Népszava, 1999. július(127. évfolyam, 151–177. sz.)

1999-07-01 / 151. szám

2 1999. JÚLIUS 1., CSÜTÖRTÖK BELFÖLD RÖVIDEN Mikes Éva államtitkár lett Göncz Árpád köztársasági elnök - a kormányfő javas­latára - július 1-jei hatállyal a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkárává nevezte ki Mikes Éva fideszes képviselőt szerdán. Az erről szóló okmányt az államfő a Parlament Nándorfehérvári termében adta át. Mikes Éva letette a hivatali esküt. Az eseményen jelen volt Orbán Viktor miniszterelnök, Stumpf István, a kan­celláriát vezető miniszter és Mikes Éva hivatali elődje, Balsay István is. Mikes Éva a közigazgatási, területpo­litikai ügyekkel foglalkozik majd. Belső interpelláció Pepó Pálnak Az MTI információi szerint a kisgazdapárt ország­­gyűlési frakciójának augusztusi tanácskozásán „bel­ső interpelláció” hangzik majd el, amely arra kér vá­laszt Pepó Pál környezetvédelmi minisztertől, hogy az elmúlt egy évben kik kaptak pénzt, a környezetvé­delmi alaptól és kik a kivitelezői a több milliárd fo­­­rintos környezetvédelmi beruházásoknak. A képvise­lők tudni szeretnék, kik nyerték el Sárszentm­ihály, Dunaföldvár, Paks, Madocsa, Gánt, Zámoly, Szé­­csény és térségük, valamint a Csongrád megyei szennyvízcsatorna kivitelezési munkálatait. Kíván­csiak arra is, hogy van-e valamilyen összefonódás a kivitelezésre megbízást kapott cégek és a környezet­védelmi tárca között. Ragaszkodnak az újságírók átvilágításához A kisgazdapárt országgyűlési frakciója meg kívánja nyerni a másik két koalíciós képviselőcsoport támoga­tását az átvilágítási törvény módosításához, amire re­ményeik szerint már ősszel sor kerülhet - tudta meg az MIT Turi-Kovács Bélától szerdán. A kisgazda frakció­vezető-helyettes elmondta: az Alkotmánybíróság ked­di döntése az átvilágítandó, személyek körének meg­határozását kifejezett möíd Országgyűlés kompeten­­­ciájába soroltam -Az FPKGB számára ez egyértelművé tette, hogy az­­Országgyűlésnek­ tárgyalnia kell Csúcs László képviselő egyéni módosító javaslatát, amely bővítené az átvilágítandó személyek körét - közölte. Csúcs László javaslata értelmében az átvilágítás kiter­jedne az újságírók jelentős részére is. Újabb állami vagyonrészeket értékesítenek Még a nyáron eladja az Állami Privatizációs és Va­­­gyonkezelő Rt. az energiaszolgáltatókban lévő kisebb­ségi állami részvényeket, ősszel pedig értékesítik a tb­­vagyon részét képező OTP-papírokat is — mondta Stumpf István, a Miniszterelnöki Hivatalt vezető mi­niszter. A kormány határozott szándéka a Malév Rt. privatizációja is. Ehhez olyan stratégiai partnert ke­resnek, akinek fontos érdeke fűződik ahhoz, hogy Ma­gyarország regionális légi közlekedési központtá vál­jon. A miniszter hozzátette: dolgoznak azon is, hogy később az állami vagyont milyen formában kezeljék. Elképzelhetőnek tartotta, hogy ennek érdekében az ÁPV Rt.