Népszava, 1999. július(127. évfolyam, 151–177. sz.)
1999-07-01 / 151. szám
2 1999. JÚLIUS 1., CSÜTÖRTÖK BELFÖLD RÖVIDEN Mikes Éva államtitkár lett Göncz Árpád köztársasági elnök - a kormányfő javaslatára - július 1-jei hatállyal a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkárává nevezte ki Mikes Éva fideszes képviselőt szerdán. Az erről szóló okmányt az államfő a Parlament Nándorfehérvári termében adta át. Mikes Éva letette a hivatali esküt. Az eseményen jelen volt Orbán Viktor miniszterelnök, Stumpf István, a kancelláriát vezető miniszter és Mikes Éva hivatali elődje, Balsay István is. Mikes Éva a közigazgatási, területpolitikai ügyekkel foglalkozik majd. Belső interpelláció Pepó Pálnak Az MTI információi szerint a kisgazdapárt országgyűlési frakciójának augusztusi tanácskozásán „belső interpelláció” hangzik majd el, amely arra kér választ Pepó Pál környezetvédelmi minisztertől, hogy az elmúlt egy évben kik kaptak pénzt, a környezetvédelmi alaptól és kik a kivitelezői a több milliárd forintos környezetvédelmi beruházásoknak. A képviselők tudni szeretnék, kik nyerték el Sárszentmihály, Dunaföldvár, Paks, Madocsa, Gánt, Zámoly, Szécsény és térségük, valamint a Csongrád megyei szennyvízcsatorna kivitelezési munkálatait. Kíváncsiak arra is, hogy van-e valamilyen összefonódás a kivitelezésre megbízást kapott cégek és a környezetvédelmi tárca között. Ragaszkodnak az újságírók átvilágításához A kisgazdapárt országgyűlési frakciója meg kívánja nyerni a másik két koalíciós képviselőcsoport támogatását az átvilágítási törvény módosításához, amire reményeik szerint már ősszel sor kerülhet - tudta meg az MIT Turi-Kovács Bélától szerdán. A kisgazda frakcióvezető-helyettes elmondta: az Alkotmánybíróság keddi döntése az átvilágítandó, személyek körének meghatározását kifejezett möíd Országgyűlés kompetenciájába soroltam -Az FPKGB számára ez egyértelművé tette, hogy azOrszággyűlésnek tárgyalnia kell Csúcs László képviselő egyéni módosító javaslatát, amely bővítené az átvilágítandó személyek körét - közölte. Csúcs László javaslata értelmében az átvilágítás kiterjedne az újságírók jelentős részére is. Újabb állami vagyonrészeket értékesítenek Még a nyáron eladja az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. az energiaszolgáltatókban lévő kisebbségi állami részvényeket, ősszel pedig értékesítik a tbvagyon részét képező OTP-papírokat is — mondta Stumpf István, a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter. A kormány határozott szándéka a Malév Rt. privatizációja is. Ehhez olyan stratégiai partnert keresnek, akinek fontos érdeke fűződik ahhoz, hogy Magyarország regionális légi közlekedési központtá váljon. A miniszter hozzátette: dolgoznak azon is, hogy később az állami vagyont milyen formában kezeljék. Elképzelhetőnek tartotta, hogy ennek érdekében az ÁPV Rt.-t ,és a Kincstári Vagyonkezelő Szervezetet összevonják. ]NÉPSZAVA ALAPÍTVA 1873-BAN Főszerkesztő: H. BÍRÓ LÁSZLÓ Felelős szerkesztő: HORVÁTH ISTVÁN Főszerkesztő-helyettes: KISS ANDREJ Lapszerkesztő: DÉNES D. ISTVÁN, HAHN PÉTER, TÓTH JENŐ . Képszerkesztő: WEBER LAJOS Rovatvezetők: Belföld: DÉSI JÁNOS (vezető szerkesztő), MUZSLAI KATALIN (társadalom), OLÁH ZOLTÁN (politika) Gazdaság: VÉRTES CSABA mb., Kultúra: MARTOS GÁBOR, Külföld: BARABÁS PÉTER, Levelezés, szolgáltatás: SZIGETI PIROSKA, Publicisztika: FARKAS ZOLTÁN, Sport: BUZGÓ JÓZSEF, Szép Szó: BOROS ISTVÁN Vezető tervezőszerkesztő: EGRI FERENC, NYILASI GABRIELLA, ZSIGOVICS ZSOLT ■ssjy^.asa» Alapító: FENYŐ JÁNOS Kiadó: EKH Kft. Felelős kiadó: az EKH Kft. ügyvezetője Lapigazgató: SÜKÖSD GYÖRGY Terjesztési igazgató: FÜLÖP VIKTOR Levelezési cím: 1022 Budapest, Törökvész u. 30/A. Szerkesztőség: 1022 Budapest, Törökvész u. 30/A. Postacím: 1535 Budapest, Pf. 785 Telefon: 328-8272,326-8252, telefax: 