Népszava, 1998. augusztus (126. évfolyam, 179–203. sz.)

1998-08-01 / 179. szám

NÉPSZAVA Ist kserekedistent Sokan inkább az autójukra költenek A ruházkodás és a táplálkozás kevésbé fontos, mint a kocsi fenntartása A polgárok zöme inkább lemond ruha­tárának gyarapításáról vagy az, egészsé­ges étrendről, mint az autózásról. A többség még akkor is ragaszkodik a ko­csikázáshoz, ha jövedelmének egyre nagyobb hányadát kell az autó megvá­sárlására, illetve­­­ annak fenntartására fordítania. Az utóbbi két évben minden ársadalmi réteg-a korábbinál több jár­művet vásárolt. Ám az alacsony jövede­lemmel rendelkezők pia már több kocsit vesznek, mint a gazdagabbak. Ugyan­akkor munkába járásra többnyire csak a vállalkozók és a szellemi foglalkozást végzők használják a gépkocsijukat. A személyautók fenntartására fordított ki­adásoknak több mint a hatvan százalé­kát teszi ki a benzinköltség. Bién József­­ NÉPSZAVA : Úgy tűnik, fontosabb szá­­münkra‘‘,;az autózás, mint az, hogy új ruhát vagy­ a korábbinál drágább, ■, de egészségesebb ■ táplálékot vásároljunk magunknak - derül­t ki ‘ árreszponti Sta­tisztikai Hivat­al» adataiból. A számok ugyanis azt mu­tatják: míg a ruházkodásra fordított kiadásaink folya­matosan csökkennek ék­ az életm­ázselre­ költött összeg nagyság%^ek^pta válto­zatlan,­­* aadig jöVed^-y műnknek egyre.- nagyobb hányadát áldozzuk,' - »arra, hogy gépkocsit vásároljunk­­és* fenntartsuk azt. •­­Hét'. r évvel­ ezelőtt, még összfogyasztásunk 8,5,'szá­zalékát tette ki a ruházati cikkek forgalma, élelem­­vásárlásra pedig jövedel­münk 3­3,4 százalékát­ köl­töttük. Manapság viszont ,bevételeinknek­ csupán hat százalékát fordítjuk ruha­neműre, s az­ étel­beszerzé­sbe is­ valamivel keveseb­­bet elöltünk:­ a családi költ­ségvetés 33,1­ százalékát, adjuk ki. ; en:e .;a 'céht?". Ugyanakkor, ma már.. ki­adásaink tíz százalékát ál­dozzuk autózásra, holott 19­91-ben­ mégi csak jöve­delmeink nyolc százalékát szántuk járműveink meg­vásárlására és­ üzemelte- ' tésére. Ezekből az adatok­ból, kitűnik, a többség akár lemondások árán is ragasz­­­­kodik a^z’fe^ nyujtóttá. kényelemhez.' ' • Ezt: m^előértíy^1GKI Gazdaságkutató Rt. 'leg­­új­abb kutatásának­­­ ered­ménye is. Az elemzés sze­­rint,az utóbbi két évben:' a­­ lakoság minden jövedelmi [ szintj­érinőtt a háztartá­sokra jutó személygépko­­csik :SZáma: Api, a kutatók . . .érdekes,tendenciára lettek ; figyelmesek: leggyorsabb, ütemben a legalacsonyabb jövedelműek j­utött­ek gép­kocsihoz, míg a középső és a legfelső jövedelmi tized , •más időkészsége­­ alig emel­kedett. Az alacsony, jöve­­.. delműek • körében két­­jég • alattAö-ről autóra^mellé-' , dett az‘100 háztartásra jutó kocsik«száma, s ez mintegy '­ 3­0 százalékos ’hÖV^edést- i jelent. Ugyanakkor a­ jól kereső rétegnél a krázícsa­ ládra jutó szem­élygépké­­$/­^$ík száma a korábbi ®6- ról csak 60-ra nőtt, ami csupán tíz százalék körüli gyarapodást mutat. ■ A vásárlói szokások is 'je­lentősen' átalakultak. Az autóvásárlásra­­ fordított