Népszava, 1999. június(127. évfolyam, 125–150. sz.)

1999-06-01 / 125. szám

NÉPSZAVA Rendeletet alkotnak a több új donorért A rohamosan csökkenő szervátültetések számá­nak növelése érdekében az európai transzplantáci­ós központtal, az Euro­­transplanttal való együtt­működést, transzplantáci­ós koordinátori hálózat ki­építését, valamint a do­norjegyzőkönyv beveze­tését kezdeményezi az egészségügyi tárca. Ezzel párhuzamosan ma az Or­szággyűlés elé kerül az a módosító indítvány, mely­nek elfogadása esetén a jövőben az orvosoknak nem kellene engedélyt kérniük az elhunyt hozzá­tartozóitól a transzplantá­cióra alkalmas szerv ki­emeléséhez. Tinnyei Mária NÉPSZAVA Az Európa Tanács adatai szerint világszerte több mint egymillió beteg része­sült szervátültetésben. A transzplantáción átesett betegek közül sokan több mint 25 évet, de hetven százalékuk biztos, hogy több mint öt évet élt még a műtétet követően. Világje­lenség, hogy a szervátülte­tések iránti igény jelentő­sen meghaladja a lehetősé­geket, vagyis sokkal több beteget lehetne eredmé­nyesen kezelni, mint amennyien ma ebben ré­szesülnek. A transzplantá­ciók számának emelése nemcsak orvosszakmai, hanem gazdasági szem­pontból sem elhanyagol­ható, hiszen Magyarorszá­gon minden el nem végzett veseátültetés - két átülte­tésre kerülő vesét véve ala­pul - három év alatt 6,7 millió forint többletki­adást jelent az egészség­­biztosító számára.­­ Megdöbbentő tény, hogy ameddig a transzplantáci­ók-­ számát a fejlett orszá­gokban kizárólag a szerv­hiány korlátozza, addig hazánkban még az egyéb­ként rendelkezésre álló szerveket sem tudják fel­használni a doktorok. A környező országok adatai azt bizonyítják, hogy a do­norok 60-80 százaléka más szerv transzplantációjára is alkalmas lenne. A hazai programok fejletlensége miatt évente 40-50 máj és szív, valamint 20-25 tüdő nem kerül átültetésre. Emiatt az egészségügyi tárca hosszú távú, komplex javaslatot dolgozott ki a szervátültetések számának növelése érdekében. Azt javasolják a kor­­­mánynak, hogy Magyaror­szág csatlakozzon az Eu­rópában működő Euro­­transplanthoz, amely Né­metország, Ausztria és a Benelux államok részvéte­lével koordinálja a szerv­­átültetéseket. Ennek érde­kében létrehoznák a hazai transzplantációs tevé­kenységeket felügyelő in­tézményt, a Hungaro­­trasplantot. Ez koordinál­ná az átültethető szervek országon belüli és nemzet­közi elosztását. A megfelelő donorok fel­kutatása érdekében orszá­gos koordinátori hálózat létrehozását is tervezi a szaktárca. Ez a rendszer már mű­ködik Spanyolországban, ahol a legtöbb szervátülte­tést végzik: itt egymillió la­kosra számolva 31,5 halott donort jelentenek évente, hazánkban ez az arány 12,2. Spanyolországi min­tára a donorok felkutatá­sára szakosodott donor­kórházakban dolgozó do­­náció felelőseinek feladata az lenne, hogy megszervez­zék a szervkivételt, átfog­nák és menedzselnék a do­­nációs folyamatot. A hozzátartozókkal va­ló kapcsolattartás is a speciálisan képzett dok­torok feladata lenne, akik elsősorban intenzív osztá­lyon dolgozó, részállás­ban dolgozó orvosok len­nének. Transzplantációs centrumonként pedig leg­alább két főállású - orvos, felsőfokú egészségügyi végzettséggel rendelkező - koordinátorra lenne szükség.