Népszava, 1998. szeptember (126. évfolyam, 204–229. sz.)

1998-09-01 / 204. szám

Dan Ofri kötete a hatnapos háborúról 9. oldal D­A­OOOOO36 * 16 OLDAL ÁRA: 42 FORINT MAGYAR wmwn SANK Ü Swift'S föíi®iJ®íS - -..~ V-s Mától: itt az új ezres bankó 4. oldal Könyv készül a nagy magyar lélekgyógyász emlékére 13. oldal Jfy , 126. ÉVFOLYAM, 204. SZÁM 1998. SZEPTEMBER 1., KEDD ALAPÍTVA 1873-BAN Nem fedte fel titkát a miniszter Hitelesnek bizonyult a sajtóhoz eljuttatott dokumentum Nem kaptak dokumentumot és választ sem a kérdéseik­re a parlament nemzetbiztonsági bizottságának tagjai a testület tegnapi zárt ülésén. A kormánypártok és a MIÉP ellenszavazata miatt a testület nem tűzte napirendjére a múlt héten kirobbant adatgyűjtési botrány tárgyalását. Kövér László, a polgári titkosszolgálatokat felügyelő tárca nélküli miniszter arra a kérdésre, hogy a sajtóhoz eljuttatott dokumentum azonos-e azzal, amelyre a mi­niszterelnök hivatkozott, azt válaszolta: a dokumen­tum része a miniszterelnöknél lévő anyagnak. Mivel ezzel a miniszter megerősítette a dokumentum hiteles­ségét, ezért lapunk ma idéz az anyagból, amelyben egyebek mellett ez áll: „a Mahir..­. a választások köze­ledtével a Fidesz csodafegyverének is bizonyulhat”. Balázsi György, D. Bányász Gergő NÉPSZAVA A nemzetbiztonsági bizott­ság tegnapi zárt ülésén nem tisztázódtak azok a kérdé­sek, amelyek a Fidesz veze­tő politikusaival és család­tagjaival kapcsolatos adat­gyűjtésre vonatkoznak. Is­mert, hogy Orbán Viktor miniszterelnök egy héttel ezelőtt a következőket állí­totta: titkos és törvénysértő adatgyűjtést folytattak el­lenük az előző kormány idején, amelyek költségeit elsősorban a polgárok vi­­­­selték, vagyis - ahogy azt aznap este a televízióban Deutsch Tamás megerősí­tette - közpénzből fizették a megbízottakat. Az Országgyűlés nemzet­­biztonsági bizottságának tegnapi ülése után a mi­niszterelnök helyett megje­lent Kövér László, a tit­kosszolgálatokat felügyelő tárca nélküli miniszter ar­ra a kérdésre, hogy szerin­te törvényellenes volt-e az adatgyűjtés, azt válaszolta: egyelőre nincs olyan infor­máció a birtokában, amely azt bizonyítaná, hogy a nemzetbiztonsági szolgála­tok érintettek lennének a megfigyelési ügyben. Ezt ismételte meg arra a kér­désre reagálva is, amely azt feszegette, hogy Or­bán Viktor miniszterelnök minek alapján állította az adatgyűjtés törvénytelen voltát. Arra a felvetésre, hogy a sajtóhoz eljuttatott dokumentum azonos-e az­zal, amelyre a miniszterel­nök hivatkozott, Kövér azt válaszolta: a sajtóban is­mertetett dokumentum ré­sze a miniszterelnöknél lé­vő anyagnak. Nem vála­szolt viszont arra a kérdés­re, van-e bizonyíték arra, hogy az adatgyűjtést köz­pénzből finanszírozták, és arra sem, hogy a minisz­terelnök által a Fidesz­­választmányon felsorolt neveken kívül volt-e más célszemélye az állítólagos megfigyeléseknek. Tovább­ra is kérdéses maradt te­hát, hogy ki és kinek a megbízásából végezte az adatgyűjtést. Mint ismert, a parlamenti testület ülését eredetileg nyilvánosra tervezték, de a kormánypártok a MIÉP tá­mogatásával zárttá nyilvá­nították. Ezt