Népszava, 1999. július(127. évfolyam, 151–177. sz.)

1999-07-26 / 172. szám

NÉPSZAVA Hillary Clinton a szenátusba készül A­z amerikai elnök felesége New York állam meghódításán ügyködik Az amerikai First Ladyk, ha lejár az elnök terminusa, hazatérnek férjükkel a családi birtokra, segédkeznek az elnöki könyvtár létrehozásában, dédelgetik unokáikat, süte­ményt sütögetnek és jótékonysági rendez­vényeket szerveznek, esetleg megírják em­lékirataikat a Fehér Házban töltött évekről. Nem így Hillary Clinton, aki már korábban is berzenkedett a hagyományos First Lady­­magatartás ellen, noha végül kénytelen volt felvállalni az elnökfeleségekre kirótt tradici­onális szerepet. Ennek az időnek azonban vége. Szinte bizonyosnak látszik, hogy Bill Clinton felesége, ha véget érnek a számára korántsem olyan rózsás emlékeket őrző fe­hér házi évek, a maga útját akarja járni. Elekes Éva NÉPSZAVA Bill Clinton többször is utalt rá: ha felesége úgy dönt, hogy vállalja a politi­­­ai megmérettetést, jó esé­lyei lennének egy válasz­tott poszt elnyerésére. Hil­lary barátai és közvetlen munkatársai mégis sokáig cáfolták, hogy a First Lady politikai pályára lépne, in­kább valamilyen nagy nem­zetközi, humanitárius szer­vezet élén képzelték el őt. Azt hitték talán, hogy férje megannyi kampányának, politikai újjászületésének menedzselése után Hillary­­nak elege lehet a politiká­ból, magánéletük minden titkának kiteregetése, sze­mélyes csalódásai nyomán alig várja a visszavonulást, s visszatér jól jövedelmező ügyvédi hivatásához. Csakhogy Hillary Clin­tont más fából faragták. A Lewinsky-botrány megaláz­tatásait olyan méltósággal viselte, hogy joggal vívta ki a közvélemény szimpátiá­ját és elismerését. Hillary, férjéhez hasonlóan, tudatos politikus, aki folyamatosan figyeli a népszerűségi mu­tatókat. Úgy vélheti hát, hogy a megaláztatás után kiérdemelte a megdicsőü­lést. Ha most elvonul az el­nöki könyvtár polcait tö­­rölgetni Arkansas állam­ban, elfeledkeznek róla, ilyen ismert és népszerű ta­lán soha többé nem lesz. Hillary a hónap elején megalakította kampány­előkészítő bizottságát, s ez az etső^lépés a fetéshe^h­i­­vatalosan is bésértett és megpályázza New York ál­lam egyik jövőre megürese­dő szenátori székét. A má­sikat tavaly éppen ő segí­tette elnyerni a Demokrata Párt jelöltjének, Charles Schumernek, aki a republi­kánusok régi motorosát, Al D’Amatót akolbólította ki a szenátori székből. Schu­­mer mellett többször is fel­tűnt Hillary, megjelenése sok támogatót és még több kampányadományt hozott a politikusnak. A First La­dy láthatólag élvezte a kampányolást, fürdött a népszerűségben, s talán akkor határozta el, hogy maga is megpróbálkozik az indulással. New York-i be­mutatkozását éppen az az idős, tekintélyes demokra­ta politikus, Daniel Patrick Moynihan szervezte, aki­nek jövőre az örökébe sze­retne lépni. Pontosan tudni, hogy Hillary Clinton, aki 1964- ben, a demokrata George McGovern kampányában férjénél is korábban be­kapcsolódott a politikába, komoly elképzelésekkel rendelkezik az egészség­ügy, az oktatás, a munka­helyteremtés területén. Ép­pen az volt korábban a fő kifogás ellene, hogy nézetei némiképp radikálisabbak, mint a férje nézetei. Az el­nök 1994-ben feleségére bízta az ambiciózus egész­ségügyi reform kidolgozá­sát, ám a program elbukott a kongresszusban, Hillaryt pedig a pokolba kívánták sokan, mondván, az elnök­feleséget senki nem válasz­totta, milyen alapon ko­tyog bele a politikába. Az 52 éves Hillary az idei nyáron New York államot járja, a legkülönfélébb vá­lasztói rétegekkel találko­zik, „hallgat és figyel”, is­merkedik az állam problé­máival A választási szabá­lyok és szokások értelmében gond ugyanis, hogy ő maga chicagói születésű, azaz Illi­nois államban több keresni­valója lenne vagy akár férje szülőföldjén, Arkansasban, ahol hosszabb ideig éltek és