326-8267 Rovattelefonok: belföld 326-8271, külföld 326-6564, gazdaság 326-8261, publicisztika 326-8273 Elektronikus levélcím: (e-mail cím): nepszava@nepszava.hu Hirdetés: telefon: 326-8280,326-8272,326-8252 ■ telefax: 326-8252/71,212-4023 Internet URL-cím: http://www.nepszava.hu Terjeszti a HÍRKER Rt., az NH Rt., és alternatív terjesztők .Előfizethető Budapesten a Magyar Posta Rt. HELP-nél (levélcím: 1846 Bp.), az ügyfélszolgálati irodákban, a Hírlap-előfizetési Irodában (Helir 1089 Bp., Orczy tér 1., levélcím: 1900 Bp.), vidéken a postahivatalokban közvetlenül és postautalványon, valamint átutalással a Postabank Rt. 11991102, Helir 021-02799 pénzforgalmi jelzőszámára. Külföldre előfizethető: a Hellinél a fenti címen, illetve bankszámlaszámon, valamint megrendelhető a Hungaropress Sajtóterjesztő Kft.-nél, 1117 Bp. Budafoki út 70., fax: (361)206-1921, e-mail: hunpress@hungaropress.datanet.hu. Előfizetési díj egy hónapra 960 Ft, negyed évre 2880 Ft, fél évre 5760 Ft, egy évre 11 620 Ft. Nyomás: CICERO-Lapnyomda Rt. 1045 Budapest, Elem u. 5-7. Telefon: 369-1773 Felelős vezető: HURJÁN JÓZSEF vezérigazgató ISSN 0237-3785 Vidék 1 24 818 Lapunkat rendszeresen szemlézi Magyarország legnagyobb médiafigyelője, az »OBSERVER« OBSERVER BUDAPEST MÉDIAFIGYELŐ KFT. 1084 Budapest Vill. ker., Auróra u. 11. Tel.: 303-47381 Fax: 303-4744 http://WWW.observer.hu Elégedetlen a Fidesz-frakció a kisgazda tárcák munkájával Bírálatot kapott a képviselőktől a Gazdasági és a Pénzügyminisztérium is Elégedetlen a Fidesz-frakció a földművelésügyi, a környezetvédelmi, a gazdasági és a pénzügyi tárca munkájával - derül ki abból elemzésből, amelyet a legnagyobb kormánypárti képviselőcsoport kabinetjei állítottak össze a kormány munkájáról. A Miniszterelnöki Hivatal nemrégiben közvélemény-kutatást készítetett az egyes minisztériumok megítéléséről. A polgárok az igazságügyi, a külügyi és az oktatási tárcával elégedettek leginkább, s ez egybecseng a Fidesz-frakció megállapításaival is. Kirády Attila NÉPSZAVA A két felmérés eltérő vizsgálati módszerrel készült. A Fidesz frakció munkacsoportjai a képviselőcsoport és az egyes tárcák kapcsolatát, értékelték, a belső használatra szánt közvélemény-kutatás pedig a megkérdezettek általános vélekedését mérte fel a kormány egyéves működéséről. Ahogy korábban megírtuk, a Miniszterelnöki Hivatal (MeH) rendelésre készített vizsgálat megállapította, hogy a legtöbben az Ifjúsági és Sportminisztérium, az Egészségügyi Minisztérium, valamint a földművelésügyi tárca munkájával voltak elégedetlenek az elmúlt év során. A felmérést kezdeményező kancellária, valamint a közlekedési, a pénzügyi, a gazdasági és a belügyi, tárca a középmezőnyben helyezkedtek el. Hasonlóan alakult a mi, raszterek megítélése is, a polgárok szerint. Torgyán József és Deutsch Tamás végezte a legrosszabbul a munkáját az elmúlt évben. Az ismertség listáján ugyanakkor Torgyán József az élen állt - a megkérdezettek csaknem 90 százaléka ismerte - míg Pepó Pál környezetvédelmiminiszter ismertsége volt a legkisebb, 28 százalék körüli. Információink szerint a Fidesz frakció kabinetjei által készített értékelés két kisgazda tárca a környezetvédelmi és a földművelésügyi -, működését tartotta a leggyengébbnek. Bírálták a Gazdasági Minisztériumot személyzeti politikája miatt, s a pénzügyi tárcát, mivel úgy vélték: kormány-előterjesztései nem tartalmazzák megfelelő mértékben a legnagyobb kormánypárti frakció észrevételeit. Az ISM munkáját egyelőre nem érte súlyos kritika, az elemzők szerint ugyanis még kevés idő telt el ahhoz, hogy valóban értékelni lehessen Deutsch Tamás tárcájának tevékenységét. A Fidesz-frakció értékelése ezenkívül megállapítja: nehézkes a frakciók és a minisztériumok közötti információáramlás is. A MeH által készített