Népszava, 1999. május (127. évfolyam, 101–124. sz.)

1999-05-11 / 108. szám

12 1999. MÁJUS 11., KEDD KULTÚRA RÖVIDEN Szláv nyelvünnep Hazai és külföldi tu­dósok részvételével két­napos tanácskozás kez­dődik ma 10 órától a magyarországi szlavisz­tika 150. évfordulója al­kalmából az ELTE Dísztermében (Bp. V., Egyetem tér 1-3.). Hubay-koncert A Hubay Jenő Társaság megalakulása alkalmá­ból ma 19 órakor a Ze­neakadémián a Hubay­­verseny díjazottjai, Bar­­nácz Erzsébet, Dúlfalvy Éva és Csikós Zsuzsan­na adnak koncertet. Kí­sér a Magyar Virtuó­zok Kamarazenekara, Szenthelyi Miklós veze­tésével. Szabadiskola Az Irodalom Visszavág című folyóirat szerkesz­tősége által szervezett IV. Szabadiskola követ­kező előadásán ma 17 órakor Pethő Bertalan tart előadást a poszt­­posztmodernről a Kos­suth Klubban (Bp. VIII., Múzeum u. 7.). Könyvbemutató Glatz Ferenc, az MTA elnöke és Schweitzer József, országos főrabbi mutatja be ma 11 óra­kor a Magyar Tudomá­nyos Akadémia III. emeleti előadótermében a Komoróczy Géza és a MTA Judaisztikai Ku­tatócsoport szerkeszté­sében megjelent Jewish Budapest című könyvet. Adria szirénje Görgey Gábor Adria szirénje című regényét, a tetralógia befejező kö­tetét Lator László költő mutatja be ma 16 órakor az írók Boltjában (Bp. VI., Andrássy út 45.). Emlékkiállítás :­ Merítés a KUT-ból II. címmel Járitz Józsa (1893-1986) festőmű­vész emlékkiállítását egy időben, két helyszí­nen tekintheti meg a közönség. Mától a Haas Galériában (Bp. V., Fálk Miksa u. 13.), péntektől pedig a Ráday Galériá­ban (Bp. IX., Ráday u. 8.) látható a bemutató. Kortárs­ tárlat Bodnár Éva Bécsben élő magyar festőművész ki­állítása ma 18 órakor nyílik a Kortárs Művé­szeti Múzeumban (Bu­davári Palota, A épület). Vendégjáték Moliére Scapin című előadásával vendégsze­repel a győri Nemzeti Színház társulata ma este 7 órakor a Kolibri Színházban (Bp. VI., Jó­kai tér 10.). Verseny a hálón A National Geographic Channel és az Oktatási Minisztérium közös ver­senyt hirdet a SULI­­NET-en általános és kö­zépiskolások számára. A kérdések mától olvasha­tók a SULINET-en, a válaszokat május 25-ig kell elküldeni a NGC magyarországi irodájá­ba a következő címre: Baranyó Beáta, 1066 Bp. Teréz krt. 22.1. em. 6. E- mail: ngchu@mail.ma­tav.hu A helyes válaszo­kat beküldő osztályok között értékes nyeremé­nyeket sorsolnak ki. Itáliai dallamok Észak-olaszországi köl­tők és írók szövegei alapján született szerel­mes dalokat, tradicio­nális és modern táncze­nét szólaltat meg az olasz­­Zur de Zur együt­tes ma este 7 órakor kezdődő koncertjén az Olasz Kultúrintézetben (Bp. VIII., Bródy S. u.8.). „A valóság mániákusa vagyok” Solymár József anekdotákból rekonstruálná századunk történelmét „Hallgató író” - diktatóri­kus korokban így nevezték a néma ellenállókat, a passzív rezisztanciát vá­lasztó, tudatosan nem publikáló szerzőket. De akadtak elhallgattatott írók is, akik soha nem tudhat­ták meg pontosan, miért zárkóztak el egyik napról a másikra műveik közlésétől a kiadók, a szerkesztősé­gek. Solymár Józsefnek ez a sors jutott az úgyneve­zett puha diktatúra utolsó két évtizedében. Most, het­venéves korában a jelek szerint újra „fölfedezték”. Valachi Anna NÉPSZAVA - A hatvanas években min­den esztendőben megjelent egy-egy regénye, novellás­­kötete, s filmjeivel - Új Gil­games, Megöltek egy lányt, Négy lány egy udvarban­­ is nagy közönségsikert ara­tott. A hetvenes évek köze­pétől azonban hiába pró­bálta közreadni új műveit. Mi lehetett elhallgattatásá­nak oka? - Talán az, hogy a bátyám, Solymár István művészet­­történész a hetvenes évek közepén írt egy könyvet Hagyomány és lelemény a művészetben címmel, melyet betiltottak, mert egy nagy fejezete akkoriban tiltott témáról, az erdélyi nép­művészetről szólt. Azontúl tőlem sem közöltek egy sort sem, és filmszinopszi­saimat is rendre elutasítot­ták. Ezeknek és a korábbi időknek a hangulatát, az akkori hétköznapok em­berközeli történéseit ma sem ismerjük igazán, ezért úgy érzem, kötelességem hírt adni mindenről, amit tanúként átéltem. Több kö­tetre való anyagot dolgoz­tam fel személyes történel-' . mi élményeimből - egyelő­­­re az­ asztalfiókomnak. Életregényem is kikserés-' kedhetne ezekből a rövid, csattanós, anekdotaszerű emlékezésekből, hiszen engem íróként kezdettől fogva csak az érdekelt, amit láttam, hallottam, át­éltem. A valóság mániáku­sa vagyok, de úgy tapasz­talom, ez mostanában sem igazán divat. - Pedig nemrégiben lát­hattuk Mátraballáról ké­szített háromrészes doku­mentumfilmjét Egy vasúti raktár romantikus törté­nete címmel a Duna Tele­vízióban. - Ez a film harminc év óta folyamatosan készül és még ma sem fejeződött be.­­Szociográfiát szeretnék ír­ni Mátraballáról, gyermek­korom színhelyéről, ahol édesapám állomásfőnök volt, s ahová íróként is mindig szívesen visszajár­tam. A hatvanas évek kö­zepén filmet forgattam itt a régi népszokásokról, a pa­lóc falu mindennapjairól. Ezeket a régi felvételeket szembesítettük a mai való­sággal, így készült el ez a mostani fim Nádasi László rendezésében. Hetvenedik születés­napja alkalmából valóra váltotta régi, dédelgetett tervét: megalapította az Anekdotázók Baráti Körét. Mi a célja ezzel? -­­Az anekdoták gyer­­mekkorom osala vertek vé­­gig az" életemet. A mátra­-­ ballaiak értékrendje sze­rint ugyanis a gazdag, az erős, a szorgalmas paraszt­nál is sokkal többet ért az az ember, aki jól tudott mesélni, tele volt érdekes történetekkel. Az anekdota az én írói indulásom idején lenézett, üldözött műfaj volt, hiába emelte Jókai, Mikszáth, Krúdy irodalmi rangra. Pedig az anekdo­ták segítségével jobban megérthetjük a múltunkat, hiszen kipótolják a népünk életrajzán mutatkozó lyu­kakat, melyek tudatos el­hallgatással vagy felejtés­sel keletkeztek. Minden te­lepülésnek, mesterségnek, 'intézményekd''magvkk a" 'a­aga jellegzetes anekdota­­kincse. Most, amikor nem­csak a millenniumra ké­szülünk, hanem a búcsúzó évszázadunkban történ­tekről is számot kell ad­nunk, fontos, hogy össze­­gyűjtsük és közkinccsé te­gyük a kollektív emléke­zetben őrzött jóízű, hurpo­­ros, kerek történeteket. Kacagtató anekdotákból szeretnénk megrajzolni en­nek a gyászos századnak a történetét. Solymár József, aki több kötetre való személyesen átélt élményanyagot gyűjtött össze az asztalfiók­jában, s aki szeretné megírni egykori faluja, Mátraballa