Népszava, 1999. július(127. évfolyam, 151–177. sz.)
1999-07-26 / 172. szám
NÉPSZAVA Hillary Clinton a szenátusba készül Az amerikai elnök felesége New York állam meghódításán ügyködik Az amerikai First Ladyk, ha lejár az elnök terminusa, hazatérnek férjükkel a családi birtokra, segédkeznek az elnöki könyvtár létrehozásában, dédelgetik unokáikat, süteményt sütögetnek és jótékonysági rendezvényeket szerveznek, esetleg megírják emlékirataikat a Fehér Házban töltött évekről. Nem így Hillary Clinton, aki már korábban is berzenkedett a hagyományos First Ladymagatartás ellen, noha végül kénytelen volt felvállalni az elnökfeleségekre kirótt tradicionális szerepet. Ennek az időnek azonban vége. Szinte bizonyosnak látszik, hogy Bill Clinton felesége, ha véget érnek a számára korántsem olyan rózsás emlékeket őrző fehér házi évek, a maga útját akarja járni. Elekes Éva NÉPSZAVA Bill Clinton többször is utalt rá: ha felesége úgy dönt, hogy vállalja a politiai megmérettetést, jó esélyei lennének egy választott poszt elnyerésére. Hillary barátai és közvetlen munkatársai mégis sokáig cáfolták, hogy a First Lady politikai pályára lépne, inkább valamilyen nagy nemzetközi, humanitárius szervezet élén képzelték el őt. Azt hitték talán, hogy férje megannyi kampányának, politikai újjászületésének menedzselése után Hillarynak elege lehet a politikából, magánéletük minden titkának kiteregetése, személyes csalódásai nyomán alig várja a visszavonulást, s visszatér jól jövedelmező ügyvédi hivatásához. Csakhogy Hillary Clintont más fából faragták. A Lewinsky-botrány megaláztatásait olyan méltósággal viselte, hogy joggal vívta ki a közvélemény szimpátiáját és elismerését. Hillary, férjéhez hasonlóan, tudatos politikus, aki folyamatosan figyeli a népszerűségi mutatókat. Úgy vélheti hát, hogy a megaláztatás után kiérdemelte a megdicsőülést. Ha most elvonul az elnöki könyvtár polcait törölgetni Arkansas államban, elfeledkeznek róla, ilyen ismert és népszerű talán soha többé nem lesz. Hillary a hónap elején megalakította kampányelőkészítő bizottságát, s ez az etső^lépés a fetéshe^hivatalosan is bésértett és megpályázza New York állam egyik jövőre megüresedő szenátori székét. A másikat tavaly éppen ő segítette elnyerni a Demokrata Párt jelöltjének, Charles Schumernek, aki a republikánusok régi motorosát, Al D’Amatót akolbólította ki a szenátori székből. Schumer mellett többször is feltűnt Hillary, megjelenése sok támogatót és még több kampányadományt hozott a politikusnak. A First Lady láthatólag élvezte a kampányolást, fürdött a népszerűségben, s talán akkor határozta el, hogy maga is megpróbálkozik az indulással. New York-i bemutatkozását éppen az az idős, tekintélyes demokrata politikus, Daniel Patrick Moynihan szervezte, akinek jövőre az örökébe szeretne lépni. Pontosan tudni, hogy Hillary Clinton, aki 1964- ben, a demokrata George McGovern kampányában férjénél is korábban bekapcsolódott a politikába, komoly elképzelésekkel rendelkezik az egészségügy, az oktatás, a munkahelyteremtés területén. Éppen az volt korábban a fő kifogás ellene, hogy nézetei némiképp radikálisabbak, mint a férje nézetei. Az elnök 1994-ben feleségére bízta az ambiciózus egészségügyi reform kidolgozását, ám a program elbukott a kongresszusban, Hillaryt pedig a pokolba kívánták sokan, mondván, az elnökfeleséget senki nem választotta, milyen alapon kotyog bele a politikába. Az 52 éves Hillary az idei nyáron New York államot járja, a legkülönfélébb választói rétegekkel találkozik, „hallgat és figyel”, ismerkedik az állam problémáival A választási szabályok és szokások értelmében gond ugyanis, hogy ő maga chicagói születésű, azaz Illinois államban több keresnivalója lenne vagy akár férje szülőföldjén, Arkansasban, ahol hosszabb ideig éltek és