Népszava, 1999. január (127. évfolyam, 1–25. sz.)

1999-01-13 / 10. szám

10 1999. JANUÁR 13., SZERDA HATTEN NÉPSZAVA Szabad verseny a temetkezés területén Szigorítják a jogszabályt • A tervezet kitiltaná a vállalkozókat az egészségügyi intézetből Jövő év őszén életbe léphet a temetésről és a temetkezésről szóló jogszabály. A törvényalkotók azt várják, hogy a szigorú paragrafusok véget vetnek a kegyeleti szolgáltatást jellemző szabálytalanságoknak, ellentmondásoknak, a gyakran kaotikus állapotoknak. A tervezet pontosan meghatározza a szolgáltatás egyes területein dolgozók jogait és kötelességeit. Szigorítja a szolgáltatást végző cégek működési feltételeit. A törvénytervezet kitiltaná a temetkezési vállalkozó ,kát az egészségügyi intézetekből, s megakadályozná, hogyha kórházak vezetői beosztású dolgozói, azok családtagjai ilyen jellegű tevékenységet folytathassanak. A szakemberek azt repélik, hogy, az egyreélesedő versenyben ' érdekelt cégek letörik az árakat, ám attól félnek, hogy az önkormányzati végrehajtási rendeletek eltérő feltételeket szabnak majd a szolgáltatóknak. Engs,,Marianna . .'NÉPSZAVA' • ■ A tpolitikai és gazdasági rendszerváltás után gyökeresen megváltozott a temetkezés felügyeleti, irányítási .r^dszer© és tulaj-. idonosivá^^ay^. Az elmúlt időszakban csaknem 100 , gazdaság, társaság szerveződött erre a tevékenységre. Az egyházak trágyabb szerephez jutottak, a,'temetkezésben, s ezzel, regtörték az állam , korábbi monopolhelyzetét. . . A jogszabályok azonban nem követte^, az, átalakullps£. A kegyeleti jogokat .egyelőre az elavult és több ffi.éh^lntból.. .' hiányos 10/3né^ÉVM-EüM rendelet röpíti.. A körültekintő. és alapbs. szabályozás azonban nem tűr halasztást. A joghézagok félreértéseket szabálytalanságokat, a visszaéléseket sőt egyes településeken kaotikus állapotokat éredmnényeztek. A gyors haszonszerzés reményében még ma iskíméletlen verseny folyik ,a piacon, melyet a halálesett,től megtört családtagok is megsínylik, a harc sokszor a kegyeleti érzelmeket is a sárba tapossa,. .•A piac megannyi anomáliát produkál: .előfordul, hogy a település polgármesterének felesége a.. temetkezési vállalkozó. Gyakori jelenség,, hogy a kórház bölönéstere vagy " annak hozzátartozója tízet meltett az egészségügyi intézményben a kegyeletiirodát.^ A Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség korábbi jelentésében megállapították, hogy ^Csírólagosam legtöbb megrendelő kifogásolja és erkölcstelennek ítéli a kialakult módszert, nohha mindenki tudomásul veszi, a temetkezés kényszerűségét,. és már ott elfogadja az ajánlatot”. A szakemberek úgy látják, hogy a temetkezési vállal- kozó jelenléte a kórházakéban sokkolja a betegeket,, ^ etikáti^* ület pedig zavarja a családtagokat. A téretkelésre szakoso- dott válalkozások' vizsgá- latakor szabálytalanságok, hiányosságok, garmadára bukkantak a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség munkatársai. Legtöbbször a nyilvántartásokat, a bizonylatolásokat és a műszaki felszereltséget találták hiányosnak. Megállapították, hogy a fenntartók nem áldoznak a temetők karbantartására, korszerűsítésére és őrzésére. A halottszállítók nem mindenütt kaptak védőoltást, az élettelen testek szállítására szolgáló jármű pedig nem mindig felel meg az előírásoknak vagy nem fertőtlenítik azt. Bizonyos esetekben