-t ,és a Kincstári Vagyonkezelő Szervezetet összevonják. ]NÉPSZAVA ALAPÍTVA 1873-B­AN Főszerkesztő: H. BÍRÓ LÁSZLÓ Felelős szerkesztő: HORVÁTH ISTVÁN Főszerkesztő-helyettes: KISS ANDREJ Lapszerkesztő: DÉNES D. ISTVÁN, HAHN PÉTER, TÓTH JENŐ . Képszerkesztő: WEBER LAJOS Rovatvezetők: Belföld: DÉSI JÁNOS (vezető szerkesztő), MUZSLAI KATALIN (társadalom), OLÁH ZOLTÁN (politika) Gazdaság: VÉRTES CSABA mb., Kultúra: MARTOS GÁBOR, Külföld: BARABÁS PÉTER, Levelezés, szolgáltatás: SZIGETI PIROSKA, Publicisztika: FARKAS ZOLTÁN, Sport: BUZGÓ JÓZSEF, Szép Szó: BOROS ISTVÁN Vezető tervezőszerkesztő: EGRI FERENC, NYILASI GABRIELLA, ZSIGOVICS ZSOLT ■ssjy^.asa» Alapító: FENYŐ JÁNOS Kiadó: EKH Kft. Felelős kiadó: az EKH Kft. ügyvezetője Lapigazgató: SÜKÖSD GYÖRGY Terjesztési igazgató: FÜLÖP VIKTOR Levelezési cím: 1022 Budapest, Törökvész u. 30/A. Szerkesztőség: 1022 Budapest, Törökvész u. 30/A. Postacím: 1535 Budapest, Pf. 785 Telefon: 328-8272,326-8252, telefax: 326-8267 Rovattelefonok: belföld 326-8271, külföld 326-6564, gazdaság 326-8261, publicisztika 326-8273 Elektronikus levélcím: (e-mail cím): nepszava@nepszava.hu Hirdetés: telefon: 326-8280,326-8272,326-8252 ■ telefax: 326-8252/71,212-4023 Internet URL-cím: http://www.nepszava.hu Terjeszti a HÍRKER Rt., az NH Rt., és alternatív terjesztők .Előfizethető Budapesten a Magyar Posta Rt. HELP-nél (levélcím: 1846 Bp.), az ügyfélszolgálati irodákban, a Hírlap-előfizetési Irodában (Helir 1089 Bp., Orczy tér 1., levélcím: 1900 Bp.), vidéken a postahivatalokban közvetlenül és postautalványon, valamint átutalással a Postabank Rt. 11991102, Helir 021-02799 pénzforgalmi jelzőszámára. Külföldre előfizethető: a Hellinél a fenti címen, illetve bankszámlaszámon, valamint megrendelhető a Hungaropress Sajtóterjesztő Kft.-nél, 1117 Bp. Budafoki út 70., fax: (361)206-1921, e-mail: hunpress@hungaropress.datanet.hu. Előfizetési díj egy hónapra 960 Ft, negyed évre 2880 Ft, fél évre 5760 Ft, egy évre 11 620 Ft. Nyomás: CICERO-Lapnyomda Rt. 1045 Budapest, Elem u. 5-7. Telefon: 369-1773 Felelős vezető: HURJÁN JÓZSEF vezérigazgató ISSN 0237-3785 Vidék 1 24 818 Lapunkat rendszeresen szemlézi Magyarország legnagyobb médiafigyelője, az »OBSERVER« OBSERVER BUDAPEST MÉDIAFIGYELŐ KFT. 1084 Budapest Vill. ker., Auróra u. 11. Tel.: 303-47381 Fax: 303-4744 http://WWW.observer.hu Elégedetlen a Fidesz-frakció a kisgazda tárcák munkájával Bírálatot kapott a képviselőktől a Gazdasági és a Pénzügyminisztérium is Elégedetlen a Fidesz-frakció a földművelésügyi, a kör­nyezetvédelmi, a gazdasági és a pénzügyi tárca munká­jával - derül ki abból elemzésből, amelyet a legnagyobb kormánypárti képviselőcsoport kabinetjei állítottak össze a kormány munkájáról. A Miniszterelnöki Hivatal nemré­giben közvélemény-kutatást készítetett az egyes minisz­tériumok megítéléséről. A polgárok az igazságügyi, a külügyi és az oktatási tárcával elégedettek leginkább, s ez egybecseng a Fidesz-frakció megállapításaival is. Kirády Attila NÉPSZAVA A két felmérés eltérő vizs­gálati módszerrel készült. A Fidesz frakció munka­­csoportjai a képviselőcso­port és az egyes tárcák kapcsolatát, értékelték, a belső használatra szánt közvélemény-kutatás pe­dig a megkérdezettek álta­lános vélekedését mérte fel a kormány egyéves­ műkö­déséről. Ahogy korábban megír­tuk, a Miniszterelnöki Hi­vatal (MeH) rendelésre ké­szített vizsgálat megállapí­totta, hogy a legtöbben az Ifjúsági és Sportminiszté­rium, az Egészségügyi Mi­nisztérium, valamint a földművelésügyi­­ tárca munkájával voltak elége­detlenek az elmúlt év so­rán. A­ felmérést kezdemé­nyező kancellária, vala­mint a közlekedési, a pénzügyi, a gazdasági és a belügyi, tárca a középme­zőnyben helyezkedtek el­.