közvélemény-kutatás szerint az igazságügyi és a Külügyminisztérium egyéves munkájával a leginkábbelégedettek a polgárok. Őket az oktatási és a honvédelmi tárca követte a sorban. A miniszterek közül Martonyi János, Dávid Ibolya és Pokorni Zoltán voltak a legjobbnak tartott tárcavezetők. Hasonlóképpen értékelt e tekintetben a legnagyobb kormánypárt parlamenti frakciója is. Véleményük szerint a külügyi, az oktatási és az igazságügyi tárcák végezték a legjobban a munkájukat, az elmúlt egy évben. (Folytatás az 1. oldalról) Változó adótervek heti elképzeléshez képest, viszont az egészségügyi hozzájárulás százalékosaránya nem akkora mértékben csökken majd, mint ami az eredeti PM-javaslatban volt, így összességében a jövő évi költségvetésben az áfa-bevételek az eredeti elképzelésekhez képest mintegy 60 milliárd forinttal emelkednek, az szja-bevételek viszont az eredeti, mintegy 800 milliárd forintos előirányzatot nem érik el. A PM a július 27-i kabinetülésre elkészíti a változtatásait. A Fidesz-frakció az - adóreform nélkül is-biztosítottnak látják a kormányt programbamnegforgalmazott célok teljesítését üdvözli - mondta lapunknak Tállai András fideszes képviselő. Font Sándor, az MDF képviselője lapunknak elmondta, hogy az eredeti koncepció kialakításában részt vevő szakértőket váratlanul érte a kormány álláspontját tükröző miniszteri bejelentés. Az egyeztetés során kiderült, hogy a benyújtott tervezetből csupán az áfa 12 százalékos kulcsának 14 százalékosra emelését tartotta meg a PM. A 25 százalékos magasabb kulcs 20-ra csökkentése lekerült a napirendről. Az új minisztériumi tervekben biztos elemnek látszik, hogy a kamatadó jövőre már nem 0 százalékos lesz. A javaslat, amelyről a tegnapi találkozón sem született egyetértés, a felemelt kamatadó korlátozott alkalhazását indítványozza. Az FKGP képviselője, Danka Lajos lapunknak , elmondta: sérelmezték hogy a pénzügyi tárca figyelmen kívül hagyta a kisgazdák módosító javaslatait. Danka furcsának nevezte, hogy a PM eredeti tervezetében az állt: a tárca illetékesei az adócsomaggal és a járulékokkal kapcsolatos részletes hatástanulmányt csak a nyár közepére készítik el. A politikus ezt késeinek nevezte. A kisgazda képviselő fontosnak tartja az adóreformot, de kiemelte, hogy nem lehet a lakosságra további terheket róni. A munkanélküli-ellátással kapcsolatos kormánydöntések jelentősen rontják a munkavállalók esélyeit. Ráadásul ezekről a változtatásokról a kabinet ismét a szociális partnerekkel való egyeztetés nélkül döntött - jelentette ki az MSZP Országos Elnöksége tegnapi ülése után Kiss Péter ügyvezető alelnök. A szocialista politikus szerint, míg a Horn-kormány tevékenységét a „Segély helyett esély” mottóval lehetett jellemezni, addig ma a „Se munka, se segély” állapota állandósult a munka világában. Bejelentette: az MSZP a szociális partnerekkel történt egyeztetést követően kezdeményezni fogja a munkanélküli-ellátással kapcsolatos határozatok módosítását. A miniszter elmondta: ha a jelenlegi 20-30-40 százalékos szja-kulcsok maradnak, akkor - az inflációt figyelembe véve - a sávhatárokat felemelik a személyi jövedelemadó-rendszerben. Az is elképzelhető, hogy változatlan sávhatárok mellett esetleg 19-29-39 százalékosak lennének az új szja-kulcsok. A PM megvizsgálja majd az egyes kedvezményeket, és azoknál az egyszerűsítéseket szorgalmazza. Az adóbevallások esetében amunkáltatói igazolásokategyszerűsítik. Az átalányadózás esetében pedig bővül azon vállalkozások köre, amelyek ezt az adózási típust választhatják. A miniszter közölte: az áfa esetében a hosszabb távú cél az, hogy a jelenlegi magas kulcsok csökkenjenek. A kormány mostani döntése értelmében a háztartási energia áfáját nem sorolják át a magasabb kategóriába, így ennek kompenzálására elképzelhető egyfajta