Népszava, 1999. január (127. évfolyam, 1–25. sz.)

1999-01-02 / 1. szám

k 1999. JANUÁR 2., SZOMBAT GAZDASÁG RÖVIDEN Tavaly 40 százalékkal zuhant az olajár Az év utolsó napján 40 százalékkal volt alacsonyabb a nyersolaj átlagos világpiaci ára a januárban feljegy­zettnél. Az irányadó olajféleség, az északi-tengeri Brent még csütörtökön is hat dollárcentet esett a lon­doni szabadpiacon, s hordója nem ért többet 10,47 dollárnál, ami több mint hatdolláros árveszteséget je­lent 1998 januárjának első napjai óta. Az év egészében a nyersolaj átlagos világpiaci ára 13,34 dollár volt, ami 22 éve nem tapasztalt mélypont. Egy évvel korábban az éves átlagos egységár még 19,30 dollár volt. A túlkí­nálat olyan mértékű, hogy még az iraki válság újbóli fegyveres konfliktussá fajulása sem jelentett felhajtó­erőt az áraknak. Magyarországon ismét drágább a benzin Január elsején átlagosan nyolc százalékkal lesz drá­gább a motorbenzin a Mól Rt. kútjainál. A Mal Rt. ugyan literenként 1,50 forinttal csökkenti a benzinek árát január elsején, azonban az adótartalom növeke­dése miatt még így is jelentős áremelésre kell számíta­ni. A motorbenzinek forgalmának 53 százalékát kite­vő 95-ös oktánszámú benzin adója 13,60 forinttal emelkedik a jövő év első napján. A jelenlegi 149,90 fo­rintos kiskereskedelmi ár az 1,50-es csökkentést is fi­gyelembe véve 162 forintra emelkedik pénteken. A 95- ös oktánszámú motorbenzinek ára 1998. január else­jén 157,50 forint volt. Tehát egy év alatt a 13,60 forin­tos adótartalom-emelkedés ellenére is csupán 4,50 fo­rinttal növekedett az ára. Sikeres a piacvédelmi program Eredményes évet zárt a pécsi székhelyű Magyar Áruk Klubja (MÁK) által indított Hajrá Hazai elnevezésű or­szágos program. A MÁK vezetői szerint az 1998-as év kiemelt feladata volt a program szükségességének elfo­gadtatása. A kezdeményezéssel tucatnyi kiállításon mutatkoztak be az idén az ország hét városában. Ennek eredményeként hozzávetőleg húszezer fogyasztó ismer­kedhetett meg a kedvező országkép kialakításának fon­tosságával. Az EU-csatlakozás küszöbén nagy jelentő­sége van a vásárlói magatartás pozitív befolyásolásá­nak. Az áruk és szolgáltatások szabad áramlásának megvalósulásakor a hazai gazdaság előnyben részesíté­sére talán ez lesz az egyik legnagyobb hatású eszköz. Ár- és belvízkárok helyreállítása A Felső-Tisza tavaly novemberi, évszázados árhullá­mának levonulása után eddig több százmillió forin­tot fizettek ki a védekezésre, a károk helyreállítására - tájékoztatta az MTI-t Zilahi József, a Szabolcs- Szatmár-Bereg Megyei Közgyűlés elnöke. Az önkor­mányzatok felmérése szerint a védelmi költségek el­érték a 172 millió forintot. Az összeg megérkezett a megyébe, s a pontosítás után eddig 90 milliót már át is utaltak az érintetteknek. A települések vagyonában keletkezett ár- és belvízkár mintegy 650 millió forint. A megyei fejlesztési tanács a legsürgősebb előre nem látható károk elhárítására félretett keretéből 40 mil­lió forintot már kifizetett. Ellentmondásos évet zárt az agrárium A szaktárca elégedett, az érdekképviselet borúlátó Idén a Földművelésügyi és Vidékfejlesz­tési Minisztérium (FVM) előzetes számí­tásai alapján