Népszava, 1999. május (127. évfolyam, 101–124. sz.)
1999-05-01 / 101. szám
6200 pont Előző heti záró: 5997,25 ttMLvnmwwsttii““R'OtWTTClT ^^^^változása: 6000’ -ttjSejKmt“^ 5900 5800 PH .K SZ CS P Tőzsdehírek 4.oíjai Pénteki záró: 5985,27 9 770237 378067 Friderikusz beperelte az RTL-t Friderikusz Sándor az RTL Klubot perelte be, a kereskedelmi adó válaszul a tévésztár ellen kíván pert indítani. 2. oldal Egészségügyi adatok chipkártyán A kártyarendszer felállítása mintegy tízmilliárd forintba kerülne, ám a szakemberek szerint ez a beruházás, amely egyebek mellett a gyógyszerfelhasználást ellenőrizné, másfél év alatt megtérülne. 3. oldal További vizsgálatok a Postabanknál A kisrészvényesek abban reménykednek, hogy az állam jó áron veszi át részvényeiket a konszolidációt követően. 4. oldal Mi lesz a Club Aligával? A magyar állam tulajdonában maradó üdülőközpont felújításához háromnégy milliárd forintra lenne szükségemért műszaki állapota leromlott. Ősszel részvénykibocsátás révén igyekeznek tőkéhez juttatni a Club Aligát. 5. oldal ALAPÍTVA 1873-BAN Csernomirgyin Clintonnal tárgyal ma Washingtonban A NATO a három amerikai hadifogoly szabadon engedése ellenére is mindaddig folytatja a légicsapásokat, amíg Belgrád le nem állítja az erőszakot Koszovóban, s nem fogadja el a nemzetközi közösség követeléseit - szögezték le Brüsszelben. Washingtonban visszafogottan üdvözölték Jesse Jackson missziójának sikerét. Bill Clinton amerikai elnök a héten Brüsszelbe, a NATO-központba és Németországba látogat. Viktor Csernomirgyin, az orosz elnök különmegbízottja ma Washingtonban Clintonnal tárgyal, majd Londonban és Párizsban folytat megbeszéléseket a koszovói rendezésről. A hét végén a NATO- gépek rekordszámú, több mint hatszáz bevetést hajtottak végre. A szövetség hivatalosan elismerte, hogy egy NATO-repülőgép a luzanei híd támadása közben véletlenül eltalált egy polgári lakosokat szállító autóbuszt. A NATO elveszített két újabb harci gépet. (Részletes beszámolóink a 8 9. oldalon) Munkatársaink a hét végén Szabadkán jártak, ahová eddig csak egy eltévedt NATO-rakéta csapódott be. A támadás egyik kárvallottja, Dömök Istvánné éppen vacsorához készülődött, amikor robbanás rázta meg a házát Beliczay László felvétele Sikeres termék az áruhitel A részletfizetés elsősorban a tehetősebbeknek kedvez A felmérések során megkérdezett emberek harmada vásárolt már árut hitelbe, s elsősorban a 30 és 50 év közöttiek éltek ezzel a lehetőséggel. A válaszadók 88 százaléka elégedetten távozott az üzletből, és 37 százalékuk szerint az áruhitel megkönnyíti a vásárlást A bankok szakemberei sikeresnek tartják az áruhitelt. A szociológusok ezt nem vitatják, ám megítélésük szerint nem a leginkább rászorulók veszik igénybe azt. NÉPSZAVA-információ A bankok kifejezetten sikeres „terméküknek” tekintik az áruvásárlási hitelt, s a felmérések is ezt támasztják alá. A hitelt igénybe vevő emberek 88 százaléka elégedett a részletfizetéses vásárlással. Tóth Olga, a Magyar Tudományos Akadémia szociológiai intézetének munkatársa szerint az áruhitel nem azon a rétegen segít, amelynek igazán nagy szüksége lenne a részletfizetéses vásárlásra. Aki ugyanis szerényebb anyagi háttérrel rendelkezik, nem engedheti meg magának, hogy újabb hitelt „vegyen a nyakába”. Éppen ezért a hitelkonstrukciót leginkább