Népszava, 1999. augusztus (127. évfolyam, 178–202. sz.)

1999-08-18 / 192. szám

NÉPSZAVA Washingtonban komolyan veszik a terrorista fenyegetéseket Oszama bin Laden az Egyesült Államok első számú közellensége Amerikai szakértők szerint új trend alakult ki a nemzetkö­zi terrorizmusban, az államilag támogatott terrorfenyege­tés visszaszorulóban van, miközben szinte lehetetlen előre felkészülni a magányos merénylők és a szélsősé­ges csoportok támadásaira. Louis Freeh, az FBI igazga­tója egy kongresszusi meghallgatáson külön felhívta a fi­gyelmet az ezredforduló közeledtével az „apokaliptikus terrorizmus”, a fanatikus vallásos, misztikus őrültek fel­lépésének, esetleg számítógépes támadásoknak a ve­szélyeire. Leginkább azonban továbbra is a hagyomá­nyos terrorfenyegetéstől tartanak a titkosszolgálatok. Elekes Éva NÉPSZAVA Timothy McVeigh, az Okla­homa­ szövetségi épület felrobbantója - régi kato­natársa közreműködésével - bosszúból gyilkolt ártat­lanokat: az FBI egy koráb­bi akcióját, a wacói davidi­­ánus szekta elleni táma­dást akarta megtorolni. A diplomás levélbombás, a Harvardon végzett Ted Kaczynsky az egész mo­dern társadalom ellen lá­zadt merényleteivel. Az Egyesült Államok első szá­mú közellensége azonban jelenleg a szaúdi születésű iszlám szélsőséges terroris­tavezér, a milliárdos Osza­­ma bin Laden, a tavaly au­gusztusi kenyai és tanzáni­ai követségrobbanások ki­agyalója. A robbantások első év­fordulójának megemléke­zései zavartalanul zajlot­tak, noha az amerikai igaz­ságügyi minisztérium me­rényletektől tartott, s emi­att megszigorították az el­lenőrzést az Egyesült Álla­mok külföldi képviseletein. Még az FBI washingtoni székházánál is ostromálla­potot rendeltek el, és betil­tották a hagyományos tu­ristalátogatásokat, mivel „meg nem erősített fenye­getések” érkeztek a ható­ságokhoz. A merényletek évfordulóján mindig na­gyobb az éberség, hiszen a fanatikusok már többször is ilyen alkalmakra időzí­tették bosszúnak szánt csa­pásukat. Az amerikai külügymi­nisztérium értékelése sze­rint minden idők legna­gyobb­­nemzetközi terror­akcióját 1985-ben szikh terroristák követték el, az Atlanti-óceán felett felrob­bantották az Air India gé­pét, s 329 ember esett áldo­zatul. A nairobi merénylet­ben 291-en haltak meg, ugyanazon a napon Dar el Salamban tíz áldozata volt az amerikai képviselet elle­ni merényletnek. Az Egye­sült Államok területén a legsúlyosabb terrorakció az oklahomai, a robbanás­ban 168-an vesztették éle­tüket, köztük számos óvo­dás kisgyerek. A USA Today összeállí­tása szerint 1998-ban a két követségrobbantás miatt ugyan magas volt az áldo­zatok száma, összességé­ben azonban 1971 óta ta­valy követték el a legkeve­sebb nemzetközi terrorak­ciót, szám szerint 273 inci­dens történt. Ezek közül alig 15-öt soroltak a kor­mányok által pénzelt terro­rizmus kategóriájába. A nemzetközi terrorizmus csúcséve 1987 volt: a State Department adatai szerint 666 terrorista támadás tör­tént, s közülük 189-et álla­milag támogatott akciónak minősítettek. Az amerikai külügymi­nisztérium évről évre össze­állítja a nemzetközi terro­rizmust támogató államok listáját. Az éllovasok - Lí­bia, Észak-Korea, Szíria és Kuba - majd egy évtizede nem hozhatók kapcsolatba terrorakciókkal. Irán, Szu­dán és Irak is csökkentette a külföldi akciók pénzelé­sét, ám továbbra is otthont adnak terrorista csoportok­nak. Az idei év váratlan fej­leménye volt, hogy Líbia hajlandó volt kiadni a Pan Am gép 1988-as felrobban­tásával gyanúsított két me­rénylőt. Szíria kiutasította a kurd gerillavezért, Abdul­lah Öcalant, s kilátásba he­lyezte, hogy korlátozza a radikális palesztin csopor­tok tevékenységét. A The Washington Post úgy érte­sült, hogy az FBI 1383 ügy­nöke foglalkozik az Egye­sült