Népszava, 1998. március (126. évfolyam, 51–76. sz.)
1998-03-02 / 51. szám
NÉPSZAVA MÁR CSAK 669 NAP KÉTEZERIG A legfontosabb feladat a gazdaság egységesítése A vámosok már 1994 óta készülnek hazánk Európai Unióhoz (EU)"történő csatlakozására. Ennek legfőbb bizonyítéka, hogy az elmúlt négy évben a határ menti vámhivatalok közül a majdani külső határok mellett elhelyezkedőket fejlesztette nagyobb mértékben a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága (VPOP). M. Kovács Róbert írása a NÉPSZAVÁNAK Csap Mikolt, a VPOP integrációs igazgatója lapunk kérdéséreelmondta, az EU-csatlakozáshoz szükséges feltételek megteremtése érdekében az utóbbi időkben leginkább a nagyobb keleti határátkelők és a belterületi, vámhivatalok szervezetét ,és azok technikai felszereltségét fejlesztette a pénzügyőrség. Az igazgató asszony hoz,zátette: rengeteg feladat áll még a szervezetük előtt. A vámszervezetek ugyanis a legfőbb letéteményesei az egységes európai gazdálkodás megteremtésének. A csatlakozást követőn ugyanis legfontosabb szerepük a gazdaság egységesítése lesz. Mint azt Csap Mihola elmondta: az Európa Unióban jelenleg mintegy 700 egységes vámjogszabály van hatályban. Ezek alapja az EU vámkódexe és annak végrehajtási utasításai. Ez alapján várhatóan bonyolultabbá válhatnak hazánkban a vámeljárások, de az ügyfelek lehetőségei is bővülnek. Az eddigi szabályozás szerint ugyanis egy külföldön raktározott árut csak vámbiztosíték letétele után lehetett egy hazai vámraktárba átszállíttatni. Csatlakozásunk után ilyen kaució kifizetésére várhatóan nem lesz szükség. A VPOP az eljárások egyszerűsítése érdekében egy olyan információs rendszert kíván bevezetni, mely garantálja, hogy egyes árufajták vámtarifái hat éven keresztül változatlanok lesznek. Ez segíteni fogja a kereskedőket és a vállalkozókat abban, hogy üzleti terveiket viszonylag állandó tarifák ismeretében, pontosabban tudják elkészíteni. Ahhoz azonban, hogy ezt a szintet el tudják érni, még meglehetősen sok fejlesztésre és beruházásra van szükség. Tovább kell fejleszteniük a vámőrség számítástechnikaiinformatikai rendszerét, és javítani kell a különböző vámlaboratóriumok felszereltségét, hogy a vámeljárás alá kerülő áruk fajtáját és azok összetételét minél hatékonyabban meg lehessen határozni. Polgári védelmi nap Kecskeméten MTI-információ Az egyre fejlettebb, nagyobb pusztításra képes fegyverzetek elterjedése és atermészeti katasztrófák" mellett a technikai, technológiai fejlődés is növekvő veszélyforrásokat jelent - mondta Gál Zoltán, az Országgyűlés elnöke vasárnap Kecskeméten, az országos polgári védelmi lap megnyitóján. Gál Zoltán egyebek között az ázsiai erdőtüzekre, a néhány évvel ezelőtti jugoszláv háborús konfliktusra emlékeztetve kifejtette: ezek a példák is igazolják, hogy békeidőben is fokozatosan növekszik a polgári védelem jelentősége. A polgári védelem napjának kecskeméti szakmai programja remélhetőleg megerősíti az állampolgárokban azt a hitet, hogy veszélyes és önveszélyes világunkban a biztonságért, értékeink, életünk védelméért folytatott küzdelem nem hiábavaló - értékelte Gál Zoltán az esemény alkalmából tartott gyakorlatot. A bemutató arra a felvetésre épült, hogy egy repülőgép kényszerleszállás közben Kecskemét központjára zuhan. A légi jármű felrobban, kigyullad. A robbanás következtében emberek