Népszava, 1998. július(126. évfolyam, 152–178. sz.)
1998-07-01 / 152. szám
2 1998. JÚLIUS 1., SZERDA RÖVIDEN Módosuló szabályok Módosult az önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvény. Eszerint kislistás, illetve egyéni választókerületi képviselőjelölt abból lesz, aki a választópolgárok legalább egy százalékának jelöltajánlását megszerzi. A megyei választókerületben pedig az a jelölőszervezet állíthat listát, amely legalább a választópolgárok 0,3 százalékának ajánlásával rendelkezik. A polgármester-jelöltséghez a 10 ezer lakosig település választópolgárainak legalább 3 százalékának, JOOOOO lakosig 3 százalékának, a 100 000 lakos felett pedig egyszázalékának az ajánlása szükséges. Budapesten a főpolgármester-jelöltséghez a fővárosi választópolgárok 0,5 százalékának ajánlását kell öszszegyűjteni. Az új szabályok ma lépnek hatályba. Konferencia az illegális bevándorlásról A délkelet-európai államokon keresztül áramló illegális bevándorlásról tanácskozott mintegy 30 ország képviselője Budapesten. A szakemberek megállapították, hogy az illegális bevándorlás megnövekedése együtt jár a szervezett bűnözés elterjedésével. Német felmérések például arról tanúskodnak, hogy az ilyen típusú bűncselekmények kétharmadát külföldiek követik el. Ezért a tranzitországoknak alapos és teljes ellenőrzést kell végezniük a határátkelőknél A résztvevő államok egyetértettek abban, hogy szigorítani kell a vízumkiadás módszereit. Rendőrök készenlétben Negyven készenléti rendőr járőrszolgálatot lát el Budapest frekventált területein, áll abban a megállapodásban, amelyet Demszky Gábor főpolgármester és Balogh János, a Készenléti Rendőrség parancsnoka tegnap írt alá. A Belvárosban, a Várban, a Margitszigeten és a Városligetben járőröző rendőröket cserébe 10 millió forintos jutalomalappal támogatja a fővárosi önkormányzat. A Készenléti Rendőrség jelenléte az elmúlt időszakban is érezhető volt az utcákon: csökkent a közterületi bűncselekmények és az autólopások száma. Bírósági kinevezések A Fővárosi Bíróság elnöke, Gatter László csütörtökön nevezi ki a Pesti Kerületi Bíróság elnökévé Fazekas Sándort, az eddigi megbízott elnököt. Fazekas kinevezése hat évre szól. Gatter László a Fővárosi Bíróság kollégiumvezető-helyettesévé, és egyben a cégbíróság vezetőjévé Bánki-Horváth Máriát, az eddigi megbízott vezetőt nevezi ki. Kinevezése szintén hat évre szól. Utazás személyi igazolvánnyal Magyar állampolgárok jelenleg csak Szlovéniába utazhatnak útlevél nélkül, személyi igazolványuk felmutatásával - hangsúlyozta kedden Horváth Gábor külügyi szóvivő az MTI-nek, miután az erről szóló hétfői tudósítás szövege alapján - félreérthető módon - más országok esetében is hasonlóra lehetett következtetni. A Szlovéniával kötött egyezmény június 27-én éjfélkor lépett' életbe.