Népszava, 1998. június(126. évfolyam, 127–151. sz.)

1998-06-02 / 127. szám

Neheztel a Fidesz-elnök, mert késik a megbízása Balázsi György NÉPSZAVA Orbán Viktor, a választáso­kon győztes FLdifez-MPP el­nöke ma találkozik Göncz Árpád köztársasági elnök­kel. Orbán vasárnap este A Hét műsorában elmondta, hogy a találkozóról a köz­­társasági elnök hivatala táviratban értesítette. A Fi­desz-elnök kifejtette azt is: kifogásolja, hogy a köztár­sasági elnök még mindig nem adott neki kormány­alakítási megbízást. A meg­bízás után két-h­árom héttel megalakulhatna az új kor­mány. A mostani késlekedés forintmilliárdokban mérhe­tő kárt okoz az országnak, amit „nem a köztársasági elnök úr, hanem a magyar polgárok fizetnek meg”. A köztársasági elnök már ko­rábban nyilvánvalóvá tette, hogy a választásokon győz­tes párt elelökének ad meg­bízást a kormányalakításra, ám erre hivatalos formában csak a parlament alakuló ülésén kerül sor. A Fidesz közben már megkezdte a koalíciós tár­gyalásokat. Az MDF-fel egy tárgyalási fordulón már túl van, a kisgazdákkal pedig a hét második felében ülnek tárgyalóasztalhoz. (Folytatás a 2. oldalon) 5 millióS Orbán ma Gönczhöz megy Demecs Zsolt felvétele Hathavi bánatpénz jár a távozó minisztereknek Leltárt vesznek fel a dokumentumokról Az állami hivatalokból távozó politikusoknak nem jár végkielégítés, ugyanakkor egy összegben kiadott hathavi bruttó fizetést kapnak. Horn Gyula miniszter­­elnökként így kicsit több mint két és fél millió forintot kap. A hivatalokban már készülnek a távozásra, de csak az új kormány megalakulásakor költöznek ki. Fata Anita NÉPSZAVA A Miniszterelnöki Hivatal nem kapott többletpénzt a ciklusváltás költségeinek fedezésére. Erre azonban nincs is szükség, hiszen a hatalomváltással járó, hi­vatalon belüli helycsere kiadásai beleférnek az évi rendes költségvetésbe - nyilatkozta lapunknak­­ Szuhanyik Zoltán gazda­sági igazgató. A távozó minisztereknek nem jár végkielégítés. Man­dátumuk megszűnése után viszont hathavi illetmé­nyüknek megfelelő ösz­­szegre jogosultak - tette hozzá Bárány Klára pénz­ügyi főosztályvezető. Min­den tárca a saját miniszte­rét fizeti. A Miniszterelnöki Hivatalhoz csak Horn Gyu­la miniszterelnök, Nikolits István és Csiha Judit tárca nélküli miniszter tartozik. A kormányfő fizetése 420 ezer forint havonta, így távozásakor Horn Gyula bruttó 2 millió 520 ezer fo­rinttal lesz gazdagabb. A két tárca nélküli miniszter havi illetménye 327 ezer forint­, ők ennek az ösz­­szegnek a hatszorosát, te­hát csaknem 2 millió forin­tot vihetnek majd haza Horn Gyulával együtt tá­vozik a hivatalból, a mint­egy 20 államtitkár, helyet­tes államtitkár és a kor­mányfő munkáját közvet­lenül segítő, személy. Ter­mészetesen nekik is jár az egyhavi fizetésük hatszo­rosát kitevő összeg. A hiva­tal adminisztrációja a he­lyén marad, őket nem érin­ti a kormányváltás - tette hozzá Bárány Klára. A törvény szerint a hiva­talából távozó régi­ kor­mány mandátuma abban a pillanatban szűnik, ami­kor az új kabinet megala­kul. A Miniszterelnöki Hi­vatalban ekkor kezdődik a költözködés, ami az eddigi gyakorlat szerint általában két hét alatt simán lezajlik. A leköszönök leltár szerint elszámolnak a rájuk bízott vagyontárgyakkal. Az ott­hagyott­­dokumentumok sorsát pedig a hivatal tit­kos ügykezelése dönti el - fűzte hozzá Hajdú Eridre­, a műszaki osztály vezetője. A miniszterelnök és mun­katársai nem kaptak hiva­talos határidőt a kiköltö­zésre, és eddig még egyszer sem fordult elő, hogy a le­köszönő kormány bármely alkalmazottját fel kellett volna szólítani a távozásra. ALAPÍTVA 1­873- BAN