­­ *»1 Bevezetné a tárca az úgy­­­nevezett donorjegyzőkörny^­ vet is. Ennek lényege, hogy az intenzív osztályokon minden elhunyt esetében egy adatlapot kellene ki­tölteni. Ebben rögzíteni kell, hogy miért nem került sor a szervkivételre. Hollandiá­ban ez az egy intézkedés is két és félszeresére emelte a donorok számát a prog­ramban részt vevő kórhá­zakban. Törvénymódosítások árán adható magánkézbe az okmánykitöltés Az adatvédelmi szakember véleménye: még a Btk.-t is meg kell változtatni Több törvénymódosításra is szükség van ahhoz, hogy a Belügyminisztérium megvalósíthassa a központi ok­mánykitöltés vállalkozói alapra helyezését. Ily módon megteremtődhetnek a jogi alapjai is annak, hogy az ál­lampolgárok személyi okmányainak „megszemélyesíté­se” - pályáztatás útján - a közigazgatási szervezet rend­szerén kívül, magánvállalkozónál történjék. NÉPSZAVA-összeállítás Tegnapi lapunkban megír­tuk, hogy a­ BM - egyebek között költségcsökkentésre hivatkozva - bérbe kívánja adni 15 nagy értékű lézer­gravírozó gépét. Olyan vál­lalkozóval akar szerződést kötni, aki „képes megfelelő garanciákat nyújtani.” A vállalkozó alkalmazásába kerül majd a BM Központi Adatfeldolgozó és Válasz­tási Hivatalának több dol­gozója. (A központi ok­mánykitöltés jelenlegi vég­zője, illetve irányítója a fenti hivatal.) A magánvállalkozásba adás gondolata nem új ke­letű, tájékoztatta lapunkat Gulyás Csaba, az ország­­gyűlés adatvédelmi bizto­sának munkatársa. Az ok­mánykészítés vállalkozói alapra helyezésének azon­ban hiányzott a jogi alapja. Az adatvédelmi törvény eddig csupán adatkezelőről beszélt, a vállalkozásba adás új fogalom, az adat­­feldolgozó beiktatását teszi szükségessé. Az adatvédel­mi biztos kérésére a tör­vényjavaslatban a vállal­kozó jogi felelőssége is megjelenik. Az ombuds­man munkatársa elmond­ta: még a Btk.-t is módosí­tani kell a leendő helyzet miatt. E szerint az adatfel­dolgozó ugyanolyan fele­lősséggel tartozik munká­jáért, mint korábban az adatkezelő. Gulyás Csaba hangsú­lyozta: a törvénymódosítá­sok elfogadásánál figye­lemmel kell lenni arra, hogy a változások csak a szükséges mértékben sért­hetik a polgárok informá­ciós önrendelkezési jogait, és az új nyilvántartási eljá­rásnak meg kell felelnie az adatvédelem alkotmányos követelményeinek. Az adatvédelmi biztos mun­katársa emlékeztetett rá, hogy adókártya már ké­szült törvényi felhatalma­zás nélkül. Az előterjesztés közigaz­gatási egyeztetése során a véleményezők többsége felhívta a figyelmet a köz­­beszerzési eljárás kereté­ben érvényesítendő szem­pontokra, szigorú követel­ményeket kívánnak szabni a majdani nyertes számára. A Gazdasági Versenyhiva­tal fenntartja magának a jogot, hogy „bepillanthas­son” a BM és a vállalkozó közötti szerződésbe. A biztonsági okmányok jelentősége, illetve az azokkal történő visszaélés lehetséges káros követ­kezményei olyan mérté­kűek, amelyek indokolttá teszik, hogy az okmányok előállításának és kibocsá­tásának minden részlete hatóságilag ellenőrizhető és védett legyen - szere­pelt a polgári nemzetbiz­tonsági szolgálatokat fel­ügyelő tárca nélküli mi­niszter véleményében. A Nemzetbiztonsági Szak­­szolgálatnak jelenleg csak a kibocsátóval és az előál­lítóval szemben vannak hatósági jogkörei, tehát a jövőben a vállalkozóval mint kitöltővel szemben nem tud fellépni. Ezért ennek rendezését kérte a­­készülő kormányhatáro­zat-tervezetben. Vagyis az adatfeldolgozót (vállalko­zót) közbeszerzési eljárás keretében, a Nemzetbiz­tonsági Szakszolgálat