Népszava, 1998. november (126. évfolyam, 256–280. sz.)

1998-11-02 / 256. szám

Októberben látványosan emelkedett a BUX 5. oldal 16 OLDAL ÁRA: 42 FORINT 0 126. ÉVFOLYAM, 256. SZÁM 1998. NOVEMBER 2., HÉTFŐ NÉPSZAVA® Újra árvíz fenyeget a Tiszán 3. oldal Táncszínházi siker a Thália falai között 11. oldal Nagyarányú kiadásnövekedés a jövő évi költségvetésben Az ideinél jóval többet költ el bevételeiből a központi költségvetés. Az államház­tartás hiánya azonban - hála a szigorított önkormányzati és társadalombiztosítási költekezésnek - így is a kritikus 4 száza­lék alatt marad. A központi büdzsé számít minden szempontból a legmohóbbnak: bevételei 21, míg kiadásai 29 százalékkal emelkednek majd. A büdzsében 2-3 szá­zalékos fogyasztásbővüléssel számoltak, de ezt tekintve megmagyarázhatatlannak tűnik a fogyasztási adóbevétel 47 száza­lékos emelkedése. Az agrártámogatások 34 százalékkal bővülnek jövőre,de 2000- ben 13,5 százalékos támogatásmegvo­nással számolhat az agrárium. Várkonyi Iván NÉPSZAVA A Pénzügyminisztérium­ az utolsó pillanatban, szom­baton készítette el és adta át a jövő évi költségvetés­ tervezetét a parlamentnek. A Népszava birtokába ju­tott előterjesztésből kide­rül: a kormány nemi vál­toztatott gazdaságpolitikai elképzelésein,továbbra is 5 százalékos gazdasági növe­kedéssé számolt 11-13 szá­zalékos exportnövekedést és­ 12-14 százalékos import­bővülést. Vár. A büdzsé in­­­doklása szerint idén 16-20 százalékos­ lesz az,, export, és 20-24 százalékr­a az im­port emelkedése, a p kivitel lanyhalása­it a vill­sgazda­­ság recesszióval magyaráz­za ii a kormány, és f ez­koz­­hatja magával a behozatal bővülési ütemének­­csökke­nését is. A kormány az inf­lációt 10711 százalék, kö­rülire becsüli jövőre; 20 pp.-beh .8, azt követően, pedig 6 százalékra mérsék­lődhet. A költségvetésben 243 százalékos reálkereset-­ emelkedéssel­­számoltak, ugyanilyen­ mértékű, fo­­gyasztási növekedés mellett. ■ . Ehhez a­­ prognózishoz­ képest meglepőnek tűnik, hogy a költségvetésben 4­7 százalék­os növekedést irá­­nyoztak elő a fogyasztási és a jövedéki adóbevételek­nél. A kormányzat ebből a forrásból jövőre 460,9 mil­liárd,forintra számít'.*' .(Folytatás a 2. oldalon)" Elektronikus munkakönyv a láthatáron Kártyaalapú információs rendszer bevezetését terve­zik a Szociális és Család­ügyi Minisztérium szakem­berei a megszüntetett mun­kakönyv pótlására. A mun­kakönyv eltörlése nyomán a személyiségi jogokat sértő adatok mellett sok olyan hasznos információ sem áll rendelkezésre, amely meg­­könnyíthetné a tb-rendszer működését A ,p­unkakár­­tyáról” szóló előterjesztés még novemberben a kor­mány elé kerül Fadgyas Gábor NÉPSZAVA A munkakönyvek 1992. jú­nius 30-i megszüntetése sok szempontból nehezebbé tette a munkáltatók és munkavállalók dolgát. Sok, a nyugdíjkorhatárhoz köze­ledő ember számára okoz fejtörést az, hogyan igazol­ják a szükséges szolgálati időt. A munkaadóknak a munkaviszony megszűné­sekor igazolást kell adni, melyben többek között fel­tüntetik a munkaviszony kezdetét és végét. Ezt so­kan elveszítik. A biztosításban eltöltött éveket a tb-nyitvántartá­­sok alapján kell figyelembe venni. Ha a dolgozó által „bediktált” munkahelyek­nél eltöltött idő nem egye­zik a rendszerben neve mel­lett szereplővel, a nyug­díjbiztosító szakemberei megkezdik a kutatást a hiányzó terminus után. Ha ezt a munkáltató nem tudja igazolni, a nyugdíjbiztosító a munkavállalóval