azonban a szakemberek jogszabály hiányában nem tudtak eljárni. A temetőkről és temetkezésről szóló törvényjavaslatot elfogadta a kormány, és három országgyűlési bizottság is alkalmasnak találta az általános vitára - tudtuk meg Horváth Csabától, a Belügyminisztérium településüzemeltetésiosztályának vezetőjétől. Elképzelhetőnek tartja, hogy a házbizottság a jövő év első fél évében vitáira bocsátja a tervezetet, így várhatóan 1999 őszén élet-,be léphet a jogszabály. A törvénytervezet szerint csak az a büntetlenelőéletű vállalkozó foglalkozhat a tevékenység elhártásával, aki egyebekmellett megszerzi a szakmai alkalmasságot bizonyító, végzettséget, rendelkezik 300 ezer forint vagyoni biztosítékkal. A javaslat ugyan nem zárja ki a temetőtulajdonosi körből a vállalkozókat, ám az egyetlen temetővel rendelkező településeken a cégek csak ak-* kor kaphatják meg a tulajdonjogot, ha az önkormányzat többségi tulajdonrészt szerez, melyet , azonban az önkprnj£nyza,tt nem csökkenthet.' ÍA hely'- * hatóság kötelező feladata' ként előírt fenntartási tevékenységét viszont gaz-. dálkodó szervezetétől elvégeztethetik....ellenőrzés és a szankcionálás a ' település' jegyzőjének fel- adatkörébe tartozik majd. A készülő jogszabály értelmnében öt év türelmi idő., áll majd a temető tulajdonosának rendelkezésére ahhoz, hogy kialakítsa a megfelelő infrastruktúrát. Előírja azt is, hogy a zöld felületek nagyságát nem csökkentheti további temetési helyek kijelöléssél. A törvénytervezet•' 'Szeszrint az elhunytak úgy és olyan körülmények között kell eltemetni, ahogyan arról még életében rendelkezett. Ha nem, akkor a rokonok, barátok hátá-rozhatnak a búcsúztatás és a temetés mikéntjéről. Ma a hamvasztásos temjeltésből 2-3 százalékkal többet rendelnek, mint a hagyományos, koporsós temetésből. A jogszabály kimondja: a búcsúztatást csupán •• 30 vagy 60 napig lehet halasztani. Meghatározza a temetésre kötelezettek sorrendjét is, melynek végén az önkormányzat áll, így lehetőséget ad arra is, hogy köt temetésre ne csak szociális és pénzügyi okokból kieleghessen sor. Az új jogszabály megtiszzítané a kórházakban működő temetkezési irodákat,a temetés felvételét és korlátozza a szolgáltatás felhohaozását. ‘ Horváth Csaba 'szerint ez a lépés még sok vitát válthat ki, de etikai, megfontolások és, a Nyugat-Európában is sok helyütt alkalmazott gyakor-’ látótérre késztette a törvényalkotókat. A tervezeti azonban lehetőséget ad arra, hogy a kórház vezetőségének jóváhagyásával betűrendi sorrendben kifüggesszék a temetkezési vállalkozók listáját.Kf Horváth Csaba szerint tarthatatlan, hogy elhanyagoltak, ápolatlanok a neves közéleti személyiségek sírjai. Ezért a parlamenti pártok képviselőiből és a Magyar Tudományos Akadémia tagjaiból álló 19-15 fős Nemzeti Kezérleti Bizottságot kívánnak létrehozni, azzal a feladattal, hogy felkutassák a neves személyiségek nyughelyét, és ápolják, fenntartsák azokat. • A javaslat értelmében a hatálybalépést követő egy évben rendeletet kell alkotnia az önkormányzatoknak a helyi Sajátosságokfigyelembevételével.' Egyes ' szakértői vélemé-.* nyek szerint így a törvény betartatása a helyhatóságok szigorától függ majd, s elképzelhető, hogy az ország más-más pontjain eltérő szabályozás alakulhat ki, így elképzelhetőnek tartják,hogy a gyakorlati alapján néhány éven belül módosítani fogják a, ma még elfogadásra váró jogszabályt.