dolgoztak. New Yorkban azonban Hillary „ejtőer­nyősnek” számít, minde­nekelőtt ahhoz, hogy hiva­talosan is­ indulhasson, oda kell költöznie. El is állt a lé­legzete sokaknak, amikor bejelentették, hogy a First Lady - még a fehér házi ter­minusz lejárta előtt - New Yorkba költözik, s azóta is folynak a találgatások, azt jelenti-e ez, hogy Bill és Hil­lary a válás gondolatát fon­tolgatja. Clinton elnök azonban mindeddig úgy nyilatkozott, hogy ő is New Yorkba készül, bár ideje egy részét Arkansasban fogja tölteni, ott állítja fel elnöki könyvtárát. A New York-iak vélemé­nye megoszlik, sokan úgy vélik, teljesen mindegy, hogy Hillary hová valódi, a fontos az, hogy eredménye­sen képviselje érdekeiket a kongresszusban. Mások szerint a First Ladynek semmi keresnivalója New York államban, s kigúnyol­ják abbéli igyekezetét, hogy odatartozását igazolja. Még Bill Clintonnak is meg kel­lett erősítenie riporterek kérdésére, hogy Hillary tényleg ősidők óta a New York Yankees baseballcsa­pat szurkolója, nem pedig, ahogy mindenki gondolhat­ná, a Chicago White Socksé. Hillary - választói bázi­sát építgetve - máris jócs­kán belegabalyodott a kö­zel-keleti válság útvesztő­jébe. Az amerikai zsidó kö­zösségben vihart váltott ki, amikor 1998 májusában úgy nyilatkozott, hogy az amerikaiak többsége sze­rint a palesztinoknak, jo­guk van saját államot ala­pítani. Ezt a kijelentését igyekezett feledtetni New Yor­k város jelentős zsidó szavazórétegét megcéloz­va, amikor a New York-i székhelyű Amerikai Orto­dox Zsidó Kongregációhoz írt levelében úgy fogalma­zott: Jeruzsálemet Izrael állam örök és megosztha­­tatlan fővárosának tekinti. Ez az álláspont különbözik a Clinton-kormányzat hi­vatalos álláspontjától, amely szerint a város hova­tartozásairól az izraeliek­nek és a palesztinoknak maguknak kell megálla­podniuk. Hillary a levélben azt is jelezte, ha beválaszt­ják a szenátusba, szorgal­mazza majd, hogy az ame­rikai nagykövetséget köl­töztessék át Tel-Avivból Jeruzsálembe. A Fehér Ház, amely nemrégiben je­lentette be, hogy a követség nem költözik, nyilatkozat­ban határolódott el a First Ladytől, mondván, Hillary a magánvéleményét fejtet­te ki a levélben. Hillary Clinton valószínű ellenfele a szenátusi helyért nem más lesz, mint New York város republikánus polgármestere, Rudolph Giuliani. Ám az is elképzel­hető, hogy New York álam magyar származású kor­mányzója, George Pataki célozza meg republikánus részről a kongresszusi szé­ket. A felmérések szerint Hillary mindkettőjüket megverné, Giulianit 52:43, Patakit 49:47 arányban, ha azonban szétválasztják New York város és az állam többi részének adatait, vi­déken a republikánus jelöl­tek vezetnek Hillaryvel szemben. A First Lady és a polgármester párharca ke­mény, elkeseredett csatá­nak ígérkezik, igazi cseme­gének a jövő évi szenátusi választáson. Sőt sokan azt sejtik, hogy a szenátusi szék mindkettőjüknek csu­pán ugródeszkaként kelle­ne, s még az is előfordulhat, hogy néhány évvel később ugyanők ketten kerülnek szembe egy nagyobb küz­delemben - a Fehér Ház be­vételéért. S rebesgetik azt is, hogy az Egyesült Álla­mok jövőre nem véglegesen búcsúzik a Clinton-házas­­pártól. Hillary politikusi ambí­cióinak legnagyobb vesz­tese Al Gore alelnök, aki korábban azt remélte, a First Lady rendkívüli be­folyásával, ismertségével, népszerűségével és pénz­szerző képességével az ő kampányát segíti majd. Hillary azonban ezúttal nem Billért, nem is Alért, hanem saját magáért kampányol. Hillary politikusi ambícióinak legnagyobb vesztese Al Gore alelnök, aki korábban azt remélte, a First Lady rendkívü­li befolyásával, ismertségével, népszerűségével és pénzszerző képességével az ő kampányát segíti majd Idegesítő pislogások Nem annyira a rossz hí­rek, mint inkább a beol­vasók túl gyakori pislogá­sa miatt támad kellemet­len érzése a tévénézőknek - állapították