Államokban és külföl­dön terrorizmuselhárító te­vékenységgel. Tavaly óta egyébként ke­vés haladás történt a kö­vetségrobbantások tettesei­nek felkutatásában, noha voltak letartóztatások. New Yorkban öt, London­ban három gyanúsítottat tartanak fogva, az FBI nemzetközi körözőlistáján azonban továbbra is ott szerepel a világ tíz legveszé­lyesebb terroristája közül az élen jegyzett Oszama bin Laden és még nyolc társa. Az amerikai külügy­minisztérium ötmillió dol­láros jutalmat ígér annak, aki feladja a szaúdi „emírt”, ám ez a pénz ed­dig kevésnek bizonyult. Szakértők arra figyel­meztetnek, a bin Laden el­len folyó hadjárat inkább emelte a terroristavezér te­kintélyét az iszlám világ­ban. „Karizmatikus iszlám vezetővé vált, akárcsak ko­rábban Khomeini ajatol­­lah” - idézte Kenneth Katzman közel-keleti szak­értő véleményét a The Washington Post. Népsze­rűségét keményvonalas, szélsőséges nézeteinek kö­szönheti, hajthatatlan Izra­el- és Amerika-ellenessé­­gének. Ezt jelzi az is, hogy az iszlám világban tisztele­tére számos újszülött kisfiú kapja az Oszama nevet. Washington azzal vi­gasztalja magát, hogy ha nem is sikerült elkapni bin Ladent, jelentős mér­tékben sikerült elszigetelni, tevékenységét akadályoz­ni. A Clinton-kormányzat­­ban többen szorgalmazták, hogy katonai erővel kellene lecsapni Oszama bin La­den feltételezett afganisz­táni rejtekhelyére, ám a bi­zonytalan célpont miatt el­vetették a kockázatos ak­ció tervét. Clinton elnök nemrégi­ben elrendelte minden ke­reskedelmi kapcsolat befa­gyasztását a bin Ladent ál­lítólag rejtegető Afganisz­tánnal. Az afgán talibánok ENSZ-képviselője, Abdul Hakem Mudzsahid ezt kö­vetően úgy nyilatkozott: „Megmondtam az ameri­kaiaknak, hogy a nyomás­­gyakorlással és gazdasági szankcióikkal hőst csinál­tak Oszama bin Ladenből. ” Az FBI és a CIA a terro­ristavezér több tucat állító­lagos követőjét és munka­társát vette őrizetbe, kér­dezte ki­­ Albániától Uru­­guayig. Gyűjtik ellenük a bizonyítékokat, ám még hónapokba telhet, mire ténylegesen bíróság elé ál­lítják őket. A New York-i letartóztatottak ügyében készülő vádirat szerint Oszama bin Laden terror­szervezete, az Al Kaida legalább 24 országban mű­ködik, önállóan vagy más terrorszervezetekkel, így például az egyiptomi Isz­lám Dzsiháddal összefog­va. A szervezet az Egyesült Államokban is számos kö­vetővel rendelkezik. Hívei közül sokan a nyolcvanas években az afgán mudzsa­­hidek oldalán harcoltak a Szovjetunió ellen. Az elfogottak közül csak néhányan voltak Afriká­ban a tavalyi merényletek időpontjában. Egyikük a vak egyiptomi sejkhez, Omar Abdel Rahmanhoz fűződő kapcsolatai miatt, egy másik gyanús pénzát­utalások miatt került letar­tóztatásra. Egy texasi au­tógumi-kereskedés vezető­jeként dolgozott például tavaly szeptemberig Wadid Haye, akiről kiderült: ko­rábban bin Laden személyi titkára volt, amerikai útle­velével szabadon utazga­tott a világban, tartotta a kapcsolatot a szervezet embereivel, s 1994-ben ő alapította az Al Kaida ke­nyai sejtjét. Ez a csoport szervezte a nairobi követ­ségrobbantást. Haye 1997- ben visszatért az Egyesült Államokba, s ő sem volt ott személyesen a robbantások helyszínén. A nyilvánosságra hozott információk azonban hé­zagosak, a bizonyítékok jó­részt hírszerzési informáci­ókon, lehallgatott telefon­­beszélgetéseken, külföldi társcégek által végzett ki­hallgatásokon alapulnak. Jó részüket a Washington Post szerint nem használ­hatják fel majd a bírósági tárgyalásokon, mert túlsá­gosan sokat elárulnának az amerikai titkosszolgálatok forrásairól és módszereiről. Oszama bin Laden háló­zata, az Al Kaida azonban mindennek ellenére műkö­dik, s ezt mi sem bizonyítja jobban, mint hogy nagyon komolyan veszik a fenyege­téseket. Idén