Népszava, 1998. október (126. évfolyam, 230–255. sz.)

1998-10-01 / 230. szám

NÉPSZAVA Bank fizeti ki a sziámi ikrek műtétjét Románia szegedi főkon­zulja szerdán egy-egy já­ték babával lepte meg Iza­bellát és Melindát, a szét­választott és jó egészség­nek örvendő sziámi ikre­ket. A Kereskedelmi és Hi­telbank Rt. ajándéka más­fél millió forint, azaz a mű­tét teljes összege. Szabó Iréné NÉPSZAVA. A nem mindennapi szak­mai bravúrt igénylő iker­szétválasztáson­­ dolgozó, majd az esetleges kompli­kációk megelőzéséért har­coló orvosi stábnak komoly fejtörést okozott a műtéti költségek elszámolásának kérdése. Mint azt kérdé­sünkre Füzesi Kristóf pro­fesszor elmondta, a sziámi ikrek műtéti kórképe nem szerepel abban az Országos Egészségpénztár-dokumen­tumban, amely a finanszí­rozásról rendelkezik. Ezért ahhoz a megoldáshoz fo­lyamodtak, hogy az úgyne­vezett „homológ betegség­­csoportok” térítési előírá­sai alapján számolják ki, milyen összeg jár a szegedi gyermekklinikának­­a mű­tétsorozatért. Különvettük például a mellkas-, valamint a máj­­műtétet, a mellkas- és a hasfalplasztikát, valamint az ötnapi gépi lélegeztetést. Az ezekre megállapított pontszámok, valamint az egyedi finanszírozás alap­ján osztottunk és szoroz­tunk. A végeredmény 1 millió 491 ezer forint lett - mondotta Füzesi profesz­­szor. - Az újabb gondot az jelentette, hogy az OEP előírásai magyar állampol­gárokra vonatkoznak. Csak hát Kispereg Arad megyé­ben van, Melinda és Izabel­la román állampolgár. Le­het, hogy­ ezen a ponton megállt volna a tudomány, ha a professzort a napok­ban nem hívja fel egy bankvezér. De felhívta: - Amikor meghallottuk, milyen fantasztikus műtét­re készül a szegedi gyer­mekklinika sebészcsoport­­ja, napról napra figyeltük, hogy van a két kislány. Amikor megtudtam, egy Fü­zesi professzor amiatt ag­gódik, hogy ki fizeti ki a be­avatkozás árát, kollégáim­mal együtt úgy döntöttem, kötelességünk segíteni. Ne­vetséges és megalázó orszá­gunkra nézve, ha egy szív­átültetést, netán egy sziámi­­iker-szétválasztást végző orvoscsapatnak ezzel kell foglalkoznia, ahelyett, hogy szakmájára koncentrálna - tájékoztatott Erős János, a Kereskedelmi és Hitelbank Rt. vezérigazgatója. A pénzt csütörtökön a gyermekkli­nika alapítványának szám­lájára átutalják. Vita az útalapról NÉPSZAVA-információ •Egyelőre nem született megegyezés a Pénzügymi­nisztérium (PM) és a közle­kedési tárca szakértői kö­zött az útalap jövő évi gaz­dálkodásáról. Ezért a PM a­ saját javaslatát­­terjeszti majd­­ be a kormánynak, de bemutatja­ majd a­­Közleke-, dési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium (KHVM) által kidolgozott változatot is. Információink szerint a két gazdálkodási tervezet kö­zött mintegy húszmilliár­dos különbség mutatkozik. A közlekedési ágazat ugyanis ennyivel több pénzt fordítana az utak fenntartására és fejleszté­sére a jövő évben az alap forrásaiból. Ahhoz, hogy ezt megtehesse, át kellene alakítani az útalap bevételi és­ kiadási oldalát. Idén a benzin árába épí­tett jövedéki adóból, a gép­járműadókból, a hitelinté­zetektől és az egyéb forrá­sokból mintegy 85,6 milli­árd forint folyt be az alap­ba. Az utak állapotának megőrzésére és a hálózat bővítésére ennél jóval ke­vesebb pénz jutott, mert az alapot mintegy 30 milliár­dos költségvetési kötele­zettség terheli. Azaz a KHVM-nek általános for­galmi adó, fogyasztási adó visszatérítés címén ekkora összeget kellett befizetnie az államkasszába. A közlekedési tárca azt kívánta elérni, hogy a