szociográfiáját is ! Hajnal Péter felvétele Cannes-ban már készülődnek a sztárok az idei versenyre Szentgyörgyi Rita (Cannes) írása a NÉPSZAVÁNAK A kreativitás és a művészi megújulás jegyében hirdet­ték meg az idei, 52. Can­­nes-i Nemzetközi Film­­fesztivált, amelyet holnap­tól május 23-ig rendeznek meg, s amelyen az elmúlt évek erőszak-áradatát fel­váltják az érzelmek, a csa­ládi értékek, az ezredvég emberének egzisztenciális kérdései. A szervezők meg kívánják törni Holywood, illetve egyáltalán az angol nyelvű filmek monopóliu­mát: a huszonkét verseny­filmből mindössze három amerikai, s ezen belül is mindössze egyetlen „stú­diófilm” szerepel, John Sayles Limbója. A fesztivált Nyikita Mi­­halkov romantikus törté­nelmi freskója nyitja a múlt századvég Oroszországáról egy amerikai nő szemével. A Szibériai borbély Julia Ormond, Richard Harris, Oleg Mensikov főszereplé­sével készült. A zárófilm az angol Oliver Parker alkotá­sa, Oscar Wilde Az eszmé­nyi férjének adaptációja, Rupert Everett-tel és az ausztrál Cate Blanchett-tel. Az Aranypálmáért olyan neves rendezők versenge­nek, mint Pedro Almodo­var­­Mindent anyámról című önéletrajzi ihletésű filmjével), Peter Greena­way (Nyolc és fél nő), Jim Jarmusch (A szamuráj út­ja), a kínai Chen Kaige (A császár és a gyilkos), Da­vid Lynch (Egy igaz törté­net),­ a mexikói Arturo Ripstein vagy a kanadai Atom Egoyan. Nagy vára­kozás előzi meg Alexan­der Szokurov Molochját, amely Hitler és Éva Braun kapcsolatáról szól. Huszon­öt év után először került a válogatásba izraeli ver­senyfilm, Amos Gitai Ka­­dosh című munkája. A francia versenyfilmek sorát Léos Carax - a Pont- Neuf szerelmesei rendező­jének - Pola X című mozija nyitja Catherine Deneuve és Guillaume Depardieu kettősével. A franciává lett portugál származású ren­dező, Raul Ruiz nemzetkö­zi sztárcsapattal filmesítet­­te meg Proust Az eltűnt idő nyomában című regényét, melyben John Malkovich Swannja mellett láthatjuk Catherine Deneuve-öt és Chiara Mastroiannit is. David Cronenberg ka­nadai rendező elnökli a ki­lenctagú zsűrit, amelyben olyan alkotók foglalnak helyet, mint Holly Hunter színésznő, Barbara Hend­ricks operadíva, Jeff Gold­blum színész, Yasmina Re­­za színpadi szerző. Cannes évről évre tiszte­leg a nemzetközi filmvilág nagy színészegyéniségei előtt. Idén Sean Connery az egyik ünnepelt, akit a Zor­­róban felfedezett Catheri­ne Zeta-Jones­szal látha­tunk Jon Amies Tőrbecsa­­lás című filmjében. Faye Dunaway a díszvendége a filmtörténet szerelmes filmjeiből összeállított ret­­rospektívnek, amelynek keretében a Bonnie és Clyde-ot is levetítik. A hazai filmesek sorában a franciák Michel Piccolit és Francis Vebert, a Balfá­cánt vacsorára nagysikerű szerzőjét tüntetik ki érdek­lődésükkel. Az idén el­hunyt Stanley Kubrickra fotókiállítással emlékez­nek. És végül néhány név a filmjeiket idén Cannes-ban személyesen is képviselő mozisztárok sorából: Liz Taylor, Susan Sarandon, Vanessa Redgrave, Peter Fonda, John Torturro, Johnny Hollyday, Andie McDowell, Jeanne Moreau, Gérard Depardieu, Isabelle Huppert. Lapunk a fesztivál ideje alatt helyszíni tudósítások­ban számol be a filmpará­­déról. NÉPSZAVA