Kövér azzal indokolta, hogy olyan té­nyeket szeretne közölni a bizottság tagjaival, ame­lyek nem tartoznak nyilvá­nosságra. A zárt ülés után azt nyilatkozta: az ülésen államtitkot is közölt a képviselőkkel, és olyan újdonságot is tudott mon­dani, ami a sajtóban ed­dig nem jelent meg. (Folytatás a 2. oldalon) Kövér László, a polgári titkosszolgálatokat felügyelő miniszter kinyitotta mappáját, de nem mutatta meg a botrányt kiváltó iratokat Cseke Csala felvétele Jelcin ellen szavazott a duma Tamássy Sándor MTI (Moszkva) Az orosz törvényhozás al­sóháza hétfőn este eluta­sította Viktor Csernomir­gyin miniszterelnöki jelö­lésének elfogadását, s el­söprő arányban szavazott Borisz Jelcin akarata ellen. Csernomirgyin mindössze 94 voksot kapott, míg a nem szavaztak száma 253 volt, tartózkodó voksok nélkül. 105 képviselő nem vett részt a szavazáson. Az alig több mint 90 voks azt jelenti, hogy a 450 tagú alsóházban alig 20 százalékos támogatottság­ra számíthat jelenleg Bo­risz Jelcin, s még a koráb­ban kormánypárti tör­vényhozók jó része is szem­­befordult az államfővel, illetve miniszterelnök-je­löltjével. E kedvezőtlen ará­nyon Csernomirgyin sem tudott változtatni, noha a szavazás előtt elrendelt szünetben még több frak­cióval is konzultációkat folytatott. Ezt követő be­szédében egyértelműen el­határolódott a Kirijenko­­kabinet augusztus 17-i, a belső államadósságot be­fagyasztó és a rubelt leér­tékelő intézkedéseitől. (Folytatás a 8. oldalon) El-eltűntek a bizalmas akták Újabban már nem törlik a Történeti Hivatal által a korábban megfigyelt sze­mélyeknek kiadott doku­mentumokból az ügyészek és bírák nevét - mondta a Népszavának adott inter­júban Kutrucz Katalin, a hivatal nemrégiben kine­vezett elnökhelyettese. (írásunk a Droldalon) Viktor Csernomirgyin és Borisz Jelcin a közös vereség után MTI-telefotó 4­­ Minden diák kap igazolványt Egyelőre a régi és az új dokumentum egyformán érvényes Kirády Attita NÉPSZAVA Szeptember 3-ig minden tanuló megkapja a diák­­igazolványát, így nem fordulhat elő, hogy az ok­mány hiányában az isko­lások egy része ne vehes­sen igénybe utazási ked­vezményeket - nyilatkoz­ta lapunknak Szemkeő Judit, az Oktatási Minisz­térium közigazgatási ál­lamtitkára. Az összes diák ugyanak­kor nem kaphat új típusú igazolványt a szeptemberi tanévkezdéskor. Az ő részükre a Pátria Nyomda a régieket nyom­ja újra. Ilyet kap az első­sök nagy része is. A nyom­da egyelőre kétszázötven­ezer igazolvány készítésé­re kapott megbízást, ezek szeptember elejére ké­szülnek el.­­ Ezzel párhuzamosan az Állami Nyomda folyama­tosan készíti az új diákiga­zolványokat is. A mostani zavar egyéb­ként abból keletkezett, hogy az iskolák nem ren­deltek a régi igazolvá­nyokból, ugyanis a még érvényben lévő kormány­­rendelet szerint ezeket szeptember végéig ki kel­lett volna cserélni. Ké­sőbb kiderült, hogy ez megvalósíthatatlan, s vé­gül az első osztályba lé­pőknek nem készült sem­milyen diákigazolvány. Információink szerint a kormány csütörtöki ülé­sén meghosszabbítja az új okmányok bevezetésének határidejét december vé­gére. Addig