­ Hasonlóan alakult a mi­, raszterek megítélése is, a polgárok szerint. Torgyán József és Deutsch Tamás végezte a legrosszabbul a munkáját az elmúlt év­ben. Az ismertség listáján ugyanakkor Torgyán József az élen állt - a megkérde­zettek csaknem 90 százalé­ka ismerte - míg Pepó Pál környezetvédelmi­­minisz­ter ismertsége volt a legki­­sebb, 28 százalék körüli. Információink szerint a Fidesz frakció kabinetjei által készített értékelés két kisgazda tárca­­ a környe­zetvédelmi és a földműve­lésügyi -, működését tar­totta a leggyengébbnek. Bírálták a Gazdasági Mi­nisztériumot személyzeti politikája miatt, s a pénz­ügyi tárcát, mi­vel úgy vél­ték: kormány-előterjeszté­sei nem tartalmazzák meg­felelő mértékben a legna­gyobb kormánypárti frak­ció észrevételeit. Az­ ISM munkáját egyelőre nem ér­te súlyos kritika, az elem­zők szerint ugyanis még kevés idő telt el ahhoz, hogy valóban értékelni le­hessen Deutsch Tamás tár­cájának tevékenységét. A Fidesz-frakció értékelése ezenkívül megállapítja: nehézkes a frakciók és a minisztériumok közötti in­formációáramlás is. A MeH által készített közvélemény-kutatás sze­rint az igazságügyi és a Külügyminisztérium egyé­ves munkájával a legin­kább­­elégedettek a polgá­rok. Őket az oktatási és a honvédelmi tárca követte a sorban. A miniszterek kö­zül Martonyi János, Dávid Ibolya és Pokorni Zoltán voltak a legjobbnak tartott tárcavezetők. Hasonlókép­pen értékelt e tekintetben a legnagyobb kormánypárt parlamenti frakciója is. Vé­leményük szerint a külügyi, az oktatási és az igazság­ügyi tárcák végezték a leg­jobban a munkájukat, az elmúlt egy évben. (Folytatás az 1. oldalról) Változó adótervek heti elképzeléshez képest, viszont az egészségügyi hozzájárulás százalékos­aránya nem akkora mér­tékben csökken majd, mint ami az eredeti PM-javas­­latban volt, így összességé­ben a jövő évi költségvetés­ben az áfa-bevételek az eredeti elképzelésekhez ké­pest mintegy 60 milliárd forinttal emelkednek, az szja-bevételek viszont az eredeti, mintegy 800 milli­árd forintos előirányzatot nem érik el. A PM a július 27-i kabinetülésre elkészíti a változtatásait.­­ A Fidesz-frakció az - adóreform nélkül­ is-bizto­­sítottnak látják a kor­­mányt programbamnegfor­galmazott célok teljesíté­sét üdvözli - mondta la­punknak Tállai András fi­deszes képviselő. Font Sándor, az MDF képviselője lapunknak el­mondta, hogy az eredeti koncepció kialakításában részt vevő szakértőket vá­ratlanul érte a kormány ál­láspontját tükröző minisz­­­­teri bejelentés. Az egyezte­tés során kiderült, hogy a benyújtott tervezetből csu­pán­ az áfa 12 százalékos kulcsának 14 százalékosra emelését tartotta meg a PM. A 25 százalékos maga­sabb kulcs 20-ra csökken­tése lekerült a napirendről. Az új minisztériumi ter­vekben biztos elemnek lát­­­szik, hogy a kamatadó jö­vőre már nem 0 százalékos lesz. A javaslat, amelyről a tegnapi találkozón sem született egyetértés, a fel­emelt kamatadó korláto­zott alkal­hazását indít­ványozza. Az FKGP képviselője, Danka Lajos lapunknak , elmondta:­ sérelmezték hogy a pénzügyi tárca fi­gyelmen kívül