veszi fel a kapcsolatot. Ekkor következik a bizonyítási eljárás: összegyűjtik a dol­gozó birtokában lévő iga­zolásokat, feljegyzéseket. Ha ezek sem nyújtanak alapot az elbíráláshoz, a munkavállaló kollégái iga­zolhatják a munkaviszonyt. (Folytatás a 3. oldalon) . ALAPÍTVA 1873-ban Megszüntetnék a magyarok előnyét a közbeszerzéseknél Bálint Tóth János NÉPSZAVA A szakértők szerint nem működőképes a közbe­szerzési törvény magyar vállalkozásoknak nyújtott, úgynevezett árpreferencia­rendszere, éppen ezért a jogszabály megváltozta­tására készül a kormány. A legtöbb kritika ugyanis éppen azt a paragrafust érte, amely szerint a magyar cégeknek 10 százalékos ár­előnyt kell biztosítani. Egyes szakértői vélemények sze­rint ugyanis ne­m­ szükséges árelőnyt biztosítani a ma­gyar vállalatoknak. Ez egy­részt sérti az Európai Unió versenysemlegességre vo­natkozó előírásait, másrészt nincs is szükség a megkü­lönböztetésre, olyan kicsiny a külföldi pályázók száma a közbeszerzéseknél. • A Közbeszerzési Tanács álláspontja szerint egy elkü­lönített pénzalap alkal­­mazásával­­lehetne előnyt nyújtani a magyar cégek­nek a közbeszerzéseknél, ezt a javaslatot azonban a pénzügyi tárca kezdetek­től fogva elutasítja. A Közb­­­szerzési­ Tanács múlt heti ülésén ismét te­rítékre került, hogy az uniós tagságra készülő Magyar­­ország közbeszerzési ügyek­­ben kérjen-e deregulációs kedvezményt az Európai Uniótól. Az egyik pont ép­pen a sokat kritizált árelőny kérdése lenne. A tanács tagjainak véleménye meg­oszlott a kérdésben, a többség azonban úgy vélte, nem indokolt az évenkénti 340-350 milliárd forint ér­tékű állami megrendelések sajátos magyar szabályait hosszú távon fenntartani. Horváth István, a Köz­­beszerzési Tanács elnöke szerint sem indokolt a kül­földi vállalkozások­­ver­­senyjogának korlátozása. Elmondta: a közbeszer­zésbe­ vont esetek alig négy százaléka köthető a kül­földi pályázókhoz. 4 Häkkinen mindent elvitt A suzukai Japán Nagydíj céljában Mika Häkkinen világbajnoki címét ünnepelte a konstruktőrök versenyében is csúcsra ért McLaren- Mercedes csapat, miután az idei utolsó Forma-1-es futamon a finn pilóta legnagyobb riválisa, a német Michael Schumacher a 31. kör­ben defekt miatt kiállt, összeállításunk a 10. oldalon Reuters-fotó A tudásipar hatalom Glatz Ferenc a hosszú távú tudománypolitikai reformról November első hete Magyarországon a tudományé. Immáron második esztendeje több mint kétszáz rendezvény középpont­jába az a hazai szellemiség kerül, amely egyedüli tőkénk ahhoz, hogy Európa uniós tagjaként megálljuk a helyünket. De fel­készültek-e a tudományos világban zajló reform­ra a tudomány művelői? Hogyan lehet a tudománypolitikai gondolkodást korszerűsíteni, stratégiai eszközzé tenni? A témakör legfontosabb kérdéseiről Glatz Ferenc történésszel, a Magyar Tudomá­nyos Akadémia elnökével beszélgettünk. Szabó Iréné NÉPSZAVA 4. Ön­ tudósként és Akadémia elnöke­ként egyaránt nagy jelentőséget tulajdonít annak: tudománypárti, avagy sem a mindenkori kabinet. .Ilyen szempontból miképp vélekedik az új kormányról? : - Az új Vezetés.