pénz­ügyi kormányzat mondjon le az adó-visszatérítések egy részéről, s ezáltal csök­kenjen az alapot terhelő közterhek nagysága. A PM továbbra is ragaszkodik a bevételeihez. Mondván, a kormány az alapból elvont bevételekkel azonos nagy­ságrendű, közvetlen beru­házási támogatást nyújt a közlekedési ágazatnak, így az ágazatot összességében nem éri veszteség. Elképzelhető, hogy a jö­vőben csak az úthálózat üzemeltetésére és fenntar­tására költ majd a tárca az útalapból. A nagyobb épít­kezések finanszírozására - mint az autópálya - külön költségvetési támogatáso­kat igényel majd. BELFÖLD 1998. OKTÓBER 1 CSÜTÖRTÖK 3 Krimibe illő vádak és ellenvádak Választási csatározások áldozata a Gresham-palota Tegnapig úgy tűnt, hogy a hányatott sorsú Gresham-palota újjáépítése elől nyolc év után végre elhárul minden aka­dály. Az V. kerületi önkormányzat szer­dai sajtótájékoztatóján azonban Karsai Károly polgármester bejelentette: a vá­rakozásokkal ellentétben semmilyen határozat nem született a képviselő-tes­tület éjszakába nyúló keddi ülésén, mert a Polgári Szövetség a Belvárosért frak­ciója lehetetlenné tette a döntéshozatalt. Valószínűleg ez volt az utolsó esély az önkormányzati választások előtt a dön­téshozatalra. Tóth Balázs írása a NÉPSZAVÁNAK fővárosunk egyik szégyen­foltja a Lánchíd pesti olda­lán méltatlanul kallódó, patinás Gresham-palota. Az V. kerületi önkormány­zat 1991 óta próbálja elérni a Vagyonkezelő Rt. által 19 millió dollár értékűre be­csült épület felújítását. A belváros-lipótvárosi ön­­kormányzat hét évvel ez­előtt szindikátusi szerző­dést kötött a HungarHotels és az Oberoi céggel a re­konstrukcióra. Az utóbbi tervezetet készített a Gre­sham luxusszállodává ala­­­kítására. Ezt az elképzelést a képviselő-testület elfo­gadhatónak találta. Ám a megvalósításról, pontosab­ban a költségek megosztá­sáról nem tudott meg­egyezni a beruházó és az önkormányzat. Az álláspontok néhány hete oly mértékben közeled­tek egymáshoz, hogy Kar­sai Károly (Fidesz) polgár­­mester kedden délutánra már határozathozatal re­ményében hívta össze a közgyűlést. A tegnapi saj­tótájékoztatón azonban ar­ról számolt be a kerület ve­zetése, hogy mégsem szüle­tett érdemi döntés a Gre­sham ügyében. E helyett heves politikai vita alakult ki az épület értékesítéséről. A polgármester sajnála­tosnak minősítette, hogy nyolc év után most sem si­kerett megnyugtatóan le- k­ is zárni az ügyet. A tegnapi tájékoztatón egy másik saj­tóértekezletre invitálták meg ugyanazon napra az újságírókat. Szórólapján az Egyesület a Belváros Jövő­jéért és a Belvárosi Polgári Szövetség önkormányzati képviselőcsoportja szenzá­ciós leleplezéseket ígért „a Gresham-palota eladása körüli káoszról”, arról, hogy „kik és miért akarták meg­semmisíteni a Gresham­­palotával kapcsolatos ösz­­szes iratot és hangfelvé­telt”, s végül arról, hogy „életveszélyesen megfenye­gették” a frakció egyik tag­ját és családját. A krimibe illő vádakkal kapcsolatban megkerestük mind Karsai Károly pol­gármestert, mind pedig Ge­rendás József önkormány­zati képviselőt, a Belváros Jövőjéért Egyesület elnö­két, egyúttal e szervezet há­romtagú frakciójának ve­zetőjét. A polgármester úgy nyi­latkozott lapunknak, hogy a Gresham-palota rekonst­rukciója körüli káoszt Ge­rendás Józsefék idézték elő. Közölte: valamennyi kép­viselő-testületi ülés hang­­felvétele és irata hozzáfér­hető, s tud róla, hogy a tes­tület egyik tagját megfe­nyegették, az ezzel kapcso­latos rendőrségi eljárás fo­lyamatban van. Karsai