a mezőgazdaság több ágaza­tának teljesítménye jelentősen meghalad­ja az előző évi szintet, ráadásul az élelmi­szeripar legfontosabb termékeiből is egy­re többet vásárolnak a magyar fogyasz­tók. Nem ért egyet a szaktárca optimiz­musával a legnagyobb hazai agrár-érdek­képviselet, a MOSZ. A szervezet szerint 1998 a mezőgazdaság szempontjából rendkívül kedvezőtlenül alakult. A ter­melők bevételei és jövedelmei csökken­tek, köztartozásaik emelkedtek. Emiatt 1999-ben a mezőgazdasági termelés to­vábbi csökkenésére lehet számítani. Mihálovits András NÉPSZAVA Az átszervezett FVM már a választások után komoly erőpróbára kényszerült a finanszírozási keretek elég­telensége, az exportstra­tégia hiánya és a különbö­ző érdekcsoportok térnye­rése miatt, ám a tárca új vezetése kiállta a próbaté­telt. Mint a minisztérium által készített elemzés ki­mondja: „a helyzetet a kis­gazda agrárkormányzat sta­bilizálta, az alulszabályo­­zottságot megszüntette, az agrárgazdálkodás és keres­kedelem legfontosabb fel­adatait az élethez­­ és a ma­gyar parasztság érdekeihez­­ igazította”. Az FVM ki­emelt eredményként köny­veli el, hogy sikerült kezel­nie a gerjesztett túlterme­lési válságok sorozatát. A tárca adatai szerint 1998-ban, az állam 35 mil­liárdos támogatásának kö­szönhetően, a magyar me­zőgazdaságban 100 milli­árd forint értékű beruhá­zás valósul meg. Felgyor­sult például a piacképes termékeket előállító kor­szerű szőlő- és gyümölcs­­ültetvények telepítése, az erő- és munkagépek cseré­je, élénkült a technológiai fejlesztés. Az építési beru­házások után igényelhető állami támogatás java ré­szét a tej- és kettős haszno­sítású szarvasmarhatartás­sal, valamint a sertés- és baromfihizlalással foglal­kozó gazdák hívták le. Az élénk beruházási kedv ha­tott az agrárvállalkozások hitelállományára is. Az éven túli beruházási hitel­­állomány például novem­ber végén 7 milliárd forint­tal haladta meg az 1997-es szintet és elérte a 33 mil­liárd forintot. Csak 1998- ban 14 milliárd forint érté­kű új hitelszerződést kötöt­tek az agrárvállalkozók. Az éven belüli forgóeszközhi­telek értéke november vé­gén túllépte a 110 milliárd forintot. Persze azért a földből élők 1998 után sem épít­hetnek kolbászból kerítést. A felvásárlási, a termelői és piac árak szélsőségesen in­gadoztak, a gazdálkodás­hoz nélkülözhetetlen ipar­cikkek árai ugyanakkor fo­lyamatosan emelkedtek, az exportra kerülő agrárter­mékek szintje viszont ala­csonyabb volt az előző évi­nél. Az agrár-külkereske­delmi egyenleg az orosz válság és a világban ta­pasztalható élelmiszer-túl­termelés miatt 10-15 száza­lékkal alacsonyabb lehet. A külpiaci értékesítési ne­hézségek miatt területileg jelentős mértékben átren­deződött az export. Az orosz export átlagban akár 20-25 százalékkal is csök­kenhet, viszont az Európai Unió tagállamaiba és a CEFTA-országokba irá­nyuló kivitel egyre nő. Az év második felében tapasztalható értékesítési nehézségek mutatták, hogy a magyar mezőgazdaság számára kedvezőtlen kül­piaci folyamatok negatívan hatnak a belföldi piac egyensúlyára is. A bajba került gazdák megpróbál­tatásainak azonban ezzel még nem volt vége, hiszen a természet sem vette