Népszava, 1998. szeptember (126. évfolyam, 204–229. sz.)
1998-09-01 / 204. szám
Dan Ofri kötete a hatnapos háborúról 9. oldal DAOOOOO36 * 16 OLDAL ÁRA: 42 FORINT MAGYAR wmwn SANK Ü Swift'S föíi®iJ®íS - -..~ V-s Mától: itt az új ezres bankó 4. oldal Könyv készül a nagy magyar lélekgyógyász emlékére 13. oldal Jfy , 126. ÉVFOLYAM, 204. SZÁM 1998. SZEPTEMBER 1., KEDD ALAPÍTVA 1873-BAN Nem fedte fel titkát a miniszter Hitelesnek bizonyult a sajtóhoz eljuttatott dokumentum Nem kaptak dokumentumot és választ sem a kérdéseikre a parlament nemzetbiztonsági bizottságának tagjai a testület tegnapi zárt ülésén. A kormánypártok és a MIÉP ellenszavazata miatt a testület nem tűzte napirendjére a múlt héten kirobbant adatgyűjtési botrány tárgyalását. Kövér László, a polgári titkosszolgálatokat felügyelő tárca nélküli miniszter arra a kérdésre, hogy a sajtóhoz eljuttatott dokumentum azonos-e azzal, amelyre a miniszterelnök hivatkozott, azt válaszolta: a dokumentum része a miniszterelnöknél lévő anyagnak. Mivel ezzel a miniszter megerősítette a dokumentum hitelességét, ezért lapunk ma idéz az anyagból, amelyben egyebek mellett ez áll: „a Mahir... a választások közeledtével a Fidesz csodafegyverének is bizonyulhat”. Balázsi György, D. Bányász Gergő NÉPSZAVA A nemzetbiztonsági bizottság tegnapi zárt ülésén nem tisztázódtak azok a kérdések, amelyek a Fidesz vezető politikusaival és családtagjaival kapcsolatos adatgyűjtésre vonatkoznak. Ismert, hogy Orbán Viktor miniszterelnök egy héttel ezelőtt a következőket állította: titkos és törvénysértő adatgyűjtést folytattak ellenük az előző kormány idején, amelyek költségeit elsősorban a polgárok viselték, vagyis - ahogy azt aznap este a televízióban Deutsch Tamás megerősítette - közpénzből fizették a megbízottakat. Az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának tegnapi ülése után a miniszterelnök helyett megjelent Kövér László, a titkosszolgálatokat felügyelő tárca nélküli miniszter arra a kérdésre, hogy szerinte törvényellenes volt-e az adatgyűjtés, azt válaszolta: egyelőre nincs olyan információ a birtokában, amely azt bizonyítaná, hogy a nemzetbiztonsági szolgálatok érintettek lennének a megfigyelési ügyben. Ezt ismételte meg arra a kérdésre reagálva is, amely azt feszegette, hogy Orbán Viktor miniszterelnök minek alapján állította az adatgyűjtés törvénytelen voltát. Arra a felvetésre, hogy a sajtóhoz eljuttatott dokumentum azonos-e azzal, amelyre a miniszterelnök hivatkozott, Kövér azt válaszolta: a sajtóban ismertetett dokumentum része a miniszterelnöknél lévő anyagnak. Nem válaszolt viszont arra a kérdésre, van-e bizonyíték arra, hogy az adatgyűjtést közpénzből finanszírozták, és arra sem, hogy a miniszterelnök által a Fideszválasztmányon felsorolt neveken kívül volt-e más célszemélye az állítólagos megfigyeléseknek. Továbbra is kérdéses maradt tehát, hogy ki és kinek a megbízásából végezte az adatgyűjtést. Mint ismert, a parlamenti testület ülését eredetileg nyilvánosra tervezték, de a kormánypártok a MIÉP támogatásával zárttá nyilvánították. Ezt Kövér azzal indokolta, hogy olyan tényeket szeretne közölni a bizottság tagjaival, amelyek nem tartoznak nyilvánosságra. A zárt ülés után azt nyilatkozta: az ülésen államtitkot is közölt a képviselőkkel, és olyan újdonságot is tudott mondani, ami a sajtóban eddig nem jelent meg. (Folytatás a 2. oldalon) Kövér László, a polgári titkosszolgálatokat felügyelő miniszter kinyitotta mappáját, de nem mutatta meg a botrányt kiváltó iratokat Cseke Csala felvétele Jelcin ellen szavazott a duma Tamássy Sándor MTI (Moszkva) Az orosz törvényhozás alsóháza hétfőn este elutasította Viktor Csernomirgyin miniszterelnöki jelölésének elfogadását, s elsöprő arányban szavazott Borisz Jelcin akarata ellen. Csernomirgyin mindössze 94 voksot kapott, míg a nem szavaztak száma 253 volt, tartózkodó voksok nélkül. 105 képviselő nem vett részt a szavazáson. Az alig több mint 90 voks azt jelenti, hogy a 450 tagú alsóházban alig 20 százalékos támogatottságra számíthat jelenleg Borisz Jelcin, s még a korábban kormánypárti törvényhozók jó része is szembefordult az államfővel, illetve miniszterelnök-jelöltjével. E kedvezőtlen arányon Csernomirgyin sem tudott változtatni, noha a szavazás előtt elrendelt szünetben még több frakcióval is konzultációkat folytatott. Ezt követő beszédében egyértelműen elhatárolódott a Kirijenkokabinet augusztus 17-i, a belső államadósságot befagyasztó és a rubelt leértékelő intézkedéseitől. (Folytatás a 8. oldalon) El-eltűntek a bizalmas akták Újabban már nem törlik a