dolgoztak. New Yorkban azonban Hillary „ejtőernyősnek” számít, mindenekelőtt ahhoz, hogy hivatalosan is indulhasson, oda kell költöznie. El is állt a lélegzete sokaknak, amikor bejelentették, hogy a First Lady - még a fehér házi terminusz lejárta előtt - New Yorkba költözik, s azóta is folynak a találgatások, azt jelenti-e ez, hogy Bill és Hillary a válás gondolatát fontolgatja. Clinton elnök azonban mindeddig úgy nyilatkozott, hogy ő is New Yorkba készül, bár ideje egy részét Arkansasban fogja tölteni, ott állítja fel elnöki könyvtárát. A New York-iak véleménye megoszlik, sokan úgy vélik, teljesen mindegy, hogy Hillary hová valódi, a fontos az, hogy eredményesen képviselje érdekeiket a kongresszusban. Mások szerint a First Ladynek semmi keresnivalója New York államban, s kigúnyolják abbéli igyekezetét, hogy odatartozását igazolja. Még Bill Clintonnak is meg kellett erősítenie riporterek kérdésére, hogy Hillary tényleg ősidők óta a New York Yankees baseballcsapat szurkolója, nem pedig, ahogy mindenki gondolhatná, a Chicago White Socksé. Hillary - választói bázisát építgetve - máris jócskán belegabalyodott a közel-keleti válság útvesztőjébe. Az amerikai zsidó közösségben vihart váltott ki, amikor 1998 májusában úgy nyilatkozott, hogy az amerikaiak többsége szerint a palesztinoknak, joguk van saját államot alapítani. Ezt a kijelentését igyekezett feledtetni New York város jelentős zsidó szavazórétegét megcélozva, amikor a New York-i székhelyű Amerikai Ortodox Zsidó Kongregációhoz írt levelében úgy fogalmazott: Jeruzsálemet Izrael állam örök és megoszthatatlan fővárosának tekinti. Ez az álláspont különbözik a Clinton-kormányzat hivatalos álláspontjától, amely szerint a város hovatartozásairól az izraelieknek és a palesztinoknak maguknak kell megállapodniuk. Hillary a levélben azt is jelezte, ha beválasztják a szenátusba, szorgalmazza majd, hogy az amerikai nagykövetséget költöztessék át Tel-Avivból Jeruzsálembe. A Fehér Ház, amely nemrégiben jelentette be, hogy a követség nem költözik, nyilatkozatban határolódott el a First Ladytől, mondván, Hillary a magánvéleményét fejtette ki a levélben. Hillary Clinton valószínű ellenfele a szenátusi helyért nem más lesz, mint New York város republikánus polgármestere, Rudolph Giuliani. Ám az is elképzelhető, hogy New York álam magyar származású kormányzója, George Pataki célozza meg republikánus részről a kongresszusi széket. A felmérések szerint Hillary mindkettőjüket megverné, Giulianit 52:43, Patakit 49:47 arányban, ha azonban szétválasztják New York város és az állam többi részének adatait, vidéken a republikánus jelöltek vezetnek Hillaryvel szemben. A First Lady és a polgármester párharca kemény, elkeseredett csatának ígérkezik, igazi csemegének a jövő évi szenátusi választáson. Sőt sokan azt sejtik, hogy a szenátusi szék mindkettőjüknek csupán ugródeszkaként kellene, s még az is előfordulhat, hogy néhány évvel később ugyanők ketten kerülnek szembe egy nagyobb küzdelemben - a Fehér Ház bevételéért. S rebesgetik azt is, hogy az Egyesült Államok jövőre nem véglegesen búcsúzik a Clinton-házaspártól. Hillary politikusi ambícióinak legnagyobb vesztese Al Gore alelnök, aki korábban azt remélte, a First Lady rendkívüli befolyásával, ismertségével, népszerűségével és pénzszerző képességével az ő kampányát segíti majd. Hillary azonban ezúttal nem Billért, nem is Alért, hanem saját magáért kampányol. Hillary politikusi ambícióinak legnagyobb vesztese Al Gore alelnök, aki korábban azt remélte, a First Lady rendkívüli befolyásával, ismertségével, népszerűségével és pénzszerző képességével az ő kampányát segíti majd Idegesítő pislogások Nem annyira a rossz hírek, mint inkább a beolvasók túl gyakori pislogása miatt támad kellemetlen érzése a tévénézőknek - állapították meg japán tudósok. Megfigyeléseik szerint a tévék hírolvasói az átlagnál jóval gyakrabban pislognak, és jóval rendszertelenebbül. Ez a pislogási ráta idegességet közvetít a néző felé, akire szintén átragad valamennyire a kellemetlen idegállapot. A tudósok 24 japán tévés hírmondó pislogásait számolták meg utólagosan videofelvételről. A tévébemondók átlagosan minden másodpercben pislogtak egyet, míg normális esetben négy másodpercre jut egy pislantás. VILÁgjt A többség nem szakítana Szerbiával A közvélemény-kutatás szerint a montenegróiak igen optimisták NÉPSZAVA-információ A kisebbik tagköztársaság lakosságának többsége nem kívánja Montenegró kiválását Jugoszláviából - derült ki a „PRA Beograd” cég által készített közvélemény-kutatásból. Az intézet vezetője, Szrbodran Brankovics elmondása szerint a megkérdezettek 49 százaléka vélekedett úgy, hogy Szerbia és Montenegró szövetségét továbbra is fenn kell tartani, míg 39 százaléknyian a teljes függetlenség mellett foglaltak állást. Az eredmények analizálása során viszont arra jutottak a belgrádi közvélemény-kutatók, hogy a többség meglátása szerint Jugoszlávia további sorsa Szerbia demokratizálódási folyamatának függvényében alakul, valamint az is sokat nyom a latban - legalábbis így nyilatkoztak a megkérdezettek, hogy a belgrádi vezetés miként reagál a podgoricai vezetés azon javaslatára, amely a decentralizálásra vonatkozik. A válaszadók 48 százaléka tartotta szükségesnek, hogy Crna Gora és Szerbia politikai viszonya minél előbb rendeződjön. Arra a kérdésre, hogy kit választanának elnöküknek a montenegróiak, ha most rendeznének szavazást, a válaszadók 39, 5 százaléka Milo Djukanovics neve mellé rakná a keresztet, míg a belgrádi vezetéshez hű Momir Bulatovics - jugoszláv miniszterelnök - 19,3 százalékot kapna. Az elemzők szerint az eredmények - ideértve a legutóbbit is - annak köszönhetők, hogy Djukanovics és kormánya következetes és józan politizálást folytat. Ez abból a válaszból is kitűnik, hogy a kérdőívek kitöltőinek 64 százaléka vélekedett úgy, kormánya megőrizte az országot a háború alatt, míg 60 százalék vélte úgy, hogy ha a Bulatovics-párti szocialisták lettek volna hatalmon, ugyanannyit szenvedtek volna, mint a 17-szer nagyobb Szerbia. A megkérdezett ezer főből 750 gondolta úgy, hogy országa jó úton halad az európai integráció felé. A montenegróiak emellett igen optimisták: 47 százalékuk szerint nem lesz gazdasági, politikai krízis az országban, míg 30 százalékuk van ellentétes véleményen, de szerintük sem fenyegeti háború kicsiny államukat. Mindössze 3,5 százalék véli úgy, hogy háború és krízis is lesz. A közvélemény-kutató cég elemzői szerint a montenegróiak ily mértékű optimizmusához az is nagyban hozzájárul, hogy kormányuk mindeddig megőrizte az állam stabilitását és ügyesen kikerülte a krízishelyzeteket. 1999. JÚLIUS 26., HÉTFŐ 9 HÍRES EMBEREK Collins harmadszor is megnősült Phil Collins brit zenész immár harmadszor járult az oltár elé, minthogy a hét végén a svájci Lausanneban feleségül vette Orianne Ceveyt. A Belau Rivage hotelben tartott ünnepi mulatságon - amely igencsak zártkörű volt - olyan hírességek jelentek meg és fejezték ki őszinte gratulációikat, mint Eric Clapton, Elton John, valamint Mark Knopfler. A Genesis egykori vezetője és 27 éves ifjú felesége tegnap már fel is kerekedtek, hogy nászútjukat romantikus környezetben tölthessék el. Ám hogy pontosan hol is, azt a 48 éves énekes nem kívánta részletezni, mondván: magányra és meghittségre vágynak és nem a kíváncsi fotósok hadára. Kicsapongó Johnny Deep Vanessa Paradis számára az élet nem mindig paradicsomi. A 26 éves amerikai popcsillagocska ugyanis kénytelen elviselni kedvese, Johnny Depp kicsapongásait, amelyek - állítják a pár közeli ismerősei - igen sűrűn előfordulnak. Legutóbb például e hét végén, minthogy a 36 éves hollywoodi szívtipró ahelyett, hogy otthon, barátnőjével és két hónapos kislányával lett volna, a párizsi „Man Ray” nevű exkluzív diszkóban múlatta az idejét Kate Moss topmodell társaságában. Bruce Willis nem búslakodik Az amerikai film fenegyereke, Bruce Willis nem sokáig kesergett feleségével, Demi Moore-ral történt szakítása felett. A 44 éves színész mostanság éppen Spanyolországban, Mária Bravó oldalán keres némi változatosságot és vigasztalást. A 26 éves kisaszszonnyal a madridi Hollywood Planetben találkozott össze Bruce Willis, s némi bensőséges beszélgetést követően nem sokkal később már Costa del Sol felé vették az irányt. NÉPSZAVA-összeállítás •,• , Megfenyegetett amerikai intézmények i W* Al loyvrvRPV Merénylettel fenyegették meg ismeretlen személyek a Prágában működő amerikai képviseleteket és intézményeket, ezért a cseh rendőrség megszigorította az Egyesült Államok nagykövetségének, a Szabad Európa Rádiónak és az Amerikai Információs és Kulturális Központnak az őrzését - jelentette a cseh közszolgálati rádió . A prágai Malá Stranavárosrészben lévő amerikai nagykövetség előtti utcát teljesen lezárták, s a környéken áthaladó gépkocsikat ellenőrzik. Szigorú rendőri őrizet van a városközpontban lévő Szabad Európa Rádió körül is, ahol az épület melletti járdák vannak lezárva. Jirí Suttner rendőrségi szóvivő megerősítette, hogy az egész városközpontban megnövelték a rendőri őrjátratok számát. Arról azon-ban - biztoslági aktákra hivatkozva - nem volt hajlan,dó részletekbe bocsátkozni, hogy a fenyegetések mivel függnek vagy függhetnek össze. Nem hivatalos információk szerint a fenyegetés ös-szefüggésben lehet a Sza-bad Európa Rádió Iránba és Irakba sugárzott'íhűsoraival. Ezen adások ellen mindkét érintett állam, de különösen Irán rendkívül élesen tiltakozott. Az utóbbi állam egyenesen a bel- ügyeibe való beavatkozás- nak minősítette a SZER neki szánt műsorait. Űrbéli beszélgetés A Columbia amerikai űrrepülőgép asztronautái vasárnap rövid időre félbeszakították munkájukat, hogy egy kicsit tereferéljenek a rajtuk kívül az űrben tartózkodó emberi lényekkel, a Mir orosz űrállomáson dolgozó orosz és francia kollégáikkal. A rádiókapcsolatot a két francia űrhajós, a Columbián utazó Michel Tognini és a Miren tartózkodó Jean- Pierre Haigneré vette fel, de Viktor Afanaszjev, az orosz űrállomás parancsnoka nem hagyta ki az alkalmat arra, hogy bekapcsolódjon a beszélgetésbe, és gratuláljon Eileen Collinsnak, akinek a személyében először ül nő az űrrepülő parancsnoki székében. Afanaszjev az angol nyelvű próbálkozás után inkább az anyanyelvén, oroszul üdvözölte ékesszólóan kolléganőjét, Eileen Collins, aki egyébként 1995-ben és 1997-ben már járt a Mir fedélzetén mint az amerikai űrrepülőgép társpilótája, oroszul mondott köszönetet a kedves szavakért. Az űrutazók orosz, francia és angol nyelvet keverő beszélgetése mintegy tíz percig tartott, miközben a Mir és a Columbia között 12 390 kilométer volt a távolság. Két régi jó ismerős ugyancsak nagy örömmel üdvözölte egymást: Szergej Avgyejev, a Mir űrhajósa és Michel Tognini annak idején, 1992-ben két hetet töltött együtt a Miren. Tognini gratulált Avgyejevnek, aki azzal büszkélkedhet, hogy három utazás alatt összesen 714 napot töltött a világűrben, és ezzel rekordot állított fel. (Avgyejev augusztusban tér vissza a Földre, több mint egy évig tartó távollét után.) A Columbia legénysége tudományos kísérletek végrehajtásával foglalkozik. Fő feladatukat már teljesítették, amikor pénteken útjára engedték az emberiség által eddig elkészített legnagyobb űrbéli megfigyelőállomást, az 1,5 milliárd dollár értékű Chandra teleszkópot. A teleszkóp vasárnap áll rá végleges pályájára.