júniusban az amerikai külügyminisztéri­um terrorakcióktól tartva hat afrikai követség ideig­lenes bezárását rendelte el. A washingtoni kong­resszus a tavalyi merényle­tek nyomán szorgalmazta, hogy erősítsék meg a kül­földi amerikai képviselete­ket. A Clinton-kormányzat tíz év alatt 11,4 milliárd dollárt ígért erre a célra. A sebezhető követségek biz­tonságának javítása azon­ban egyelőre nemigen ha­ladt előre. Kenyában és Tanzániában új képvisele­teket kell építeni, ugyan­csak új missziót terveznek Katarban. A legveszélye­sebbnek ítélt amerikai kö­vetségek és konzulátusok között van az isztambuli, a tuniszi, a kampalai, a zág­rábi, a Rio de Janeiró-i, il­letve a Sao Pauló-i. Berlin­ben kénytelenek voltak le­állítani az új amerikai kö­vetség építését, mivel a helyszín nem felel meg a megszigorított biztonsági előírásoknak. Moszkvában a tervek szerint jövőre nyí­lik meg a­­ garantáltan poloskamentes­­ és a biz­tonsági követelményeknek is megfelelő új amerikai nagykövetség. Oszama bin Laden: Washingtonnak 5 millió dollárt ér A bin Laden ellen folyó hadjárat inkább emelte a terroristavezér tekintélyét az iszlám világban. Éppen ezért híveinek száma is gyarapodott Kétezren megfertőződtek A legfrissebb adatok szerint Romániában 2035 személy betegedett meg vírusos agy­hártyagyulladásban, és megtörténhet, hogy a leg­veszélyeztetettebb megyék­ben elhalasztják a tanév­nyitást - jelentette ki Irinel Popescu, az egészségügyi minisztérium államtitkára. A legveszélyeztetettebb me­gyék továbbra is az észak­moldvai megyék, de a be­tegség már felütötte fejét az ország minden területén. Többnyire könnyű lefo­lyású betegségről van szó, és halálesetet eddig nem je­lentettek. Hajdú Gábor egészségügyi miniszter az MTI-nek elmondta: hétfőn már olyan megyék is vol­tak, ahonnan egyetlen újabb megbetegedést sem jeleztek. Az egészségügyi szervek jelentéseiből kide­rült, pánikra nincs ok, mert nem következett be ugrás­szerű növekedés a megbe­tegedések számában. Továbbra is ajánlatos be­tartani az alapvető higiéni­ai követelményeket, a ha­tóságoknak pedig biztosí­tani kell a zavartalan ivó­víz-szolgáltatást valameny­­nyi településen - mondta Hajdú Gábor. VILÁG '­ ! 1999. AUGUSZTUS 18., SZERDA 9 Nem emelnek vádat a paparazzók ellen MTI-információ A párizsi ügyészség kedden bejelentette: megszüntetik a vizsgálatot a Diana wale­si hercegnő 1997. augusz­tusi halálos balesetével összefüggésben eljárás alá vont kilenc sajtófotós (pa­­parazzó) és egy motoros el­len. Az ügyészség­ szerint nincs elegendő alap a vád­emeléshez. A kilenc papa­­razzó és a motoros esetében „gondatlanságból okozott emberölés és testi sérü­lés”, valamint „veszélyben lévő személynek való segít­ségnyújtás elmulasztása” címen kívántak vádat emelni. A Diana-ügyet jú­liusban terjesztették az ügyészség elé. Mint emlékezetes, Lady Diana a párizsi Alma híd­nál szenvedett halálos bal­esetet, s akkor többen az­zal vádolták meg a papa­­razzókat, hogy önérdekből nem siettek a hercegnő se­gítségére. HÍRES EMBEREK Demi a férjhez menést fontolgatja Demi Moore mostanság azon töri a fejét, hogy azt ismét bekössék. Az amerikai színésznő elhatáro­zását közeli ismerősei már csak azért is furcsáll­ják egy csöppnyit, mert Bruce Willisszel - enyhén szólva is - nem volt éppen zökkenőmentes a há­zassága. Hollywoodi hírek szerint azonban Demit ez nemigen foglalkoztatja, minthogy szerelmes, de úgy, hogy az már szinte fáj. Főként ha kiszemelt jövendőbelije rendesen elveri. Félreértés ne essék, az amerikai színésznő nem lett mazochista, csak egyszerűen fülig beleszerelmesedett fitnessedzőjé­­be, az alig harmincéves Olli Witchombba. Witchomb pedig karatemester, s ebbéli tevékenységének gyakorlása folytán került először közvetlen test­közelbe