sérülnek, tömegközlekedési eszközök, épületek, közművek rongálódnak meg. A mintegy hetven polgári védelmi technika, eszköz felhasználásával zajló bemutatón az érdeklődők az imitált baleset első pillanatától kezdve a törmelékek, roncsok eltakarításáig, a közművek helyreállításáig nyomon kísérhették a katasztrófaelhárítás menetét. A rendőrség, tűzoltóság és mentőszolgálat bemutatta a roncsok alatt maradt sérültek nyomkereső kutyákkal történő felderítését, a veszélyessé vált épületekből a bennrekedtek menekítését. BELFÖLD 1998. MÁRCIUS 2., HÉTFŐ Aki teheti, a városon kívülre költözik A Budapest környéki települések zöldövezettel, tiszta levegővel csábítanak Évente 20 ezerrel csökken a budapestiek száma. Az egyre csappanó népességszám részint a születésszám csökkenésének, részint az agglomerációba történő kiköltözésnek tulajdonítható. A kimutatásokból nyomon követhető, hogy míg Budapesten egyre kevesebb csecsemő születik és egyre több hatvan év feletti él, addig a környező településeken gyarapszik a fiatalok és a munkaképes korúak száma. A legtöbb település gazdaságilag is felvirágzott az elmúlt időszakban. A szabad területekben bővelkedő, autópályákhoz közeli, csatornázott községekbe szívesen telepednek a nagyvállalatok. Az adófeltételek is csábítóak: a települések legtöbbje ugyanis a fővárosinál alacsonyabb iparűzési adót vet ki, illetve meghatározott köröknél el is engedi azt.A Kiss Marianna NÉPSZAVA Budapesten 1979-ben éltek a legtöbben, összesen 2 millió 59 ezren. Ma a fővárosiak száma nem éri el az 1,9 milliót. 1980-ban az állandó lakosok közül 21 ezren költöztek be a fővárosba, és 14 ezren hagyták el. 1990- ben 25,4 ezren jöttek és 21,8 ezren mentek el. 1991- ben megfordult az arány, és azóta folyamatosan nő azoknak a száma, akik elhagyják a várost, így 1995-ben 19,9 ezren érkeztek és 30 ezren költöztek el. (Fontos megjegyezni, hogy az adatsorban nem szerepeltetjük az ideiglenes lakókat, illetve az állásuk miatt Budapesten tartózkodókat.) Azoknak, akik a fővároshoz közeli településekre költöztek, fele a pesti, fele a budai oldalon talált otthont. Ongjerth Richard, a Stúdió Metropolitana Urbanisztikai Kutató Központ Kht. ügyvezetője szerint „a folyamat még nem tragikus, de mindenképpen intő jel”, ezért hozzátette: meg kell állítani a kivándorlást. Ugyanakkor érthetőnek tartotta azt az igényt, hogy a szűk panellakásokból kellemes családias hangulatú környezetbe vágynak az emberek. A környező településekre történő kivándorlást pedig azzal magyarázta, hogy a főváros belterületén kevés és rendkívül drága a családi ház, illetve az építkezésre szolgáló telek. Az ügyvezető adatai szerint az elvándorlás Budapesten belül is megfigyelhető: a belvárosi V., VI. és VII. kerületben évente kéthárom százalékkal csökken a lakosok száma. Emelkedett viszont a külváros, így a XVI., XVII., XXII. és XXIII. kerület népessége. Ongjerth Richárd úgy ítélte meg: a lakosság csökkenése kedvezőtlenül hat a kerületekre, azaz elősegítheti az épületek pusztulását, illetve kevesebb bevételre tehetnek szert az apadó létszámú kerületek a helyi adókból, valamint a személyi jövedelemadó visszaosztása során. A főváros öregedését az egyre kevesebb csecsemő születése és az idősek számának növekedése szemlélteti. 