párt­fogásába a földből élőket. Árvizek, belvíz és folyama­tos esőzések nehezítették a betakarítást és az őszi föld­munkák elvégzését. A szaktárca az értékesítési nehézségek következmé­nyeit piacbővítő és inter­venciós intézkedésekkel, a természeti csapások hatá­sát pedig kárenyhítő támo­gatások kiosztásával mér­sékelte. A különböző ágazatok 1998-as teljesítménye vál­tozó. Összesen 7 millió ton­na kalászos gabonát és 6 millió tonna kukoricát ta­karítottak be a gazdák. Napraforgóból a tavalyinál lényegesen jobb volt a ter­més, cukorrépából viszont a vetésterület csökkenése miatt kevesebb került a cu­korgyárakba. Zöldségfé­lékből 1,7-1,8 millió tonna termett, almából, meggy­ből szilvából és kajsziba­rackból viszont 1997-ben jobb volt a termés. A leszü­retelt szőlőből várhatóan 4,7 millió hektoliter bort készíthetnek a vincellérek. A sertésállomány nagy­sága az év végére elérte az 5,1 millió darabot, bár az ágazat a keleti piacok be­záródása, az Európában tapasztalható túltermelés és stagnáló hazai fogyasz­tás miatt jelentős készle­tek halmozódtak fel a hű­tőházakban és az árak is csökkentek. Szarvasmar­hából 850 ezer darabot tartanak, tehát egy év alatt csökkent az állo­mány. A hozamok azonban nőttek, ami a tej értékesíté­sét is megnehezítette. A ba­romfitartás fejlődése 1998- ban is tovább folytatódott, különösen a víziszárnyas- és a pulykatartók lehetnek elégedettek. Az élelmiszeripar telje­sítménye 3 százalékkal ja­vult, különösen a szesz-, a dohány- és a baromfiipar, valamint a gyümölcs- és zöldségfeldolgozás terme­lése bővült látványosan. A társas gazdálkodók ér­dekeit képviselő szervezet, a Mezőgazdasági Szövet­kezők és Termelők Orszá­gos Szövetsége (MOSZ) már sokkal borúlátóbb 1998-at illetően. Az érdek­­képviselet szerint a kedve­zőtlen világpiaci árak, az orosz válság hatásai, az EU növekvő exporttámogatá­sai, az ár- és belvizek, vala­mint a stagnáló belpiaci kereslet miatt az agrárgaz­daság helyzete rendkívül kedvezőtlenül alakult. A mezőgazdasági árak csök­kenése és az ipari árak 12- 15 százalékos növekedése miatt újra nyílik az agrár­olló. Az élelmiszeripar sincs kedvezőbb helyzet­ben, hiszen termékeinek ára csak az infláció mérté­kével emelkedik. Az agrár­válság miatt a termelők jö­vedelempozíciója draszti­kusan romlik. A MOSZ adatai szerint a bevételek 2-3 százalékkal emelkednek, azaz változat­lan áron számítva jelentő­sen csökkennek. A költsé­gek növekedési üteme vi­szont, ha kismértékben is de meghaladja a bevételek növekedését, ami a gazdál­kodókat kényszerű költség­takarékosságra ösztönzi. A MOSZ érdekkörébe tartozó gazdaságok nagy részénél az adózás előtti eredmény 35-40 százaléka az 1997- esnek, ezen belül az üzemi tevékenység eredménye 25 százalékkal csökkent. Mi­vel nincs jövedelem, a ter­melők visszafogják beruhá­zásaikat is. A társas vállal­kozások esetében a beruhá­zások 10 százaléka nem az eredeti elképzelések szerint alakul. A bevételek elmara­dása és a jövedelem csök­kenése miatt 10-15 száza­lékkal nőhet a vállalkozá­sok kötelezettségállomá­nya. Az APEH-hel szembe­ni tartozások például meg­duplázódtak egy esztendő alatt. A számtalan nehéz­séggel küszködő agrárvál­lalkozások