meg japán tudósok. Megfigyeléseik szerint a tévék hírolvasói az átlag­nál jóval gyakrabban pis­lognak, és jóval rendszer­­telenebbül. Ez a pislogási ráta idegességet közvetít a néző felé, akire szintén átragad valamennyire a kellemetlen idegállapot. A tudósok 24 japán tévés hírmondó pislogásait szá­molták meg utólagosan­­ videofelvételről. A tévé­bemondók átlagosan min­den másodpercben pislog­tak egyet, míg normális esetben négy másodpercre jut egy pislantás. VILÁgjt A többség nem szakítana Szerbiával A közvélemény-kutatás szerint a montenegróiak igen optimisták NÉPSZAVA-információ A kisebbik tagköztársaság lakosságának többsége nem kívánja Montenegró kiválását Jugoszláviából - derült ki a „PRA Beograd” cég által készített közvéle­mény-kutatásból. Az inté­zet vezetője, Szrbodran Brankovics elmondása sze­rint a megkérdezettek 49 százaléka vélekedett úgy, hogy Szerbia és Monteneg­ró szövetségét továbbra is fenn kell tartani, míg 39 százaléknyian a teljes füg­getlenség mellett foglaltak állást. Az eredmények analizá­lása során viszont arra ju­tottak a belgrádi közvéle­mény-kutatók, hogy a többség meglátása szerint Jugoszlávia további sorsa Szerbia demokratizálódási folyamatának függvényé­ben alakul, valamint az is sokat nyom a latban - leg­alábbis így nyilatkoztak a megkérdezettek­­, hogy a belgrádi vezetés miként re­agál a podgoricai vezetés azon javaslatára, amely a decentralizálásra vonatko­zik. A válaszadók 48 száza­léka tartotta szükségesnek, hogy Crna Gora és Szerbia politikai viszonya minél előbb rendeződjön. Arra a kérdésre, hogy kit választanának elnöküknek a montenegróiak, ha most rendeznének szavazást, a válaszadók 39, 5 százaléka Milo Djukanovics neve mellé rakná a keresztet, míg a belgrádi vezetéshez hű Momir Bulatovics - ju­goszláv miniszterelnök - 19,3 százalékot kapna. Az elemzők szerint az eredmé­nyek - ideértve a legutób­bit is - annak köszönhetők, hogy Djukanovics és kor­mánya következetes és jó­zan politizálást folytat. Ez abból a válaszból is kitű­nik, hogy a kérdőívek ki­töltőinek 64 százaléka vé­lekedett úgy, kormánya megőrizte az országot a há­ború alatt, míg 60 százalék vélte úgy, hogy ha a Bula­­tovics-párti szocialisták lettek volna hatalmon, ugyanannyit szenvedtek volna, mint a 17-szer na­gyobb Szerbia. A megkérdezett ezer főből 750 gondolta úgy, hogy or­szága jó úton halad az euró­pai integráció felé. A monte­negróiak emellett igen opti­misták: 47 százalékuk sze­rint nem lesz gazdasági, po­litikai krízis az országban, míg 30 százalékuk van el­lentétes véleményen, de sze­rintük sem fenyegeti háború kicsiny államukat. Mind­össze 3,5 százalék véli úgy, hogy háború és krízis is lesz. A közvélemény-kutató cég elemzői szerint a monte­negróiak ily mértékű opti­mizmusához az is nagyban hozzájárul, hogy kormá­nyuk mindeddig megőrizte az állam stabilitását és ügyesen kikerülte a krí­zishelyzeteket. 1999. JÚLIUS 26., HÉTFŐ 9 HÍRES EMBEREK Collins harmadszor is megnősült Phil Collins brit zenész immár harmadszor járult az oltár elé, minthogy a hét végén a svájci Lausanne­­ban feleségül vette Orianne Ceveyt. A Belau Rivage hotelben tartott ünnepi mulatságon - amely igen­csak zártkörű volt - olyan hírességek jelentek meg és fejezték ki őszinte gratulációikat, mint Eric Clapton, Elton John, valamint Mark Knopfler. A Genesis egy­kori vezetője és 27 éves ifjú felesége tegnap már fel is kerekedtek, hogy nászútjukat romantikus környe­zetben tölthessék el. Ám hogy pontosan hol is, azt a 48 éves énekes nem kívánta részletezni, mondván: magányra és meghittségre vágynak és nem a kíván­csi fotósok hadára. Kicsapongó Johnny Deep Vanessa Paradis számára az élet nem mindig para­dicsomi. A 26 éves amerikai popcsillagocska ugyan­is kénytelen elviselni kedvese, Johnny Depp kicsa­pongásait, amelyek - állítják a pár közeli ismerősei - igen sűrűn