Népszava, 1999. június(127. évfolyam, 125–150. sz.)
1999-06-01 / 125. szám
NÉPSZAVA Rendeletet alkotnak a több új donorért A rohamosan csökkenő szervátültetések számának növelése érdekében az európai transzplantációs központtal, az Eurotransplanttal való együttműködést, transzplantációs koordinátori hálózat kiépítését, valamint a donorjegyzőkönyv bevezetését kezdeményezi az egészségügyi tárca. Ezzel párhuzamosan ma az Országgyűlés elé kerül az a módosító indítvány, melynek elfogadása esetén a jövőben az orvosoknak nem kellene engedélyt kérniük az elhunyt hozzátartozóitól a transzplantációra alkalmas szerv kiemeléséhez. Tinnyei Mária NÉPSZAVA Az Európa Tanács adatai szerint világszerte több mint egymillió beteg részesült szervátültetésben. A transzplantáción átesett betegek közül sokan több mint 25 évet, de hetven százalékuk biztos, hogy több mint öt évet élt még a műtétet követően. Világjelenség, hogy a szervátültetések iránti igény jelentősen meghaladja a lehetőségeket, vagyis sokkal több beteget lehetne eredményesen kezelni, mint amennyien ma ebben részesülnek. A transzplantációk számának emelése nemcsak orvosszakmai, hanem gazdasági szempontból sem elhanyagolható, hiszen Magyarországon minden el nem végzett veseátültetés - két átültetésre kerülő vesét véve alapul - három év alatt 6,7 millió forint többletkiadást jelent az egészségbiztosító számára. Megdöbbentő tény, hogy ameddig a transzplantációk- számát a fejlett országokban kizárólag a szervhiány korlátozza, addig hazánkban még az egyébként rendelkezésre álló szerveket sem tudják felhasználni a doktorok. A környező országok adatai azt bizonyítják, hogy a donorok 60-80 százaléka más szerv transzplantációjára is alkalmas lenne. A hazai programok fejletlensége miatt évente 40-50 máj és szív, valamint 20-25 tüdő nem kerül átültetésre. Emiatt az egészségügyi tárca hosszú távú, komplex javaslatot dolgozott ki a szervátültetések számának növelése érdekében. Azt javasolják a kormánynak, hogy Magyarország csatlakozzon az Európában működő Eurotransplanthoz, amely Németország, Ausztria és a Benelux államok részvételével koordinálja a szervátültetéseket. Ennek érdekében létrehoznák a hazai transzplantációs tevékenységeket felügyelő intézményt, a Hungarotrasplantot. Ez koordinálná az átültethető szervek országon belüli és nemzetközi elosztását. A megfelelő donorok felkutatása érdekében országos koordinátori hálózat létrehozását is tervezi a szaktárca. Ez a rendszer már működik Spanyolországban, ahol a legtöbb szervátültetést végzik: itt egymillió lakosra számolva 31,5 halott donort jelentenek évente, hazánkban ez az arány 12,2. Spanyolországi mintára a donorok felkutatására szakosodott donorkórházakban dolgozó donáció felelőseinek feladata az lenne, hogy megszervezzék a szervkivételt, átfognák és menedzselnék a donációs folyamatot. A hozzátartozókkal való kapcsolattartás is a speciálisan képzett doktorok feladata lenne, akik elsősorban intenzív osztályon dolgozó, részállásban dolgozó orvosok lennének. Transzplantációs centrumonként pedig legalább két főállású - orvos, felsőfokú egészségügyi végzettséggel rendelkező - koordinátorra lenne szükség. *»1 Bevezetné a tárca az úgynevezett donorjegyzőkörny^ vet is. Ennek lényege, hogy az intenzív osztályokon minden elhunyt esetében egy adatlapot kellene kitölteni. Ebben rögzíteni kell, hogy miért nem került sor a szervkivételre. Hollandiában ez az egy intézkedés is két és félszeresére emelte a donorok számát a programban részt vevő kórházakban. Törvénymódosítások árán adható magánkézbe az okmánykitöltés Az adatvédelmi szakember véleménye: még a Btk.