újabb és újabb embereket bocsátanak el. A létszámcsökkenés mértéke az ágazatban 4-5 százalé­kos, a bérek viszont csupán 15 százalékkal emelked­nek, miközben a béremelé­sek nemzetgazdasági átla­ga meghaladja a 30 száza­lékot. Az 1998. évi ár- és jöve­delemalakulás, a kedvezőt­len időjárás hatásai miatt már most megállapítható, hogy 1999 sem lesz a mező­­gazdaság éve. Valószínű­síthető, hogy a termelés mind az állattenyésztés­ben, mind a növényter­mesztésben csökkenni fog. A gondokat súlyosbíthatja, hogy a költségvetési tör­vényben szereplő agrártá­mogatási mérték nem felel meg az agrárgazdaság fej­lesztéséről szóló törvény előírásainak. Még egy brókercéggel kevesebb Egyre élesebb a verseny és irreálisan magasak a jutalékok Hőnyi Gyula NÉPSZAVA A magyar brókercégveze­tők többször is hangoztat­ták, túl sokan vannak a piacon, és számítani lehet arra, hogy a következő hó­napokban a kisebb cégek összeolvadnak a nagyob­­bakkal vagy megszűnnek. Úgy tűnik, a sort a Hypo Securities Hungária Rt. nyitotta meg. A mintegy nyolcezres ügyfélállományát - ez 30 milliárd forint értékű portfoliót jelent - a CA-IB vette át - jelentette be teg­nap Lantos Csaba, a CA vezérigazgatója. A Hypo tegnapi közleményéből kiderült, hogy a cég rész­legesen - 1999. január 31- ig - felfüggeszti befekteté­si szolgáltatási tevékeny­ségét, majd lassan kivonul a piacról. A Hypo Bank továbbra is marad Magyar­­országon, s a nagybefekte­tőket azért megtartotta a cég. Ez azt jelentheti, hogy a későbbiekben a tőzsdei fellendülést köve­tően esetleg újra elindítja a pénzintézet a tőzsdei szolgáltatásait. Ügyfeleinek átvételét gyakorlatilag egy hétvége alatt lebonyolította. Pénte­ken még teljesítette a köve­teléseket, hétfőtől viszont már a CA-IB intézte az ügyeket. Lantos Csaba részleteket nem árult el az ügyfél átvételről, az azon­ban kiderült, hogy a Hypo nem ingyen adta át befek­tetőit és a kezelt részvény­­portfoliót. A piacon eddig két bró­kercégnek, a Co-Nexusnak és az Allied Investmentnek vették át az ügyfeleit. Az előbbiét a Dunainvest, az utóbbiét a Procent Befek­tetési Rt. Az említett ese­tekben a brókerházak fize­tésképtelenné váltak, ezért kénytelenek voltak „meg­válni” a befektetőiktől. A Hypónál nem ilyen okok játszottak szerepet. Bár a cégről kiderült, hogy jelen­tős veszteségeket szenve­dett el a határidős piacon, mégsem számított senki ar­ra, hogy az anyabank ezért lemond az értékpapír-ke­reskedelmi üzletágáról. Mint arról már beszámol­tunk, a nagyobb bankok hajlandóak voltak kifizetni brókereik veszteségeit - így tett az Inter-Európa Bank a New York Brókerrel és a K&H Bank a leányvállala­tával. Lantos Csaba lapunknak elmondta, a következő né­hány hónapban a bróker­cégeknek el kell gondol­kodniuk azon, megéri-e to­vábbra is működniük a pia­con, ugyanis még mindig sokan vannak az értékpa­pír-kereskedők, éles a ver­seny és már-már olyan ju­talékokkal dolgoznak, amelyekkel a Wall Street-i cégek. Az utóbbi egy évben a brókercsődök miatt az is kiderült, hogy a jelenlegi ügyfélbiztosítási rendszer sem tökéletes. Lantos Csa­ba szerint fel kellene szá­molni a Befektetővédelmi Alapot, ugyanis a legtöbb pénzt a nagy brókerházak