Történeti Hivatal által a korábban megfigyelt személyeknek kiadott dokumentumokból az ügyészek és bírák nevét - mondta a Népszavának adott interjúban Kutrucz Katalin, a hivatal nemrégiben kinevezett elnökhelyettese. (írásunk a Droldalon) Viktor Csernomirgyin és Borisz Jelcin a közös vereség után MTI-telefotó 4 Minden diák kap igazolványt Egyelőre a régi és az új dokumentum egyformán érvényes Kirády Attita NÉPSZAVA Szeptember 3-ig minden tanuló megkapja a diákigazolványát, így nem fordulhat elő, hogy az okmány hiányában az iskolások egy része ne vehessen igénybe utazási kedvezményeket - nyilatkozta lapunknak Szemkeő Judit, az Oktatási Minisztérium közigazgatási államtitkára. Az összes diák ugyanakkor nem kaphat új típusú igazolványt a szeptemberi tanévkezdéskor. Az ő részükre a Pátria Nyomda a régieket nyomja újra. Ilyet kap az elsősök nagy része is. A nyomda egyelőre kétszázötvenezer igazolvány készítésére kapott megbízást, ezek szeptember elejére készülnek el. Ezzel párhuzamosan az Állami Nyomda folyamatosan készíti az új diákigazolványokat is. A mostani zavar egyébként abból keletkezett, hogy az iskolák nem rendeltek a régi igazolványokból, ugyanis a még érvényben lévő kormányrendelet szerint ezeket szeptember végéig ki kellett volna cserélni. Később kiderült, hogy ez megvalósíthatatlan, s végül az első osztályba lépőknek nem készült semmilyen diákigazolvány. Információink szerint a kormány csütörtöki ülésén meghosszabbítja az új okmányok bevezetésének határidejét december végére. Addig pedig a régi és az új igazolványok egyaránt érvényben lesznek. Nő az egészségügyi járulék összege Az adótáblatervekhez hasonlóan az új egészségügyi járulékrendszer is a magasabb jövedelműeknek kedvezne - derül ki a Pénzügyminisztériumban készült számításokból. A tárca szakértői három variációt dolgoztak ki az egészségügyi járulékrendszer átalakítására. Mindegyikben csökkentenék a keresetarányos elvonás mértékét, és növelnék a fix összegű egészségügyi hozzájárulást. Ez az alacsonyabb jövedelmek terheit növeli, a magasabb keresetűekét viszont jelentősen csökkenti. Várkonyi Iván NÉPSZAVA Legalább 71 százalékkal emelkedik jövőre az egészségügyi hozzájárulás - derül ki a Pénzügyminisztériumban készült előterjesztésből. A tárca három variációt dolgozott ki az egészségügyi járulékrendszer átalakítására. A szakértők szerint ugyanis ahhoz, hogy jövőre az adóhatóság szedje be a járulékot, át kell alakítani a rendszert. Az egyik variáció szerint az egészségügy finanszírozását adótípusúvá alakítanák át, amely azt jelentené: a természetbeni ellátások ismét alanyi jogon járnának. A munkáltatók fizette, jelenleg 15 százalékos egészségügyi járulék az első variáció szerint 4 százalékponttal csökkenne, tehát 11 százalék lenne. Ezzel párhuzamosan emelnék meg 71 százalékkal a fix összegű egészségügyi hozzájárulást, ami a mai havi 2100 forintról 3600 forintra emelkedne. A tárca számításai szerint ez lenne a legkedvezőbb hatású, a munkáltatók terhei ugyanis csökkennének. A számítások szerint a havi 20 700 forintos kereset felett már csökkennének a munkáltatói terhek, ez alatt azonban növekednének. A minisztérium szakértői úgy vélekednek, ez a legális foglalkoztatóknál nem jelentene gondot, a minimálbér ugyanis várakozásaik szerint 22 ezer forint lesz jövőre. (Folytatás a 2. oldalon) Kevés a sürgősségi ellátásra szánt pénz Tinnyei Mária NÉPSZAVA Önkormányzati választások előtti kampányfogásnak tűnik a kormány azon intézkedése, mellyel kétszázmillió forintot különített el - a központi költségvetés tartalékának terhére - sürgősségi, ügyeleti rendszer erősítésére. Ebből az összegből ugyanis legfeljebb egy, már alapvetően jól felszerelt kórházat lehetne sürgősségi centrummá fejleszteni, miközben a szakminiszteri elképzelésekben húsz centrum kiépítése szerepel. Azt még nem lehet tudni, hogy a most elkülönített kétszázmillió forintot pontosan milyen célra szánja a kormány, de a Mentőkórház főigazgatója, Tury Peregrin szerint ebből a pénzből nem lehet gyökeres változásokat végrehajtani: jelenleg egy altató-, illetve egy lélegeztető gép ára 10-15 millió forint, egy baleseti sérültek ellátásánál használt röntgenkép-erősítő 10-30 millió forintba kerül. Információink szerint az egészségügyi miniszter a megyei vagy más, nagyobb kapacitással rendelkező kórházakban 20 állandó ügyeletet adó, sürgősségi centrumot alakítana ki. A fővárosban a szaktárca tervei szerint két éven belül a legkülönbözőbb katasztrófahelyzetek sérültjeinek fogadására egy központi kórházat hoznának létre. (Folytatás a 3. oldalon)