-t is meg kell változtatni Több törvénymódosításra is szükség van ahhoz, hogy a Belügyminisztérium megvalósíthassa a központi okmánykitöltés vállalkozói alapra helyezését. Ily módon megteremtődhetnek a jogi alapjai is annak, hogy az állampolgárok személyi okmányainak „megszemélyesítése” - pályáztatás útján - a közigazgatási szervezet rendszerén kívül, magánvállalkozónál történjék. NÉPSZAVA-összeállítás Tegnapi lapunkban megírtuk, hogy a BM - egyebek között költségcsökkentésre hivatkozva - bérbe kívánja adni 15 nagy értékű lézergravírozó gépét. Olyan vállalkozóval akar szerződést kötni, aki „képes megfelelő garanciákat nyújtani.” A vállalkozó alkalmazásába kerül majd a BM Központi Adatfeldolgozó és Választási Hivatalának több dolgozója. (A központi okmánykitöltés jelenlegi végzője, illetve irányítója a fenti hivatal.) A magánvállalkozásba adás gondolata nem új keletű, tájékoztatta lapunkat Gulyás Csaba, az országgyűlés adatvédelmi biztosának munkatársa. Az okmánykészítés vállalkozói alapra helyezésének azonban hiányzott a jogi alapja. Az adatvédelmi törvény eddig csupán adatkezelőről beszélt, a vállalkozásba adás új fogalom, az adatfeldolgozó beiktatását teszi szükségessé. Az adatvédelmi biztos kérésére a törvényjavaslatban a vállalkozó jogi felelőssége is megjelenik. Az ombudsman munkatársa elmondta: még a Btk.-t is módosítani kell a leendő helyzet miatt. E szerint az adatfeldolgozó ugyanolyan felelősséggel tartozik munkájáért, mint korábban az adatkezelő. Gulyás Csaba hangsúlyozta: a törvénymódosítások elfogadásánál figyelemmel kell lenni arra, hogy a változások csak a szükséges mértékben sérthetik a polgárok információs önrendelkezési jogait, és az új nyilvántartási eljárásnak meg kell felelnie az adatvédelem alkotmányos követelményeinek. Az adatvédelmi biztos munkatársa emlékeztetett rá, hogy adókártya már készült törvényi felhatalmazás nélkül. Az előterjesztés közigazgatási egyeztetése során a véleményezők többsége felhívta a figyelmet a közbeszerzési eljárás keretében érvényesítendő szempontokra, szigorú követelményeket kívánnak szabni a majdani nyertes számára. A Gazdasági Versenyhivatal fenntartja magának a jogot, hogy „bepillanthasson” a BM és a vállalkozó közötti szerződésbe. A biztonsági okmányok jelentősége, illetve az azokkal történő visszaélés lehetséges káros következményei olyan mértékűek, amelyek indokolttá teszik, hogy az okmányok előállításának és kibocsátásának minden részlete hatóságilag ellenőrizhető és védett legyen - szerepelt a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat felügyelő tárca nélküli miniszter véleményében. A Nemzetbiztonsági Szakszolgálatnak jelenleg csak a kibocsátóval és az előállítóval szemben vannak hatósági jogkörei, tehát a jövőben a vállalkozóval mint kitöltővel szemben nem tud fellépni. Ezért ennek rendezését kérte akészülő kormányhatározat-tervezetben. Vagyis az adatfeldolgozót (vállalkozót) közbeszerzési eljárás keretében, a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat bevonásával kell majd kiválasztani, azzal a kikötéssel, hogy az adatfeldolgozó nem láthat el hatósági feladatokat. Tüntettek a taxisok MTI-információ Demonstrációt szerveztek a magántaxisok a Déli pályaudvarnál hétfőn délelőtt, tiltakozásul a MÁV Utasellátó és a Főtaxi Rt. között érvényben lévő szerződés ellen. Az lehetővé teszi, hogy a Főtaxi gépkocsijai a pályaudvar peronján parkolva vegyék fel utasaikat, míg a többiek a pályaudvar melletti drosztot vehetik csak igénybe. A magántaxisok az Alkotás utcai taxisdrosztnál táblákkal tiltakozva hívták fel a figyelmet arra, hogy szerintük a MÁV az esélyegyenlőség , ,kizárásával,pályáztatás nélkül kötött szerződést a Főtaxi Rt.-vel. Horváth Pál, a Fuvarozók Országos Szövetségének vezetője szerint a közbeszerzési törvény értelmében a MÁV-nak pályázatot kellett volna kiírnia. Kifejtette: sértő a többi társaságra nézve az is, hogy a Főtaxi a szórólapokon a legmegbízhatóbbnak, a leggyorsabbnak és a legolcsóbbnak tünteti föl magát. BELFÖLD Nyugdíjpénztári korlátok (Folytatás az 1. oldalról) Azon is gondolkodnak, hogy eltörlik a nyugdíjpénztári járulékok kiegészíthetőségét. (A törvény szerint a tagoknak kötelező hatszázalékos befizetést tíz százalékra lehet kiegészíteni.) További elképzelések vannak a pályakezdők kötelező belépésének eltörlésére, valamint szakértők dolgoznak azon, hogyan lehetne a rokkantnyugdíjas és a hozzátartozói ellátásokat meghonosítani a második pillérben is. A magánpénztárak hátrányosnak tartják áttervezett változtatások következményeit. Általános magánpénztári vélemény szerint a nyugdíjreform szabályozásáról csak hosszú távon szabad gondoskodni ahhoz, hogy a tb és a magánnyugdíjpénztári szféra eredményesen működhessen együtt. A magánnyugdíjpénztárakban fizetendő járulékrész hat százalékon tartása - a törvényben meghatározott nyolc százalékra emelés helyett - nyilvánvalóan segíti a tb pillanatnyi terheinek finanszírozását, viszont kevéssé hátráltatja például a 2010 körül nyugdíjba vonulók helyzetének megoldását. A tavaly év végén hat százalékon befagyasztott magánpénztári járulékrész mintegy 400 millió forint kiesést jelent idén az Évgyűrűk Nyugdíjpénztárnak. Ez az összeg a pénztártagok befektethető tagdíjhányadát csökkenti, míg a pénztártól jelentős forrásokat von el - tudtuk meg Fórizs Sándortól, a nyugdíjpénztár igazgatótanácsának elnökétől. Szerinte ugyanakkor ha az intézkedés tényleg csak átmeneti, és jövőre mégis nyolc százalékra emelik a magánkasszába fizetendő járulékrészt, akkor hosszú távon nem érződik az idei megszorítás. A magánnyugdíjpénztárak forrásainak csökkentése kedvezőtlenül hat a hazai tőkepiacra is. Harminc éven belül a kasszák befektetései a tőkepiac ötven százalékát tennék ki. A tb-szerű rokkantnyugdíj, illetve hozzátartozói ellátások beemelése a második pillérbe Fórizs szerint elképzelhetetlen. Elkapkodottnak ítélte az elnök a nem pályakezdők belépésére vonatkozó, két évvel ezelőtt kidolgozott jogszabályt. Véleménye szerint nem időponthoz (1999. aug. 31.), hanem életkorhoz kellene kötni a nem pályakezdők belépését. Eddig például a húszhuszonnégy év közötti korosztálynak csak kis része (harminc-negyven százaléka) vált nyugdíjpénztártaggá, nem utolsósorban azért, mert jó részük tanuló és nem értesült a határidőről. Ha a