a tehetősebbek veszik igénybe. Számukra ugyanis nem jelent gondot a részletek többhavi törlesztése. Spéder Zsolt közgazdász szociológus szerint is a tehetősebb rétegnek kedvez ez konstrukció, hiszen míg a megtakarított pénzük kamatozik, addig a keresetükből ki tudják fizetni a részleteket. A gond akkor kezdődik, ha nincs megtakarított pénz. Ez főként a társadalom alsó rétegében élőkre jellemző, de a középréteg sok képviselőjének szintén nehézséget okoz a havi részletek törlesztése. Korcsmáros István, a Budapest Bank Részvénytársaság termékmenedzsere szerint az áruhitelt alapvetően két réteg veszi igénybe. (Folytatás a 3. oldalon) föl a lakás-takarékpénztáraknál Milliárdos veszteséget halmoztak Törvénymódosítást szeretnének elérni a lakás-takarékpénztárak, hogy jelenlegi veszteségeiket mérsékelni tudják. A pénztárak működésük másfél éve alatt többmilliárdos veszteséget halmoztak fel, amelyet a négy pénztár tulajdonosai jelentős tőkeemelésekkel pótoltak. A pénztárak egyesületének elnöke szerint a túlzottan szigorú jogszabály is gondot jelent, bár az természetes, hogy az indulást követő 4-6 évben veszteséges legyen egy pénzügyi vállalkozás. A módosításra azonban nem sok az esély: a Pénzügyminisztérium a folyamatos egyeztetés ellenére sorozatban veti el a javaslatokat. Várkonyi Iván NÉPSZAVA A most készülő lakáskoncepcióhoz kapcsolódva szeretnék elérni a lakástakarékpénztári törvény módosítását az érintett szervezetek. A jogszabály megalkotásában az akkor pénztárt indítani szándékozó három szervezet (a Generáli-csoport, az OTP és a Bausparksse Schwäbis Hall) képviselői is aktívan részt vettek. Ám a most működő négy pénztár (az OTP, a Generali Lakáskasszája, a Schwäbis Hall Fundamenta, a legnagyobb osztrák lakástakarék, a Bausparkasse és a Konzumbank alapította Otthon) úgy látja, hogy szükség lenne a módosításra. Ezt főként azzal indokolják, hogy a pénztárak tulajdonosai óriási összegeket, közel 6,1 milliárd forintot fektettek be, ami 3,1 milliárd forinttal haladja meg azt a tőkeszükségletet, amit a törvényben az alapításhoz szükséges minimumként határoztak meg. (Pénztáranként egymilliárd forint a minimum.) (Folytatás a 4. oldalon) Privatizáció helyett tülekedés folyik A kormányváltás óta példátlan „einstandolás” folyik •. – vélekedett lapunknak adott interjújában Suchman Tamás volt privatizációs miniszter, az MSZP képviselője. Szerinte az, hogy a politika beleszól a privatizációba, már eddig is legkevesebb ötmilliárd dollár kárt okozott a magyar államnak. A politikus szerint a privatizáció azért nem folytatódik, mert a jelenlegi koalíció pártjai a választási kampányban privatizációellenes kijelentéseket tettek. Suchman az állami vállalatoknál végrehajtott személycserék többségét szakmailag indokolatlannak nevezte. (Interjúnk a 6. oldalon) Orbán dokumentumai vitatható bizonyítékok Az ellenzék kétségbe vonja, hogy közpénzből titkos, törvénytelen megfigyelések történtek Az ellenzék szerint a miniszterelnök pénteki meghallgatásán kiderült: nincs olyan dokumentum, amely bizonyítaná, hogy az előző kormány idején titkos, törvénytelen és közpénzből fizetett adatgyűjtés folyt volna egyes fideszesek családtagjai ellen. Vagyis: az MSZP és az SZDSZ szerint a miniszterelnök valótlanságot állított tavaly, augusztus 25-én. A kormányfő pénteken az úgynevezett