környezetvédelmi díj, vagy adó bevezetése. Az is elképzelhető viszont, hogy a mostani kedvezményes 12 százalékos kulcsot megemelik 14 százalékra. A kormánytagok egyetértenek azzal, hogy a munkajövedelmek és a tőkejövedelmek adóztatását közelíteni kell egymáshoz, a kabinet azonban elvetette azt, hogy a nominál kamatokra adót vessenek ki. A PM most megvizsgálja, érdemes-e a reálkamatra kivetni az adót. A biztosítási adó helyett felmerült: meg kell vizsgálni, hogy a biztosításokat is az áfa-köteles körbe sorolják. A helyi adók esetében a kormánytagok többsége arra az álláspontra helyezkedett, hogy maradjon az építmény- és telekadónál a jelenleg is hatályos négyzetméter-arányos adó. A pénzügyi tárca azonban szeretné azt elérni, hogy alternatívaként továbbra is maradjon meg javaslatként az értékarányos kivetés lehetősége. . Az egészségügyi hozzájárulás fix mértéke kisebb összegben fog nőni az erő Kövér: hamisítottak a titkosszolgálati iratok (Folytatás az 1. oldalról) A kérdéses iratokat hétfőn küldte el a Népszava a minisztériumba, hogy vizsgálják meg azok eredetiségét. Az egyik irat újságírók megfigyeléséről szól, a másik arról, hogy az ellenzéki politikusok mit terveznek a Postabank tőkejuttatása miatt. A titkosszolgálat közleménye szerint a hivatalhoz került többszöri másolati példányokról kiderült, hogy azokat olyan személy vagy személyek készítették, akik erzelfeljdatbésérlési szabályait nem ismerik, illetve szándékosan feltűnően eltérő formát választottak. A fogalmazványok szemlélete, a szakszerűséget sugalló kifejezések, a feltüntetett adatok ugyanis idegenek a hivatal követelményeitől és gyakorlatától. Az aláíróként feltüntetett vezető neve, valamint az irományok első oldalán jelzett szervezeti egység megjelölése valóság, de nem biztos, hogy ezek az adatok az NBH-tól kerültek illetéktelen kézbe. A hivatal ugyanis számos kormányzati, közigazgatási, valamint a gazdálkodó szervvel tart hivatalos írásos kapcsolatot, több levél oda is eljut. Információnk szerint a dokumentumon lévő iktatószám alatt más irat található a titkosszolgálat adattárában. Eddig nem találták meg azt a dokumentumot, amely esetleg fénymásolási technikával az iratokon található aláírásblokkal lenne azonosítható. Egyes jegyek arra utalnak, hogy a nyomtatott név, az aláírásés a bélyegző együttese esetleg kifejezetten a hamisítványokhoz készült.Az ügyről szerdán tárgyalt rövid négyszemközti megbeszélésen. Kövér László miniszter és Keleti György, a parlament nemzetbiztonsági bizottságának szocialista elnöke is. A találkozót Keleti azért kezdeményezte, hogy közösen értékeljék a parlamenti bizottság egyéves működésének tapasztalatait, de az idő rövidsége miatt csak a titkosszolgálati dokumentumoknak feltüntetett iratokról volt szó. Keleti tájékoztatása szerint Kövér egyértelműen provokációnak minősítette a történteket. A miniszter azt ígérte: miután befejeződik a belső vizsgálat - ez nem várható egy-két napon belül -, tájékoztatják a nemzetbiztonsági bizottságot az eredményről. NÉPSZAVA A Postabank szerint máshol szivárogtattak Éskovács Péter, Spirk József NÉPSZAVA A Postabankban biztosra veszik, hogy más szervezettől szivároghattak ki az úgynevezett VIP-lista politikailag érdekesebb részletei. Ezzel kapcsolatban felhívták a figyelmet: az Állami Számvevőszék, az APEH és a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal is vizsgálatot tartott a banknál. Németh Krisztina, a pénzintézet sajtófőnöke lapunk kérdésére elmondta, a Postabank Bankbiztonsági Igazgatósága nem működött együtt egyik ellenőrző szervezet szakembereivel sem. Véleménye szerint a kiszivárogtatással kapcsolatos vizsgálatot mindegyik szervezetnek el kellene elvégezni, hiszen banktitkot sértettek azok, akik kiszivárogtatták a VIP-hitelekkel rendelkezők neveit. A banktitoksértést