­ száz napjából nem lehet meghatározni az elkövetkező négy évét Az ■eltelt feo alapján úgy látom, hogy ez a kor­­mány nem a tudományban akar spórolni. Az Akadémia 1999-egy 20 százalék körül moz­gó tervezett költségvetési növekedése azt tendenciát fuutatja,a amelyben hosszú «Érvek leépülése után pozitív fordulatot 1997 és 1998 hozott. Tény az is, hogy a tudomá­nyos élet több aktív szereplője kormánytag lett. A nagy kérdés az,­­hol lesz a tudomány helye az új kormánystruktúrában. Vitákban eldöntendő kérdés az is: hogyan építkezzen a kormányzati adminisztráció. Mindenkép­pen óvnék a túlzott végrehajtó hatalmi köz­­pontosítástól. A tudomány művelésének árt. Kérdés, hogyan gondolkodunk a j­övő álla­máról Európában. Az én felfogásom szerint távlatilag hatalmi áramból szolgáltatót kell csinálni. A Végrehajtó hatalom a tudomány területén a tárcákat koordinálja, és a kuta­tásszervezést hagyja az autonómiákra. Fel­adatot állítson és mérjen, de ne irányítson. (Folytatás a 6. oldalon) Glatz Ferenc: hatalmi államból szolgáltatót kell csinálni Nincs pénz a tájsebekre Százötven évet venne igénybe az országban lévő 15 ezer tájseb felszámolása. A környezetvédelmi alap megszüntetése tovább ne­hezítheti a felszínalatti vizeket ,hi­sz veszélyeztető, használaton kívüli bánya­területek helyreállítását. (Cikkünk a 3. oldalon) Carlos Menem argentin elnök megbékélni ment Angliába 9. oldal Bagdad felfüggesztette az együttműködést MTI-információ­k Az ENSZ iraki leszerelés­­ellenőrző különbizottsága (UNSCOM) kamerák segít­ségével normális­ul,''foly­­tatta az iraki helyszínek ellenőrzését- közölte­ Mis Carlstrom, az ENSZ­ bag­dadi Felügyelő és Ellenőrző Központjának igazgatója vasárnap Bagdadban. . . Irak, szombaton felfüg­gesztette az együttműkö­dést az UNSCOM-mal.­­ Bagdad azt követeli, hogy vizsgálják meg az Öböl- , háború miatt az ország el­len bevezetett szankciók feloldását- és menesszék Richard Bullert, és...külön-­ bizottság vezetőjét, , Az ENSZ Biztonsági Ta­­­­nácsa szombat este egyhan­gúlag elfogadott nyilatko­zatban ítélte el Irakot ami­att, hogy a bagdadi vezetés beszüntette az együttm­ű­­ködést az ENSZ-elenőrök azon csoportjává­, amely az ország "biológiái és" Vegyi fegyverkészleteinek, vala­mint­­hordozórakétáinak felszámolását lenne hiva­tott figyelemmel kísérni. A testület megállapítot­ta, hogy a szombati iraki bejjelentés a Biztonsági Tanács korábbi döntései­nek nyílt megsértését je­lenti. Felszólította Irakot, hogy haladéktalanul és fel­tételek nélkül tegye újra lehetővé a­,helyszíni elleni­­őrök munkáját.­­ (Folytatás a­ 8. oldalon) Bírák „próbaidőre” Szakmai, egészségügyi, ezen belül pszichológiai vizs­gálatokon is át kel esniük az elkövetkezendő években a bírói pályára jelentkezőknek, hogy elnyerjék kineve­zésüket. A közigazgatási bírák egyesületének vezetője szerint a szigorúbb feltételrendszer kidolgozására ami­att volt szükség, hogy valóban megfelelő személyek dönthessenek az emberek sorsáról, azaz csak a tényleg rátermett és elhivatott jelentkezőkből legyen bíró. Nagy Gergely NÉPSZAVA Néhány évvel ezelőtt kis, túlzással szinte mindenki bírói kinevezést kapott, aki a jogi egyetem elvégzése után kétéves, bíróságon eltöltött gyakorlati időt követően szakvizsgát tett. Voltak, akik 24 évesen már dönthettek emberek sorsá­ról. Ennek következtében főleg a helyi bíróságokon meglehetősen kevés szak­mai tapasztalattal rendel­kező bírók ítélkeztek. Ezeknek a bíróknak átla­gosan még ma sem több a gyakorlata 5 évnél. Ma már az egy­etem elvége­zése után 8 évet kell várni a szakvizsga megkezdéséig, ezt követően pedig még leg­alább 2 évig úgynevezett bírósági titkárként kell dol­gozniuk azoknak, akik si­keresen tették le a vizsgát. (Folytatás a 3. oldalon) .

Next