be­vonásával kell majd kivá­lasztani, azzal a kikötés­sel, hogy az adatfeldolgo­zó nem láthat el hatósági feladatokat. Tüntettek a taxisok MTI-információ Demonstrációt szerveztek a magántaxisok a Déli pá­lyaudvarnál hétfőn dél­előtt, tiltakozásul a MÁV Utasellátó és a Főtaxi Rt. között érvényben lévő szer­ződés ellen. Az lehetővé te­szi, hogy a Főtaxi gépko­csijai a pályaudvar peron­ján parkolva vegyék fel utasaikat, míg a többiek a pályaudvar melletti drosz­­tot vehetik csak igénybe. A magántaxisok az Al­kotás utcai taxisdrosztnál táblákkal tiltakozva hívták fel a figyelmet arra, hogy szerintük a MÁV az esély­­egyenlőség­­ , ,kizárásával,­­pályáztatás­­ nélkül kötött szerződést a Főtaxi Rt.-vel. Horváth Pál, a Fuvaro­zók Országos Szövetségé­nek vezetője szerint a köz­­beszerzési törvény értelmé­ben a MÁV-nak pályázatot kellett volna kiírnia. Kifej­tette: sértő a többi társa­ságra nézve az is, hogy a Főtaxi a szórólapokon a leg­megbízhatóbbnak, a leg­gyorsabbnak és a legol­csóbbnak tünteti föl magát. BELFÖLD Nyugdíjpénztári korlátok (Folytatás az 1. oldalról) Azon is gondolkodnak, hogy eltörlik a nyugdíj­­pénztári járulékok kiegé­­szíthetőségét. (A törvény szerint a tagoknak kötele­ző hatszázalékos befize­tést tíz százalékra lehet kiegészíteni.) További elképzelések vannak a pályakezdők kötelező belépésének el­törlésére, valamint szak­értők dolgoznak azon, ho­gyan lehetne a rokkant­­nyugdíjas és a hozzátar­tozói ellátásokat megho­nosítani a második pillér­ben is. A magánpénztárak hát­rányosnak tartják átterve­zett­ változtatások követ­kezményeit. Általános magánpénztári vélemény szerint a nyugdíjreform szabályozásáról csak hosszú távon szabad gon­doskodni ahhoz, hogy a tb és a magánnyugdíj­pénztári szféra eredmé­nyesen működhessen együtt. A magánnyugdíj­pénztárakban fizetendő járulékrész hat százalé­kon tartása - a törvény­ben meghatározott nyolc százalékra emelés helyett - nyilvánvalóan segíti a tb pillanatnyi terheinek fi­nanszírozását, viszont ke­véssé hátráltatja például a 2010 körül nyugdíjba vonulók helyzetének meg­oldását. A tavaly év végén hat százalékon befagyasztott magánpénztári járulék­rész mintegy 400 millió forint kiesést jelent idén az Évgyűrűk Nyugdíj­­pénztárnak. Ez az összeg a pénztártagok befektet­hető tagdíjhányadát csök­kenti, míg a pénztártól je­lentős forrásokat von el - tudtuk meg Fórizs Sán­dortól, a nyugdíjpénztár igazgatótanácsának elnö­kétől. Szerinte ugyanak­kor ha az intézkedés tény­leg csak átmeneti, és jövő­re mégis nyolc százalékra emelik a magánkasszába fizetendő j­árulékrészt, akkor hosszú távon nem érződik az idei megszorí­tás. A magánnyugdíjpénztá­rak forrásainak csökken­tése kedvezőtlenül hat a hazai tőkepiacra is. Har­minc éven belül a kasszák befektetései a tőkepiac ötven százalékát tennék ki. A tb-szerű rokkant­nyugdíj, illetve hozzátar­tozói ellátások beemelése a második pillérbe Fórizs szerint elképzelhetetlen. Elkapkodottnak ítélte az elnök a nem pályakezdők belépésére vonatkozó, két évvel ezelőtt kidolgozott jogszabályt. Véleménye szerint nem időponthoz (1999. aug. 31.), hanem életkorhoz kellene kötni a nem pályakezdők belépé­sét. Eddig például a húsz­­huszonnégy év közötti korosztálynak csak kis ré­sze (harminc-negyven százaléka) vált nyugdíj­pénztártaggá, nem utolsó­sorban azért, mert jó ré­szük tanuló és nem érte­sült a határidőről. Ha a