Színházszemle Tegnap kezdődött s egy hé­ten át tart Veszprémben a XVII. Országos Színházi Találkozó, amelyen az idei színházi évad legemlékeze­tesebb előadásait mutatják be. A háromtagú szakmai zsűri döntött arról, mely produkciók szerepeljenek a szemlén. Az ország 18 társu­latának 19 előadását bevá­logató élőzsűri szülész tagja Kézdy György volt, aki a ki­választás szempontjairól és tapasztalatairól beszélt a vele készített interjúban. (írásunk a 13. oldalon) Sebők és Véber bajnoki öröme 15. oldal Pünkösdi ünnepek pápai áldással 8. oldal Kettéválik a katonai egészségügyi szolgálat 3. oldal 16 OLDAL ÁRA: 42 FORINT 126. ÉVFOLYAM, 127. SZÁM 1998. JÚNIUS 2., KEDD NÉPSZAVA Autópálya vagy gyorsforgalmi Szakértők szerint nem hoz jelentős megtakarítást az autóutak építése A Fidesz-Magyar Polgári Párt (MPP) kormányzati programja szerint a költsé­ges autópályák építése helyett a gyors­forgalmi utak fejlesztésére kell össz­pontosítani. Az autóutak építési költsé­gei - a Fidesz állítása szerint - csupán egyötöde a sztrádáénak. A megkérde­zett szakértők véleménye: a kétszer két­sávos út megépítése csupán húsz száza­lék megtakarítást eredményez. * M. Kovács Róbert NÉPSZAVA A Fidesz-MPP elképzelései szerint Magyarországon nem elsődleges szükséglet az autópályák építése. Or­bán Viktor,­a győztes párt miniszterelnök-j­elölt­je ezt megerősítve kifejtette: a kétszer­­kétsávos autóutak ugyanúgy megfelelnének a célnak, mint a sztrádák. Előbbiek építési költsége pedig csupán egyötöde az autópályákénak. Ezzel azonban számos közlekedési szakértő nem ért egyet. Szakos Pál, az Állami Autópályakezelő Kht. igazgatója lapunk­nak adott nyilatkozatában hangsúlyozta: csak azok az utak, felelnek meg hazánk közlekedési szempontjai a­nnak,­­ amelyek alkalmasak, gyors ütemű forgalom fel­vezetésére. A kétszer két­sávos autóutakon is mű­tárggyal kell elválasztani a forgalom két irányát, kü­lön szintű kereszteződése­ket kell kiépíteni, és ki kell róluk tiltani a motorral nem rendelkező járműve­ket. Tehát közel azonos szempontoknak kell meg­felelnie, mint ,az autópálya esetében. Az Állami Autó­pályakezelő Kht. számítá­sai szerint­­ egy ilyen út­­megépítésénél csupán húsz százalék a megtakarítás. Az Alföldi Koncessziós Autópályaügynökség Rt. (AKA) véleménye szerint a különböző műutak építé­sének nemzetközi szabvá­nyi vannak. A napokban több szakmai megbeszélé­sen vitatták meg a Fidesz elnökének bejelentését. Ezek résztvevői egyöntetű­en arra az álláspontra he­lyezkedtek, hogy a terv, amelyet a Fidesz minisz­terelnök-jelöltje felvázolt, nem válthatja be a hozzá­fűzött reményeket. Ennek magyarázata az, hogy nem alkalmas hazánk infrast­rukturális problémáinak kezelésére. Szakos Pál is ezzel érvelt. Szerinte az autóutak leg­följebb arra alkalmasak, hogy a sztrádánál lassúbb iramban vezessék el a kü­lönböző városokhoz közeli térségekben feltorlódott gépjárműforgalmat. Egy megfelelő koncepció olyan utak­ építését követelné meg, mint például a 2-es számú főút Vác és Dunake­szi közötti szakasza. A 2-es egy kilométeres részének megépítése pedig egy kilo­méternyi autópálya építési költségének, mintegy 80 százalékát emésztette fel. Hozzátette: a váci szakasz­hoz hasonló utakat koránt­sem véletlenül hívják az útépítés szakzsargonjában „autópályává fejleszthető gyorsforgalmi utaknak”. Sok bor maradt a pincékben A magyar bor keresett cikknek számít a külföldi pia­cokon, ám az EU tagállamaiban megszokottnál kisebb magyar támogatás miatt 1,2 millió hektoliter bor egy­előre még sorsára vár a pincékben. A termelők és a feldolgozók a felesleg zökkenőmentes értékesítése