Népszava, 1999. június(127. évfolyam, 125–150. sz.)
1999-06-16 / 138. szám
NÉPSZAVA Elnapolták a metrópert Két és fél milliárdos tőkeinjekció a BKV-nak Elnapolták a döntést másodfokon a főváros és az állam közötti metróperben tegnap. A fővárosi önkormányzat összesen 2,5 milliárd forint pótlólagos támogatást nyújt a BKV-nak. A társaság ennek ellenére idén 7 milliárdos veszteséggel számol. Tenczer Gábor NÉPSZAVA Elnapolta egy héttel a Fővárosi Bíróság a döntést a 4-es metró ügyének tegnapi tárgyalási fordulóján. Az alperes kormány képviselői ugyanis két beadványt nyújtottak be, amelynek tanulmányozására a bíróság hét nap szünetet rendelt el. Információink szerint az egyik beadványban az állam jogi képviselői lényegében arra hivatkoznak, hogy az államra speciális esetekben - mint a metróberuházás - nem polgárjogi szabályok vonatkoznak, így a metrószerződés felmondható. A másik szerint a főváros és az állam által 1998 áprilisban megkötött finanszírozási szerződés, és annak novemberi lemondása közötti fél évben ellehetetlenültek a szerződési feltételek, mert megváltozott a gazdaság helyzete. Mint arról már beszámoltunk, a fővárosi önkormányzat az év elején indított perben azt kérte a bíróságtól, hogy állapítsa meg: a kormány jogszerűtlenül mondta fel a 4-es metró finanszírozására kötött szerződést. Első fokon a bíróság igazat adott a fővárosnak. Demszky Gábor polgármester a napokban kijelentette, ha a bíróság másodfokon is igazat ad az önkormányzatnak, a főváros egyedül is nekilát az alagútfúrásnak. Erre a metróépítésre félretett mintegy 40 milliárd forintból lesz lehetőség, valamint Demszky az elsőfokú bírósági döntés alapján arra számít, hogy a kormánynak a 2003-2004-ig tartó beruházás során minden évben legkésőbb december 31-ig át kell utalnia az adott évre jutó költség rá eső részét. Összesen 2,5 milliárd forint pótlólagos támogatást nyújt a fővárosi önkormányzat a BKV-nak - mondta tegnap Vajda Pál városüzemeltetési főpolgármester-helyettes sajtóbeszélgetésen. Indoklása szerint erre azért van szükség, mert kiderült: a BKV idei, hétmilliárd forintra tervezett hiánya felemészti az éves amortizációs költség összegét. Ha nem pótolnák ki az összeget, nem maradna pénz az eszközök fenntartására. A támogatást a fővárosi önkormányzat az értékpapír-vásárlásra szánt keretből fedezi. Mint Vajda elmondta: a főváros így idén összesen 17,5 milliárd forinttal támogatja a tömegközlekedési vállalatot. A BKV 52 milliárd forintos működési költségének 40 százalékát (mintegy 21 milliárd forint) a jegyárbevétel teszi ki, és közel 17 milliárd forint a diákok, nyugdíjasok állami árkiegészítésének öszszege. Vajda elmondta, hogy a tömegközlekedési társaság működésének racionalizálása érdekében folytatják a cég átszervezését. A főváros ennek kapcsán nem tervez további járatritkítást, de az előfordulhat, hogy a jobb közlekedési eszközkihasználtság érdekében átszerveznek járatokat. Kátyúzás a fővárosban Jó ütemben halad Budapest fő- és tömegközlekedési útvonalainak karbantartása, eddig több mint 57 ezer kátyút javítottak ki, így mára mindössze 1400 burkolathiba van a fő- és tömegközlekedési úthálózaton - tájékoztatott a Fővárosi Közterület-fenntartó (FKF) Rt. szóvivője kedden. Szegedi Péter közölte, hogy június végégig a kátyúk száma tovább csökken, mert a hibák kijavításán folyamatosan dolgoznak. Ismertette, hogy a társaság eddig összesen 180 millió forint értékben 4400 tonnányi aszfaltot használt fel az úthibák kijavítására. A kátyúk magas száma miatt külső kivitelezők segítségét is igénybe vették, amelyek összesen 6200 tonnányi aszfalt felhasználásával 270 millió forint értékű munkát végeztek. BELFÖLD 1999. JÚNIUS 16., SZERDA 3 Az ügyészség szerint ritkán záratják be az üzleteket a jegyzők Gyakran szabálytalan a működési engedélyek kiadása, túl kevés az ellenőrzés A tavalyi évben szeptember végéig összesen 130 üzlet működési engedélyét vonták be az illetékes jegyzők súlyos szabálytalanságok miatt. További 179 esetben az