járulékrész jövőre továbbra is hat százalék marad, az amúgy is feszes költségvetéssel dolgozó kasszák tagjaira hárulhat a teherviselés. Ez esetben ugyanis a pénztárak való­színűleg megemelik a tag­díjakból elkülönített mű­ködési tartalék arányát. f . Az áldozat szerint ölni jöttek a támadók Halottnak tettette magát, így menekült meg az ügyeletes a katonai főiskolán elkövetett Rambó-akcióból Május 22-én éjszaka két, kommandósruhába öltözött fiatal­ember támadta meg a Bolyai János Katonai Műszaki Főis­kolát. Az akcióban három katona súlyosan megsérült. Egyikük - Pilák Norbert sorállományú honvéd - elsőként a Népszavának idézte fel a tragikus este történéseit. Kirády Attia NÉPSZAVA A csepeli kórházban lába­dozó vékony, barna hajú fiatalember hátát, vállát és nyakát kötések borít­ják. Tegnap, először kelt fel ágyából, mozogni még alig tud. Támadója át­szúrta a tüdőcsúcsát, ezért beszélni is lassan, nehézkesen bír. Az orvo­sok szerint kész csoda, hogy túlélte a brutális támadást. A közvetlen életveszélyen nemrég túl­esett fiatalember elsőként lapunknak idézi fel a tra­gikus éjszakát. - Fél kettőkor vettem át a kapuszolgálatot a tár­samtól. Az ügyeletes szá­mára kijelölt helyiségben egyedül üldögéltem. A többiek másik szobában pihentek. (A két sorállo­mányú katona mellett egy tiszt volt kapuügyeletben aznap éjszaka.) - Olvasgattam, amikor megláttam, hogy egy kommandós jön a kapus­fülke felé. Megmondom őszintén, hogy fel sem merült bennem az éles támadás lehetősége. A férfi ugyanis „belülről” jött. (Később kiderült, hogy a két támadó - akik közül az egyik kiváló helyismerettel rendelke­zett - egy nyitott oldalaj­tón jutott be a főépületbe. Vélhetőleg azért indultak az őrszemélyzet pihenője felé, mert ott könnyebben szerezhettek fegyvert, mint a külön toronnyal és nagy létszámú őrséggel védett fegyverraktárból.) - Miközben jött felém a fekete ruhás, azon gondol­kodtam: gyakorlat ez vagy valódi akció. Mikor odaért, már tudtam, hogy komoly az ügy. A fickó ugyanis nem szólt semmit, csak tá­madott. Erre nem voltam felkészülve. Ilyen jellegű akció kivédésre nem ké­peztek ki bennünket. Meg­próbáltam megütni, de ek­kor teljes erővel a karomba szúrt. Legalább kétszer akkora volt, mint én. Le­szorította a fejemet, és többször a hátamba, majd a nyakamba szúrt. Hiába ordítottam, tovább vágott. Úgy döntöttem, halottnak tettetem magam. Eler­­nyedtem, és a földre borul­tam. Ekkor elengedett, s odakiabált társának: Öld meg másikat is, Laca! Norbertnál nem volt se pisztoly, se puska, mivel fegyver nélküli szolgála­tot látott el. - A felhatal­mazásom szerint annyit tehettem volna, hogy oda­­állok a behatoló elé, és felszólítom, hogy mutassa fel a belépőkártyáját. (A gépfegyverek a páncél­­szekrényben voltak, Nor­bert szerint lőszer egyál­talán nem volt a puskák­hoz, így teljesen védtelen volt a késes támadóval szemben.) Miután a támadó magá­ra hagyta a fülkében, a katona több sebből vérez­­ve elbotorkált a folyóson lévő „riadócsengőhöz”.