fizetik a szervezet kasszá­jába, s emiatt a kisebbek nagy veszteségeit nekik kell megfizetni. Úgy véli, sokkal jobb megoldás lenne, ha az ala­pot egybeolvasztanák az OBA-val, amely a banki ügyfelek követeléseire vál­lal garanciát fizetésképte­lenség esetén. Jó megoldás lehetne még létrehozni a Befektetési Vállalkozók Szövetségén belül egy olyan alapot, amely korlá­tozva vállalna garanciát az ügyfelek pénzére. Kései finis, elhúzódik a betakarítás Speciális betakarítógé­pekkel szedik a kint lévő cukorrépát a somogyi ter­melők, mert az idén 1600 hektáron termett a cukor­nak való alapanyagból, s a répából még mindig van valamennyi a fagyott földben. Kaposvár környé­kén a termés nagy részét az év utolsó napjaiban be­takarították, a még fel­dolgozásra váró répát az út mellett prizmákban halmozták fel a termelők, innen folyamatosan szál­lítják a termést a kapos­vári cukorgyárba. Tekin­tettel a még feldolgozásra váró répa mennyiségére, a jövő hét végére zárul az idény. A meghosszabbított kampány alatt 375 ezer tonna répát dolgoznak fel, ebben benne van az a 85 ezer tonna, amelynek fel­dolgozását a Magyar Cu­kor Részvénytársaság meg­rendelésére vállalták. Szilveszter a tengernél és a hegyvidéken NÉPSZAVA-információ Az utazási irodák tapasz­talatai szerint a szilveszteri utak között változatlanul a mediterrán országokba szervezett óévbúcsúztatók voltak a legkeresettebbek, de nagy volt az érdeklődés a városnézéssel összekö­tött, illetve az egzotikus utazások iránt is. Az Exp­­ressznél leginkább a Lisz­­szabonba és a Prágába szervezett utakat keresték, mindkét városban teljes szilveszteri programot kí­náltak. Sokan fizettek be belföldi utakra is, itt Sop­ron, Kőszeg és Lillafüred vezette a listát. A Coop­­tourist minden szilveszteri útja elkelt, érdekesség, hogy sem az egyiptomi, sem az izraeli utaknál nem volt lemondás. Az idei év búcsúztató hely­színéül a legtöbben Tuné­ziát választották, de a kép­zeletbeli dobogón ott volt Ciprus és a Kanári-szige­tek is. Ugyancsak minden hely elkelt az olasz, a ke­nyai, a hawaii és az auszt­ráliai utakra, és persze kedveltek a sí­terepek is. Juhász Margit, a Cooptou­­rist budapesti főirodájának igazgatója arról számolt be, hogy az év utolsó nap­jait külföldön töltők száma a tavalyihoz képest jó húsz százalékkal emelkedett 1997-hez képest. Az iroda­vezető szerint az idén már senki sem kereste a kifeje­zetten olcsónak mondható külföldi ajánlatokat, mert általános tapasztalat, hogy az olcsónak tűnő szilvesz­teri utazás a végén mindig jóval többe kerül. Ami az árakat illeti, a Cooptourist­­nál Egyiptomban 200 ezer forintért, Cipruson 112 eze­rért lehet hét napot eltölte­ni, az óévbúcsúztató átlag­ára külföldön 100-150 ezer forint között mozgott. Emelkedett a szervezett utazás keretében belföldön szilveszterezők száma is, becslések szerint 1997-hez viszonyítva ötven százalék­kal több utat szerveztek. A legkeresettebb hazai sza­­veszterezőhelyek: Szombat­hely, Sopron, Dobogókő, Lillafüred, Debrecen, Gyu­la, Aggtelek és Pécs, ezekbe a városokba egy ötnapos út harminc-negyvenezer fo­rint közötti összegbe került, de akadt olyan panzió is, ahol ugyanezt húszezerért kínálták. A