1990-ben ugyanis, 19,4 ezer gyermek született Budapesten, 1996-ban pedig már csak 16 ezer. Ezzel szemben évente 29-30 ezren halnak meg a fővárosban. A statisztikák szerint 1980-ban a 14 év alattiak aránya 18 százalék volt,, míg a 60 év felettieké 20,2 százalék, 1996-ban pedig a fiataloké 15 százalék, az idősebbeké 21,7. A Népszava által megkérdezett Budapest közeli településeken azonban azt tapasztalták, hogy a korábbi évekhez képest nem csökkent, sőt emelkedett az élveszületések száma.". Hazánk egyik legdina- mikusabban fejlődő városának címét Budaörs mondhatja magáénak. A politikai rendszerváltás után a város önkormányzata 300 millió forintos adósságot örökölt, 1997- ben viszont 2,5 milliárdos költségvetéssel számolt hitelfelvételek és tartozások nélkül. 1990-ben 11 ezer munkaképes budaörsi közül ezren voltak állás nélkül, hét év elteltével pedig 12,5 ezer ember közül mindössze 359-en. Budaörs a fővárosi iparűzési adó mértékének kétharmadát, azaz 0,8 százalékos adót vet ki a területén tevékenykedő 50 nagyvállalatra és a kisebb cégekre. Az iparűzési adóból tavaly mégis 615 millió forintos bevételre tett szert. Az iparűzési adó nagyságában Szigetszertmiklós is aláígér a budapestinek. A régi cégeknek 1,1 százalékos adót kell fizetniük, az újonnan alakult, százmillió forintnál nagyobb forgalommal számoló vállalatok pedig kedvezményt kaphatak. Aziparűzési adóból"ISZárrudózó bevételük taaija 100 millió forint volt. Fodor Antalné polgármester szerint a kisvárosokban alacsonyabbak az adótételek. Az autópályákhoz közel fekvő, hatalmas szabad területtel rendelkező Törökbálinton mára több mint 50 nagyvállalat telepedett le. A multiknak a lehető legmagasabb, 1,4 százalékos iparűzési adót kell fizetniük, ám azok a cégeknek, melyeknek bevétele nem haladja meg 30 millió forintot, adómentességet kaphatnak. Dr. Győrfi László alpolgármester szerint a parcellázás az utóbbi három évben gyorsult meg. A fővárostól 27 kilométerre fekvő Üllőre évente 40-50 új lakosa érkezik, és ma még a nagyvállalatok is csak „kóstolgatják” a település lehetőségeit. Dr. Danka Ferenc jegyző szerint a csatornahálózat hiánya elveszi a beruházók kedvét, hiszen a jogszabályok értelmében új létesítményt csak közcsatornával ellátott területen lehet ■ ■ t megvalósítani. A csatorna- hálózat pedig csak az ez,54redfordulót követően készülhet el Üllőn. A családias hangulatú környezet egyre több városlakót vonz Cseke Csilla felvétele Budapesten a lakások 97,5 százalékában, az agglomerációs településeken a háztartások 87 százalékában van vezetékes ivóvíz. Budapesti lakások mintegy 90 százalékát kötötték be a csatornahálózatba. A fővárosi agglomeráció lakosságának pedig 60 százaléka él csatornázott területen, de csak 35 százalékuk lakásába kötötték be a szennyvízlevezetőt. Az agglomeráció több mint harminc településén, egyetlen lakás sem rendelkezik közműves szennyvízelvezetéssel, így a Budapesthez legközelebb eső,települések közül.Pilisból és-jeny, Csömör, Üröm, Mogyoród. Buszjáratok fogyatékosoknak MTI-információ Az év második felétől bizonyos útvonalakon és időpontokban olyan BKV- buszok is közlekednek majd Budapesten, amelyek lehetővé teszik a mozgáskorlátozottak utazását -- mondta Hegedűs Lajos, a Mozgáskorlátozottak Egyesületei Országos Szövetségének (MEOSZ) az elnöke a szervezet szombati tanácskozása közben tartott sajtótájékoztatón, Budapesten. A MEOSZ és a BKV között kötött megállapodás szerint húsz év múlva a járatok nagy