­­ Nyomtam a gombot, üvöl­töttem, ahogy tudtam. Közben egyre gyengébb­nek éreztem magam, ful­ladoztam, úgy éreztem, mindjárt összeesek. (Ki­derült, hogy a fiú tüdejé­be vér került, ettől vált nehézzé a légzése.) Arra még volt ereje Norbertnek, hogy kifus­son az épületből a közel­ben lévő fegyveres őrök­höz. A sok vért vesztett fiatalember teljesen le­gyengülve végül a főisko­la kollégiumánál esett össze. - Szóltam még a fegyvereseknek, hogy megtámadták az iskolát, de ők már vélhetőleg tud­tak róla, mert mindenki rohant az épület felé. Amíg a mentők jöttek, fe­küdtem a talajon, és ka­partam a földet a fájda­lomtól. Norbert azt mondja, ha még egyszer hasonló hely­zetbe kerülne,­­ ismét a támadók elé állna: - Nem tudnék lelkiismeret-fur­­dalás nélkül élni, ha úgy érezném, rajtam múlik egy társam halála. A főiskola elleni táma­dás ügyében jelenleg is folyik a vizsgálat. Végh Ferenc vezérezredes, a honvédség főparancsnoka már ennek lezárta előtt levélben ismerte el Pilák Norbert tettét: „Május 22- én, kapuügyeletes helyet­tes szolgálatban tett rend­kívüli helytállással min­denre elszánt gyilkolni kész betolakodókat tett ártalmatlanná. Helyzet­­felismerő képessége, bá­torsága és határozottsága békeidőben hőstett volt, melynek során életét sem féltve megakadályozta, hogy a betolakodók fegy­verhez jussanak. Megkö­szönve a kiemelkedő helyt­állást, példaként állítom a Magyar Honvédség sze­mélyi állománya elé. ” Pilák Norbert túl az életveszélyen a Népszavának nyilatkozott először. A testét borító szúrásnyomok bizonyítják: meg akarták ölni az álarcos támadók Dömötör Csaba felvétele 1999. JÚNIUS 1., KEDD k Pontatlan eredetvizsgálat M. Kovács Róbert NÉPSZAVA Egyes igazságügyi gépjár­műszakértők véleménye szerint az eredetiségvizsgá­latok megállapításai nem eléggé megalapozottak ah­hoz, hogy a rendőrség ezek nyomán indítson eljárást gépjárműlopási ügyekben - mondta Mándy Sándor alezredes, az Országos Rendőr-főkapitányság köz­lekedésigazgatási osztályá­nak vezetője. Tapasztala­taik szerint minden máso­dik kifogásolt gépkocsiról bizonyosodik be, hogy lo­pott. A többi esetében gyártási hibák ébresztenek­ gyanút. Az eredetiségvizs­gálók ily módon nem he­lyettesítik a rendőrség munkáját, hanem előszű­rést végeznek - jelentette ki Mándy Sándor. Bármikor bekerülhet szemcse a jár­műgyártók présébe, amely­­lyel az alváz- és motorszá­mot ütik, nyomják. A vizs­gálók már ilyen apró elvál­tozás alapján is arra a kö­vetkeztetésre juthatnak, hogy a jeleket megváltoz­tatták. Ezért a rendőrségnek ügyelnie kell arra, hogy a vizsgálaton gyanúsnak ítélt autókat ne foglalják le azonnal. Egy vásárló arról értesí­tette a Népszavát, hogy új kedvencéről a fővárosi au­tópiacon működő vizsgáló­­állomáson megállapítot­ták: „alvázszámát megha­misították”. Az értesített rendőrök lefoglalták a ko­csit. Ez április elején tör­tént. Az igazságügyi szak­értő a minap megállapítot­ta: „a kifogásolt elváltozás a gyári kivitelezés hibájá­nak következménye”. A járművétől indokolat­lanul megfosztott autósnak „csupán” a tulajdonjogi át­írás és az eredetiségvizsgá­lat díját kellett veszteség­ként elkönyvelnie. Az Au­tótulajdonosok Országos Érdekvédelmi Egyesületé­nek elnöke szerint azonban ezt sem kellene. Sánta László úgy véli, ilyen ese­tekben a vizsgálóállomás köteles megtéríteni a hibás szakvélemény nyomán ke­letkezett kárt. Felvetődik azonban a kérdés: ha az állomások szakvéleménye ennyire pontatlan, vajon lopott au­tók is átcsúszhatnak-e a rostán? Ha igen, akkor összedőlni látszik a gépjár­műlopások visszaszorítá­sára felállított teljes védel­mi és okmányrendszer. Hi­szen a gépjárműtörzs­könyvtől az új forgalmi en­gedélyig minden állam­igazgatási engedély kiadá­sa a vizsgálóállomások megállapításaira épül.

Next