*' ^Amennyiben Szlovénián* ke* resztül más országba, például Ausztriába vagy Olaszországba utazik tovább magyar állampolgár akkor már útlevélre van szükség” - szögezte le a szóvivő. A magyar és az olasz kormányfő áprilisi trieszti találkozóján szóban és politikai szinten megállapodott arról, hogy e két ország viszonylatában is kialakítja a személyi igazolvánnyal történő utazás lehetőségét. Híd az Expo 2000 és Kelet-Európa között Josef von Ferenczy, az ismert magyar származású német üzletember kezdeményezi, hogy ősszel Budapesten találkozzanak német politikai és gazdasági vezetők, valamint kelet- és közép-európai politikusok, gazdasági szakemberek és tárgyalják meg, hogyan építhető fel a kapcsolatok bővítését szolgáló híd a hannoveri Expo 2000, valamint Kelet- és Közép-Európa államai között. Josef von Ferenczy kiemelte: éppen a magyar fővárosban lát esélyt egy ilyen híd felépítésére. Ehhez azonban nemcsak a térségben élő 400 millió embert kell megnyerni, hanem a társadalom, a gazdaság és a politika befolyásos rétegeit is - tette hozzá. „A közös érdekeknek megfelelően ösztönözni szeretném a kormány közreműködését e kezdeményezés megvalósításában, bevonva ebbe a gazdasági-üzleti élet képviselőit is” - mondta Josef von Ferenczy. ALAPÍTVA 1873-BAN Főszerkesztő: H. BÍRÓ LÁSZLÓ Felelős szerkesztő: HORVÁTH ISTVÁN Főszerkesztő-helyettes: KISS ANDREJ Lapszerkesztő: DÉNES D. ISTVÁN, HAHN PÉTER, TÓTH JENŐ Képszerkesztő: WEBER LAJOS Rovatvezetők: Belföld: DÉSI JÁNOS (vezető szerkesztő), MUZSLAI KATALIN (társadalom), MÜLLER MIHÁLY (politika), Gazdaság: KERTÉSZ GYÖRGY, Kultúra: MARTOS GÁBOR, Külföld: BARABÁS PÉTER, Levelezés,szolgáltatás: SZIGETI PIROSKA, Publicisztika: FARKAS ZOLTÁN, Sport: BUZGÓ JÓZSEF, Szép Szó: BOROS ISTVÁN Vezető tervezőszerkesztő: EGRI FERENC, NYILASI GABRIELLA, ZSIGOVICS ZSOLT Alapító: FENYŐ JÁNOS Kiadó: EKH Kft. Felelős kiadó: SZILVÁSSY CSILLA Lapigazgató: FARKAS ÁGNES Terjesztési igazgató: DUBINYINÉ LÉNÁRD MARGIT Levelezési cím: 1022 Budapest, Törökvész u. 30/A. Szerkesztőség: 1022 Budapest, Törökvész u. 30/A. Postacím: 1535 Budapest, Pf. 785 Telefon: 326-8272, 326-8252, telefax: 326-8267 Rovattelefonok: belföld 326-8271, külföld 326-6564, gazdaság 326-8261, publicisztika 326-8273 Elektronikus levélcímek (e-mail címek): főszerkesztő: foszerk@nepszava.hu, belföld: belpol@nepszava.hu, fotó: foto@nepszava.hu, gazdaság: gazdasag@nepszava.hu, kultúra: kultura@nepszava.hu, külföld: kulpol@nepszava.hu, vélemény: publi@nepszava.hu, sport: sport@nepszava.hu Szép Szó: szepszo@nepszava.hu, szolgáltatás, levelezés: szolglev@nepszava.hu Hirdetés: telefon: 326-8260, 326-8272, 326-8252 telefax: 326-8252/71,212-4023 Internet URL-cím: http://www.nepszava.hu Terjeszti a Magyar Posta Rt., a HÍRKER Rt., az NH Rt., a KLK Kft. és alternatív terjesztők Előfizethető Budapesten a Magyar Posta Rt. HELP-nél (levélcím: 1846 Bp.), az ügyfélszolgálati Irodákban, a Hírlap-előfizetési Irodában (Helir 1089 Bp., Orczy tér 1., levélcím: 1900 Bp.), vidéken a postahivatalokban közvetlenül és postautalványon, valamint átutalással a Postabank Rt. 11991102, Helir 021 -02799 pénzforgalmi jelzőszámára. Külföldre előfizethető: a Helirnél a fenti címen, illetve bankszámlaszámon, valamint megrendelhető a Hungaropress Sajtóterjesztő Kft.