összeg kétharmadáét 1995-­­ ből még használt autót vet­tek a vásárlók, idén viszont már a vevők több,mint fe­le új autót szerez be­. " . A gépkocsik fenntartásánk­­ra­ fordított költségeink vi­szont nem növekedtek szá­mottevően az előző évihez­­ képest. Ez azonban csak­­ annak köszönhető, hogy • míg nőtt az adókra, illeté­ • kekre, és az üzemanyagra •fordított kiadások nagysá­ga, addig­ a korábbinál jó­val kevesebbet költünk al­katrészek • vásárlására, il­letve a különböző gépjár-,­ mű-biztosításokra. Kiadá­saink között ..legnagyobb tétel,továbbra is a benzin-­ költség, az üzemanyag meg­vásárlása a járműfennta­r­tási költségeink 62 százalé­kát teszi ki. Egy tavalyi fel-. Idérés szerint sokakat a •motorbenzin árának emel­­kedé­se sem térít el az au­tóhasználattól. A vizsgálat kiderítette,hogy az autóval rendelkező polgárok több mint egyharmada minden­napkocsival jár munkába. A legnagyobb arányban a vál­lalkozók­- körülbelül 60 százalékuk - és a szellemi foglalkozásúak - hozzávető­leg 28 százalékuk - használ­ják kocsijukat. A szakmun­­kásoknak az ötöde, a beta­nított és a segédmunkás­­soknak pedig a tizede in­dul gépkocsival,­­dolgozni.­­ Rövid nadrág és,új autó - sokaknak fontosabb a kocsi, mint a ruházat Szalmás Péter felvétele Egyes BKV-tarifák (vonaljegy, kombinált bérlet) árváltozása, 1993-1998 * Mától 7,1 Százalékkal drá-­­ guln­ak a fővárosban a tér- , megközlekedési tarifák- A vonaljegy-jött^^ 75,forfntba kefin... a 10 dá-­­ rabbag^jtő]egyi;é75., a-20 . darabos 1250] a .metró­­szakas­ zjegy SO, a :P3^trö­­skalfe,Százszállójegy 8.0, a métxpátszállój­egy 1 pedig 120 forintba kerül. A 30 ha­r­pos bérlet 1350-ről 1450. fo­rintra? nyugdíjáSr^és ’tanu­­.»bérlet pMig 910-ról ’97 5 fok­ra drágul. ■ "A K^ékpárl­­al Közleke­dők Országos ^Szövetsége bírósági keresetben támad­ta­m!ej£a- viteldí­jak mérté­két/ A^évetség- a jelen­legi intes; vonaljegy ■ árá­­t SdK­&2 Pietintra; a 2800 ffcM-­r­Me‘s'n^\ahdrlet' árának pedig 2475"forin­trá mér­­sádését kéri:'’: Keltai István a BKV me-;. netdíj-bevételi főoszta­­­­lyán^ak.^eket^je elmondta, hogy dlyen jelegű hivatalos megkeresés 'a BKV^hoz, nem érkezet^' de nem' ‘l's tudnának vett mntködéni, mert a tarifaéresétések mér­tékét a­ fővárosi önkor­mányzat határozza’ meg. Keltai hozzátette, idén'., a BKV 17,33 milliárd forint bevételt tervezett, az eme­lés 400 milió^ . Keltai tájékoztatása sze­rint a tegnapig tartó ked­vezményes 0atszáza­­lékkal áttette az eladott je­­­gyek^szál­­át. A ^tegnapigl kapható, Mnegrammal aláírí tott „öröljegy” korlátlanul felhasználható a jöv'Qb'gh, a régi jegyeket augusztus vé^ lg® a­ régi gyűjtője^ket pedig szeptember­ végéig fogadják el­. ■ A fővárosi önkormány­­zat legutóbb tavaly novem­ber 1-jén e em­elte még BKV-tarif­ékat, 14 száza­lékkal, ekkor h­atározták­ •meg az idei, augusztusi 7,1 százalékos drágulást is. A rendeletbe?­ ■ ?Pge?ték, hogy­ 1998 N-1 az emelés mértéke lépélsebb. 4-5 szá­­­­zalékkal hidaccsatja meg az ■ imBáeiót.