Malév Air Tours szil­veszteri slágerútja Tenerif­­fe és Kenya volt, ez utóbbi tizennégy napos tartózko­dással, négycsillagos szál­lodában 350 ezer forintba került. A cég tapasztalata szerint az utasok vagy a nagyon olcsót, vagy a na­gyon drágát keresték, Ke­nyába például olyan sok je­lentkező volt, hogy akár még egy utat is meghirdet­hettek volna. S amíg igen sokan a tél­ből a nyárba igyekeztek, legalább ennyien válasz­tották úti célnak a környe­ző vagy a távolabbi orszá­gok síparadicsomait. Bánfi Gábor, a Tensi Tours sí­iroda vezetője kérdésünkre elmondta: honfitársaink közül az esztendő utolsó napján a legtöbben Auszt­riába utaztak, de sokan in­dultak el Franciaországba és Olaszországba is. Az utak között legdrágábbak az olaszországiak, itt volt csaknem 180 ezer forintért megszámított, síbérlet nél­küli hétnapos utazás is. Szlovákia és Szlovénia sí­terepei is változatlanul kedveltek, északi szomszé­dunkhoz egy hétre már húszezer forint alatti árért is be lehetett fizetni. NÉPSZAVA Inflációkövető díjemelés Csak az inflációval, illetve a termelői árak növekedé­sével arányos mértékben engedte emelni a közleke­dési és közüzemi szolgálta­tások díjait a nyíregyházi önkormányzat. A nyírségi megyeszékhelyen decem­berben két közgyűlésen is foglalkoztak a hatósági áras termékek és szolgálta­tások díjainak emelésével. Alapelvként határozták meg, hogy az 1999. január 1-jétől számítandó díjak­ban csak az elfogadható és indokolt költségnövekedés jelenjen meg, mindenütt érvényesüljön a hatékony gazdálkodás alapelve. Tőzsdei hozamok 1998-ban Értékpapír 1997-es 1998-as Osztalék Hozam záróár záróár (forint) (forint) (forint) (százalék) A KATEGÓRIA BorsodChem 7 360 5 555 138 -22,65 Brau Union 6 395 3 010 190 -49,96 Cofinec 3 095 1 350 --56,38 Csopak 2 650 1 170 80 -52,83 Danubius 6 200 4 550 --26,61 Dunaholding___ 12 000 12 000 -0,00 Egis 12 800 4 900 80 -61,09 Fotex 230 113 8 -47,39 Gardénia 1 060 299 --71,79 Graboplast 10 800 1 645 85 -83,98 Human 2 995 1 700 46,2 -41,70 IBUSZ 1 085 830 --23,50 Inter-Európa Bank 18 800 10 350 1000 -39,63 Konzum 260 195 --25,00 Matáv 1 084 1 231 7 +14,21 Mal 4 950 5 920 80 +21,21 OTP Bank 7 740 10 750­­ 140 +40,70 Pannonplast 10 751 6 040 110 -42,80 Pick Szeged 16 300 9150 200 -42,64 Prímagáz 6 890 2 510 200 -60,67 Rába 3 485 1 620 --53,52 Richter 23 195 9 175 270 -59,28 Styl 925 1 000 100 +18,92 TVK 3 430 2 920 80 -12,54 Zalakerámia 9 480 2 640 120 -70,89 Zwack Unicum 3 700 5 550 275 +57,43 B KATEGÓRIA Agrimpex 23 000 12 600 + -45,22 Aranypók 7 000 7 700 900 +22,86 BÁV 2 010 1 545 --23,13 Bonbon Hemingway 490 395 --19,39 Domus 580 600 -+3,45 Eravis 5 750 4 300 + 25,22 GarAgent 950 1 300 -+36,84 Globus 3 040 1 200 -130 -56,25 Humet 100 26­0 -74,00 Hungagent 990 2150 _ +117,17 Kékkúti Ásványvíz 1 050 800 _ -23,81 Második Deviza Fact. 15 000 13 900 5 000 +26,00 Mezőgép 5 200 2 900 _ -44,23 NABI 5 000 2 655 -­-46,90 Nitroil 22 500 23 000 _ +2,22 Novotrade 2 720 2 625 _ -3,49 Pannon-Flax 1 800 1 000 --44,44 Pannon Váltó 530 480 60 +1,89 Quaestor Értékpapír 2 800 2 800 _ 0,00 Rizikó Factory^ 8 300 3 700 _ -55,42 Skála-Coop J' 1 700 1 205 _ -29,12 Kárpótlási jegy 900 399 --55,67

Next