megfigyelési bizottság előtt zárt ülésen tárta fel dokumentumait az SZDSZ szerint azért, hogy az ellentmondásokat elfedje a nyilvánosság elől. Az ellenzék által élesen bírált Kosztolányi Dénes bizottsági elnök szerint ugyanakkor „a helyzet súlyosabb”. Orbán Viktor is úgy nyilatkozott: az előző parlamenti ciklus idején különböző formában történtek titkos és törvénytelen megfigyelések és adatgyűjtések. NÉPSZAVA-információ Pénteken, a miniszterelnök meghallgatása után Kosztolányi Dénes, az úgynevezett megfigyelési bizottság elnöke kiküldte a sajtótájékoztatóról az ellenzéki képviselőket. Ezért Keleti György, a nemzetbiztonsági bizottság szocialista elnöke és Vancsik Zoltán, az MSZP frakcióvezetőhelyettese tegnap jelentette be a sajtó munkatársai előtt, hogy Orbán Viktor miniszterelnök valótlant állított tavaly augusztus25-én, amikor közölte: törvénytelen, titkos, közpénzből fizetett adatgyűjtés történt vezető Fideszpolitikusok és családtagjaik ellen az előző kormány idején. A két ellenzéki politikus úgy ítélte meg, hogy a miniszterelnök által pénteken átadott dokumentumok nem igazolták ezeket a súlyos vádakat. Emlékeztettek arra, hogy a miniszterelnöki bejelentést követő napon Deutsch Tamás Fidesz-alelnök még súlyosbította is az elhangzottakat, hiszen sejteni engedte: a Fideszvezetők megfigyelését az MSZP holdudvarához, a titkosszolgálatokat felügyelő előző miniszterhez, illetve kabinetfőnökéhez tartozó személyek rendelték el, s az adatokat a Fidesz ellen a választási kampányban kívánták felhasználni. Keleti és Vancsik szerint ezek az állítások is valótlannak bizonyulnak, mert a miniszterelnök által átadott dokumentumokban ezekre nézve semmiféle adat nincs. Keleti György és Vancsik Zoltán közölte: az Orbán Viktor által előterjesztett dokumentumokban egy szó sincs arról, hogy a Fidesz vezető politikusait vagy családtagjait figyelték volna meg. Az iratok sokkal inkább a nemzetbiztonsági szakszolgálatok működésének problémáira mutatnak rá. Beszámolójuk szerint a kormányfő átadott az eddigi vizsgálatokról egy összefoglaló jelentést, valamint két meghallgatási jegyzőkönyvet, amelyek a Nemzetbiztonsági Szakszolgálatnál készültek. A jegyzőkönyvek arról szólnak, hogy a szakszolgálatoknál egyes tisztek külön engedéllyel különböző magáncégekben dolgozhattak, így akár havi bruttó 50 ezer forintot is kereshettek jövedelemkiegészítésként. A dokumentumokból ugyanakkor kiderül, hogy voltak olyanok, akiknek ez a „maszekolás” nem volt engedélyezett. Az egyik ilyen „hátrányosan érintett” nemzetbiztonsági tiszt nyilatkozik a meghallgatási jegyzőkönyvben ez ellen a gyakorlat ellen. A miniszterelnök ezenkívül átadott még egy, 1996-ban felvett meghallgatási jegyzőkönyvet, amelyből kiderül: két rendőrtiszt, vélhetően a BM adatbázisát használva, törvénytelenül, saját kíváncsiságából céginformációkat kért fideszes politikusok gazdasági vállalkozásairól. (Folytatás a 6. oldalon) Összefogást sürgettek Sör, virsli és politika. Az idén is tízezrek vettek részt a május elsejei majálison. Idén a Városligetben együtt ünnepeltek a nagy szakszervezeti konföderációk, csak a Munkástanácsok nem csatlakozott hozzájuk. Az érdekvédők a kormány politikájával szembeni összefogás szükségességéről beszéltek. A Fidesz nem ünnepelt, az MSZP politikai fórumot tartott Demecs Zsolt felvétele