- A hamvasztásos temetésiből két-három százalékkal többet rendelnek, mint a hagyományos temetésből A „csak úgy vagyok” szindróma és a sorkatona (Folytatás az 1. oldalról) A tapasztalatok azt mutatják, hogy a fegyelemsértéseket és a durva magatartást az unatkozó katonák követik el. A laktanyán kívüli szabadidőt épp ilyen fantáziátlanul töltik, ami azonban a legmeglepőbb: a kaszárnyákon kívül töltött időt 53 százalékuk végig-, unatkozza." Jelzés értéke van annak is, hogy az eltávozásra ment fiúk 29 százaléka valamilyen, munkát végez otthon,relégít a családnak vagy a szolgálat okozta jövedelemkiesést igyekszik pótolni. A sorozottak fogyasztási szokásait a kávézás, valamint a dohányzás körében firtatták. Kiderült, a katonai szervezet hatására a szolgálati idő alatt csak jelentéktelen arányban növekedett a kávéivók tábora, illetőleg megjelent a leszokásigénye is. A dohányzással mása helyzet. A cigarettázók a seregben tovább hódolnak füstölő szenvedélyüknek, sőt az „absztinensként” érkezettek tizede itt válik erős dohányossá.Külön fejezet foglalkozik a szociális háttérrel, a személyes és a családi biztonság mutatóival. A megkérdezett sorkatonák egyharmada olyan famíliában él, ahol jelenleg is vannak munkanélküliek. Saját esélyeiket nézve sem jobb a helyzet: 40 százalékuk nem tudja, mi lesz vele a leszerelés után. Fogalma sincs arról, el tud-e majd helyezkedni. A szolgálati idő alatt ismerten két anyagi forrásból meríthetnek a „kopaszok”. A jogszabályban rögzített zsoldot a család pótolja ki, ha tudja. Ám egyre nyilvánvalóbb az a feltételezés, hogy a hivatásos katonákhoz hasonlóan ez a réteg is feketemunkával javít pénzügyi helyzetén. Erre egyébként a felmérő szociológusoknak nincsenek adataik. Tény viszont, hogy bár a sorozottak teljes ellátásban részesülnek, a kincstári menü kiegészítésére jelentős összeget költenek. A megkérdezettek 43 százaléka -havonta 4000 forintnál is többet áldozélelmiszervásárlásra. Még azokra is, akiknek a legkevésbé áll módjukban kipótolni a laktanyai kosztott0OOO forint körüli . Összegei, ,anácsolnak el”. Figyelemre méltó, hogy miközben a katonák „családjának”, 40 százaléka Szigorú beosztással jön ki csak bevételéből, a bevonultaknak mindössze .18 százalékát nem támogatják otthonról. A segítségadás viszonosságára jellemző: a sorkatonák37 százaléka 2000-től 3000 forintig terjedő összeget támogatja havonta hozzátartozói. Ennél is többet 46 százalékuk juttat az otthoniaknak. A honvédség potenciális utánpótlást lát a sorkatonákban, hiszen az új típusú tiszthelyettesek, valamint a távlatilag egyre nagyobb mértékben növelni kívánt szerződéses katonailétszám reményeik szerint körükből kerül majd ki. Nos, ezt a reményt a kutatási anyag aligha támasztja alá. A katonai szervezet belső presztízshierarchiájában a tiszthelyettesi állomány kategória a piramis legalján van. A sorkatonák közel 74 százaléka elutasítja a tiszthelyettesi pályát. Tiszti beosztást is csupán a megkérdezettek mintegy 19 százaléka vállalna, az elutasítók aránya némiképp itt is meghaladja a 70 százalékot. A „zsoldos” katonai szolgálattal 1 százalék szimpatizál,77 százalék hallani sem akar róla. Arra nincs magyarázat, hogy a katonai pályával szembeni elutasításnak milyen okai vannak. De mivel a társadalom megítélése