ér­dekében az államtól várnak segítséget. Mihálovits András NÉPSZAVA A magyar bor 30 száza­lékát, körülbelül 1,2-1,5 millió hektolitert külföldi fogyasztók fogják megin­ni - remélik a Magyar Bor­gazdaság Szövetségénél (MBSZ). Dömötör József, a szövetség illetékese kérdé­sünkre elmondta: a kiszállí­tott mennyiség nagyobb ré­szét, 550-600 ezer hektoli­ter bort palackos formá­ban, 400-450 ezer hektoli­tert hordóban, körülbelül 100 ezer hektolitert pedig pezsgő formájában szeret­nék eladni a pincészetek. Ezenkívül 300 ezer hektoli­ter szőlőle is vevőre találhat a szomszédos országokban. A vincellérek várakozásai akár valóra is válhatnak, hiszen az év első negyed­évének adatai szerint több magyar bort adtak el kül­földön, mint egy évvel ez­előtt. Az exportot élénkíti az is, hogy a magyar borok az utóbbi időben számos dí­jat nyertek a világ különbö­ző pontjain rendezett verse­nyeken. Az export 80 szá­zalékát bonyolító tőkeerős, nagy borászatok­ főként a német, az angol, a skandi­náv és a FÁK-tagállamok piacait igyekeznek tartósan meghódítani. A „nagyok” mellett azonban feljövőben vannak azok a magángaz­dák is, akiknek kitűnő mi­nőségű, díjnyertes borai kis tételben, de magas áron ta­lálnak vevőre külföldön. Az ágazat sikerességéhez azonban elengedhetetlen az export állami támogatása, mivel az EU tagországaiból származó bor támogatottsá­ga eléri az 50 százalékot. A fogyasztók gyakran az ár és nem a minőség alapján vesznek bort az üzletekben.­ Az MBSZ 120-130 milliárd dollár bevételt szeretne a borexportból, ehhez azon-­­ban a pezsgő minden literjé­re 20 forint, a bor után pedig 25 forint exporttámogatást kellene adni. Ezenkívül a szövetség szeretné, ha a ke­vésbé tőkeerős piacokra (Lengyelország, Csehország, FÁK-tagállamok) a hordós bort is literenként 15 forin­tos támogatással szállíthat­nák az exportőrök. (Folytatás a 4. oldalon) i Pilótasztrájk kontra futball-vb lapp mss tm«* |t« »*•*•** M­ ­GFKU *|)SM J 3VS w i m w A munkabeszüntetés az Air France távolsági járatainak kilencven százalékát érintette és akár tizenöt napos is lehet. A sztrájk megzavar­hatja a labdarúgó-világbajnokságot is. Az alkalmazottak a bérek befagyasztása ellen tiltakoznak. Cikkünk a 9. oldalon. Reuters-telefotó Győzött Djukanovic Milo Djukanovic monte­negrói­­államfő diadalmas­kodott a vasárnapi monte­r­negrói választásokon: a voksok 72,77 százalékának összeszámlálása alapján közzétett adatok szerint a Szocialisták Demokratikus Pártja, a Néppárt és a Szo­ciáldemokrata Párt által alkotott pártszövetség a szavazatok 50,43 százalé­kát kapta. (Folytatás a 8. oldalon) Strasbourgban lassúak az ítélkezők Nagy Gergely NÉPSZAVA Az elmúlt év végéig csak­nem ezer magyar panasz érkezett a strasbourgi Em­beri Jogi Bírósághoz, pon­tosabban a bizottsághoz. Az emberi jogi bizottság egyfajta előszűrő a bíróság előtt. Itt dől el, egyáltalán foglalkoznak-e érdemben az ügyekkel. A strasbourgi emberi jogi bizottság az eddigi ezer pa­naszból csak 26 esetben látta úgy, érdemes foglal­­koz­ni az üggyel - mondta el lapunknak Bán János, az Igazságügyi Minisztérium főosztályvezetője. • Az ezer­ből hozzávetőlegesen még 20-25 panasznak van arra esélye, hogy átmegy ezen a bizottsági szűrőn. A 26 panasz nem kerül automatikusan az Emberi Jogi Bíróság elé, először a bizottság foglal állást az ügyekben. Ha úgy látják, megalapozott az állampol­gár panasza, általában fel­szólítják az érintett álla­mot, hogy próbáljon meg­egyezni a panaszossal. Az ügyek akkor kerülnek a bí­rósághoz, ha az állam, il­letve az állampolgár nem jutnak egyezségre. (Folytatás a 3. oldalon)

Next