-nél, 1117 Bp. Budafoki út 70., fax: (361)206-1921, e-mail: hunpress@hungaropress.datanet.hu. Előfizetési díj egy hónapra 849 Ft, negyed évre 2547 Ft, fél évre 5094 Ft, egy évre 10 188 Ft. Nyomás: CICERO-Lapnyomda Rt. 1045 Budapest, Elem u. 5-7. Telefon: 369-1773 Felelős vezető: HUPJÁN JÓZSEF vezérigazgató Index: 25005 ISSN 0133-1701 Bp. ISSN 0237-3785 Vidék 1 2 4 816 BELFÖLD Vita a tandíjmentességről és a családtámogatásról (Folytatás az 1. oldalról) Sasvári Szilárd (Fidesz) úgy vélekedett, hogy a harmadik évezred küszöbén a globalizációs folyamatokkal szemben a kisebb nemzetek kultúrája védelemre szorul, ezért indokolt egy, a nemzeti kultúra egységét is szimbolizáló külön tárca létrehozása. Szájer József, a Fidesz frakcióvezetője a vita zárszavában kijelentette, hogy a kormányprogram egészében és részeiben indokolja a tárcák közötti struktúraváltozásokat. A több, de kisebb minisztérium elve Szájer szerint nincs ellentétben a párt korábbi kijelentéseivel, mert a kisebb és jól átvilágított szerkezetű tárcák a kezdeti kiadások ellenére takarékosabbak lesznek, mint az eddigi „ósdi szerkezet”. A javaslatot végül 207 támogató szavazattal 47 nem ellenében fogadták el és a képviselők megszavazták a törvény sürgős kihirdetésének indítványozását. Az egészségügyi törvény módosításával kapcsolatban Frajna Imre (Fidesz- MPP), a javaslat egyik előterjesztője jelentette be, hogy kompromisszumra tudtak jutni az MSZP-vel, így a mai nappal akadály nélkül hatályba léphet a törvénycsomag. A 264 képviselő által támogatott módosítás azonban tíz területet kivesz jogszabály hatálya alól. A képviselők tegnap megkezdték a családi támogatások átalakításáról szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitáját is. A Fidesz által benyújtott javaslat szerint jövő év elejétől ismét alanyi jogon járna a családi pótlék, illetve a gyermek tanköteles korától az iskoláztatási támogatás és a gyermekgondozási segély, valamint visszaállítaná a gyermekek után járó adókedvezményt. Vojnik Mária (MSZP) a szociális bizottságban kialakult kisebbségi véleményt tolmácsolva elmondta, hogy a tervezet nem szolgálja a társadalmi esélyegyenlőséget, sőt a nagyobb jövedelműeknek kedvez. Béki Gabriella (SZDSZ) arra mutatott rá, hogy a tervezet nem vesz figyelembe olyan szempontokat, amelyek az eddigi támogatási rendszer részét képezték. Béki egy jövedelem szerinti, az adórendszeren keresztül érvényesülő, a rászorultakat támogató rendszer kidolgozását sürgette. Balczó Zoltán (MIÉP) azt mondta, a MIÉP támogatja az előterjesztést. Az első diploma tandíjának eltörlése néven ismert fideszes törvényjavaslat tegnap kezdődött vitájában az előterjesztő azt hangsúlyozta, hogy a jelenlegi tandíjrendszer igazságtalan, míg MSZP-s és SZDSZ-es hozzászólók szerint az esélyegyenlőség megteremtésének sokkal hatékonyabb módjai lennének. Mátrai Márta (Fidesz), az indítvány egyik benyújtója szerint a mostani tandíjak mellett fennáll a veszélye annak, hogy „az átlagember gyermeke” csak olcsó és népszerűtlen szakokra iratkozhat be, a jó megélhetést nyújtó képzésben viszont csak azoknak a gyermekei vehetnek részt, akik vállalni tudják a magas kiegészítő tandíjat. A javaslat, illetve a tandíjakról szóló 1996-os kormányrendelet módosítása kimondja majd, hogy szeptembertől nem kell tandíjat fizetni az első diplomájukért tanuló hallgatóknak. A kormányrendelet kimondja majd, hogy