összességében negatív, feltételezhető, hogy a hivatásos katonák alacsony presztízse jelenik meg az említett válaszokban. Az alacsony bérezés is közrejátszik az elutasításban, hiszen a válaszadók közel fele a szerződéses katonai pályát például csak akkor vállalná, ha a nettó bér havonta 40-50 ezer forint körül lenne. Huszonnégy százalékuk ennél is jelentősebb illetményt tartana elfogadhatónak. Részletesen elemzi a kutatás a sorozottak deviáns magatartását, a bűnözői előéletet, a büntetettség és a családi háttér összefüggéseit, az alkoholizmust, a civil, környezet alkoholfogyasztási szokásait, valamint é a drogfogyasztást és annak kapcsolódását a neveltetés körülményeivel. A jellemző megállapítások közül idézünk: a büntetett előéletű sorkatonák családjában ötször gyakrabban fordul elő olyan személy, amelyiknek már meggyűlt a baja az igazságszolgáltatással, mint a „tiszta” sorkatonákéban. Az intézetben, valamint a rokonoknál nevelkedett fiatalok fele büntetett előélettel vonult be. Az ivási Szokások elemzése* hasonló összefüggéseket mutat: a családi minta perdöntő. Egyébként három év alatt a sorkatonák kerdében csökkent az absttipensek száma, és nőtt a rendszeresen italozók tábora. 1995- ben a sfetalok 4,4 százaléka vallotta: nem tud meglenni ital nélkül, tavaly 6,8 százalékban jelentették ki: az alkoholra folyamatosan szükségük van. Ezeknek a bevonulóknak majd 40 százaléka ismerte el: több italozó személy is van a családjában. A sorksiforták , drogfogyasztási grafikonjának meredek ívelése sajnos tény. 1993-ban hódító szereket rendszeresen 1 százalékuk fogyasztóig, ez az arány két év múlva már megközelítette a 6 százalékot. Tavaly a sokszor és a rendszeresen kábítózók kategóriájába a megkérdezettek 18 százaléka került! Különösen magas, a, fogyasztási arány, majdnem 36 százalék, a másodidőszakos katonák körében. Az adatok haderőnemenként is változnak. A légierőnél szolgálóknál a próbálkozók és a rászokottakszáma is magasabb, mint a szárazföldi csapatok sorkatonáinál. A vizsgálati anyag a devianciák közé sorolja a mentális zavarokkal küzdő katonákat is, mivel rájuk az jellemző, hogy a szolgálatteljesítéssel járó körülményeket nehezen tudják elviselni, és a nehéz szakmai helyzetek megoldására csak részben" alkalmasak labilis személyiségük miatt. Arányuk átlagosan szinte elhanyagolható, alig haladja meg a 3 százalékot. Figyelmeztető, hogy egyes megyékben a bevonultak között a mentálisan betegek aránya riasztó mérté.kű: Szabolcsban és Budapesten 22 százalék, Pest megyében 16,7, Hajdú-Biharban pedig 11 százalék. “ Av.i katonai szolgálatba^ dé^ánsdiákle&több'imnt!3,6,-'í s&á&dlékának r;„rtélyes^ kikészülést” jelent. A normakövető katonáknak csupán 12 százaléka osztja ezt a véleményt. A valahaikor,férfias , kihívásnak” tekintett sorkatonai szolgálat mára, devalválódott. A teljes állomány .19*4 százaléka hajlik arra, hogy. erőpróba,. a. devián- Spk. f között ugyanakkor mindössze 9 százalék tartja a szolgálatot valódi kihívásnak. ■ Sokan időhújsást emlegetnek, és a teljesen egészségeseknek is aligkétötöde véli úgy: a katonai szolgálat állampolgári kötelesség. Ez a viszonyt tökéletesen mutatja: harci helyzetben milyen ihazatartást tanúsítanának a sorkatonák és engedelmeskednének-e parancsnokuknak. Vállalna-e Magyarországon szerződéses (fizetett) katonai szolgálatot? (A válaszadók százalékában) A kábítószer-fogyasztás arányának alakulása a sorkatonák körében Soha nem próbálta 1993 88,0 1996 válaszadók %-ában 84,6 1998 Egyszer próbálta 75 9,5. 