^ A BKV tavaly évvégi üz­­leti jelentése szerint ugyan­­is:idsak,infláeió körüli ár­­­emelés . hiozhat ; érdemi bevételnövekedési,­ az^ azt meghaladó utasvesztéssel­­ jár, az infláció l,n-ú,8.-s2,o; t­rpsánál nagyobb ^drágulás pedig-nemhogy bevételnö­vekedést, hanem egyenesen ad­éte csökkenését hoz­­hatja magával. - Ft (bérlet) NÉPSZ­AVA-in­formáció BELFÖLD 1998. AUGUSZTUS 1., SZOMBAT Nem az akkuüzemre !^PS^ZAYA-ihföi^áció- ' A'Kör^ez a vid'ékii főfel­­ügyelőség megsemmisítette asr*1 Észak-Úfe^^októsági Környezetvédelmi'':’v­. Fel­ügyelőség­i határozatát, mely ‘ engedélyt adott * a monoki, akkum­u­latorfel­­dolgoző létesítésére ^ ad­tuk hírül szerdai lapunk­ban.’ Dr. Kopácsi Évától, a testületileg illetékes fel­­ületseg hatósági igazga­­tóhelyettesétől m­egtudtuk,­­hol fiamemiqrum ,a­­beru­­házó Perion Akkumulátor­­gyár Rt. i új' eljárás lefolyta­tását kéri, úgy szakértői­nek ki­ kell egészíteniük a­ részletes környezeti hatás­­tanulmányt. Ebben fel kell táráSuk 1 .&» t M(^ge»ennem gazdasági.; és társadalmi kö­vetke^fiSítyéSt a * történelmi borvidékre gyakorolt hatását. •; ' ’ Kész József, a'Perion Rt. elnök-vezérigazgatója la­­punknak úgy nyilatkozott,­­ hogy ezekre a fölvetésekre műszaki­ szempomtból nem­ tudnak választ adni. A ter­­veikről viszont nem kíván­nak lemondani. Vár­hatóan két-három hét múl­va megjelölik, hogy Kelet- Magyarország pont­ján tervezik az új üzem lé­tesítését. Magyar halottja is van a törökországi buszbalesetnek NÉPSZAVA-információ csak tegnap , reggel bizo­nyosodott be, hogy egy 1S éves magyar kisfiú ism életét vesztette a tegnapi, török­­országi autóbusz-szeren­­csétlenség során.­­ • Az Antalya, török üdülő­helytől nem messze fekvő Karkuteli város közelében egy­ turistákat szállító au­tóbusz csütörtökön összes ütközött egy szabálytala­nul előző teherautóval. Az első értesülések szerint t91 -en megsebesültek,­­és 2 né­met és 3 orosz­ turista meg­ . .halt. ." Ellentm­ondásos fürek terjedtek el arról, voltak-e magyar, áldozatok. Egyelő­re nem lehet tudni,­ szerve­­zett vagy egyéni turista­ként utazott Törökország­ba az áldozat édesanyjával, ez utóbbit jelenleg köny­­nyebb sérülésekkel, bor­da- és kartöréssel egy he­lyi kórházban ápolják. A Tensi Tours utazási iroda ügyvezetője, Boros József cáfolta azokat a hí­reszteléseket, amelyek sze­rint a magyarok cégük egyik szervezett útjának résztve­vői lettek volna. (Elek József, hazánk isz­tambuli konzulja - aki el­sőként adta hírül, hogy magyarok is érintettek a szerencsétlenségben - a hely­színen gondoskodik az édesanya ellátásáról. A legutóbbi, hasonlóan súlyos kimenetelű baleset a napokban történt Olaszor­szágban, ahol, bár haláleset nem volt, több utas is mara­dandó sérüléseket szenve­­ ­­ dett. Egy helyi kórházban láb- és kézamputációt­­is végre kellett hajtani. Az utóbbi tíz évben szinte nem telt el úgy egyetlen eszten­dő sem,­hogy a külföldi utakon ne ért volna a baleset magyarokat szállító autó­buszt. A legtöbb esetben halá­los kimenetelűek voltak a balesetek. Szinte