az egyszakos pedagógus diplomával rendelkezők, illetve a gyermeküket otthon nevelő szülők a második diplomát is tandíjmentesen szerezhetik meg. Jánosi György (MSZP) kifejtette: pártja hosszú távon támogatja, hogy mindenki számára alanyi jogon járjon az ingyenes felsőoktatás. De efelé nem úgy kellene elindulni, hogy bizonyos képzési formákban mindenki tandíjmentességet kap, hanem úgy, hogy a rossz anyagi körülmények között élő és a jól tanuló diákokat támogatják. Horn Gábor (SZDSZ) egyenesen igazságtalannak és szociálisan érzéketlennek nevezte a javaslatot. Kijelentette: abból a közel 3 milliárd forintból, ami 98-ban kiesik a tandíjak eltörlése miatt, 30 ezer rászoruló diáknak lehetne havi 15 ezer forintos támogatást adni, míg a tandíjmentességet a jómódú családok gyermekei is élvezik. A Pesti Központi Kerületi Bíróság Pokorni Zoltán és Szájer József fideszes képviselők mentelmi jogának felfüggesztését kérte rágalmazás miatt - jelentette be tegnap Áder János házelnök. Mint Pokorni lapunknak elmondta, Muskovszky Gábor ügyvéd jelentette fel őket a Xénia Láz-üggyel kapcsolatban. A választásokra fordítható összeg a rendőrséghez került NÉPSZAVA-információ Csütörtökön egyeztet a Pénzügyminisztérium (PM) illetékeseivel Tóth Zoltán, az Országos Választási Iroda vezetője az őszi önkormányzati választásokra előirányzott 2,5 milliárd forintos költségvetési keretről. A múlt héten a sajtóban megjelent hírek szerint a választások fedezete nem áll rendelkezésre, mert az összeget a kormány más célokra költötte az első fél év folyamán. Az OVI vezetője lapunknak elmondta, a tavalyiköltségvetésben 800 millió, az ideiben pedig 3,05 milliárd forint szerepelt a választások fedezeteként, ezt később további 400 millió forinttal egészítették ki az elmaradt kisebbségi parlamenti képviselő-választás előkészítésére. 2,5 milliárd forint az önkormányzati választások tervezett költsége,, de Tóth Zoltán szerint a rövid felkészülési határidőmegnöveli a költségeket. A PM helyettes államtitkára, László Csaba a Magyar Rádiónak nyilatkozva elmondta, hogy részben félreértésen alapul a választási keret elköltéséről szóló hír, mert az első félévi tartalékot csak 40 százalékig kötheti le a kormány. A választások költségeit a második félévi keretterhére fogják kifizetni. Ezért döntött úgy a kormány a belügyminiszter és a pénzügyminiszter teljes egyetértésével, hogy ezt a pénzt a rendőrség megerősítésére fordítja. László Csaba szerint a választási költségeket a költségvetés az általános tartalékából vagy esetleg más forrásból finanszírozzák. NÉPSZAVA Magunk dönthetünk halálunkról július elsejétől, azaz mától lépnek hatályba az új egészségügyi törvénynek azon paragrafusai, melyek a betegek jogait, kötelezettségeit szabályozzák. A rendelkezések szerint mától a beteg beleegyezése nélkül semmiféle beavatkozást nem szabad elvégezni. Ugyanakkor megköveteli a beteg tájékoztatása során a tapintatot, a kíméletességet. A beteg a róla szóló egészségügyi dokumentációba bármikor betekinthet, joga van sürgős, szükség esetén az életmentő, súlyos vagy maradandó egészségkárosodás megelőzését biztosító ellátáshoz, illetve fájdalmának és