14,5 Többször is próbálta 3,5 4,7 13,8 . Rendszeresen fogyaszt *,1,0 1,2 14,2 Összesen: 100,0 100,0 100,0 Igényeinket kényelmesen fedezi, és megtakarítást is lehetővé tesz Igényeinket kényelmesen fedezi Igényeinket fedezi .Nem tudunk kijönni a következő, fizetésig, előfordul,. 1 hogy kölésökbéli kérül" Fizetéstől fizetésig szigorúan beosztva elég Szerényen, de elegendő a következő fizetésig „Az Ön családja a havi bevételeivel miként tud gazdálkodni?” si Stratégia nélkül nincs haderő „Lehet a katonák illetménye kicsi, törvényileg? garoritás- ?Hálásuk jó vagy rossz, ám minden kérdés egyetlen irányba mutat: biztosítják-e a humán elemek a megfelelő minőségi és mennyiségi munkaerőt a honvédségnél. Az ma már kevés, hogy felmondjuk,, semmire nincs elegendő pénz., Ennél többre van szükség: egy olyan szociálpolitikai koncepcióra, amelyben a politikai vezetés elkötelezi magát a közép- és hosszú távral szóló rendezőelvek mellett. Kétforintos napi ügyek szintjén , nem lehet egy haderőt működtetni.* • * A Honvéd Vezérkar humán főcsoportjának főnökhelyettesét, Szekeres István dandártábornokot idéztük, aki elmondta, a hivatásos és a sorállományról elkészített szociális térkép nem öncélú. Ezek a kutatási anyagok többmeglévő elemzéssel együtt alkalmasak arra, hogy alapul szolgáljanak a szociálpolitikai stratégia kialakításához, hogy ezáltal a rövid távú kényszerek ne fedhessék el a holnapi és a holnaputáni tennivalókat. A tábornok közölte, ha tetszik, ha nem, végig kell gondolni,a hadsereg szociális jövőjét is. Azt, hogy milyenek a laktanyák, a jóléti intézmények, mit adunk enni és hogyan öltöztetjük katonáinkat. Kiderült már világosan: az évek során annyira leromlott a katonák közérzete, hogy azt már csak béremeléssel nem lehet javítani. Az idei 20 százalékos átlagbéremelés ellenére rossz a hangulat. Aszervezet humán klímájáról van szó, amiv nem javul a felszereltség folyama- tos pusztulása vagy épp a főnök-beosztott viszony ellehetetlenülése miatt. „Vita vitát követi. De azokban a kérdésekben* amik a katonát jobb teljesítményre ösztönzik* túl kell lépni a vitákonAz összefüggéseket, a tendenciákat feltáró anyagok megszülettek. Ki kell venni azokat a fiókból. Mi azt is összeadtuk, mi pénz kellene az erősen strukturált szociális csomag lépésről lépésre történő megvalósításához. De összeget már ki sem merünk ejteni a szánkon, hiszen hovatovább a törvényes járandóságok is vitatottá válnak, mondván, elfogyott a keret. A struktúrának nincs távlata, az éves alkuk szintjére süllyedtünk, a folyamat ettől harccá változott. Egyébként minden, amiről beszéltem, a tudatosság és a bizalom hiányáról szól” - hangsúlyozta Szekeres István. Majd közölte: ha a kormány megfogalmazza saját szociális stratégiáját, és megrendeli minisztereitől is az ágazatok jóléti tervét, akkor a honvédség sem hagyhatja válasz nélkül például azt a kérdést, hogy mi motiválja a katonákat, mire érzékenyek. A sereg „sorsát” szakmailag 2013-ig a NATO-tagság meghatározza, de stratégiát évente, egyedi döntésekkel és a jóléti elemek mellőzésével nem lehet létrehozni. Márpedig stratégia nélkül nincs haderő - mondotta a tábornok.