üzlethelyiségek ideiglenes bezárásáról intézkedtek. Egy, a Legfőbb Ügyészség által lefolytatott vizsgálat ugyanakkor azt állapította meg, hogy a települések többségén egyáltalán nem ellenőrzik az üzletek kereskedelmi tevékenységét a jegyzők, s a működési engedélyek kiadása alkalmával is komoly mulasztásokat követnek el. Tavaly szeptember 30-ig 130 üzlet működési engedélyét vonták be a jegyzők, további 179 esetben pedig az üzletek ideiglenes bezárásáról intézkedtek. Ezekre a szankciókra többek között azért került sor, mert az üzletek tulajdonosai egyáltalán nem rendelkeztek érvényes működési engedéllyel, engedély nélkül üzemeltettek pénznyerő automatákat, nem alkalmaztak megfelelő szakképzettséggel rendelkező személyzetet, illetve olyan árut forgalmaztak, amelyre nézve nem rendelkeztek engedéllyel. A jegyzők törvényi kötelezettsége, hogy ellenőrizzék az illetékességi területükön működő üzleteket. Ám egy, a Legfőbb Ügyészség által lefolytatott vizsgálat megállapította, hogy a jegyzők gyakorlatilag csak a megyeszékhelyeken, illetve más városokban működő üzlethelyiségeket ellenőrzik, a kisebb településekre gyakorlatilag sohasem „látogatnak el”, így a települések kétharmadán egyáltalán nem ellenőrzik az üzletek kereskedelmi tevékenységét. A vizsgálatban részt vevő ügyészségek komoly hiányosságokat tártak fel az üzletek működési engedélyeinek kibocsátásával kapcsolatosan is. A hatályos jogszabályok szerint a működési engedély kiadásához számos mellékletet kell csatolnia a kérelmezőnek, így például igazolnia kell, hogy rendelkezik megfelelő üzlethelyiséggel, illetve bizonyos termékek árusításához szükséges szakhatósági engedélyekkel. A Legfőbb Ügyészség megállapításai szerint igen gyakran előfordult, hogy a jegyzők a szükséges okiratok becsatolása nélkül adták ki a működési engedélyeket. Baranya és Heves megyében pedig olyan esetek is megtörténtek, hogy írásbeli kérelem nélkül engedélyezték a jegyzők egyes üzletek megnyitását. (Az esetleges szóbeli kérelmekről sem vettek fel jegyzőkönyvet, így egyáltalán nem dokumentálták, hogy a jegyző enegyetlen engedélye sincs a Budapesten az Oktogonnál működő Wendy’s gyorsétteremnek. Az 1993 óta üzemelő étkezde számára az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) nem adott ki használatbavételi engedélyt. Az ÁNTSZ alkalmazottai ezen kívül a zajszintet is az előírásnál magasabbnak találták. Az Országos Műemlékvédelmi Hivatal indulásának évében felszólította a Wendy’st, hogy - mivel műemlékvédelmi épületben működik - kérjen fennmaradási engedélyt. Ezt azonban azóta sem tették meg, s a hivatal 1996-os vizsgálata már életveszélyesnek minősítette az épületet. Az átalakításkor ugyanis a tartószerkezetek és a gerendák egy részét kiemelték, a szerkezetet megbontották. Az egyetlen kiadott engedélyt, a működési engedélyt a kerület jegyzője 1999. május 27-én visszavonta. A tulajdonos Wendokton Kft. azóta sem zárta be az éttermet, pedig az egész működése jogszabályellenes - mondta lapunknak Zágony Eszter, a VI. kerületi önkormányzat környezetvédelmi irodájának vezetője. Amennyiben továbbra sem hajlandóak együttműködni, az önkormányzatok hatósági erőkkel záratják be az éttermet. Eddig csupán pénzbírsággal sújthatták a szabálytalankodó tulajdonosokat. Hiába szabják ki azonban a maximális 100 ezer forintos büntetést a Wendokton Kft-re, mivel a fizetendő összeg elenyésző a gyorsétterem napi bevételéhez képest - jegyezte meg Zágony Eszter. Kedélyt adott ki egy üzlet működésének megkezdésére.) A jogsértések megszüntetése érdekében az ügyészségek minden esetben megtették a szükséges lépéseket. Bonomi Katalin, a Legfőbb Ügyészség munkatársa lapunknak elmondta: az egyes jegyzők részéről tapasztalt szabálytalanságok ellenére bűncselekmény elkövetésére utaló nyomokat nem fedeztek fel, így például annak a gyanúja sem merült fel, hogy egyesek a működési engedély kiadása érdekében megpróbálták megkörnyékezni az illetékes jegyzőt. Engedély nélkül működik a Wendy’s Az elégedetten