DOBOZOLÓ Lorenzo deltája Bori Erzsébet írása a NÉPSZAVÁNAK Eddig, ha szappanoperák közül szemléztünk, elsősor­ban nemzeti hovatartozá­suk felől közelítettünk, megkülönböztetve cseh és német, francia és amerikai stílust. Most a mozi felől tá­madunk, bár vizsgálatunk tárgyát, A fejvadász című, az RTL Klubon naponta (kétszer) futó szériát legin­kább hollywoodi kötődései miatt tipikus amerikai al­fajnak is tekinthetjük. Az úgynevezett B mozi­kat nálunk leginkább a vi­deotékák polcain és a ke­reskedelmi televíziók csa­tornáin érni utol. Kis or­szág, kis filmforgalmazás a miénk, ezért a mozikba ál­talában az A osztályos amerikai filmek kerülnek. A B kategóriájúakat az különbözteti meg ezektől, hogy előállításuk nagyság­rendekkel olcsóbb. Nem is annyira a technikai megva­lósításukon mérhető a kü­lönbség, mint inkább a sze­reposztáson. (Amíg mond­juk Mel Gibson gázsija va­­­lahol a húszmillió dollár körül mozog, addig ez nem is csoda.) A B film tehát első meg­közelítésre „sztárjairól” is­merhető föl. Ezen a téren is két irány mutatkozik. Az egyik, ha az alkotást egy valaha jobb napokat látott filmcsillag (Elliot Gould, Donald Sutherland vagy pályájának egy szakaszán John Travolta) neve fémjel­zi. A másik a kimondott B sztár (Chuck Norris, Dolph Lundgren vagy éppen Lo­renzo Lamas) jelenléte. B csillag úgy lesz valaki, ha egy igazi csúcsmoziban a pozitív hős egyszer jól elve­ri, mint Chuck Norrist Bru­ce Lee vagy Dolph Lundt­gent Silvester Stallone. Lo­renzo Lamas ebből a szem­pontból üdítő kivétel, őt az isten is B csillagnak terem­tette. (Nem kis nemzeti büszkeséggel írom le, hogy Tibor Takács filmjeiben lett azzá, aki.) A Fejvadász tipikus tévé­sorozatba oltott B mozi. Nem a szappanoperák megszokott helyszínein, untig ismert szoba és kocs­mabelsőkben, hanem az amerikai akciófilmek untig ismert terein játszódik. A helyszín mindig egy-egy si­keresebb film kapcsán azo­nosítható legkönnyebben. Lorenzo legutóbb New Or­­leansban járt, ahol kövér rendőrök zsebkendővel tö­­rülgetik homlokukról a forró verítéket, ahol szól a jazz és a lányok mind Sal­ma Hayekra hasonlítanak. Olyan az egész város, mint amit éppen most hagyott ott az Angyalszív stábja. Ezek a filmek - éppen úgy, mint az „igaziak” - az amerikai álomgyártás mí­toszaival és legendáival operálnak - csaldhogy leg­inkább mint díszleteket használják őket. Jön egy chopper a lebukó nap előtt, egyenest a Szelíd motorosokból, hogy aztán a napjainkhoz igazított szelíd motoros leszállva róla fejbe rúgjon minden szembejövőt az igazságos­ság talaján és a törvényes­ség szellemében. Szellemé­ben és nem betűje szerint, mert hősünk egyfelől ka­landor, másfelől a filmet nézni és nem olvasni kell. Az amerikai mitológia bő­séges és úgyszólván ki­apadhatatlan, Lorenzo pe­dig termékeny mint a Ní­lus deltája. A múlt héten Elvissel is találkozott, úgy­hogy nyitván számos ka­land vár még ránk. ­ Nemzetik egymás közt NÉPSZAVA-információ A Miskolci Nemzeti Szín­ház, amely ebben a szezon­ban ünnepelte 175. szüle­tésnapját, a jubileumi évad záróakkordjaként egy új, hagyományteremtő kez­deményezést indít útjára, a Magyar Nemzeti Színhá­zak Találkozóját. A május 18. és 