pedig a régi és az új igazolványok egyaránt érvényben lesznek. Nő az egészségügyi járulék összege Az adótáblatervekhez hasonlóan az új egészségügyi já­rulékrendszer is a magasabb jövedelműeknek kedvezne - derül ki a Pénzügyminisztériumban készült számítá­sokból. A tárca szakértői három variációt dolgoztak ki az egészségügyi járulékrendszer átalakítására. Mind­egyikben csökkentenék a keresetarányos elvonás mérté­két, és növelnék a fix összegű egészségügyi hozzájáru­lást. Ez az alacsonyabb jövedelmek terheit növeli, a ma­gasabb keresetűekét viszont jelentősen csökkenti. Várkonyi Iván NÉPSZAVA Legalább 71 százalékkal emelkedik jövőre az egész­ségügyi hozzájárulás - de­rül ki a Pénzügyminisztéri­umban készült előterjesz­tésből. A tárca három variá­ciót dolgozott ki az egész­ségügyi járulékrendszer átalakítására. A szakértők szerint ugyanis ahhoz, hogy jövőre az adóhatóság szed­je be a járulékot, át kell alakítani a rendszert. Az egyik variáció szerint az egészségügy finanszírozá­sát adótípusúvá alakítanák át, amely azt jelentené: a természetbeni ellátások is­mét alanyi jogon járnának. A munkáltatók fizette, jelenleg 15 százalékos egészségügyi járulék az el­ső variáció szerint 4 száza­lékponttal csökkenne, te­hát 11 százalék lenne. Ez­zel párhuzamosan emel­nék meg 71 százalékkal a fix összegű egészségügyi hozzájárulást, ami a mai havi 2100 forintról 3600 forintra emelkedne. A tár­ca számításai szerint ez lenne a legkedvezőbb ha­tású, a munkáltatók terhei ugyanis csökkennének. A számítások szerint a havi 20 700 forintos kereset felett már csökkennének a munkáltatói terhek, ez alatt azonban növekedné­nek. A minisztérium szak­értői úgy vélekednek, ez a legális foglalkoztatóknál nem jelentene gondot, a minimálbér ugyanis vára­kozásaik szerint 22 ezer forint lesz jövőre. (Folytatás a 2. oldalon) Kevés a sürgősségi ellátásra szánt pénz Tinnyei Mária NÉPSZAVA Önkormányzati választá­sok előtti kampányfogás­nak tűnik a kormány azon intézkedése, mellyel két­százmillió forintot különí­tett el - a központi költség­­vetés tartalékának terhére - sürgősségi, ügyeleti rend­szer erősítésére. Ebből az összegből ugyanis legfel­jebb egy, már alapvetően jól felszerelt kórházat le­hetne sürgősségi centrum­má fejleszteni, miközben a szakminiszteri elképzelé­sekben húsz centrum ki­építése szerepel. Azt még nem lehet tud­ni, hogy a most elkülöní­tett kétszázmillió forintot pontosan milyen célra szánja a kormány, de a Mentőkórház főigazgató­ja, Tury Peregrin szerint ebből a pénzből nem lehet gyökeres változásokat végrehajtani: jelenleg egy altató-, illetve egy lélegez­tető gép ára 10-15 millió forint, egy baleseti sérül­tek ellátásánál használt röntgenkép-erősítő 10-30 millió forintba kerül. Információink szerint az egészségügyi miniszter a megyei vagy más, na­gyobb kapacitással ren­delkező kórházakban 20 állandó ügyeletet adó, sürgősségi centrumot ala­kítana ki. A fővárosban a szaktárca tervei szerint két éven belül a legkülön­bözőbb katasztrófahely­zetek sérültjeinek fogadá­sára egy központi kórhá­zat hoznának létre. (Folytatás a 3. oldalon)

Next