távozó vendégeknek alighanem fogalmuk sincs arról, hogy az épületet életveszélyesnek minősítették, és az ÁNTSZ sem adott ki használati engedélyt a közkedvelt gyorsétteremnek - Gy. Balázs Béla felvétele Kompenzálják a járulékot MTI-információ Hatályba lépett az idei egészségügyi hozzájárulás kompenzálására vonatkozó miniszteri rendelet, amelynek újdonsága, hogy az egyéni vállalkozások is igénybe vehetik ezt a támogatást. A Magyar Közlönyben megjelent miniszteri rendelet szerint azok a cégek, egyéni vállalkozások, szociális foglalkoztatók kaphatnak a Munkaerőpiaci Alapból támogatást, amelyek a múlt évben nem fizettek 19 000 forintnál magasabb átlagbért. Ezek az igénylők az 1998-hoz viszonyított idei többletkiadásaik 75 százalékának kifizetését kérhetik. Fizettetnének az ingyenes utazásért (Folytatás az 1. oldalról) A kedvezményrendelet ugyanis egységes, s minden utaztatást végző vállalatra érvényesek előírásai - tájékoztatta lapunkat Petőfi László, a KHVM közgazdasági és vagyonkezelési főosztályának munkatársa. Hozzátette: nem tudják még, mikor várható a változtatás, az elképzelés egyelőre még nem került a kormány elé, s még nem egyeztettek a társminisztériumokkal sem. A szakértők szerint ugyanakkor kérdéses, hogy az állam mennyit nyerne vagy veszítene a rendszer bevezetésével. Pénzügyminisztériumi források szerint például nem biztos, hogy megtakarítást jelentene a tényleges utasszám alapján számított árkiegészítés. Elképzelhető, hogy a mostani számítások akár 10 százalékos hibaértéket is magukban hordoznak, hiszen sem az utasszámot, sem az utazások gyakoriságát nem ismerik pontosan. Tapasztalataik szerint ellenőrzési szempontból sem kifogásolható a mai gyakorlat. A regisztrációs jegy bevezetése ellen szól az is, hogy megváltoztathatja az utazási szokásokat is, hiszen nem biztos, hogy az eddigi kedvezményezettek hajlandóak és képesek lesznek kifizetni tíz százalékot azért, amit eddig ingyen kaptak. Azaz: nem biztos, hogy ugyanannyian ülnek majd vonatra, buszra, ha megszüntetik az ingyenességet. Jelenleg az árkiegészítést a vállalatok teljes díjbevétele után számolják ki. Tavaly 10 milliárd forintot fizetett az állam a vonatokon, illetve a helyi és a távolsági buszjáratokon ingyenesen közlekedők fogyasztói árkiegészítéseként. Az érintett utasszállító cégeknél még nem hallottak a regisztrációs jegy bevezetéséről. A MÁV-ot még senki sem értesítette - mondta Fréz Dalma, a személyszállítási igazgatóság munkatársa. Tavaly 7 milliószor szállt fel nyugdíjas térítésmentesen a vonatokra - tudtuk meg Domokos Józsefnétől, a MÁV gazdasági és stratégiai irodájának gazdasági helyettes vezetőjétől. A sorkatonákat és az országgyűlési képviselőket is beleszámítva viszont 8 millió alkalommal utaztak ingyen. Ezért a MÁV 1,880 milliárd forintot kapott árkiegészítésként. A Volánbusz Rt.-t sem tájékoztatták még a kezdeményezésről - mondta Sohár István, a forgalomirányítási szakosztály vezetője. Cégük 444 millió ingyenes utazásból származó bevételkiesést regisztrált tavaly a helyközi vonalakon. Az állami költségvetés 1998- ban 8 százalékosra emelkedett kompenzációja azonban nem fedezi ezt az összeget. Nem hallottak a regisztrációs jegy bevezetéséről a Budapesti BKV-nál sem. Mint Keltai István, a menetdíj-bevételi főosztály vezetője elmondta, a BKV tavaly 12,5 milliárd forintot kapott fogyasztói árkiegészítésként, beleértve a tanulóbérletek és a 65 év alatti nyugdíjasok havi szelvényeinek jegybevételének kieséséből származó kompenzálást is. „A mai gyakorlatnál kényelmesebb megoldás nincs, hiszen a 65 év felettiek bármilyen igazolványt felmutatva utazhatnak” - vélekedett Keltai. Megjegyezte: emellett adminisztrációs többlettel is járna az intézkedés. Tiltakozik a regisztrációs jegy bevezetése ellen a Nyugdíjasklubok és Idősek Életét az Éveknek Országos Szövetsége. 