egyedüli kivétel, amikor a volán­busz Rt. Londonba tartó turistabusza az autópá­lyán kigyulladt, de az uta­sok közül senki nem sérült meg. 1991. augusztus 7. AUSZTRIA - Trieben város közelében a fővárosi Gázművek temészetjáró szak-­­­osztályának tagjait és hozzátartozóikat szállító autóbusz lejtőn lefelé haladva-a fékberendezés és a vezető hib­a miatt-AUSZTRIA-Egy Bonyhádiéi induló,­ Triesztien és Tarvisióban járt magyar autóbusz, hazafelé-tartva—a vezetők látójá- B­ól -áttért a menetirány szerinti bal oldalra, majd átszakítva az acél védőkorlátot 8 métert zuhant (2 halett, 33 sebesült) ROMÁNIA - Déva (Maroselye) közelében egy szabályosan közlekedő magyar turistabuszba frontálisan belerohant egy nagy­­ - 1­1 halott, JUGOSZLÁVIA - Belgrattól 50 kilométerre, az Újvidék-Betgrad autóúton 2 A magán­­tulajdonban lévő busz, amely Zalaegerszegről tartott Isztambul felé, belerohant az út mentén álló tehergépkocsiba. (1 hatott, 4 sebesült) . Ma avarok autóbusz-Baiketeil Európában (1991-1998 Én­li 15 ÉM) TÖRÖKORSZÁG-Az Antalya öd Csehfilytől nem messze fekvő Karkuteli város közelében egy turista szarke autóbusz összeött­özött egy Szabatalant előző teherautóval (4 . itt-köztük egy magyar-, legalább 19 . ! Helyenként már tűzoltó irányítja a­ polgári védelmet Az éMékMdeWm$W^igytá^á'!:^^^tMésből Horváth Ildikó NÉPSZAVA A tűzoltóság és­­ a­­polgári védelem újbóli­­összevonása első bpcál^^^milliárd.for­o­rint többletr^ordíttásft^e­l­lenthét, jelentette ki Tala­­bér Zoltán, a ^Polgári Vé­­del­ű Völgozók Érdekvé­­delmi Szövetségének elnö­­ke. A szakszevezeti vezető elmondta lapunknak,­­hogy ayszolgálati törvény. .értel­mében a több embár­ érin­­tő átszervezésről mü­nden­­s,éppen tájékoztatni kell az érdek­védelmi szervezetet, illetve ki kell. Kérni aztn­ak Jy^fhaéhyétí^^ . Az érdekvédelmi vezetők­­­ július 23-án találkoztak az új b­elügyminiszterrel, Pinz fer Safodorral, aki a fóru­mon kijelentette, hogy munkáj­a során igényelni forja a szakszervezeti vé­leményét. Erre cáfol rá, hogy a tanácskozás­ után­­egy hét múlva megkifedőd­­tek.^ szolgálati át-. iszervezésének,b első 'lepései, mondta Talabér Zoltán, hoz­zátéve: „Tudomásozjmkj'fin l ■tott, hogy vannnak;hely.ek,. ' ahol már a. tuZöltó volt ttn- * fsólg,polgári vétel ráférték” A szövetség Chreke T­ang­­súlyozta: egyszer^ai.bebi­­zonyosodott, ho­gy tártán­ tartható a két testület kö­­zös működése, miután 'a' polgári védelmem az ország-­ védelem k­észét képező val­­lanigazgatást feladja, míg a tűzvédelem a helyi ön­­kormányzatok dolga. „Elő­vettek egy régi lemezt. Ami nem vált be, azt nem kéne síjra feltenni” - mondta Talabér, Zoltán. .­, , Tudomásul vesszük a kor­mány döntését az összevo-­­ násról, mondta Giímos Imre, a Hivatásos Tűzoltók­ F­­g­­getlen Szakszervezetének elnök-ügyvivője. A szak­szervezeti vezető ugyanak­kor határozottan kijelen-­ tette: "Igényt tartanak rá, hogy, a szolgálati törvény crömében tájékoztatást­ kap­janak az átátervezésről, és itt rejthessék.