Demivel. A hölgyet Witchomb képességei, az urat pedig Demi adottságai nyűgözték le. Mint Demi fogalmazott, őt még senki sem terítette le ilyen profi módon. A többi már egy hollywoodi történet, amelyet alkalomadtán akár filmre is vi­hetnek. Johnny Depp szenved Johnny Depp szenved. Ezúttal nem a filmvásznon, hanem a való életben, minthogy nem tud dűlőre jutni. Az amerikai színész két hölgy között őrlő­dik, s képtelen az elhatározásra. A Don Juan de Marco megszemélyesítője a mindennapokban a je­lek szerint sokkal határozatlanabb, mint a cellu­loid világában. Míg a vásznon könnyedén vette az akadályokat és hagyta maga mögött a hölgyeket, addig most képtelen eldönteni, hogy visszatérjen-e New Yorkban lévő kedveséhez, az ausztrál Vanes­sa Paradis énekesnőhöz, avagy maradjon ott, ahol van­­ Párizsban­­ és azzal, akivel­­ Kate Moss mo­dellel? „ Vanessába még mindig szerelmes vagyok, Kate-et pedig mindig szeretni fogom.” Hiába, ne­héz az élet... Claudia és ismeretlen kedvese A jelek szerint ha itt a nyár, akkor a szerelem is könnyebben beköszönt. Claudia Schiffer német top­modell esetében mindenesetre ilyeneket suttognak, minthogy Germánföld üdvöskéje Mallorcán sülye­­tőve együtt van egy igen rejtélyes és ismeretlen úrral, akit - ha a helyzet úgy hozza - elváláskor kiadósan megcsókol. Mikor a világhírű topmodellt kérdőre vonták, hogy ki is eme úr, s miért is ő nagy románc, tagadólag csak annyit hangoztatott: „Ő csak Bruce, a Valentino cég ifjú divattervezője.” Ez még érthető is, csak amikor a kiadós samacikra terelődött a szó, a szőke díva élből hárított, mondván: az ő köreikben ez így szokás, s nem kell ennek semmiféle különösebb jelentőséget tulajdonítani. Ez is elfogadható, csak felvetődik a kérdés, a kisasszony miért nem lett in­kább színésznő, ha ilyen nagy átéléssel tud csókolni? NÉPSZ­A­V­A-összeállítás Kivégzett üzletember MTI-információ Meggyilkolták hétfőn Szentpétervár egyik leg­gazdagabb üzletemberét. Ismeretlenek automata fegyverekből tüzet nyitot­tak a pénzmágnás autójá­ra. A lövöldözésben egy já­rókelő is életét vesztette, két további pedig megsé­rült. Borisz Ivanovot - akit csak „Bob, a pénzbehajtó” néven ismertek - már több­ször törvény elé idézték pénzügyi visszaélések mi­att. Ivanov több szentpé­tervári szálloda és diszkó alapítója, illetve tulajdono­sa volt. Vasil Bilak a kegyelmi listán Vasil Bilak, a volt Csehszlo­vákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának egykori titkára, az elhíre­­sült „behívólevél” aláírója is szerepel egyelőre az új szlovák államfő, Rudolf Schuster által meghirde­tett amnesztia kedvezmé­nyezettjeinek sorában. Az 1917 augusztusában született Bilakra az élet­kora miatt vonatkozhat a Schuster által ez év júniu­sában kiadott amnesztia - erősítette meg a TASR szlovák hírügynökség ér­tesülését kedden Milan Hanzel, Szlovákia legfőbb ügyésze. A kegyelem a 65 évnél idősebb, vádeljárás alatt ál­ló személyeket is érinti, de mert a magas rangú kom­munista tisztségviselő ellen rendkívül súlyos bűncse­lekmény, hazaárulás vádja okán emeltek vádat, ezért a Legfőbb Ügyészség „külön­leges figyelemmel tanulmá­nyozza” a Vasil Bilak ellen szóló vádiratot. Még nem döntötte el, vajon az állam­fő elé terjeszti-e a Bilakra vonatkozó kegyelmi indít­ványt - mondta Hanzel. Bilakot azzal vádolják, hogy 1998 augusztusában ő írta alá és juttatta el Brezs­­nyevhez azt a behívóleve­let, amelynek nyomán 1968. augusztus 21-én a Varsói Szerződés tagorszá­gai megszállták Csehszlo­vákiát és véget vetettek az Alexander Dubcek nevével jegyzett prágai tavasznak. Utána a szovjetek 23 éven át megszállva tartották Csehszlovákiát, ahol a het­venes évek elején elkezdő­dött „politikai normalizá­­ciónak” milliók váltak az üldözöttjévé.

Next