szenvedéseinek csökkentésére. A látogatási idő is megszűnik. A törvény a súlyos betegek és a gyermekek számára minden esetben garantálja azt a jogot, hogy szüleik jelenlétében gyógyulhassanak. Az új törvény pontosan meghatározza, hogy milyen módon és mely esetben utasítható vissza életmentő, életfenntartó orvosi kezelés. Az ilyen típusú beavatkozások megtagadására csak abban az esetben van lehetőség, ha a beteg olyan súlyos kórban szenved, amely rövid időn belül - megfelelő egészségügyi ellátás mellett is - halálhoz vezet. A törvény szerint megtagadhatók a nem életmentő, de súlyos és maradandó egészségkárosodással járó beavatkozások is, például valamely végtag amputációja. A kezelőorvosnak viszont kötelessége tájékoztatni betegét a gyógykezelés elutasításának várható következményeiről. Mivel a törvény nem "minden passzusához" készült el a végrehajtási rendelet, így például a Nemzeti Egészségügyi Tanács felállítása, a kórházi felügyelő tanácsok, illetve etikai bizottságok működésének szabályozása, a várólisták kialakításának szabályai, a szerv- és szövetátültetéssel kapcsolatos rendelkezések csak fél év múlva lépnek hatályba. Tizennyolc nap alatt megszűnhetnek a társadalombiztosítási önkormányzatok A honatyák várhatóan 10 napon belül elfogadják a tbönkormányzatok megszüntetéséről szóló törvényjavaslatot. Amennyiben a parlament igennel voksol az előterjesztésre, a kihirdetéstől számított nyolc napon belül megszűnik az Egészségbiztosítási és a Nyugdíjbiztosítási Önkormányzat - jelentette be tegnap Selmeczi Gabriella fideszes képviselő. Elképzelhető, hogy a delegáló szervezetek az Alkotmánybírósághoz fordulnak. Sóvári Mónika NÉPSZAVA Az önkormányzatok vagyongazdálkodása nem lett átláthatóbb, működésüket botrányok kísérték. Nem lett jobb sem a nyugdíjasok, sem az egészségügyi dolgozók, sem pedig a biztosítottak helyzete, holott a két önkormányzatnak az ő érdekeiket kellett volna képviselnie. Ráadásul alkotmányellenesen alakultak meg, így nem rendelkeznek kellő legitimitással - mondta Selmeczi Gabriella tegnapi sajtótájékoztatóján. Az alkotmányellenes helyzetet azzal oldaná a Fidesz, hogy felszámolják a tb-önkormányzatokat. Az erről szóló javaslatot a honatyák várhatóan tíz napon belül elfogadják. A jogszabály kihirdetését követő nyolc napon belül pedig feloszlik a két testület - mondta. A megszűnő testületek jogutódja az állam lesz, akit a kormány által kinevezett kormánybiztos képvisel. Az állam képviselőjének jogait pontosan a parlament határozza majd meg - fejtette ki a Fideszes képviselő. A kormánybiztos 2000-2001-ig működne, ezután más szervezeti struktúrát dolgoznak majd ki. Addig is az egészség- és nyugdíjbiztosítási alapot - melyből az egészségügyműködik - az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) és az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság (ONYF) kezeli. Ezek mostanáig az önkormányzatok igazgatási szervezetei voltak. A jövőben viszont az alapokat érintő döntéseket is ezek hozzák. A tb-önkormányzatok vagyona, befektetéseik és részvényeik állami tulajdonba kerülnének, azokat szintén az OEP és az ONYF kezelné a kormánybiztos ellenőrzésével. Még nem kapott