hagyta a kisgazdák módosító javas­latait. Danka furcsának nevezte, hogy a PM eredeti tervezetében az állt: a tárca illetékesei az adócsomag­gal és a járulékokkal kap­csolatos részletes hatásta­nulmányt csak a nyár kö­zepére készítik el. A politi­kus ezt késeinek nevezte. A kisgazda képviselő fontos­nak tartja az adóreformot, de kiemelte, hogy nem le­het a lakosságra további terheket róni. A munkanélküli-ellátással kapcsolatos kormánydön­tések jelentősen rontják a munkavállalók esélyeit. Rá­adásul ezekről a változtatásokról a kabinet ismét a szociális partnerekkel való egyeztetés nélkül döntött - jelentette ki az MSZP Országos Elnöksége tegnapi ülése után Kiss Péter ügyvezető alelnök. A szocialista politikus szerint, míg a Horn-kormány tevékenységét a „Segély helyett esély” mottóval lehetett jellemezni, addig ma a „Se munka, se segély” állapota állandósult a munka világában. Bejelentette: az MSZP a szociális partnerekkel történt egyeztetést követően kezdemé­nyezni fogja a munkanélküli-ellátással kapcsolatos határozatok módosítását. A miniszter elmondta: ha a jelenlegi 20-30-40 százalé­kos szja-kulcsok marad­nak, akkor - az inflációt fi­gyelembe véve - a sávhatá­rokat felemelik a­ személyi jövedelemadó-rendszerben. Az is elképzelhető, ho­gy változatlan sávhatárok mellett esetleg 19-29-39 százalékosak lennének az új szja-kulcsok. A PM megvizsgálja majd az egyes kedvezményeket, és azoknál az egyszerűsíté­seket szorgalmazza. Az adóbevallások esetében a­­munkáltatói­ igazolásokat­­egyszerűsítik. Az átalánya­­d­ózás esetében pedig bővül azon vállalkozások köre, amelyek ezt az adózási tí­pust választhatják. A miniszter közölte: az áfa esetében a hosszabb tá­vú cél az, hogy a jelenlegi magas kulcsok csökkenje­nek. A kormány mostani döntése értelmében a ház­tartási energia áfáját nem sorolják át a magasabb ka­tegóriába, így ennek kom­penzálására elképzelhető egyfajta környezetvédelmi díj, vagy adó bevezetése. Az is elképzelhető viszont, hogy a mostani kedvezmé­nyes 12 százalékos kulcsot megemelik 14 százalékra. A kormánytagok egyetér­tenek azzal, hogy a munka­jövedelmek és a tőkejöve­delmek adóztatását közelí­teni kell egymáshoz, a ka­binet azonban elvetette azt, hogy a nom­inál kama­tokra adót vessenek ki. A PM most megvizsgálja, ér­demes-e a reálkamatra ki­vetni az adót. A biztosítási adó helyett felmerült: meg kell vizsgálni, hogy a bizto­sításokat is az áfa-köteles körbe sorolják. A helyi adók esetében a kormánytagok többsége arra az álláspontra helyez­kedett, hogy maradjon az építmény- és telekadónál a jelenleg is hatályos négy­zetméter-arányos adó. A pénzügyi tárca azonban szeretné azt elérni, hogy al­ternatívaként továbbra is maradjon meg javaslatként az értékarányos kivetés le­hetősége. . Az egészségügyi hozzájá­rulás fix mértéke kisebb összegben fog nőni az erő­ Kövér: hamisítottak a titkosszolgálati iratok (Folytatás az 1. oldalról) A kérdéses iratokat hétfőn küldte el a Népszava a mi­nisztériumba, hogy vizs­gálják meg azok eredetisé­gét. Az egyik irat újságírók megfigyeléséről szól, a má­sik arról, hogy az ellenzéki politikusok mit terveznek a Postabank tőkejuttatása miatt. A titkosszolgálat közle­ménye szerint a hivatalhoz került többszöri