Ká­roly elmondta, hogy a Bel­város Jövőjéért Egyesület három képviselője - a pol­gármester szerint - önös egyéni vagy üzleti érdekei­nek védelmében obstrukci­­ós taktikával akadályozta meg a határozathozatalt. Gerendás József azt állí­totta, hogy az a cég, amely­nek megbízását támogatja a polgármesteri hivatal, „megfelelő pénzügyi hát­térrel nem rendelkező, ko­molytalan befektető. Ezt, mint hangsúlyozta, doku­mentumokkal tudja iga­zolni.” Steiner Pál ellenzéki frakcióvezető véleménye szerint elszomorító, hogy a testületi ülésen szakmai ér­vek helyett politikai érde­kek kerültek előtérbe. Kü­lönösen annak fényében az, hogy a korábban már elfo­gadott megállapodásterve­zetet a befektető cég képvi­selője is támogatta. A poli­tikus hangsúlyozta: az MSZP-SZDSZ frakció mindvégig a gyors megol­dás híve volt. Steiner sze­rint a polgármester hibá­zott, mert elmulasztotta az ülés előtti előzetes egyezte­tést a képviselő-testületen belül. Lapunk kérdésére a frak­cióvezető elmondta, hogy a Vagyonkezelő Rt. 1991-ben készített 19 millió dolláros értékbecslése óta mára sem csökkent az ingatlanár. Sze­rinte a Gresham-palota tar­tószerkezete nem károso­dott nem hiszi, hogy az épület hamarosan életve­szélyessé válhat. A legnagyobb csalódás mindenképpen a Gresham lakóit érte. Ők azt gondol­ták - mondta képviselőjük -, hogy Belváros-Lipótváros önkormányzata félreteszi a politikai indulatokat és a közelgő választásokkal kap­csolatos pártérdekeket. Ab­ban reménykednek, hogy a választások előtti utolsó testületi ülésen talán még döntés születhet az értéke­sítésről. Steiner Pál azon­ban úgy véli, hogy a leg­utóbbi meddő vita után erősen kétséges, részt vesz-e az ellenzéki frakció az utolsó ülésen. Amennyiben a választá­sokig nem sikerül döntést hozni, akkor további hosz­­szú hónapokba, sokak sze­rint újabb évekbe telhet, amíg hozzákezdhetnek a pesti Duna-part e látványos épületének felújításához. Tovább húzódik a Gresham-palota felújítása Molnár Péter felvétele Aláírták a honvédségi telefontender- szer­ződést A Honvédelmi Minisztéri­um Beszerzési Hivatala és a katonai telefonbeszerzésre kiírt pályázat nyertese, a Siemens Rt. szerdán aláírta a kapcsolástechnikai esz­közök szállítására vonatko­zó megállapodást. A pályá­zat nyertese által kiépíten­dő berendezések a Magyar Honvédség integrált szol­gáltatású digitális hálóza­tának részét képezik majd. A szállítási szerződés alapján a beruházás 649 millió forintba kerül, ame­lyet a részvénytársaságnak kilenc hónap alatt kell telje­sítenie. A telefonbeszerzésre kiírt pályázat második helyezett­je, a Lucent Technologies jogorvoslati kérelemmel fordult a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz. Az amerikai cég azt sérelmezi, hogy az ajánlatkérőnek csak részben volt felhatalmazása a beszerzés közbeszerzési törvény alóli kivonására - mondta Farkas Gyöngyi, a bizottság elnöke. A döntőbizottság a fel­függesztést nem rendelte el, így nem volt jogi akadá­lya annak, hogy a honvé­delmi tárca szerdán aláírja a szerződést a pályázat nyertesével. Lányi Zsolt, az Ország­­gyűlés honvédelmi bizott­ságának elnöke elmondta: a grémium vizsgálata egy­értelműen és támadhatat­­lanul megállapította, a pá­lyázatot kivonhatták a közbeszerzési törvény alól, így szinte biztos, hogy a döntőbizottság nem fogad­ja el a Lucent Technologies jogorvoslati kérelmét. Tizenegy százalék a nyugdíjasoknak (Folytatás az 1. oldalról) Az újfajta nyugdíj­számítá­si mód bevezetéséhez azon­ban törvénymódosításra van szükség. A