járulékrész jövőre továbbra is hat százalék marad, az amúgy is feszes költségvetéssel dolgozó kasszák tagjaira hárulhat a teherviselés. Ez esetben ugyanis a pénztárak valószínűleg megemelik a tagdíjakból elkülönített működési tartalék arányát. f . Az áldozat szerint ölni jöttek a támadók Halottnak tettette magát, így menekült meg az ügyeletes a katonai főiskolán elkövetett Rambó-akcióból Május 22-én éjszaka két, kommandósruhába öltözött fiatalember támadta meg a Bolyai János Katonai Műszaki Főiskolát. Az akcióban három katona súlyosan megsérült. Egyikük - Pilák Norbert sorállományú honvéd - elsőként a Népszavának idézte fel a tragikus este történéseit. Kirády Attia NÉPSZAVA A csepeli kórházban lábadozó vékony, barna hajú fiatalember hátát, vállát és nyakát kötések borítják. Tegnap, először kelt fel ágyából, mozogni még alig tud. Támadója átszúrta a tüdőcsúcsát, ezért beszélni is lassan, nehézkesen bír. Az orvosok szerint kész csoda, hogy túlélte a brutális támadást. A közvetlen életveszélyen nemrég túlesett fiatalember elsőként lapunknak idézi fel a tragikus éjszakát. - Fél kettőkor vettem át a kapuszolgálatot a társamtól. Az ügyeletes számára kijelölt helyiségben egyedül üldögéltem. A többiek másik szobában pihentek. (A két sorállományú katona mellett egy tiszt volt kapuügyeletben aznap éjszaka.) - Olvasgattam, amikor megláttam, hogy egy kommandós jön a kapusfülke felé. Megmondom őszintén, hogy fel sem merült bennem az éles támadás lehetősége. A férfi ugyanis „belülről” jött. (Később kiderült, hogy a két támadó - akik közül az egyik kiváló helyismerettel rendelkezett - egy nyitott oldalajtón jutott be a főépületbe. Vélhetőleg azért indultak az őrszemélyzet pihenője felé, mert ott könnyebben szerezhettek fegyvert, mint a külön toronnyal és nagy létszámú őrséggel védett fegyverraktárból.) - Miközben jött felém a fekete ruhás, azon gondolkodtam: gyakorlat ez vagy valódi akció. Mikor odaért, már tudtam, hogy komoly az ügy. A fickó ugyanis nem szólt semmit, csak támadott. Erre nem voltam felkészülve. Ilyen jellegű akció kivédésre nem képeztek ki bennünket. Megpróbáltam megütni, de ekkor teljes erővel a karomba szúrt. Legalább kétszer akkora volt, mint én. Leszorította a fejemet, és többször a hátamba, majd a nyakamba szúrt. Hiába ordítottam, tovább vágott. Úgy döntöttem, halottnak tettetem magam. Elernyedtem, és a földre borultam. Ekkor elengedett, s odakiabált társának: Öld meg másikat is, Laca! Norbertnál nem volt se pisztoly, se puska, mivel fegyver nélküli szolgálatot látott el. - A felhatalmazásom szerint annyit tehettem volna, hogy odaállok a behatoló elé, és felszólítom, hogy mutassa fel a belépőkártyáját. (A gépfegyverek a páncélszekrényben voltak, Norbert szerint lőszer egyáltalán nem volt a puskákhoz, így teljesen védtelen volt a késes támadóval szemben.) Miután a támadó magára hagyta a fülkében, a katona több sebből vérezve elbotorkált a folyóson lévő „riadócsengőhöz”. Nyomtam a gombot, üvöltöttem, ahogy tudtam. Közben egyre gyengébbnek éreztem magam, fulladoztam, úgy éreztem, mindjárt összeesek. (Kiderült, hogy a fiú tüdejébe vér került, ettől vált nehézzé a légzése.) Arra még volt ereje Norbertnek, hogy kifusson az épületből a közelben lévő fegyveres őrökhöz. A sok vért vesztett fiatalember teljesen legyengülve végül a