másolati példányokról kiderült, hogy azokat olyan személy vagy személyek készítet­ték, akik erzelfel­jdatb­ésér­lési szabályait nem isme­rik, illetve szándékosan feltűnően eltérő formát vá­lasztottak. A fogalmazvá­nyok szemlélete, a szaksze­rűséget sugalló kifejezések, a feltüntetett adatok ugyanis idegenek a hivatal követelményeitől­­ és­ gya­korlatától. Az­ aláíróként feltünte­tett vezető neve, valamint az irományok első oldalán jelzett szervezeti egység megjelölése valóság, de nem biztos, hogy ezek az adatok az NBH-tól kerül­tek illetéktelen kézbe. A hi­vatal ugyanis számos kor­mányzati, közigazgatási­, valamint a gazdálkodó szervvel tart hivatalos írá­sos kapcsolatot, több levél oda is eljut. Információnk szerint a dokumentumon lévő iktatószám alatt más irat található a titkosszol­gálat adattárában. Eddig nem találták meg azt a­­ dokumentumot, amely esetleg fénymásolási technikával az iratokon található aláírásblokkal lenne azonosítható. Egyes jegyek arra utalnak, hogy a nyomtatott név, az aláírás­­és a bélyegző együttese esetleg kifejezetten a hami­sítványokhoz készült.­­Az ügyről szerdán tár­­gyalt rövid négyszemköz­­­ti megbeszélésen. Kövér László miniszter és Keleti György, a parlament nem­zetbiztonsági bizottságá­nak szocialista elnöke is. A találkozót Keleti azért kez­deményezte, hogy közösen értékeljék a parlamenti bi­zottság egyéves működésé­nek tapasztalatait, de az idő rövidsége miatt csak a titkosszolgálati dokumen­tumoknak feltüntetett ira­tokról volt szó. Keleti tájé­koztatása szerint Kövér egyértelműen provokáció­nak minősítette a történte­ket. A miniszter azt ígérte: miután befejeződik a belső vizsgálat - ez nem várható egy-két napon belül -, tájé­koztatják a nemzetbizton­sági bizottságot az ered­ményről. NÉPSZAVA A Postabank szerint máshol szivárogtattak Éskovács Péter, Spirk József NÉPSZAVA A Postabankban biztosra veszik, hogy m­ás szervezet­től szivároghattak ki az úgynevezett VIP-lista poli­tikailag érdekesebb részle­tei. Ezzel kapcsolatban fel­hívták a figyelmet: az Álla­mi Számvevőszék, az APEH és a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal is vizs­gálatot tartott a banknál.­­ Németh Krisztina, a pénzintézet­­ sajtófőnöke lapunk kérdésére elmond­ta, a Postabank Bankbiz­tonsági Igazgatósága nem működött együtt egyik el­lenőrző szervezet szakem­bereivel sem. Véleménye szerint a kiszivárogtatás­sal kapcsolatos vizsgála­tot mindegyik szervezet­nek el kellene elvégezni, hiszen banktitkot sértet­tek azok, akik kiszivárog­tatták a VIP-hitelekkel ren­delkezők neveit. A bank­­titoksértést a Btk. sza­badságvesztéssel is bün­tetheti. Nem kell kefejegyző által hitelesített nyilatkozat ah­hoz, hogy a Postabank a képviselők kérését teljesít­ve, nyilvánosságra hozza, hogy a honatyák valame­lyike a pénzintézettől ked­vezményes hitelt kapott-e, vagy sem - jelentette ki Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetőhelyettese Urbán Lászlóval, a Posta­bank vezérigazgató-he­lyettesével folytatott kon­zultációját követően. A pénzintézet vezérigazga­tója, Auth Henrik tegnap az SZDSZ hasonló kérésé­re jelentette ki, hogy a mentességi igazolást csak a közjegyzői nyilatkozat birtokában adhatják ki a pártnak.