a Btk. szabadságvesztéssel is büntetheti. Nem kell kefejegyző által hitelesített nyilatkozat ahhoz, hogy a Postabank a képviselők kérését teljesítve, nyilvánosságra hozza, hogy a honatyák valamelyike a pénzintézettől kedvezményes hitelt kapott-e, vagy sem - jelentette ki Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetőhelyettese Urbán Lászlóval, a Postabank vezérigazgató-helyettesével folytatott konzultációját követően. A pénzintézet vezérigazgatója, Auth Henrik tegnap az SZDSZ hasonló kérésére jelentette ki, hogy a mentességi igazolást csak a közjegyzői nyilatkozat birtokában adhatják ki a pártnak. Gaál Gyula, az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felyggezett elnökhelyettese, volt SZDSZ-es képviselő tegnap a Postabanktól igazolást kapott, amely szerint sem kedvezményezett adósként, sem exkluzív betét kedvezményezettjeként nem tartják számon a bankban. ... A Kehi elnöke, Sepsey Tamás titkárságán megtudtuk, hogy a hivatal véglegesítette a Postabank gazdálkodását vizsgálat jelentését. A dokumentumot megküldték Orbán Viktor miniszterelnöknek,aki néhány napon belül dönt arról, hogy az ügyben kezdeményeznek-e vizsgálatot. A jelentéssel kapcsolatos bővebb tájékoztatás csak a kormányfő döntésének megszületése után várható. Marad a kuratóriumokban kétharmados jobboldali fölény Balázsi György NÉPSZAVA A médiatörvényre vonatkozó, kedden kihirdetett alkotmánybírósági határozat alapján az MSZP és az SZDSZ győzelemként könyvelheti el, hogy a taláros testület kimondta: a médiakuratóriumok elnökségében az MDNP és a KDNP delegáltjait se a kormánypártokhoz, se az ellenzékhez nem lehet sorolni. A parlament tehát törvénytelenül járt el, amikor decemberben a Magyar Rádió, a Duna Televízió és az MTI kuratóriumi elnökségében, illetve tulajdonosi testületében úgy állította helyre a kormánypárti-ellenzéki egyensúlyt, hogy e két párt jelöltjeit az ellenzékhez sorolta, és ezáltal kétharmados jobboldali többséget hozott létre. Ezt a kétharmados többséget viszont - amelynek birtokában például javasolni lehet a médiaelnökök leváltását, illetve új elnök kinevezését - a jobboldali pártok valószínűleg a határozat után is megőrizhetik. A jelenlegi arányok szerint a 16 tagból 11-et delegáltak a kormánypártok, a MIÉP, az MDNP és a KDNP. Az Alkotmánybíróság nem semmisítette meg a jelenlegi felállást létrehozó határozatokat, a médiatestületeket tehát ki kell egészíteni. Ha a két új ellenzéki tagból az egyik MIÉP-es lesz - amihez a párt nyilván ragaszkodni fog -, a jobboldal a 18 elnökségi helyből 12-t, vagyis éppen kétharmadot tudhat magáénak. A kormánypártok azt ünneplik, hogy a taláros testület nem semmisítette meg a médiatörvénynek azt a mondatát, amelyre hivatkozva állították fel az MTV csak kormánypárti jelöltekből álló csonka kuratóriumi elnökségét. De azt, hogy az elnökség törvényesen működik-e, a Legfelsőbb Bíróság dönti el, amely vagy jóváhagyja, vagy elutasítja majd azt a cégbírósági határozatot, miszerint a tévékuratórium elnökségének megválasztása nem volt érvényes. - A parlament helyesen járt el, amikor ellenzéki tagok nélkül is felállította a MTV kuratóriumi elnökségét - mondta Orbán Viktor tegnapi rádióinterjújában az alkotmánybírósági döntést kommentálva. Az MSZP elnöksége tegnap felszóntotta a kormánypártokat: kezdeményezzék a médiatestületekbe „ alkotmányellenesen delegált” kurátoraik lemondását. Az MSZP úgy ítéli meg: elhárult az akadálya annak, hogy az ügyészség megindítsa az MTV közalapítvány működésével kapcsolatos törvényességi vizsgálatot, ezért felkéri a legfőbb ügyészt ennek megkezdésére. Az SZDSZ-frakció pedig kezdeményezte, hogy Áder János házelnök hívja össze a parlament rendkívüli ülését, amelyen döntenének a médiatörvény egyes rendelkezéseivel kapcsolatos alkotmányossági kérdésekben.