60 ezer tagjuk többsége 65 év feletti, őket érintené a változtatás. „Elfogadhatatlannak tartjuk a díj bevezetését, ez ugyanis csupán az első lépés, mely a nyugdíjasok teljes elszegényedéséhez vezet”- panaszolta Sipos József, a szövetség szociális alelnöke. „Az intézkedés bevezetésével azt jelentené, hogy nem veszik figyelembe a nyugdíjasok érdekeit, s ez diktatórikus eszköz lenne” - tette hozzá. Kifejtette: olyan megoldást kell találni, ami nem sérti az idősek érdekeit. A szövetség egyébként tiltakozó levelét elküldte Katona Kálmán közlekedési miniszternek is. Múlt év január 1-jétől a 100 százalékos kedvezményt kiterjesztették, s 70 helyett 65 éves kortól szállhatott bárki ingyen vonatra, buszra. Akkor változott az árkiegészítés mértéke is. A MÁV teljes jegybevételének 12 százalékát kapja az állami költségvetésből árkiegészítésként, a Volán járataira 8 százalékot fizetnek. Differenciálták viszont a helyi buszjáratokon utazó idősek utáni pótlékot. Figyelembe vették ugyanis a demográfiai tényezőket is, s ezek tanúsága szerint Budapesten több nyugdíjas él, mint a kisebb és közepes városokban. (A legtöbb idős ugyan kistelepülésen él, ahol nincs helyi közlekedés.) 3000 000 2000 000 Nyereséges a GYSEV MTI-információ A múlt évi tevékenysége során szerény mértékben, de nyereséget ért el a Győr-Sopron Ebenfurti Vasúttársaság (GYSEV) Rt. - nyilatkozta Berényi János elnök-vezérigazgató a keddi közgyűlést követően. A tulajdonosok a közgyűlésen elfogadták az 1998. évi mérlegbeszámolót. Összességében a GYSEV a múlt évben 23 milliárd forintot meghaladó bevételt ért el. Jövő héttől itt van a nyári iskolai szünet Csaknem másfél millió diák kezd vakációzni Pénteken a közoktatásban tanuló csaknem másfél millió diák fejezi be az 1998/1999-es tanévet. Az érettségizők szóbeli vizsgája két napja kezdődött meg és július elejéig tart. A közép- és általános iskolákban tavaly több mint 30 ezren buktak meg, s közel 2500 diáknak nem sikerült az érettségije sem. Azok, akik az idén nem tudják letenni elsőre az érettségit, októberben maturálhatnak újra. Kirády Attila NÉPSZAVA Két nap múlva csaknem 3700 általános iskola és 1036 középfokú oktatási intézmény több mint egymillió-háromszázezer diákja számára kezdődik meg a nyári szünet. Idén mintegy 115 ezren fejezik be alapfokú tanulmányaikat - tavaly körülbelül 112 ezer nyolcadikos tanult az ország iskoláiban -, s közülük több mint ötezren egyházi, hétszázan pedig alapítványi intézményben végeznek. A középiskolák nappali tagozatán több mint 76 ezer diák érettségizik az idén. Esti és levelező tagozaton 14-16 ezren vizsgáznak. A szóbelik nappali tagozatokon két napja kezdődtek el, és június 24- ig tartanak. Az estisek június 21. és július 2. között teszik le záróvizsgáikat. A maturálók közül harmincezren szakközépiskolákban, negyvennyolcezren pedig gimnáziumban végeztek. Egyházi iskolákban csaknem négyezren, alapítványi fenntartású oktatási intézményben több mint 1600-an fejezték be tanulmányaikat. (Idén néhány száz fővel csökkent a közoktatásban dolgozó tanárok száma, jelenleg 162 500 pedagógus tanít az óvodákban, valamint az általános és középiskolákban). Az elmúlt évben csaknem huszonkétezer diák ismételt osztályt az általános iskolákban. Középfokú oktatási intézményekben pedig több mint tizenkétezren kezdték újra a sikertelenül teljesített évfolyamot. Számuk két év alatt a duplájára nőtt, hiszen az 1995/96-os tanévben mindössze 6800-an buktak meg a középfokú oktatási intézményekben. Akiknek nem sikerül az érettségi, legkésőbb októberben próbálkozhatnak ismét. Tavaly több mint kétezer-hétszázan maturáltak újból. A felsőoktatási intézményekben jelenleg is tartanak a felvételi vizsgák. Összesen 139 ezren akarnak tovább tanulni az idén, vagyis 8,5 százalékkal többen, mint tavaly. Ebben az évben ugyanakkor 1500-zal több - összesen 43 500 hallgatót - vehetnek fel az egyetemek és a főiskolák nappali tagozataikra. Estin és levelezőn nem változott a keretszám (9000). A felsőoktatási intézményekben jövő héten (június 25. és 28. között) kezdődnek az egységes írásbeli vizsgák, a szóbeli megmérettetésre pedig június 28. és július 4. között kerül sor.