős műszaki kontingens létrehozásának tervétől? Mit szól Keleti ahhoz, hogy ügyes lobbistának tartják? Ki keres többet, a katona vagy a rendőr? Ki felel a rakéta­per elvesztése után kidobott 15 millióért? Szeretne-e a NATO-taggá váló Magyar­­ország honvédelmi minisztere lenni Ke­leti György? Egyebek között ezekről a kérdésekről beszélgettünk a miniszterrel. Szabó Iréné NÉPSZAVA - Még mindig napi aktualitásnak számító kérdés: mi lesz a „bevetésre” készen álló magyar katonaorvosi kontingenssel? Wa­shington ugyanis eddig nem döntötte el, hogy az ENSZ-főtitkárral kötött iraki megállapodásra mit lép. Clinton elnök vi­szont kijelentette, az egyesült fegyveres erők őszig az Öböl térségében maradnak.­­ A Magyar Honvédség a parlamenti ha­tározat végrehajtására felkészült: az orvos­csoport menetkész, a repülőtereket alkal­massá tettük a harci gépek fogadására. NATO-minta szerint alakítottuk át a le­szállórendszereket, ezen túlmenően az igé­nyek szerint hitelesítettük például a tűzol­tóautókat és a darus kocsikat. Az egész­ségügyi csoport a múlt hét végétől szol­gálati helyén folytatja a munkáját. A rep­téri változtatások sem fölöslegesek, hiszen azokat előbb-utóbb úgyis el kellett volna­ végezni. Egyszóval megy az élet tovább. - Mennyit és mire költött a HM a költ­ségvetési tartalékból juttatott 550 millió forintból? - Százhúszmilliót költöttünk el. Az előző kedden minden újabb beszerzést leállíttattam, mert Kofi Annan tárgyalá­sai valószínűsítették, nem kerül sor az Irak elleni akcióra. A csütörtöki kor­mányülésen bejelentettem, a megmaradt 430 milliót nem használjuk fel. Gondo­lom, ez így korrekt. (Folytatás a 6. oldalon) Keleti György Demecs Zsolt felvétele Biztos sikert vár az MDF Spirk József NÉPSZAVA „Ma Magyarországon két kormányképes párt van. A másik az MDF” - kezdte beszédét a pártelnök, Le­­zsák Sándor az MDF vasár­napi országos gyűlésén. A Gödöllői Agrártudományi Egyetem aulájában tartott rendezvényen elfogadták a párt választási programját, majd az MDF több vezető személyiségének program­beszédével hivatalosan is­ megkezdődött a fórum választási kampánya. Lezsák Sándor szerint az MDF sokkal felkészültebb a kormányzati feladatokra, mint nyolc évvel ezelőtt, és képes betölteni a „nyu­godt erő” szerepét. (Folytatás a 2. oldalon) Kis vállalkozások nehezen kapnak hitelt Csökken a kis és középvállalkozások hitelfelvétele. Gyetvai József, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) országos elnökségi tagja lapunknak adott nyi­latkozatában ellentmondásos helyzetre hívja fel a figyel­met: bár Magyarországon a bankok évek óta kihelye­zési problémákkal küzdenek, mégis vonakodnak a vállalkozói kishitelek folyósításától. A jelenség hátteré­ben valószínűleg az a tény áll, hogy a legutóbbi időben megnőtt a kényszervállalkozások aránya. NÉPSZAVA-információ A hitelhez jutás nehézségei ellenére 1997-ben tovább nőtt a kis­vállalkozások szá­ma. Tavaly szeptemberben mintegy 698 ezer tizenegy főnél kevesebb alkalma­zottat foglalkoztató céget tartottak nyilván, közülük 468 ezer volt az egyéni vál­lalkozók száma. Gyetvai József hangsúlyozta, az egyszemélyes vállalkozá­sok többsége kényszervál­lalkozás, a legtöbbet mun­kahelyükről elküldött em­berek alapították. A hitel­­felvétel tekintetében ők vannak a legrosszabb hely­zetben, pedig vállalkozá­­saik általában minimális forgóalappal működnek és alaptőkéjük is kevés. Minél nagyobb egy cég, annál könnyebben tud hi­telt felvenni. Viszonylag jobb helyzetben azok a kis és középvállalkozások vannak, amelyek 10 alkal­mazottnál többet foglalkoz­tatnak. A bankok által elő­írt feltételeknek könnyeb­ben meg tudnak felelni, hiszen a cégek növekedé­sével bővülhetnek beruhá­zási lehetőségeik is. Az MKIK és a Hitelga­rancia Rt. együttműködési megállapodást írt alá. A jö­vőben a bankokkal a kis­vállalkozások hitelhez jutá­sának elősegítéséről tár­gyalnak. Magyarországon a bankok 90 százaléka kül­földi tulajdonba került. A kisvállalkozóknak adható kedvezményes hiteleket jórészt külföldi - japán és német - kormányok nyújt­ják. A pályázati kiírások­ban meghatározzák, hogy a bank hány százalékot tehet rá az általuk előírt alacsony kamatra. Általában maxi­mum 2 százalékot enged­nek meg, ami a pénzinté­zetek számára kevés. Sze­rintük csak 4-5 százalékos kamatrész tudná fedezni a kishitelek költségeit. A bankoknak tehát a kedvez­­ményes kormányhitelek folyósítása veszteséges. A normális üzletvitellel „kitem­elhető” kamatokra jelenleg Magyarországon csupán kormányhiteleknél számíthat a vállalkozó. (Folytatás a 4. oldalon)

Next