éleményük Pintér­ Sándor hangsú­­lyozottan­ kérte az érdek­­képviseleti, szervek­ tám­o­­­gatását, éppen ezért a té­i­­mával megbízott államtit­­kár-helyettestől ko­­rekt tájékoztatást szeretnének kapni a nagy jelentőségű lépésről, amelynek során n­égy törvényt - köztük két kétharmadost - kell majd megváltoztatni. Gálos Imre megjegyezte, hogy a­­mi­előbbi tájékoztatásra már csak azért is szükség van,­­mert az átszervezés végre-­­hajításával kapcsolatban máris számos bizonyta­lanságot, fenntartást tar­talmazó információ jutott mi szakszervezethez. Elkapják a külföldre szökötteket (Folytatás az 1. .oldalról). . . Messzebbre menekülni ter­mészetesen néha veszélye­sebb, hiszen­ tavaly egy af­rikai országba menekült személy inkább feladta magát, s hazatárt, mert nem bírta a körülményeket.­ . A nemzetközi elfogató­parancs kibocsátása után elvileg bármely határátlé­pésnél őrizetbe vehetik a körözött személyt, így ha valaki elszökik egy ország­ba,, onnan általában már nem vándorol tovább. Ha igazoltatás vagy raz­zia során elfogják a körö­zött személyt, akkor kezde­tét veszi a kiadatási eljárás. Az európai kiadatási egyez­mény alapján az Igazság­ügyi Misztériumnak kül­földre kell juttatnia az el­fogatóparancsot, ha elítélt szökött meg, akkor ki kell küldeni az ítéletet is. Álta­lában néhány hét vagy hó­nap alatt döntenek arról, hogy kiadják-e a magyar hatóságoknak a­­ szökött bűnözőt. Az európai orszá­gok szinte mindig­ eleget tesznek a kiadatási­­kére­lemnek. Egyes országok­ban, mint például Francia­­országban lassúak a ha­tó­­ságok, így a kiadatás gyako­­ran hosszú hónapokig is el­húzódik. Az Európán kívüli orszá­gok némelyikével kétolda­lú egyezmény rendezi­ a ki­adatás szabályait, bár ezt lehet kérni olyan államok­­tól is, amelyekkel nincs ilyen egyezmény. Dr. Nagy Zol­tán elmondta, nem nagyon jellemző, hogy magyar ál­lampolgárok egzotikus he­lyere szöknek, bár volt már rá példa, hogy a Kanári­­szigetekről hoztak haza egy körözött személyt. Az Interpol nemzeti iro­dájának vezetője szerint egyes országok egyelőre, még nagyon nehezen tesz­nek eleget a magyar ható­ságok kiadatási kérelmé­nek, Dél-Afrika például nehezen adja ki a körözött személyeket. A körözött személyek egyharmadát veszik őrizet­be külföldön. Ez azonban nem azt jelenti, hogy azok­nak az egyharmadát kap­ják el, akik ellen még ab­ban az évben bocsátották ki a nemzetközi elfogató­parancsot. .. :*' Sok bűnözőt' évek után sikerül csak lefülelni, s a statisztikák­ arról árulkod­nak, hogy többen vannak olyanok, akik még sikerrel bujkálnak külföldön. Az elfogatóparancs azonban általában addig van érvényben, míg az el­követett bűncselekmény el nem évül,­ így sokuknak több évig, esetleg egy évti­zeden túl is kell bujkálni, így nagy az esély arra, hogy előbb-utóbb elfogják őket. Információink­ szerint je­lenleg 50 fölött van a folya­matban lévő kiadatási eljá­rások száma, a magyar ál­lampolgárok ellen kiadott s érvényben lévő elfogató­parancsok száma pedig ezt is meghaladja.

Next