főiskola kollégiumánál esett össze. - Szóltam még a fegyvereseknek, hogy megtámadták az iskolát, de ők már vélhetőleg tudtak róla, mert mindenki rohant az épület felé. Amíg a mentők jöttek, feküdtem a talajon, és kapartam a földet a fájdalomtól. Norbert azt mondja, ha még egyszer hasonló helyzetbe kerülne, ismét a támadók elé állna: - Nem tudnék lelkiismeret-furdalás nélkül élni, ha úgy érezném, rajtam múlik egy társam halála. A főiskola elleni támadás ügyében jelenleg is folyik a vizsgálat. Végh Ferenc vezérezredes, a honvédség főparancsnoka már ennek lezárta előtt levélben ismerte el Pilák Norbert tettét: „Május 22- én, kapuügyeletes helyettes szolgálatban tett rendkívüli helytállással mindenre elszánt gyilkolni kész betolakodókat tett ártalmatlanná. Helyzetfelismerő képessége, bátorsága és határozottsága békeidőben hőstett volt, melynek során életét sem féltve megakadályozta, hogy a betolakodók fegyverhez jussanak. Megköszönve a kiemelkedő helytállást, példaként állítom a Magyar Honvédség személyi állománya elé. ” Pilák Norbert túl az életveszélyen a Népszavának nyilatkozott először. A testét borító szúrásnyomok bizonyítják: meg akarták ölni az álarcos támadók Dömötör Csaba felvétele 1999. JÚNIUS 1., KEDD k Pontatlan eredetvizsgálat M. Kovács Róbert NÉPSZAVA Egyes igazságügyi gépjárműszakértők véleménye szerint az eredetiségvizsgálatok megállapításai nem eléggé megalapozottak ahhoz, hogy a rendőrség ezek nyomán indítson eljárást gépjárműlopási ügyekben - mondta Mándy Sándor alezredes, az Országos Rendőr-főkapitányság közlekedésigazgatási osztályának vezetője. Tapasztalataik szerint minden második kifogásolt gépkocsiról bizonyosodik be, hogy lopott. A többi esetében gyártási hibák ébresztenek gyanút. Az eredetiségvizsgálók ily módon nem helyettesítik a rendőrség munkáját, hanem előszűrést végeznek - jelentette ki Mándy Sándor. Bármikor bekerülhet szemcse a járműgyártók présébe, amelylyel az alváz- és motorszámot ütik, nyomják. A vizsgálók már ilyen apró elváltozás alapján is arra a következtetésre juthatnak, hogy a jeleket megváltoztatták. Ezért a rendőrségnek ügyelnie kell arra, hogy a vizsgálaton gyanúsnak ítélt autókat ne foglalják le azonnal. Egy vásárló arról értesítette a Népszavát, hogy új kedvencéről a fővárosi autópiacon működő vizsgálóállomáson megállapították: „alvázszámát meghamisították”. Az értesített rendőrök lefoglalták a kocsit. Ez április elején történt. Az igazságügyi szakértő a minap megállapította: „a kifogásolt elváltozás a gyári kivitelezés hibájának következménye”. A járművétől indokolatlanul megfosztott autósnak „csupán” a tulajdonjogi átírás és az eredetiségvizsgálat díját kellett veszteségként elkönyvelnie. Az Autótulajdonosok Országos Érdekvédelmi Egyesületének elnöke szerint azonban ezt sem kellene. Sánta László úgy véli, ilyen esetekben a vizsgálóállomás köteles megtéríteni a hibás szakvélemény nyomán keletkezett kárt. Felvetődik azonban a kérdés: ha az állomások szakvéleménye ennyire pontatlan, vajon lopott autók is átcsúszhatnak-e a rostán? Ha igen, akkor összedőlni látszik a gépjárműlopások visszaszorítására felállított teljes védelmi és okmányrendszer. Hiszen a gépjárműtörzskönyvtől az új forgalmi engedélyig minden államigazgatási engedély kiadása a vizsgálóállomások megállapításaira épül.