részének eleget kell tenni ezeknek a követelményeknek - tette hozzá az elnök. Hegedűs Lajos áttörésnek nevezte azt a tényt, hogy a parlament előtt van a fogyatékosokat érintő esélyegyenlőségi törvénytervezet. Felhívta a figyelmet arra, hogy az ügy felgyorsítása érdekében aláírásgyűjtő akciót indítottak, amelynek eredményeként mintegy 90 ezer embertámogatását tudják maguk mögött. Az aláírásgyűjtő íveket a közeljövőben szeretnék benyújtani az ügyben eljáró szerveknek. A több mint 150 ezer tagot számláló szervezet vezetője arra isutalt, hogy Magyarországon ma az épületek több mint 90 százaléka nem megközelíthető a fogyatékosok számára. Ez az arány a nyugati országokban a 20 százalékot sem éri el. .Az Európai Unióhoz valócsatlakozás igényének megfogalmazásakor e probléma megoldását is szem előtt kell tartani - hangsúlyozta az elnök. Hétfő a jelentkezési lapok leadásának határideje Azoknak az általános iskoláknak, melyek diákjait előzetes felvételi eljárás keretében vették fel valamely közép-, illetve szakiskolába, máig továbbítani kell a tanulók jelentkezési lapjait az adott középfokú intézménynek. Szintén mai határidővel kell elküldeni az általános felvételiken részt vevő tanulók jelentkezési dokumentumait az első helyen megjelölt középiskolának. Ha a középiskolába jelentkező diákot egyik megpályázott helyre sem veszik fel, erről őt, illetve az általános iskolát április közepéig mindenképpen értesíteni kell. Kirády Attila NÉPSZAVA A középiskolákba és a szakiskolákba a következő (1998/99) tanévre előzetes, általános, rendkívüli eljárás keretében veszik fel az általános iskolai tanulmányokat idén befejező diákokat. Az előzetes felvételi vizsgán részt vett tanulókat a múlt hét közepéig tájékoztatták a megpályázott iskolák: felvették-e a jelöltet az adott intézménybe vagy sem. Ha sikeres volt a diák előzetes próbálkozása, akkor a jelentkezési lapján kizárólag az őt felvevő középfokú intézményt kell választottként megjelölnie, s a mai napig továbbítani kell lapjait az adott középiskolának. A rövidesen megkezdődő általános felvételi vizsga idén három fordulóból áll. Eszerint a tanulók jelentkezési lapjukon három iskolát tüntethetnek fel, az egyes iskoláknál pedig több szakot, osztályt is megjelölhetnek. Az iskola a diákok által kiállított jelentkezési lapot - ugyancsak mai határidővel - tovább kell küldenie a felvételi nyomtatványon első helyen megjelölt iskolába. A felvételit szabályozó művelődési és közoktatási miniszteri rendelet szerint a jelentkezési lap nem tartalmazhat a szülők munkahelyére és foglalkozására utaló adatokat. Az első helyen megjelölt iskola igazgatója március 20-ig dönt arról, hogy felveszi-e a hozzájuk pályázó diákot. Azoknak a tanulóknak a jelentkezési lapját, akiket az első helyen megjelölt iskola nem vett fel, március 25-ig továbbítania kell a második helyen megjelölt intézménynek. Ezen gimnáziumok, illetve szakiskolák március végéig dönthetnek a jelentkezők felvételéről. Ha a második helyen megjelölt intézmény sem kívánja az általános iskolát végzett diákot felvenni - ennek április 6-ig kell eldőlnie -, a felvételi lapon lévő harmadik iskolába kell küldeni. Amennyiben itt sem fogadják a tanulót, jelentkezési lapját április 17-ig általános iskolájukhoz, illetve ha a jelentkezés egyénileg történt, akkor a tanulók lakhelyére kell visszaküldeni. Munkaközvetítők