kormány azért kíván módosítani a jelenleg hatályos nyugdíj­­­törvényen - amely, ahogy azt az ellenzék hangsúlyoz­ta, 20 százalékos emelést írna elő­­, mert a kabinet­nek a családok minden tag­jának tett ígéretét be kell tartania, hogy a családok tagjai „együtt sírjanak és együtt nevelsenek”, így a gyermekek után adóked­vezményt vezetnek be, amely egy és két gyerek után gyermekenként évi 20 400 forintos, három vagy több gyermek után gyer­mekenként évi 27 600 fo­rintos adójóváírást tesz le­hetővé. (Ez két gyerek ese­tén 40 800, három gyerek esetén 82 800 forintot je­lent.) Felére csökkentik az első lakás vásárlásának il­letékét, a lakásépítés utáni áfát pedig 400 ezer forintig vissza lehet igényelni. Or­bán hangsúlyozta: a kor­mánynak az a célja, hogy a­­ szülőkből, gyerekekből és nagyszülőkből álló - csalá­dok összjövedelme emel­kedjen. Egy két átlagkere­setű szülőből, két eltartott gyermekből és egy nyugdí­jas nagyszülőből álló csa­lád összes jövedelme a kor­mány javaslata szerint pél­dául jövőre 348 ezer forint­tal lehetne több, mint idén. Frajna Imre (Fidesz) sze­rint a 97-ben megszavazott nyugdíjreform következté­­ben az év végéig 80 milli­árd forint áramlik ki a tár­sadalombiztosítás kasszá­jából. A nyugdíjemelésen kívül a kormány igyekszik mérsékelni az energia- és gyógyszerárakat, ami a nyugdíjasok kiadásainak nagy részét alkotja. Nagy Sándor (MSZP) mél­tatlannak nevezte a tegna­pi vitát, mivel a kormány még nem nyújtotta be a nyugdíjtörvény módosítá­sára vonatkozó javaslatot. A kormány érthetetlenül és elfogadhatatlanul meg akarja rövidíteni a nyugdí­jasokat. A nyugdíjreform­ról szóló döntést annak idején sokan azzal a garan­ciával szavazták meg, hogy a jelenlegi nyugdíjemelési rendszer még két évig fennmarad, és utána foko­zatosan térnek át az inflá­ció és a bérek változását fele-fele arányban követő nyugdíj­emelésre. Az ellenzéki javaslat sze­rint mindenkinek biztosí­tani kell a törvény által meghatározott 19-20 szá­zalékos emelést. Az MSZP korábban javasolt még két olyan nyugdíjas korosztályt, akiknek, véleményük sze­rint nagyobb mértékben kéne emelni a nyugdíját. A tervezetet azonban tárgy­­sorozatba sem vették. A törvény alapján jelenleg já­ró emelés 13 700 forintból jövőre 16 440 forintnyi já­radékot jelent, 20 százalé­kos­ növeléssel. Ez reálér­tékben 9 százalékos, azaz 1233 forintos növekedést ad. A 35 000 forintos nyug­díjjal rendelkezők 1999- ben a hatályos törvény sze­rint 42 000 forintot kapná­nak majd, ami vásárlóérté­küket szintén 9 százalék­kal, 3150 forinttal módosí­taná felfelé. Béki Gabriella (SZDSZ) szerint a differenciált nyug­díjemelés a rendszerváltás előtti időkhöz való vissza­térést jelent. A miniszterel­nök nem ismertette, hogy a jövőben milyen törvényi szabályozás alapján kíván­ják emelni a nyugdíjakat, ezért félő, hogy a nyugdíj­­emelés a mindenkori kor­mányok kényének-kedvé­­nek lesz kiszolgáltatva. Csáky András (MDF) a vitanapot választási nagy­gyűléshez hasonlította, amelynek során az ellenzék a nyugdíjasokat a tényle­ges költségvetési számok ismerete nélkül kampány­szerűen riogatja. Gidai Erzsébet (MIÉP) kijelentette: a nyugdíjak 20 százalékos emelése sem elegendő a nyugdíjasok megélhetésének biztosítá­sára. Ezért a teljes nyugdíj­rendszer felülvizsgálatára van szükség. Csúcs László (FKGP) a nyugdíjkorhatárok felül­vizsgálatát javasolta. A kisgazdák szerint vissza kéne állítani a nők eseté­ben 55, a férfiaknál 60 év­ben korábban megállapí­tott limitet. Az ok a demog­ráfiai