­­ Gaál Gyula, az Állami Pénz- és Tőkepiaci Fel­­yggezet­t elnökhelyettese, volt SZDSZ-es képviselő tegnap a Postabanktól iga­zolást kapott, amely sze­rint sem kedvezményezett adósként, sem exkluzív be­tét kedvezményezettjeként nem tartják számon a bankban. ... A Kehi elnöke, Sepsey Tamás titkárságán meg­tudtuk, hogy a hivatal vég­legesítette a­ Postabank gazdálkodását vizsgálat je­­lentését. A dokumentumot megküldték Orbán­ Viktor miniszterelnöknek,­aki né­hány napon belül dönt ar­ról, hogy az ügyben kezde­ményeznek-e­­ vizsgálatot. A jelentéssel kapcsolatos bővebb tájékoztatás csak a kormányfő döntésének megszületése után várható. Marad a kuratóriumokban kétharmados jobboldali fölény Balázsi György NÉPSZAVA A médiatörvényre vonat­kozó, kedden kihirdetett alkotmánybírósági határo­zat alapján az MSZP és az SZDSZ győzelemként könyvelheti el, hogy a talá­ros testület kimondta: a médiakuratóriumok elnök­ségében az MDNP és a KDNP delegáltjait se a kormánypártokhoz, se az ellenzékhez nem lehet so­rolni. A parlament tehát törvénytelenül járt el, ami­kor decemberben a Magyar Rádió, a Duna Televízió és az MTI kuratóriumi elnök­ségében, illetve tulajdonosi testületében úgy állította helyre a kormánypárti-el­lenzéki egyensúlyt, hogy e két párt jelöltjeit az ellen­zékhez sorolta, és ezáltal kétharmados jobboldali többséget hozott létre. Ezt a kétharmados több­séget viszont - amelynek birtokában például java­solni lehet a médiaelnökök leváltását, illetve új elnök kinevezését - a jobboldali pártok valószínűleg a hatá­rozat után is megőrizhetik. A jelenlegi arányok szerint a 16 tagból 11-et delegál­tak a kormánypártok, a MIÉP, az MDNP és a KDNP. Az Alkotmánybí­róság nem semmisítette meg a jelenlegi felállást lét­rehozó határozatokat, a médiatestületeket tehát ki kell egészíteni. Ha a két új ellenzéki tagból az egyik MIÉP-es lesz - amihez a párt nyilván ragaszkodni fog -, a jobboldal a 18 el­nökségi helyből 12-t, vagy­is éppen kétharmadot tud­hat magáénak. A kormánypártok azt ünneplik, hogy a taláros testület nem semmisítette meg a médiatörvénynek azt a mondatát, amelyre hivatkozva állították fel az MTV csak kormánypárti jelöltekből álló csonka ku­ratóriumi elnökségét. De azt, hogy az elnökség tör­vényesen működik-e, a Legfelsőbb Bíróság dönti el, amely vagy jóváhagyja, vagy elutasítja majd azt a cégbírósági határozatot, miszerint a tévékuratórium elnökségének megválasz­tása nem volt érvényes. - A parlament­ helyesen járt el, amikor ellenzéki ta­gok nélkül is felállította a MTV kuratóriumi elnöksé­gét - mondta Orbán Viktor tegnapi rádióinterjújában az alkotmánybírósági dön­tést kommentálva. Az MSZP elnöksége teg­nap felszóntotta a kor­mánypártokat: kezdemé­nyezzék a médiatestüle­tekbe „ alkotmány­ellene­­sen delegált” kurátoraik lemondását. Az MSZP úgy ítéli meg: elhárult az aka­dálya annak, hogy az ügyészség megindítsa az MTV közalapítvány mű­ködésével kapcsolatos tör­vényességi vizsgálatot, ezért felkéri a legfőbb ügyészt ennek megkezdé­sére. Az SZDSZ-frakció pedig kezdeményezte, hogy Áder János házelnök hívja össze a parlament rendkívüli ülését, amelyen döntenének a médiatör­vény egyes rendelkezései­vel kapcsolatos alkotmá­nyossági kérdésekben.

Next