hivatalos felkérést Selmeczi Gabriella a kormánybiztosi posztra, így nem tudta megmondani, hogy az egészség- és nyugdíjbiztosítási pénztár főigazgatói továbbra is a helyükön maradnak-e. Szeremi Lászlóné, a Nyugdíjbiztosítási Önkormányzat elnöke elmondta: az Alkotmánybíróság ugyan kimondja, hogy a két testület nem teljesen legitim, mégis a testület azt tekintette fontosnak, hogy a civil szervezetek beleszólási joga fennmaradjon, mint-Nincs alkotmányos akadálya annak, hogy az Országgyűlés feloszlassa a tb-önkormányzatokat - mondta el lapunknak Bragyova András alkotmányjogász. A szakértő hangsúlyozta, az Alkotmánybíróság néhány héttel ezelőtti határozata rámutatott, az Országgyűlés mérlegelési jogkörébe tartozik, hogy létesít-e, illetve fenntart-e társadalombiztosítási önkormányzatokat. Az alkotmányból igenfajta kötelezettség nem következik. Bragyova ugyanakkor elmondta, a jelenlegi önkormányzatok megbízatása 2000. január 1-jéig tartana, így az kérdéses, hogy ez idő előtti megszüntetésük alkotmányos-e vagy sem. Ebben a kérdésben elképzelhető, hogy az Alkotmánybíróság mondja majd ki a döntő szót, hogy azonnali hatállyal megszüntessék. Ha a parlament elfogadja ezt a javaslatot, akkor az is alkotmánysértő döntés lesz. Szeremmé elképzelhetőnek tartja, hogy a delegáló szervezetek képviselői az Alkotmánybírósághoz fordulnak. Szeremmé szerint nonszensz, hogy egy ilyen horderejű szakmai kérdésről 18 nap alatt döntsön az Országgyűlés. Az alelnök asszony furcsának tartja azt is, hogy az új politikai hatalommal még mindig nem sikerült tárgyalóasztalhoz ülniük. Ennek oka, hogy ez idáig nem tudtak időpontot egyeztetni a két, az ágazatot érintő tárca várományosával, Harrach Péterrel és Gógl Árpáddal. Keller László, a leköszönő kormány Népjóléti Minisztériumának államtitkára a Népszavának elmondta: szintén elképzelhetetlenek tartja, hogy tíz nap alatt felszámolják az önkormányzatokat. A döntéshez hét törvényt kell módosítani. Orbán István, a Magyar Munkaadói Szövetség elnöke lapunknak elmondta: furcsállja, hogy a szövetséget mélyen érintő kérdésben nem sikerült még tárgyalni a döntéshozókkal. Szabó Endre, a Szakszervetek Együttműködési Fórumának elnöke szerint a A Nyugdíjbiztosítási Önkormányzat a testület körül folyó háború ellenére tegnap zavartalanul ülésezett. Ezen elfogadták az 1997. évi zárszámadást, melyből kiderül, hogy a tavalyi évet 4,9 milliárd forint többlettel zárták. Ebből 1,2 milliárdot az ez évre előírt kötelező vagyonértékesítésre, 3,7 milliárd forintot pedig az idén jelentkező hiányuk csökkentésére fordítanának. A magánnyugdíjpénztárba átlépő tömegek ugyanis nem várt bevételkiesés eredményeznek az alapnak. Fidesz elképzelése az önkormányzatok felszámolásáról csakúgy elnagyolt, mint ahogy a megoldásra irányuló javaslat is. A liga - annak ellenére, hogy erre a Fidesz ígéretet tett - semmilyen írásos anyagot nem kapott a tbönkormányzatok helyzetének rendezéséről - tájékoztatta lapunkat Gaskó István elnök. Az elnökség véleménye szerint sajnálatos lenne, ha már az első őket érintő törvényjavaslat kapcsán kiderülne, hogy a Fidesz csak ígérgetett, amikor tárgyalópartnernek nevezte a ligát.