helyzet alakulása, a társadalom elöregedése, az aktív munkavállalók szám­arányának csökkenése. Csúcs László szerint ezzel csökkenthető lenne a mun­kanélküliség. Kökény Mihály szocialis­ta képviselő szerint tragé­dia lenne végrehajtani a korhatár-redukciót, mivel egész Európában meglehe­tősen magas a nyugdíjkor­határ. A jelenlegi szabályo­zásról szólva elmondta, az fokozatosan valósul meg, a rendszer 2009-re éri el vég­leges formáját, amikor is egységesen 62 év lesz a nyug­díjkorhatár. A kisgazdák felvetését olcsó demagógiá­nak minősítő politikus ki­fejtette, hogy az infrastruk­túra hiányából adódó mun­kanélküliséget nem lehet ilyen lépéssel megoldani. Borókai Gábor szóvivő lapunk kérdésére elmond­ta: a kormány ezt a nyug­díjemelést egy évre ter­vezi. 2000-től ugyanis át­fogó nyugdíjreformot ter­vez. Áru lesz az orvosi praxis Oktatási célra használják a Club Aligát Tinnyei Mária NÉPSZAVA A háziorvosi rendszer funkcionális privatizáció­ja után eljött az ideje an­nak, hogy befejeződjön az alapellátásban­­ a teljes magánosítás - ezt Gógl Árpád egészségügyi mi­niszter jelentette be teg­nap azon a fővárosi ta­nácskozáson, melyet a Magyar Orvosi Kamara és a Falusi Körzeti Orvosok Országos Szövetsége ren­­dezett. A megnyitón részt vett Orbán Viktor minisz­terelnök is, aki elmondta: az egészségügy átalakítá­sa évek óta húzódik, és a leköszönt kormányok mindegyike kifogást kere­sett ahelyett, hogy a j­ogszabály-módosításokkal megteremtették volna­ a reform feltételeit. A miniszterelnök elkép­zelése szerint a kormány a privatizáció befejeződésé­vel egy időben az önkor­mányzati törvény és a kü­lönféle jogszabályok mó­dosításával felmenti az ön­­kormányzatokat a területi ellátási kötelezettségük alól. Ez azt jelenti, hogy egy adott térség alapellá­tásáért - a magánosítás be­fejezte után - a háziorvos felel a jövőben. A privatizáció után a praxisok is forgalomké­pessé válnak, így a házi­orvosok idős korukban értékesíthetik a praxisu­kat. A konferencián részt vevő orvosok egy csoport­jának óvatos becslése sze­rint egy jól működő pra­xisért akár 10-20 millió forint közötti összeget is el lehet majd kérni. A miniszterelnök beje­lentette: a balatonaligai volt pártüdülőt - a Club Aligát­­ a jövőben oktatá­si célokra a kormány az Egészségügyi Minisztéri­um rendelkezésére bocsát­ja. Ebben a miniszter el­képzelése szerint az üdü­lőközpontban oktatási központot hoznak létre, és nyáron az egészségügyi dolgozók üdülését szol­gálja majd a Club Aliga. Gógl Árpád többek között azt is elmondta, hogy a tb-alapok jövő évi költ­ségvetése csak 2 százalé­kos reálbéremelésre ad le­hetőséget, ennél nagyobb mértékű emelésre nem számíthatnak az egész­ségügyi dolgozók. Mától kamarák adják ki a taxisengedélyeket MTI-információ A területi kereskedelmi és iparkamarák adják ki ok­tóber elsejétől a taxis vál­lalkozások működési enge­délyét és a gázszerelői iga­zolványt - mondta D. Sze­keres Ágnes, a Magyar Ke­reskedelmi és Iparkamara sajtó- és kommunikációs igazgatója. Az igazolványok, enge­délyek kiadásakor a kama­ra nyilvántartásába veszi a vállalkozást, s egyúttal a sárga rendszámtábla a te­rületileg illetékes kamara tulajdonába kerül. A már engedéllyel ren­delkező taxisok a soron kö­vetkező műszaki vizsgáig, de legkésőbb 1999. október elsejéig végezhetik a tevé­kenységet. A személyfuvarozó vál­lalkozások esetében a ka­mara az engedély kiállítása előtt megvizsgálja a meg­bízhatóságot, a szakmai al­kalmasságot és a pénzügyi telj­esítőképességet.

Next