22. közötti program­­sorozatot a szegediek Pla­­tonov-előadása nyitja, ezt a győriek Édes Annája. A házigazdák az ebben a sze­zonban alakult operatago­zat produkcióját, Erkel Fe­renc Bánk bánját mutatják be. A Pécsi Nemzeti Szín­ház művészeinek előadásá­ban A tizedes meg a többi­ek című előadásnak tapsol­hat a közönség, s a feszti­vált a budapesti Nemzeti Színház produkciója, Sü­tő András Balkáni gerléje zárja. Liszt a XXI. század küszöbén Konferencia és koncertek a zongorista-zeneszerző emlékére NÉPSZAVA-információ Liszt Ferenc muzsikája világszerte nagy népsze­rűségnek örvend ma is, s a föld különböző pontjain léteznek Liszt Társaságok, amelyek a mester zenéjé­vel, személyiségével, zene­­történeti hatásával foglal­koznak. A nagy hagyomá­nyokra visszatekintő ma­gyar Liszt Társaság ezért idén immáron harmadik alkalommal rendez nem­zetközi Liszt-konferenciát, amely egyben a vitág Liszt Társaságainak a találkozó­ja is. A Liszt, a magyar és eu­rópai mester a XXI. szá­zad küszöbén címet viselő háromnapos programsoro­zatban zenetörténeti elő­adások, a társasági mun­kákról szóló beszámolók, valamint koncertek is he­lyet kaptak. Az előadók sorában a magyarok mel­lett amerikai, osztrák, spanyol, francia és brit professzorok találhatók. Mint a Társaság főtitkára, dr. Hamburger Klára el­mondta, ha sikerül támo­gatást szerezniük, a három­napos tanácskozás anya­gát két kötetben - angol és magyar nyelven - megje­lentetik. A Liszt-találkozót ün­nepi hangverseny nyitja május 18-án a Zeneakadé­mián, ahol Hamar Zsolt vezényletével a MÁV Szimfonikusok muzsikál­nak Pető András és Jandó Jenő közreműködésével. A konferencia két másik napjára is jut egy-egy koncert: május 19-én és 20-án a Régi Zeneakadé­mián hangzanak fel hang­versenyek. A műsorban Liszt, illetve az ő műveivel kapcsolatban álló darabo­kat, többek között Beet­hoven-, Schönberg-, Ravel- és Debussy-kompozíció­kat hallgathatnak meg az érdeklődők. Az előadók között van Lantos István, Csík Laura, Oravecz György, Duan Ying, Woje­­ciec Waleczek és Miriam Gomez-Moran. Irodalmi napfogyatkozás NÉPSZAVA-információ Érdekes kezdeményezést indít útjára a Napút című irodalmi, művészeti és környezeti folyóirat: mű­faji megkötöttség nélküli jeligés pályázatot hirdet hazai és határon túli ma­gyar szerzőknek olyan iro­dalmi alkotásokra (egy szerzői ívnél nem hosz­­szabb, nyomtatásban és Interneten közöletlen „rögtönzésekre”), amelyek bármilyen módon a Ma­gyarország területéről 1999. augusztus 11-én megfigyelhető teljes napfo­gyatkozáshoz kapcsolód­nak. Kisesszék éppúgy be­küldhetők, mint akár vers a „bibliai sötétség” leendő nyolc percéről vagy „kép­zelt riport” egy ezen a na­pon idelátogató idegen sze­mével. Elfogadnak áltörté­nelmi, máskori napfogyat­kozásokról szóló rövid szépprózai munkákat, to­vábbá bármely íróelőd mo­dorában megírt műveket is. Beküldési határidő: 1999. június 30. Cím: Nap­út szerkesztősége, 1136 Budapest, Pannónia u. 6. A lap a díjazott írásokat a még augusztus 11. előtt megjelenő számában, a pá­lyamunkák legjobbjait pe­dig később közli. Érdek­lődni a 349-2316 telefon-, faxszámon vagy a nap­­ut@drotposta.hu E-mail címen lehet.

Next