előfordulnak. Legutóbb például e hét vé­gén, minthogy a 36 éves hollywoodi szívtipró ahe­lyett, hogy otthon, barátnőjével és két hónapos kis­lányával lett volna, a párizsi „Man Ray” nevű exklu­zív diszkóban múlatta az idejét­­ Kate Moss topmo­dell társaságában. Bruce Willis nem búslakodik Az amerikai film fenegyereke, Bruce Willis nem so­káig kesergett feleségével, Demi Moore-ral történt szakítása felett. A 44 éves színész mostanság éppen Spanyolországban, Mária Bravó oldalán keres némi változatosságot és vigasztalást. A 26 éves kisasz­­szonnyal a madridi Hollywood Planetben találko­zott össze Bruce Willis, s némi bensőséges beszélge­tést követően nem sokkal később már Costa del Sol felé vették az irányt. NÉPSZAVA-összeállítás •,• , Megfenyegetett amerikai intézm­ény­ek i W* A­l loyvrvRPV Merénylettel fenyegették meg ismeretlen személyek a Prágában működő amerikai képviseleteket és intézmé­nyeket, ezért a cseh rendőr­ség megszigorította az Egyesült Államok nagykö­vetségének, a Szabad Euró­pa Rádiónak és az Amerikai Információs és Kulturális Központnak az őrzését - je­lentette a cseh közszolgálati rádió­ . A prágai Malá Strana­­vá­rosrészben lévő amerikai nagykövetség előtti utcát teljesen lezárták, s a kör­nyéken áthaladó gépko­csikat ellenőrzik. Szigorú rendőri őrizet van a város­­központban lévő­ Szabad Európa Rádió körül is, ahol az épület melletti járdák vannak lezárva. Jirí Suttner rendőrségi­ szóvivő megerősítette, hogy­ az egész városközpontban­ megnövelték a rendőri őrját­­ratok számát. Arról azon-­­ban - bizto­slági aktákra hi­­­vatkozva - nem volt hajlan­,­dó részletekbe bocsátkozni,­ hogy a fenyegetések mivel függnek vagy függhetnek össze. Nem hivatalos informáci­ók szerint a fenyegetés ös­-­­szefüggésben lehet a Sza-­­bad Európa Rádió Iránba és Irakba sugárzott'­­íhűsora­­ival. Ezen adások ellen mindkét érintett állam, de különösen Irán rendkívül élesen tiltakozott. Az utób­bi állam egyenesen a bel-­ ügyeibe való beavatkozás-­ nak minősítette a SZER ne­ki szánt műsorait. Űrbéli beszélgetés A Columbia amerikai űrre­pülőgép asztronautái va­sárnap rövid időre félbe­szakították munkájukat, hogy egy kicsit tereferélje­nek a rajtuk kívül az űrben tartózkodó emberi lények­kel, a Mir orosz űrállomá­son dolgozó orosz és fran­cia kollégáikkal. A rádiókapcsolatot a két francia űrhajós, a Colum­bián utazó Michel Tognini és a Miren tartózkodó Jean- Pierre Haigneré vette fel, de Viktor Afanaszjev, az orosz űrállomás parancs­noka nem hagyta ki az al­kalmat arra, hogy bekap­csolódjon a beszélgetésbe, és gratuláljon Eileen Collins­­nak, akinek a személyében először ül nő az űrrepülő parancsnoki székében. Afanaszjev az angol nyelvű próbálkozás után inkább az anyanyelvén, oroszul üdvözölte ékesszó­lóan kolléganőjét, Eileen Collins, aki egyébként 1995-ben és 1997-ben már járt a Mir fedélzetén mint az amerikai űrrepülőgép társpilótája, oroszul mon­dott köszönetet a kedves szavakért. Az űrutazók orosz, fran­cia és angol nyelvet keverő beszélgetése mintegy tíz percig tartot­t, miközben a Mir és a Columbia között 12 390 kilométer volt a tá­volság. Két régi jó ismerős ugyancsak nagy örömmel üdvözölte egymást: Szer­­gej Avgyejev, a Mir űrha­jósa és Michel Tognini an­nak idején, 1992-ben két hetet töltött együtt a Mi­ren. Tognini gratulált Av­­gyejevnek, aki azzal büsz­kélkedhet, hogy három utazás alatt összesen 714 napot töltött a világűrben, és ezzel rekordot állított fel. (Avgyejev augusztus­ban tér vissza a Földre, több mint egy évig tartó távollét után.) A Columbia legénysége tudományos kísérletek végrehajtásával foglalko­zik. Fő feladatukat már teljesítették, amikor pénte­ken útjára engedték az em­beriség által eddig elkészí­tett legnagyobb űrbéli megfigyelőállomást, az 1,5 milliárd dollár értékű Chandra teleszkópot. A te­leszkóp vasárnap áll rá végleges pályájára.

Next