szabályozása Akár 50 ezer forintig terjedő pénzbírság is kivethető arra a magán-munkaközvetítőre, aki nem felel meg a jogszabályban előírt feltételeknek - tartalmazza egyebek mellett a magánmunkaközvetítésre vonatkozó kormányrendelet, amely március 1-jén lépett hatályba. A Munkaügyi Minisztérium nyilvántartásában már szereplő közvetítőknek fél év áll rendelkezésükre, hogy az illetékes területi munkaügyi központnál az új feltételeknek megfelelően regisztráltassák magukat. A Munkaügyi Minisztérium szeptember 1-jétől megszünteti a magán-munkaközvetítők nyilvántartását. A magán-munkaközvetítést belföldi székhelyű jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság vagy egyéni vállalkozó végezheti. Új bizonyítványok az általános iskolákban A Nemzeti Alaptanterv szeptemberi bevezetése miatt jó néhány iskolai dokumentum átalakításra szorul. A művelődési tárca tájékoztatása szerint rövidesen elkészülnek a megújult bizonyítványok, törzslapok, osztálynaplók és tájékoztató füzetek. NÉPSZAVA-információ Idén szeptembertől az általános iskolák első és hetedik osztályaiban már a Nemzeti Alaptanterv (NAT) szerint oktatják a diákokat. Az új oktatási rendszer nem határozza meg az egyes tantárgyakat, hanem a megtanítandó ismereteket, követelményeket átfogó műveltségi területekben (pl. Ember és társadalom, Művészetek) jelöli meg. Ennek következtében át kellett alakítani a korábban használt iskolai, alapdokumentumokat, többek között az általános iskolai bizonyítványokat, törzslapokat, az osztálynaplókat, illetve a korábban ellenőrző füzetként ismert tájékoztató füzeteket is. • A Művelődési és Közoktatási Minisztérium - gyakorló pedagógusok tapasztalatait figyelembe véve - már elkészítette az új nyomtatványok mintadarabjait, így rövidesen megkezdődhet a nyomdai előállítás - tájékoztatta lapunkat Szabó Lajos, a szaktárca főtanácsosa. Elmondta: a NAT idei bevezetése közel 125 ezer hetedik osztályost sennél valamennyivel kevesebb első osztályos tanulót érint országszerte, így minden iskolai iratból 250 ezer új változatra lesz szükség csak ebben az évben. " Szabó Lajos szerint az újfajta bizonyítványokban már nem jelölik a tantárgyakat, kizárólag a tíz műveltségi területét sorolják fel. Készül ugyanakkor olyan változat is, amely üres rubrikákat tartalmaz, így az adott iskola maga döntheti el, milyen tantárgyakat kíván beírni a kitöltetlen helyekre. Hasonlóképpen készülnek a tájékoztató füzetekis, amelyben többek között a tanulók a félévi eredményéről értesítik a szülőket. A művelődési miniszter határozata értelmében a hivatalos okiratként működő bizonyítványok és az iskolai törzslapok előállítását kizárólag a Pátria Nyomda, az Állami Nyomda és a Grafika Nyomda végzi majd. A többi iskolai dokumentum előállítását viszont bármelyik más nyomdaipari cég vállalhatja, így várhatóan éles verseny alakul majd ki a nyomdák között azért, hogy például ki tudja a legjobban használható, és a legolcsóbb osztálynaplót ajánlani az iskoláknak. (A közoktatási törvény ugyanis csak azt írja elő, hogy minden tanintézményben kötelező az osztálynapló vezetése, annak formájára, szerkezetére azonban nincs általános jogszabály.) A minisztérium főtanácsosa végül leszögezte: Az új iskolai iratok sokkal korszerűbbek lesznek a korábbiaknál, a hamisítások megakadályozására például a legújabb védelmi technológiát alkalmazták.